Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
Hőre keményedé alkatrész Évenként mintegy tízmillió forint értékben készítenek úgynevezett hőre keményedé, préselt híradástechnikai műanyag alkatrészeket a kerepes- tarcsai Szilasmeníi Termelő- szövetkezet gödöllői bakelitüzemében. Ezeknek az alkatrészeknek a teljes megmunkálását, fúrását, sorjázását is helyben elvégzik. Jobb oldali képünkön: Molnár István elektromos kapcsolók fedelét készíti a présgépen. Alsó felvételünkön: Szekeres Imréné és Matuz Istvánné alkatrészeket sorjáz. Hancsovszki János felvételei A nap kulturális programja Április'23-án. Gödöllői művelődési központ: Gyermekprogram: Papírvilág (manuális foglalkozás). Vezeti: Kékes István, 15 órakor. Na és klub: önismereti játékok. Foglalkozásvezető: Szabó András népművelő. Fábián Dénes festőművész kamarakiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténiet, fotó- kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Szövetkezeti színjátszók találkozója, délelőtt 9 órától. A Gödöllői tavasz programja: Aláírni postabélyegzés, 15—18 óráig a művelődési központban. Gödöllő, Körzeti Állami Zeneiskola: Suhl megyei zongoraművészek koncertje, 18 órakor. Veresegyház, művelődési központ:, A Supernova című rockújság ankét ja, 14 órakor. Bródy János előadóestje, 19.30 órakor. Tavaszi kampány A tavaszra készített kampányterv alapján jól haladnak a munkák a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben. Ezekben a hetekben csaknem ezerötszáz hektáron végzik el a gyógynövények talajmunkáit, vetését és a korábban földbe kerültek növényvédelmét. A szántóföldi növénytermesztési brigádok pedig 2 ezer 600 hektáron végeznek talaj munkát és vetést. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM 1983. ÁPRILIS 23., SZOMBAT ik Gödöllői tavasz jeles rendelvénye veit Vetélkedtek az agrárfiatalok Sokan, régóta készültek már arra a vetélkedőre, amely a közelmúltban zajlott le a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. A Gödöllői tavasz egyik jeles rendezvényeként tartották meg a járás mezőgazdasági nagyüzemei szocialista brigádjainak vetélkedőjét, amelyet a Pest megyei Teszöv és a gödöllői járási hivatal szakmai és anyagi támogatásával a művelődési központ hirdetett meg. Két közösség — Tizenkét szocialista brigád nevezett, a legjobb hét került a döntőbe — mondta Kecskés József, a központ igazgatója, aki úgy tűnt, örömmel vállalta a játékvezető tisztét. — Volt-e már hasonló vetélkedő más járásunkban? — kérdeztem Ihászt Józsefet, a Pest megyei Teszöv titkárát. — Tudomásom szerint nem, éppen ezért nagyon jó alkalom a versenytapasztalatok szerzéséhez — mondta a titkár, aki a zsürielnöki tisztet is betöltötte. — Véleményem szerint mindenképpen szükség van az ilyen szellemi erőpróbára, hiszen a brigádtagok tudásának felfrissítésére, gyarapítására is igen jó egy ilyen vetélkedő. Gondolják meg, a megyében működő termelő- szövetkezetek több száz brigádjában együttvéve mintegy harminckétezer brigádtag teljesíti vállalásait. Nem sok idő volt a beszélgetésre, tájékozódásra. A játékvezető és segítői sorra adták a meggondolkodtató és a villámkérdéseket a négy-öt Művészi érték — hulladékból iöálsífás a helytörténeti gyliffeméiiiyíesi Tegnap Gödöllőn megnyitót- ‘ ták Szekeres Erzsébet szőnyegszövő kiállítását. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi írást: Gödöllőn, ahol az egykori művésztelep híres szövőiskolája működött, a szőnyegkészítésnek nagy hagyományai vannak. Körösfői Kriesch Aladár és társai gazdag örökségét sok szállal köti a jelenhez, ígéretesen élteti a szövőszékek mai, itt élő művészeinek sokszínű munkássága. Közülük Szekeres Erzsébet neve lett országosan, sőt határainkon túl is a legismertebb. A magyar szecesszió gödöllői mestereire jellemző jegyek, a népművészethez való kötődés, a funkcionalitás — a közvetlen környezet megszépítésének igénye, a művészet szerepének a hétköznapi szükségletek kielégítését is vállaló felfogása — Szekeres Erzsébet alkotásainak is hitelesítő ismérvei. Legújabb'művei is ezt az ars poeticát tolmácsolják, új fogalmazásban. Vannak művészi teljesítmények, törekvések, amelyeknek bemutatását, népszerűsítését nem pusztán esztétikai értékük indokolja. Szekeres Erzsébet kiállításának megrendezéséi sem egyedül e szőnyegek szépsége, hanem a társadalmi haszon és hasznosítás nagy lehetőségeinek felismerése inspirálta. önmagában is elismerésre késztet egy ipari szakember és eg.v iparművész szerencsés találkozásának, társulásának eredménye, leleményességük közös műve — a hulladékból Részlet a kiállításból Kresz Albert felvétele gássérültek, a gyermekgondozási segélyben részesülők minden bizonnyal szívesen fogadnák a számukra felajánlott bedolgozói munkaalkalmat. Ügy gondoljuk, hogy a művészi teljesítmények és a társadalmi érdekek együttes szolgálatának vállalása nemcsak a közművelődési intézmények számára jelöl vonzó, korszerű programot. Hogy a kereskedelem és azok a szervezetek, amelyek nehéz helyzetű emberek gondjainak enyhítésére hivatottak, szintén felfedezik a szőnyegekben rejlő, cselekvésre buzdító tanulságokat. Kiállításunk igazi sikerét ez jelentené. Poiónyi Péter tagú brigádoknak. Az első feladat a termelőszövetkezet, illetve a brigád bemutatása volt. Legelőbb a Szilasmenti Tsz brigádja pergette le a gazdaságról készült diafilmeket, sikerrel. Ezt a gazdaságot két közösség is képviselte. Azután a többiek sorra mondják: mit kell tudnunk róluk, gazdaságukról. A zsűriben Ihászi Józsefen kívül ott volt dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Novák László, a Magyar Nemzeti Bank gödöllői fiókjának vezetője, Novák Lászióné, a járási művelődésügyi osztály vezetője, Hajnal Irén, a MÉMMI főmunkatársa, Abafi Mária gyógyszerész, Traxles Balázs gépészmérnök, Orosz István, a Madách Imre Szakmunkásképző Intézet tanára. Szurkoló elnökök Ki-ki a szakterületének megfelelő kérdésekre adott válaszokat jegyzetelte. Traxler Balázs például azt, hogyan állítanának be egy-egy hidraulikus szerkezetet a szerelők, milyenek a traktor hidraulikus rendszerei, a differenciálművek felépítése, a vetőgépek konstrukcióra. Fellelhették a hasonló kérdéseket, hiszen a vetélkedő brigádok tagjai között különféle szakágiak ültek. Nem sok idő volt a gondolkodásra: tizennégy népművészeti tárgyú diafilmkockát vetítettek, többségük a járásban készült, az öt idegenről kellett megmondani, miért nem ideillő. Azután öt régi falusi tárgy képe villant fel, mik ezek? Vita a képen látható faragószék, másik népes nevén a Jancsi-szék mibenléte körül alakult ki. Három csapat is arra szavazott, hogy kendertörő. Dr. Süpek Zoltán magyarázta el lelkesen a nevezetes eszköz (és vele együtt használt szijókés) egykori szerepét. Azon a munkaszüneti napon, amelyen a vetélkedő folyt, vendégek is drukkoltak a brigádoknak. Köztük láttuk dr. Szabó Gyulát a járási pártbizottság titkárát, Tóth Andrást, a galgamácsai tanács elnökét, Litkey Miklóst, a dányi Magvető Tsz, Lévai Ferencet, a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz elnökét. Világos, hogy a gazdaságvezetők a tsz brigádját kísérték el, de vajon kinek szurkol a ta nácselnök? — kérdeztem Tóth Andrást. A díjazottak — Hát a galgamácsai szövetkezet brigádjainak, mindenekelőtt a vácegresi lakatosüzem Ady Endre szocialista brigádjának, amely olyan sok társadalmi munkát végzett az elmúlt években a községeinkben. Ezután kicsit vontatottá vált a vetélkedő, túl sok gondolkodási időt adtak, igaz a termelőszövetkezetek működéséről, a vezetőség feladatairól, a választott testületek szerepéről, az alapszabály lényegéről feltett kérdések átgondold* sa nem mindennapi feladat a nagyrészt fizikai állományú brigádtagok számára. Majd a külpolitika következett, és egy vérbeli gazdaság- politikai feladat. Ha már itt a bank helyi vezetője a zsűriben: feltették a kérdést minden csapatnak, mire költené a gazdaságban tízmillió forintos hitelt? Azt gondoltuk csak játékos ötletek hangzanak el. Nem így lett. A dányi tsz brigádja öt-öt milliót kérne az energiaprogram segítésére, illetve a folyékony műtrágyázás megoldására. A Szilasmentiek brigádja egyebek közt biogáztélepet létesítene a kapott és a saját pénzből. .. Tóth András tanácselnök: — Magam sem gondoltam, hogy ennyi jó ötlet van. Eredményhirdetés. Díjak átadása. Szoros verseny volt. Győzött a Szilasmenti Tsz Bláthy Ottó szocialista brigádja, tagjai: Tihanyi Miklós, Dombi András, Gazsó József, Hegyi József és Kovács Ferenc. A második helyezett a galgamácsai összefogás Tsz Ady Endre brigádjából alakult csapat: Pásztor Gyula, Oszterling Sándor, Kálik Csaba, Terebesi Lajos, llyés Ferenc. A harmadik helyezett a kartali Petőfi Tsz Erdei Ferenc brigádja lett, tagjai: Albert Tibor, Pintér László, Szászt József és Bognár Károly. F. I. Elsősegély, véradás Jelentős eseményre kerül sor április 25—26-án Pécelen. A Magyar Vöröskereszt járási és városi vezetősége a lakóhelyi, a munkahelyi, vállalati, szövetkezeti alapszervezeti titkárok részére tanfolyamot tart. A hétfőn kezdődő rendezvény fontosságáról kérdeztük dr. Cseri Lászlónét, a Vöröskereszt járási vezetősége titkárát. — Mindenekelőtt a Vöröskereszt legutóbbi kongresszusa határozatainak részletes megismerése és egységes értelmezése céljából szerveztük meg a tanfolyamot — mondotta. Legelőbb belpolitikai tájékoztatóra kerül sor, majd a napjainkban igen fontos elsősegélynyújtás és a polgári védelem időszerű feladatait taglalja egy előadás. — Szó lesz természetesen a véradás szervezésének mikéntjéről és a vöröskeresztes szervezetek pénzügyi, gazdasági tennivalóiról is. Itt is megtárgyaljuk az egészségnevelés fontosságát, nemkülönben az ugyancsak időszerű családvédelemben ránk háruló helyi tennivalókat. Azt is taglalja egy előadónk: mit kell tenni, milyen lehetőségeink vannak a hátrányos I helyzetűek érdekében, valamint azt, hogyan működjék közre még eredményesebben a Vöröskereszt a házi betegápolás bővítésében. Labdarúgás Idegenben esz éllovasok Vasárnap a nyolcadik fordulóval folytatódik a járási labdarúgó-bajnokság. Noha mindkét éllovas idegenben szerepel, a papírforma szerint megszerezhetik a két bajnoki pontot. Az első péceliek a 10. helyezett Valkóhoz, a második helyen álló egyetemisták Hé- vizgyörkre látogatnak. A részletes program: Erdőkertes—Domony, Hévizgyörk— GEAC, Valkó—Pécel, Kerepes- tarcsa^Zsámbok, Mogyoród— Túra, Isaszeg—HMSE, Galga- héviz—Galgamácsa. Az ifjúságiak 14, a felnőttek 16 órakor kezdenek. i Szombati jegyzet! Tanítómester Rohanó korunk, mondjuk olykor ezekről az évti- I zedekről. Nem vitathatón más ez az élet, mint elődeinké volt; legföljebb nem veszünk tudomást arról, hogy ember és ember élhet másképpen, s csak ha ősz- szehasonlítjuk egymás mentalitását, életvitelét, I mozdulatait, akaraterejét, I akkor tetszik ki, az is I mennyire eltér. Mind mások vagyunk. Emberként mégis hasonlók. Jót akarók és rongálok, csendesek és [ hangosan szólók, fekete, barna vagy éppen fehér bő- [ rűek; ifjak és idősek, közlékenyek és szófukarok. Nem kell messze menni I példákért. Elég egy falu- [ gyűlés, amelyen éppen legutóbb voltam több száz I társammal, s kitetszik: akár I az asztal innenső vagy túl- I só oldalán megnyilvánulok, olykor ugyanarról a dolog- I ról más árnyalatban, más hangerővel, más súllyal szólnak. Egy a közös, az előrevivés szándéka, jó szándéka, amely egyúttal összeköti az embereket, akkor is, amikor nem éppen ] közvetlen az érdek. Az egymáshoz tartozás-1 nak, a hasonlóságnak, és a különbözőségnek persze sok változata van. Az utóbbi időben egyre többet figyelem: hova tűnt, hol lelhető akárcsak csírája is a valaha oly sokat emlegetett tanítómesteri—tanítványt viszonynak. A kötődés eme különleges fajtája, amelyre azt lehet mondani: semmi hasonló sem pótolja. Nem, mert a szakmai, a nevelési elvek megvalósulásának eredménye mellett elsődleges szerepe van ebben a kapcsolatban az ugyancsak sokat emlegetett emberi kötődésnek, pontosabban | volt. Bevallhatom, s tehetik I ezt talán nagyon sokan, csak nézzenek a dolgok mélyére, jómagam talán j abban a középiskolai tanáromban veszítettem el ama I bizonyos tanítómesteremet, akinek kitűnő fizika-, kémiaóráin, meg a fizikaszakkörein oly nagyon fű- \ tött a mindenség megismerésének a vágya, hogy egyetlen alkalmat sem szalasz- I tottam el, amikor e tudományok középfokú szint-1 jén bármiről szó került. A kísérletek oly fokú ér- I deklődéssel töltöttek el, ami a megismételhetetlenség [ igen jó érzését is szülte. S ekkor, mindezek mögött ott I volt a tanítómester, akivel a szimpátia is összekötött. [ Az iskola befejezése szakította meg ezt a jóemlékű I sorozatot, s hogy azután nem e kísérletek, apró kutatások elmélyült végzése maradt fontos számomra, s — csakúgy, mint kortársaim Yiagy része — így alapjában véve én sem | maradtam hű ehhez a tanítómesteremhez. Miért? Prózai kérdés, magyarázat nélkül. A másfajta életmód, á gyorsulás üteme szakított el példaadásától? Pedig többet aligha tehetett. Mi tagadás, később I más mestereket ajánlottak \ nekem is. A kisebb mesterségekben, I hivatások szféráiban senki | sem tudott tekintélyes mestert mutatni. Azaz, valljuk | meg, ha tudott volna is: kit érdekelt sokáig, hogy a falusi boltosunk, a Horváth \ úr igen jó kereskedő; a Wirth bácsi kiváló asztalos; az Illés jól érti a hen- tességet. Ezeknek a foglalatosságoknak azonban — termé- \ szetesen épekkel! — ak- \ kor nem volt, most már inkább van becsülete. Egy kicsit az alapszakmám elismerését látom benne, hogy a mezőgazdaság óriási erőfe- | szításéi, eredményes esztendői után a magot gép- \ pel vető, a termést masinákkal betakarító emberis felnőtt, megbecsült. Olyan ma már, hogy belőle is ta- j nítómester lett. A kenyér és a föld szeretete tehette | azzá. Fehér István ISSN 0133—195T (Gödöllőt Hírlap) * megmentett nemes anyag metamorfózisa, művészi értékké válása. Ennek jelentős nép- gazdasági hasznát szükségtelen itt bizonygatni. Számunkra elsősorban az teszi érdekessé, fontossá ezt a vállalkozást, hogy jó példát ad arra, miként IÜihet kispénzű embereket is lakásuk ízléses berendezésében segíteni. Nemcsak a környezetkultúra házi fejlesztése, hanem a szociálpolitika szempontjából sem érdektelen az, amire ez a kiállítás felhívja figyelmünket. A szőnyegkészítés szép mestersége sok örömet, sikert és nem utolsósorban még pénzt is hozhat azoknak, akik minderre ugyancsak rászorulnak. A nyugdíjasok, a szociális otthonok és foglalkoztatók, a moz-