Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
Az eitiIéScpfakeff új blr!^k©seai Közös életelvük a közéletiség A nap minden órájában munkára készen Tegnap — mint lapunk más helyén beszámolnak róla —, Maglódon tartották a felszabadulás 38. évfordulójára emlékező járási nagygyűlést. A hagyományokhoz híven ezen az ünnepségen adták a „Monori Járásért” elnevezésű kitüntető emlékplakettet azoknak a személyeknek, kollektíváknak, akik az utóbbi években a legtöbbet tették szűkebb pátriánk gazdasági, politikai, erkölcsi fejlődése érdekében. Ezt a kitüntetést vehette át tegnap Béky Ferencné nyugdíjas tsz-tag, volt országgyűlési képviselő, Göbölyös Ferenc, a PENOMAH pilisi hizlaldájának nyugalmazott igazgatója, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének Egyetértés szocialista brigádja, az ISG maglódi járműgyárának Béke és barátság szocialista kollektívája, valamint Benyó János alezredes, a járási rendőrkapitányság, illetve Burján Istvánná, a TÜSZSZI vezetője. Portréink az utóbbi két kitüntetettről készültek. Megértés, emberség A rendőrkapitány nagydarab, tekintélyt parancsoló külsejű ember. Akik nem ismerik „civilben" talán nem is találnák ki egyhamar a foglalkozását. Kedélyes, barátságos, közvetlen, s ha kell szigorúan következetes. Harminckét éve kötelezte el magát a rendőri hivatásnak, és kilenc éve irányítja a kapitányság munkáját. ízig-vérig tősgyökeres monori járásbeli. — A legkisebb községben, Káván születtem 1930-ban. Huszonegy éves Koromban jelentkeztem a rendőrséghez, iskolára küldtek, aztán ki- sebb-nagyobb településeken szolgáltam, míg 1956 februárjában visszakerültem a mono- ri járásba. — Épp a nehéz hónapok kezdetekor... — A hely- és emberismeret mindig előnyt jelent. Soha 6em szabad senkiről elhamarkodott és végleges következtetést levonni a mi szakmánkban sem. Benyó Jánost 1963-ban a bűnügyi alosztály, majd 1974- ben a kapitányság vezetésével bízták meg. 1975. óta folyamatosan tagja a párt járási végrehajtó bizottságának. — A rendőri, parancsnoki munkáról az ember többségének van elképzelése, de vajon hogyan kapcsolható ez össze a sok-sok társadalmi megbízatással? — Az alkat is meghatározó, mert fiatal korom óta dolgoztam a DlSZ-ben, a KISZ-ben, majd a pártban. De a mi hivatásunkat el sem lehet képzelni közéleti tevékenység, elkötelezettség nélkül. Végeredményben azért akkor is a munkámat végzem, amikor az ifjúságvédelmi, vagy a cigánykoordinációs bizottságban, az MHSZ-ben vállalok feladatot. A nap mind a huszonnégy órájában talpon kell lenni. Mindig munkára készen. Ezt vallja Benyó János, s hogy eszerint is él, igazolja jó néhány állami kitüntetése. Meg a tény: huszonhét éve teljesít egy helyen szolgálatot, s ez akár beosztott, akár parancsnok esetében ritka helyzet. — A legnagyobb elismerés, hogy ennyi időn keresztül megértettem magam a járás politikai, állami vezetőivel, s úgy érzem a lakosság is elfogadott. Itt születtem, itt élek, itt a családom, otthonom, természetes, hogy ezért a járásért dolgozom rendőrként, társadalmi munkásként is. Becsukom a jegyzetfüzetet, indulni készülök. — Tudja — mondja, miközben az ajtóig kísér —, az embernek nem szabad gyűlölködő természetűnek lenni. Megértés, humánum nélkül nagyon nehéz bármilyen közösségbe beilleszkedni, nehéz másokat változtatásra bírni. Pedig előbbre csak úgy jutunk, ha túllépünk az elavult dolgokon, szemléleten, s az újat, az értékeset keressük egy-egy jelenségben és minden emberben, Mindig felelős Tervez, szervez, elégedetlenkedik, lót-fut, mindenhez hozzászól. Az ilyen tulajdonságokkal felruházott emberek olykor mintha cérnaszálon egyensúlyoznának az elismerés és a népszerűtlenség két partja közötti szakadék felett. De nála mindez magától értetődő. Ö az az ember, akinek a lényében van a lelkesedni tudás, a készség, hogy kiálljon amellett, amit helyesnek érez, s hogy vállalt dolgaiban ‘a legtöbbet adni igyekezzen. Gyakran találkozunk. A társadalmi ünnepségeket rendező monori iroda vezetőjeként ott van minden járásbeli ünnepségen, melynek többségének szervezéséért felelős, s ott van anyakönyvvezetőként a családi ünnepeken. Puttonyt keres a Télapónak. Virágot rendel egy aranylakodalomra. Az öregek napközijében az eseményeken szinte nem is vendég, mindenki keresztnevén szólítja. Jegyzetel, hozzászól a ... Most fel lehetne sorolni, hány tanácskozás aktív résztvevője ... Tagja a TársaAz éllovas Ceglédbercelen Vasárnapi labdarúgás MEGYEI I. OSZTÁLY: Sülysáp—Soroksári VOSE, Sülysáp, 15 óra 30 perc, Da- bas—Vecsés, Dabas, 15 óra 30 perc. Az ifjúsági előmérkőzé- sek 13 óra 30 perckor kezdődnek. MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Pilis—Nagykáta, Pilis, 15, óra 30 perc, Üllő— Albertirsa, Üllő, 15 óra 30 perc. Az ifjúságiak két órával előbb kezdenek. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Mo- nor—Törtei, vezeti: Eperjesi (partjelző: Szuda Gy.), Men- de—Péteri, Gavló (Letkó), Ecser—Kecskéscsárda, Cspnaki, Ceglédbercel—Gyömrő, Sárosi L. (Mázló), Kocsér— Abony, Liís (Schiller), Dánszentmiklós—Maglód, Ágoston (P. Szabó, Szabó S.). Valamennyi felnőtt találkozó 16 órakor kezdődik az elöl- állók otthonában, megelőzően az ifjúsági csapatok lépnek pályára 14 órakor. SERDÜLÖMÉRKÖZÉSEK: Gyömrő—Maglód (Gavló), Üllő—Nagykőrös (Csanaki), Monor—Péteri (Prohászka József), Pilis—Vecsés (Szabó S.), Albertirsa—Abony (Ágoston), Ceglédi VSE—Dánszentmiklós (L its). Valamennyi' találkozó dél- élőtt 9 órakor kezdődik az elölál'ló együttesek a pálya- választók. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyeltt (Steinmetz kapitány u 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a járási rendelőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.) Sülysápon, Üriban és Mendén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp) Üllőn: dr. Balázs László, VeVégh Tury esésen, vasárnap: dr. Katalin, hétfőn: dr. István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo- nqron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr Bálint Ferenc Üllő, Kossuth u 18. Telefon: 9. Beteg állatok bejelentése a járás területént szombaton, vasárnap és hétfőn, reggel 8-tól 12 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos cimén. dalmi Szertartások Országos Tanácsadó testületének. A közalkalmazottak járási szak- szervezeti bizottságának kul- túrfelelőse. Tanácstag, a harmadik ciklusban. És nem félember sehol. Ha „eseményen kívül" futunk össze, két rohanás között az utcasarkon, beszéljük meg: írni kellene az elharapózó közömbösségről. Példáikat sorol, amiket látott, tapasztalt, s képtelen szó nélkül hagyni. Harmincegy éves. Állandó lendületben van. A járási művelődési házban két évig volt munkatárs, érettségi után. 1974. augusztusában, amikor a Társadalmi és Családi Ünnepségeket Szervező Irodát meg kellett alakítani a járási székhelyen, rá gondoltak, ő legyen a vezgtő. A választásnak semmi köze a véletlenhez, ezt azóta adatok és események sora bizonyítja. Egy kérdés Burján István menet közben — még szervezett, lótott-fu- tott és lelkesedett — elvégezte a főiskola könyvtár-népművelő szakát, a szertartásrendezői, az anyakönyvvezetői, a könyvelői tanfolyamot. Most gépkocsivezetői vizsgára készül. Az életben mindenre szükség lehet... Felesége pedagógus, Balázs fia nyolc-, Petronella lánya hároméves. Amikor utoljára beszélgettünk, még nem tudta, hogy kitüntetést kap. — Ugyan, miért kellene rólam írni? — kérdezte. — Hót mit csinálok én...? V. J.—K. Zs. üllőn Óvodai pótbeiratás Övodaj pótbeíratást tartanak Üllőn, a 4-es számú óvodában (Marx tér 2.) április 7-én, csütörtökön délelőtt 8- tól 12 óráig. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS/» XXV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1983. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Korszerűbb könyvtári hálózat Az olvasók láthatják hasznát Szűkebb 'pátriánkban a könyvesházi, könyvtári hálózat jelentősen fejlődött az elmúlt években. Különösen kiemelkedő az eredmény a könyvesboltok terén, hiszen a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rövid idő alatt Pilisen, Üllőn és Gyömrőn létesített — helyi segítséggel könyvesházat. Jobb ellátás Ezek a létesítmények fontos szerepet töltenek be az olvasási igények helybeli kielégítésében, hiszen az újonnan megjelent irodalmi alkotásokért, hanglemezekért azóta már nem kell a fővárosba utazniuk az irodalom barátainak. Számos egyéb kezdeményezés is történt, bár azt is tárgyilagosan el kell mondani, hogy a községi könyvtárak még mindig elég mostoha feltételek között működnek. Szűk az alapterületük ezeknek az intézményeknek, szerencsére a megszállott, lelkes és hozzáértő könyvtárvezetők igényes munkával igyekeznek a helyzeten javítani. Egy új kezdeményezés is megvalósulóban van a monori járásban. Ennek célja a könyvtári ellátórendszer kialakítása, a hálózat korszerűsítése, az állománygyarapítás szakszerűségének javítása, a lakosság jobb ellátása. Elsőként Pilisen és a társközségben Nyáregyházán valósították meg ezt a programot. A pilisi nagyközségi könyvtárhoz csatolták a négy iskolai és á nyáregyházi klubkönyvtárat egyaránt. Párhuzamosság Az egységes ellátórendszerbe vont könyvtáraknak csupán az állománygyarapítási munkákkal kapcsolatos feladatait vette át a nagyközségi könyvtár. Az egyéb feladatokért ezentúl is az intézmények tartozna!? felelősséggel. Február 1-től a nyáregyházi klubkönyvtár . dolgozója munkaidejének egy részében — hetente két-három napon —, a pilisi könyvtárban segíti a feldolgozó munkát. A pilisi könyvtár feladata a könyvrendelés, az állomány- bavétel, a katalógusok besorolásba való előkészítése, a könyvek kiszállítása Nyáregyházára. összevonják a két könyvtár beszerzési pénzkeretét, egyidejűleg módosították a szervezeti és működési szabályzatukat. Ennek célja, hogy elkerüljék a párhuzamos beszerzéseket. Garancia A szervezeti változások sikere szinte előre garantálható. Ami a legfontosabb, mindennek az olvasók láthatják igazi hasznát. G. J. Kitüntetés, koszorúzás A járás településein tegnap folytatódott a felszabadulás 38■ évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek sorozata. A járási székhelyen a helyi társadalmi és tömegszervezetek, valamint a munkahelyek képviselői megkoszorúzták a Bajcsy-Zsilinszky úti szovjet hősi emlékművet. A Monori Állami Gazdaság házi ünnepségén dr. Zimányi Gyula, a nagyközség tanácselnöke átadta a „Monorért" kitüntető emlékplákettet Kis Lajosnak, az állami gazdaság igazgatójának több évtizedes eredményes. a fejlődést elősegítő munkájáért. Gombán, a Fáy András Művelődési Házban Révész Györgyné a HNF koordinációs bizottságának titkára mondott beszédet az ünnepi nagygyűlésen. Az üllői megemlékezés szónoka Fehér László iskola- igazgató helyettes volt. Gyömrőn Bata János országgyűlési képviselő, a HELIOS Ruhaipari Szövetkezet elnöke méltatta az évforduló jelentőségét. Mendén Fazekas Ernő, a Rá- kosrtiezeje Tsz párttitkára. Úriban pedig Jámbor János, a pedagógus pártalapszervezet titkára volt az ünnepi szónok. A szomszédok segítenek Érzelmek nélküli értékmérő Csupa új ház ebben a monori utcában is. Egyik szebb, mint a másik, gondozott előkertekkel, ápolt lugasokkal. Ahová kopogunk, az sem szegényes épület éppen, csak mintha nem 'lenne gazdája. A nyolcvanhárom éves K. néni kuporog egy sámlin a tűzhely előtt, melegíti a kezét. Kopott, szürke frottírköpenyének ráncai között, az ölében alszik egy macska. Az ágy vetetten, vastag por ül a tótpokrócokon. Az asztal sarkán halomban hideg, üres edények, egy fénye vesztett teáskanna. K. néni olyan apró, hogy ha feláll sem magasabb egy kilencéves gyereknél. — Gondoskodik valaki a néniről? — kérdezi Kardos Lajosné, a nagyközségi tanács szociális főelőadója. — A lányom fél éve külföldön van, a gyerekeit látogatja. A szomszédok hoznak a boltból ezt-azt, ami kell. Most is üzent T.-né, • hogy van virsli. Szenet is adtak, hideg van még, tudok így néha egy kis meleget csinálni. A petróleumom még karácsony előtt elfogyott, de szeretek én a sötétben üldögélni. — De hát van itt villany, K. néni! — Igen. De ők fizetik a villanyszámlát, így aztán én meg se gyújtom. Nem is kell nekem. Csaknem védtelenül ők, akik a villanyszámlát fizetik, K. néni fia és menye, akik az udvaron álló kis épületben laknak. A bejelentés, amely idehozott bennünket: az idős asszonyt fenyegetik, durván bántalmazzák. nem tűrik a saját házában. Napirenden vannak a szomszédok füle hallatára zajló trágár szidalmazások. Mindenki tud mindent, csak éppen azt nem, hogyan lehetne közbeavatkozni. K. néni nem panaszkodik. A sámlin görnyedve tárgyilagos hangon, mintegy véletlenül mondja két történet között, melyek egyike a báróék szolgálatában töltött napokról szól, a másik meg arról, hogy boldogult férje őt az esküvőn csókolta meg először: — Nagyon fáj a hasam, borzasztóan görcsöl. És alig látok, a fejem olyan furcsa... Amióta a fiam ököllel úgy fejbevágott, még rosszabb a szemerp és összezavarom a dolgokat. — Bántják K. néni? — Hát bántanak, de a nagy verekedés óta inkább csak szóval. Mindennek elmond a menyem is. Szeretném, ha elmennének innen. — Ügy sajnálom szegénykét! — mondja a jobb oldali szomszéd ragyogó konyhájában egy asszony és még a könny is majd kiszalad a szeméből. — Mi kellene már egy ilyen öregasszonynak ? Meleg, em-egy jó falat és békesség. Több tonna fa volt az udvaron, amikor a fiáék ideköltöztek. El is tüntették, a szomszédok adnak a néninek tüzelőt Van egy 22 éves unokája, az a hétvégeken jár haza. Ordít az udvaron, hogy: „na mi van, vén k..., megint berúgtál?” Pedig a néni nem iszik. Ordenáré, undorító szavakkal társalognak vele az udvar közepén. És az ősszel úgy megverték, hogy kórházba került. — Ide is jöjjenek, minket is kérdezzenek! — áll egy túloldali kapuban két asszony. Ugyanazt mondják, mint Á.- né a másik szomszédban: tűrhetetlen a néni helyzete, mióta a fia és annak családja az udvari épületben élnek. A szerzés mámora Lassan körvonalazódik a kép is, a történet; két fia, egy lánya van K. néninek. Mindhárman megkapták a jussot a papa halála után. A lánynak és az egyik fiúnak telek és építési anyag jutott, a harmadik fiúé lett a ház, amiben K. néni most is él. De ez a fiú időközben meghalt, a másik fiú ceglédi lakását szanálták, Monorra költözött, amíg az 6 háza is felépül. Egy éve lakik az udvari épületben, amelyre bontási anyagként ugyancsak jussa van. Ez a fiú, egyébként meglett ember, beteg,, leszázalékolták. Felesége is otthon van, pulykákat tartanak. Az asszony izgatottan várja, hogy ő is elmondhassa végre a magáét, meg is állít egy kerékpáros férfit, tanúskodjon mellette: nem ők bánnak embertelenül a mamával, hanem az velük. — Irigyli tőlünk még ezt a kis épületet is, amikor ő egyedül terpeszkedik fent a nagy házban! A nyugdíja I ezer 800 forint, több jut rá, mint miránk! — mondja a fia. — Kupörgatós, irigy volt világéletében! — Nem adna az a népnek semmit! Én meg nevelem a pulykákat, hogy eladjam, ugye, a népnek! — ágál a felesége, s előkerít egy cédulát, a televízió tömegkommunikációs központjának kérdőívéhez tartozó lapot: „véleményét köszönjük...” — Volt itt ebben az ügyben már a televízió is! S mindenről szó esik. Hogy a családban ki mennyit szerzett, hol szerezte, milyen módon szerezte. Hogy az elhunyt báty’ is milyen „szer- zős” fajta volt. A húg is, ki tudja, ugye, miből kezdett hirtelen első meg hátsó balkont építtetni a ház mellé, miből lett a kocsi; Ülünk a fűtetlen, köves helyiségben. Hallgatjuk, hogy a 83 éves, félig vak, aprócska öregasz- szony hogy, s mint akarja elvenni az életteret a fia és családja elől. És közben azon tűnődöm, hányszor hangzott el a másfél óra alatt már a „szerezni” ige számtalan alakja. — Ez a fiam, ez harminc év alatt semmit nem szerzett — mondta K. néni. — Pedig mennyi fát szereztek az öregek, mi mindenük volt! — mesélte egy másik. S most megint, minden harmadik mondatban. Ez a fajta értékmérő mintha felszállna a {lázak fölé, s lassan szétterítené a szárnyúit: na, ki bír vele? K. néni tapogatva lépked lefelé a lépcsőn, kezében nyeles zománcos edény. Védtelen. A lehetőségek — Mit tehet ilyen esetekben a hatóság? — kérdezem Kar- dosnét. — Amiben tudunk, megpróbálunk segíteni. Megnézem például, be van-e jelentve egyáltalán a néni fia. Lehet az ügyből birtokvita, hiszen a nénit birtokában háborítják. Aztán lehet bírósági ügy is,' tanúk vannak a bántalmazásra, a szitkozódásra. Minden lehet még. Csak békesség és nyugalom nem lesz ebben- a házban, azt hi-, szem, soha. K. Zs. ISSN 0133—2S 51 (Monort Hírlap)
