Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
< / Nemcssk kills© változások Hasznot hozó huíladékhegyejc ^ Az új monori MÉH-tele- ^ pen járva, aki ismerte a ^ régi telepet is, a vásárté- í rit, elismeréssel szemlélő- í dik a hasznos vagy hasz- í nosítható hulladékhcgyck ^ között. így méregettem ^ magamban én is a válto- ^ zást: nem éreztem semmit | abból a nyomasztó „sze- £ mét-közelségből”, amit az * előző telepet körüllengte. Bár éppen nagy munka közepén, a negyedévet záró, mérleg készítését megelőző szállítások zajlottak, Nagy István telepvezető készséggel állt rendelkezésemre, mikor kértem: beszéljen eddigi tapasztalatairól, s arról, hogyan volt elérhető ez az ugrásszerű fejlődés ilyen rövid idő alatt. — Ami rögtön minden szemlélőnek feltűnik: a korszerű válogató üzemcsarnokok, a tágas, egymástól jól elkülöníthető tárolóhelyek, a betonozott utak már önmagában jelzik, hogy valami mást, jobbat szerettünk volna adni a lakosságnak. A f égi telep még a nagykátainak volt egy lerakóhelye, ez azonban teljesen önálló. Nyolc tonna vas A négyszeresére növekedett terület mellett meg kell említenem még a hátteret is: a vásártéri kis „lavórkomfortos” helyiség helyett, ami egymagában volt iroda, mosdó és öltöző is, itt minden igénynek megfelelő melegvizes fürdők, a dolgozóknak saját öltöző- szekrények állnak a rendelkezésükre, s mellette egyéb szociális létesítmények is helyet kapnak abban az épületben, amelynek bővítését most kezdjük: szükség lenne a meglévőkön kívül még egy válogató csarnokra, valamint egy tmk- műhelyre. Előreláthatólag a harmadik negyedévben kezdünk egy országosan is első vállalkozásba: műanyaghulladékok, főleg kertészeti fólia felvásárlásába és feldolgozásába. De ez még félig-meddig terv csupán. Ami a valóság: a tavalyihoz képest minden változott, nem is érdemes régi számadatokat említeni, tervteljesítésünk összehasonlíthatatlanul jobb eredményeket produkált. Amit nyugodtan mondhatok — bár egyelőre még számadatok nélkül, hiszen a mérleg csak most készül —, s ami már a mi eredményünk: negyedéves zárásunk jól sikerült. Személyi feltételeink, s a telep 16 fizikai dolgozójának jó munkakörülményei természetesen kihatnak a felvásárlásra is. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ne csak átvevők legyünk, hanem mindinkább a lakosság érdekében tevékenykedjünk. Persze nehéz elszakadni a konvencióktól, talán ezért is az érdeklődés hiánya. De lehet, hogy nem is tudnak rólunk, vagyis inkább helyesebben úgy mondanám: még nem tudják, hogy a külső, látványos változások mellett egy nagyon jelentős struktúraváltás is történt: nem csupán felvásárolni, de szolgáltatni is szeretnénk. Első vállalkozás Hogy mindjárt példa is legyen a fura szó mellé: az ide beszállított, s a MÉH-nek eladott hulladékokból, ha valakinek szüksége van rá, vásárolhat is. Ha valakinek éppen egy tengelyre, vagy csak egy félméteres csodarabra van szüksége, saját felelősségére azt és annyit böngész ki magának, amennyit csak talál. Az áraink rögzítettek, általában kilós elszámolással. Ilyen válogatásos módszerrel március elejéig 8 tonna vasat adtunk el. De állandó vásárlónk többek között a Gyöm- rői Vasipari Szövetkezet is: ők kötegelt újságpapírt vesznek, csomagolásra. Ám az érdeklődő találhat vadonatúj termékeket is: foglalkozunk idomvasak, csövek', lemezek, de fólia és csempe, a közeljövőben pedig festékáruk vi- szonteladásával is. Aki nálunk vásárol, jelentős összeget takarít meg, ha van bizalma hozzánk, s elhiszi: nem a selejtet kapja. S az anyagi vonatkozáson kívül egy másik cél, ami szintén vezérelt minket, mikor bevezettük az előbb említett szolgáltatásokat, szeretnénk, ha nem kellene a vásárlóknak mindenért a városba, vagy akár a fővárosba utazniuk, s ezáltal is javulhatna az ellátás színvonala. Alaptevékenységünk az értékmentés mellett továbbra is az értéknövelés: a hozzánk keverve, ömlesztetten beérkező árut a szabvány minőségi osztályainak követelményei szerint szétválogatjuk: így mi is, de a feldolgoz;/is jól jár. Jelenős helyen s/erepel a vállalati, illetve iskolai gyűjtőakció éves programja. Itt egyik legbiztosabb partnerünk a pilisi Aranykalász Tsz, de az iskolákban ősszel begyűjtött zsákos Vongyhulladék is hasznot hozott nekünk is, az úttörőcsapatoknak is. Sajnos még ezen a téren, az iskolák és a pedagógusok előtt is be kell bizonyítanunk, hogy ha voltak is eddig rossz tapasztalataik, legyenek bizalommal hozzánk. A rendelkezésünkre álló három tehergépkocsival igyekszünk pontosan teljesíteni szállítási kötelezettségeinket. S ha már szóba került a szállítás, hadd panaszoljam el egyik legégetőbb gondunkat, amellyel — épp a környezeti adottságokat figyelembe véve — nem hiszem, hogy egyedül lennénk. Ipari utca — így nevezik ezt a szélső utcát, s hogy milyen „Iparok” vannak? Kezdődik velünk a MÉH-te- leppel, s melletünk a TÜZEP, Filmtechnikai Vállalat, s az egyik legtöbbet szállító: a FŰSZERT. Ügy érzem, közös gondunkat és vágyunkat fejezem ki, ha megemlítem: nagyon képtelen ötlet, hogy az Ipar utcát esetleg egy ipari vágány is összekösse a vasúttal? Élni a lehetőséggel Érdemes lenne a elgondolkodni rajta. Meg azon is, amit egy vasadi gazda jegyzett meg, aki kocsijához kerekeket keresett — sikerrel: — Ami a vállalatnál selejt, nekem még a vasadi homokban 3—4 évig elgurul. Kár lenne itthagyni. S kár kihagyni a lehetőségeket is, ha már ilyen jó és sokoldalú szolgáltatás létezik. B. T. Suli-mozi Diólörő-fantázla A Suli-mozi következő műsorán — szombaton 10 órától — a Diótörő-fantázia című színes japán bábfilmet nézhetik meg a gyerekek Monoron, a járási művelődési központ- ban^ Délután 2 órától a Meseszínház várja az érdeklődőket az Aladdin és a csodalámpa bemutatójára. A belépődíj az előbbinél 2, az utóbbinál 10 forintKézilabda Tavaszi rajt — vereséggel A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1983. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Mindnyájunk kHiös Itgye Tisztaság:/töbls®! ér a reklámnál Járási példákat követve 1981. április 1-én Üllő nagyközség területén is megalakult a környezetvédelmi operatív bizottság, 13 taggal. A napokban Erdei Gábor tanácselnökkel az élen, aki egyben a bizottság elnöke is — összeültek, hogy megbeszéljék, megszervezzék a község idei nagytakarítását. A mottó: közös otthonunk, községünk tisztaságáért mindnyájan felelősek vagyunk! Kiemelt utak Mert hiába tartja rendben az egyik ember a portáját, ha a szomszéd szemetét odafújja a szél. Mert hiába rendezett egy-két ház előtt a környezet, ha a szomszéd telke előtt ott virul a gaz, az ottfelejtett építőanyag, a sóder, a salak, a törmelék és a hamu. A tél folyamán mindenütt sok limlom összegyűlt bizonyosan. Most mindenki megszabadulhat tőle. A lomtalanítási nap április 18-án, a 4-es főúttól a vasút felé eső részen, 19-én a főúttól az Úcsa felé eső részen lesz. Az összegyűlt hulladékokat: vasat, papírt, elhasznált, tönkrement bútorokat stb. mindenki kikészítheti a kapuja elé, íj tanács és a különböző közületek kocsijai mindent elszállítanak a kijelölt szemétgyűjtő helyekre, A környezetvédelem szempontjából kiemelt út, a 4-es főútvonal mindkét oldala, valamint az Ócsai és a Gyömrői út. Kiemelt közterület a Marx tér, a hősi emlékmű, a tanács előtti parkok, a MÁV-állomás és játszóterek környéke. A község külterületein pedig a területi egységhez tartozó gazdaságok kötelesek a hulladékot összegyűjteni és elszállítani, illetve felügyelet mellett elégetni. Üllő önkéntes tűzoltói erre készségesen vállalkoztak is. Kiemelt feladat kell hogy legyen a gazdasági, kereskedelmi és vendéglátó egységek belső és külső rendjének biztosítása is. Fák, virágok A környezetvédelmi bizottság és a Vöröskereszt vezetőségének kérése az, hogy a továbbiakban gondot kell fordítani a külső utcaképre is. Ahhoz ugyanis, hogy jó kedvvel, jó érzéssel megálljon és betérjen egy üzletbe vagy étterembe valaki, a külső képre is adni kell. Ne a reklámtáblák legyenek csak csalogatóak — a virágos, rendezett és tiszta környezet többet ér minden reklámtáblánál. Az „utcaképek” megfelelő kialakítása érdekéért egy járási és tanácsi felhívást is szeretnénk ismertetni: „Az elhanyagolt lakóházakat, kerítéseket rendbe kell hozatni, fel kell újítani!” (Ezt a tanács fokozottan ellenőrizni is fogja.) A Vöröskereszt felhívása a lakosság felé pedig nem más, mint a fa- és virágültetés. De nemcsak az udvarba, hanem a házak és a kapuk elé. Kiosztás előtt A községi Vöröskereszt aktívái tavaly a tisztasági akció keretében felmérték a falut és közel 400 házat találtak „nagyon szépnek és rendezettnek”. A megrendelt „Tiszta udvar, rendes ház” címtáblák a napokban megérkeztek. A lomtalanítási akció után ellenőrzést végezve, kiosztásra kerülnek a táblák is. Monostori Kriszta Vetik a káposztamagot A vecscsi Ferihegy Tsz-ben a hét elején megkezdték a káposzta magról vetését. Pócsik Gergely traktoros az MTZ 80-as masinával vontatja a svéd Nibex típusú vetőgépet a 45 hektáros táblán. Hancsovszki János felvétele ■■■■——■p—BHiiiniiiiwiririwTca—McmBgRa MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY : Budakalász—Gyömrő 25-21 (14-10), Budakalász, vezette: Hegedűs—Udvardi (közepesen). Nincs szerencséjük a gyöm- rőieknek. Túl azon, hogy a megye egyik legerősebb csapata otthonában kezdték bajnoki szereplésüket, az együttes gólerős átlövője, Nagy J. belázasodott. így nem is utazott Budakalászra. Ez egy kicsit befolyásolta a hangulatot. Szerencsére a játékon ez nem látszott. Mindkét csapat keményen, de sportszerűen játszott, s a kissé nagy mellénnyel kezdő Budakalásznak hamar rá kellett jönni, ez a mérkőzés nem lesz sétagalopp. Az első játékrészben szerzett előnyüket a második félidő közepétől időhúzással, a játék tudatos lassításával és olykor bírói segédlettel tudták megtartani. A hazaiak kritikus perceiben például nem adtak meg két teljesen tiszta hétméterest a gyömrőiek javára, a 24. gól pedig úgy született, hogy a kalászi játékos mindkét lábbal a hatos vonalon állt. Több hibát nem is vétettek ... Nem vallott szégyent járásunk együttese. Olykor kifejezetten jól játszottak, szép támadásokat vezettek, s a második félidőben jól is védekeztek. Talán csak a bal átlövők gyengélkedtek, ahonnan nagyon hiányzott Nagy J. GÓLDOBÓK: Szabó Imre (6), Szél Sz. (5), Novák L, Kiss Zs. (3—3), Érsek T. (2), Veres G., Erős J. JÓ: Szél Sz. (a mezőny legjobbja), Novák I., Kiss Zs., Erős J. Legközelebb a gyömrőiek otthonukban fogadják a Csepel Autó együttesét. A találkozóra április 16-án, szombaton délután 4 órakor kerül sor. G. L. A nap kulturális programja Gyomron: zenetanfolyam, órarend szerint, az úttörőházban, 9 órától és 14.30-tól: a kisdobos színjátszó; 15-től: a fotó; 16-tól: a báb és az asztalitenisz szakkör foglalkozása. Monoron, 14-től: Aktuális politikai tájékoztató a Monori Építők Ipari Szövetkezetében, az irodalmi színpad próbája a gimnáziumban, 18-tól: német nyelvtanfolyam. Pilisen, 17-től: személygépkocsivezetői; 17.30-tól: német nyelvtanfolyam kezdőknek, 18-tól: haladóknak, a sakk; 18.30-tól: a fotó szakkör foglalkozása. A moziban, 17.30- tól és 19.30-tól: Pucéran és szabadon. Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás. Az utasok sem angyalok Lesz-e rend az állomás Jcőrííyékén? A monori vasútállomás átlagos napi forgalma 200—210 szerelvény, ez annyit jelent, hogy a vonatok — elméletileg — 7 percenként követik egymást.- Hangsúlyozni kell: elméletileg. Hiszen azt mi, járókelők, várakozó autósok is tapasztalhatjuk, ez a szám sokszor mennyire megváltozik, a vasúti „csúcsforgalom” idején szinte egymást érik a szerelvények, vagy akár egy időben robognak át az állomás területére érkező, ellentétes irányban továbbszaladó vonatok, s a tolatás sem elhanyagolható tényező. Sárba taposva Sok volt a panasz mindig az Ady utcai sorompóra, tekintve, hogy egyik legforgalmasabb utcánkat keresztezik a vasúti sínek. Gondjaik utáni érdeklődéssel kerestem fel El- lenpacher Lajost, aki alig egy hónapja állomásfőnök Monoron. — Vasutasnak már régi és tapasztalt vagyok, s ez nem kis előny most, amikor az állomás életének irányítása a kezembe került. Sajnos Monoron évekig nem volt önálló állo- másfőnoik, ez nagyon érezhető minden szolgáltatásunkon. Mert a vasút — szolgáltat, mégpedig minőségi szolgáltató vállalat szeretne lenni. Kicsit talán megkérdőjelezik ezt azok, akik végignéznek az állomáson és környékén, de azt sem szabad elfelejteni: az éremnek van egy másik oldala is. Az utasok, akik szotyo- láznak, míg várják a vonatot, a lángos papírját soha nem a lángossütőnél dobják el — hiszen „menet közben”, egymással beszélgetve fogyasztják el, éhségcsillapító, zsíros tartalmát —, hanem az állomáson. — S nem csupán az.utasok- kal szemben problémánk ez, hanem a szállítókkal is: az elszóródott, vagon mellé hullott termények számukra felesleges „szemét”. Vajon hány vagonnyi „szemét” kerül évenként a tehergépkocsik gondos munkája nyomán sárba taposva vagy jobbik esetben „illetéktelen kezekbe", a böngészők, dézsmálok batyukba, zsákjaiba, kerekes kocsijaiba — az illetékesek gondatlanságából, hanyagságából. Nagyközségi szinten is közös feladat lenne a dézsmálók megfékezése, a szállító felek érdekeltté tétele — akár a karhatalom segítségét is kérve, mert néha bizony szükség van még erre is, hogy kevesebb legyen a tényleges veszteség, a szóródási százalék mellett a másik. Jelenleg még ugyanígy szóródásnak nevezett: a „hanyagsági százalék”, a kocsi platója és a vagon közötti lehullott termény, sőt súlyosabb esetben a vagon feltört fámzárja is. Ez sürgős megoldást kíván, ami csak közös összefogással lesz elérhető. •• Given vagon Az áruszállításról még any- nyit: jelenlegi kapacitásunknak, ami napi 25—30 vagon fogadását teszi lehetővé, csaknem a kétszeresét, 30—50 vagonnyi áru forgalmát vagyunk kénytelenek biztosítani. így sokszor megesik, hogy a tehervagonokat — más megoldás nem lévén — fővágányon kell tárolni. Jelentősen csökkenne a tartózkodási idő, ha a vasúthoz hasonlóan legalább a legnagyobb szállítóknál — az állami gazdaságnál, amely napi 15—20 vagonnyi forgalmat bonyolít, vagy a FÜSZÉRT- nél megoldható lenne a folyamatos, tehát éjjel-nappali szállítás. Talán enyhít majd a gondon az a tervezett ipari vágány, amit az állami gazdaság építene, önköltségen. A közelmúltban szó volt arról: milyen az Ipar utca ipari vágány nélkül? A válaszom erre csak az: ha az igénylők közös összefogással vállalják, hogy az állami gazdasághoz hasonlóan, saját költségükre ipari vágány létesítését érzik szükségesnek, a vasút sem zárkózik el a lehetőségtől, hogy az Ipar utcáig a meglevő két forgalmi vágány mellé egy harmadik sínpárt fektessenek le. Egyszeri kiadásnak talán soknak tűnik az összeg, de ma, amikor lépten-nyomon a takarékosságot hangoztatjuk, meg kell tanulnunk távlatokban is gondolkodni. S így már mindenképp megérné. — Utasforgalmunk eléri a havi 10 ezer főt. Az ő igényeiknek igyekszünk eleget tenni — s a nagyközség képéhez igazodni, amikor az állomás épületét felújítjuk, jelenleg a nyílászárók kicserélése befejeződött, a továbbiakban külső-belső tatarozásra, s a mellékhelyiségek átalakítására kerül sor. Ők is felelősek Mindez persze csak akkor ér valamit, ha az utasok hozzáállása is más lesz, ők is felelősnek érzik magukat a megteremtett kulturált környezet megőrzésében. S még valami: szeretnénk, ha visszaállna a valamikori jó kapcsolat a vasutasok és az utazóközönség között. A vasúti szabályzat előírásainak betartása mellett igyekszünk mindent megtenni, a közúti forgalom zavartalanságáért. Bukai Tibor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
