Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

1983. ÁPRILIS 13., SZERDA 4 kMÍ(W :Zen El PANORÁMA Családias hangulat Kiállítótermekből A pedagógiai napok alkal­mából hangversennyel kedves­kedtek a szervezők társaiknak Nagykőrösön. A csütörtöki hangversenyen az Állami Ze­neiskola tanárai működtek közre, valamint a KISZ Mű­vészegyüttes Központi Ének­kara. A nagykőrösiek játékát nagyfokú biztonság jellemezte. Ez érthető, mert tanítványaik közelében élnek, dolgoznak. Amit ők példáznak a pódiu­mon. az többszörös hatást gya­korol a gyerekekre, mint a rádió- vagy lemezhallgatás. A tanulók legbelsőbb érzéseinek kicsikarására az a legjobb módszer, ha előtte azok nyil­vánulnak meg, akikkel heten­te találkoznak. így az igényes hegedűhang, a karakteres zon­gorázás éppúgy élmény lehet, mint egy élvonalbeli művész játéka. Könnyedén A hangverseny alaphangu­latát Stölzer G-dúr szonátájá­nak. előadása teremtette meg. Szemerédi Anna, Németh Ágo­ta, Takács Gábor és Takácsné Kaptás Adrienn szólaltatták meg a művet hegedűn, gor­donkán, oboán és zongorán. Elsősorban stílusbiztonságuk említendő, miként a zongoris­tának az ezt követő Scarlatti- szonátában hallott muzikalitá­sa. Juhász Imre Gabrielli szo­nátájának két tételét tolmá­csolta tubán. A közönség el­csodálkozott a testes hangszer szólisztikus lehetőségein, s azon a könnyedségen, ahogy a darabot az előadó megszólal­tatta. Népszerű számok is felcsen­dültek a koncerten. Gluck Me­lódiája hálás mű, most is ígé­retesen hangzott el Farkas Ilo­na előadásában. Németh Ágo­ta gordonkahangja meggyőző volt Saint-Saens A hattyú cí­mű darabjában. Szemerédi Anna Kodály átirat, egy Bach lantpreludium értelmezésé­nek pontosságával emelkedett ki. Weiner Rókatánca négyke­zes zongoraletétben csendült fel ezúttal Barna Elekné és Hartyányi Mária előadásában. Az első rész befejezéseként Hajdú Pásztordalát Barna Elek szólaltatta meg klariné­ton. Ügyes kezek Szünet után a Központi Énekkar következett. Köve­tendő módszer, hogy vidéki szerepléskor kórustagokat is a mélyvízbe mártanak, azaz egy- egy kórusmű vezényletét rá­juk byzák. A tagok kötődése így erőteljesebb a közösséghez, feladatvállalása és részvétele is súlyosabb az együttes mun­kájában. Egy-egy Pachelbel, illetve Schütz művet Malmos Edit és Pintér Eleonóra vezé­nyelt Az utóbbi ügyesebben bánik a kezével, plasztikusab- ban irányítja énekestársait, ám hamarabb elfárad. Malmos Edit összefogottabb volt, tech­nikailag azonban még gyara­pítania kell kelléktárát. Mennyire nem mindegy, hogy ki áll a kar élén — az akkor derült ki, amikor Strausz Kálmán vezényletével énekeltek a fiúk és lányok. Értékes leletek Római kori temető A budai Margit Kórház bő­vítése közben, az építőmunká­sok régi temetőre bukkantak. A helyszínre siető régészek megállapították, hogy a sírok római kori temetkezési marad­ványok. A gazdag leletek kö­zött vannak ritkaságnak szá­mító textilmaradványok, üveg­edények, ékszerek és pénzek. Harmincnyolc egykori pan- nóniai polgár nyughelyét tár­ták fel, köztük ritkaságnak te­kinthető fakoporsós sírhelyet is, és olyan szarkofágokat, amelyekben mumifikált gyer­mektetemek voltak. Megálla­pították, hogy a temetőt az időszámítás előtti 120-tól kö­rülbelül 350-ig használhatták, és polgárok, hozzátartozóik, valamint hivatalnokok teme­tőhelye volt a mostani Bécsi út környéke. Verdi Ave Mariája felidézte a zene szomorú szépségét. Ko­dály öregekje ezúttal ki­egyensúlyozatlannak tűnt, vi­szont a műsort záró Mátrai képek önfeledt dalolásba csa­pott Ebben érezhette a hall­gató előadó és muzsika össze- forrottságát, azt az elementá­ris mesélőkedvet, amely a népdalokra épülő kórusmű­vekben is megnyilvánul. Igyekezve A nagykőrösihez hasonló családias hangulat volt vasár­nap Szentendrén is, a megyei művelődési központban. A Barcsay-mozaik előtti keskeny lépcsőrészen foglaltak helyet a Gabrielli rézfúvósnégyes tag­jai: Kovács György, Borsódy László (trombita). Merényi László (harsona). Barnás And­rás (tuba). Első közös fellépé­sük volt a mostani, az össze­szokottság, hiányával, fiatalsá­guk minden igyekezetével, pá­lyakezdésük. önmaguk keresé­sének igényével. Talán az utóbbi a legfonto­sabb kamaramuzsikálásukra. Az igény tanulmányi éveik alatt úgy beléjük ivódott, hogy megnyilvánulásuk minden percében zenét akarnak közöl­ni. Érzelmekre hatnak, s köz­ben szüntelenül arra figyel­meztetnek, hogy nem tévedés: fúvósmuzsikát hallunk, ami ritkább, mint a vonós hang­szerek megmutatkozása. Purcell szvitje ezért nem­csak jelképnek tűnt, miként a műsor első felét záró két tétel az Arthur király című operá­ból. Közötte a névadó két Canzonája, Bach Induló, ko­rall és fuga című műve, majd a romantikus Glazunov meg- idézése egy előadói program vállalását sejtette. Azt az igye­kezetét, hogy egymás megis­merésével, gondolatainak el- lesésével — előadói biztonsá­guk következtében — a muzsi­ka nyelvén szólnak hozzánk. A mulattató A második részben köny- nyeb karakterű muzsika csen­dült fel a Csurgó Tamással (kürt) ötössé átalakult együt­tes produkciójában. Susato táncai még a reneszánszot idézték. Mouret Rondája vi­szont szellemes zenei játék volt. íveson műve rendkívül igényesen hangszerelt szóra­koztató zene. McCartny és Lennon dala, a Penny Lane is üdén hangzott ebben a felál­lásban. A záró muzsika Jopliné volt. A mulattató híres ragtime- zene. S ez jó kedvet, pompás hangulatot jelentett. Sikert az előadóknak, a hangverseny résztvevőinek pedig felszaba­dult örömet. M. Zs. A mindennapok tükröződései A Műcsarnokban láthat­tuk a Derkovits-ösztöndíja- sok munkáit. Puskás László festményei Kerepestarcsán tekinthetők meg, a Szilas- menti Tsz emeleti galé­riájában. Meiszter Kálmán festőművész kiállítása a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának romhá- nyi gyáregységében nyílt meg. Önmagukat keresik A Derkovits-ösztöndíjasok idei bemutatkozása arról ta­núskodott, hogy elképzelései­ket nem sorvasztja semmilyen konformizmus, minden ideg­szálukkal sajátos formarend­jük, világuk kialakításáért küzdenek. A bátor képzelet a jellemző, igaz, néha minták után haladnak, de önmagukat keresik. Így a kidolgozás igé­nyessége még háttérbe szorul, s ez a korszellemmel sem ma­gyarázható. E problémát lát­va, érzékelve sokat ígér Buk­ta Imre, Kis Tóth Ferenc, Pa­lotás József és különösen Tiry Péter munkássága. Ez utóbbi Dongója kifogástalan alkotás, egyaránt tartalmazza a képzelőerő szabad szárnya­lását és a szerkesztés fegyel­mét. Csak az a baj, hogy nem általános érték, amit látha­tunk a képen, csupán a Tárlat egyik darabja. Festői feldolgozások Meiszter Kálmán festészete sajátos sorsot tükröz. Az alko­tó fordított utat járt be: mű­vészből lett munkás, miköz­ben festő maradt, még inkább azzá változott. Pontosabban: Varga Magda irányításával került a Képzőművészeti Fő­iskolára, ahol Barcsay Jenő, Kmetty János és Papp Gyula SC<Ä viv: Meiszter Kálmán: Csendélet tanítványa volt, de egy önhi­báján kívül adódó konfliktus miatt abbahagyta tanulmá­nyait és serfőző lett Kőbá­nyán. E konfliktus ellenére mindig festett, így lett, ha nem is op­timális, de sajátos az életmű­ve. Már az is izgalmas, hogy lenézett, elfelejtett, fel nem fedett témákat közvetít festői feldolgozásainak fokozásaival: ejtőernyős ugrásokat, külvá­rosi majálisokat, kőbányai kertrészleteket, amelyek for­mában, színben intenzívek és bensőségesek. A legszebb képrománc Meiszter, a hétköznapok egyszerű varázsait ragadja meg. Ennek a festőnek nem­csak képessége, szíve is van; a sok akadály ellenére mégis eljutott önmagához. Romhányi tárlata után rajzait Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában mutatják be hama­rosan. Puskás László: A kútnál DIOFIGYELO KABARÉSZf NHÄZ. Aligha akad még egy társulat az or­szágban, melynek bemutatóit olyan figyelem kísérné, mint éppen a humorfaragókét. S ez a megkülönböztetett érdeklő­dés nem csupán azzal a nem­zeti sajátossággal magyaráz­ható, hogy szeretünk nevetni, hogy a kabarénak nálunk sok évtizedes hagyománya van. A mi kabarénk nem csupán a szórakoztatás egyik formá­ja, hanem olyan közéleti fó­rum, amelyen közös dolgain­kat kifigurázva mondunk véle­ményt. A kabarénak, mint valami irodalmi mérőműszernek keli tolmácsolnia a hallgatóság hangulatát. Ha a kabaré csend­ben marad, esetleg senkit sem érdeklő dolgokról fecseg, nem késztet elgondolkodásra, akkor az nemcsak azt jelzi, hogy hu­moristából nagy a hiány, ha­nem azt is, hogy baj van a de­mokráciával. A Rádió Kabarészínházának áprilisi bemutatója példát szol­gáltatott a bővérű, bátor és csattanós humorból. Marton Frigyes és társulata nem ke­rülte el a kényes kérdéseket. Alaposan kifigurázta a hagyo­mányos egyházi és az újabbke- letű társadalmi ünnepek együttéléséből származó tudat­zavarokat éppúgy, mint az agyontitokzatoskodott totóbot­rányt és a csupán pénzkezelési haszonnal magyarázott ezerfo­rintosok születését. Alighanem azok közé a műsorok közé tar­tozott ez az adás, melyek kö­zül egy-egy számot néhány esztendő múltán már mint klasszikus, a korra jellemző kabarétréfát fogunk hallgatni. BARANGOLÓ DOMINÓ. Egy kisfiú tudományos fan­tasztikus regényt írt. A sci-fi eme zsenge hajtása gyermek­nek, felnőttnek egyaránt érde­kes műsort eredményezett. Egyrészt, mert a történet — mint azt a bejátszott részletek bizonyították — ügyes, de ér­demes volt meghallgatni azért is, mert ebből, s a lejátszott beszélgetésekből azt is meg­tudhattuk, milyennek látják a mai, s a holnapi világot cse­metéink. Számomra nem az volt meg­lepő, hogy ezek a gyerekek olyan könnyen fogadják be a modem kor technikáját. Az sem, hogy számukra más, nem is fantasztikus a bennünket megrázó űrkorszak. Inkább azon lepődtem meg, hogy a vágyak többsége az elmúlt év­tizedekben mit sem változott: a nyugodt családé, a barátságé, az egymást segítő közösségé. A műsor készítői Tarnay Márta és Ernőd György munkájának legfőbb erénye, hogy erre is képes volt felhívni a figyelmet. HÉTFŐ ESTE PESTEN ÉS BUDÁN. Sokan haragszanak erre a sokriportos élő művé­szeti sétára, mondván; mindig a felszínen marad, már szer­kesztésénél fogva is alkalmat­lan arra, hogy elmélyült be­szélgetésre invitálja a hallga­tót és szereplőit. Magam nem hiszem, hogy színházról, ze­néről könnyedén ne lehetne szót váltani, s hogy ne lenne hasznos hírverése a rangos szórakozásnak is az öltözőben ellesett purparlé. Vagy egy könnyed beszélgetés az alko­tás örömeiről, vagy éppen sz intimnistáskodó hír két mű­vész házasságáról. S mert nem vártam mást hétfőn se ettől a műsortól, mint amit adni akart, most sem csalódtam. Cs. A. Románccá szelídült balladás erő hatja át Puskás László képeinek színvilágát, sorsot, csöndet hordozó csoportjait, figuráit. A mozdulatok mono­ton rendje a színek harmó­niája révén válik emlékeze­tessé. A festő világot hordoz magában, világot alakít for­máival. Puskás László Ungváron született 1941-ben és 1985-ben végezte el a Ívovi képzőmű­vészeti főiskolát, ahol 1971-ig tanított. Három évvel később áttelepült Magyarországra. Egyéni hangvétele miatt több szovjet, magyar és külföldi kiállításon szerepelt, megkap­ta a Komszomol KB díját, az UNESCO ezüstérmét és a Derkovits-ösztöndíjat. A művész termékeny, nyolc mozaikja, négy seccója és két falkárpitja ismert, utóbbit Puskás Nadia kivitelezte. A jó művek között is kiemelke­dik a Keresztelő, amely 1969- ben készült és a legszebb ma­gyár képrománc, amit festet­tek a maga ünnepi áhítatá­ban, rendezett méltóságában. Ungvári, pomázi, monostor- apáti sorozata után, várjuk további műveit, a jeles rajt után a teljes és maradéktalan kibontakozást. Losonci Miklós A Gandhi és alkotói Oscar-díjasok Richard Attenborough A Gandhi című filmeposza nyer­te az év legjobb angol nyelvű filmjének járó Oscar-díjat Hollywoodban, a Los Ange­les-! Filmművészeti és Filmtu­dományi Akadémia évi díj­kiosztó gálaünnepsegén. A Gandhi összesen nyolc Oscar-aíjat vitt el hétfőn nyolc kategóriaoan. Az akadémia csaknem négyezer tagja titkos szavazással Ítélte oda az Oscart a rendezőnek — Richard At- tenoorough-nak, a Gandhit ala­kitó Ben Kingiey-nek, Billy Williamsnak és Ronnie Tay- iornak, a film operatőreinek, valamint a film forgatókönyv­írójának, kosztümtervezőjéneir, berendezőjének, vágójának. Négy Oscar-díjat kapott Ste­ven Spielberg E. T. című film­je, amely egy kedves és mu­latságos kozmoszlakó ször­ny ecske földi kalandjairól szól. A legjobb női főszereplőnek járó Oscart Meryl Streep ve­hette át a Sophie választása című filmben nyújtott alakí­tásáért. A legjobb férfi epi­zódszerepben Louis Gossett tűnt ki A katonatiszt és úri­ember című filmben, a leg­jobb női epizódszereplőnek az idén Jessica Lángét választot­ták az akadémia tagjai a Tootsie című Sydney Pollack filmben nyújtott alakításáért. A legjobb nem angol nyel­vű filmnek járó Oscar-díjat a Los Angeles-i akadémia 55. díjkiosztó ünnepségén az Új­rakezdés című spanyol film kapta. Dokumentumregény Futártáska Bokor László az ismert új­ságíró, filmes szakember, a második világháború történe­tének kiváló ismerője már több könyvet írt legújabb kori his­tóriánk egyes kérdéseiről (Do­bozba zárt háború, Hideghá­ború, X óra). Futártáska című úi dokumentumregényében a történelemből és filmkockák­ból ismert élő személyek él­ményeit a történész-irodalmár gondolkodásmódjával, képzele­tével dolgozza fel. A rendkívül izgalmas doku­mentumanyag a Zrínyi Ki­adó gondozásában látott nap­világot. MOZIMŰSOR ÁPRILIS 14-TÖL 20-IG ABONY 14—15: Üldözök** 16—17: Férfiak póráz nélkül** 18—19: S.O.S. Concorde BUDAÖRS 14—19: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 16—17: Tündér Lala (du.) CEGLÉD, Szabadság 14—17: S.O.S. Concorde (du.) Hatásvadászok (este) 18—20: A banda fogságában (du.) Férfiak póráz nélkül** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 14—20: A legkisebb törpe újabb kalandjai (du.) 14—17: Adj. király, katonát !•• (este) 18—20: Civil a pályán (este) DABAS 14—15: Lándzsák hajnalben* 16—17: Ezüstnyereg 18: Az öszvér nem megy esküvőre DUNAKESZI. Vörös Csillag 14—15: Szerencsés Dániel* 16—17: Klabus a világűrben (du.) Éretlenek (este) 18—19: Sógorok, sógornők** DUNAKESZI, József Attila 14: A lator** 17: Kisdarázs* 18: Elvis Presley 20: Sebességláz* DUNAHARASZTI 14—15: Szabadlábon Velencében 16—17: A 34-es gyors 17: Rákóczi hadnagya (du.) 18—19: A vidéki lány* ÉRD 14—15: Sértés 17: Szabadiában Velencében 18—19: Az élet szép* FÓT 14—15: Kisdarázs* 16—17: A maláji tigris 17: A sziklabarlang titka (du.) 18—19: Szerencsés Dániel* GÖDÖHÖ 14—17: Murmet show (du.) 14—20: Rombanö** (este) 18—20: Elefánt story (du.) GYAl 14—15: Az öszvér nem megy esküvőre 16—17: Lándzsák hajnalban* 18—19: Ezüstnyereg MONOR 14—15: Férfiak póráz nélkül** 16—19: Üldözök** NAGYKÖRÖS, Arany János 14—15: Elefánt story 16—17: Ez Amerika** 18—20: Hatásvadászok NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 14—20: Vük (du.) 14—17: A banda fogságában 18—20: Adj, király, katonát** (este) NAGYKATA 14—17: Feketeszakáll szelleme 18—19: A szelíd vadnyugat PILISVÖRÖSVAR 14—15: Noé bárkái 16: Csínom Palkó 17: Languszta reggelire* 18: A dominó elv* POMAZ 14—15: A 34-es gyors 16—17: Egy zsaru bőréért* 18: Sértés RÁCKEVE 14—15: A vidéki lány* 16—17: 2001. Ürodüsszela I—II. 18—19: Bosszúvágy** SZENTENDRE 14—17: Talpig olajban 18—20: Szabadlábon Velencében 5ZIGETSZENTMIKLÓS 14—15: Egy zsaru bőréért* 16—17: Az elveszett kutya (du.) Bosszúvágy** (este) 18—19: A 34-es gyors TAPIÓSZELE 14—17: A’kt Bulldózernek hívtak 18: Feketeszakáll szelleme VÁC, Madách Imre 14—15: Éretlenek 16—17: Szerencsés Dániel* 18—20: Az aranyember (du.) 2001. Ürodüsszela I—II. (este) VECSÉS 15: Sörgyár! caprlcció* 16—17: A bővös kő és a csodakút (du.) Sértés (este) 18—20: Talpig olajban • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom