Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
küldöttség Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével — a dán és a norvég parlament meghívására — szerdán dániai és norvégiai hivatalos látogatásra utazott a magyar országgyűlés küldöttsége. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren, megjelent Thomas Rechnagel, a Dán Királyság budapesti nagykövete és Helge Tstgaard, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Parlamenti Varsói Szerződés Prágában tanácskozik a külügyi bizottság Április 6-án Prágában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnaupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! XXVII. ÉVFOLYAM 81. SZÄM Ár«: 1.10 forint W83. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Négy szakkiállítás Nyit a vásárváros Egy hét múlva, április 12-én nyílnak az idei első szakkiállítások a kőbányai vásárvárosban. Ezúttal tizedik alkalommal rendezik meg az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és mű- szerkiállitást, melyen 15 ország több mint 150 kiállítója mutatja be korszerű termelőberendezéseit, termelési és termesztési technológiáit. Az iparág hazai fejlődését 85 gép- és vegyipari vállalat, ipári és mezőgazdasági szövetkezet reprezentálja. A Hungaroplast ’83, a tizenegyedik nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítás szintén jelentős eseménye a tavaszi programsorozatnak. Ugyancsak áprilisban rendezik meg a Limexjfo ’83-at, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállítást. Hazánkkal együtt 13 ország összesen 85 kiállítója sorakoztatja fel gépi berendezéseit. Hatodik alkalommal rendezik meg a Mipel nemzetközi ipari elektronikai és műszerkiállítást, melyen hazánkkal 13 ország csaknem 80 kiállítója mutatja be az iparágnak 9 legutóbbi két év során elért fejlődését. Mind a négy szakkiállítás április 12. és 15. között tart nyitva, s 9-től 17 óráig várja a szakembereket és a látogatókat. A Szllasmenti Termelőszövetkezetben jól haladnak a mustármag Vetésével. Az Idén csaknem 600 hektáron kell a földbe juttatni a magókat a Lajta típusú, 32 soros vetőgépckkel. Képünk a kerepestarcsai határban készült. Barcsa Zsolt felvételei Kedvező előjelekkel kezdődött az esztendő a megye mezőgazdasága számára. Az ősz» mélyszántást még a tél beállta előtt mindenütt sikerült befejezni, s ez jó alapot teremtett a tavaszi munkák megkezdéséhez. Jelenleg a mintA gazdaságpolitika a SZOT napirendjén A munkaverseny új vonásai Ez év indításának tapasztalatait és a szakszervezetek további feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadói beszédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek a népgazdasági terv céljaival, s egyúttal kötelezettséget is váUalnak a feladatok támogatására. Széles körű politikai szervező munkájuk legfontosabb tapasztalata, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatták, hogy továbbra Is bíznak a párt politikájában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi demokrácia érzékelhetően javult az idei vállalati tervek kialakításakor. Bár a korábbinál szűkebb körben, de még most is előfordultak a munkahelyi demokrácia lényegétől idegen, sablonos megoldások. Az ilyen jelenségek arra intenek, hogy közös erőfeszítésekkel meg kell gyorsítani a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtását. A szocialista munkaversenyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztalatok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb felajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak elérését. Nagy várakozás előzi meg a szocialista brigádvezetők közelgő országos tanácskozását. A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kritika és javaslat, hangzott el, és az érdekeltek az országos tanácskozáson választ várnak kérdéseikre. Sokhelyütt elmondták, hogy többet tudnának tenni, ha felajánlásaikhoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosítanák a megfelelő feltételeket. Elhangzott, hogy jobban hasznosítani lehetne a brigádok vállalkozó készségét; a vállalati gazdasági munkaközösségeket például a brigádokra lehetne alapozni. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbecsülésben — igénylik a brigádvezetők. Sokan javasolták hogy a mozgóbérek nagyobbik részéből a munkaversenyben elért eredményeket ismerjék el: a megoldott feladatok, a teljesített felajánlások után kapják meg a dolgozók az elismerést. Ügy tartják, a munkaverseny-mozga- lom ma is a fejlődés segítője, fontos tényezője, viszont itt az ideje a módszerek és a megváltozott követelmények egymáshoz igazításának. A főtitkárhelyettes a kisvállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegítik a szocialista gazdálkodást, céljaink elérését. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpolitika eszközei várhatóan lehetővé teszik az elért ellátási szint megtartását. Az év első két hónapjában a fogyasztás — összehasonlítható áron számítva —, kismértékben emelkedett, a jövedelemkiáramlás a tervet meghaladó, de helyenként eltérő mértékben nőtt. Ha az év során mégis szükség lenne az egyensúly javítása érdekében döntésekre, a megoldást azokon a helyeken kell keresni, ahol az indokolatlan többletjövedelem ténylegesen kiáramlik. A bérgazdálkodásban továbbra is ügyelni 'kell a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára. Ezért a szakszervezetek csak olyan bérezést támogatnak, amely mögött tényleges teljesítmények vannak. Kitért arra is az előadó, hogy a magyar szakszervezetek szorosan együttműködnek az állam vezető szerveivel minden olyan kérdésben, amely a társadalom egészének vagy fontosabb rétegéinek élet- és munkakörülményeit érintik. egy 156 ezer hektárnyi szántó felét készítették elő a vetéshez, s ugyancsak biztató, hogy az ősszel földbe került több mint 76 ezer hektárnyi kenyérgabonából alig 560 hektárnyi pusztult ki a télen, a többi területen szépen fejlettek a növények. Tegnap délután a megyei tanácson az operatív értekezleten elhangzott, hogy a vetőmagellátás többnyire jó volt, csupán lucernából kellett korlátozni a felhasználást. A megyében tavaszi árpából fölöslegek vannak, zabból viszont több helyen — a minisztérium engedélyével — kereskedelmi minőségű magot vetettek. Az alkatrészellátással ebben az évben is gondok lesznek. A gyártók és az importtal foglalkozó vállalatok az idei megrendeléseknek csupán kétharmadát igazolták vissza, s ez bizonytalanságot teremt. A szakemberek szerint később javulás várható, de már most is fejtörést okoz néhány részegység hiánya. A nagyüzemek egymás közötti cserékkel igyekeznek segíteni a bajon. Valamivel jobb viszont a helyzet a gépellátás terén. MTZ-traktorokból nagyobb a kereslet, mint a kínálat, szovjet és NDK-beli kombájnok és traktorok azonban vannak raktáron. A legnagyobb gondot mostanában a műtrágyaellátás okozza. Nitrogén alapanyagúból a szükséges mennyiség alig 60 százalékát kapták meg eddig a nagyüzemek, bár az utóbbi hetekben o szállítás valamelyest felgyorsult. Növényvédőszerekből többnyire elegendőt tud adni az Agroker csak a napraforgó gyomirtására használt Maloránt kellett központilag elosztani; F Z. A szovjet—amerikai kapcsolatokról ■ Interjú Vagyim Zaglagyinnal A Magyar Televízió Panoráma műsorában ma, csütörtökön este 20 óra 50 perckor Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese nyilatkozik a szovjet—amerikai kapcsolatokról és Reagan amerikai elnök közbülső megoldásáról. A külpolitikai magazinban riportot láthatnak még Kenneth Daniméi, az amerikai külügyminiszter első helyettesével, valamint helyszíni tudósítást a finnországi választások utáni belpolitikai és gazdasági helyzetről. ÉRZÉKELŐK B ecsületszóval fogadva a helyszín meg nem nevezését, kapom kézbe a pontos elszámolást, ami szerint az ilyen és ilyen típusú elektromos targoncák — összesen hét darab — felújítása átlagosan 368 ezer forintba került. A pa- ! pírokon, ahogyan illik — no meg, amint a rendelkezések előírják — tételes felsorolás olvasható arról, mi volt a szétbontás idő- szükséglete, órabére, az újonnan beépített alkatrészek óra — ami mindig magasabb, mint egy komplett targonca vásárlása esetén —, az összeszerelés, a kipróbálás díja, mindezekre mennyi rezsiköltség stb. jön még rá, azaz summa summarum, miért annyi a végösszeg, amennyi. Az így kikerekedő forintokkal addig persze semmi baja a magamfajta laikusnak, míg meg nem tudja, egy vadonatúj targonca ára — azonos típusé — 291 ezer forint..1. Itt kezdi szaporábban szedni a levegőt az ember, hiszen akkor ... Akkor, igen, érdemesebb lenne újat vásárolni, hiszen ez így kész ráfizetés. Gondolom én. A szakemberek azonban fölvilágosítanak, tévedek. Tévedésem, tévedésünk okát mielőtt leírnám, kerülőt teszek. E kerülőúton haladva például fölfedez- i hetjiik, azért dolgozhat olyan nagy pontossággal és megbízhatósággal a Duna* menti Hőerőmű Vállalat áramtermelő blokkjainak serege, mert minden lényeges üzemelési ponton érzékelők mérik — a gőznyomástól az olajhőfokig, a fordulatszámtól a háló- i zatra adásig — a mű- ! ködés részelemeinek szükséges és tényleges jellemzőit, s ezeknek az érzékelőknek köszönhetően avatkozik közbe automati- kusah a blokk vezérlését ellátó kisszámítógép, illetve a központi vezérlőterem ügyeletese. Érzékelők, jól működő érzékelők híján megbénulna az erőmű, vagy ami még rosszabb, súlyos baleset .történhetne... Tovább lépegetve a kerülőnek látszó úton, az is szemünkbe tűnik, milyen sok helyen — a törökbálinti raktárvárostól a konzervgyárakig, a fóti, a kerepestarcsai, a dunaha- raszti nagylerakatoktól a váci fényforrásgyárig — használják az elektromos targoncák különféle változatait, kisebbeket és nagyobbakat, emelővillásakat, anélkülieket. Ha tehát ennyi helyen kellenek ezek az okos eszközök, akkor föltételezhető, a fölújítás vagy vásárlás dilemmája sem azon az egy helyen fogalmazódott, fogalmazódik meg, ahonnét elindultunk, hanem... S e hanemre gondolva már melege lesz az embernek, hiszen képtelenségnek látszik az ésszerűvel, a józan ésszel ellenkező lépés, a drágább felújítás az olcsóbb vásárlás helyett. Nem képtelenség. Megszokott gyakorlat. A felújítás vitathatatlan előnyben részesítését az magyarázza, hogy összege beleolvad a költségekbe, az új targonca megvásárlása viszont beruházásnak számít. Más és más pénzügyi alapokból származik a fedezet, azaz a termelőhely, mert szűkében van a fejlesztési pénzeknek, felújíttatja a targoncákat, hiszen annak árát minden további nélkül beépítheti a folyó termelés költségeibe. Itt a magyarázat a laikus és a hozzáértő vélekedésének különbözőségére, ä garmadával költött forintokra, amik eredménye nem egy új eszköz, hanem csak felújított, bár ez utóbbi használati értéke legjobb esetben is hetvenöt százalékos a frissen gyártotthoz mérten. P éldálóztunk az erőmű érzékelőivel a korábbiakban. Sejti az olvasó, nem helykitöltésül, hanem, mert véljük, a gazdaság egésze sem nélkülözheti a mind kifinomultabb működési elvű érzékelőket, hiszen a folyamatosan növekvő, mind bonyolultabb feladatok aligha oldhatók meg sikerrel ezek híján. Az értékes, mert roppant fontos információkat közvetítő érzékelők elhelyezése azonban lassú, ahol már vannak ilyenek, azok jelzései sem örvendenek valami nagy becsületnek, hiszen nem pusztán a felújítási, a beruházási — fejlesztési — költségek fedezeti forrásainak, elszámolási lehetőségeinek ellentmondásai kerülnek szembe a tényleges népgazdasági érdekeltséggel, hanem például ezt tapasztalhatjuk az ezerféle előírással, szemponttal terhelt bérszabályozásnál is. Meggyőződésünk: nem csupán a vállalatok tevékenységében rejlenek nagy tartalékok. Hatalmas tartalékok vannak az irányítás, a szabályozás körében is, főként ami a vállalatok — általában a gazdálkodó egységek — deklarált és tényleges önállóságát, döntési szabadságát illeti. Az érzékelők hiánya vagy megléte nem egyszerűen technikai kérdés egy-egy üzemben, hanem feltétele az üzemelésnek; nincs ez másként a legnagyobb üzemben, a népgazdaságban sem. Mészáros Ottó A láz hasigja Megkezdték a vak- lázmérők sorozat- gyártását a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet műszeripari üzemében. Eddig csak külföldről szerezhettek be hasonlókat a rászorulók, ezért biztosan nagy sikere lesz a teljesen elektronikus lázmérőnek. Ez hanggal Regíti a hőmérséklet leolvasásában az alig vagy egyáltalán nem látókat. Az ülés résztvevőit Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter üdvözölte. Az ülésen áttekintik a VSZ politikai tanácskozó testületének prágai ülésén előterjesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításával összefüggő kérdéseket, amelyek a nukleáris háború elhárítására, az enyhülési folyamat folytatására, a leszerelés megvalósítására, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítására s az együttműködés fejlesztésére irányulnak. ★ Szerdán Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter kormánya megbízásából ebédet adott a bizottság ülésén részt vevő külügyminiszterek tiszteletére. Kedvező előjelek a mezőgazdaságban Zöldülő vetések Ma: 3. oldal: Ezen a napon is gyógyítanak i. oldal: t Vita a jövő nemzedékéért 7. oldal: Éjjel készül az igazolólap 8. oldal: Ittas motorkerékpáros