Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

tCsiksok és zárak mestere A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1983. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP Polcosakban induló buszok Csúcsidőben csuklósok iámat Városi forgalomban, vagy hosszabb távon, fontos közle­kedési eszköz az autóbusz. A közúti személyszállítást Ceglé­den, a járásban — említhetjük úgy, hogy Dél-Pest megyében — a Volán 20. Vállalat ceg­lédi üzemigazgatósága látja el. Ikarus-buszaikat mindenütt jól ismerik, gépjárművezetőstül, mivel népes a törzsgárda. Rég­óta magas a mérce, aki marad, az biztos, hogy éveit számlálva is „hosszú távú” buszvezető. A ceglédi üzemigazgatóság­nak ötvennégy Ikarus—200-asa van. Néhány éve még sokat szolgált, dohogó buszaikról voltak ismeretesek, ám gyors és alapos típusváltás történt. Munkába álltak a nagyobb be­fogadó képességű csuklós autó­buszok, főként ilyenekkel eny­hítik a csúcsidei zsúfoltságot. A menetrend miatt, vagy a buszok személyzetére közel sem neheztel annyit a buszozó lakosság, mint egykoron. Mint­ha a járművek műszaki álla­pota, esztétikus külleme az utaztató és az utas közti jó vi­szonyt is megerősítette volna. Arról, hogy a Volán 20. Vál­lalat milyen tevékenységet fejt ki napjainkban Cegléden a tö­megközlekedés érdekében,leg­utóbb a városi tanács végre­hajtó bizottsága előtt számol­tak be. A város vezető testü­leté értékelte és elismerte ér­demeiket, munkájukat. Balesetmentesen Lassan negyedik esztendeje, hogy a szűkös és igen mosto­ha körülmények közt működő 20-as Volán — ahogy a ceg­lédiek röviden nevezik — ki­költözött korszerű, új telepé­re, a külső Körösi útra. Ez sok mindenben jó irányú vál­tozást hozott. A munkakörül­mények lehetővé tették, hogy a műhelyben dolgozóktól még jobb, pontosabb munkát kér­hessenek, s fogadjanak el. Ja­vult a szociális ellátottság, jobban törődhetnek a gépjár­művezetők és a műszakiak egészségével, munkavédelmé­vel. Az üzemigazgatóság buszai tavaly külszolgálaton 4,1 mil­lió kilométert futottak. Bal- lesetmentességért a forgalmi egység szép érdemeket szer­zett: negyvenkilencen kaptak elismerést a balesetmentesen megtett 250 ezer kilométerért, huszonnyolcán 500 ezer kilo­métert, heten 750 ezer kilomé­tert vezettek balesetmentesen. Jól működik a ceglédi üzem- igazgatóságnál a forgalombiz­tonsági őrhálózat. Fontos fel­adatuk területükön a baleset- veszélyes helyek feltárása. Munkálkodásukat jó néven ve­szik, elismeréssel fogadják a közlekedésrendészeti csoport­ban, társadalmi munkában hu­szonöt ember lát el önkéntes rendőri feladatokat, így Ceglé­den, Nagykörösön és Nagyká- tán. Más adózás A múlt esztendő terveit tel­jesíteni nem volt könnyű. Az utaztatás, személyszállítás tu­lajdonképpen szolgáltatás és ha az, akkor nemcsak kínálat­ra, hanem keresletre — uta­sokra — van szükség. Az öt­napos munkahét, az év közben történt tarifaváltozás egy se­regnyi kérdőjelet írt a volá- nosok tiszta lapjára is. Űj szi­tuációkkal találkoztak, új fel­adatokkal kellett megbirkóz­niuk. Más lett az adózásuk és ez a bevételt legalább úgy befo­lyásolta, mint a módosult díj­szabás. Napközben észrevehe­tően csökkent a járatok ki­használtsága. Az üzemigazga­tóság igyekezett rugalmasan alkalmazkodni az új helyzeté­hez és olyan megoldást találni, ami számukra és a nap mint nap buszozók számára megfe­lelő. A szerződéses és a külön­járatok itt külön üzletágat je­lentenek. E téren nőtt a kíná­lat és a verseny az igénylőkért. A Volán Utazási Iroda, amely a Szabadság téri busz- végállomáson létesült, még több feladatra képes lett vol­na, mint amennyit vállalni tu­dott. Az utaztatással együtt járó, csatlakozó szolgáltatásai­kat a lakosság még nem is­meri eléggé. , Cegléden öt helyi autóbusz- vonal van. A város központját az ipari munkahelyekkel, a va­sútállomással, a kórházzal kö­tik össze. A közeli települé­sekre járó buszok tizennégy vonalon járnak, három távol­sági járat érinti Ceglédet, így innen könnyűszerrel utazhat az ember Bajáig, Egerig, Du­Egy sereg diák Szünidőben Türingiában Régi ceglédi tudósító, Koncz Tibor nyugdíjas kereste fel a hírrel a szerkesztőséget. Olyan diákokról szól, akik egy utazó truppban kellemesen töltötték a tavaszi szünidőt. A szakmunkástanuló fiata­lok egy csoportja saját költ­ségén, gyűjtögetett pénzén hat napot töltött az NDK-ban, Türingiában. Szép tájakon jár­tak, hangulatos, patinás kis városokat, történelmi emlékhe­lyeket kerestek fel, lerótták kegyeletüket a buchenwaldi emlékműnél. A zord időjárás igaz, néha szobafogságra ítél­te őket, de ez mit sem vont le az utazás értékéből. Leg­feljebb, ha megjegyezték: el­fér a pakkban néhány ke­resztrejtvény, könnyű olvas­mány. És persze a jó kedvet, kíváncsiságot ezután sem sza­bad otthon felejteni. Bemutatkozik a Jászság Játszó- és táncház, vacsoraest Érdekes eseménysort terve­zett ezekre a hetekre a ceglé­di helyőrségi v.űvelődési köz­pont. Jászsági napok címmel olyan programot állítottak össze, amelyeken a szomszéd megye jászsági területe mutatkozik be, kultúrájával, művészeté­vel, munkájával. , Rendeztek hímző kiállítást, népi faragók mutatkoznak be a most látha­tó kiállításon. Egy délelőttön a jászkiséri művelődési ház érkezik ven­dégségbe a Játszóház óvodá­soknak cimű műsorával. Lesz a felnőtteknek is jászsági tánc­ház, Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes vezetője vezeti, zenekaruk lép fel ezen a dél­utánon. A vacsoraest étkeit a jászberényi Lehel étterem szakácsa főzi majd. Gyártmá­nyaival kiállításon mutatkozik be a hónap végén a Jászbe­rényi Hűtőgépgyár. naújvárosig, Cserkeszőlőig vagy a fővárosba is. A pályaudvar helye Cegléden különböző fórumo­kon, a város fejlesztésével kap­csolatos tanácskőzásokon min­dig fő téma az autóbusz-köz­lekedés, a buszpályaudvar he­lyének kérdése. Régi terv, hogy kitelepítik a Szabadság térről. Az a tanulmány, amelyet Ceg­léd városfejlesztésével kapcso­latban a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készített, több javaslatot vetett fel. .A beruházás előkészítésének me­netéről a városi tanáccsal kö­zösen tárgyalnak. Egy új állo­más megint feladatok, változá­sok seregét adja majd, hiszen a forgalom átszervezését meg kell oldaniuk. Erre készek. Számításaik szerint a város központját nem lehet, nem cél­szerű mentesíteni teljes mér­tékben az autóbusz-forgalom­tól. Kiszámolták, hány járat­nak kellene például így is a Szabadság térnél megállnia. A közeljövő feladatait em­lítve a Volán 20. Vállalat vezetői említették: fontosnak tartják a szállítás megbízható­ságát, csökkenteni akarják az esetleges késéseket, a járatki­maradásokat. Még pontosabbá teszik az utasok tájékoztatását, emelik az utaskiszolgálás szín­vonalát, amennyire a körülmé­nyek azt engedik. Több gondot akarnak fordítani a megálló­helyek, autóbuszfordulók ki­építésére, forga lombiztonságá­ra. A közvélemény-kutatás továbbra is fontos marad, nap­rakészen akarnak tájékozódni. E feladatokat minden dolgozó­juk ismeri, eszerint végzi a feladatát. E. K. 'Aki előtt minden ejtő kinyílik Van Cegléden egy ember, aki előtt minden ajtó ki­nyílik. Maga sem tagadja, nap mint nap sokan igénybe veszik ezt a tudományát. Volt már dolga mindenféle zárral, talán éppen csak erényövvel nem. Mondhatnánk, itt ő a kulcskirály, hiszen ebben a műfajban egyelőre ő műveli a tisztes ipart széles e környéken. Amióta szó­lásmondásként sem említik, hogy fából a kilincs, madzag a húzója, sokféle bonyolult zárszerkezet nyitját kell is­mernie. Vukovics József okleveles gépésztechnikus a Felház ut­cában egy garázsnyi műhely­ben folytatja az ipart. Munka­köre a kulcsmásolás és a zár­javítás, s ebben profinak szá­mít, bár mindössze ősz óta fő­foglalkozású kisiparos. Előtte négy évig csak a gyárban vég­zett munkából hazatérve bíbe­lődött a kulcsokkal. Így lenne ez talán még ma is, ha nem ostromolták volna egyre töb­ben. Végül választania kellett: vagy feladja kulcspozícióját, vagy búcsút mond élete első munkahelyének, az EVIG-nek, ahol huszonkét évet húzott le békességben. Az iparengedély a műhely falán lóg bekeretezve. A mun­kaeszközök, gépek célszerű el­rendezésben, s ha valamire büszke a mester, akkor az a saját találékonysága és ügyes­sége. Maga gyártotta gépek — Kezdő tőke híján ma­gamnak kellett összeügyesked­ni a kézi vezérlésű, speciális kulcsmásoló gépet. Egyszer Bécsben járva prospektust hoztam egy kereskedőtől. Ma­gyar pénzben vagy nyolcvan- ezer forint értékű valuta kel­lett volna a vásárhoz. Monda­nom sem kell, nem azon tör­tem a fejem, honnan szerezzem meg, hanem esténként addig forgattam a fényképeket, raj- zolgattam, barkácsoltam, mire a saját szerkentyűm összejött. A helyiség közepén áll egy szerkezet. Állványa valaha egy azóta kiérdemesült varrógépé lehetett. Rajta ugyancsak vala­miféle berendezés, de az még nem kelt életre. — Magam fusizom ezt is. Néhány hét múlva, ha elké­szül, betűmásolásra haszná­lom. Kellenek a névtáblák az emeletes házak iakásainak aj­tajára. Megtermett fémplajbász ta­pogatja majd le a betűket, számokat. Az írásminta már elkészült, jól olvasható, ele­gáns feliratok lesznek. — De a tábláknál mégiscsak fontosabbak a zárak — lendít­Új képet ál § főtér jük tovább a beszélgetést. — ■Amik most forgalomba van­nak, milyenek? — Hazaira, külföldire nem lehet panasz, mert megbízha­tó konstrukciók. Legfeljebb csak akkor van baj, ha szak­szerűtlenül szerelik fel, avagy elfelejtik a kulcsot megfordí­tani a zárban, mert az is elő­fordul. A legmegnyugtatóbb megoldás, ha két zár van az ajtón. Ezt a hatásos védeke­zést a legtöbb betörő zokon veszi — állítja Vukovics Jó­zsef. Megfúrt házikasszák Az átlátszó műanyag dobo­zokban kismillió nyerskulcs csillog. Mint kiderül, ez ám az igazi kincs. — Alapanyag nélkül nem tudnék dolgozni, s ez bizony nem kis gond, mert az állami Szektorból nagyon nehéz ilyes­mihez hozzájutni. Ezért kell a maszek öntőket járnom, s a gépkocsik ajtó- és indítókul­csának sablonját tőlük vásáro­lom, meg a többi fajta közül is sokat. Én nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy bárkit is elküldjek, aki a Felház utcáig elbandukolt. Elvem, hogy amit elvállalok, időre elkészítsem, magam is bosszús vagyok, ha valahol viszaélnek a perceimmel. Ezt a kulcsot például három órára ígértem — mondja, s a beszél­getés közben formára igazított példányt már teszi zacskóba. Mintha csak végszóra történ­ne, nyílig az ajtó és jönnek érte. Csak azt tudja, aki erre a pályára adta a fejét, mennyi mulatságos és fura dolog törté­nik a kulcsok és zárak körül. Persze azért van olyan kun­csaft is, aki potyára cipeli fa­luról a kosárban a félméteres pincekulcsot. Értetlenül csó­válja a fejét az elutasító vála­szon. — Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy nokedlit csinál­ni liszt nélkül nem lehet. Ami­hez nincs anyagom, arra nem vállaikozhatom. Javítottam már egyébként a nagytemp­lom kulcsát, meg az orgona zárjához szerkesztettem kul­csot. Vannak, akik riadtan ro­hannak hozzam az otthoni kin- csesládikóval. „Van is pénzük, meg nincs is. Segítsen már!" — kérlelnek. Kiderül, hogy az anyjuk az apjuk elől dugdosta a kulcsot, az meg fordítva, vé­gül jól eltették, a pénz meg kellene. Ilyenkor megfúrom a zár közepét, és csak úgy pat­tannak ki a kötegnyi ötszáza­sok ... A kulcsok és zárak mestere maga is gyűjti a régi példá­nyokat. A KlOSZ-székházban rendezett legutóbbi kiállításon volt egy tablója, amelyen ezeknek az eszközöknek a fejlődését mutatta be. A többi között van egy vénséges szer­kezete, amelybe vagy száz éve csengőt építettek. Ahol az mű­ködött, oda nem lehetett lopva beosonni, ugyanis amint for­dult a kulcs, mindig csilin­gelt. Szobafogságból szabadít Belefeledkezve a beszélge­tésbe, segélykérő telefonhívás szakította meg szavainkat. „Jöjjön gyorsan, kedves mes­ter úr, mert bentszorultunk a lakásban, se ki, se be. Beletört a kulcsunk a zárba” — hang­zott a kétségbeesett invitálás. A kulcskirály magához vet­te a szerszámait, s ha nem is villogott kék lámpa ä Tra­bantján, elporzott a veszteg- zárra ítélt család kiszabadítá­sára. Képzelem, hogyan há­lálkodtak, amikor szabadlábra helyezte őket. Tamasi Tamás Madárharc a magasban Galambok és csókák csatája Felújítják a pázsitét, pótolják a cserjéket a ceglédi Szabadság térén a Parképítő és Kertészeti Közüzemi Kisvállalat dolgozói Friss termőföldet terítenek szét, füvesítenek, murvával szórjál: be a padok környékét, megfiatalodva várja a park a sétálókat pihenőket. Apáti-Tóth Sándor felvétele a hét Aki a madárhangokra érzé­keny, annak hamar feltűnik, hogy a hild tervezte ceglédi református templom légteré­ben időről időre ádáz küzde­lem folyik. A viaskodás oka az élet- és költőtér közelségé­vel magyarázható két madár­faj között. A csóka sötétszürke tolla­zatú madár, távolból feketés színűnek tűnik. A teste ki­sebb, mint a varjúé; a röpte pedig gyorsabb és ügyesebb. Hangoskodó madár, társasági faj, pem menekül el a váro­sokból sem. Sőt, a fészkelő­helyei többnyire magas épü­letek padlásterében, tornyok­ban, esetleg faodúkban, ágtor­kolatban vannak. Fészkét ágacskákból rakja, melyet puha anyagokkal bélel ki. öt-hat kékeszöld, pettye- getett tojást rak, amit a tojó költ ki, 17—18 nap alatt. A fiókák lassan fejlődnek; röpképes fejlettséget 5 alatt érik el. Különös kolóniák Tulajdonképpen indokolat­lan, hogy a csókák annyira haragudnak a kivadult házi­galambok csapafára, melyek szintén az épület felső részén, a padláson laknak. Szegény galambszívű madarak pedig csak riadtan menekülnek a párkányról, ha éppen egy-egy rosszkedvű csóka útjába ke­rülnek. A városi galambok majdnem mindig szirti ga­lamb ivadékok, azért is kere­sik fészkelőhelynek a padlás­tereket. Minden ritkán látoga­tott padláson szívesen megte­lepszenek. Érdekes módon, ahol nem kell félniök a ragadozó álla­toktól, szinte megszűnik a fé- lelmi küszöbük, szabad földön is lerakják a tojást, mégsem keverik össze, melyik-melyik fészek kié. Különös kolóniák alakulnak ki, ha mégis em bér megy a közelükbe, szinte természetellenesen viselked­nek. Éppen hogy csak fel-fe' reppbnnek. A tojó két fehér tojást rak egyszerre, egy hónap alatt fej­lődnek ki a fiókák, évente több nemzedéket képes felne­velni. Nagyobb távolságra, fő­leg mezőgazdasági területeken szedeget elszórt magvakat, ke­rülik a balkáni gerlék társa­ságát. Légből kapott csípés A csókák harciasabbak, hangos riogató hangon 50—100 méter sugarú körben éles ka­nyarokkal tarkítva a légtéri pályájukat, űzik, hajtják a galambokat. A szelíd madarak hamar megunják a visszás és egyoldalú küzdelmet, néhány légi csípés után a galambok visszahúzódnak a bazilika padlásterébe, a csókák pedig diadalmasan visszaülnek a to­rony legtetejébe. A galambok és csókák újra meg újra összecsapnak, de ki is békülnek, és ideig-óráig jól megférnek egymás felett a két szinten. S. D. Népes horgászfanyák Hétvégeken benépesül a ceglé­di horgásztanyák sora. Festik a kis házakat, rendezik a ta­nyák környékét, megigazítják a kerítéseket, a stégeket, fű­magot vetnek. Sokak kedvenc időtöltése a horgászat. A fel­nőttektől gyerekek is ellesik, tanulják, hogyan kell bánni horgászbottal, hallal — vízen ás szárazon. A horgászok leg­többje ugyanis jól ért a népi halételek készítéséhez, bog­rácsban fő a halászlé, nyárson Pirul az apróhal. Lelket keresek címmel Inke László érdemes művész műsora hangzik e! Cegléden, a Kossuth Művelődési Köz­pontban április 18-án este 19 órai kezdettel. ISSN 0133—2S00 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom