Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN üss. április 9. szombat

Hamarabb meglesz a látszatja

A magyar falu életmódjának alakítói

Vállalkozni nagyban kell

Nemcsak szakma - elhivatottság

G\akorta az egyedül üdvözítő és korszerű megoldásnak kijáró nyomatékkai írnak, szolnak nálunk a kisvállalkozásról, holott az csupán az országos és az egyéni gyarapodást szolgáló gazdaságszervezési megoldások egyike. Több oka van, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70-es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével, Ezek a fogalmak egy időben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának — és kommentárjainak — részben új szókészletével.

Táplálta a félreértést az is, hogy az első kisvállalkozások az új programok meghirdetése után azonnal mutatták, bizonyították, hogy valóban rugalmasak, racionálisak, különösen a vendéglátásban és a kereskedelemben: hosszabb lett az étlap, udvariasabb a kiszolgálás, néhány új kis üzlet nyitva tartott vasárnap délelőtt is stb. fgy — ákarvcf-akaratlan — a vállalkozás, a kezdeményezés 'modelljeivé váltak. Szem előtt voltak, okos dolognak tűntek, hiszen igen kényelmesek voltak a vásárlók számára. A nagyságrendre, a népgazdasághoz mért értékükre, szerepükre a közvélemény kevésbé figyelt. (Annak idején a mezőgazdaságban a háztáji és a nagyüzem egymáshoz mért arányai sem tisztázódtak azonnal. Sőt: ezt olykor még ma sem árt felemlegetni, hogy melyik szektor a nagyobb jelentőségű, hozamú, ha az egész gazdaság gyarapodását nézzük.)

Egy-két adat összevetésével azonban elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 650 milliárd forint volt. Ehhez az ipar csaknem felerészben járult hozzá: 320 milliárd forinttal. Ennek az ösz- 'Saegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyújtottak a múlt évben. Pedig a vállalati gazdasági munkaközösségek száma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek, „a gazdasági munkaközösségeken kívüli” szocialista iparban viszont egymillióháromszázezren dolgoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a teljesítményüket (mezőgazdaság nélkül), még akkor sem fogják elérni a gmk-kon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának egy százalékát.

Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdeményezés?

Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnali milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb teljesítőképességű termelőeszközök kihasználását, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyiparban. Sőt általában az iparban. ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felülmúlja, akár az iparon belüli gazdasági munkaközösségek kapacitását. A kereskedelemben, a szolgál tatásban,, helyileg lehet nagyobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt Is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kínálatot.

Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10 millió 700 ezer állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak hasznára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősorban a gazdasági munkaközösségeken kívül kell vállalkoznunk, A gazdasági munkaközösségeket arra használjuk, amire valók: egy-egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagy gazdaság nagy teljesítményének elősegítésére, például karbantartással, alkatrészgyártással, egy-egy újítás kivitelezésével, anyagszállítással stb.

Elsősorban persze mindenütt a vállalatok vezetésének kell vállalkoznia Jövedelmezőbb fejlesztésekre, szervezési megoldásokra, üzletekre, társulásokra, akciókra, a belső érdekeltségi, irányítási rendszer tökéletesítésére törekednie. Az igazság azonban az, hogy minden poszton bőségesen kínálkozik alkalom a hasznos ötletek, megoldások kigondolására, végrehajtására. Egy esztergályos is tud vállalkozni mindennapos, megszokott munkája megjavítására, tud újítani, ésszerűsíteni, műszaki-szervezési intézkedésekre javaslatot tenni.

Hű Valahol egy nagyüzemben a szűkös kapacitás ellensúlyozására gazdasági munkaközösséget hoznak létre, vállalkozás az is. Hasznos kezdeményezés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyed ez lehetséges és szükséges. Am legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha valahol például egy új brigád megalakítását kezdeményezik, amely a jobb hatásfokú, takarékosabb, fegyelmezettebb munkára vállalkozik. Ha nagy, több ezres kollektívák fognak össze, annak alighanem hamarabb meglesz a látszatja az ország pénzügyi mérlegében, mint pár száz vagy ezer kisvállalkozás éves eredményességének, az abból befolyt adóiknak.

Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredménye.

GERENCSÉR FERENC

jj Az érettségi előtt álló fiatalok tízezrei ezekben a hetekben dőn- \ tenek arról, hogy milyen szakmát, milyen élethivatást választanak. ^ Elhatározásukat segítik a szülők szerető gondoskodásából fakadó jó i tanácsok, a pedagógusok megfontolt ajánlásai.

Forrása a szellemi tőke

Egyetemünkre, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdasági tudományi és mezőgazdasági gépész- mérnöki karára, valamint a mező- gazdasági főiskolai karra is megérkeztek az első jelentkezések. Információink szerint, az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal is lényegesen többen jelentkeznek, mint ahány fiatalt az egyetem három karának első évfolyamaira felvehetünk. Ez, azt hiszem természetes is. Hiszen a pályaválasztó fiatalok — s szüleik — közül nagyon sokan ismerik a szocialista magyar mezőgazdaság európai .hírű eredményeit. Tudják, hogy ezeknek az eredményeknek egyik forrása az a szellemi tőke, amely egyetemeinkről, főiskoláinkról kikerülő agrár szakemberek alkotó munkáján keresztül hasznosult egész élelmiszer-termelésünkben.

Fiatal szakembereink — az egyetemről kikerülve — helytálltak mind a termelés irányításában, a növény- termelés, a kertészet, az állattenyésztés, a műszaki fejlesztés, a vállalati gazdálkodás magas színvonalú megszervezésében, mind a politikai és társadalmi élet legkülönbözőbb területein. Tevékenyen hozzájárultak a magyar falu életmódjában, szemléletében és az egész közművelődési folyamat kibontakozásában elért eredményekhez. Teljesen érthető, hogy azok a fiatalok, akik most jelentkeztek erre a pályára, cselekvő részesei, irányítói szeretnének lenni a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés magasztos küldetésének.

Az egyetemünkre jelentkezők igen nagy száma vidéki, az országos átlagnál magasabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezért sokan közülük, közvetlenül is kötődnek a mezőgazdasághoz. Az elmúlt években érzékelhetően nőtt a budapestiek száma is. Ennek valószínű oka a mezőgazdaság társadalmi megítélésének kedvezőbbé válása, valamint a mezőgazdasági értelmiség javuló anyagi helyzete is.

Korszerű ismereteket ad

Egyetemünk általános képzési célja olyan, tudományosan megalapozott, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező felsőfokú agrár szakemberek kibocsátása, akik a mezőgazdasági termelés-irányítás minden területén megállják a helyüket. Akik jól kiismerik magukat a biokémiai. Biológiai, mezőgazdasági, ökonómiai és műszaki ismeretek szerteágazó labirintusában, s alkalmasak arra, hogy:

— állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, mezőgazda- sági vállalatokban részt vállaljanak a termelési és gazdasági folyamatok közép- és felső szintű irányításában;

— részt vegyenek a termelési rendszerek, gazdasági társulások tevékenységének szervezésében, a különböző technológiák kidolgozásában, alkalmazásuk megszervezésében;

— felelős munkaköröket töltsenek be az ágazati irányítás területi és országos szervezeteiben;

— szakmai és tudományos feladatokat végezzenek a mezőgazdasági oktatási és kutatási intézményekben.

Fontos követelmény az is, hogy végzett hallgatóink — ifjú mezőgazdasági szakemberek — alkotó részesei legyenek munkahelyük, környezetük társadalmi, politikai közéletének.

Az egyetemre felvett hallgatók szakmái, politikai felkészülését, a körülményekhez képest kielégítően felszerelt 5 intézet, 3Í tanszék és 5 egyéb szervezeti egység mintegy 290 oktatója segíti. Az oktatók többsége jól képzett, nagy tudású szakember. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók száma 106, köztük 2 akadémikus, 15 a tudományok doktora, 89 a tudományok kandidátusa.

Kiemelkedő tudományos eredményeik révén sokan közülük országosan is elismert tudósok, mint például; dr. Bálint Andor a növénynemesítés, dr. Magyari András az állattenyésztés, dr. Mikecz István a villamosítás és az energiagazdálkodás. dr. Obádovics J. Gyula a számítástechnika, dr. Stefanovits Pál a talajtan és a környezetvédelem, Váradi János a traktorok-autók, dr. Tóth Mihály a vállalati gazdaságtan tudományágak kiváló művelői • és még sokan mások, akik" nemcsak az egyetemi, hanem a katedrán kívüli tevékenységükkel is közvetlenül segítik a magyar mezőgazdaság fejlődését.

Az egyetemi oktatók személyes felelősséget éreznek azért, hogy a magas szintű tudományosan igazolt szakmai ismeretek átadásával, a szocialista világnézet formálásával, gyakorlati ismeretátadással, a rendszeres tanulmányi munka számonkérésével elősegítsék a hallgatók felkészítését.

Hallgatóink többsége azonosul a szocializmus célkitűzéseivel, a szocializmus természetes életközeget jelent számukra. Tudják, hogy mezőgazdasági szakemberekre, alapvetően a szocialista nagyüzemnek van

Visszatérnek a régi történetek

Küzdelmekből épül az életmű

Czántó Piroska 1913-ban szü- letett Kiskunfélegyházán, 1931-ben egy évet tanult az Ipar- művészeti Főiskolán, később a Képzőművészeti Főiskolára került Vaszary János osztályába. Mivel részt vett a kommunista diákmozgalomban, kicsapták. Vaszary dicséretére legyen mondva, az ő magániskolájában tanulhatott tovább. Szántó Piroska a két Világháború között a szocialista képzőművészek csoportjához tartozott. 1937-től dolgozik Szentendrén. Első gyűjteményes kiállítása 1946-ban volt az európai iskola tagjaként, ettől kezdve több önálló tárlata nyílt Kiskunfélegyházán, Debrecenben, Győrött, Esztergomban, Kaposvárott, Budapesten, Szentendrén. Művei Párizsban és Londonban is szerepeltek. Vas Istvánnal 1949-ben kötött házasságot, együtt dolgoznak nyaranta Szentendrén, egymást inspirálják a művészi kibontakozásban.

A szentendrei művészet pompája abban ragadható meg, hogy számtalan szellemi és formai árnyalatával válik éppen a különbözőségében egységgé. Szántó Piroska is először eszmények nyomán tájékozódott. A készülődés periódusában Amos Imre, Vajda Lajos törekvéseit figyelte, de érzékelte Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Van Gogh eredményeit is. Ezután már önmaga festői története következett. A kép nemcsak végállomás, hanem gondolatainak külalakja egyben. Szántó Piroska esetében a meditációnak kiemelt szerepe van, ez mutatkozik meg könnyednek tűnő, mindig elegáns, de annál magvasabb írásaiban is.

Vonzódik a természet alapegységeihez. képeiben emberi vergődést, küzdelmet, örömöt és gyászt tud és akar kifejezni. A száradó fenyő, az öreg venyige, a vörös dália, a színes lepkeszámy, a három tulipán, a kis barackfa a művész számára szín és vonalforrás, segítségükkel emberi szenvedélyeket tud láttatni festői fogalmazással.

Szántó Piroska ismert és nevezetes képciklusa a Magyar Krisztusok 1968-ból: a varjakkal keringőző útmenti keresztek egy nép küzdelmét jelzi. Szerelmes- párjainak uralkodó eleme a szépség, az esztétikum, mely gyógyír az élet szenvedéseiben. A festői szépség módosítja az eredeti látványt, szelíd áramlásokká lágyítja, finomítja a valóságot. Festői közlésmódja rendkívül termesze- tes, száműzi a mesterkéltséget, vonalvezetése könnyed rajzírás, műgondja a szellemi, gondolati részre is kiterjed, nemcsak a formára. A sallangtalan rajzi minősítés hétköznapi varázslataiban válik jelentőssé.

Az emlékezésben minden mágikussá válik. Bajót is, ahol nehéz időkben rejtőzködhetett, s amely 1977.-ben visszatért festészetébe. De visszatérnek a feledésből a régi történetek, családi képek, nagymama báli ruhája, karddal hadonászó kisfiú, legye- zős lány és édesanyja is — ólaj- k°->en és szerigráfián.

Valami mindig feltámasztja az ifjúságot. Proust esetében a tea illata, Szántó Piroska művéSzántd Piroska Bálim szamara című kötetének egyik illusztrációja

szetében Egy elveszett album képei jelentik azt az Időgépet, mely nemcsak H. G. Wells regénye, hanem minden alkotó ember képzelet-járműve. Tükör, album, virág, lepke szövődik belőle, gyűjtődik az emlék és tapasztalat, élet és mű.

Ez a tehetségből, megpróbáltatásokból, élményből, boldogságból. küzdelmekből, veszélyekből, helytállásból épülő festői életmű kapta meg most — a Munkácsy- díj után — a Kossuth-díjat is.

LOSONCI MIKLÓS

szüksége. Ennek tudatában készülnek élethivatásukra. Ezzel egyidejűleg azonban tapasztalható az is, hogy vannak, akik idealizálják a szocializmust. A képzeletükben, felfogásukban „megrajzolt” szocializmus esetenként eltér a létező szocializmus valóságától. Nehezen értik meg az elmélet és a társadalmi gyakorlat közötti eltéréseket, ellentmondáso- l&t. Érzékenyen reagálnak társadalmunk fogyatékosságaira; elítélik a felelőtlenséget, a tehetetlenséget, a bürokráciát és más a szocializmustól is idegen — de még fellelhető — visszahúzó jelenségeket..

A legjobb hallgatók maximálisan kihasználják az egyetemi környezet által nyújtott lehetőségeket, javaslataikkal elősegítik a tanulmányi munka • minőségi javítását, a követelményszint tartalmi növelését.

Nevelés, önnevelés

A közéletiségre nevelés fontos eszköze a hallgatók bevonása a különböző állami és társadalmi szervek vezető testületéibe, illetve azok munkájába. Ezért a felsőoktatási intézmények sorában az elsők között honosítottuk meg a hallgatói képviseletet az egyetem vezető szerveiben és ezzel együtt a KISZ. jogosítványok rendszerét. Több olyan kérdésben kaptak hállgatóink lehetőséget az érdekképviseletre, amelyet a jogszabályok csak jóval később írtak elő.

Az egyetem nevelési céljának megvalósításában nélkülözhetetlen tényező a hallgatók öntevékenységének, önkormányzatának kibontakoztatása. A hatékony nevelő munkának alapvető eszköze, pótolhatatlan erőforrása a szervezett, magas színvonalú diákközösség. Hallgatóink tartalmas közösségi tevékenysége nélkül nem lehet eredményesen megalapozni az értelmiségi szakember tulajdonságai között elhanyagolhatatlan erkölcsi, eszmei vonásokat.

A nevelés, önnevelés rendszerében fontos helyet foglál él a‘ tudományos diákköri munka. Feltételezi a személyes kapcsolatot az oktatók és a hallgatók között, valamint nagyban épít a hallgatók önálló gondolkodására. A közös tevékenység során a megfelelő szemléletmód kialakítása később már követelni fogja a diákkörben dolgozó hallgatótól önmaga képességeinek, tudásának állandó felülvizsgálatát, továbbfejlesztését

Szűkebb pátriánk határain túlról érkezett hallgatók a MAE keretében önálló megyei diákklubokat alakítanak — jelenleg 16 működik —, amelyek egyetemünkön egységbe foglalják a közélet szinte minden területét. Fiataljainknak itt lehetőségük van a jó értelemben vett megyei patriotizmus ápolására, a megye mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyüzemeinek megismerésére, s közben vezetési, szervezési ismeretekre szert tenni. Színes, változatos, közösségformáló tevékenységük mellett nagyon jelentős az a szerepük, amellyel elősegítik a munkahely kiválasztását és a beilleszkedést. Programjaikon természetesen előtérbe kerülnek a szakmai-, ideológiai, a szakmához kapcsolódó társadalmi, politikai -kérdéskörök.

A közéletiségre nevelés fontos munkaformái a szakmai és politikai öntevékeny körök és klubok, valamint a speciálkollégiumok (számítás- technikai, szociológiai, környezetvédelmi, vadgazdálkodási stb.) tevékenysége, a KISZ-alapszer vezetek munkája.

A mezőgazdaság javára

Egyetemi hallgatóink felkészülése, közösségi magatartása, az egyetemen folyó oktató-nevelő munka — a párt- és KISZ-szervezetek tevékenységének eredményeként — korunk ellentmondásokkal, feszültségekkel terhelt időszakában is továbbfejlődik, szocialista tartalma erősödik. Elfogadják a párt politikáját. magukénak vallják szocialista társadalmunk alapelveit. Alkotó, cselekvő készségük, az új iránti fogékonyságuk, formálható, alakítható. Nagy politikai felelősség terheli az egyetem állami és pártvezetését, valamennyi oktatóját, hogy ezt a készséget, fogékonyságot az egyetemen töltött évek alatt helyes irányba fejlesszék, s a magyar mezőgazdaság javára kamatoztassák.

DR. BfRÖ FERENC, a GATE rektor*