Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
1983. APHXLIS 6.. SZERDA m TB K/iinap hi MNOT elnöksége tárgyalta Hők vezető beosztásból Önkritikus váHaSatok A kovácsnak legyei fújtatéja Térségüknél a bajokkal tisztában vannak Írd®! Lászléné küszönfése Erdei Lászlónét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Nők Országos Tanácsa nyugalmazott elnökét Születésnapja alkalmából Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte. A köszöntésen részt vett Bárányát Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A mégyé ipari szövetkézétéi az elmúlt évben szántén elég sok gonddal küszködtek. Ezek közül kiemelkedik az export- tervek teljesítésével kapcsolatos problémák, hiszen tavaly — bár mindent elkövettek — végeredményben nem sikerült teljesíteni az év elején megfogalmazott célokat, A szövetkezetek kozott azonban akadt ném is égy, amely lehetőségeihez mérten igyekszik növelni az ' ország exportbevételeit. Hogy milyen tapasztalatokat szereztek, a külföldi vevőkkel kialakított kapcsolatok révén, érről beszélgettünk szövetkezeti vezetőkkel. Nemcsak szerelnek Néhány napja új névvél kínálja termékeit a Ceglédi Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet. A változás azonban csak formai, tevékenységüket, lényegét nem érinti. Elsőrendű feladatuk továbbra is a városban a szolgáltatások szervezése, ám emellett arab országokban is dolgoznak munkásaik. — Több hazai nagyvállalatnak elektromos és gépipari technológia berendezéseket gyártunk, kulcsrakész átadásra — mondja Motyovszki Mihály elnök. — Mivel meglehetősen nagy az igény erre, nem csak itthon, hanem külföldön is vállalunk munkákat. Tavaly Bagdadban egy festékgyár elektromos berendezéseit szereltük, másutt pedig hasonló beruházást végeztünk egy datolyából folyékony cukrot előállító üzemben. Marokkóban, egy ottani ezüstlúgozó cégnél már nem csak szereltünk, hanem magunk készítette ércmintavevőket Is adtunk él nekik. Legújabb munkánk: Irakban egy raktárépületben á villanyszerelés mellett mi állítjuk össze az elektromos vezérlőegységeket is. A ceglédiek összesen 87 millió forintos bevételhez jutottak külföldi tevékenységük révén, ebből 51 millió származott a tőkés országokból. Mindenképpen említést érdemel a szövetkezet piaci munkája. A hazai vállalati kapcsolatokban ma még szokatlan módon, a> közös érdekeltséget megteremtve működnek együtt több kutató- és fejlesztő intézettel, íme néhány példa: megállapodtak az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékével, az Energiagazdálkodási Kutatóintézettel, a Gépipari Technológiai Intézettel és a Számítástechnikai Kutatóintézettel arról, hogy az általuk kidolgozott új módszerek és termékek alkalmazási, illetve gyártási jogát elsődlegesen a ceglédieknek ajánlják fel. — Ennek az az előnye, hogy nem kell saját fejlesztő- gárdát tartanunk — folytatja az elnök. — S mivel Választási lehetőségünk is van, csak olyan újdonság elterjesztésére vállalkozunk, amelytől megfelelő üzleti sikert várhatunk. A Metalloglobustól például nemrég megvettük egy könnyű- szerkezetes tetőelem gyártásának a jogát, ám emellett még Országszerte növekedett a vezető beosztásban dolgozó hők száma az Utóbbi években. Főleg az alsó- és a középszintű vezetői állásokba kerültek, a felsővezetők között viszont még mindig kevés a nő. — állapították meg a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének kedden tartott ülésén. Javasolták, hogy a munkaszámos hasonló kapcsólatunk van. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a már említett tetőszerkezettel és a szintén a maga nemében egyedülálló személygépkocsi utánfutóval jelentkezünk — ez utóbbi egyszerű módon csónakká alakítható. Jó kapcsoltak Tapasztalataik szerint, ha az érdekeltség kölcsönös, a külkereskedelmi vállalatok is mindént megtesznek, hogy minél előnyösebb szerződésekhez juttassák hazai partnereiket. A CVEMISZ-nek több kapcsolata is vari, ezért nem egyszer választhatnak, melyik céget bízzák meg ügyük képviséleté. vel. A bevált gyakorlat szerint a szövetkezet rendszeresen ajánlatot készít, s ebben megszabja a munka, vagy a termék úgynevezett limitárát. Ha érinél magasabbat ér el a külkereskedelmi vállalat külföldön, akkor a többleten osztoznak. Jó kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt években a megye ruhaipari szövetkezetei NSZK- beli vevőkkel, akiknek bérmunkákat végeznek. A Vecsési Ruhaipari Szövetkezet például a Gimpel-cégnek készít női blúzokat, immár hat esztendeje. — Nagyon korrekt az együttműködésünk a megrendelővel — foglalja össze tapasztalataikat Kiss Tiborné elnök. — Az általunk varrt termékek minőségével olyany- nyira elégedett, hogy itt MaSzépítés náíkiil A közelmúltban azonban nagyon is komoly szándékkal tették fel ezt a kérdést a megyében a tanácsok apparátusaiban dolgozó női vezetőknek. A városi, nagyközségi, községi tanácsok és járási hivatalok női vezetőit hívták őszinte eszmecserére. Beszélgetésre, amelyen a megyei tanács tisztségviselői, a megyei pártbizottság munkatársai és a járási pártbizottságok első titkárai vettek részt. Nem afféle nyilvános kitárulkozásra, netán elkendőző megnyilatkozásra hívták a tanácsok női vezetőit. Legfőbb céljuk az volt, hogy felmérjék, az állam- igazgatásban vezető beosztásban dolgozó nők milyen személyes és általánosítható tapasztalatokat szereznek és szereztek a nőpolitikái határozat megvalósításában. őszintén egy fórum elé tárni a hétköznapok megannyi gondját nem könnyű. Segítethelyek káderutánpótlás! terveinek készítésekor az eddiginél több nő vezetői megbízatását irányozzák elő, s készítsék elő a szakmailag, politikailag képzett, kézdemányező, jó képességű nőket e munkakör betöltésére. Tegyék lehetővé, hogy tapasztalt vezetők mellett elsajátítsák a vezetés gyakorlatát. gyarországon nincs is külön I átvevője, elfogadja a mi ellenőrzésünket. Ha gyártás közben bármilyen gondunk lenne, telexünkre néhány nap alatt megérkezik a válasz, s ha kell, •a pótalkatrész egy-egy speciális géphez. Mert kapcsolatunk erre is kiterjed: német partnerünktől alkalmanként használt célgépeket is kapunk, s ez valóban nagy segítség nekünk. Még akkor is, ha néha gondjaink vannak a bérmunkával. Ha igényes a vevő Hasonló tapasztalatokról számolhatunk be az érdi ruhaipari kisszövetkezet esetében is. Nagy Mihályné elnök elsősorban azt emelte ki, hogy NSZK- beli megrendelőjük példamutatóén pontos a szállításokban, mindig áz előfre megbeszélt órában érkezik a kamion a kellékekkel, s indul vissza a kész termékekkel. — Szinte számokkal alig kifejezhető mértékű reklamációt kaptunk eddig a vevőnktől — mondja az elnök. — Pedig különösen igényes, a minőséget rendszeresen ellenőrizteti képviselőjével. Asszonyaink azonban rendkívül ügyesek, s a legbonyolultabb technológiával, a legnehezebben megmunkálható anyagból készülő ruhákat is kifogástalanul varrják meg. Ezért meg is kapjuk a számunkra szintén kedvező árat. bár hadd tegyem hozzá, az évente megtartott megbeszéléseken minden pfen- ninpért meg kell harcolnunk . ’ A megye ipari szövetkezeteinek legutóbbi küldöttgyűlésén Szentendrén az idei feladatok megvitatásakor olyan határozatot fogadtak el a jelenlévők, amely szerint éhben az esztendőben — tanulva a tavalyi sikerekből és kudarcokból — még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az export fokozására. te a véleménymondást, hogy a kilenc járásban — kis csoportokban —i— jöttek össze tapasztalatcserére a megkérdezettek. Kilencvenhárom női tanácsi vezető tapasztalatai alapján állt össze az a kép, amely a tanulságok leszűrése után a tetteket is megjelöli. Elfogadják őket A legfontosabb talán maga a beszélgetés ténye. A résztvevőik elmondották, hogy ez az első alkalom, amikor munkájukról, közérzetükről, körülményeikről ilyen fórumon nyilatkozhatnak. Általános, hogy többségük a nőpolitikái határozat végrehajtásának következtében került a testület élére. A szemléletbeli változásnak köszönhetően azonban elfogadja őket a falu, a város, hátrányt, megkülönböztetést nem éreznek. Sokat jelentett számúkra az a gyakorlat, amit az igazgatásban eltöltött évek alatt szereztek. Különböző vizsgálatok, számítások és elemzések egybehangzóan azt mutatják, a hazai ipar árukibocsátásának egyharmada megfelelő hasznot hoz, azaz gazdaságosan állítható elő. A másik egyharmad esetében — részben jelentős, részben nem túl nagy ráfordítások árán — a gyártás gazdaságossá tehető, azaz van jövője ezeknek az áruknak, termékcsoportoknak. A visz- szamaradó egyharmaddal azonban nincs mit kezdetű. Sorsa a fölszámolás, a mással történő felváltás lehet. Ha az lesz... Gazdag példatár Ha az lesz, mert a szóban forgó mérlegeléseket ágazati és népgazdasági irányító szervek végezték, maguknak a termelőknek a véleménye — elsősorban a gazdaságtalanul készített cikkek előállítóié — ennél optimistább. A gond az, hogy meglehetősen ingatag talajon nyugszik ez az optimizmus; a puszta reménykedésen. Ne hamarkodjuk el az ítélkezést, ami szerint általában hiányoznék a kellő kritikai, önkritikái hajlandóság a termelőhelyek vezetéséből, kollektíváiból. örvendetesen gyarapodik a megyében azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz, legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzést, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példatár tanúskodik a megye nehézipari, gépipari, textilipari terepén arról, a vállalatok egy része teljes tárgyilagossággal mérte fel teendőit és lehetőségeit, felsőbb ukáz nélkül csoportosította fejlesztendők és szinten tartandók, il-- letve - megszüntetendők minősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezet gyenge pontjaira, s nem késlekedett a cselekvéssel sem. t Érdekes, de aligha véletlen módon, ezeknek a termelőhelyeknek a jelentős csoportja sikeresen pályázott meg hiteleket, állami támogatásokat — így az export árualapokat bővítő hitelkeretből, az energiaracionalizálási hitelből, az anyagmozgatási, csomagolási Amíg a tanácsok elnöknőit — a sok-sok elvárás ellenére is — megbecsülés övezi, a vb- titkárok helyzete már korántsem olyan egyértelmű. Nem mindenütt fogadják őket vezetőként. hatósági feladataikból adódóan gyakran kénytelenek nemet mondani, s ez népszerűségüknek nem tesz jót. Jó néhány helyen — Ec seren Dömsödön, Ürömön — éppen a vb-titkárok vetették fel, hogy a helyi pártszervezetektől kevés politikai segítséget kapnak, nem ismerik el őket egyenrangú vezetőnek. Amikor az elismerésről szólunk, nem valamiféle rosszul értelmezett tekintélytisztelet- ről beszélünk, s ezt a megkérdezettek is sokszorosan megerősítették, csupán a feL- készültségnek, a szakmai tudásnak. a vezetői képességeknek kijáró megbecsülés hiányáról. Nem kapott jobb minősítést a társadalmi megítélés sem. Az, hogy az államigazgatásban végzett munka presztízse nem elég magas, sokszorosan visz- szahat a női vezetőkre is. Ez megmutatkozik az anyagi juttatásokban. a pálya iránti vonzerő csökkenésében is. Bonyolult feladat a helyi appafejlesztéseket segítő támogatásokból —, s ami a lényeges: kivételektől eltekintve, teljesítik is mindazt, amit a hitel, a támogatás fejében kötelezettségként magukra vettek. Szónoki ugyan a kérdés, de azért leírjuk: aki nem kér hitelt, támogatást, az mellőzheti az önkritikát? Minden termelőszövetkezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Amennyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetőek, de azután hirtelenül — az érintettek számára, véleményük szerint ^váratlanul” — bekövetkezik az ösz- szeomlás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények teljesítésére. Ennek tudatában már megfogalmazhatjuk azt a, kétségtelenül köznapi igazságot, hogy az önkritikus szemlélet valójában sarkköve, nélkülözhetetlen eleme a folyamatos lépéstartásnak, a színen maradásnak, a piacok — az értékesítési pozíciók — megtartásának. . E fölismerés gyakorlatba való átültetését tapasztalhattuk például a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, amikor részletekbe menően elemezték az élőmunka hatékonyságát, a termelékenység változásának irányzatait bel- és külföldi jellemzők alapján. A Ganz Árammérőgyárban ez az önkritikára valló készség vezetett beváltnak tekintett konstrukciók ismételt felülvizsgálatához, súlycsökkentéséhez, vele anyag- és energiamegtakarításához. Maguk és mások A termékei fogadtatásáról kialakítandó tiszta kép érdekében a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kérdőívek segítségével 1350 háziasszony véleményét tuciakolta a len- és pamutszövetekről, s míg e fogyasztói panelvizsgálat állt az önkritikus vizsgálódás kezdőpontján, a végponton olyan, hazai viszonyok között igencsak szokatlan tettet lelhetünk, mint a nyugatnémet Marplan— Töpler ipari kutatóintézetnek adott megbízás, aminek keretében a Lenfonó hetven termékének értékesítési lehetősérátusokban kinevelni az utánpótlást, mert bizony nem köny- nyű összeegyeztetni a nők kettős hivatását. így aztán olykor nincsenek meg a feltételei az egyre gyarapodó tennivalók végrehajtásának, a gyakorlottabb szakemberekre nagyobb teher hárul. Természetesen akad javítanivaló az államigazgatási munka szervezésében is. Olyan változtatások kellenek, amelyek gátat szabnak az irreális határidőknek, a tartalmatlan, formális tennivalóknak, és lényeges, politikailag is fontos feladatokra juthat elegendő idő. Több segítséget Kettős szereposztást, hivatást vállaló szakemberek, nők, mondtak véleményt közérzetükről, problémáikról. Az elhangzottakból leszűrhető, elsősorban a vezetőszerep az, amelynek ellátásához több segítséget várnának. Kiktől is? A közvetlen munkatársaktól, a helyi párt- és társadalmi szervektől, és nem utolsó, helyen a családtól. Hiszen ahhoz, hogy teljes értékű vezetőként álljanak helyt az apparátusban, kell az a tudat, hogy a családban minden a legnagyobb rendben van. Innen meríthetnek biztonságot, s így valóban hivatástudattal, politikai elkötelezettséggel végezhetik a rájuk bízott fontos vezetői munkát. Gáspár Mária geit mérte fel a Német Szövetségi Köztársaságban, Nagy- Britanniában és Svédországban. Senki sem tudhatja jobban — és valóban nem tudja — a helyben levőknél, a termelői közösség tagjainál — a vezetőktől a legKisebo tapasztala- tú pályakezdőkig, mindenkit beleértve ebbe —, hol vannak, miért vannak a gondok, az ismétlődő akadályok. Ami a meghökkentő: válialatszocioló- giai vizsgalatok — és nem kevésbé: az igénybe vett külföldi szervezóintézetek tapasztalatai — egyértelműen azt bizonyítják, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak! A következő lépés hiányzik, a bajok okainak az elemzése, a cselekvési készség. Nyersebben szólva: a baj- leltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha .., A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a tervekké tett reményekkel, azaz az előre látható — és mégsem meglátott, hanem váratlannak tartott — piaci balsikerekkel, bevételi kudarcokkal. Ezt a buktatót kerülik el áz önkritikus vállalatok. S azért kerülik el, mert időt és lehetőséget emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tartozik, s mi az, ami átfogóbb intézkedéseket követel, azaz hatáskörükön kívül áll. S mert tudják, az idő termelési tényező, nem úgy vélekednek, hogy először lépjenek mások, s akkor mi is mozdulunk, hanem amire módjuk nyílik, abban azonnal cselekednek. Eközben sürgetik — olykor joggal hangosan — a másoktól elvárható intézkedéseket és tetteket, felelősség- és kockázatvállalást, azaz már eredményeik vannak, s úgy küzdenek kifelé és befelé, a holnapi haladásért. Veszélyes félreértése ugyanis a szükséges változásoknak — így a többi között a gazdaság- irányítás továbbfejlesztésének — az a felfogás, hogy addig zavartalanul létezzék az, ami eddig volt, s majd a változások után nekilendül a cég, a termelés, az értékesítés. A szünet: ismeretlen fogalom a termelőszövetkezet számára, s ha mégis bekövetkezik, akkor annak súlyos ára van, az elszalasztott lehetőségek java ugyanis meg nem ismételhető. Ksttős gondolkodás Saját tapasztalatainknál gazdagabb tényeket sűrítő vizsgálódásra hivatkozunk, pénzügyminisztériumi és banki szakemberek voltak a végrehajtói. Kétszáznál több vállalatnál került mérlegre a gazdálkodásnak a fejlesztésre terjedő része, s egyebek között megállapíthatták: a cégek jelentős létszámú csoportjánál olyan intézkedések sora késik, amelyekhez nincs szükség lényegesebb befektetésre, amelyek valójában csak tisztánlátást és szervezést igényelnek. Sokat mond ez arról, milyen a kritikai, önkritikái hajlandóság, készség a termelőhelyeken, s mert olyan, amilyen, szinte törvényszerű: a vállalatok a szabályozók folyamatos változására, szigorodására panaszkodnak, de szót sem ejtenek elszalasztott lehetőségeikről, eredményeket kisebbítő tétovaságaikról, stratégiát nem ismerő tehetetlenkedéseikről. Ez a kettős gondolkodás lényeges fékezője a változások szükségessége fölismerésének, s ennek híján maguknak a változásoknak. Mészáros Ottó Hadul RHüdent, amit megveszitek Érdekeltek a külkereskedők is f Nem könnyű manapság külföldön bármit is eladni. f Hányszor olvasható éz a mondat az újságokban szinte nap mint nap. De hogy mit is takar valójában, arra riá- ^ gyón nehéz általános érvényű meghatározást adni. Mert á ahány gazdálkodó, annyi gond: a piaci értékítélet nem í minden termékről állít ki egyértelműen jó vagy rossz I bizonyítványt. Akad olyan ái-ti, amely például csaknem ^ korlátlanul értékesíthető bármely országban — gondól- jí junk csak a gyógyszeripar egy-két termékére —, ám a í magyar kínálatban találhatunk nem is egyet, amely leg- ^ feljebb csak a fejlődő országokban talál vevőre. F. Z. Hívütásfud^ffiil, elkötelezetten Egyébként hogy érzi magát? í Amikor a fenti kérdést felteszik bárkinek is, udva- | riasan, de a lényeget megkerülve hangzik a válasz. Mert % kár tagadni, már legtöbbször a hangsúlyból kiérezzük, ^ nem is igazán kíváncsi mondandónkra a kérdező, alapo- ^ san meglepné, ha előállnánk mindazzal, ami a szívünket ^ nyomja, ami közérzetünket meghatározza, a hétközna- í pokat megkeseríti, avagy könnyebbé teszi.
