Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

1983. ÁPRILIS 6., SZERDA

^MHuv

3

Bányászlakások a hegyen

A szélirányra nincs garancia

ií| házak — áj gondokkal

A Hajdúszoboszlóihoz hasonló

Olaj helyett hőforrás

Betéti társulás

Mindenekelőtt a fejlődő országok kis és közepes nagyságú mezőgazdasági beruházásainak megvalósítására alakult az elmúlt év végén a Farmin- vest fővállalkozói betéti társulás. Az alapítók úgy vélik, hogy a magyar agrárgazdaság sajátosságai, tapasztalatai erre feltétlenül alkalmasak. A társulás, amelyet az állami fejlesztési bank, a Tesco, az Iparterv és négy termelőszövetkezet alapított, a mezőgazdaság majd minden területén — kis- és nagy háziállattartás, gabona-, zöldség-, iparinövény-termesz- tés, erdősítés stb. — vállalkozik az exportra. Beruházásaikat kulcsrakészen vagy még ennél is fejlettebb formában, már termelőüzemként adják át a megrendelőnek.

A Farminvest szervezi a piackutatást, kitűzi a munkafeladatot, koordinálja az ajánlatokat és a kész javaslatokat is ők teszik le a megrendelő asztalára.

Nem bántják le

Szigetszentmiklóson néhány k'orábban lebontásra ítélt házat, az eredeti elképzelésektől eltérően átépítenek, így az Erkel Ferenc utcában, egy újjávarázsolt régi épületben alkotóház lesz. Egy felújított másikban tömegszervezeti székházat terveznek, melyben a nyugdíjasok napközben, otthonra, elfoglaltságra találnak.

Ott is élnek

Településünk egész arculatát átformálta ez a gyár — mondja Molnár János tanácselnök. — Nemcsak a külső képét, hanem az életünket is. Sok olyan szakmunkás tudott itthon munkát vállalni, aki azelőtt bejáró volt- Sok idejük szabadult fel, amit addig utazással töltöttek. Nyitottabbak. a község gondjaira érzékenyebbek most. Ezért mondtam, hogy megváltoztatta a mindennapjainkat az üzem. Bár azelőtt is voltak Tápiószelén ipari munkások, valójában azonban a KGYV letelepülése óta nemcsak itt laknak, itt is élnek.

— Az is sokat jelent a számunkra, hogy fiatal értelmiségiek, mérnökök, közgazdászok települtek le a községben, s ez kedvezően hat a falu közéletére.

— Milyen konkrét segítséget ad a vasszerkezeti gyáregység a település gondjainak megoldásához?

— Az előző ötéves terv időszakában a KGYV segítségével sikerült megoldani az óvoda- gondokat. Százötven gyermek elhelyezésére alkalmas szép intézményt építettünk. Talán még soha nem utasítottak vissza bennünket a gyáregység szocialista brigádjai, ha segítséget, társadalmi munkát kértünk. Tápiószelén minden ötödik életévét betöltött gyerek óvodába járhat, függetlenül attól, hogy az anyuka gyesen van, illetve a nagymama el tudná látni a kicsi felügyeletét- Mindezt a gyár nélkül nem tudtuk volna elérni.

Ötszer óra

— Ügy tudom, szocialista szerződés is született a tanács és az üzem között?

— Szeptemberben írtuk alá az együttműködési megállapodást, s ez nem az első volt. Egy-egy nagyobb cél megvalósítása érdekében kötöttünk szocialista szerződéseket korábban is. Most tornacsarnokot építünk, hogy a mintegy nyolcszáz iskolásunk télen is mozoghasson, sportolhasson.

Szinte dickensi világba pillant be az, aki elindul Pilis- szentivánon a század elején épült bányászkolónia házsorai között. Az apró, deszkabódékkal megtoldott épületek előtt parányi kertek, egyikben mosógép, másikban szenesláda, a lakásba már nem férő holmikat itt tárolják az emberek. Egy férfi komótos mozdulatokkal bontja a szélső házat. Lakói már beköltöztek a szemközti Ságvári-hegyen épült új épületek egyikébe.

A hibajegyzék

Agyagba mélyített ösvény vezet az új lakótelep felé. A két egykori bányászközség, Pi- lisszentiván és Piiisvörösvár közigazgatási határán emelkednek a frissen vakolt épületek. Mindkét irányban kitaposták már a legrövidebb levezető utat. Az első lakók a B/3-as házba költözhettek be, 1981 szeptemberében.

Richter Istvánné, a lakóbizottság elnöke gondosan, ízlésesen berendezett, napfényes otthonba vezet be. Vastag pa- pírköteget vesz elő és sorba teszi elém a nyomtatott és kézírásos lapokat.

— Itt a részletes hibajegyzék. Szinte minden lakásban

— Mit vállalt ennek érdekében a gyár?

— Mintegy ötezer órányi társadalmi munkát. Körülbelül ennyi munkaóra alatt készítik el a tornacsarnok tető- szerkezetét és az összes többi vasszerkezeti elemet. Persze, ha elkészül a tornaterem, a gyár dolgozói is használhatják.

— Ma még egyetlen nagy terem — ahol falugyűlést, nagyobb összejövetelt lehet tartani, — a gyár szociális épületében az ebédlő, folytatja Molnár János. — Ezt a termet mindig a község rendelkezésére bocsátja az üzem. De mi is örömmel vesszük, ha meghívják a tanács vezetőit a gazdasági egység gyűléseire és fórumot kapunk, beszámolhatunk a település helyzetéről, időszerű feladatainkról.

Összecsengő szavak

Józsa Lászlónak, a gyáregység pártvezetőségi titkárának szavai összecsengenek azzal, amit a tanácselnök elmondott :

, — Nagyon jó a kapcsolatunk a község vezetésével. Ezt mi elsősorban azon tudjuk lemérni, hogyan törődnek dolgozóink gondjaival, igényeivel. A mi munkásaink fiait-lányait mindig elhelyezik a gyermek- intézményekben. Jó partnernek bizonyult a tanács akkor is ha telekről, vagy építkezésről volt szó.

— Ismerik-e a gyárban a település gondjait?

— Természetesen, a különféle munkásfórumainkon, tanácskozásainkéin vagy ünnepségeinken ot.t vannak a községi vezetők is. Ez nemcsak protokolláris ügy, ilyenkor tájékoztatják a dolgozókat az eredményekről és a feladatokról is, amelyek a falu életével kapcsolatosak.

Szépülő, fejlődő település Tápiószele. Még a mostani nehezebb gazdasági helyzetben is igyekeznek és tudnak gyarapodni. Talán, mert kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Mőza Katalin

ugyanaz. Az ajtók mellett potyog a vakolat, pereg a festék, .felpúposodott a műanyag padló, ha esik az eső, befolyik a víz az ajtók, ablakok alatt. De a legnagyobb gondunk a fűtés. A költözködéskor úgy volt, hogy mindenki hozhatja a régi kályháját, főzni és fűteni az eddig bevált módon, tetszés szerint lehet. Hamar kiderült, hogy nem így van. A kémény rosszul szelei, egyes lakások teljesen fűthetetlenek. Ha erősebb a szél, visszafújja a füstöt a lakásokba. Előfordult az is, hogy éjjel kigyulladt az olajkályha. Aztán váratlanul ért bennünket, amikor kiderült, nem lehet használni a propán-bután gázpalackot sem, mert a panelek illesztési módja miatt az egész épületre nézve veszélyes lehet egy esetleges gázrobbanás.

Különkcítczhettek

Keszléri József, a pilisvörös- vári Nagyközségi Tanács elnöke jól ismeri már ezeket a panaszokat.

— Egy nagy szerencsénk van, az, hogy a kivitelező Mezépszer Vállalat tanult az első épület hibáiból és a többi házon már .igyekeztek építés közben más megoldásokat, technológiai eljárásokat alkalmazni. A B/3-as épület lakóit ez természetesen nem vigasztalja.

— Az ország 16 elavult bányászkolóniájának felszámolása volt a cél, amikor a mi építkezésünk tervei készültek. — veszi át a szót Kovárik János vb-titkár. — Az akkori elképzelés, mint arra törekedtünk, hogy a régieknél átlagosan nem nagyobb alapterületű, komfort nélküli, de egészséges és modern lakásokba költöztessük a telep lakóit. A pénzügyi lehetőségek ennek megfelelően szűkre szabottak voltak. Azt hiszem, mégis sokkal többet valósítottunk meg, mint a tervek tartalmaztak. A lakások méretein és szobaszámán persze nem tudtunk változtatni, de már építkezés közben — szerényen ugyan — komfortosítottuk őket. Utólag szereztük be a kádakat, a villanybojlereket és az egyéb alapvető kényelmet nyújtó berendezéseket. Az eredeti elképzelésekben ezek sem szerepelnek. Csempét, karnist, meg padlószőnyeget végképp nem tudtunk a rendelkezésünkre álló összegből adni. Viszont megtaláltuk a módját az eddig együtt élő generációk különköltözte- tésének.

Ami tőlünk telik

— Arról, hogy a lakásokban nem lehet gázt használni, mi is csak a Gázmüvektől értesültünk. A tervekben ilyen megkötés nem szerepelt — folytatja Keszléri József.

— A kivitelező Mezépszer Vállalatnál pedig már többször sürgettük a garanciális javítások elvégzését.

Leipán Tibor, a Mezépszer igazgatója: — A termofor kémények nem tartoznak a magyar építőipar legsikeresebb konstrukciói közé. Különösen olyan helyen nem, ahol lakásonként különböző tüzelési módokat alkalmaznak. A tervekben ezenkívül olyan kéményátkötések szerepeltek, amelyek szinte szükségszerűen nem váltak be. Az első épület gondjain okulva a többinél már megpróbáltunk javítani az átkötéseken — amennyire a költségvetési keretek ezt lehetővé tették. Ha utólagos átalakításokkal lehet, igyekszünk megoldani a B/3-as épület lakóinak a gondjait is.

A tervek nem tartalmazták, hogy kohósalak panel alkalmazása esetén nem lehet gázt használni. Ez nekünk is csak utólag jutott tudomásunkra. A nyílászárók pedig — sajnálattal kell közölnöm — nemcsak ezen a lakótelepen áznak be. A festési, vakolási hibák kijavításáról már intézkedtünk. Amennyire csak tehetjük, igyekszünk pótolni a hiányosságokat és az újabb épületek lakóit megkímélni a hasonló csalódásoktól.

A májusban elkészülő B/l-es épületben már törekedtünk a konstrukciós hibák kijavításáOlajkutatók emeltek fúrótornyokat a hatvanas évek végén Tápiószentmárton határában. Olajat nem találtak, munkájuk mégsem volt eredménytelen; ugyanis megközelítően 50 fokos víz tört fel.

A szakemberek által megvizsgált és elemzett termálvíz összetétele nagyon hasonló a Hajdúszoboszlói gyógyvízéhez. A sokféle mozgásszervi kór gyógyítására alkalmas fürdőt — a tápiószentmártoni Arany- szarvas Termelőszövetkezet ugyanis már strandot üzemeltet itt — hamar megismertéit és megkedvelték a környékbeliek.

Sorra nőttek ki a földből a hétvégi házak, szaporodtak az üdülőtelkek. A strand egyre nehezebben tudta fogadni a sok fürdővendéget, és a higiéniai előírásoknak megfelelve kiszolgálni az igényeket.

A tápiószentmártoni tanács elkészíttette a strand környékének rendezési terveit. Mint Farkas Vilmos tanácselnök elmondta, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakemberei kétszázhárom üdülőtelek helyét tervezték meg. Bővítik és korszerűsítik a medencéket és a strandot. A környékbeli szabad terület egy részét vállalatoknak adják át üdülőépítésre. Ennek fejében azt kérik a gazdasági egységektől, hogy járuljanak hozzá a rendezési terv megvalósításához.

Ha kialakítják a telkeket, a környék rendezettebb lesz, de minden kérésnek így sem tudnak eleget tenni, ugyanis most csaknem háromszázan szeretnének földhöz jutni a jó vizű srand környékén.

Márvány! Ágnes

Villanymotor-klinika

Sok a „beteg” a Gödöllői Afész csömöri elektromos gépjavító üzemében. Évi másfél milliós termelési értékkel büszkélkedhetnek az itt dolgozók, akik az elromlott villanymotorok javítása mellett a lakosságnak is dolgoznak.

Trencsényi Zoltán felvétele

M. K.

Gombó Pál:

(juolondoó

. / .

hó elóej

apn

A köztudatban hihihi, hehehe, április elseje a jókedvű bolondozások, csínyek és átejtések napjaként ütött tanyát. Ami azonban csak annyit bizonyít, hogy a jóra szívesen emlékezünk, márcsak azért is, mert a sikerült hecceket folyvást újra elmeséljük. A valóságban azonban ez a nap kétértékű: ami siker az átejtőnek. kudarc az áldozatnak. Csak éppen az átvert, a megkárosított egyén hallgat, mint a potyka, neki nem hihihi, bruha- ha, ő felejteni igyekszik. „Emlékszel, hihihi, amikor beleültél egy akkora horgolótűbe, hahaha, hogy kutasszal kellett kioperálni, bruhaha?” „Én? Soha! Egyszer beleültem, de egy miniszterelnöki székbe. Igaz, hogy akkor, amikor az idegenvezető nem nézett oda, de mégis!”

Ámbátor erre azt lehet mondani, hogy az átejtett igenis megérdemli sorsát, mert ostobán hiszékeny. „Nekem ugyan hiába mondják, hogy hívjam fel Jónás elvtársat a 426-303- on, én azonnal megnézem, hogy ez az. Állatkert száma és kiröhögöm azt, aki engem akar kiröhögni.” Hát ilyen is van. De elképesztően számos a valóban naivul hiszékeny népség. Erről akkor győződtem meg, amikor az egyik általam szerkesztett lapban álriportot közöltem arról, hogy megtalálták Árpád koporsóját. Az írás hemzsegett a képtelenségektől, a mellette közölt koporsó-ábra Attila Rex latin nyelvű felirattal volt ellátva, az utolsó mondat fordított szedéssel közölte, hogy kelt április elsején. Ámde e senkinek ártani nem Szándékozó, ellenkezőleg, a tréfa felismerése könnyed sikerélményével kecsegtető híradás másnapján telefonok százaival ostromolták az olvasók a szerkesztőséget, sőt más szerkesztőségeket, még a rádiót is, hogy hármas volt-e a koporsó, mumifikálták-e a hun uralkodót. hol és mikor lehet megtekinteni a leletet.

Bevallom, e tapasztalat hatására óvakodtam attól, hogy előre írjam meg időszerű április elsejei átejtés-ötleteimet. Inkább utólag közlöm ezennel fiktív (kitalált, nem valóságos, a világért sem elhiendő) beszámolómat arról, mi történhetett volna, ha fúrtagyú egyének tekintetbe veszik mi az. ami itt, most és ma elhihetőségével kiválóan alkalmas arra, hogy hihihi, hahaha, seregestül szedjük az álhír áldozatait, hiszen legszebb öröm a káröröm, bruhaha. Tehát:

— A Hajókürt és Haranggyárban egy vidám társaság elhíresztelte, hogy rendelet készül, mely szerint a nyugdíjak alsó határát 5000.—. felső határát 6000.— forintban állapítják meg. A hír nyomán 46-an adták be nyugdíjaztatási kérelmüket, bízva abban, hogy mai nyugdíjuk a maximáltnál magasabb lesz, ezzel szemben 625-en visszavonták, mert ki akarják várni a rendelet életbe lépését. A 46 üresedő

helyre tüstént fiatalokat neveztek ki, a legidősebb köztük 34 éves.

— A XXX. kerületben kézzel írt falragaszok jelentek meg, miszerint a VIII. Autójavítóban kapható Zsigulihoz felni, mindhárom ajtóhoz zár és olasz radiál 480 forintért. Az autójavító boltja előtt három kilométer hosz- szú sor gyűlt össze, többen káromkodva távoztak, mások, ha már ott voltak, üléshuzatokat vásároltak; a nagy torlódásban egyébként 27 koccanás történt, ezek résztvevői tüstént áthajtottak a Hamzsabégi útra, az Állami Biztosítóhoz.

— Egyvalaki elhíresztelte, és láncreakció- szerűen több tízezer lakosnak már első napon tudomására jutott, hogy a rendőrség letartóztatott egy családot, melynek tagjai egymás mellett; nyaralókból egész házsort építettek a Balatonon, most számoltatják el őket, hogy miből. Ez a hír valamelyik terjedési útvonalon úgy változott meg, hogy a család tagjai most magánpanziót nyitnak 65 szobával, ily módon növelte az idegenforgalom kapacitását, ezért a panziót a község tanácselnöke nyitja meg. ünnepélyes szalagátvágással.

Valamelyik színdarab bemutatóján a közönség körében az a hír kapott lábra, hogy a XIV. Építőipari Vállalat megnyert egy versenytárgyalást az olajsejkségeik egyikében és megbízást kapott, hogy keményvaluta ellenében építse fel a sejkség Nemzeti Színházát. Továbbterjedése során ez az április elsejei tréfa oda bővült, hogy a vállalat azt a tervet nyújtotta be a versenytárgyalásra, amelyet eredetileg saját Nemzeti Színházunk felépítésére készített.

Több ezer közgazdász esett, áldozatául annak a tréfás verziónak, mely szerint egy élelmes sporthorgász gilisztagyűjtési munkaközösséget szervezett és máris 500 000 dollár értékű megrendelést kapott az Egyesült Államokból magyar gilisztára, amely különösen kívánatosnak bizonyult a Potomac és a Mississippi halállománya számára. A hiszékeny közgazdászok előadásaik vázlatát tüstént megváltoztatták, ezt a példát elsőként iktatva be annak illusztrálására, hogy a magánkezdeményezésben felmérhetetlen tartalékok rejlenek.

A Növényvédő Szövetkezetnél kivétel nélkül mindenki elhitte egy fiatal gyakornoknak azt a kitalálást, hogy a szövetkezet propagandaosztályának vezetője, „Csírázik a lelkem” címmel saját költségén adta ki a szövetkezet elnökének titokban írt verseit és a példányokat a költészet napján a Váci utcában a szövetkezet teherautójáról fogják árusítani.

Az autóklubban azt lehetett hallani, hogy egy közlekedésszervező funkcionáriust őrizetbe vettek szabotázsért, mert egyszerre járult hozzá két párhuzamos főútvonal lezárásához, majd soron kívül elrendelte a terelőútvonalakon a téli felfagyások javítását, ily módon a nappal keletkezett közlekedési dugót csak éjjel lehetett feloldani.

E

zzel szemben rendkívül pozitív eredménynyel járt az a bolondos hír, mely szerint a Kígyó utcai aranybeváltó helyen egy 35 éves borostás egyén a koronázásnál használt aranyalmát értékesítette. Ugyanis az a harmincezer ember, aki a hír hitelében kételkedve, tüstént felkereste a Nemzeti Múzeumot és örömmel állapította meg, hogy az aranyalma a helyén van.

Tápiószele és a gyár

Megváltozott az arculatuk

y Közismert, hogy milyen jelentős fejlődésen mentek át azok i a községek, ahol a hatvanas évek elején a vidéki ipartelepítés y részeként üzemek létesültek. Különösen azok a települések vál- 3 toztak előnyükre, ahol az üzem és a község vezetői szót értettek, Z jó munkakapcsolatot alakítottak ki az évek során. Ezre pél- y da Tápiószele vezetésének és a Kohászati Gyárépítő Vállalat í vasszerkezeti gyáregységének együttműködése.

Az üzem egy gépállomás épületében kezdte meg a terme- í lést 1968-ban. Folyamatos fejlesztések, bővítések során nyerte el í mai képét. Modem szerelőcsarnokok, minden igényt kielégítő É szociális létesítmények Jellemzik a gyáregységet. A hatalmas y vasszerkezeteket előállító üzem ma több .mint nyoícszáz emberis nek ad munkát, java részük természetesen a községben él.