Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

A megrögzött efsisegélpyiipó A M Hem kúrá&fcighsftk vissza, k® bizonyítani kellene — Hogyan segítenél egy dramütött emberen? — ez a kérdés hangzott el éppen, mi­kor a monori Munkásőr úti is­kolába érkeztem. Az iskola if­jú vöröskeresztes tanulói most nem csupán tanfolyamon, ok­tatásban részesülnek: lázas készülődés ez az április 23-i vöröskeresztes verseny járási döntőjére, A további másfél órában a háttérbe húzódva figyeltem hol a tanulókat, hol az elő­adót, aki nem csupán ,,elő­adott”. Valahogy láthatatlanul mozgósította is kis tanítvá­nyait, a lelkes odafigyelésből, az okos kérdésekből látszott, hogy nagyon érdekli őket, ho­gyan is segíthetnének a bajba­jutotton, s h i olyan helyzetbe kerülnének, ahol valóban bi­zonyítani kellene, nem húzód­nának vissza ettől. Az áram­ütés után további gyakori bal­esetek, s ezekből való segítség szerepelt: mentés vízből, jég­ből, majd néhány elméleti tudnivaló után gyakorlati ta­nácsok arra, mit tegyünk, ha valaki maró folyadékot ivott, illetve mi a teendő tömeges baleseteknél. S még egy na­gyon gyakori ,,baj” szerepelt a mai anyagban: az alkoholmér­gezés. Hogy a gyerekekben is visszhangra találtak az el­hangzottak, summáztak az ez­zel kapcsolatban elhangzott mondat: ,,A részeg is ember — szervezetileg”. Örökss scgítőszsüdék A tanfolyam végeztével kér­deztem meg Sár ősi Róbertét, a Vöröskereszt járási vezetőségi tagját: hogyan született az öt­let, hogy a Vetőmag Vállalat dolgozójaként, mint mezőgaz­dász, a beteg, bajba jutott em­berek közvetlen és közvetett segítségére áldozza napjai nagy részét? — Eredetileg orvosnak ké­szültem. Hogy miért nem vet­tek fel, ma már lényegében nem számottevő, megszépítet­te, valamennyire el is feledtet­te az azóta eltelt évek hosszú sora. Mezőgazdász lettem, azonban hogy soha nem sike­rült eredeti irányultságomtól elszakadni, saját magam szá­mára is meglepő módon bi­zonyította az az örökös segitő- szándék, ahogyan a másik em­ber baja felé fordultam. Ne hasson dicsekvésnek, de el­hangzott már rólam olyan vé­lemény, hogy megrögzött-első­segélynyújtó vagyok. Elites egyedül — Érdekel minden, ami az emberek egészségével, beteg­ségével kapcsolatos, a Vető­mag Vállalatnál január végén a különböző narkotikumok — a szesz, dohány, kávé — káros hatásáról tartottam előadást, most készül a következő: Ke­ringési és érrendszeri betegsé­gek, s néhány fontos tudnivaló a vérről. S mellette persze még mindig szívügyem az el­sősegélynyújtás, hogy baj ese­tén mielőbb és bárki segíthes­sen a rászorulókon. Nagyobbik lányom idén érettségizik egészségügyi szakközépben, ta­lán ő tovább folytatja ezt a munkát, s képes lesz megis­mertetni másokkal is, hiszen az elsősegélynyújtáshoz nem kell más, csak egy kevéske szaktudás és emberség. Az előbbit hivatottak a tanfolya­mok megadni. Az előbb elhangzottak mel­lé még néhány adat: a Mun­kásőr úti iskolán kívül Pili­sen és Monoron az 1. számú iskolában, valamint a gimná­ziumban és a szakmunkáskép­zőben tartott hasonló jellegű tanfolyamot. A kefegyárban a felnőtteket oktatta, de tervei között szerepel a pilisi hizlal­da, a Rákosmezeje Tsz dolgo­zóinak elsősegély-tanfolyama, s egy azt hiszem egyedülálló vállalkozás: munkahelyén, a Vetőmag Vállalatnál szeretné elérni, hogy a jelenlegi 24 szá­zalék helyett mindenki elsajá­títaná azt a „kevéske szaktu­dást", aminek, ha életében egyszer veszi csak hasznát, de akkor talán sikerül egy em­bertársa életét megmentenie, már megérte. Hogyan viszonyulnak vajon a sok „egyébhez” a munkahe­lyen? — fordulhat meg a gon­dolat azok fejében, akik görbe szemmel nézik ha valaki eny- nyi mindent képes egymaga megcsinálni. Egymaga? Mö­götte áll a vállalat vezetősége, akik úgy nyugtázták Sárosi Róbert tevékenységét; ha az nem válik a hivatalos mun­kája rovására, ám > csinálja, amíg egészsége engedi. (Egész­ség, erről jut eszembe egy újabb .számadat: a „megrög­zött elsősegélynyújtó” eddig összesen 55 liter vért adott. El­A pálya széléről Eredményekről ás gólokról A járási I. osztályú labda­rúgó-bajnokság eredményei: Ceglédbercel—-Gyömrő 0-0, Monor—Törtei 3-1, Kocsér— Abony 2-2, Dánszentmiklós— Maglód 1-1, Mende—Péteri 1-0, Ecser—Kecskéscsárda 5-0, Nyáregyháza—Vasad 4-0. A BAJNOKSÁG állasa 1. Gyömrő 17 14 2 1 49-12 30 2. Monor 17 11 3 1 58-21 29 3. Abony 16 9 4 3 54-21 22 4. Cegléd­bercel 17 9 3 5 37-20 21 5. Maglód 17 8 4 5 37-20 20 6. Dánszent­miklós 16 9 2 5 41-24 20 7. Mende 17 7 4 6 41-33 18 8. Kocsér 17 7 3 7 29-28 17 9. Törtei 17 6 5 6 36-29 17 10. Ecser 17 6 3 8 37-36 15 11. Nyáregyháza 17 5 3 9 26-50 13 12. Péteri 17 4 3 10 25-35 11 13. Vasad»* 17 1 1 15 16-74 — 14. Kecskés­csárda 17-------17 12-97 — (M egjegyzés: egyenlő pontszám esetén az ifjúsági csapatok jobb helyezése dönti cl a sorrendet. ••= négy büntetőpont levonva.) Ifjúsági eredmények: Ceg­lédbercel—Gyömrő 3-3 (!), Mo­nor—Törtei 1-1 (!), Dánszent­miklós—Maglód 0-6, Mende— Péteri 0-2. Az élmezőny: 1. Maglód (29 pont), 2. Abony (27, két mérkőzéssel keveseb­bet játszott), 3. Gyömrő (25), 4. Péteri (21), .5. Monor (17 p<?nt). ' Serdülőmcrkőzések: Albert- irsa—Abony 4-3 (!), Ceglédi VSE—Dánszentmiklós 2-0, Gyömrő—Maglód 0-2, Monor —Péteri 2-2. ir Fokozódik az izgalom a két élcsapat, a Gyömrő és a Mo­nor versenyfutása nyomán. A gyömrőiek értékes pontot hagy­tak Ceglódbercelen. Néhány játékosukra rá sem lehetett ismerni az elmúlt vasárnapi (Monor elleni) jó játék után. A járási székhely gárdája — igaz, csak közepes játékkal, ■— de legyőzte a Törteit, s így egy pontra csökkentette hát­rányát. Érdemes egy pillantást vet­ni a két bajnokjelölt hátralé­vő ellenfeleire: Gyömrő: Men­de (otthon), Dánszentmiklós (idegenben), Nyáregyháza (o), Kocsér (i), Abony (o), Vasad (i), Maglód (o), Péteri (i), Kecskéscsárda (i). Monor: Ecser (i), Kecskés­csárda (o), Ceglédbercel (o), Mende (i), Dánszentmiklós (o), Nyáregyháza (i), Kocsér (o), Abony (i), Vasad (o). A párosításokból is világo­san kitűnik, nagy harc várha­tó a feljutást jelentő első he­lyért. Nagy szerepe lehet a szorgalomnak, de az idegek­nek is. ★ A megyei II. osztály A-cso- portjában az Üllő 7-2-re le­lépte a már biztos kieső Al- bertirsát. A megyei I. osztályban a Vecsés 3-1-re kikapott Dobá­son. Ennek a találkozónak volt egy szomorú eseménye is: Szécsényi válltörést szenve­dett. , ★ Negyvenöt éves korában vá­ratlanul elhunyt Molnár Gyu­la, a vecsési tartalckcsapat ed­zője. A rokonszenves csupaszív sportember csaknem három évtizeden keresztül küzdött a vccscsi színekért játékosként és edzőként. Családján kívül gyászolja őt Vccsés és a járás egész sporttársadalma. Gér József gondolkodtató, hány ember életét mentette vagy menthet­te meg.) S hány autóson és utasán segít a négyes főút melletti elsősegélynyújtó állo­máson a hétvégeken, ahol Vá­mos Géza igazgatóval közösen vállalnak ügyeletet. A gyakorlat igazol Napjainkban, a kisvállalko­zások korában vajon termé­szetes dolog-e, hogy valaki csak úgy, minden anyagi vo­natkozást figyelmen kívül hagyva egy ilyen vállalkozás­ba kezdjen, mint a Vetőmag Vállalatnál Sárosi Róbert: minden dolgozójuk rendelkez­zen az egészségügyi alapisme­retékkel. Vajon érdemes? A gyakorlat igazolja — igen. B. T. Drága szép muzsika Hires operák EK&gy szerepei Drága szép muzsika címmel, operaestet rendeznek április 11-én, hétfőn este 7 órakor Monoron, a tanácsteremben. Közreműködik Vámos Ág­nes érdemes művész. Palcsó Sándor kiváló művész és Pa­lóca László érdemes művész, közreműködésével. Zongorán kísér: Vasady Balogh Lajos érdemes művész, műsorvezető: Gordos Dénes, a járási mű­velődési központ igazgatója. Az Állami Operaház művé­szei Verdi, Puccini, Mozart operáiból nagy szerepeiket tol­mácsolják a színvonalasnak ígérkező ária- és dalestjükön. Belépődíj: 50 forint. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1983. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK & járás áSEcHenyésztésének helyzete ' aiiimények, új téúnhfiM Hosszú időre — 1999-ig — határozta meg az állatte­nyésztés fejlesztésének feladatait, tendenciáit szűkebb pátriánkban az MSZMP járási végrehajtó bizottságának 1979. január 24-i ülése. Az akkori célkitűzések — álta­lánosságban — ma is érvényesek, de a megváltozott gaz­dasági, gazdálkodási körülmények miatt egyes részterü­leteken át kell értékelni az akkori állásfoglalást, új ten­nivalók adódnak. A járási pártbizottság gaz­daságpolitikai osztálya által összeállított jelentés megálla­pította: az eltelt időszakban a szarvasmarha-tenycsztés szín­vonala emelkedett, nőtt a tej­termelés, javultak a fajlagos hozamok. Az előterjesztés fe­letti vita érdekes mozzanata volt, amikor a megyei pártbi­zottság képviseletében jelenle­vő dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora ahhoz a megállapításhoz szólt hozzá, miszerint: „Az 1979. évi 4 ezer 273 literről 4 ezer 526 liter­re emelkedett a tejtermelés, mely a fejlődés ellenére elma­rad a lehetőségektől.” A ne­ves szakember értékelve az egészséges türelmetlenséget, elmondta: a világon öt olyan ország van, ahol az átlag meg­haladja egyedenként a 4 ezer 500 liter feletti tejhozamot. Egy vitaanyag Saját gyártású célgépeken-::1 \ í ... > 7* v*-' Importpótló elektromos csatlakozókat gyártanak járművekhez a gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezetben. A sok apró al­katrészt saját gyártású célgépek segítségével állítják elő. Ör­kényi Miliályné meneteket fúr, Rigó Istvánná pedig a csavar­fejek réseit készíti cl ilyen gépeken. Hancsovszki János felvétele A monori járás köztudottan nem a legkiválóbb adottságok­kal rendelkezik a növényter­mesztéshez, s nincsenek igazán mély gyökerekig visszanyúló állattenyésztési hagyományai. A meglevő lehetőségekkel, a munka közben gyűjtött tapasz­talatokkal kell tehát az ered­mények érdekében jól gazdál­kodni. A vitában az is szóba ke­rült — Puskás Imre, a pilisi Aranykalász Tsz elnöke mond­ta el —, hogy az előrelátás, a megfontoltság korábban bi­zony nem mindig jellemezte a szakembereket. Volt idő­szak, amikor állami támoga­tással jelentősebben fejlődhe­tett volna az állattenyésztés — részben kihasználatlanul ma­radt ez a lehetőség is. Akadt olyan közös gazdaság, ahol a szalmabetakarítás gondjait gyufával oldották meg. Jelen­leg pedig épp pénzügyi fede­zet híján nem tudják a közös gazdaságok növelni a tehén­létszámot. A hulladék, ponto­sabban a melléktermék-fel­használás viszont szerencsére egyre inkább előtérbe kerül mindenütt. A marhahizlalás területén bizonyos átrendeződés történt. Megszűnt a tápiósülyi húsmar­haállomány, tavaly ősszel vi­szont az állami gazdaság in­dította el húsprogramját. Az értékesített vágómarha össz- mennyisége lényegesen nem változott. A hizlalás gazdasá­gosabbá, olcsóbbá tétele érde­kében / viszont módosítani kell a tartás, takarmányozás körül­ményein. A háztáji integráció­ban is van még lehetőség. Az 1978-ban alapított üsző­nevelési társulás azóta gya­korlatilag két üzem a Fáy András Tsz és a Ferihegy Termelőszövetkezet kapcsola­tára szűkült. Ez a felállás azonban már nem alkalmas az eredeti, jó elképzelések megvalósítására. A gombai közös gazdaság ezért most egy vitaanyagot készít, amelyet majd április végén értékelnek Mindennapi bosszúságok Kire haragudjunk?,.. san. Addig viszont a kocsik szigorúan zárva vannak. Ha nem is azonnal, de legalább ősztől lehetne talán változtat­Naív ember vagyok. Még mindig azt hiszem, hogy cipőt a cipőboltban, élelmiszert az élelmiszerboltban lehet kapni. Gondoltam a rádiómat a GEL- KA utódja, az ELSZOM javít­ja. A minap bevittem körülbe­lül egyéves készülékem a mo­nori szervizbe. A kereső és hangerőt szabályozó gombja eltörött, így — akarom, nem akarom — csak az egyik állo­mást tudom hallgatni a két magyar közül. S kikapcsolni is csak a hálózati vezeték ki­húzásával lehet. Kedvesen, de érthetően tud­tomra ‘ adták, keresőgomfo nincs. Hagyjam ott a készülé­ket. Talán néhány hónap után megjavítják. Ha pedig sürgő­sen rádióhallgató akarok len­ni, vigyem fel Budapestre. Az­óta is hiányzik a két gomb, az­óta is csak a Petőfi szól azo­nos hangerővel. Látszólag kis bosszúság, de engem már na­gyon bosszant, sőt annál is jobban... Igazán nem lehet panaszunk az autóbuszok pontosságára. Jönnek, mennek időben. Sze­rencsére már túl vagyunk a télen, eszünkbe sem jut — leg­feljebb néha —, hogy jórészt hidegek voltak a kocsik. De hi­deg van a monori végállomá­son is. Még hideg, főként reg­gel! Mondom, pontosak a bu­szok. Mindig egy-két perccel a menetidő előtt állnak be. Ad­dig a várakozók, az esetleges átszállók fázhatnak a szabad­ban, a jéghideg váróteremben. Mi is lenne, ha már tíz perc­cel előbb beszállhatnának az utasok a mégis melegebb ko­csikba? Sajnos, ezt még akkor sem tehetik meg, ha a járművek az indulási helyen állnak régen. Mert ilyenkor a gépkocsiveze­tők érkeznek abszolút ponto­A napokban — éppen szer­dán — elektromos áfám nél­kül maradt kora délutántól a késő esti órákig a monori Ba­lassa 19/a és b épület, har­mincnyolc lakás. " Egy munkagép munka köz­ben elvágta a vezetéket, 17 órakor már másodszor jelen­tették be az elektromos mű­veknek. Jöttek is — már sötét volt — aztán mentek. Gondo­lom, a vezető parancsolta vissza őket, mert a szerelők a helyszínen nem akartak hoz­záfogni a munkához. Kire haragudjanak a lakók? A munkagép vezetőjére, aki nem vigyázott, pedig előtte fi­gyelmeztették? Az áramszol­gáltatóra. akik a hiba konsta- tálása után eltávoztak? Mind­kettőre? Az elektromosságra mert az már életünk tartozé­ka, nélkülözhetetlen eszköze? Nem is tudom... G. L. az alapító okirat aláírói annak érdekében, hogy a társulás fennmaradjon, s mindenki jól járjon ezzel. A sertéstenyésztés az elmúlt időszakban dinamikusan fej­lődött. A Monori Állami Gaz­daságban az 1979. évi 1 ezer 660 tonnáról 2 ezer 328 ton­nára nőtt a hízóértékesítés, a Kossuth Tsz-ben viszont a ter­vezett fejlesztéseket — pénz­ügyi okok miatt — csak rész­ben tudták megvalósítani. Egy kocára már 21 szaporulat­nál is több jut, dr. Magyari András professzor ezt is jó eredménynek értékelte. A ta­karmányhasznosítást viszont lehet javítani, mert az egy ki­logramm súlygyarapodáshoz jelenleg szükséges 4,3—4,5 ki­logramm abrak sok. Tartás közben az összes szaporulat­ból átlagosan 15 százalék esik ki — ez a szám is magas, csökkenteni kell az elhullást. Integráció Az eddig említett két üze­men kívül a Rákosmezeje Tsz- ben, a vasadi Kossuth Szak- szövetkezetben is nagy súlyt helyeznek a sertéstenyésztés integrációjára. A kisegítő gaz­daságokból így 28—30 ezer sertést is értékesítettek. A tartási kedv főleg ott tartós, illetve növekvő, ahol az in­tegráló gazdaságok különböző szolgáltatásokat is nyújtanak. Kedvezményesen adnak pél­dául tápot, takarmányt, vem­hes kocát helyeznek ki. Az 1979 januári határozat az anyajuhlétszám dinamikus fejlesztését, a férőhelyek bő­vítését, a szaporulati mutatók és a hozamok növelését tűzte ki célul. 1982-ig ez az ágazat megfelelően fejlődött, javultak a tartáskörülmények, két új telep épült Pilisen és Vecsé- sen, sőt a piaci helyzet rosz- szabodása ellenére emelkedett a vágójuh és-a gyapjúértékesí­tés. Az elmúlt időszakban ugyan­csak gazdaságossági okok miatt a járásban a nagyüzemi pecsenyecsirke-nevelés meg­szűnt ugyanakkor 73 százalék­kal nőtt a tojóállomány, emel­kedett a tojástermelés. A Rá­kosmezeje Termelőszövetkezet például kettő, 25 ezer férőhe­lyes batériás tojóházat épített. A kisüzemi termelést elsősor­ban az áfészek integrálják az egyéb kisálattenyésztéssel együtt, az utóbbi területen el­sősorban a húsgalamb és a nyúl tartása a jellemző. A feladatok Ä járási párt-végrehajtőbl- zottság foglalkozott az állat- egészségügy, a szakember-ellá­tottság és a takarmánytermesz­tés kérdéseivel is. A testület —■ amelynek vitájára részle­tesen visszatérünk — megha­tározta a továbblépés, fejlesz­tés lehetőségeit is a monori járásban. Vereszki János A nop kulturális programja Gyömrőn: a zeneiskola fog­lalkozása órarend szerint, a* úttörőházban, 9 és 14.30 óra­kor: a kisdobos színjátszók, 15- től: a fotó-, 16-tól: a báb- és asztalitenisz-szakkör foglalko­zása. Monoron, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimná­ziumban), 18-tól: német nyelv- tanfolyam. Vecséscn, 19-től: ifjúsági- klub-foglalkozás. ISSN 0133—3651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom