Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1983. ÁPRILIS 6., SZERDA PéeeZi Vegyesipari Szövetkezet A bizalom és a termelés Megduplázták a kivitelüket Elég csupán a közelmúlt hetekre, hónapokra visszatekinteni: könnyű egy bizonyos fajta mérleget megvonni magunkban arról, mennyit érnek azok az évzáró, évnyitó megbeszélések, termelési tanácskozások, rop- és részközgyűlések, küldöttértekezletek, munkahelyi összejövetelek, amelyeken tapasztalatokat szerezhettünk. Négyszer zászló A magam részéről azokra a rendezvényekre gondolok legszívesebben, amelyeken igazán tartalmas, elemző, ugyanakkor kellő kritikával, és ha kellett önkritikával fűszerezett értékelés hangzott el. A tiszta szó, a nyílt beszéd minden tekintetben fontos manapság, a gazdasági ügyekre meg elsőrendű hatása van az ilyennek. Megszokhattuk máir, s ez. természetes, hogy a péceli Vegyesipari Szövetkezetben is minden évben előlépnek valami újjal. Hogy ezt tétték, arra bizonyság: eddig négyszer nyerték el a KISZÖV vándor- zászlaját. Ám most, hogy újabb sikeres esztendő után vannak, nem csak arról lehet számot adni, hogy a gazdasági munkában sikeresek, hanem arról is, hogy még inkább figyelnek rá: közösségük minden tagja elkötelezetten tehesse dolgát a hétköznapokon. A nemrég tartott közgyűlésüket például alapos előkészítés előzte meg. Már a munkahelyi tanácskozásokon minden tagjuk, minden dolgozójuk kézhez kapta nemcsak a mögöttük és az előttük álló esztendő tény-, illetve tervszámait, hanem o teljes tervidőszakban elért, s elérni kívánt gazdasági mutatóit közlő tájékoztatót is. Érezhető volt Nemcsak mi, mások is Sokszor mondják: milyen nagy jelentősége van a jóra törekvő tájékoztatásnak; lám az említett módszer ugyancsak hozzá tartozik ehhez. Miért? Az ember nem csak egyszerű munkálkodó, hanem gondolkodó lény, tegye bár a dolgát, a tekercselőműhelyben, az ötvösök között, az asztalosoknál, a kárpitosüzemben vagy bárhol. Ha kisebb közössége,'szövetkezete egészének munkájáról folyamatában kap információt, jobban érzi, érezheti: milyen az a fejlődés, amit együtt elértek, vagy éppen azt, mit, mennyit kell tenniük a javulásért. Éppen á péceli. Vegyesipari Szövetkezetnek az elnöke, Csermely Gábor fogalmazott beszélgetésünk közben úgy, hogy remélik: az említett újítás nagymértékben segíti gazdasági munkájuk hatékonyságát a jövőben is. Talán éppen arra gondolt, hogy a szövetkezet egészéről biztos képet kapó munkatársak bizalma is erősödik, aminek viszont a szövetkezetpolitika is hasznát látja. Noha, a gyakorlatot ezen a tavaszon tették igazán általánossá, előszele évek óta érezhető lehetett a vegyesipariaknál. Kisebb létszám Az eredményes évzárás már a sokadik bizonyítéka ennek. 1982-ben a péceli Vegyesipari Szövetkezet teljes termelési A csata emlékére Fáklyás felvonulás Isaszegi ünnepségsorozat A hagyományokhoz híven az idén is megemlékeznek Isaszegen a nagy csatáról; 1848—49-es szabadságharc legendás ütközete százharmincnégy évvel ezelőtt zajlott le a község határában. Az idén a forradalmi ifjúsági napokhoz kapcsolt, minden bizonnyal népes és jókedvű ünnepség koronája az a fáklyás felvonulás, amit ma este hét órától szervez a KISZ községi bizottsága. A menet a KISZ-he- lyiség elől indul majd a Rákóczi és a Ságvári utcán keresztül a Szobor-hegyre tart. Itt, a honvéd-emlékműnél műsort tartanak a fiatalok, s elhelyezik az alapszervezetek koszorúit. Az ünneplők között ott lesznek annak a vörössip- kás emléktúrának a résztvevői is, akik a szabadságharc legendás fiatal katonáinak útját járják be az Iránytű című úttörőlap felhívása nyomán. A kerékpáros túra tegnap, április 5-én rajtolt Nagykátá- ról, s a honvédelmi-történelmi játék résztvevői ma délelőtt érnek Isaszegre, és itt töltik egész napjukat. Először a község nevezetességeivel ismerkednek, délután a Csata emlékműnél tisztelegnek, este a fáklyás felvonulásba kapcsolódnak be, az éjszakát isaszegi úttörők otthonában töltik. Holnap először Szentjakab- puszta, az 1919-es úttörők első táborhelye az úticél, ahol Surány Pál egykori úttörővel beszélgetnek. Aztán továbbindulnak Vác felé. Az emléktúra egyik védnöke a gödöllői járási úttörőelnökségÁllattartás Április elsejével életbe lépett Gödöllőn a városi állattartást szabályozó tanácsrendelet. A nap programja Április 6-án. Gödöllő, művelődési központ: Az agrárközművelődési napok rendezvényei: fotó- és képzőművészeti kiállítás, megnyitó 13 órakor. Folklórbemutató, 13.30. A Csíkszeredái Hargita együttes műsora, 19-órakor. Áz egyetem pinceklubjában: Vers- és prózamondók,-15 óra, dia-diapanoráma bemutató, 19 órakor. értéke 70 millió 900 forint volt, 11 százalékkal több az előző évinél. Nyereségük a hetvennyolcmilliós nettó árbevétel után 9 miliLió 78 ezer forint. Ez utóbbi 26 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ügy érték el, hogy létszámuk közben három százalékkal csökkent. Arra meg éppenséggel régebbi jegyzetfüzetem a tanú, hogy évek óta nagy erőfeszítéseket tettek a szocialista és a tőkés export növelése érdekében. Ennek kívánsága szinte minden közgyűlésükön, küldöttgyűlésükön elhangzott. Ami eddig részbén csak akarat volt, azt most siker koronázta. A szövetkezet 14,3 milliós exportjából 3,1 millió forint a tőkés. A külföldre menő termékeik értékét összességében majdnem ötven százalékkal növelték! Fehér István Ba Moziké A 34-es gyors. Színes, szinkronizált szovjet katasztrófafilm. Csak 4 órakor. Kísérőműsor: Jelek a homályból. Üldözők. Színes, szinkronizált amerikai film. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! Húsvéf hétfő Galgamácsán Senki sem marad pártában Az idei siker az összefogásnak köszönhető Azok közé tartozom, akik évek óta Galgamácsán töltik a húsvéthétfőt, hogy részesei legyenek gyerekkoruk már- már elfeledett népszokásának, a piros tojással jutalmazott húsvéti locsolásnak. Még nem volt hét óra, amikor népviseletbe öltözött legénycsapat vidám zenekísérettel jelt adott a mácsai fiataloknak, hogy kezdődhet a húsvétolás. Sarkig tárultak a lányos házak kapui, mert Galgamácsán tartják még a szokást, amely szerint az a lány, akit ezen a napon nem öntöznek meg, pártában m:»»ad. A legtöbben mára átváltották ugyan a vödör vizet néhány csepp rózsavízre, de a bögrék előkerültek, hogy a tiszta víz frissítő ereje fürössze a leányzót és űzze el szeplőit. Ősi szimbólum A falumúzeum is felkészült erre a napra, s amikor a község minden lányát az ősi szokás szerint megöntözték, a múzeum udvarán fejeződött be a játék. A galgamácsai legények nem sajnálták sem a kerekes kút vizét, sem a zsebükben rejtegetett kölnit a messziről érkezett olaszoktól, franciáktól, németektől és más nsmzetiségűektől, de locsolták a fővárosból, vagy éppen hazánk egyéb tájáról idelátogató kíváncsiskodó lányokat, asszonyokat. Vankóné Dudás Juli népművész, az ősi rítus ismerője, őrzője, napjainkban is ébreszt- gető varázslója, a múzeum udvarán szegte meg a kerek fonott húsvéti mazsolás kalácsot, és mint az egykori lányos mamák szokták, vendégtől vendégig kínált sorba mindenkit, mert a húsvéti kalács a hímes tojással együtt az élet ősi szimbóluma. Film a múzeumban S hogy milyen az igazi hímes tojás, azt is megtanulhatták az érdeklődők. — A húsvéti piros tojás színe szintén jelkép, az élet szimbóluma ez is, magyarázta az érdeklődők gyűrűjében Vankóné, miközben kattogtak a fényképezőgépek, berregtek a filmfelvevők és tolmácsok fordítottak tucatnyi nyelvre az ősi mesterséget értő és tanító Vankóné szavaik A tojásfestési próbálkozások után azok részére, akiknek nem sikerült, szívesen ajándékoztak a népi együttes tagjai által míves kézzel festett hí- mes tojást. Készülődés a locsolkodáshoz tek asztalhoz. A tsz-tanyán öltöztek a maskarák, hogy aztán zeneszóval, lányok vidám énekkíséretével vonuljanak végig a falu főutcáján. Ekkor már egész Galgamácsa az utcán volt, s érződött, ez az ünnep nem elsősorban a faluba látogató kíváncsiskodóké, hanem az itt élő mácsai embereké. Sikongva menekülnek a lányok a zúduló víz elől Két intézet összefogásával Horgászok a nyolcas tavon Társadalmi munkában készült Pest megyei Intéző Bizottsága 50 ezer forinttal támogatta a halasítást, a MOHOSZ pedig 300 ezer forinttal segítette a tó építését. Amint arról az egyesület közgyűlésén beszámoltak: a horgászat mellett ketreces pontynevelési kísérletet is folytattak. Az egyesület gazdasági felelőse Rétfalvi Antal: — Tavaly mintegy 560 ezer forinttal gazdálkodtunk, ez részben a tagsági díjakból, a támogatásokból és a maradványpénzekből állt össze. Kiadásunk alig haladta meg a kétszázezer forintot, így erre az évre, a munkabérek, a társadalombiztosítás, az ügyvitel és más kiadások céljaira lesz elegendő forrásunk. Ügy tervezzük, hogy szociális épületekkel gyarapítjuk a horgásztanyát, s költünk egy keveset a horgászversenyek győzteseinek díjazására is. Csonka László, az egyesület ellenőrző bizottságának elnöke arról adhatott számot, hogy ebben a kis közösségben senki sem maradt el a tagdíja megfizetésével, s egy kevés összeg a napijegyek befizetéséből is befolyt. Mindenekelőtt a két intézet dolgozóinak adtak ilyeneket. Tavaly egyébként ötven mázsa takarmányt etettek be, így mintegy 10—12 mázsa súlygyarapodást értek el. ősszel 160 harcsát 800 süllőt és 400 pontyot telepítettek a tóba pótlólag. A közgyűlésen az idei tervekről is szó esett. Például arról, hogy az ifjúsági tagok részére tábort szerveznek, s e sokak által szenvedélyesen űzött sport kevésbé látványos időszakában, télen, előadásokat,' filmvetítéseket tartanak a tagságnak. F. L az A művelődési házban évekkel ezelőtt készült Húsvéthétfő Galgamácsán című filmet vetítették. Sokan voltak kíváncsiak a néprajzi ihletésű munkára. Nem tudom, a filmnek volt-e nagyobb dicséret. vagy a reggel kezdődött eseményeknek, amelyet egyik idegenvezetőtől hallottam. — Mintha ma készült volna a film, annyira hasonlít mindahhoz, amit láttunk. A filmvetítés után — akkorra már a nap is előbújt — a sétáló vendégek hívás nélkül indultak vissza a falumúzeumhoz. Nemcsak az ínyencek, de szinte mindenki érezte az onnan érkező, ínycsiklandozó illatot. Pesti Rudolf, Kiss Ferenc és Kurucz József elkészítették a húsvét elmaradhatatlan ételét, a birkapaprikást. A legények, lányok nem ülEsti bál A kolduló barát, az apáca jelmezét viselő fiatalok kosaraiba gyűlt a tojás. A cigánynak, csavargónak, a régi falu koldusának öltözött fiatalok kopogtak a kapukon és a háziasszonyok nevetve, kedveskedve tették a kosarakba az j ajándékot. A lányok táncoltak, s apró, ördögi ügyességgel sikló manók korommal kenték be a fotóriporter arcát, a néprajzi gyűjtő csillogóra tisztított autójának szélvédőjét. A kilométernél is hosszabb úton, amerre a maskarák elvonultak, ezernyi tréfa szülte a jókedvet, s fakasztott az arcokra mosolyt. A múzeum udvarán népi zenekar szórakoztatta a vendégeket, mintegy hangulatot keltve az esti locsolóbálhoz, ahol egymásra találhatnak a párok, s a húsvéti ismeretséget követheti az őszi esküvő. Dr. Asztalos István aszódi múzeumigazgató Vankónéval beszélgetett. — Ügy sikerült, olyan szépnek és igaznak, ahogyan elterveztük — mondta Vankóné —, mert most mindenki segített. — Csak így lehet — helyeselt az igazgató — együtt a tanács, a termelőszövetkezet, a művelődési ház és a múzeum. Ez az összefogás adott bátorságot ahhoz, hogy a galgamácsai húsvéthétfő megálmodói már újabb tervekről beszélgessenek. Fercsik Mihály Menyasszony, vőlegény maskurába öltözve Barcza Zsolt felvétele! JSSN 0133'—1957 (Gödöllői Hírlap) Ügy tartja a fáma, hogy a gödőHoi Csendes Völgy horgászegyesület létrehozása két, ■'szakmai berkekben jól ismert, sőt elismert szakember — ki tudja hányadik? — találkozásának alkalmával vetődött fel. Még 1980 nyarán volt ez, amikor dr. Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatója és dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézet igazgatója arra gondolt, hogy a Rákos-patak völgyében található, az ÁTK tulajdonában lévő nyolcas tavat a két intézmény dolgozóinak társadalmi munkájával helyre lehetne hozni, s abban virágzó horgászatot lenne jó szervezni. Mindez persze nem ilyen egyszerű: hiszen a tó és a ma már létező horgászegyesület fenntartása, működtetése gazdasági tevékenység is. Az elképzelést hamar tettek követték: két éve ilyenkor már javában tartottak a földmunkálatok, április végén megalakult a horgászegyesület, amelynek tagjai hétvégeken több mint négyezer óra társadalmi munkát teljesítettek. Két zsilipet, egy kis duzzasztót építettek meg, majd elkerítették a tó erdő felőli részét. Dehát ez már történelem. A lényeg, hogy tavaly májusban, a tervezett határidőre átadták a tavat is rendeltetésének, az egyesület hetvenkét fős tagsága újabb mintegy kétezer óra társadalmi munkával végleges formájára hozta a környezetét is. A nagy munka a telepítés volt: ponty, süllő, harcsa, busa. és amur került a tóba. Külső segítséget is kaptak. A MÉM 200 ezer, a MOHOSZ
