Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN üss. április 9. szombat Hamarabb meglesz a látszatja A magyar falu életmódjának alakítói Vállalkozni nagyban kell Nemcsak szakma - elhivatottság G\akorta az egyedül üdvözítő és korszerű megoldásnak kijáró nyoma­tékkai írnak, szolnak nálunk a kisvállalkozásról, holott az csupán az or­szágos és az egyéni gyarapodást szolgáló gazdaságszervezési megoldások egyike. Több oka van, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70-es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével, Ezek a fogalmak egy időben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának — és kommentárjainak — részben új szókészletével. Táplálta a félreértést az is, hogy az első kisvállalkozások az új prog­ramok meghirdetése után azonnal mutatták, bizonyították, hogy valóban rugalmasak, racionálisak, különösen a vendéglátásban és a kereskedelem­ben: hosszabb lett az étlap, udvariasabb a kiszolgálás, néhány új kis üzlet nyitva tartott vasárnap délelőtt is stb. fgy — ákarvcf-akaratlan — a vállalkozás, a kezdeményezés 'modelljeivé váltak. Szem előtt voltak, okos dolognak tűntek, hiszen igen kényelmesek voltak a vásárlók számá­ra. A nagyságrendre, a népgazdasághoz mért értékükre, szerepükre a köz­vélemény kevésbé figyelt. (Annak idején a mezőgazdaságban a háztáji és a nagyüzem egymáshoz mért arányai sem tisztázódtak azonnal. Sőt: ezt olykor még ma sem árt felemlegetni, hogy melyik szektor a nagyobb je­lentőségű, hozamú, ha az egész gazdaság gyarapodását nézzük.) Egy-két adat összevetésével azonban elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 650 milliárd forint volt. Ehhez az ipar csaknem felerészben járult hozzá: 320 milliárd forinttal. Ennek az ösz- 'Saegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyúj­tottak a múlt évben. Pedig a vállalati gazdasági munkaközösségek száma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek, „a gazdasági munkaközösségeken kívüli” szocialista iparban viszont egymillióháromszázezren dolgoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a teljesítményüket (mezőgazdaság nélkül), még akkor sem fogják elérni a gmk-kon kívüli ipar nemzeti jö­vedelemhez való hozzájárulásának egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdeményezés? Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnali milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb teljesítőképességű termelőeszközök kihasználását, fej­lesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyiparban. Sőt általában az ipar­ban. ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felül­múlja, akár az iparon belüli gazdasági munkaközösségek kapacitását. A kereskedelemben, a szolgál tatásban,, helyileg lehet nagyobb súlya a kis­vállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt Is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kínálatot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10 millió 700 ezer állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak hasz­nára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősor­ban a gazdasági munkaközösségeken kívül kell vállalkoznunk, A gazda­sági munkaközösségeket arra használjuk, amire valók: egy-egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagy gazdaság nagy teljesítményének elő­segítésére, például karbantartással, alkatrészgyártással, egy-egy újítás ki­vitelezésével, anyagszállítással stb. Elsősorban persze mindenütt a vállalatok vezetésének kell vállalkoznia Jövedelmezőbb fejlesztésekre, szervezési megoldásokra, üzletekre, társu­lásokra, akciókra, a belső érdekeltségi, irányítási rendszer tökéletesítésére törekednie. Az igazság azonban az, hogy minden poszton bőségesen kínál­kozik alkalom a hasznos ötletek, megoldások kigondolására, végrehajtá­sára. Egy esztergályos is tud vállalkozni mindennapos, megszokott mun­kája megjavítására, tud újítani, ésszerűsíteni, műszaki-szervezési intézke­désekre javaslatot tenni. Hű Valahol egy nagyüzemben a szűkös kapacitás ellensúlyozására gazda­sági munkaközösséget hoznak létre, vállalkozás az is. Hasznos kezdeménye­zés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyed ez lehetséges és szükséges. Am legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha valahol például egy új brigád megalakítását kezdeményezik, amely a jobb hatásfokú, takarékosabb, fe­gyelmezettebb munkára vállalkozik. Ha nagy, több ezres kollektívák fog­nak össze, annak alighanem hamarabb meglesz a látszatja az ország pénzügyi mérlegében, mint pár száz vagy ezer kisvállalkozás éves ered­ményességének, az abból befolyt adóiknak. Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredménye. GERENCSÉR FERENC jj Az érettségi előtt álló fiatalok tízezrei ezekben a hetekben dőn- \ tenek arról, hogy milyen szakmát, milyen élethivatást választanak. ^ Elhatározásukat segítik a szülők szerető gondoskodásából fakadó jó i tanácsok, a pedagógusok megfontolt ajánlásai. Forrása a szellemi tőke Egyetemünkre, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdasági tudományi és mezőgazdasági gépész- mérnöki karára, valamint a mező- gazdasági főiskolai karra is megér­keztek az első jelentkezések. Infor­mációink szerint, az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal is lényegesen többen jelentkeznek, mint ahány fiatalt az egyetem három karának első évfolyamaira felvehetünk. Ez, azt hiszem természetes is. Hiszen a pályaválasztó fiatalok — s szüleik — közül nagyon sokan ismerik a szocialista magyar mezőgazdaság európai .hírű eredményeit. Tudják, hogy ezeknek az eredményeknek egyik forrása az a szellemi tőke, amely egyetemeinkről, főiskoláinkról kikerülő agrár szakemberek alkotó munkáján keresztül hasznosult egész élelmiszer-termelésünkben. Fiatal szakembereink — az egye­temről kikerülve — helytálltak mind a termelés irányításában, a növény- termelés, a kertészet, az állattenyész­tés, a műszaki fejlesztés, a vállalati gazdálkodás magas színvonalú meg­szervezésében, mind a politikai és társadalmi élet legkülönbözőbb te­rületein. Tevékenyen hozzájárultak a magyar falu életmódjában, szem­léletében és az egész közművelődési folyamat kibontakozásában elért eredményekhez. Teljesen érthető, hogy azok a fiatalok, akik most je­lentkeztek erre a pályára, cselekvő részesei, irányítói szeretnének lenni a mezőgazdaság, az élelmiszerterme­lés magasztos küldetésének. Az egyetemünkre jelentkezők igen nagy száma vidéki, az országos át­lagnál magasabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezért sokan közülük, közvetlenül is kötődnek a mezőgazdasághoz. Az elmúlt évek­ben érzékelhetően nőtt a budapes­tiek száma is. Ennek valószínű oka a mezőgazdaság társadalmi megíté­lésének kedvezőbbé válása, valamint a mezőgazdasági értelmiség javuló anyagi helyzete is. Korszerű ismereteket ad Egyetemünk általános képzési cél­ja olyan, tudományosan megalapo­zott, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező felsőfokú agrár szakemberek kibocsátása, akik a mezőgazdasági termelés-irányítás minden területén megállják a helyü­ket. Akik jól kiismerik magukat a biokémiai. Biológiai, mezőgazdasági, ökonómiai és műszaki ismeretek szerteágazó labirintusában, s alkal­masak arra, hogy: — állami gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben, mezőgazda- sági vállalatokban részt vállal­janak a termelési és gazdasági folyamatok közép- és felső szintű irányításában; — részt vegyenek a termelési rendszerek, gazdasági társulá­sok tevékenységének szerve­zésében, a különböző technoló­giák kidolgozásában, alkalma­zásuk megszervezésében; — felelős munkaköröket töltsenek be az ágazati irányítás területi és országos szervezeteiben; — szakmai és tudományos felada­tokat végezzenek a mezőgaz­dasági oktatási és kutatási in­tézményekben. Fontos követelmény az is, hogy végzett hallgatóink — ifjú mezőgaz­dasági szakemberek — alkotó ré­szesei legyenek munkahelyük, kör­nyezetük társadalmi, politikai köz­életének. Az egyetemre felvett hallgatók szakmái, politikai felkészülését, a körülményekhez képest kielégítően felszerelt 5 intézet, 3Í tanszék és 5 egyéb szervezeti egység mintegy 290 oktatója segíti. Az oktatók többsé­ge jól képzett, nagy tudású szakem­ber. A tudományos fokozattal ren­delkező oktatók és kutatók száma 106, köztük 2 akadémikus, 15 a tudo­mányok doktora, 89 a tudományok kandidátusa. Kiemelkedő tudományos eredmé­nyeik révén sokan közülük országo­san is elismert tudósok, mint pél­dául; dr. Bálint Andor a növény­nemesítés, dr. Magyari András az állattenyésztés, dr. Mikecz István a villamosítás és az energiagazdálko­dás. dr. Obádovics J. Gyula a szá­mítástechnika, dr. Stefanovits Pál a talajtan és a környezetvédelem, Váradi János a traktorok-autók, dr. Tóth Mihály a vállalati gazdaságtan tudományágak kiváló művelői • és még sokan mások, akik" nemcsak az egyetemi, hanem a katedrán kívüli tevékenységükkel is közvetlenül se­gítik a magyar mezőgazdaság fejlő­dését. Az egyetemi oktatók személyes fe­lelősséget éreznek azért, hogy a ma­gas szintű tudományosan igazolt szakmai ismeretek átadásával, a szocialista világnézet formálásával, gyakorlati ismeretátadással, a rend­szeres tanulmányi munka számonké­résével elősegítsék a hallgatók fel­készítését. Hallgatóink többsége azonosul a szocializmus célkitűzéseivel, a szo­cializmus természetes életközeget jelent számukra. Tudják, hogy me­zőgazdasági szakemberekre, alapve­tően a szocialista nagyüzemnek van Visszatérnek a régi történetek Küzdelmekből épül az életmű Czántó Piroska 1913-ban szü- letett Kiskunfélegyházán, 1931-ben egy évet tanult az Ipar- művészeti Főiskolán, később a Képzőművészeti Főiskolára ke­rült Vaszary János osztályába. Mivel részt vett a kommunista diákmozgalomban, kicsapták. Va­szary dicséretére legyen mondva, az ő magániskolájában tanulha­tott tovább. Szántó Piroska a két Világháború között a szocialista képzőművészek csoportjához tar­tozott. 1937-től dolgozik Szent­endrén. Első gyűjteményes kiál­lítása 1946-ban volt az európai iskola tagjaként, ettől kezdve több önálló tárlata nyílt Kiskun­félegyházán, Debrecenben, Győ­rött, Esztergomban, Kaposvárott, Budapesten, Szentendrén. Művei Párizsban és Londonban is szere­peltek. Vas Istvánnal 1949-ben kötött házasságot, együtt dolgoz­nak nyaranta Szentendrén, egy­mást inspirálják a művészi ki­bontakozásban. A szentendrei művészet pom­pája abban ragadható meg, hogy számtalan szellemi és formai ár­nyalatával válik éppen a külön­bözőségében egységgé. Szántó Pi­roska is először eszmények nyo­mán tájékozódott. A készülődés periódusában Amos Imre, Vajda Lajos törekvéseit figyelte, de ér­zékelte Barcsay Jenő, Czóbel Bé­la, Van Gogh eredményeit is. Ez­után már önmaga festői történe­te következett. A kép nemcsak végállomás, hanem gondolatainak külalakja egyben. Szántó Piros­ka esetében a meditációnak ki­emelt szerepe van, ez mutatko­zik meg könnyednek tűnő, min­dig elegáns, de annál magvasabb írásaiban is. Vonzódik a természet alapegy­ségeihez. képeiben emberi ver­gődést, küzdelmet, örömöt és gyászt tud és akar kifejezni. A száradó fenyő, az öreg venyige, a vörös dália, a színes lepkeszámy, a három tulipán, a kis barackfa a művész számára szín és vonal­forrás, segítségükkel emberi szenvedélyeket tud láttatni festői fogalmazással. Szántó Piroska ismert és neve­zetes képciklusa a Magyar Krisz­tusok 1968-ból: a varjakkal ke­ringőző útmenti keresztek egy nép küzdelmét jelzi. Szerelmes- párjainak uralkodó eleme a szép­ség, az esztétikum, mely gyógyír az élet szenvedéseiben. A festői szépség módosítja az eredeti lát­ványt, szelíd áramlásokká lágyít­ja, finomítja a valóságot. Festői közlésmódja rendkívül termesze- tes, száműzi a mesterkéltséget, vonalvezetése könnyed rajzírás, műgondja a szellemi, gondolati részre is kiterjed, nemcsak a for­mára. A sallangtalan rajzi minő­sítés hétköznapi varázslataiban válik jelentőssé. Az emlékezésben minden má­gikussá válik. Bajót is, ahol ne­héz időkben rejtőzködhetett, s amely 1977.-ben visszatért festé­szetébe. De visszatérnek a fele­désből a régi történetek, családi képek, nagymama báli ruhája, karddal hadonászó kisfiú, legye- zős lány és édesanyja is — ólaj- k°->en és szerigráfián. Valami mindig feltámasztja az ifjúságot. Proust esetében a tea illata, Szántó Piroska művé­Szántd Piroska Bálim szamara című kötetének egyik illusztrációja szetében Egy elveszett album ké­pei jelentik azt az Időgépet, mely nemcsak H. G. Wells regénye, hanem minden alkotó ember képzelet-járműve. Tükör, album, virág, lepke szövődik belőle, gyűjtődik az emlék és tapaszta­lat, élet és mű. Ez a tehetségből, megpróbálta­tásokból, élményből, boldogság­ból. küzdelmekből, veszélyekből, helytállásból épülő festői életmű kapta meg most — a Munkácsy- díj után — a Kossuth-díjat is. LOSONCI MIKLÓS szüksége. Ennek tudatában készül­nek élethivatásukra. Ezzel egyidejű­leg azonban tapasztalható az is, hogy vannak, akik idealizálják a szocializ­must. A képzeletükben, felfogásuk­ban „megrajzolt” szocializmus ese­tenként eltér a létező szocializmus valóságától. Nehezen értik meg az elmélet és a társadalmi gyakorlat közötti eltéréseket, ellentmondáso- l&t. Érzékenyen reagálnak társa­dalmunk fogyatékosságaira; elítélik a felelőtlenséget, a tehetetlenséget, a bürokráciát és más a szocializmustól is idegen — de még fellelhető — visszahúzó jelenségeket.. A legjobb hallgatók maximálisan kihasználják az egyetemi környezet által nyújtott lehetőségeket, javas­lataikkal elősegítik a tanulmányi munka • minőségi javítását, a köve­telményszint tartalmi növelését. Nevelés, önnevelés A közéletiségre nevelés fontos esz­köze a hallgatók bevonása a külön­böző állami és társadalmi szervek vezető testületéibe, illetve azok mun­kájába. Ezért a felsőoktatási intéz­mények sorában az elsők között ho­nosítottuk meg a hallgatói képvise­letet az egyetem vezető szerveiben és ezzel együtt a KISZ. jogosítványok rendszerét. Több olyan kérdésben kaptak hállgatóink lehetőséget az ér­dekképviseletre, amelyet a jogsza­bályok csak jóval később írtak elő. Az egyetem nevelési céljának megvalósításában nélkülözhetetlen tényező a hallgatók öntevékenységé­nek, önkormányzatának kibontakoz­tatása. A hatékony nevelő munkának alapvető eszköze, pótolhatatlan erő­forrása a szervezett, magas színvo­nalú diákközösség. Hallgatóink tar­talmas közösségi tevékenysége nél­kül nem lehet eredményesen meg­alapozni az értelmiségi szakember tulajdonságai között elhanyagolha­tatlan erkölcsi, eszmei vonásokat. A nevelés, önnevelés rendszerében fontos helyet foglál él a‘ tudományos diákköri munka. Feltételezi a sze­mélyes kapcsolatot az oktatók és a hallgatók között, valamint nagyban épít a hallgatók önálló gondolkodá­sára. A közös tevékenység során a megfelelő szemléletmód kialakítása később már követelni fogja a diák­körben dolgozó hallgatótól önmaga képességeinek, tudásának állandó felülvizsgálatát, továbbfejlesztését Szűkebb pátriánk határain túlról érkezett hallgatók a MAE keretében önálló megyei diákklubokat alakí­tanak — jelenleg 16 működik —, amelyek egyetemünkön egységbe foglalják a közélet szinte minden területét. Fiataljainknak itt lehető­ségük van a jó értelemben vett me­gyei patriotizmus ápolására, a me­gye mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyüzemeinek megismerésére, s közben vezetési, szervezési isme­retekre szert tenni. Színes, változa­tos, közösségformáló tevékenységük mellett nagyon jelentős az a szere­pük, amellyel elősegítik a munka­hely kiválasztását és a beilleszke­dést. Programjaikon természetesen előtérbe kerülnek a szakmai-, ideo­lógiai, a szakmához kapcsolódó tár­sadalmi, politikai -kérdéskörök. A közéletiségre nevelés fontos munkaformái a szakmai és politikai öntevékeny körök és klubok, vala­mint a speciálkollégiumok (számítás- technikai, szociológiai, környezetvé­delmi, vadgazdálkodási stb.) tevé­kenysége, a KISZ-alapszer vezetek munkája. A mezőgazdaság javára Egyetemi hallgatóink felkészülé­se, közösségi magatartása, az egye­temen folyó oktató-nevelő munka — a párt- és KISZ-szervezetek tevé­kenységének eredményeként — ko­runk ellentmondásokkal, feszültsé­gekkel terhelt időszakában is to­vábbfejlődik, szocialista tartalma erősödik. Elfogadják a párt politi­káját. magukénak vallják szocialista társadalmunk alapelveit. Alkotó, cse­lekvő készségük, az új iránti fogé­konyságuk, formálható, alakítható. Nagy politikai felelősség terheli az egyetem állami és pártvezetését, va­lamennyi oktatóját, hogy ezt a kész­séget, fogékonyságot az egyetemen töltött évek alatt helyes irányba fej­lesszék, s a magyar mezőgazdaság javára kamatoztassák. DR. BfRÖ FERENC, a GATE rektor*

Next

/
Oldalképek
Tartalom