Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

Régiből újat alakítanak CEGLÉDI ^/iíyia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM lß83. :. ÁPRILIS 30., SZERDA Hozzák vonattal, tankautóval Közös megegyezéssel könnyebb Befejezéséhez közeledik a vérterápiás osztály építése a ceglédi kórházban. Egy régi épület felújításával, átalakításával és bő­vítésével a korszerű követelményeknek megfelelő osztályt ala­kítanak ki. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dol­gozói — képünkön — vakolják az épületet. Apáti-Tóth Sándor felvétele Oldalakat lehetne teleírni, ha az embernek egy jókedvű társaságban oly ötlete támad­na, hogy összeírja, hány nótát, népdalt, műdalt, áriát, verset, mondó Ilkát, szólásmondást, közmondást tudnak hirtelen­jében társai felsorolni a bor­ral, pálinkával kapcsolatban. A sörről már annál kevesebb a rigmus, holott majd’ oly ősi ital, mint a szőlőből préselt nedű. — A sört, azt isszuk — — mondják magától értető­dően — minek arról dalolász- ni? Akkor beszélünk róla jócskán, ha kifogyott. Kialakult szokások Cegléden, a Gubody utcában van a Kőbányai Sörgyár ki- rendeltsége. A statisztika sze­rint vidékünkön a sörfogyasz­tás 1974 óta 40 százalékkal nőtt. A palackozó viszont nem változott. Kapacitása most is H^jssdkskából futtatnak lugast Virágpompa balkonon, kertben Nem kedveli mind a ferróságot Divat a nosztalgia, egyik „kelléke” o virág. Bár változ­hatnak a kedvencek,' mégis megvan minden kornak, sőt, életkornak a maga virágslá­gere. Az idősebbek ismerik, szeretik a muskátlit. A régi kis házak hunyorgó fényű, ap­ró ablakaiból kiáltó piros virág — cserépben — ma is kedvelt növény. Bár a kis házak, még kisebb ablakaikkal, már jó­részt eltűntek, a muskátli­kultusz átköltözött a korsze­rűbb házakba, bár szerényeb­ben művelik. Hajtatni lehet Cegléd virágosítási program­jában is számba veendő ez a virág, mint ahogy Füst Milán írta a Muskátlik című versé­ben: „Égő muskátlik az abla­komban, / Piroslanak, mint a csatasorban, / A huszárok vö­rös sapkája ég...” — valóban kedves színfolt lehet balkonon és ablakban egyaránt. A piacon elég drága a cse­repes muskátli, így érdemes feleleveníteni a nagyszülők dugványozási tudományát. Kel­lékei szinte nincsenek; edény­nek megfelel egy rossz fazék, ami vizes homokkal megtöltve^ máris alkalmas közeg a dug­ványoknak a gyökérképződés- re. Augusztustól vágható a tő­ről a dugvány, lehetőleg az íz­nél, mert úgy jobban gyöke­resedik. Árnyékos helyen kell nevelgetni. Még a tél elején a gyökeres dugványok cserépbe ültethetők. A muskátlinak egy nagy el­lensége van: a baktériumos rothadás, ellene tanácsos an­tibiotikumot tenni a homokba. A botanika efemer fajok­nak nevezi a rövid tenyészide­jű, gyorsan virágba boruló egy­nyári növényeket, ezek nagyon alkalmasak virágosításra. Hű­vösebb helyeken jól érzi ma­gát, kellően nedves talajban a díszmák, a kaliforniai mák, a klárkia, a kerti fátyolvirág, aranyvirág, illatos lednek és még sok egyéb faj. A meleg, napos helyeken vi­rít a kakastaréj, a pillangóvi­rág, csodatölcsér, seprűfű, a menyecskeszem, a keserű ta- tarvirág, a nyári azálea, a ver­béna, a legényvirág, a büdös­ke, a petúnia, a lobélia, és a nebáncsvirág, a porcsin. Elég egy láda Egyes díszfüvek, emellett a napvirág, a szalvia, hajnalka, papucsvirág akár át is telel­het, védett helyen. Ajánlatos a szakboltokat felkeresni, mert a legtöbb nyári virágunk mag­ról is szaporítható, magja meg­vásárolható. Egy kis figyelem, kis gondoskodás kell csak, hogy .a virágládákban virágok sora fejlődjön, pompázzon. Ceglé­den is jó lenne meghonosítani a virágmagkeverékeket, így a fajokat alig ismerő, de lelkes emberek is színes viráganya­got tudnának nevelni a nyár­ra. Ahol a lehetőség adott, ér­demes viragiugast alakítani. Például a hajnalka számára elég egy virágláda. Az április­ban elvetett mag gyorsan ki­fejlődik, elhúzódva virágzik. A zöld és kék szín szépen meg­fér egymás mellett, a feher csíkokkal ékesített kék virág­tölcsérek, a rózsaszínbe ját­szók, a fehérek és a zöld le­velek bájos egységet képeznek. A szulák méginkább szín­gazdag, bár virága jóval ki­sebb. Mindkét nyári virágunk fény- és melegkedvelő, megél a lakótelepi, déli erkélyeken. A kúszó muskátli inkább hű­vös helyen érzi jól magát. Csak ajánlani lehet a helyi kertbarátkörnek is, hogy pró­báljanak szerezni úgynevezett kaszkád muskátlit, mert az ki­fejezetten mutatóssá varázsol­hatja az épületeket. Számos színváltozatát ne­mesítették ki a petúniának. Ez szintén megél a betonrengeteg­ben. Diszkrét illáiénál harso- góbbak a színei, nem különö­sebben igényes, ezért javasol­hatjuk a virágládákba. Dél- Amerikából került- megkésve Európába, majd hazánkba is, a falusi kertekben régtől meg­honosodott, meleget és száraz­ságot kibíró, kedvelt növény. Mint a portulácska, Falu Ta­más költő kedvence, aki any- nyira szerette ezt a virágot, hogy verset is írt róla. „Portulácska, portulácska, / Édesanyám kis virága, / Ma­god olyan, mint a puskapor, / S te csak békét virágozol.” Kedves színfolt A virágosítási akció kapcsán annyi is elég, ha tavaszidőben elvetjük. Sokszínű kedves szín­foltot alkotnak környezetünk­ben. írásunkkal csak ízelítőt kí­vántunk adni a gazdag virág­arzenálból a választáshoz. Re­mélhetőleg jövőre a városlakók megértő támogatásával sikerül az utcák és a lakótelepi töm­bök virágosítási versenyét meghirdetni, amelyben senki sem lehet majd vesztes: laká­sunk, városunk szebb lesz tő­le. Surányi Dezső Beszélgetés 2 művészetről Közelebb került alkotó és közönség Környékbeli művészekkel, oktatási és közművelődési in­tézmények vezetőivel, munka­társaival, pedagógusokkal foly­tatott kerekasztal-beszélgetést a minap a városi pártszékház­ban Borbély Károly, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának igazgatóhelyettese. A nagy figyelemmel kísért, sok új ismeretet adó tájékozta­tó keretében a résztvevők ké­pet kaptak a képző-, ipar- és fotóművészet néhány időszerű kérdéséről. A vendég elmon­dotta, hogy a Minisztertanács legújabb rendeletének megje­lenése óta közelebb került egy­máshoz az alkotó és a közön­ség. Megszűnt a korábbi köz­vetítő hálózat monopol helyze­te, a művek rövidebb úton juthatnak el a megrendelők­höz, vásárlókhoz. Szó esett ar ról is, hogy — például a for­matervezésben — a művészek­nek nagy szerepük lehetne a gazdaság most annyira ,kívá natos fellendítésében. A kér dezők számos felvetésre kap­tak választ Borbély Károlytól. akitora, mint az említett esz­tendőben. Az automata töltő segítségével a félliteres üve­gekbe friss, jól kezelt Kőbá­nyai világos csordul, a nedű tankautókban érkezik a gyár­ból, itt fogadótankokba töltik át, onnan kerül üvegekbe, vagy a kimérőhelyekre szállí­tó alumínium hordókba. A kirendeltség vezetőjével, Csanád Lászlóval, a munká­jukról, a szokásokról, az igé­nyekről beszélgetünk. Megerő­síti csak, amit lépten-nyomon tapasztalni lehet. Az italfo­gyasztás kultúráján még len­ne mit szépíteni, alakítani — és ez a sörre is vonatkozik. Az emberek általában1 a könnyű italú világos sört mennyiség­re fogyasztják. Változatlanul favorit a Kőbányai világos, a palackozott közt is ez a leg­kelendőbb, megelőzi a patinás hírű csehszlovák gyárak, a pilseni, vagy a prágai iránti igényt, a lengyel sörökét. Ezüstös brigád A ceglédi töltőtelep tavalyi eredményével belépett a 100 ezer hektoliter fölött értéke­sítő .sörgyári kirendeltségek sorába: lUa ezer hektoliternyit szállítottak ki. A telepén dol­gozó Sallai brigád — tagjai javarészt nők, többcsaládosok — tavaly elnyerte az ezüstko­szorús fokozatot. Összetartó gárda, s ha egyébként a szer­telenül italozoKrol, köztük is kinek-kinek megvan a véle­ménye, munkájukat a jobb el­látás érdekében igyekezettel végzik. Elismerésük nem ma­rad el. Közös megegyezéssel szerveznek kommunista mű­szakot és most, a nyári csúcs- fogyasztásra készülőben úgy határoztak, hogy a szombati szabadnapokat, személyenként váltva, átteszik a hét más napjára: így hétvégeken sem kell, hogy álljon a palacktöl­tő gép, zökkenőmentesebb lesz az ellátás. Érkezik a sör Ceglédre tar­tálykocsiszám, teherautószám, vagonszám. A telep közvet­lenül kap Prágából, Pilsenböl szállítmányt. A gyártóhelyek­kel telexkapcsolatban vannak, a göngyöleget rendszeresen száliítjak vissza. A kirendelt­ség vezetője említette, hogy a MÁV és a Volán, mint szállítási vállalatok, pontos, jó partnernak bizonyulnak, jó a kapcsolat, ez közös érdek. Ám nemcsak sörrel foglal­koznak. üdítő italból tavaly 8 ezer hektoliternyit szállítottak boltokba, vendéglátóhelyekre. Üdítő itallal 1977 óta foglalkoz­nak, a Borsodi Sörgyár Gyöngy családjával látják el a környéket, s örömmel szól­hatnak ők is arról, hogy kere­sett a Gyöngy család. A szo­kásos mellett újdonságként*je- lent meg a meggy, alma és szamóca ízű hazai gyümölcs­ízesítésű üdítő ital. Természe­tesen Pepsi Colából is renge­teg fogy. Lévén üvegigényes cég, mi­vel az italt csak akkor tudják kiszállítani, ha az üres üve­geket visszaveszik a boltoktól visszaváltással is foglalkoznak. Nem gondmentes, de hasznos feladat. Tapasztalatuk, hogy az üveg igencsak fogyóeszköz, még akkor is, ha a visszaváltó helyen fizetnek érte. A fo­gyasztók nem becsülik annyi­ra, mint amennyit ér, kallódni hagyják, törik, zúzzák, üresen „nehezükre esik” és nem vi­szik vissza mindig a bolt­ba. ben a legtöbb a május elseje előtti napokban fogy és az ün­nepen. Sörös névünnep a ta­vaszi Sándor—József—Bene­dek, a karácsonyi János- és lst- ván-nap — sót, az utóbbi idő­ben az Anna-, a Mária-, a Ka- talin-nap is. A fizetésnapokat, jól ismerik: ilyenkor perem­kerületi boltok tartanak igényt több söritalra. Jó, hogy üdítő­ből kora tavasztól késő őszig egyenletesen és nem keveset igényelnek. A Kőbányai Sörgyár ceglé­di kirendeltsége most a má­jusünnepre készül. Igyekeznek kielégíteni a kérelmeket, mi­szerint számos településen a munkahelyek együtt majáli- soznak, s a közös virsli, deb­receni mellé fejenként egy üveg sör dukál. A ceglédi ese­mény színhelye, a csemői kis­erdő, úgy 30 ezer ember foga­dására készül, oda körülbelül ennyi üveg sört szánnak és a gyerekeknek ládaszám a pa­lackozott üdítő italokat. Az ün­nep előtti héten már javában tart a telepen a túlórás idő­szak. A szállitóautók is felké­szülnek a feszítettebb munká­ra. A ceglédi kirendeltség a já­rási székhely, a szomszédos Nagykőrös, a Tápióság, nagy része és a ceglédi járás ellátá­sára hivatott. A lehetőségek­hez mérten igyekeznek felada­tukat teljesíteni. E. K. Verses délután Április 21-én, csütörtökön délután 15 órakor irodalmi mű­sor — rendhagyó irodalomóra — kezdődik a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. József Attila és Ady Endre verseit szavalja Nagy Attila, Kazinczy- és Jászai-díjas szín­művész. Óda Európához Cegléden, a városi-járási könyvtárban irodalmi műsort rendeznek április 23-án, szom­baton délelőtt 10 órai kezdet­tel. Havas Judit előadóművész Illyés Gyula műveiből össze­állított műsorát mutatja be, műsorának címe: Oda Euró­pához. Az eseményen minden érdeklődőt szívesen látnak. Tapasz végi gyomirtás A MÁV pályafenntartási főnöksége jelezte, hogy a Bu­dapest és Cegléd közti vasút­vonal mentén vegyszeres gyomirtást végeznek. Ä vegy­szert vasúti gyomirtó szerel­vényről, illetve közúti jármű­ről szórják. A vegyszerezésre ebben az évben négy ízben kerül sor. Megújított lakásigény A ceglédi lakásügyi hatóság értesíti az érdekelteket, hogy a lakásigénylések megújításá­nak határideje április 30-án lejár. Ezzel kapcsolatban hét­főn, kedden és szerdán 8—17 óráig, pénteken 8—16 óráig,, szombaton 8—12 óráig fogad­ják az ügyfeleket. BCvarcéra­faiifolyam Órás kisiparosok számára a KIOSZ ceglédi szervezete kvarcóra-javító, továbbképző tanfolyamot tart április 25-én délelőtt 10 órától, a KIOSZ székházában. A kongresszus után ' i Vöröskeresztes feladatok A ceglédi vöröskeresztes tit­károk számára kétnapos, to­vábbképző tanfolyamot tarta­nak a héten. Számos olyan té­ma kerül napirendre, amely segíti a Vöröskereszt VI. kong­resszusa anyagának feldolgo­zását, gyakorlati alkalmazását. Cegléden negyvenkét alapszer­vezet van, ennyi hát a meghí­vottak száma is. Feladat akad bőven, jó hát, ha sok ismeret­tel rendelkezve, felkészülten foglálkoznak a témákkal. A kétnapos tanácskozáson szó esik a családvédelemről, különös tekintetei a gyermek és a család kapcsolatára. Elő- adás\hangzik el a gazdasági munkával, a vöröskeresztes munka módszertanával kap­csolatban. Szó lesz az elsőse­gélynyújtás ' oktatásáról, az egészségnevelésről, a véradó­mozgalomról, a polgári véde­lem üzemi szintű szervezésé­ről. Végül aktuális külpolitikai tájékoztatóra kerül sor, amely­re meghívást kaptak a vörös­keresztes vea^tőség tagjai is. Nehéz kezdet, jó folytatás Hosszú tóv áll mögöttük ünnep előtt A Gubody utcai telepen be­szédes a naptár. A palacko­zóknak, szállítóknak soka mond egy ünnep, egy névnap közeledte. Sörből, egy tömeg­A Pest megyei fotóklub egyik legaktívabb albizottsága a ceglédi. Nő a szervezett ta­gok száma, fejlődik a hálózat. Jelentős az olimpiai kilométe­reket gyűjtő akció, melyen a választás alapján — 84, 980 vagy, 1984 kilométert kell fut­niuk a jelentkezőknek. A leg­hosszabb táv teljesítéséhez az edzéseken is lehetőségük van azoknak, akik a klub tagjai. Akik ott voltak a fotóklub tizenegy napos nagy vendég­ségén a „megyénk kö~ül me­gyünk körül” eseményén, azok ebből 446 kilométert már a há­tuk mögött tudhatnak. A ceg­lédi albizottság tagjai közül négyen volt. k ott a mezőny­ben, Bozán Károly és Simon Endre körbefu tóttá a megyét Csendes György 320 kilométert gyűrt le. Jezerniczky Attila el­sősorban a szervezéssel, a mozgósítással foglalkozott, de nemegyszer ő is ott volt a fu­tók között. A ceglédi albizottság veze tője az a Csendes György, aki ötvennégy éves kora ellenére vállalta, hogy végigmegy az égisz útvonalon, Ez végül ke­vesebb lett, mert kezdetben bokasérülés zavarta. — Négyen összefogtunk, r december elejétől készültünk — emlékezett vissza Csendes György. — Fokozatosan növel­tük a terhelést, ami a szuper- maratoni indulása előtti két hétben volt a legnagyobb. — Ilyen hosszú táv megtéte­lére csak bátor emberek vál­lalkozhatnak. — Nem bátrak, inkább el­szántak. Csak úgy beleugrani nem szabad. Én már 1979-ben elkezdtem a hosszabb távú futásokat. Indulás előtt kötele­ző sportorvosi vizsgálaton kel­lett részt vennünk, ahol bizony többen is búcsúra kényszerül­tek Végül velünk volt Sehiril- la György, a magyar hosszú tá­vú futás specialistája, aki sa­ját tapasztalatait adta át ne­künk. — Melyik szakasz volt a legnehezebb? — Az első harminc kilomé­ter, Ekkor változó szintű tere­pen jártunk, erős ellenszéiben, s ráadásul bokasérülésem is zavart. Persze később sem veit éppen könnyű, Abonyban csu­pán arra tudtam gondolni: Csak Ceglédig eljussak vala­hogyan! Schi rill- Gyuri szak­szerű kezelése után ez sikerült, ezután már végig ott voltam a többiekkel. IL L. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom