Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

NAGYKŐRÖSI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1983. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP Szállítási kedvezmény a Eakosságroak Hosszútávú Volán-szerződések Itt dolgozik a válSssSat kiváló brigádja ­A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését segítő5'id Jubiláló takarékszövetkezet / A Volán 1-es számú Válla­lat nagykőrösi telepének dol­gozói sokat adnak arra, hogy rendben, tisztán tartsák kör­nyezetüket. Mondják, a jó közérzet szempontjából ez is elengedhetetlen tennivaló. Nyári idényben Máskülönben, mint Horváth József főnökségvezetőtől meg­tudtuk, a tavalyi évhez viszo­nyítva az idén lényegesen job­ban indult az év. Az áthúzódó munkákkal elérték, hogy ja­nuárban a tervet 130 százalék­ra teljesítették. Ez több évre vetítetten is kiemelkedő ered­mény. Negyedéves vonatko­zásban a teljesítésük 106 szá­zalékos volt. A munkát illetően egész év­re kedvezőek a kilátások. A Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat után a NEFAG nagy­kőrösi üzemével is megkötöt­ték a hosszútávú komplex kiszolgálási szerződést. Ennek értelmében teljes körű szállít­mányozási feladatot látnak el. — Mi a helyzet a lakossági fuvarozással? — Továbbra is fennáll a la­kosságnak nyújtott kedvez­mény hétfőtől péntekig — mondja Horváth József. Azon­ban kérjük a város lakóit, hogy a lehetőséggel addig él­jen, amíg a nyári szállítási idény még nem kezdődik, mert akkor esetleg körülményesebb lesz a jármű biztosítása. Szocialista közösség — Sikerült-e takarékoskod­niuk? • — Tavaly augusztusban kí­sérletképpen bevezettük a hengerfejek cseréjét. Az ered­mény: a ZIL tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztása kilo­méterenként 3—4 deciliterrel csökkent. — Nyereségesen gazdálkod­tak-e? — A tavalyi munka alapján ebben az évben mintegy fél hónapi fizetésnek megfelelő nyereséget fizettünk ki a dol­gozóinknak. Nyereségjuta­lomként pedig 130 ezer forin­tot. Külön öröme az itteni kol­lektívának, hogy a Bánki Do- nát műszaki szocialista brigád harmadszor is kiérdemelte a vállalat kiváló brigádja ki­tüntető címet. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vállalatnál mintegy 300 szo­cialista közösség működik, A hét végén nagy és for­galmas piac volt. Sok ránta­ni való csirkét árultak és három-négy hetes nevelni va­ló csibét is kínáltak. Sok volt a piacon a primőr zöldség, s nagy választékban árulták a zöldség- és virágpalántákat. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6—14, a héjas dió 28—32, a dióbél 130, a mák 120, a köleskása 35—40, a szárazbab 20—40, az óbur­gonya 5—5,70 az új burgonya 22, a petrezselyemgyökér 20, az ókáposzta 26, a sárgarépa 12—16, az új sárgarépa csomó­ja 6, a gomba kilója 100, a melegágyi uborka 50, a pa­radicsom 100—160, az új kel­káposzta 20, a karalábé darab­ja 8, a saláta feje 2.60—7, a zöldpaprika 4,50—10, a retek csomója 3—8 forint volt. még inkább elismerésre méltó a nagykőrösiek eredménye. Műszaki szemle A munka ünnepe alkalmá­ból nyolcán vehetik majd át a kiváló dolgozó elismerést, s a jól dolgozók között 35 ezer forint jutalmat osztunk szét. — Műszaki szemle előtt áll­nak. — A telepen készülünk a május 15-i műszaki szemlére. Ezzel kapcsolatban a műszaki szakszolgálatra jelentős fel­adatok hárulnak. A műszáki szemle eredménye meghatáro­zó az egész évi munkánkra nézve. K. K. A baromfipiacon az árak mérséklődtek. A tyúk párja 190—280. a rántani való csir­ke 90—120, a vágócsirke 130— 160, a háromhetes csirke 22, a négyhetes csirke 28 forint volt, egy 14 kilóra becsült puly­káért 650 forintot kértek. - A tyúktojást 1,20—1,40, a kacsato­jást 3 forintért adták. A halá­szati szövetkezetben hal nem volt, az előhűtött csirkét 44 fo­rintért mérték. A szemesterménypiacon a búza, árpa és a morzsolt ku­korica kilója 5—5,50 forintért kelt. A madáreleség 8, a nap­raforgómag 12 forint volt, s a vetnivaló csírás burgonyát 5 forintért árulták. Veréb István kiskereskedő piaci standján, méhek lábáról gyűjtött virágport árult. Ebben az évben negyedszá­zados fennállását ünnepli a Nagykőrös—Kocsér Takarék- szövetkezet. 1 Érdemes hát visszaforgatni az idő kerekét 1958 júliusáig, amikor meg­alakult a kocséri takarékszö­vetkezet. Akkor adott megbí­zást Halasi János — a Nagy­kőrös és Vidéke Áfész későb­bi elnöke — Antal Domokos földművesszövetkezeti fő­könyvelőnek és Tatai István földművesszövetkezeti ügyve­zető elnöknek, a kocséri ta­karékszövetkezet megszervezé­sére. A szervezés házról házra járással és agitációval tör­tént. Az alakuló közgyűlés 1958. július 29-én volt a köz­ségi kultúrotthonban. A ta­gok .száma 88, a befizetett részjegyalap pedig 8 ezer 800 forint volt. Igazgatósági elnök­nek Ragó Istvánt nevezték ki. Az igazgatóság tagja volt Hatvani Albert, Karsay Béla, Mukus Mihály, Pintér Pál, Rapi Pál, Tatai István, Vágó István és Rimóczi András. A felügyelőbizottság elnöke Módra Ambrus, tagja Miklós Ferenc és Barhács János volt. Az első dolgozók: Antal Do­mokos, Utassi Györgyné és Nyitrai Irén. A jövedelmek alakulása Végeredményben a Kocséri Takarékszövetkezet 1958. szeptember 1-én kezdte meg működését. Az alakulás évé­ben 87-en kaptak kölcsönt te­hén, sertés, ló, és gazdasági felszerelés vásárlására, lakás­tatarozásra, takarmány, tü­zelő, ruha, háztartási gép, motorkerékpár, mezőgazdasá­gi gép vásárlásra, valamint házasságkötés és temetés cél­jára. A nagyobb ütemű be­tétnövekedés 1964-től kezdő­dött. Emelkedett a kölcsönfolyósí­tás összege is. 1968-ban a be­tétállomány ismét jelentősen visszaesett. Ennek oka a be­vezetett új gazdaságirányítási rendszerrel szembeni idegen­kedés volt, másrészt pedig az aszály, illetve a száj- és kö­römfájás is kihatott a jövedel­mek alakulására. Az átmeneti nehézségek után újból megin­dult a fellendülés. Közben bővült a takarékszövetkezet működési területe is. Azonban most kanyarod­junk újból vissza 1958-ra. A Kocséri Takarékszövetkezettel szinte egyidőben jött létre a Törteli Takarékszövetkezet is, melynek az induláskor 101 tagja volt. Az alakuló köz­gyűlésen megválasztották az igazgatósági tagokat is, Bim­bó Jánost, Mari Istvánt, Haj­dú Sándornét, Dér Istvánt, Sáfrán Imrét, Fehér Simont és. Minárovics Józsefet, valamint a póttagokat, Tóth Ambrust és Dobók Jánost. A felügyelő­bizottság tagjává választották Pásztor Ferencet, Szlávi Jó­zsefet és Tűri Imrét, vala­mint póttagnak Kiss Ernőt. Beváltotta a reményeket A Kocséri és a Törteli Ta­karékszövetkezetek megalaku­lása után Jászkarajenőn 1971- ben, Nagykőrösön pedig 1975- ben nyílt kirendeltség. Nagy­kőrös beszervezését a Pénz­ügyminisztérium 2,5 millió forintos részjegyállomány megteremtéséhez és a lakosság 3 százalékának megnyeréséhez kötötte. A takarékszövetkezet dolgozói jó szervezéssel mint­egy öt hónap alatt 1,4 millió forint új részjegyalapot je­gyeztek és 1 ezer 100 új ta­got szerveztek. A takarékszö­vetkezet a kirendeltség elhe­lyezésére 110 négyzetméter alapterületű üzlethelyiséget vásárolt. A takarékszövetkezet alap- tevékenységen kívül szolgál­tatásainak köre az elmúlt évek során jelentősen bővült. Aztán 1977 februárjában a Ceglédi Járási Pártbizottság és a MÉSZÖV javaslatára a Kocsér és Vidéke Takarékszö­vetkezet egyesült a Törteli Takarékszövetkezettel. A működési területéhez tar­tozott még Abony és Nyárs­apát is. Az egyesüléssel a be­tétállomány 62, a kölcsönkeret pedig . 18,8 millió forintra nőt.. A részjegyalap 3,5 mil­lió forintra emelkedett. A szö­vetkezet taglétszáma megha­ladta a 9 ezret. Az egyesült takarékszövetkezet igazgatósá­gi elnöke Antal Domokos, he­lyettese pedig Farkas Lászlóné lett. A szövetkezet az elmúlt évek alatt jelentős fejlődésen ment át. Az alaptevékenység mellett megbízásból a legkü­lönbözőbb pénzügyek lebonyo­lítását is vállalta a takarék- szövetkezet, s melyek forgal­ma 1982-ben megközelítette a 190 millió forintot. A Nagykőrös—Kocsér Ta­karékszövetkezet — ezt a ne­vét 1979 óta használja —, je­lenlegi elnöke Tanai István. A takarékszövetkezet dol­gozóinak munkájával a lakos­ság valamennyi kirendeltsé­gen elégedett. A szövetkezet ügyintézői rugalmasan, gyor­san és pontosan végzik mun­kájukat, s mi-ndig kijut a jó szóból is az ügyfeleknek. Ál­landóan azon törik a fejüket, hogy munkájukat miként tud­nák korszerűsíteni, gyorsítani, annak érdekében, hogy az amúgy is rövid várakozási időt lecsökkentsék. A 25 év távlatából nézve egyértelműen megállapítható, hogy a takarékszövetkezet lét­rehozása jó ötletnek bizonyult és teljes mértékig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tevékenységével segíti a tár­sadalompolitikai célok meg­valósítását. . A takarékszövetkezet dina­mikusan fejlődik, s évről év­re mind jobb eredményeket ér el. Szívesen gondolnak vissza az elmúlt évre is, ami- koris az elhelyezett betétek összege 14,4 százalékkal ha­ladta meg az 1981. évit. Több nyereség Tovább nőtt az 1982-ben fo­lyósított kölcsönök összege is. A lakosság főként termelési, építési, áruvásárlási célra vett fel hitelt. Népszerű volt a személyi kölcsön és több kis­iparos is kért hitelt tevé­kenysége folytatásához. A kölcsönfolyósítás 10,5 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1981-ben. Ezen belül kiemel­kedik a termelési kölcsön 30 százalékos növekedésével, s ez a pénz háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését segí­tette. A gazdálkodási ered­mény is sokat javult az el­múlt év során. Ennek kö­szönhető, hogy a tervezettnél jóval nagyobb nyereséget ér­tek el. A szövetkezet a tagság tel­jes bizalmát élvezi. Éppen ezért számíthat arra, hogy az 1983. évi céljainak megvalósí­tását a tagság segíteni fogja. Kovács Katalin Labdarúgás Nehéz győzelem Farmoson ■—FlIIII II LENTÉSM Egy kitüntetés története . Az élet érteimé a — Hányatott gyermekkorom volt. Budapesten laktunk, no persze, nem a fényűzésben, ak­koriban sokunknak a Valéria meg a Ceglédi úti nyomorte­lep jutott — kezdi az élettör­ténetét mondani Gotzián László műszerész. A közeli Gyáli úti polgáriba jártam, s az iskolai szünetekben hol itt, hol ott dolgozhattam, örültem, mikor végre inasnak jelent­kezhettem. Bosnbatölcsér fogadta — Az álmom a repülés, a rádió-navigáció volt, de meg­próbálkoztam a kárpitosság­gal, a bronzművességgel is. Majd rádióvillanyszerelő inas lettem, de a mester, egy jó hónap múlva, azt mondta, még sok gombócot egyek, mert nem bírom el a létrát. A Gammába kétezredmagammal jelentkeztem, még egy szoc- dem képviselő által írt aján­lólevelem is volt. de a magam­fajta munkásgyerek oda nem­igen kellett, nem vettek fel. — Így — tizennégy évesen — kifutófiú lettem egy paszo- mányosnál. Ez a foglalatosság azoknak, volt jó. kiknek apja- anyja szabadjegyet biztosító pályán dolgozott, vagy — ál­mok netovábbjaként — saját kerékpárral rendelkeztek. Ne­kem sem egyik, sem másik le­hetőség nem állt rendelkezé­semre, a villamos hátulján, a peron szélén utazgattam egy évig. Ekkor olvastam egy hir­detésben, hogy egy irodamű­szerész inast keres. Jelentkez­tem, felvettek, a mester a Re­mington cég magyarországi ve­zérképviselője volt valamikor. Így 1941 óta élek együtt az irodagépekkel. — Éppen a vizsgamunká­mon dolgoztam negyvennégy­ben, mikor légós lévén, riadó­ra kellett mennem a Vágóhíd környékére. Mire visszaértem, az épület helyén bombatölcsér fogadott... — Vissza kellett vonulnunk, egész Bajorországig, s csak 45 októberében kerültem haza. Dolgoztam, aztán a katonaság következett, itt századnevelő voltam. — Aztán a nagy átalakulá­sok évei. Államosítások. Meg­alakult az Irodagépértókesítő Nemzeti Vállalat, id'e kerül­tem. Egy év után kiemeltek, függetlenített szakszervezeti tisztségviselő lettem. De ne­hogy valaki azt higgye, köny- nyebb volt így, még a terme­lési felelős tisztét is nekem adták. S fejlődött a vállalat is, rám bízták a DlSZ-titkár- ságot is. Tettük, amit kellett — Ötszáz fiatal volt a ke­zem alatt, nem akármilyen időszakban, s megtettük amit kellett, részt vettünk a Nép­stadion. az Üttörővasút, a Du­na—Tisza csatorna építésében, a falujárásban, tettük a dol­gunkat reggel hattól este tízig, Mika s még persze a sport, meg a kulturális rendezvények sora. Nem azért mondom, de vala­hogy se a munkáért, sem a munkahelyért nem lelkesed­nek manapság annyira az em­berek ... Az Arany-napokon — Aztán 1954-ben vissza­mentem a termelésbe. Ez ak-> kor sem Volt egyszerű, mit akar ez itt a munkapad mel­lett, kérdezték. Dolgozni. Két év múlva elnyertem az első Kiváló dolgozó kitüntetése­met — azóta még hármat kap­tam —, s vele ötszáz forintos vásárlási utalványt. Tetőtől talpig fel tudtam belőle ru- házkodni. — Megkezdődött a vidéki üzemek szervezése, szükség volt utazó műszerészre. Újra jött a piszkálódás: kineveled a konkurrenciát! Én nem féltem ettől, már huszonkét éves fej­jel nem irigyelve, továbbad­tam a szakmát, s így Szolnok, Miskolc, Szeged, Győr jött, mint egy-egy állomás. — 1964-ben voltam először Nagykőrösön az Arany-napo­kon, ha jól emlékszem. Aztán egy év múlva mondja az igaz­gatóm, jöjjek ide betanítani az embereket, itt indul elsőnek az országban az úgynevezett repassz, vagyis üzembehelyezé- si szerelés. Három hónapot vállaltam, annak elteltével kérdik a véleményem: Mi lesz Kőrösön? — Az emberek képesek a feladatok megoldására, az üzemet meg bővíteni kell, mert jó helyen van a város. Üjra lejöttem, s itt vagyok azóta is. Pedig de mondták, pesti vagy te izzig-vérig, mit akarsz vi­déken? Senki nem hitte, hogy negyvenkét évesen ittraga­dok ... — Felépült az üzem, jöttek a külföldi számológépek koo­perációs szerelései, a Calco- rex, a Quanta, Divisumma, Olivetti programok. Ezek irá­nyítója, betanítója, telepítője, egyáltalán a beindításának a vezetője voltam, habár cso­portvezetőnél nagyobb beosz­tásom nem volt. Arra beszél­tem rá az embereket, ha te­hetik, tanuljanak. S szinte mindenki, aki ma az ITV-nél dolgozik, megfordult a kezem alatt. Teltek az évek, 1975-ben megkaptam a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Saját nevelése — Aztán egyszer csak kifo­gyott a kezem alól ez a fajta munka. Egy ideig még Kecs­kemétre jártam, majd azóta a minőség-ellenőrzésben veszek részt, az országos ellenőrzés­ben mint szerviz ellenőr dol­gozom. — Szeretem a munkámat. Jól érzem magam Nagykőrö­sön feleségemmel, lányommal. Ideköt az üzem. hisz szinte a sajátom, nevelésem. S felada­tok újra adódnak, mindig vannak. Eredményes munkája elis­meréseképpen a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Gotzián László műszerészt, az Infor­mációtechnikai Vállalat dolgo­zóját. a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Ballai Ottó Nagykőrösi Kinizsi—Farmos 2-0 (0-0). Kinizsi: Molnár — Terjéki (Szendi a szünetben) Cseh, Karcsú, Virágh, Kovács, Sza­bó, Petrezselyem, Benkó, Kisé­ri (Vigh a félidőben) Németh. A farmosi rossz, egyenet­len talajú pályán nem alakul­hatott ki jó játék. A hazai csapat nagy lendülettel kez­dett és veszélyes helyzeteket teremtett a körösi kapu előtt. A 4. percben egy gyenge be- gurítást Molnár elvétett, de a nagy helyzetből kapu fölé lőt­ték a labdát. A 13. percben ismét gólhelyzetet hagytak ki a farmosiak. A körösi támadá­sok erőtlenek voltak, nem kellően tervszerűek. Az első valamire való táma­dás csak a 22. percben tör­tént, ekkor Németh beadását elhibázták, öt perc múlva Karcsú jó helyzetben rosszul találta el a labdát. A 30. percben Benkó kapu fölé fe­jelt, Szabó ívelése is fölé szállt. A 35. percben a körösi kapunál Szabó tisztázott. A 39. percben a mérkőzés leg­nagyobb helyezetét hibázta el a farmosi csatár. A második félidőt jobban kezdte a körösi csapat és a 60. percben Németh beadása után Szabó fejelt a hálóba. 1-0. Két perc múlva Szabó tizen­hatosról küldött pattogós lö­vését a kapus nem tudta vé­deni. 2-0. Ä farmosi támadá­sokat már a pálya középső harmadában szűrte a körösi védelem. A 70. percben Vigh fejesét védte a kapus, majd Petrezselyem—Németh össz- játék után emberben akadt el Németh jó lövése. A 80. perc ben Németh sarokba tarló erős lövését ügyesen ütötte k* a kapus. Gyengébb játékkal, de győ­zött a Kinizsi és így tovább jutott az MNK-ban. Tanulsá­gos mérkőzés volt, mert a Nagykáta elleni bajnoki mér­kőzést is ezen a pályán kell játszani május 22-én. P. S. Tömegsport A „Játssz velünk” úttörő tömegsport-játék munkabi­zottsága ülést tartott. Az ön- tevékenységen alapuló, fiatalo- kat-felnőtteket egyaránt meg­mozgató versenysorozatban tetszés szerint alakult csapa­tok vehetnek részt. A vetélke­dő állásáról az öt helyi álta­lános iskolában kialakított bázisokon a kifüggesztett tab­lók adnak tájékoztatást. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Kézilabda Kossuth iskolai pálya, 15 óra: Arany isk.—Kossuth isk. leány, 15.40: Petőfi isk.—Rá­kóczi isk. leány, 16.30: Arany isk.—Petőfi isk. fiú úttörő bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 16: Vá­rosgazdálkodás—21-es Volán; Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Pedagógusok—Tormási Épí­tő Kisszöv,, 17 óra: Konzerv­gyári KISZ I.—TRAKIS, 18 óra: CÁT—Konzervgyári KISZ II.; Petöfi-pálya, 16 óra: Amatőr MTE—Mészáros Tsz, 17 óra: Arany Tsz—PVCSV, 18 óra: Törteli Tsz—Információ­technika, kispályás városi baj­noki mérkőzés. S. Z. Ma: vásár Április 24-én, vasárnap tartják meg Nagykőrösön a tavaszi országos állat- és ki­rakodóvásárt. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) l

Next

/
Oldalképek
Tartalom