Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

Hőre keményedé alkatrész Évenként mintegy tízmillió forint értékben készítenek úgynevezett hőre keményedé, préselt híradástechnikai mű­anyag alkatrészeket a kerepes- tarcsai Szilasmeníi Termelő- szövetkezet gödöllői bakelit­üzemében. Ezeknek az alkat­részeknek a teljes megmunká­lását, fúrását, sorjázását is helyben elvégzik. Jobb oldali képünkön: Mol­nár István elektromos kapcso­lók fedelét készíti a présgé­pen. Alsó felvételünkön: Szekeres Imréné és Matuz Istvánné al­katrészeket sorjáz. Hancsovszki János felvételei A nap kulturális programja Április'23-án. Gödöllői művelődési központ: Gyermekprogram: Papírvi­lág (manuális foglalkozás). Vezeti: Kékes István, 15 óra­kor. Na és klub: önismereti játékok. Foglalkozásvezető: Szabó András népművelő. Fábián Dénes festőművész kamarakiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténiet, fotó- kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Szövetkezeti színjátszók ta­lálkozója, délelőtt 9 órától. A Gödöllői tavasz program­ja: Aláírni postabélyegzés, 15—18 óráig a művelődési köz­pontban. Gödöllő, Körzeti Állami Ze­neiskola: Suhl megyei zongoraművé­szek koncertje, 18 órakor. Veresegyház, művelődési központ:, A Supernova című rockújság ankét ja, 14 órakor. Bródy János előadóestje, 19.30 órakor. Tavaszi kampány A tavaszra készített kam­pányterv alapján jól haladnak a munkák a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben. Ezekben a hetekben csaknem ezerötszáz hektáron végzik el a gyógynö­vények talajmunkáit, vetését és a korábban földbe kerültek növényvédelmét. A szántóföl­di növénytermesztési brigádok pedig 2 ezer 600 hektáron vé­geznek talaj munkát és vetést. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM 1983. ÁPRILIS 23., SZOMBAT ik Gödöllői tavasz jeles rendelvénye veit Vetélkedtek az agrárfiatalok Sokan, régóta készültek már arra a vetélkedőre, amely a közelmúltban zajlott le a gö­döllői Petőfi Sándor Művelő­dési Központban. A Gödöllői tavasz egyik jeles rendezvé­nyeként tartották meg a já­rás mezőgazdasági nagyüze­mei szocialista brigádjainak vetélkedőjét, amelyet a Pest megyei Teszöv és a gödöllői járási hivatal szakmai és anyagi támogatásával a műve­lődési központ hirdetett meg. Két közösség — Tizenkét szocialista bri­gád nevezett, a legjobb hét került a döntőbe — mondta Kecskés József, a központ igazgatója, aki úgy tűnt, örömmel vállalta a játékveze­tő tisztét. — Volt-e már hasonló ve­télkedő más járásunkban? — kérdeztem Ihászt Józsefet, a Pest megyei Teszöv titkárát. — Tudomásom szerint nem, éppen ezért nagyon jó al­kalom a versenytapasztalatok szerzéséhez — mondta a tit­kár, aki a zsürielnöki tisztet is betöltötte. — Véleményem szerint mindenképpen szükség van az ilyen szellemi erőpró­bára, hiszen a brigádtagok tu­dásának felfrissítésére, gya­rapítására is igen jó egy ilyen vetélkedő. Gondolják meg, a megyében működő termelő- szövetkezetek több száz bri­gádjában együttvéve mintegy harminckétezer brigádtag tel­jesíti vállalásait. Nem sok idő volt a beszél­getésre, tájékozódásra. A já­tékvezető és segítői sorra ad­ták a meggondolkodtató és a villámkérdéseket a négy-öt Művészi érték — hulladékból iöálsífás a helytörténeti gyliffeméiiiyíesi Tegnap Gödöllőn megnyitót- ‘ ták Szekeres Erzsébet sző­nyegszövő kiállítását. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi írást: Gödöllőn, ahol az egykori művésztelep híres szövőisko­lája működött, a szőnyegké­szítésnek nagy hagyományai vannak. Körösfői Kriesch Ala­dár és társai gazdag öröksé­gét sok szállal köti a jelenhez, ígéretesen élteti a szövőszékek mai, itt élő művészeinek sok­színű munkássága. Közülük Szekeres Erzsébet neve lett or­szágosan, sőt határainkon túl is a legismertebb. A magyar szecesszió gödöl­lői mestereire jellemző jegyek, a népművészethez való kötő­dés, a funkcionalitás — a köz­vetlen környezet megszépíté­sének igénye, a művészet sze­repének a hétköznapi szükség­letek kielégítését is vállaló fel­fogása — Szekeres Erzsébet alkotásainak is hitelesítő is­mérvei. Legújabb'művei is ezt az ars poeticát tolmácsolják, új fogalmazásban. Vannak művészi teljesítmé­nyek, törekvések, amelyeknek bemutatását, népszerűsítését nem pusztán esztétikai érté­kük indokolja. Szekeres Erzsé­bet kiállításának megrendezé­séi sem egyedül e szőnyegek szépsége, hanem a társadalmi haszon és hasznosítás nagy le­hetőségeinek felismerése ins­pirálta. önmagában is elismerésre késztet egy ipari szakember és eg.v iparművész szerencsés ta­lálkozásának, társulásának eredménye, leleményességük közös műve — a hulladékból Részlet a kiállításból Kresz Albert felvétele gássérültek, a gyermekgondo­zási segélyben részesülők minden bizonnyal szívesen fogadnák a számukra felaján­lott bedolgozói munkaalkal­mat. Ügy gondoljuk, hogy a mű­vészi teljesítmények és a tár­sadalmi érdekek együttes szolgálatának vállalása nem­csak a közművelődési intéz­mények számára jelöl vonzó, korszerű programot. Hogy a kereskedelem és azok a szer­vezetek, amelyek nehéz hely­zetű emberek gondjainak eny­hítésére hivatottak, szintén felfedezik a szőnyegekben rejlő, cselekvésre buzdító ta­nulságokat. Kiállításunk igazi sikerét ez jelentené. Poiónyi Péter tagú brigádoknak. Az első fel­adat a termelőszövetkezet, il­letve a brigád bemutatása volt. Legelőbb a Szilasmenti Tsz brigádja pergette le a gaz­daságról készült diafilmeket, sikerrel. Ezt a gazdaságot két közösség is képviselte. Azután a többiek sorra mondják: mit kell tudnunk róluk, gazdaságukról. A zsű­riben Ihászi Józsefen kívül ott volt dr. Süpek Zoltán, a já­rási hivatal elnöke, Novák László, a Magyar Nemzeti Bank gödöllői fiókjának veze­tője, Novák Lászióné, a járá­si művelődésügyi osztály veze­tője, Hajnal Irén, a MÉMMI főmunkatársa, Abafi Mária gyógyszerész, Traxles Balázs gépészmérnök, Orosz István, a Madách Imre Szakmunkáskép­ző Intézet tanára. Szurkoló elnökök Ki-ki a szakterületének megfelelő kérdésekre adott válaszokat jegyzetelte. Traxler Balázs például azt, hogyan ál­lítanának be egy-egy hidrau­likus szerkezetet a szerelők, milyenek a traktor hidrauli­kus rendszerei, a differenciál­művek felépítése, a vetőgépek konstrukcióra. Fellelhették a hasonló kérdéseket, hiszen a vetélkedő brigádok tagjai kö­zött különféle szakágiak ül­tek. Nem sok idő volt a gondol­kodásra: tizennégy népművé­szeti tárgyú diafilmkockát ve­títettek, többségük a járás­ban készült, az öt idegenről kellett megmondani, miért nem ideillő. Azután öt régi falusi tárgy képe villant fel, mik ezek? Vita a képen lát­ható faragószék, másik népes nevén a Jancsi-szék mibenléte körül alakult ki. Három csa­pat is arra szavazott, hogy kendertörő. Dr. Süpek Zoltán magyarázta el lelkesen a ne­vezetes eszköz (és vele együtt használt szijókés) egykori sze­repét. Azon a munkaszüneti napon, amelyen a vetélkedő folyt, vendégek is drukkoltak a bri­gádoknak. Köztük láttuk dr. Szabó Gyulát a járási pártbi­zottság titkárát, Tóth Andrást, a galgamácsai tanács elnö­két, Litkey Miklóst, a dányi Magvető Tsz, Lévai Ferencet, a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz elnökét. Világos, hogy a gazdaságveze­tők a tsz brigádját kísérték el, de vajon kinek szurkol a ta nácselnök? — kérdeztem Tóth Andrást. A díjazottak — Hát a galgamácsai szö­vetkezet brigádjainak, minde­nekelőtt a vácegresi lakatos­üzem Ady Endre szocialista brigádjának, amely olyan sok társadalmi munkát végzett az elmúlt években a községeink­ben. Ezután kicsit vontatottá vált a vetélkedő, túl sok gondolko­dási időt adtak, igaz a ter­melőszövetkezetek működé­séről, a vezetőség feladatairól, a választott testületek szere­péről, az alapszabály lényegé­ről feltett kérdések átgondold* sa nem mindennapi feladat a nagyrészt fizikai állományú brigádtagok számára. Majd a külpolitika követke­zett, és egy vérbeli gazdaság- politikai feladat. Ha már itt a bank helyi vezetője a zsűri­ben: feltették a kérdést min­den csapatnak, mire költené a gazdaságban tízmillió fo­rintos hitelt? Azt gondoltuk csak játékos ötletek hangza­nak el. Nem így lett. A dá­nyi tsz brigádja öt-öt milliót kérne az energiaprogram se­gítésére, illetve a folyékony műtrágyázás megoldására. A Szilasmentiek brigádja egye­bek közt biogáztélepet létesí­tene a kapott és a saját pénz­ből. .. Tóth András tanácselnök: — Magam sem gondoltam, hogy ennyi jó ötlet van. Eredményhirdetés. Díjak át­adása. Szoros verseny volt. Győzött a Szilasmenti Tsz Bláthy Ottó szocialista brigád­ja, tagjai: Tihanyi Miklós, Dombi András, Gazsó József, Hegyi József és Kovács Fe­renc. A második helyezett a galgamácsai összefogás Tsz Ady Endre brigádjából ala­kult csapat: Pásztor Gyula, Oszterling Sándor, Kálik Csa­ba, Terebesi Lajos, llyés Fe­renc. A harmadik helyezett a kartali Petőfi Tsz Erdei Fe­renc brigádja lett, tagjai: Al­bert Tibor, Pintér László, Szászt József és Bognár Ká­roly. F. I. Elsősegély, véradás Jelentős eseményre kerül sor április 25—26-án Pécelen. A Magyar Vöröskereszt járá­si és városi vezetősége a lakó­helyi, a munkahelyi, vállalati, szövetkezeti alapszervezeti titkárok részére tanfolyamot tart. A hétfőn kezdődő ren­dezvény fontosságáról kérdez­tük dr. Cseri Lászlónét, a Vöröskereszt járási vezetősége titkárát. — Mindenekelőtt a Vöröske­reszt legutóbbi kongresszusa határozatainak részletes meg­ismerése és egységes értelme­zése céljából szerveztük meg a tanfolyamot — mondotta. Legelőbb belpolitikai tájé­koztatóra kerül sor, majd a napjainkban igen fontos első­segélynyújtás és a polgári vé­delem időszerű feladatait tag­lalja egy előadás. — Szó lesz természetesen a véradás szervezésének miként­jéről és a vöröskeresztes szer­vezetek pénzügyi, gazdasági tennivalóiról is. Itt is megtár­gyaljuk az egészségnevelés fontosságát, nemkülönben az ugyancsak időszerű családvé­delemben ránk háruló helyi tennivalókat. Azt is taglalja egy előadónk: mit kell tenni, milyen lehető­ségeink vannak a hátrányos I helyzetűek érdekében, vala­mint azt, hogyan működjék közre még eredményesebben a Vöröskereszt a házi beteg­ápolás bővítésében. Labdarúgás Idegenben esz éllovasok Vasárnap a nyolcadik for­dulóval folytatódik a járási labdarúgó-bajnokság. Noha mindkét éllovas idegenben szerepel, a papírforma szerint megszerezhetik a két bajnoki pontot. Az első péceliek a 10. helyezett Valkóhoz, a második helyen álló egyetemisták Hé- vizgyörkre látogatnak. A részletes program: Erdő­kertes—Domony, Hévizgyörk— GEAC, Valkó—Pécel, Kerepes- tarcsa^Zsámbok, Mogyoród— Túra, Isaszeg—HMSE, Galga- héviz—Galgamácsa. Az ifjúsá­giak 14, a felnőttek 16 órakor kezdenek. i Szombati jegyzet! Tanítómester Rohanó korunk, mond­juk olykor ezekről az évti- I zedekről. Nem vitathatón más ez az élet, mint elő­deinké volt; legföljebb nem veszünk tudomást arról, hogy ember és ember élhet másképpen, s csak ha ősz- szehasonlítjuk egymás mentalitását, életvitelét, I mozdulatait, akaraterejét, I akkor tetszik ki, az is I mennyire eltér. Mind má­sok vagyunk. Emberként mégis hasonlók. Jót akarók és rongálok, csendesek és [ hangosan szólók, fekete, barna vagy éppen fehér bő- [ rűek; ifjak és idősek, köz­lékenyek és szófukarok. Nem kell messze menni I példákért. Elég egy falu- [ gyűlés, amelyen éppen leg­utóbb voltam több száz I társammal, s kitetszik: akár I az asztal innenső vagy túl- I só oldalán megnyilvánulok, olykor ugyanarról a dolog- I ról más árnyalatban, más hangerővel, más súllyal szólnak. Egy a közös, az előrevivés szándéka, jó szándéka, amely egyúttal összeköti az embereket, ak­kor is, amikor nem éppen ] közvetlen az érdek. Az egymáshoz tartozás-1 nak, a hasonlóságnak, és a különbözőségnek persze sok változata van. Az utóbbi időben egyre többet figye­lem: hova tűnt, hol lelhető akárcsak csírája is a vala­ha oly sokat emlegetett ta­nítómesteri—tanítványt vi­szonynak. A kötődés eme kü­lönleges fajtája, amelyre azt lehet mondani: semmi hasonló sem pótolja. Nem, mert a szakmai, a nevelési elvek megvalósulásának eredménye mellett elsődle­ges szerepe van ebben a kapcsolatban az ugyancsak sokat emlegetett emberi kötődésnek, pontosabban | volt. Bevallhatom, s tehetik I ezt talán nagyon sokan, csak nézzenek a dolgok mélyére, jómagam talán j abban a középiskolai taná­romban veszítettem el ama I bizonyos tanítómesteremet, akinek kitűnő fizika-, ké­miaóráin, meg a fizika­szakkörein oly nagyon fű- \ tött a mindenség megisme­résének a vágya, hogy egyet­len alkalmat sem szalasz- I tottam el, amikor e tudo­mányok középfokú szint-1 jén bármiről szó került. A kísérletek oly fokú ér- I deklődéssel töltöttek el, ami a megismételhetetlenség [ igen jó érzését is szülte. S ekkor, mindezek mögött ott I volt a tanítómester, akivel a szimpátia is összekötött. [ Az iskola befejezése szakí­totta meg ezt a jóemlékű I sorozatot, s hogy azután nem e kísérletek, apró ku­tatások elmélyült végzése maradt fontos számomra, s — csakúgy, mint kortár­saim Yiagy része — így alapjában véve én sem | maradtam hű ehhez a taní­tómesteremhez. Miért? Prózai kérdés, ma­gyarázat nélkül. A másfaj­ta életmód, á gyorsulás üte­me szakított el példaadásá­tól? Pedig többet aligha te­hetett. Mi tagadás, később I más mestereket ajánlottak \ nekem is. A kisebb mesterségekben, I hivatások szféráiban senki | sem tudott tekintélyes mes­tert mutatni. Azaz, valljuk | meg, ha tudott volna is: kit érdekelt sokáig, hogy a fa­lusi boltosunk, a Horváth \ úr igen jó kereskedő; a Wirth bácsi kiváló aszta­los; az Illés jól érti a hen- tességet. Ezeknek a foglalatossá­goknak azonban — termé- \ szetesen épekkel! — ak- \ kor nem volt, most már in­kább van becsülete. Egy ki­csit az alapszakmám elisme­rését látom benne, hogy a mezőgazdaság óriási erőfe- | szításéi, eredményes esz­tendői után a magot gép- \ pel vető, a termést masi­nákkal betakarító emberis felnőtt, megbecsült. Olyan ma már, hogy belőle is ta- j nítómester lett. A kenyér és a föld szeretete tehette | azzá. Fehér István ISSN 0133—195T (Gödöllőt Hírlap) * megmentett nemes anyag me­tamorfózisa, művészi értékké válása. Ennek jelentős nép- gazdasági hasznát szükségtelen itt bizonygatni. Számunkra el­sősorban az teszi érdekessé, fontossá ezt a vállalkozást, hogy jó példát ad arra, miként IÜihet kispénzű embereket is lakásuk ízléses berendezésében segíteni. Nemcsak a környezetkultú­ra házi fejlesztése, hanem a szociálpolitika szempontjából sem érdektelen az, amire ez a kiállítás felhívja figyelmünket. A szőnyegkészítés szép mes­tersége sok örömet, sikert és nem utolsósorban még pénzt is hozhat azoknak, akik mind­erre ugyancsak rászorulnak. A nyugdíjasok, a szociális ottho­nok és foglalkoztatók, a moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom