Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1983. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Könnyebb a bssjt megelőzni A szirénázó gépkocsik utasai Megszólal a telefon, tűz­esetet jelentenek. A Szilasy utcai tűzoltóparancsnokság épülete megelevenedik. Ria­dót rendelnek el — mindenki tudja a feladatát. Pár perc múlva már szirénázva indul­nak ki a főbejáraton a piros színű, testes, jól ismert gép­járművek ... Felrobbant a palack Természetesen, kötelesség- szerűen kimennek a helyszín­re mindig, ha a segítségüket kérik. Kiss Imre tűzoltó alez­redes, a Váci Járási-Városi Tűzoltóság parancsnoka a se­gítségnyújtáson kívül mégis ar­ról tájékoztat, hogy mennyire fontos a tűzrendészet terüle­tén is a megelőzés. Figyelemre méltó példákat idéz — testes iratkötegek alapján — közelmúltban tör­tént esetekből. Sokezer forin­tos károkon kívül sokszor ke­rültek veszélybe az emberek, s volt. amikor testi sérülést okozott a gondatlanság és a felelőtlenség. Csomós Alajos Alsógödön, az Alagút utcában egy mun­kadarabot hegesztett. A kö­zelben tárolt festékhígitó be­gyulladt, Csomós a kezén és a lábán másodfokú égési sebe­ket szenvedett. Ladjánszki Zoltán külföldön vásárolt 1500-as Lada gépko­csijához üzemanyagellátó-be- rendezést. A berendezésnek csak egy részét vette meg, de ez nem volt akadálya annak, hogy egy 11 kilós propán-bu- tángáz palackot beépítsen a járműbe. A Naszály Áruház előtt parkolt, amikor felrob­bant a palack, Ladjánszki uta­sával együtt megsérült, két- hónapi kórházi ápolás követ­kezett, s a kocsiban 30 ezer forint kár keletkezett. A gon­datlanságból okozott testi sér­tés miatt a járásbíróságon folytatódik majd a történet. Díjtalan helyszíni szemle Sok helyen létesítenek nap­jainkban új kisvállalkozáso­kat, kislétszámú üzemeket, ezt támogatja a kormányzat gazdaságpolitikája is. Ugyan­akkor részükre is kötelezően előírják az egészségvédelmi és tűzvédelmi előírások betartá­sát. Ezeket a KÖJÁL és a tűz­oltóparancsnokság ellenőrzi. Üzembe helyezés előtt kérni kell a két hatóság helyszíni szemléjét. Díjmentesen elvé­gezik az ellenőrzést, s ha _____________ X Törvényes eszközökkel Ä dolgozó ember védelme Sokat beszélünk manapság a szakszervezeti tisztségvise­lők, bizalmiak, főbizalmiak megnövekedett jogköréről. Ez­zel a megnövekedett jogkörrel, ennek gyakorlásával azonban ma még nem minden tisztség- viselő tud élni — olvashatjuk néha szakszervezeti bizottsá­gok jelentéseiben. A munkavédelmi felügyelő jogkörét minisztertanácsi ren­delet is szabályozza, mivel ezen a területen nagy a tét — hiszen a dolgozók biztonságá­ról, egészségvédelméről van szó. — Hogyan élnek ezzel a jogkörrel az Egyesült Izzó vá­ci gyárában? — Kérdeztük Cseri Gábort, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi fel­ügyelőjét. — A legnagyobb figyelmet a megelőző intézkedésekre for­dítjuk, hiszen itt ez a kulcs­kérdés. Ha már megtörtént a baleset, akkor késő. Ezek ki­vizsgálását azonban megfelelő intézkedések követik. — Tapasztalatai szerint a feltételek mindig biztosítottak a balesetmentes munkavégzés­hez? — A legritkább esetben for­dulnak elő ilyen hiányosságok. Azonban nekünk is gondunk, mint ahogy országos gond is a megfelelő minőségű és mennyiségű védőeszközök be­szerzése. A tapasztalatom az, hogy ahol a munkavedelem renaben van, ott a munsaie- gyeiem és szervezettseg is jó. A munkavédelem a gazdasaga munka szerves része. — Milyen eredményeket ér­tek el az utouoi idooen? — Az utóbbi evekben gyá­runkban nem fordulta« elő súlyos balesetek. Mivel üze­münkben sokan üveggel dol­goznak, a kisebb sérülésé« még gyakoriak. Ezek azonban mind a munkavédelmi szabályok megszegésének, a védőeszkö­zök helytelen használatának, vagy mellőzésének a következ­ményei. Különös módon nő a baleseti statisztikánk a nyári, kerti szezonmunkák idején. Mivel ezeket a kisebb sérülé­seket késve jelentik, nehezebb az okok kivizsgálása. — Hogyan fejlesztik tovább a munkájukat? — Mivel a munkavédelmi felügyelők nem állhatnak ott minden , ember mellett, fontos szerep jut a társadalmi aktí­váknak. Szükségesnek tartom a munkavédelmi őrök beállítá­sát üzemrészenként, brigádon­ként. Nem utolsó sorban a kellő propagandát, a szemlél­tető előadások, filmvetítések megtartását. Papp László minden megfelel az előírások­nak, nincsen akadálya, hogy megkapják az engedélyt és megkezdjék a munkát. Saját és családja életét ve­szélyeztette az a Tragor Ig­nác utcai akkutöltő- és -ja­vító kisiparos, aki a lakóháza alatti pincében végezte a munkát, nem gondolva arra, hogy a hidrogéngáz a lakás­ba is beszivároghat. örbottyánban, az Arany Já­nos utca 1. alatt a Kis István tulajdonát képező épületben rendezték . be az egyik tsz melléküzemágát, s ott 16 munkavállalót foglalkoztattak. A vezetőnek lakatos a szak­mája, de ennek ellenére ő szerelte be az elektromos be­rendezést A következmény: tűzeset miatt 210 ezer forin­tos kár a köztulajdonban, 15 ezer forintos kár a személyi tulajdonban. Verőcemaroson a Béke út 16. számú házban keletkezett tűz, ott egy aszta­losüzemben nem tartották be az előírásokat. Itt a társadal­mi tulajdont érte 20 ezer fo­rintos kár, a személyi tulaj­donban 106 ezer forintos kár keletkezett. Kék fény, piros fény Vác és Dunakeszi városo­kon kívül 34 település tarto­zik a Váci Járási-Városi Tűz­oltósághoz. A Szilassy utcai telepen folyó nagyszabású építkezés is azt igazolja, hogy munkájukat igyekeznek mind korszerűbb formában végezni. A televízióban havonta je­lentkező Kék fény segíti a rendőrség munkáját. Talán nem lenne hiábavaló — leg­alább negyedévenként —, Pi­ros fény című adással is je­lentkezni. Az említett szomorú példák talán figyelmeztetnek másokat a rendeletek betartá­sára és a megelőzés fokozása megmentene emberi életet, hasznos épületet, gépeket, be­rendezéseket. Papp Rezső Készülődés máfus elsejére A város és a járás programja Vácott május elsején, reg­gel hat órakor a városi fúvós- zenekar zenés ébresztővel kö­szönti a lakosságot a Szabad­ság téren, Deákváron, a Gom- bási úti lakótelepen, Kisvácon. a Március 15. téren, a Rádi úti és a Földváry téri lakóte­lepeken. Kilenc órakor megkezdődik a színpompásnak ígérkező fel­vonulás, mely a Köztársaság és az Élmunkás utcáktól a Szent­háromság térig tart. Az általá­nos és középiskolások nyitó képe után a város gyárainak, üzemeinek dolgozói vonulnak el a dísztribün előtt. A felvo­nulást követően a Duna-parton majális lesz. Az országzászló­nál a fúvószenekar ad térze­nét. A váci járás kiemelt ünnep­ségét Kemencén tartják meg. Reggel itt is zenés ébresztő szól. Tíz órakor a sportpályán nagygyűlést rendeznek, ame­| lyet Volentér Tibor, az ’ MSZMP Kemence községi Bi­zottságának titkára nyit meg. Ezt követően Alt Gyula, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének titkára mond ünnepi beszédet, majd műsorral, sportrendezvények­kel folytatódik a program. A járás több községeiben a hagyományos módon, felvonu­lással és ünnepi nagygyűléssel köszöntik május elejét. S. J. A KEB vizsgálja Életkörülmények a falvakban Imi f©!|83£Ei egységes a vizsgálati módszer A múlt hát szerdáján né­pes meghívott csoport foglalt helyet a Váci Járási Hivatal emeleti tanácstermében. A Váci Járási Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság hívta össze azokat a NEB-tagokat, taná­csi dolgozókat, és területfele­lősöket, akik a következő he­tekben részt vesznek egy szé­les körű vizsgálatban. Bánfalvi Jenőné NEB-elnök bemutatta Bodai László népi ellenőrt, a vizsgálat vezető­jét. Elmondta, hogy a téma: a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe a falusi népesség élet- és munkakörülményeinek ala­kulásában. Ennek során meg­vizsgálják Vác környékén, a járásban, hogy a mezőgazdasá­gi nagyüzemek mekkora erő­forrásokkal, hogyan kapcso­lódnak a falu fejlesztéspoliti­kájához. Elemzik, hogy a ta­nácsi fejlesztések miként be­folyásolják a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági felada­tainak a teljesítését, a népes­ség foglalkoztatását, maga­tartását. Bfogyesnány és nsssfestség á eiyugahm csak látszólagos A TELJESSÉG szüntelen ke­resése az életben, az élet ösz- szegző igényű megjelentínése a művészetben. Ez lehetne a mottója Sáros András Miklós művészi hitvallásának. Ami „mellesleg”, a mai művészet kulcskérdése is. Munkásságával ily módon azt is kérdezi: vajon képes-e modern világunkban a művé­szet a maga teljességében fel­dolgozni az életet, felkelteni az atomjaira szétesett való­ság egységének az illúzióját. És, hogy — szándékon túl — be tudja-e mutatni az egyén személyiséggé válásának a le­hetőségét korunkban? Sáros András Miklós ars poeticája és művei szerint igen. Még akkor is, ha képei­vel, rézkarcaival „csak” egy- egy gondolatot vagy ellent­mondást ragad meg. Nagyon izgalmas, hogy az ő indulásakor a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején ennek a problémának külön aktualitása is van a kortárs magyar grafikában. A társadalomfejlődésben az idő tájt tapasztalható lépésváltás a fiatal képzőművészeket is válaszút elé állította. Éleseb­ben vetődött fel a hagyomány és az avantgarde alternatívá­ja, mint annakelőtte. Sáros meditativ, analitikus karakterű művész. Ö sem áll meg az egyes részletek meg­ragadásánál. A jelenségek ala­pos vizsgálata után megpró­bál azokból rendszert terem-' teni, és a törvényt, az aktuá­lis állandót kutatja. Vélemé­nyét sem rejti véka alá: tu­datos ítéletalkotásra törekedik. Hagyomány és modernség, a megformálás, a tartalom „cél­ba juttatásának” a módja. Használni akarás a mához szólóban és egyidejűleg a tel­jességre törekvés, öntörvényű művészi világ' megteremtése — megannyi kérdés és dilem­ma, amivel neki is meg kel­lett birkóznia. Nem tudom; Sáros András Miklós, ez a csendes, har­mincnyolc esztendős, majd- hogy nem szemérmes fiatal­ember honnét merítette az erőt és hogyan tudott kiérlel­ni magában egy felelősen gon­dolkodó tudatos művészi ma­gatartást. Személyesen ezt ta­lán nem is fogjuk megtudni tőle, ehhez nem elég közlé­keny. MŰVÉSZETE viszont, amely nem tűri a beskatulyázást, hitelesen tanúskodik arról is, hogy műveiben nem tör pál­cát az ember felett, de nem is bólint rá áment. Azonosul­va a sokasággal a mai, hét­köznapi emberi sorsok evilági, gyakran korlátozott lehető­ségeit kutatja. Az emberre fenyegetően leselkedő veszé­lyek, az erőszak, a háború, a kiszolgáltatottság és a törede­zettség, az önáltató téveszmék ellen kiált. Nagyon erősen kö­tődve valóságunkhoz nem fe­ledkezik meg arról sem, hogy az időnek is dolgozik. Külön­ben hogy is tölthetné be hi­vatását? Tizenöt esztendővel ezelőtt végezte a főiskolát sokszoro­sító grafika szakon. Ék Sán­dor, Barcsay Jenő és Főnyi Géza tanítványa volt. 1972 óta él Vácott, A Gombási úti mű­vésztelepen dolgozik. Képeivel a művészetpártoló váciak is többször találkozhattak már. Aktualitása miatt azért hadd idézzük fel egyik tipikus al­kotását, a montázstechnikával készített Béke című trip­tichonját (színes rézkarc, 1975). A zárt, egyensúlyt teremtő kompozíció jelképes motívu­mai, a barokk szobor, a hősi emlékmű és a szikár villany- pózna szirénával, múlti és je­len szimbolikus tárgyai, s a közöttük lévő időbeli cikázá­sok érzékeltetik korunk dina­mizmusát. A zárt formát a tartalom feszíti mégis nyitottá. Egyete­mes érvényű, a ma világához és a jövőhöz szóló üzenetet hordozva ezáltal a kompozí­ció. Közérdekű és közérthető alkotása a Béke. Csak látszólagos a nyuga­lom. Sáros András Miklós a kompozíciós technikával bele tudja sűríteni a világunkra jellemző feszültségeket és el­lentmondásokat is művébe. Azon művészek közé tarto­zik, akik az ábrázolásnál, a hagyományos tükrözésnél jó­val többet szeretnének és akarnak elérni. Ezért szinte provokál alkotásaival. Na­gyon jól tudja, hogy célját csak az alkotó-mű-közönség együttesével érheti el. Kihasználva a grafika lehe­tőségeit, ennek érdekében — a szó legnemesebb felfogásá­ban —, agitál valamennyiün­ket, és tanít mélyebb önis­meretre. EGYIK KRITIKUSA a kortárs grafikában meghatározó sze- repűek közé sorolja, és az ezredfordulóra beérő nagy egyéniségek egyikének jelöli meg. Legutóbbi találkozásunk alkalmával a nagy sietségben, meglehetősen udvariatlan mó­don, elfelejtettem gratulálni kitüntetéséhez a Munkácsy- díjhoz. Ezennel sietve pótolom a mulasztásomat. Szluka Márton Választ kérnék arra is, hogy az említett tényezők hogyan biztosítják a mezőgazdasági nagyüzemek működéséhez, fej­lesztéséhez szükséges munka­erő mennyiségi és minőségi utánpótlását? Egyben utat mutatnak, hogy az élet- és munkakörülmények javításá­nak milyen további lehetőségei vannak? Bánfalvi Jenőné a program­ismertetést követően módszer­tani kérdésekre hívta fel a megjelentek figyelmét. Ilyen széleskörű, sok aktívát meg­mozgató vizsgálatra nem ke­rült sor a közelmúltban. A központi irányelvekben sze­replő feladatokra sajátosságai­nál fogva választ tud adni a váci járás. Nem lesz teljesen egységes a vizsgálati módszer. Az első kategóriába sorolt kisebb te­lepülések (Letkés, Vámosmi- kola, Kemence) más jellegze- tességűek, mint például Fót, amely az agglomeráció tekinte­tében sok egyéni vonást mu­tat. Első lépésként nyolcoldalas kérdőívet juttattak el az ille­tékes tanácsokhoz és az érde­kelt mezőgazdasági termelő- szövetkezetekhez. A válaszokat — helyi viszonylatban — ösz- szehasonlítják, összehangolják, s csak így kerülhet majd a NEB ülése elé. Nagy feladat hárul az egyes munkacsopor­tok vezetőire, akik a helyszí­nen ellenőrzik az adatközlé­sek pontosságát. A vizsgálat sokirányú céljában szerepel az is, hogy az elemzőmunka so­rán védik a hálózatot, erősítik a településeket ellátó lakos­sági szolgáltatást. A helyi NEB kérésére a Váci Hírlap is bekapcsolódik ebbe a nagy jelentőségű mun­kába. Szívesen egybegyűjti, továbbítja és ismerteti az ol­vasók e témakörre vonatkozó észrevételeit. Később beszá­molunk a vizsgálat egy-egy fázisáról és helyet adunk a vizsgálat megállapításai alap­ján tett javaslatoknak, kezde­ményezéseknek. P. R. . ISSN 01JS-27S» (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom