Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSBA XXVII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1983. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Az evígeseket Könyvtár, klub, pálya várja A mindsnnsp] munka aranyfedezete A múltkoriban valahol egy beszélgetésen a kisebb munkásközösségek kerültek szóba, meg az a hármas követelményrendszer, amely az egyént és a kollektívát egyaránt előbbre viszi. Aki éppen szólt, a szocialista brigádok céljait vette volna sorra, de -egy pillanatnyi memóriazavar megakasztotta. — Szocialista módon élni, tanulni, de mi is a harmadik? — Töprengett egy keve­set, míg a többiek játékos korholással kisegítették: — j, Ügy látszik, te már a munkát elfelejtetted. Derű villant j! a szemekben, majd folytatódott a meghitt diskurzus. Mi tagadás, mostanában mintha éppen a munkáról es­ne hangsúlyosabban szó. A kö­rülmények mind türelmetle­nebbül ösztönöznek bennün­ket; próbáljunk meg mihama­rabb felnőni feladatainkhoz. Az emberek többsége azono­sul a célokkal, más kérdés, hogy kit hogyan és miként ta­nítottak meg — vagy be — dolgozni. Ami most a legfon­tosabb lett, az a tanulás, és az életmód függvényében lett az­zá. Aki rest és érdektelen volt a tanulóéveiben, az bizony pancser maradt a munkapad­nál is. Művezetője tudja, hogy rá csak kevésbé precíz mun­ka osztható. A másik meg mintha kettő helyett dolgozna, úgy hajt, csak hogy vastagabb legyen a boríték, mert célja van a pénzzel. A harmadik nemcsak a kezét mozgatja, ha­nem az eszét is, afféle ötlet­ember. aki — ha el nem vet­ték a kedvét — időnként si­keres újításokkal áll elő. Hasznát látták A gyárkapun belül mi a leg­fontosabb? Persze, hogy a tervteljesítés, de a megvalósí­tás módozatait szélesebb hori­zonton. nagyobb összefüggé­sekben kell látni. A munkás- művelődés nem maradhat ki az összképből, nemcsak azért, mert érvényben levő határo­zatok követelik meg fellendí­tését, hanem a munkahely jól felfogott önös érdekéből sem. Cegléden például ott van a város egyik legkorszerűbb vasipari üzeme, az ÉVIG vil­lamos kisgépgyára. Mivel vi­szonylag fiatal és folyamato­san fejlesztett munkahely, ele­ve korszerűbb a felszereltsé­ge, megvoltak azok a ténye­zők, amelyek a szervezett munka kialakítását lehetővé tették. Ugyanakkor a szala- gok mellett néhány részfeladat elsajátítása nem követelt sem­mi ördöngösséget, ezért a me­zőgazdaságból és a háztartás­ból elszegődött nők is köny- nyen megtanulták, amit kel­lett. Akkor ezek az emberek közvetlen hasznát látták — kenyerükről lévén szó — az ismeretgyarapításnak, s az vol­na a jó. ha éppen ilyen ma­gától értetődő természetesség­gel befogadói lennének sok más fontos és hasznos tudni­valónak. Ha felismernék, hogy ők lesznek teljesebb emberek ezáltal. Ez az érem egyik ol­dala. a másik meg az, hogyha vezetők mit tettek a közmű­velődés érdekében? Két fórumon is vitatéma volt ez a minap. Először a villamos kisgépgyár pártve­zetősége vesézte ki ezt a kér­déskört, majd a párt városi végrehajtó bizottsága elé ter­jesztette az így kialakult je­lentést. A tényekből kendőzetlenül kitűnik a jelenlegi helyzet. A pártvezetőség felülvizsgálta a gyárbeli közművelődés hely­zetét. feladatokat szabott meg. Figyelemmel volt a dolgozók összetételére, a már említett — nagy számú — betanított női gárdára, amely a városbe­lieken kívül Törteiről, Csemő- böl, és Újszilvásról bejárók­ból alakult ki. Kulturális kínálat A teendők az alapoktól in­dultak ki: a művelődés iránti igény felkeltésétől, az általá­nos iskolai végbizonyítvány megszerzésétől, a politikai is­meretgyarapítástól. Ehhez kapcsolódik az emberek gon­dolatformálása, a szakmai képzettség megszervezése, az ismeretek felújítása és kiegé­szítése. A munkásművelődés fejlesztése, a sport és a szóra­kozás lehetőségének megte­remtése logikusan kapcsolódó láncszemei ennek a program­nak. Anélkül, hogy túlértékel­nénk, amit az EVIG-toen tet­tek, a jelentés szerint, az elő­rehaladás szembetűnő. A szo­cialista brigádmozgalom és a munkaverseny keretei között is számon tartják a kulturális tevékenységet. A gyár műsza­ki és szépirodalmi könyvtárá­ban együttesen 9500 kötet van. A beiratkozott látogatók szá­ma 420. A 202 bejáró közül 76 olvasó. Az üzem, mint magára adó munkahely, egy helytör­ténésszel feldolgoztatta saját múltját és Gyár a város szé­lén címen megjelentette. Házi múzeumukat ugyancsak szíve­sen mutatják meg a vendégek­nek. Az általános iskola egyes évfolyamainak egy időben ki­helyezett tagozata működött náluk, az utóbbi időben azon­ban kisebb számban vannak a hiányzó alapismereteiket pó­tolni szándékozók. A szak­munkástanulók társadalmi ösztöndíjat kapnak. Amíg volt a városnak működőképes szín­házterme, a táj előadásokon negyven-ötvenen is részt vet­tek. Vidéki színházak megte­kintésére sem voltak restek. Most a művelődési központtal együttműködés keretében ala­kítanak ki programokat. Negyvenezer forintot fordíta­nak erre a célra, de a műso­rok színvonala visszaesett, és nem azt kapja a gyári gár­da, amit a megállapodás tar­talmaz. Ugyanakkor sikerük volt az író-olvasó, színész-né­ző találkozóknak, a politikai fórumoknak. Tanulniuk kell Sokat tettek azért, hogy az emberek szabad idejüket kul­turált körülmények között tölthessék el. Megnyílt az EVIG-klub, ám most éppen felélesztésre vár. A Putrisarki erdőben nagyszerű faházat emeltek, de azt sem veszik igénybe annyian és úgy, ahogy lehetne. A tömegsport céljait szolgálja a gyári sportpálya, amelynek megépítését annyian kérték. Most, amikor már egy­milliós költséggel elkészült, nem tudnak nagyobb tömege­ket bevonni a testmozgásba. Azon túl, hogy a gyár párt­vezetősége továbbra is figye­lemmel kíséri és irányítja a közművelődési tevékenységet, nemcsak az ezzel megbízott bizottságnak vannak feladatai, hanem a KISZ-nek és a szak- szervezetnek is, mert csak így válhat még kedvezőbbé a helyzet. Tanulásra pedig nem csak azokat kell ösztönözni, akik az általános iskola vala­melyik osztályánál elakadtak, hanem a magasabb képzettsé­gűeket és beosztásúakat is. Ahhoz, hogy a hazai és a kül­földi piac kérlelhetetlen verse­nyében hosszú távon megáll­ják a helyüket, a magas szak­mai képzettségnek ázsiója kell, hogy legyen. A párt-végrehajtóbizottság a jelentésből kitűnő fejlődés folytatására ösztönözte a gyár- belieket. Javasolta, ne csak a rendezvényekre összpontosít­sanak, hanem az egyéni ér­deklődést is hagyják kibonta­kozni. Ehhez kell a klubélet, a szórakoztató, kikapcsoló program, időnként a családias összejövetel. Mindez erősíti a közösségek összetartozását, ja­vítja a légkört, ’és aranyfede­zete lehet a mindennapi mun­kának. Tamasi Tamás Tanácstagi beszámolók Április 8-án, pénteken dél­után három órakor Cegléden, a Czárák dűlői iskolában Oláh István, a 76-os és Gőz József- né, a 77-es körzet tanácstagja tart tanácstagi beszámolót Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára április 6-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali szobájában. Képernyőn, filmvásznon Fel-feltűnlk kedves alakja Emlékplakett a színművésznek Kezdhetnénk így is: — Figyelem, figyelem, a felvétel indul! Csapó! Kész! Mehet! (Szín: kora tavaszi vidéki város utcája, régi ház, fényes ablakokkal. A magas kőkerí­tésen rügyeit bontó orgonabo- kor legfelső ágvége látszik. Autó a ház előtt, ember a zöld teli vaskapu előtt, nyomja a csengőt, rátenyerelve. Idős nő hangja bentről: Ki az? Csengőnyomó (leveszi a csengőről a tenyerét): Művész­nő, megjöttem magáért. Női hang (meglepetten): Ér­tem? De hiszen a táviratban az volt, hogy holnap ... Csengőnyomó: Az a távirat volt, ez meg én vagyok. Tes­sék sietni, mert most fél há­rom és négykor felvétel! Női hang (megadóan): Rendben. Várjon, magamra kapok valamit. (A pilóta a falnak támasz­kodik, cigarettát kotor elő a zsebéből, rágyújtana, de nyí­lik a kapu. Vékony termetű, ezüstös hajú idős nő lép ki rajta.) Idős nő: No, akkor mehe­tünk. ★ Bár nyugdíjas, fáradhatat­lan, s ha a lehetőségek enged­nék, még fáradhatatlanabb lenne Patkós Irma színmű­vésznő, Cegléd szülötte és hosszú évek óta újból e város lakója. Kedves arcát most is számos filmen, tv-játékban látjuk, karakterszerepben, epi­zódszerepben, egész előadáson át, vagy csak villanásnyira: a rendezőnek a filmhez énp az ő, csakis az ö arca kell. Öröm­mel elfogadja, alakít. A kö­zönségért él. Szereti a várost a maga módján, köszönettel veszi, hogy a művésznő a köz­életben oly cselekvőén részt vesz itt, szűkebb pátriájában. Ünnepség, n.őtalálkozó, bri­gádösszejövetelek. Nemrég, egy magyar—szovjet asszony- találkozóra meglepetésül fia­tal orosz költő versét tanulta meg, természetesen oroszul. Szófiában, a szocialista or­szágok nemzetközi tv-film- szemléjén a legjobb női alakí­tás díját ő kapta. Nívódíjas. A Szocialista Kultúráért kitünte­tést néhány éve vette át. Ta­valy szép nyara volt: Siófo­kon, Kálmán Imre zeneszerző születésének 100. évfordulóján, Sóskútiből raknak falat Ha elkészül a ceglédi sportcsar­nok, egyszerre hét- százhúsz néző láto­gathatja a rendez­vényeket. Az új létesítményben a nagy csarnokon kívül kondicionáló termek, öltözők, fürdők kapnak he­lyet és még társal­gó is lesz. Felső képünkön belső vakoláshoz, válasz­tófalazáshoz ke­vernek anyagot a kivitelezők, a DU- TÉP dolgozói. Al­só képünkön: sós­kúti kőből hiízzák fel a külső falat. mint egykori primadonnát ünnepelték, tisztelettel köszön­tötték. ★ (Szín: az öreg ház beüvege­zett tornáca, vendéggel. Besüt a tavaszi nap. Patkós Irma színművésznő az imént jött be a kertből, ahol kapált, vete- ményezett. Öltözéke eszerint alkalomhoz illő.) Vendég (mint aki nem tud semmit): Van-e most szerepe Irma néninek. Művésznő (szeme sem reb­ben, veszi a lapot): Igen, Brecht: Szecsuáni jólélek cí­mű darabját televízióra ren­dezi Rajnai András. A ező- nyegkereskedő feleségét ját­szom, aki az egyik jó lélek. És itt a mese, amit karácsony­kor mutat be a tv: Rózsa Já­nos rendezésében a Boszor­kányszombat. A Piroska nagy­mamája vagyok. A farkasos Piroskáé. És április 13-án majd láthattok a tv-ben, ha megnézitek a Tizenharmadik elnök című darabot. Vendég: És előbb? Művésznő: Előbb? A ceglédi felszabadulási ünnepi tanács­ülésen. De gyerekem, ez nem szerep, hanem igen nagy meg­tiszteltetés! Köszönöm, hogy megkapom, örülök, hogy meg­értem. ★ A ceglédi városi tanács dísztermében, felszabadulá­sunk ünnepe alkalmával Pat­kós Irma színművésznőt a Cegléd városért emlékplaket­tel tüntették ki, köszönve, el­ismerve szülővárosáért kifej­tett tevékenységét. Eszes Katalin Vétkes a silány papír A friss juhtúrót szeretik Semetka Gyuláné ceglédi olvasónk kifogásoló levelét közöltük a napokban: a pia­con kapható juhtúró minősé­gével nem volt elégedett. Le­velére a következő válasz ér­kezett, amelyet, mivelsokakér­deklődésére tarthat számot, szintén közlünk. — Tizenhárom éve, hogy a ceglédi piacra járok, juhtúrót, juhsajtot és erőstúrót árulok tavasztól őszig. Esetenként té­len is, ha van erőstúróm, amit begyúrunk, hordákban tárol­juk. Vásárlóm panaszára vá­laszom a következő: Tavasszal kezdődnek a fejő­sek, ekkor kezdjük az első go- molyákat készíteni. A levegő hőmérséklete ilyenkor még nagyon alacsony ahhoz, hogy a gomolya kisziikkadjon, zsí- rosodjon. A túrót a gomolyá­ból darálással készítjük. Ha a levegő melegebb, ez hamarabb szikkad, zsírosodik. Tavasszal még nem tudom kivárni azt a hosszú időt, amíg a gomolya teljesen meg nem érik. Ez az idő körülbelül három heti tá­rolást jelentene. Ennyi idő alatt a gomolya nemcsak szik­kad és zsírosodik, hanem íze is változik, kissé kesernyés lesz. Az ellenőr nem is enged­né árusítani, a keserű túró bakteriológiailag ‘is kifogásolt. Élvezhetetlen lenne, ami sem nekem, sem a vevőknek nem volna kedvezd. Ha a hőmér­séklet eléri a plusz 15—20 Cel- sius-fokot, a ki vár ás i idő 4—5 napra csökken. Persze, ez még nem a gomolya teljes be- érési ideje. Megjegyzem, hogy vásárlóim hetven százaléka a nagyon friss túrót szereti. Nyáron a túró gyors beérése miatt például észrevehetően csökken vevőim száma. — A túrót, a sajtot vevőim a vásárlás előtt mindig meg­kóstolhatják, tehát nem áru­lok zsákbamacskát. Ami a cso­magolópapír minőségét illeti, sajnos, lassan egy éve nem le­het kapni sehol, nem tudok beszerezni zsírpapírt. Így kénytelen vagyok árumat rosszabb minőségűbe adagolni. A papír a legkisebb nedves­ségtől, így a túrótól is átázik. Balog Andrásné Nagykőrös Tass utca 2. Helyben va­gyunk: zeng a ház, tehát a fiúk nem mentek sehová. Arany két gyerek, igen jól megértik egymást, kivált­képp hadakozás­ban. Berzenkedő két kis kakas, kö­römre, hangerőre mennek a viada­lok csak, mert sportszerűek. Hát még, ha felnőttet észlelnek a köze­lükben ! A két gye­rek: mint valami Döntés egyezségre jutott diplomáciai testü­let. Van itt fifika. Ám most rögvest ölre mennek. Az egyiknek ökölbe szorult a marka, valamit rejt, fogva tart ujjai bilincsé­ben. — Add vissza! — Nem adom! — Add vissza! — Meee... Győztek az éllovasok Kapu mellé is jutott labda Monor és Gyömrő egyaránt nyert A Monor-Cegléd összevont járási labdarúgó-bajnokság tavaszi második fordulójában két összecsapás is elmaradt. Az egyik a Dánszentmiklós— Abony találkozó, melyet ké­sőbbi időpontban játszanak majd le. A bajnokság első két- helyezettje, a Monor és a Gyömrő egyaránt nyert, így tovább tart versenyfutásuk a bajnoki címért. A következő fordulóban egymás ellen mér­kőznek. A ceglédi járási csa­patok közül a Ceglédbercel mindkét pontot otthon tartot­ta, az idegenben pályára lé­pő Kocsér egyet sem szerzett. Törtei egy ötöst lőtt a Kecs­késcsárdának. Eredmények: Monor—Péteri 4-0, Ceglédbercel—Maglód 3-1, Nyáregyháza—Kocsér 2-1, Ecser—Gyömrő 1-2. Törteién a Kecskéscsárda vendégszerepeit, s 2-0-ás fél­idő után 5-0-ás vereséget szen­vedett el. A találkozót végig a hazaiak irányították, nagy mezőnyfölényben játszottak. A I Törtei helyzeteinek csak egy részét használta ki, így még nagyobb különbséggel is győz­hetett volna. Góljaikat Kovács II. (2), Neltlik, Budai és Se­bők II (11-esből) szerezték. A győztes törteli gárda összeállí­tása a következő volt: Kamo- csai — Zsilka, Sebők 1., Pász­tor Gönczöl, Király (Szűcs) Mihály, Sebők II., Kovács II., Neltlik, Budai. Jó játékával Sebők I., Pásztor és Neltlik tűnt ki. Folytatódott az ifjúsági baj­nokság, a vendégségben pá­lyára lépők közül ketten nagy különbségű győzelmet szerez­tek, de ők már csak 1-1 rú­gott góllal. A veszteseknek nem sikerült betalálni ellen­felük kapujába. Eredmények: Monor—Péteri 1-0, Ceglédbercel—Maglód 0-5, Nyáregyháza—Kocsér 1-0, Ecser—Gyömrő 0-8. V. L. vSSN 01S3—2SOO (Ceglédi Hírlap) — Ide figyelj, vagy visszaadod, vagy megadod a nyolc forintot, vagy agyonütlek!!! Vésztjósló csend. A tárgyon, mintha lazulna a tenye­res-ujjas wert- heim. Azután vil­lámgyorsan meg- szigorul. Foga kö­zül sziszeg a bir­tokló. Döntött. — Hány percem van? (e. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom