Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

küldöttség Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével — a dán és a norvég parla­ment meghívására — szerdán dániai és norvégiai hivatalos látogatásra utazott a magyar országgyűlés küldöttsége. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren, megjelent Thomas Rechnagel, a Dán Királyság budapesti nagykövete és Helge Tstgaard, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Parlamenti Varsói Szerződés Prágában tanácskozik a külügyi bizottság Április 6-án Prágában meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnaupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Nép­köztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Stefan And­rei, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, külügy­miniszter. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! XXVII. ÉVFOLYAM 81. SZÄM Ár«: 1.10 forint W83. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Négy szakkiállítás Nyit a vásárváros Egy hét múlva, április 12-én nyílnak az idei első szakkiál­lítások a kőbányai vásárvá­rosban. Ezúttal tizedik alkalommal rendezik meg az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és mű- szerkiállitást, melyen 15 or­szág több mint 150 kiállítója mutatja be korszerű termelő­berendezéseit, termelési és termesztési technológiáit. Az iparág hazai fejlődését 85 gép- és vegyipari vállalat, ipári és mezőgazdasági szövetkezet reprezentálja. A Hungaroplast ’83, a ti­zenegyedik nemzetközi mű­anyag- és gumiipari kiállítás szintén jelentős eseménye a tavaszi programsorozatnak. Ugyancsak áprilisban ren­dezik meg a Limexjfo ’83-at, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállítást. Hazánkkal együtt 13 ország összesen 85 kiállító­ja sorakoztatja fel gépi be­rendezéseit. Hatodik alkalommal ren­dezik meg a Mipel nemzetkö­zi ipari elektronikai és mű­szerkiállítást, melyen hazánk­kal 13 ország csaknem 80 kiál­lítója mutatja be az iparágnak 9 legutóbbi két év során elért fejlődését. Mind a négy szakkiállítás április 12. és 15. között tart nyitva, s 9-től 17 óráig várja a szakembereket és a látoga­tókat. A Szllasmenti Termelőszövetkezetben jól haladnak a mustármag Ve­tésével. Az Idén csaknem 600 hektáron kell a földbe juttatni a magó­kat a Lajta típusú, 32 soros vetőgépckkel. Képünk a kerepestarcsai ha­tárban készült. Barcsa Zsolt felvételei Kedvező előjelekkel kezdő­dött az esztendő a megye me­zőgazdasága számára. Az ősz» mélyszántást még a tél beáll­ta előtt mindenütt sikerült be­fejezni, s ez jó alapot terem­tett a tavaszi munkák meg­kezdéséhez. Jelenleg a mint­A gazdaságpolitika a SZOT napirendjén A munkaverseny új vonásai Ez év indításának tapasztalatait és a szakszervezetek további feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadói beszédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek a népgazda­sági terv céljaival, s egyúttal kötelezettséget is váUalnak a fel­adatok támogatására. Széles körű politikai szervező munkájuk legfontosabb tapasztalata, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatták, hogy to­vábbra Is bíznak a párt politikájában. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a munkahelyi de­mokrácia érzékelhetően ja­vult az idei vállalati tervek kialakításakor. Bár a koráb­binál szűkebb körben, de még most is előfordultak a mun­kahelyi demokrácia lényegé­től idegen, sablonos megoldá­sok. Az ilyen jelenségek arra intenek, hogy közös erőfeszí­tésekkel meg kell gyorsítani a munkahelyi demokrácia to­vábbfejlesztésére hozott ha­tározat végrehajtását. A szocialista munkaver­senyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztala­tok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb fel­ajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak elérését. Nagy várakozás előzi meg a szocialista brigádvezetők közelgő országos tanácskozá­sát. A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kritika és javaslat, hangzott el, és az érdekeltek az országos ta­nácskozáson választ várnak kérdéseikre. Sokhelyütt el­mondták, hogy többet tud­nának tenni, ha felajánlásaik­hoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosíta­nák a megfelelő feltételeket. Elhangzott, hogy jobban hasz­nosítani lehetne a brigádok vállalkozó készségét; a válla­lati gazdasági munkaközössé­geket például a brigádokra lehetne alapozni. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbecsülésben — igénylik a brigádvezetők. Sokan javasol­ták hogy a mozgóbérek na­gyobbik részéből a munka­versenyben elért eredménye­ket ismerjék el: a megoldott feladatok, a teljesített felaján­lások után kapják meg a dol­gozók az elismerést. Ügy tart­ják, a munkaverseny-mozga- lom ma is a fejlődés segítője, fontos tényezője, viszont itt az ideje a módszerek és a megváltozott követelmények egymáshoz igazításának. A főtitkárhelyettes a kis­vállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegí­tik a szocialista gazdálkodást, céljaink elérését. A továb­biakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpolitika esz­közei várhatóan lehetővé te­szik az elért ellátási szint megtartását. Az év első két hónapjában a fogyasztás — összehasonlítható áron szá­mítva —, kismértékben emel­kedett, a jövedelemkiáramlás a tervet meghaladó, de he­lyenként eltérő mértékben nőtt. Ha az év során mégis szükség lenne az egyensúly ja­vítása érdekében döntésekre, a megoldást azokon a helye­ken kell keresni, ahol az in­dokolatlan többletjövedelem ténylegesen kiáramlik. A bérgazdálkodásban to­vábbra is ügyelni 'kell a vá­sárlóerő és az árualap egyen­súlyára. Ezért a szakszerve­zetek csak olyan bérezést tá­mogatnak, amely mögött tény­leges teljesítmények vannak. Kitért arra is az előadó, hogy a magyar szakszerveze­tek szorosan együttműködnek az állam vezető szerveivel minden olyan kérdésben, amely a társadalom egészé­nek vagy fontosabb rétegéi­nek élet- és munkakörülmé­nyeit érintik. egy 156 ezer hektárnyi szántó felét készítették elő a vetéshez, s ugyancsak biztató, hogy az ősszel földbe került több mint 76 ezer hektárnyi kenyérgabo­nából alig 560 hektárnyi pusz­tult ki a télen, a többi terüle­ten szépen fejlettek a növé­nyek. Tegnap délután a megyei ta­nácson az operatív értekezle­ten elhangzott, hogy a vető­magellátás többnyire jó volt, csupán lucernából kellett kor­látozni a felhasználást. A me­gyében tavaszi árpából fölös­legek vannak, zabból viszont több helyen — a minisztérium engedélyével — kereskedelmi minőségű magot vetettek. Az alkatrészellátással ebben az évben is gondok lesznek. A gyártók és az importtal foglal­kozó vállalatok az idei meg­rendeléseknek csupán kéthar­madát igazolták vissza, s ez bizonytalanságot teremt. A szakemberek szerint később javulás várható, de már most is fejtörést okoz néhány rész­egység hiánya. A nagyüzemek egymás közötti cserékkel igye­keznek segíteni a bajon. Valamivel jobb viszont a helyzet a gépellátás terén. MTZ-traktorokból nagyobb a kereslet, mint a kínálat, szov­jet és NDK-beli kombájnok és traktorok azonban vannak raktáron. A legnagyobb gondot mostanában a műtrágyaellátás okozza. Nitrogén alapanyagú­ból a szükséges mennyiség alig 60 százalékát kapták meg ed­dig a nagyüzemek, bár az utób­bi hetekben o szállítás vala­melyest felgyorsult. Növényvé­dőszerekből többnyire elegen­dőt tud adni az Agroker csak a napraforgó gyomirtására használt Maloránt kellett köz­pontilag elosztani; F Z. A szovjet—amerikai kapcsolatokról ■ Interjú Vagyim Zaglagyinnal A Magyar Televízió Pano­ráma műsorában ma, csü­törtökön este 20 óra 50 perc­kor Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztá­lya vezetőjének első helyette­se nyilatkozik a szovjet—ame­rikai kapcsolatokról és Reagan amerikai elnök közbülső meg­oldásáról. A külpolitikai ma­gazinban riportot láthatnak még Kenneth Daniméi, az amerikai külügyminiszter el­ső helyettesével, valamint helyszíni tudósítást a finnor­szági választások utáni belpo­litikai és gazdasági helyzetről. ÉRZÉKELŐK B ecsületszóval fogadva a helyszín meg nem ne­vezését, kapom kézbe a pontos elszámolást, ami szerint az ilyen és ilyen tí­pusú elektromos targoncák — összesen hét darab — felújítása átlagosan 368 ezer forintba került. A pa- ! pírokon, ahogyan illik — no meg, amint a rendelke­zések előírják — tételes felsorolás olvasható arról, mi volt a szétbontás idő- szükséglete, órabére, az újonnan beépített alkatré­szek óra — ami mindig magasabb, mint egy komp­lett targonca vásárlása ese­tén —, az összeszerelés, a kipróbálás díja, mindezek­re mennyi rezsiköltség stb. jön még rá, azaz summa summarum, miért annyi a végösszeg, amennyi. Az így kikerekedő forintokkal addig persze semmi baja a magamfajta laikusnak, míg meg nem tudja, egy vadonatúj targonca ára — azonos típusé — 291 ezer forint..1. Itt kezdi szapo­rábban szedni a levegőt az ember, hiszen akkor ... Akkor, igen, érdemesebb lenne újat vásárolni, hiszen ez így kész ráfizetés. Gon­dolom én. A szakemberek azonban fölvilágosítanak, tévedek. Tévedésem, tévedésünk okát mielőtt leírnám, ke­rülőt teszek. E kerülőúton haladva például fölfedez- i hetjiik, azért dolgozhat olyan nagy pontossággal és megbízhatósággal a Duna* menti Hőerőmű Vállalat áramtermelő blokkjainak serege, mert minden lénye­ges üzemelési ponton érzé­kelők mérik — a gőznyo­mástól az olajhőfokig, a fordulatszámtól a háló- i zatra adásig — a mű- ! ködés részelemeinek szük­séges és tényleges jel­lemzőit, s ezeknek az érzékelőknek köszönhetően avatkozik közbe automati- kusah a blokk vezérlését ellátó kisszámítógép, illet­ve a központi vezérlőterem ügyeletese. Érzékelők, jól működő érzékelők híján megbénulna az erőmű, vagy ami még rosszabb, súlyos baleset .történhet­ne... Tovább lépegetve a kerülőnek látszó úton, az is szemünkbe tűnik, milyen sok helyen — a törökbá­linti raktárvárostól a kon­zervgyárakig, a fóti, a ke­repestarcsai, a dunaha- raszti nagylerakatoktól a váci fényforrásgyárig — használják az elektromos targoncák különféle válto­zatait, kisebbeket és na­gyobbakat, emelővillása­kat, anélkülieket. Ha tehát ennyi helyen kellenek ezek az okos eszközök, ak­kor föltételezhető, a föl­újítás vagy vásárlás dilem­mája sem azon az egy he­lyen fogalmazódott, fogal­mazódik meg, ahonnét el­indultunk, hanem... S e hanemre gondolva már melege lesz az embernek, hiszen képtelenségnek lát­szik az ésszerűvel, a józan ésszel ellenkező lépés, a drágább felújítás az ol­csóbb vásárlás helyett. Nem képtelenség. Meg­szokott gyakorlat. A fel­újítás vitathatatlan előny­ben részesítését az magya­rázza, hogy összege beleol­vad a költségekbe, az új targonca megvásárlása vi­szont beruházásnak számít. Más és más pénzügyi ala­pokból származik a fede­zet, azaz a termelőhely, mert szűkében van a fej­lesztési pénzeknek, fel­újíttatja a targoncákat, hiszen annak árát minden további nélkül beépítheti a folyó termelés költségeibe. Itt a magyarázat a laikus és a hozzáértő vélekedésé­nek különbözőségére, ä garmadával költött forin­tokra, amik eredménye nem egy új eszköz, hanem csak felújított, bár ez utób­bi használati értéke leg­jobb esetben is hetvenöt százalékos a frissen gyár­totthoz mérten. P éldálóztunk az erőmű érzékelőivel a koráb­biakban. Sejti az ol­vasó, nem helykitöltésül, hanem, mert véljük, a gazdaság egésze sem nél­külözheti a mind kifino­multabb működési elvű ér­zékelőket, hiszen a folya­matosan növekvő, mind bo­nyolultabb feladatok alig­ha oldhatók meg sikerrel ezek híján. Az értékes, mert roppant fontos infor­mációkat közvetítő érzéke­lők elhelyezése azonban lassú, ahol már vannak ilyenek, azok jelzései sem örvendenek valami nagy becsületnek, hiszen nem pusztán a felújítási, a be­ruházási — fejlesztési — költségek fedezeti forrá­sainak, elszámolási lehető­ségeinek ellentmondásai kerülnek szembe a tényle­ges népgazdasági érdekelt­séggel, hanem például ezt tapasztalhatjuk az ezerféle előírással, szemponttal ter­helt bérszabályozásnál is. Meggyőződésünk: nem csu­pán a vállalatok tevékeny­ségében rejlenek nagy tar­talékok. Hatalmas tartalé­kok vannak az irányítás, a szabályozás körében is, főként ami a vállalatok — általában a gazdálkodó egységek — deklarált és tényleges önállóságát, dön­tési szabadságát illeti. Az érzékelők hiánya vagy megléte nem egyszerűen technikai kérdés egy-egy üzemben, hanem feltétele az üzemelésnek; nincs ez másként a legnagyobb üzemben, a népgazdaság­ban sem. Mészáros Ottó A láz hasigja Megkezdték a vak- lázmérők sorozat- gyártását a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet mű­szeripari üzemé­ben. Eddig csak külföldről szerez­hettek be hasonló­kat a rászorulók, ezért biztosan nagy sikere lesz a teljesen elektro­nikus lázmérőnek. Ez hanggal Regíti a hőmérséklet le­olvasásában az alig vagy egyálta­lán nem látókat. Az ülés résztvevőit Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter üdvözölte. Az ülésen áttekintik a VSZ politikai tanácskozó testületé­nek prágai ülésén előterjesz­tett javaslatok és kezdeménye­zések megvalósításával össze­függő kérdéseket, amelyek a nukleáris háború elhárítására, az enyhülési folyamat folyta­tására, a leszerelés megvalósí­tására, az európai és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tására s az együttműködés fejlesztésére irányulnak. ★ Szerdán Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlo­vák külügyminiszter kormá­nya megbízásából ebédet adott a bizottság ülésén részt vevő külügyminiszterek tiszteletére. Kedvező előjelek a mezőgazdaságban Zöldülő vetések Ma: 3. oldal: Ezen a napon is gyógyítanak i. oldal: t Vita a jövő nemzedékéért 7. oldal: Éjjel készül az igazolólap 8. oldal: Ittas motorkerékpáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom