Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

NA&WOROSI Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1983. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Tsz-kozsyűSés Fiatalok a mezigszdaságbasi Az Arany János Termelő- szövetkezet a napokban köz­gyűlést tartott a filmszínház­ban. A tanácskozáson megje­lent Nagy István, a járási pártbizottság PMO reszortfe­lelőse is. Elsőként Mandelné dr. Ka­tona Judit jogtanácsos az alapszabály módosítására tett javaslatot. A vezetőség tavalyi munkájáról fiz. Tóth László elnök számolt be. Utalt arra, hogy az elmúlt évi gazdálko­dás értékelése, s az idei fel­adatok meghatározása a kül­döttgyűlésen megtörtént. Né­hány adatot azonban az 1982. évi mérlegbeszámolóból ki­emelt. Elmondotta, hogy a termelési érték 1981-hez vi­szonyított 4,4 százalékos növe­kedését tervezték, mely vég­eredményben 14,1 százalék lett. A tervezettnél jobban alakult a bruttó jövedelem és a nyereség. Ez utóbbi 12 mil­lió 415 ezer forintot tett ki. Aktív dolgozók A szövetkezet felkészült ar­ra, hogy 1983-ban a gazdálko­dás feltételei még szigorúbbak lesznek. 1982-ben még része­sült a szövetkezet árkiegészí­tő támogatásokban, de ebben az évben ilyenre már nem számolhat. Tavaly, az év végén a tagok száma összesen 681 volt. A ta­gok 60 százaléka nyugdíjas. Év közben 41-en váltak taggá. A felvettek jórésze alkalma­zottként már hosszabb ideje a szövetkezetben dolgozott, megismerte, az ott folyó mun­kát és az embereket is. Ezt a bevált gyakorlatot akarják a jövőben is folytatni. A termelőszövetkezet veze­tősége a későbbiekre nézve is fontos feladatának tekinti, hogy a dolgozók általános és szakmai műveltsége tovább növekedjen. A különböző ok­tatási intézményekben jelen­leg is több ösztöndíjasa ta­nul. a szövetkezetnek. Az elmúlt években mind több fiatal vállalt munkát a mezőgazdaságban. Részint en­nek köszönhető, hogy az ak­tív dolgozók átlagéletkora kedvezőbben alakult. A 30 éven aluliak száma 31, a 30- 40 év közöttieké 28, a 40-50 közöttieké 33,5, az 50-60 éve­seké pedig 7,5 százalékot tett ki. Tovább keil lépni A vezetőség 1982-ben 13 al­kalommal ülésezett. Rendsze­resen beszámoltatta például az ágazatok és más munkaterüle­tek vezetőit is a feladatok végrehajtásáról. Tájékoztatót adtak a különféle bizottságok vezetői is. A vezetőség ülésein 148 határozatot hozott. Az el­nök elmondotta, hogy ettől az évtől kezdve nem lesz havon­ta vezetőségi ülés. Ezáltal két­ségtelen, hogy a magasabb ve­zető állásúak hatásköre meg­növekszik. A továbbiakban a vezetőség bizottságainak munkáját érté­kelte a szövetkezet elnöke. A szociális, az oktatási és kul­turális, valamint a verseny bi­zottságét. Kitért az újítási és a háztáji bizottság tevékeny­ségére is. A termelőszövetkezetben az elmúlt évben javult a KISZ- munka, viszont a szakszerve­Zsúfoft városrész Viszáiykodó szomszédok Városunk első kerülete a legsűrűbben lakott városrész. Ház ház hátán áll itt. Sok a félháztulajdonos és parányiak a telkek. Mindezek pedig olyan okok, melyek gyakran vezetnek a szomszédok vi­szálykodásához. Ha például a két fél ház teteje közül az egyiket időközben megmaga­sították, a másik meg maradt eredeti állapotában, már meg­van az ok a haragra, a peres­kedésre. Mondatonként Vita lett például abból is, hogy az egyik lakó a szeme­tet úgy gyűjtötte az udvarán, hogy a tárolót semmivel nem fedte le. Ily módon a szom­szédok, főként melegebb idő­ben, szagolhatták a bűzt, és irthatták a hemzsegő legyeket. Azonban a legtöbb bosszú­ságot a szennyvíz okozza a szomszédoknak. Akad olyan tulajdonos, aki az utcán mos­sa járművét. Az autómosás­hoz felhasznált nem csekély mennyiségű víz a szomszédja háza elé folyik, sőt az udvar­ba is jut belőle. Ezekben a szomszédviták­ban az a borzasztó, hogy mondjuk a szennyvízzel kez­dődnek, de később már any- nyira elmérgesednek a viszo­nyok, hogy haragot, gyűlöle­tet éreznek egymás iránt .a szomszédok. Ami ennél is rosszabb, hogy az összeakasz- kodások alkalmával olyanokat kiabálnak egymásra, mellyel akár mondatonként külön is lehetne — jogosan — a bí­rósághoz fordulni. A napokban szemtanúja voltam egy szomszédvitának. Sajnos, rajtam kívül még több gyerek is, akik talán még élvezték is a szitkokkal teletűzdelt veszekedést. Még szerencse, hogy verekedéssé nem fajult a dolog. Indulatok Az immáron sokadik össze­ütközésük oka a mosóvíz vóh. Mi legyen a mosóvízzel ott, ahol pici az udvar és sok a gyerek? Csak az utcára kerül­het. A másik oldalon áll az idős házaspár, akik féltik a házukat attól, hogy az arra járó járművek becsapják sár­ral. Meggyőződésünk, hogy a vi­tában is emlegetett rádiót, mármint a Magyar Rádiót hiába keresik meg panaszuk­kal, nem tudja rendezni a dolgot. A gondot csak saját maguk orvosolhatják. Per­sze, amikor az indulatok már elszabadultak, nehéz lesz azo­kat féken tartani. Megtudtuk, hogy a házától egyik tulajdo­nos sem akar megválni. Nyugalom Végeredményben a mindkét részről felhozott érveket is el kell fogadni. Akkor hát mi legyen a megoldás? Azt, hogy az ügy miként rendező­dik, még nem tudjuk.'Azt vi­szont annál inkább, hogy az említetthez hasonló szörnyű viták nem tesznek jót a vá­rosrész nyugalmának. Külö­nösen, ha a tanúk főként a gyerekek. K. K. zeti munkát illetően szükség van a fejlődésre. A szövetkezetben az általá­nos munkafegyelem to­vább javult. Fegyelmi felelős- ségrevonást 23 dolgozó eseté­ben alkalmaztak, akik közül 9-en már nem dolgoznak a szövetkezetben. Az eljárásra legtöbbször gondatlan károko­zás, ittasság, jogtalan jármű­vagy eszközhasználat miatt került sor. Végezetül pedig kérte a szö­vetkezet valamennyi dolgo­zóját, hogy tehetsége és leg­jobb tudása szerint vegye ki részét az ' idei feladatok meg­oldásából is. Az ellenőrző bizottság be­számolóját Fakan János, a döntő bizottságét Andó János és a nőbizottságot Csípő Ba- lázsné elnökök terjesztették elő. A beszámolókat a köz­gyűlés résztvevői jóváhagyó­lag tudomásul vették. A tanácskozáson felszólalt Nagy István is, aki a terme­lőszövetkezetnek a járásban elfoglalt helyéről, szerepéről beszélt. Mint mondotta, a szorgos munka eredményekép­pen megindult a fejlődés, de szükséges a továbblépés is. Ügy vélte, a mostani kollektí­va képes lesz arra, hogy a gazdálkodás eredményeit to­vább javítsa. Kiváló dolgozók Ezután a szocialista brigád- verseny értékelésére, jutalmak átadására került sor. A szo­cialista munkaversenyben az elért helyezés sorrendjében a következő közösségek értek el szép eredményt: Jobb mun­káért, József Attila, Braun Éva, Egyetértés, Absolon Sa­rolta, II. Rákóczi Ferenc, Pe­tőfi Sándor és November 7. szocialista brigád. A brigádok közül a legtöbb társadalmi munkát a Jobb munkáért brigád és a Braun Éváról elnevezett közösség végezte. A legjobb patronáló címet Gábor István és Cseri Sándor érdemelte ki. Kiváló dolgozó kitüntetést vett át a közgyűlésen Balogh István, Denk Istvánná, Farkas Sándor, Juhász Gyuláné, László Zoltán, Nyúl László, Nagy László, Parázs Sándor, Szikora László, Illés György, Patonai Ferenc és Tóth Já­nos. K. K. /r Óvodások a csobogónál szövetkezeteink a megye népi hagyományainak tanulmányo­zását és alkalmazását a leg­korszerűbb művészi törekvé­sekkel kötik össze. így van ez Mezőtúron is., ahol a tájegység népművészetének alapjait fél­tő szeretettel, igen magas szak­mai hozzáértéssel őrzik, ápol­ják és továbbfejlesztik.” Tálas László szavaiból a legfontosabb különbség is azonnal kivehető. Ez pedig az, hogy például Mezőtúron a ha­gyományok nem múzeumban, nem magángyűjteményekben vagy könyvekben, hanem ter­melői közösségben, az Agyag- ipari Szövetkezetben őrződtek meg. Természetesen nálunk, Nagykőrösön is akadtak min­dig olyanok, akik nem emlé­kezéssel, hanem alkotással igyekeztek megőrizni a hagyo­mányokat. Például a korábbi években a kékfestő gimnazis­ták, vagy immár esztendők óta az Arany János Művelő­dési Központ díszítőművész szakkörének tagjai. Az áruter­melés kényszerítő ereje a ha­gyományok ápolásában mégis szükségképpen nagyobb a kedvtelésnél. Nemes hivatás Bizonyság erre a mostani kiállítás, a' mezőtúri fazeka­soké. A munkáikkal díszített nagykőrösi múzeumi termek­ben bátran mondhatta az itt vendégeskedő Tálas László, hogy .,a népi kultúra, a közösr ségi alkotások értékei korunk­ban sem vésziek el. Megőriz­ték és átmentették a nemes hivatást vállaló népművészek és népi iparművészek, akik ké­pesekké váltak arra, hogy a megmentett értékeket átlénye- gítve adják át nekünk, mai világunknak.” F. P. Száztóüiiás présgép Á Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet köz­ismert terméke az osztott hidrosztatikus sterilizáló berendezés. Képünkön: Szabó Sándorné készíti a 109 tonnás présgéppel ennek a berendezésnek a külső véglapjait. Kcsárlabda-bajnnksáiok A napsütés gyakran csalogatja ki a játszóterekre és a parkokba az óvodásokat. Nagy örömükre a játszóterek berendezéseit nemrégiben felújították. Képünkön: Szccsény Balázsné mu­tatja meg a központi óvoda nagycsoportosainak a Szabadság tér díszét, a már működő csobogót. Hancsovszki János felvételei Kosárlabdában továbbra is dús a program. Legutóbb az alábbiak történtek a mi csapa­taink vonatkozásában. NB H-es nők A Petőfi sportcsarnokban: BKV Előre (Bp.)-Nk. Peda­gógus 118-38 (64-47). Nk,: Ta­kács (4), Matuskáné (6), Kiss (10), Boros (4), Bartha (8); cse­re: Varga (6). A több cserele­hetőséggel játszó, volt NB I-es vendégek nagy különbséggel nyertek a gyengén játszó he­lyiek ellen. A Nk. Pedagógus —MHD Vasas (Bp.) 2 pontját játék nélkül a fővárosiak kap­ták, mert a hazaiak itthon is csak 4 játékossal jelentek meg. Idegenben: Ferencvárosi VSE—Nk. Pedagógus 102-83 (42-47). A körösiek csak öten, de jól játszottak, a cserelehe­tőség döntötte el a végered­ményt. Ez volt az összeállítás: Matuskáné (8), Molnár (4), Kiss (29), Takács (18), Bartha (24). Megyei bajnokság Felnőtt férfiak, idegenben: Dunai Kőolaj (Százhalombat­ta) II.—Nk. Pedagógus 71-66 (39-42). Nk.: dr. Ábrahám (6), Mocsai (16), Juhász (6), Pija- kovics (4), Lakatos (8); csere: Danóczi (8), Rovó, Józan (8), Ábrahám (10). Legponterő- sebb és távolról jól dobó játé­kosaik nélkül játszottak a kö­rösiek, amit az igen jól zóná- zó ellenfél jól kihasznált és ezért a váratlan vereség. A mérkőzés érdekessége, hogy dr. Abrahám Tibor és fia most játszott először egy csapatban tétmérkőzésen. Serdülő fiúk, a gimnáziumi labdajátékteremben: Nk. Gim­názium—Monori Kossuth isk. 80-63 (50-31). Jó mérkőzésen megérdemelten győztek a he­lyiek. Legjobb dobók: Nemes (20) és N. Szűcs (18). Serdülő és diák leányok. idegenben: Váci Egészségügyi DSK—Nk. Gimnázium 44-26 (29-16), nem küzdöttek eléggé a körösiek. Ld.: Kistót (10) és Lányi (5). A gimnáziumi lab­dajátékteremben : Nagykőrösi Gimnázium—Nagykátai Gim­názium 26-16 (10-9), szünet után biztosították győzelmü­ket a hazaiak, ld.: Kistót (11) és Botocska (8). Az úttörő fiúk Százhalom­battán játszottak megyei baj­noki mérkőzéseket. A körö­siek a pályaválasztókat legyőz­ték, de az igen jó képességű monoriak ellen vesztettek. Nk. Arany isk.—Dunai Kőolaj 30- 22 (16-4), ld.: Dobnik (10) és Szekeres (5). Monori Kossuth isk.—Nk. Arany isk. 69-15 (39- 5), ld.: Zubány és Dobnik (6-6). Az együtt folyó megyei ser­dülő, és diák bajnokság nega­tív eredménye, hogy a koráb­ban félbemaradt Monori Gim­názium—Nk. Gimnázium mér­kőzést a szövetség a követke­ző módon igazolta: serdülők­nél a körösieké, a diákoknál a monoriaké lett a 2 pont, 2-0- lal. így a körösi diák fiúk má­sodikok lettek a Déli csoport­ban. Pénteki sportműsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14.30: Arany isk.—Rákóczi isk., 15.20: Petőfi isk.—Kossuth isk., IV. korcsoportos nagypályás városi úttörő bajnoki mérkőzés. Ki­nizsi sporttelep 16 óra: TRA­KTS—ITV; Ifjúsági-sporttelep, 16 óra: Konzervgyári KISZ II. —Pedagógusok, 17: Tormási Építő Kisszöv.—Konzervgyári KISZ II., 18: PVCS—CÁT; Pe- tőfi-pálya, 16: 21-es Volán- Amatőr MTE, 17: Mészáros Tsz—Arany Tsz, 18: VGV— Törteli Tsz, kispályás városi bajnoki mérkőzés. S. Z. mm Moiikéí Tűzharc. Színes angol bűn­ügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban 2001. Ürodüsszeia I—II. Szí­nes, tudományos-fantasztikus angol—amerikai film, csak fél 6-kor. m Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Szentivánéji álom. Kelemen­bérlet. ISSN 01J3-2708 (Nagykőrösi Hírlap) / « Nejft ritkaságok bemutatása \ A népművészet mepjtilása Aki szereti otthonát szépít- getni, az bizony nehéz hely­zetben van olykor. Nem min­denkinek van elegendő mű­veltsége, vagy egyszerűen meg- íelelő érzéke ahhoz, hogy az ipari dísztárgyak, bolti lakbe­rendezési portékák közül ki­válassza a megfelelőt, az érté­kest, a szépet. Nem véletlen, hogy a szomszédos Kecskemé­ten már otthonteremtő gazda­sági társaság is alakult, mely­ben építész, belsőépítész, lak- berendező s díszítő művész munkálkodik együtt, s az üz­let, úgy látszik, szépen pros­perál. Nagykőrösön ilyen gazdasá­gi társaság egyelőre még nin­csen, ellenben itt van az Arany János Múzeum, mely immá­ron nem először rendez lénye­güket tekintve lakiberendezési tárgyakat felsorakoztató kiállí­tást. Ez persze nem önmagá­ban nem volna valami külön­leges esemény, hiszen minden­féle múzeumi tárgy lehet la­kásdísz is, ámbár jobb ha a ritkaságok közgyűjteményben vannak. Friss elképzelés Most azonban szó sincs rit­kaságokról. A mezőtúri faze­kasok munkái kerültek a tár­lókba. Olyan mestereké, akik minden különösebb cere­mónia nélkül fel is kereshe­tők, s akik ha nem is bőséggel, de bizonyára juttathatnak kin­cseikből a lakásukat díszíteni akaróknak. „Oly korban élünk — mon­dotta a kiállítással kapcsolat­ban Tálas László, a Szolnok megyei Múzeumok igazgatója, amikor nagyon fontos szerep jut életünk minőségének fej­lesztésében a művészeteknek, az emberi viszonylatokat elő­nyösen alakító és formáló tár­gyi és környezetkultúrának.” A népművészet helyzetéről pe­dig kijelentette: „a milliós la­kásépítési program, a megva­lósulás kulturális, esztétikai el­lentmondásaival együtt, meg­növelte a lakások otthonossá tételének igényét, díszítését szolgáló képző- és iparművé­szeti alkotások iránti keresle­tet... A népművészet ma az alkotó kedv. felbuzdulását se­gítő, ihlető tiszta forrás, amelyből merítve friss elkép­zelések, új lendületek szület­nek a művészet más területein is.” A népművészet reneszánszá­nak korában a nagykőrösiek gyakran irigykedve néznek körül az ország más vidékein. Ott, ahol a hagyományok ele­venebben élnek, mint a Duna— Tisza kőié mezővárosaiban, Méig akkor is, ha tudjuk, ép­pel) a múzeum korábbi me­zővárosi népművészeti kiállí­tásából, hogy ezen a tájon is vissza lehet nyúlni a népi ha­gyományokig. Kényszerítő erő Mégis szerencsésebbnek mondhatók a szolnokiak, akik­nek múzeumigazgatója nem csekély büszkeséggel mondhat­ta el: „Szolnok megyében több népművészeti ágnak van szá­mon tartott és elismert hagyo­mánya. Szerencsés dolog az is, hogy népművészeink, háziipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom