Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

1983. Április 27., szerda A lakosság nyugalmáért A belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki a já­ték- és pénznyerő automaták működtetéséről, a szórakozta­tó játékokról és a zeneszolgál­tatásról. Általános szabály, hogy ezeknek a játékoknak az üzemeltetésére a tanácstól en­gedélyt kell kérni. Az enge­délykérelem egy példányát a rendőrhatóság is megkapja, amely így véleményezni tud­ja a beadványt. A tanácsi en­gedély visszavonásáig érvé­nyes, abban a működtethető automaták száma is meghatá­rozható. Nem adható engedély, ha a tevékenység folytatásának kul­turált feltételei nem biztosí­tottak. Nem adhatnak enge­délyt a tanácsok pénznyerő automata működtetésére és kártyajátékra negyedosztályú vendéglátó üzletekben, illetve ifjúsági parkokban és klubok­ban. Magánszemély nem kap­hat engedélyt pénznyerő auto­mata működtetésére. Közterü- ten — mégha azt az üze­meltető jogosult is használni — pénznyerő automata nem he­lyezhető el és kártyajáték sem folytatható. A zeneszolgáltatást a rend­őrhatóságnak előzetesen be kell jelenteni. Vendéglátó üz­let lakóterületi kerthelyiségé­ben.este tíz óra után hangerő­sítő, illetve mikrofon nem használható. A lakosság nyu­galma érdekében a tanács a vendéglátó üzlet 22 óra utáni zeneszolgáltatását megtilthat­ja. Jogi tanácsok Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Az évi szabadság kiadásának meghatározó körülményei A munkaügyi döntőbizottság egyik tagját a vállalat, a másikat a szakszervezet jelöli ki 0 A szabadság kiadásáról. Több olvasónktól érkezett már hozzánk olyan észrevé­tel, hogy a munkáltató megta­gadta a szabadság kiadását a dolgozó által meghatározott időben. Egyesek még a válla­lati munkaügyi döntőbizottság­hoz is panaszt tettek, de ott sem sikerült kedvező döntést elérni. Most tőlünk kérdezik, köteles-e a munkáltató a dol­gozó kívánsága szerint a sza­badságot kiadni. Elöljáróban hadd szögezzük le: a. szabadságot nem kive­szik, hanem kiadják, Termé­szetesen a munkáltató is jóhi­szemű joggyakorlásra kötele­zett, és nem élhet vissza a dolgozó jogaival. De mint ahogy a munkaviszonyban álló dolgozó munkával való ellátása a munkáltató felada­ta, a pihenést szolgáló szabad­ság kiadása is a munkáltató jogkörébe tartozik. A munkál­tató szabadságolási tervet ké­szít, ennél figyelembe kell venni a dolgozó kívánságát is. A jogszabályok, az általános keretek, a dolgozó kívánsága és nem utolsósorban a munka ellátásához fűződő érdekek határozzák azután meg, hogy a munkáltató mikor adja ki a dolgozónak a szabadságot. Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, legkésőbb a szabadság kiadása előtt egy hónappal kell közölni a dolgo­zóval a szabadságának idő­pontját. Ezek szerint tehát a szabadság kiadását, a szabad­Ami nem vihető ki A vámkezelés módosítása Márciusi jogszabályösszefog­lalónkat egy feltehetően soka­kat érdeklő témával kezdjük: a Magyar Közlöny március 3-i számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a Balaton üdülőkörzet egyes településein az építkezési tevékenység át­meneti korlátozásáról. A tó üdülőkörzetének tehermentesí­tése és a vízminőség védelme érdekében a rendelet mellék­letében felsorolt településeken 1987. december 31-ig átmeneti építési korlátozást rendeltek el a szállásférőhelyek Céljára / szolgáló épületek létesítésére, bővítésére. A korlátozás vo­natkozik a szállodákra, pan­ziókra, fogadókra, vendéghá­zakra, oktatási központokra, munkásszállásokra, kempin­gekre, üdülőtáborokra. Nem kaphatnak engedélyt magán- személyek arra sem, hogy kül­területen (a zártkertben vagy azon kívül) gazdasági épülete­ket és állattartásra szolgáló építményeket létesítsenek vagy bővítsenek. A korlátozás nem vonatkozik a már meglévő épületek felújítására, illetőleg korszerűsítésére. A külkereskedelmi és a pénzügyminiszter együttes rendelete a vámjog egyes rész­letszabályainak módosításáról szól. Néhány az előírások kö­zül: „Az árut tartalmazó le­vél postai küldeményeket — tekintet nélkül arra, hogy azo­kat vámjelző cédulával vagy anélkül adták fel — vámvizs­gálat alá kell vonni”. Egy má­sik szabály: „A kiviteli enge­dély hiánya vagy egyéb kivite­li korlátozás miatt az utasok által letétbe helyezett áru a vámhivatal kéziraktárában a raktárdíj esedékességéig, leg­feljebb azonban három hóna­pig raktározható”. Külön is érdemes felsorolni annak a bekezdésnek egyes alpontjait, amelyek a nem vámkezelhető áruk korábbi listáját pontosít­ják, Nem vámkezelhetők a Magyar Népköztársaság vagy njás szocialista ország, továb­bá valamely nép, nemzetiség, felékezét vagy faj elleni gyű­lölet keltésére alkalmas, to­vábbá a szocialista közerköl­csöt sértő sajtótermékek, kiad­ványok, ábrák és tárgyak (pornográf jellegű termékek, horrorfilmek stb). Nem vám­kezelhető a nem külkereske­delmi forgalomban a gázpisz­tolyhoz való patron és gázha­tású önvédelmi spray. Végül nem vámkezelhetők a támadó fegyverként használható esz­közök — így a bokszer, a rugós kés, a gumibot, stb. — sem. Az említett nem vámkezel­hető árukat a vámhivatalok kötelesek megsemmisíteni. ság időpontját a munkáltatói határozza meg. Emiatt a dol­gozó panasszal sem élhet, és ha ilyen ügyben a döntőbi­zottság eljárt, hatáskörébe nem tartozó ügyben döntött. Szabadság kiadásánál azonban feltétlenül figyelemmel kell lennie a munkáltatónak arra, hogy a dolgozónak a pihenés­hez való joga biztosítva le­gyen. Azt a célt szolgálja ez a rendelkezés, hogy a szabad­ság kiadásánál általában fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy azt a naptári év folya­mán egybefüggően, vagy leg­feljebb két részletben kapja meg a dolgozó. Ha a dolgozó szabadságát két részletben ad­ják ki, akkor egybefüggően legalább tíz munkanap szabad­ságot kell biztosítani az egyik esetben. A dolgozó kérésére kivételesen kettőnél több rész­letben is kiadható a szabad­ság, a már említett korlátozás­sal. (Az oktatási intézmények­ben a dolgozó rendes szabad­ságát általában a nyári szü­netben kell kiadni.) Olvasóink kérdésére tehát az a válaszunk, hogy indoko­latlanul a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a dolgozó kívánságát. 0 Ha megállapítható, hogy a munkaügyi döntőbizottság ta­nácsban eljáró mindkét tagját a vállalat vagy a szakszerveze­ti szerv Jelölte, akkor az el­járó tanács megalakítása nem tekinthető szabályszerűnek. Olvasónk azt írja, hogy fe­gyelmi büntetéssel év végi ré­szesedése 15 százalékának megvonásával sújtotta őt az igazgató, mondván, hogy mun­káját nem jól végezte. Ez el­len felülvizsgálati, kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, ahol hely­ben hagyták a munkáltató intézkedését. Most olvasónk azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a munkaügyi bírósághoz nyújt be keresetet, ehhez — mint írja — két oka is van, Egyrészt ténybelileg megala­pozatlanok a döntések, másrészt véleménye szerint alaki sza­bálytalanságot is elkövettek az ügyben, mert a háromtagú döntőbizottság két tagját a munkáltató jelölte ki. Olvasónk most tőlünk kér tanácsot, igaz-e az, hogy az elnökön kívül az egyik tag a munkáltató, a másik tag pedig a szakszervezeti szerv részéről kijelöltnek kell lennie. Igaz. Ismeretes, hogy a jog­szabály rendelkezése ‘alapján a munkaügyi döntőbizottság háromtagú tanácsban jár el. E rendelkezőé értelmében, az el­járó tanács két tagját — egyet a vállalat, egyet a szakszerve­zeti szerv által — a kijelöltek közül az elnök esetenként hív­ja be. Ha megállapítható, hogy az eljáró tanács mindkét tag­ját a vállalat vagy a szakszer­vezeti szerv jelölte, akkor az eljáró tanács megalakítása nem tekinthető szabályszerű­nek. Olvasónk ügyében az a vé­leményünk, jogosan támadhat­ja a vmdb határozatát, ak­kor is, ha korábban kérdésük­re azt a nyilatkozatot tette, hogy nincs kifogása a vmdb tagjai, illetve összetétele ellen. Dr. M. J. 1 ÍZ NAP Rendeletéiből Az állami vállalat! felügyelő bizottságokról 7003/1983. Ip. M. sz. alatt irányelv jelent meg az Ipari Közlöny 8. számában. A vállalati magasabb veze­tő állású dolgozók kiválasztá­si és kinevezési gyakorlatának fejlesztéséről 7005/1983. Ip. M. sz. alatt ugyanitt jelent meg fontos irányelv. A devizajogszabályok szem­pontjából belföldinek tekin­tendő személyek köréről a pénzügyminiszter adótt ki uta­sítást 6003/1983. PM. szám alatt, amelyet a Pénzügyi Köz­löny 6. száma tartalmaz. A jogtanácsosi tevékenység­ről az 1983. évi 3. tvr. rendel­kezik. Magyar Közlöny április 20-án megjelent 17. száma. Az ügyvédségről ugyanitt a Magyar Közlöny 17. számában találják meg az érdekeltek az 1983. évi 4. sz. törvényerejű réndeletet. Egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról az egészségügyi miniszter 4/1983. Eü. M. számú rendelete ren­delkezik, amely a Munkaügyi Közlöny 4. számában találha­tó. Visszakövetelhető az ajándék? A szülök, ha tehetik, szíve­sen könnyítik meg a fiatalok életét. Ezért pénztárcájuktól függően kisebb-nagyobb aján­dékkal indítják el új család­jukba házasságot kötött fiu- kat-lányukat. Jogilag mi az ajándékozás? Tulajdonképpen írásbeli szer­ződés készítése nélkül is szer­ződéskötés. Lényege, hogy az ajándékozó saját vagyonából ingyenes vagyoni előnyt juttat valakinek. Természetesen szükséges a megajándékozott elfogadó nyilatkozata is. És ha már az ajándékozó meg­ígérte az ajándékot, és a meg­ajándékozott jelezte, hogy azt elfogadja, bármennyire külö­nösnek is látszik, az ajándé­kot követelni lehet.. Az aján­dékozási szerződés többnyire megvalósul az ajándék átadá­sával és átvételével. írásban rögzíteni csak akkor kell ezt a szerződést, ha az ajándéko­zás tárgya ingatlan. Azzal azonban, hogy elkészül a szerződés, még nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjo­gát a megajándékozott. Intéz­kedni kell arról is, hogy ezt a jogot az ingatlannyilvántar­tásba bejegyezzék. Az ajándékozó felelősséggel is tartozik azért a tárgyért, amit átad. Ha például kárt okoz az ajándékozás által a megajándékozott vagyonában, kártérítéssel tartozik. Tegyük fel, hogy valaki egy kárpito­zott ' bútordarabot ad valaki­nek, és a megajándékozottat néhány nap múlva ellepik az élősködők. Magyarán poloskás lesz a lakás. Vagy valaki be­teg állatot kap ajándékba,' aminek következtében hullani kezdenek az addig egészséges állatok is. Ilyenkor nem hi­vatkozhat a „gavallér” aján­dékozó arra, hogy ő ingyen adta a vagyontárgyat. Felel­nie kell a bekövetkezett kárért. És most nézzük, mikor kö­vetelhető vissza az ajándék. Ez a kérdés főként az idős emberek érdeklődésére tart­hat számot. A szülő, aki jó szívvel ad, és később csalódik gyermekében vagy annak há­zastársában, később visszaven­né az ajándékot. Csakhogy en­nek a ‘lehetőségét a jogszabály pontosan körülhatárolja. Az ajándékozó három eset­ben követelheti vissza az ajándékot. Ha arra létfenntar­tása érdekében szüksége van. De ha az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntar­tását veszélyezteti, már ered­ménytelenül követel az aján­dékozó. Ha az ajándék elpusz­tult, vagy azt a megajándéko­zott eladta, vagy elcserélte va­lamire, nincs visszaadási kö­telezettsége. Ebben a i esetben a vissza­követelés csak magára az ajándékozott tárgyra vonatko­zik. Ezt nem kell helyettesíte­ni semmivel. A második esete az ajándék visszakövetelésé­nek, amikor a megajándéko­zott vagy vele együtt élő hoz­zátartozója az ajándékozónak vagy közeli hozzátartozójának rovására súlyos jogsértést kö­vet el. Ilyenkor nemcsak a meglévő ajándék, hanem az ajándék helyébe lépő érték is visszakövetelhető. Mi tekint­hető súlyos jogsértésnek? Például a rágalmazás, testi sértés, a tartási kötelezettség megsértése. Előfordul, hogy ajándékot valami feltétel bekövetkezésé­re való tekintettel adnak. Ha az a föltevés, amelyre gondol­va az ajándékot adták, utóbb véglegesen meghiúsul, az ajándék visszakövetelhető. (Például a Család egyik érté­kes antik tárgyát a vőlegény­ként számon tartott fiatalem­ber „megkívánja”. Legyen az övé — gondolja az apósjelölt —, hiszen .úgyis a családban marad. Nászajándékul a fia­taloknak szánom. Ha a házas­ságkötés elmarad, az ajándék visszakövetelhető.) Egy jó tanács az idős szü löknek. Az ajándékozási szán­dékot ne fedjék el adásvéte­li szerződéssel. Gyakori ta­pasztalat, hogy emiatt az aján­dékot nem kapják vissza ak kor sem, ha az egyébként visszakövetelhető volna. És ha például ingatlanukat azért ajándékozzák gyerme­küknek, hogy az tehetetlen napjaikra gondozójuk legyen, ne restelljék ezt belefoglalni a szerződésbe. A „föltevés’ meghiúsulásának bizonyítása később így sokkal könnyebb lesz. Dr. Kertész Éva Ifjúságiak nagy versenye j Most már igazi nagyüzem van hétvégeken, de hét $ közben is a horgászvizek partján. Akadnak olyan terű- % letek a megyében — mint például a Kunsági csatorna, ^ a Délegyházi tavak, a Ráckevei-Duna-ág, ahol csak a ^ nagyon korán kelőknek jut hely, s így persze — hal. Reméljük azért persze békében megférünk egymás mel- % lett egész éven át. £ Az idei szezon korán kezdődött, s a halőrök bizony % sok helyen máris jó néhány, legalább félig betelt fogá­si naplóval találkozhatnak. A körülmények persze víz­ben és vízparton is hónapról hónapra, hétről hétre vál­toznak, aligha kell tartani attól, hogy minden halat idejekorán kifognánk. Mindenesetre a sport, szórakozás, a kikapcsolódás öröme megmarad. jus 31-ig kell elküldeni a je­lentkezési lapokat. A színhely az idén a festői szépségű Tass-Rózsasziget lesz július 31-től augusztus 10-ig. Jellemző adatok Sokan vagyunk. Gyakran hallani a panaszt megyei hor­gászberkekben is. Bizonyára szóba kerül a téma a Magyar Országos Horgászszövetség mai sajtótájékoztatóján is, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szék­házában tartanak. Mint köz­tudott, a MOHOSZ tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Ez év januárjá­ban pedig ünnepi országos ve­zetőségi ülésen emlékeztek meg a jubileumról, értékelték az elért eredményeket. Néhány jellemző adat a mozgalomról: 1975-ben még 488 egyesület szerepelt a nyilvántartásban, jelenleg 717 működik.-A horgászok össz- létszáma 139 ezer volt nyolc évvel ezelőtt. Ma már 250 ezres a mi táborunk. Valóban nem -kis feladat hárul tehát a MOHOSZ-ra, a megyei inté­zőbizottságokra és az egyesü­letek vezetőségére. A horgászkezelésű vizek ki­terjedése 1982-ben 20 ezer 804 hektár volt, a halasítás érté­ke mintegy 88,8 millió forint. A hektáronkénti súlyban mérhető halkihelyezés 88 ki­logramm volt, a kihelyezés ér­téke — elszámoló áron és be­számítva az előnevelt ivadé­kot is — mintegy 4 ezer 300 forint. Több élményt Nem olcsó sport — a költ­ségvetés túlsó oldaláról nézve sem — tehát a horgászat. A MOHOSZ-nak és szerveinek fő célja azonban továbbra is egyértelmű: a horgászlétszám es az elért eredmények meg­tartása mellett javítani a szolgáltatásokat és az infor­mációt, elősegíteni a horgá­szok és családtagjaik kulturált kikapcsolódását. A sokáig em­lékezetes horgászélmény fel­tételei közé sorolható azonban az egyesületi élet és a szem­lélet minőségi finomítása, a fogási lehetőségek növelése is. Amit látnak Bizony, nem mindegy, hogy mit látnak, hallanak, tapasz­talnak a vízpartra horgászbot­tal először látogató kezdő és — főképp — az. ifjúsági hor­gászok. Az utóbbiak létszáma egyébként nyolc év alatt — a gyerekekével együtt — 28 ezer 368-ról 62 ezer 150-re nőtt. A MOHOSZ illetékes szakbizottsága az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy központi, illetve az intézőbi­zottságok táboraiban minél több fiatal részesüljön oktatással egybekötött szervezett üdülte­tésben. Ifjúsági vezetőképző, illetve leánytáborozásra elő­ször 1977-ben volt lehetőség. Rá egy évre pedig magyar fiatalok először vehettek részt a szocialista országok ifjúsági horgászaival közös táborozá­son. Azóta már rendszeresen évente 70 fiatal pihenhet, szórakozhat a központi vetél­kedő, illetve vezetőképző tá­borban. Az idén 1 ezer ifihorgász táborozását biztosítja a MOHOSZ úgy, hogy szemé­lyenként 100—100 forint tá­mogatást ad naponta. Megyei tábor Itt jegyezzük meg — s em­lékeztetjük az egyesületi ve­zetőket —, hogy a megyei if­júsági horgásztáborban má­Elődöntő után Erről egyébként Misefa Já­nos, az IB titkára szóban is tájékoztatta azokat az ifjúsá­gi felelősöket, akik elkísérték a versenyzőket a VII. országos ifjúsági horgászvetélkedő Szi- getszentmiklóson megtartott megyei elődöntőjére. Sajnos kevesebben voltak a vártnál, mert az első korcsoportban benevezett 16 versenyző he­lyett csak nyolc, a második­ban jelzett 27 helyett csak 15 fiatal érkezett meg. — Évről évre ugyanazok az egyesületek. Sajnos, nem bővül a lista. Ahol rendsze­resen foglalkoznak a fiatalok­kal, már hagyomány a külön­böző versenyeken, vetélkedő­kön való részvétel. Sok he­lyen viszont csak a parton találkoznak a gyerekekkel — kesergett a megyei IB titkára. — Nem bánnám,, ha a Szopcsák meg a Colos nem jönne — szurkolt ifj. Rigó László, a Monor és Vidéke HE ifjúsági horgásza. — Jó srácok, de tőlük tartok a leg­jobban — indokolta meg a ki­csit talán sportszerűtlennek látszó kívánságot, amely egyébként nem teljesült. Szopcsák Zoltán, aki tavaiy az országos döntőn is sikerre! szerepelt, most is megnyerte az első korosztályosok — 1970—73 — versenyét. Ifj. Ri­gó László három ponttal le­maradva lett a második, Sza­bó Pál a harmadik és Kiss László — alias Colos — a negyedik. De mivel a töb­biek is szépen szerepeltek és bejutottak a .május 7-én dél­előtt 9 órakor kezdődő megyei döntőbe, megérdemlik, hogy helyezési sorrendben megem­lítsük Gyarmati Zoltán, Bo­dies János, Szálát László és Kocsis B. Péter nevét. A második korosztályban — 1987—70-ben születettek között — már szorosabb volt a verseny. A tesztlapok ki­töltése után a monori Marosi György még vezetett, de a barkácsolásban — horogkötés, zsinórtoldás, úszókiegyensú­lyozás —, egy pontot vesztett, s Rózsa István befogta, holt­versenyben végeztek, az élen. Űk ketten négy ponttal elhúz­tak a többi továbbjutótól: Nagy Csabától, Domokos Zsolttól, Molnár Miklóstól, Kocsis B. Tamástól, ifj. Bor­sai Józseftől, Mohácsi János­tól, Benkovics Jánostól, Ke­resztes Zoltántól és Baranyi Imrétől. Bizonyítottak Nagy verseny volt a szom­bati, $ az várható május 7-én is, amikor halfogásban, eve­zésben és célbadobásban mé­rik össze tudásukat az in említettek. Mindkét korcso­portból csak az első helyé zeit jut tovább az országos ver­senyre, tehát minden pont számít. A többieknek sem lesz azon­ban okuk az elkeseredésre: már bebizonyították, hogy nemcsak szeretik, értik, isme­rik, s kiválóan művelik is kö­zös — kedvenc — sportágukat. Furucz Zoltán Vcreszki János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom