Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
6 %MiUm 1983 ÁPRTT 7s. 20.. P7FWDA TANÁCSOK Az ingatlankezelői joghoz nincs szükség bejegyzésre Üzemi baleset mindaz, ami a háztájiban vagy bedolgozás közben éri a dolgozót 9 Nyugdíjkedvezmény szakmunkásoknak 0 Mi a hatálya a turajdon- jog-fenntartással történő eladásnak, az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésen kívül is lehet-e tulajdonjogot szerezni, és bejegyzésre alkalmas okirat-e a fotókópia? Az ingatlan tulajdonjogának átruházásával, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel és a kérdésben jelzett egyéb problémakörben összefoglalva adunk választ több olvasónknak. A tulajdonjog fenntartással történő eladása a bejegyzésének az a hatályá, hogy átruházáson alapuló tulajdonjogot, illetőleg valamely, az ingatlant terhelő jogot a bejegyzés törléséig csak annak a javára lehet bejegyezni későbbi rangsorú kérelem alapján, aki a korábbi bejegyzésben vevőként szerepel. A tulajdonjog-fenntartás megszűnésekor a tulajdonjog fenntartással törtépt eladás alapját képező tulajdon- átruházás bejegyzése a korábbi rangsorban történik az ingatlannyilvántartásról szóló végrehajtási rendelkezés 30. §-a alapján. Az ingatlannyilvántartás rendszerében a tulajdonjog fenntartással történő eladás bejegyzéséneK azért van különös jelentősége, mert ezzel elejét lehet venni az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet 14. § (2) bekezdésén alapuló felemelt illeték kiszabásának. A másik kérdéssel kapcsolatban közöljük olvasóinkkal, hogy eredeti tulajdonszerzéshez (pl. hatósági határozaton, árverésen alapuló ingatlan- szerzés, elbirtoklás, ráépítés), és hatósági rendelkezés alapján kezelői jog megszerzéséhez nincs szükség bejegyzésre. Azonban az ingatlannyilvántartásban nem szereplő (régi elnevezéssel: telekkönyvön kívüli) tulajdonos kérheti a bejegyzést. Erre jogainak megóvása végett, az elbirtoklásra tekintettel, szüksége is lehet. Azt az olvasónkat, akit ez a kérdés érdekel, olvassa el még a Polgári Törvénykönyv 121. §. (4) bekezdését. Harmadik kérdésre: a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat kellékeit az ingatlannyilvántartásról szóló rendelkezés végrehajtási utasítása (76. §) határozza meg. A polgári eljárás 196. §-ának (2) bekezdése szerinti fotókópia ezekkel a kellékekkel nem rendelkezik, így bejegyzésre nem alkalmas. 0 Milyen baleset minősül üzemi balesetnek a mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében? Az üzemi baleset általános (törvényi) meghatározását a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra vonatkozóan — tagsági jogviszonyukkal ugyan összefüggő, de egyes speciális tevékenységükre tekintettel — a SZOT szabályzata kiegészíti a következő rendelkezéssel. „Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mezőgazdasági szövetkezetek tagját a) a tagsági viszonyával ösz- szefüggő tevékenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni részesedés hazaszállítása stb.) közben éri, b) a háztáji gazdaságban végzett állattartási vagy zöld- ságtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha a munkáért munkanapot kellett jóváírni. ® Mi'yen baleset minősül a bedolgozónál üzemi balesetnek? — kérdezi gödöllői olvasónk A bedolgozó a lakásán dolgozik. Ezért külön jogszabályi rendelkezés intézkedik, hogy a bedolgozót ért baleset mikor, milyen esetben tekinthető üzemi balesetnek. E meghatározás szerint: „A bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek. a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott; b) amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte. Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte.” • Kapnak-e a szakmunkások nyugdíjazás esetén külön kedvezményt? — kérdezi P. Z. ácsai olvasónk. Az a szakmunkás, aki szolgálati idejének a tartama alatt legalább 15 éven át a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be, a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy éven át azonban már nem szakmunkásként dolgozott, kérheti, hogy öregségi nyugdíját annak a keresetnek alapulvételével állapítsák meg, amelyet nyugdíjazása évében — ha a nyugdíjazásra az év első felében kerül sor, az előző naptári évben — a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak — az év végi Házasiársaknak is külön Az örökhagyó halála esetére bármilyen vagyonáról, bárkinek a javára rendelkezhet. A törvényes öröklésnek akkor van helye, amikor nincs érvényes végrendelet. A Polgári Törvénykönyv a végrendeletnek több fajtáját ismeri. A közvégrendeletet, az írásbeli magánvégrendeletet és a szóbeli végrendeletet. Ez utóbbinak (a szóbelinek) csak a jogszabály által külön meghatározott esetekben van helye. Nem lehet viszont közös végrendeletet készíteni. Ha a házastársak, mindketten végrendelkezni akarnak, külön- külön kell elkészíteni a végakaratukról szóló írást. Az általános szóbeli végrendeletet sem ismeri el a polgári jogi gyakorlat. Nem feltétlenül kell közjegyző előtt készíteni a végrendeletet ahhoz, hogy érvényes legyen. Az otthoni fiókban őrzött és házilag készített is elfogadható, ha a minimális tartalmi és alaki feltételeknek megfelel. Mindenekelőtt ki kell tűnnie annak az okiratból, hogy a végrendelkezés az örökhagyótól származik. Megbízott útján végrendelkezni nem lehet. A teljesen cselekvőképtelen személy semmilyen végrendeletet nem készíthet, sem közvégrendeletet, sem írásbeli magánvégrendeletet. Aki korlátozottan cselekvőképes, csak közvégrendeletet tehet, ennél viszont nincs szükség sem törvényes képviselő hozzájárulásához, sem a gyámhatóság jóváhagyásához. (Közvégrendelet készítésére a közjegyzőket és a bíróságokat hatalmazza fel a jogszabály.) A részesedés és jutalom nélkül — átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol utoljára szakmunkásként dolgozott. E kedvezmény a rokkantsági nyugdíj megállapításánál abban az esetben is alkalmazható, ha az igénylő a szolgálati idejének fele rés?ét szakképzettségének megfelelő munkakörben töltötte. Az említett ún. szakmunkáskedvezményre az a szakmunkás jogosult, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése (pl. mesterlevele, segédlevele) van. A szakmunkástanuló-idő szak- képzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít. Akinek több szakmunkásképesítése van, azt a szakmáját veszik figyelembe, amelyben a leghosszabb ideig dolgozott. Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek számít a munkásmozgalomban és a katonai szolgálatban töltött idő is, ha a szakmunkás ezt megelőzően és követően 30 napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. A szolgálati időnek az a tartama, amely alatt az igénylő nem dolgozott, pl. táppénzes állományban volt, a szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából olyan munkakörben töltött időnek számít, mint amilyen munkakörben megelőzően utoljára dolgozott. Dr. M. J. vak, írástudatlan személyek, és azok, akik olvasásra, illetve nevük aláírására képtelen állapotban vannak, csak köz- végrendeletet vagy szóbeli végrendeletet készíthetnek. Két tanú jelenlétében Nézzük a leggyakoribbat, az írásbeli magánvégrendeletet. Ez lehet saját kezűleg írt, vagy idegen kézzel, illetve írógéppel készített. (Ha a közjegyzőnél leteszik, de nem vele készítettetik, az magánvégrendelet.) A legkevesebb vita a saját kezűleg írt végrendeletből adódik. (A végrendelkező személyének megállapítására nemcsak az aláírás, hanem az egész kézírás is rendelkezésre áll.) Fontos, hogy az okiratból kitűnjék, hogy annak írója halál esetére kívánt rendelkezni. Elmaradhatatlan kellék a végrendelet keltezésének helye és ideje is. Bár a bírói gyakorlat elfogadja, ha az okiraton bárhol megtalálható a végrendelkező aláírása, a most készítendő végrendeleteken Az egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról szóló 17/1972. (X. 13.) ÉVM számú rendelet módosításáról az 5/1983. (IV. 6.) ÉVM rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 13. száma) A büntető eljárás során kirendelt védők díjáról és költségeiről az 1/1974. (II. 15.) IM számú rendelet módosításával ugyanitt rendelkezett az igazságügy-miniszter az 1/1933. (IV. 6.) IM számú rendeletében. A szabadár formába tartozó egyes árak (díjak) tervezett A gyár nem felelős Megromlott a sör Kínos helyzetbe került az egyik áfész üzletvezetője: a sör megromlott. Ezért a gyár ellen kártérítési pert indítottak. Az ügyben ítélkező megyei bíróság elutasító ítéletét a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte. Döntése indoklásában egyebek között a következőket mondta ki: A sör nem úgynevezett keretgazdálkodás aiá vont termek, így értékesítése mindig a gyártó és a vevő megállapo- aasa szerint történik. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége az áfészek érdekeben azért kötött a gyárral együttműködési szerződést, mert az igényeltnél kevesebb mennyiségű sör miatt a felhasználás irányított. A gyárnak pedig termékét minél előbb el kell adnia, mert a sör nagy része gyorsan romlik. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartania a kereskedelmi szervekkel, hogy az elosztás a szükségszerűséggel összhangba kerüljön. Az üzlet a sört kifogás nélkül átvette. Igaz, hogy ekkor a szavatossági időből már több-kevesebb eltelt, tehát az üzletvezetőnek kellett eldöntenie, hogy — forgalma ismeretében — a hátralévő eltarthatósági időben értékesíteni tudja-e — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság ítélete. — Amennyiben úgy vélte, hogy erre nincs módja, az adásvételi szerződést nem kellett volna megkötnie. Azt viszont nem bizonyította, hogy az áru már a szállításkor hibás volt. Egyébként is ellenőriznie kellett volna, hogy a töltés mikor történt, mert ez különösebb vizsgálat nélkül is megállapítható. Mindezekből következik: lehetőségeit rosszul mérte fel, de ennek következményeit a gyárra nem háríthatja át. célszerű a szöveg végén aláírni. Vigyázat! A részben vagy egészben más által írt (gépírás is ideértendő) végrendelet csak akkor érvényes, ha a végrendeletet a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében írja alá. (Illetve az okiraton lévő aláírását a két tanú előtt, magáénak ismeri el.) A tanúknak nem feltétlenül kell ismerniük a végrendelet szövegét. Dolguk csak annyi, hogy a végrendelkező személyazonosságát kétségtelenül tanúsítani tudják. Nem lehet tanú az, aki ezt a személyazonosságot tanúsítani nem képes, illetve kiskorú vagy cselekvő- képességet érintő gondnokság alatt áll, valamint nyilvánvalóan nem alkalmas itt tanúskodásra az írástudatlan személy. Bármikor visszavonható A több külön lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és mindkét tanú aláírásával. (Már ahol kell a tanúk aláírása: idegen kézzel vagy géppel írott végrendeletnél.) A végrendelkező a végrendeletét bármikor visszavonhatja. Dr. Kertész Éva emelésének előzetes bejelentési kötelezettségéről a 3/1933. (IV. 6.) ÁH számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 13. száma.) A társadalombiztosításról szóló egyes rendelkezések végrehajtásáról ugyanitt jelent meg az 1/1983. (IV. 6.) SZOT sz. szabályzat. A Balaton üdülőkörzet egyes településein a földrészletek belterületbe vonásának és a zártkertek kialakításának átmeneti korlátozásáról a 7/1983. (IV. 13.) MÉM rendelet is a Magyar Közlöny 15. számában találják meg az érdekeltek. Amit a végrendeletről tudni kell Elsőrendű örökösök ,a gyerekek ^ Az ember még életében szeretné eldönteni, hogy ^ munkája gyümölcsét ki élvezze tovább halála után. ^ Akinek gyermekei vannak, rendszerint (persze kivétel ^ is akad) őket részesíti előnyben. Ebben az esetben nem ^ kell külön formaságokhoz kötött végakaratot kinyilvání- ^ tani, azaz végrendeletet készíteni, mert a törvényes ^ öröklési rend szerint is az első rendű örökösök a gye- í rekek. TÍZ NA P RENDELETÉIBŐL Tallózás Üzemi lapokban olvasluk j; Egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok, az üze- á mek gazdálkodásában az új iránti fogékonyság. A meg- f szokottól eltérő módszerek alkalmazása, gyors bevetése 6 viszont nagyobb rugalmasságot, jobb szervezeti formá- '/ kát követel meg. S ez elsősorban a gazdasági és műsza- ^ ki vezetők elé állít egyre növekvő feladatokat. Természetesen nem elegendő egy vállalkozó szellc- í mű igazgató, főmérnök. A vezetést ebben az esetben sok- ^ kai tágabban kell értelmezni, mert a változás csak az ^ üzem egész műszaki és szervező gárdájának együttmü- ^ ködösével érhető el, Az ő munkájuk pedig csak a kö- ^ zépvezetők — művezetők, technikusok — támogatásával £ érheti el a célját. S mindebből már egyenesen követke- ^ zik, hogy egy ilyen szellemű irányítás hat a dolgozók '/ gondolkodásmódjára, a feladatok valóra váltására. ff, S hogy az ilyen irányú változás igénye mennyire na- í pirenden van, azt az üzemi lapokban megjelenő publi- £ kációk is alátámasztják. Most ezekből az írásokból vá- f lógattunk. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! a ganz Árammérőgyár dolgozóinak lapja A gödöllői gyár pártbizottsága megállapította, hogy az elmúlt években gazdasági kérdésekben nem sikerült az elvárt mértékben előrelépni. Gazdálkodói rendszerek bevezetését kell megvalósítani minden olyan területen, ahol erre lehetőség van. Szükséges keresni például a tőkés importból származó anyagok helyettesítésének módjait. Idén a gyakorlatban is eredményeket kell elérni a számítógépes termelésszervezésben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján további létszámcsökkenéssel számol a gyár. Növekszik tehát a belső munkaerő-gazdálkodás szerepe és jelentősége. Tudatosabban építenek a bedolgozói rendszerre, a dolgozók mellékfoglalkoztatására, esetenként élnek az átcsoportosítás eszközével is. Mindezeknek a feladatoknak a valóra váltása a vezetőktől kezdeményezőkészséget, rugalmasságot, az új út keresését követeli meg. S lényeges, hogy munkájuk megítélésének alapja legyen: hogyan feleltek meg ezeknek az igényeknek. jár közvetlen anyagi és erkölcsi elismerés. A munkaverseny irányítása, szervezése nem elég széles körű, a különböző vezetői szinteken nem sokat tesznek kibontakoztatásáért, működési feltételeinek javításáért. A brigádtevékenység színvonala ugyanis gyakorlatilag a közvetlen gazdasági vezetőn múlik. A jó brigádvezető csak segítheti a munkát. Jellemző a szocialista brigádokra, hogy tagjaik negyede- harmada aktív a brigádélet minden területén. Sajnálatos, hogy ez az aktív harmad még nem tudja megtalálni a másik kétharmad tenniakarásának kereteit. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a brigádok még sok év után sem ismerik a feladatokat, a kezdeményezési lehetőségeket. VH.AQ PROLETÁRJAI. EOViBOtJTTEIO A gyár KISZ-fiataljai megvitatták a műszaki értelmiség helyzetét, ebből a beszélgetésből idéz a lap néhány tanulságos véleményt. A vita résztvevői sajnálták, hogy a gyár vezetői nem vettek részt a beszélgetésen. A kialakult kép ennek ellenére reális volt — állapítja meg a cikk szerzője. yiLÁG PRQLEtÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! A Csepel Autógyár üzemi lapjában is a műszakiak növekvő szerepéről olvashatunk, mivel a feladatok 70 százaléka műszaki. A vállalat számít a műszakiak alkotókészségére, amely nélkül a céljaikat nem érhetik el. Az eddigi eredmények biztatóak, de további alkotó munkára lesz szükség. Lényeges a tervben megszabott feladatok határidejének betartása, erre ösztönöz a vállalati prémium- rendszer is. Természetesen továbbra is nélkülözhetetlen az üzemekben dolgozók alkotó tevékenysége, hiszen a konkrét termelőhelyen. illetve a gépeknél számtalan lehetőség kínálkozik az újításra. Feltétlenül szükséges javítani gyárak, a gyáregységek új iránti fogadó- készségén, mivel az eddigi tapasztalatok azt jelzik: egy-egy új ötlet kivitelezése egy-két évig is elhúzódott. Ez pedig a mai gazdasági körülmények között megengedhetetlen. P^ljftBŰZfiKTW A lap a szocialista munkaverseny értékelése során vizsgálja, hogy a mozgalomnak milyen lehetőségei vannak a termelés korszerűsítésében, fejlesztésében. A termelés feltételei szigorúbbak lettek, nőttek a minőségi követelmények. De a munkaversenyben nem lehet mindig érvényesíteni a teljesítményelvet. Gyakori, hogy egy-egy üzem munkája nem pusztán a dolgozók erőfeszítéseitől függ. A munkások nincsenek közvetlenül érdekeltté téve az anyag- és energiatakarékosságban. A munkaversenyben való részvétellel nem Az egyik .hozzászóló szerint nem pusztán a gazdasági helyzet, a változásokat követelő időszak teszi szükségessé a fiatal műszakiak még több és jobb munkára való ösztönzését, hanem az a tény is: egy diploma komoly pénzbe kerül! S egyre inkább luxus ezt az értéket parlagon hevertetni. Egy másik vélemény szerint a fiatalok nem várják, hogy a fizetésüket sürgősen és nagy összeggel emeljék, tudják, hogy erre nincs lehetőség. De az elvárások megfogalmazásával, azok számonkérésével, díjazásával hitet plántálhatnak beléjük, hogy érdemes gondolkodni, újra törekedni. Végül többen is elmondták, hogy sok az adminisztráció, a felesleges üresjárat. Előfordul, hogy bizonyos esetekben kevés idő jut a konkrét munkára. flMÉBBÉnr» A diósdi üzemben is állást foglalt a pártbizottság a gazdaságpolitikai munka legfontosabb kérdéseiben. Kiemelték a gyors ütemű gyártásfejlesztést, a termelés műszaki előkészítésének és irányításának hatékonyságát, a technológiai fegyelem betartását. Az anyag- és energiatakarékosság javítására egy energiatakarékossági bizottságot hívtak életre, valamint ösztönzik a tervezői gazdasági munkaközösségek alakítását. Ezeknek elsődleges feladatuk lenne az import anyagok helyettesítésének kidolgozása és az anyagtakarékosság egyéb módszereinek a felkutatása. Fontos feladat az előírt készletszintek tartása, a költségcsökkentés, a bérek és a teljesítmények összhangjának megteremtése. Ezek a tennivalók mind szoros összefogásban állnak a gazdasági vezetés szervező, termelésirányító munkájával. M. N. P.
