Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
Jegyzet Feszültség Gyakran példálózunk arról, hogy bezzeg a régi öregek milyen nyugodtak voltak. Pedig talán több okuk lehetett; volna az idegességre, mint nekünk. Érdekes téma lehetne ez akár a pszichológusnak akár a szociológusnak, ha az ok és okozati összefüggéseket akarná feltárni. Gyakran magam is felteszem a kérdést. Tényleg! Mitől is szikrázik már megint körük lőttünk a levegő? Hiszen nem történt semmi azon kívül, hogy idegesek, robbanékonyak a kollégák. A bűnbakot keresve gyakran az apróságok kategóriájába sorolt dolgok kerülnek gyanúperbe. Ezektől jó lenne megszabadulni, ám nehezen sikerül. Ráadásul kölcsönösen bosszantjuk egymást, ki-ki a maga helyén. Mert bennünk van a fontoskodás, a hatóságosdi hajlam, s csak neriezen érjük tetten önmagunkat. A különböző hivatali ablakok előtt ácsorogva türelmetlenül minősítjük a bentlevő- ket bürokratáknak. Nem tehetek róla, de az egyszeri káplár .jut az eszembe, akinek otthon mindenki parancsolt. Miután magára húzta az angyalbőrt, s vállára került a két krumpliyirág, sokkal több ostoba trükköt talált ki újoncai bosszantására, mint korábbi civil felettesei. Ez jut az eszembe akkor is, ha a vasúti pénztár előtt állok. Az ablak túlsó oldalán úgy válaszolnak a kérdésemre, mintha egy haszontalan rosszcsont lennék, aki elszökött a mamájától, s must jól meg kell regu- lázni. Még el sem múlik a füstölgésem, amikor a vonaton visszaadják a jegyemet. Nem jó. Inkább erre figyelt volna a pénztáros. — Mikor jön vissza az autóbusz? — kérdezem a jegyet is kezelő gépkocsivezetőtől a helyi járaton, mire villámló szemekkel néz rám, s olyan hangnemben kapom meg az információt, hogy egyszerre az Északi- sarlton érzem magamat. Ettől és ennél komolyabb dolgoktól válik borússá az emberek közérzete, Egymást bosszantjuk. Ám vannak ennél súlyosabb, de nehezen bizonyítható dolgok is. Az egyik nagyközségből nyugdíjas, idős asszony írt levelet. Javasolja, hogy tartsanak az illetékesek vizsgálatot az élelmiszer- boltban, mert a kávét állandóan felbontják, aztán ügyesen visszacsomagolják. Ö. károsodik a csomagból kikanalazott mennyiség miatt. A tanácstagi beszámolón arról is szólt egy asszony, hogy az üzletekben szerinte nem osztályozzák a húsféleségeket, noha ez előírás. Mármost keveredik az áru, de keveredik az ár is, a vevő kárára. Ezt ő szóvá tette, s hogy ezután milyen hangnemben vitáztak vele, arról külön színes riportot lehetne írni. Itt van egy másik levél is, amin bőségesen van okunk elcsodálkozni. Nem akárki, olyan ember állítja, aki >látta, s szavának hitele, súlya van. Érdekes módszer, afiogy az egyik áruházunkban hosszabbítják meg az élelmiszerek lejárt szavatossági idejét. Közvetve vagy közvetlenül ezek a jelenségek okozzák azt is, hogy az egyébként pozitív jelenségeket sem sikerül néha reálisan értékelnünk. Pesszimizmusunk, ingerlékenységünk oka gyakran az apró, kis, fölöslegesen termelődő mérgek hatása. Nemcsak magunk miatt bosszankodunk. Az emberek többségét az is érdekli: hogy érzik itt magukat mások. Az idegenforgalom bár átmenő jellegű, de konkrét jelenség. Van belföldi vendégforgalmunk is. Egyre több országos jéllegű művészeti esemény és szakmai tanácskozás színhelye a város. Ez önmagában is változásokat követelő tényező. Varosunk tisztaságára, magatartáskultúránkra is többet kell adnunk. kovács T. István Jáf jár, aki termeli Jelentős kedvezményeket ail, a fóliasátorhoz fóliát biztosít tagjainak a Vác és Vidéke Afész. Fábián Péterné Vácrátóíon 1503 tő szépen fejlett salátát kapál a kertjükben felállított fólia- • sátor alatt. Nemsokára a kész termést vásárolják vissza a szakcsoport tagjaitól. A korai primőrök után, másodvetésként paprikapalánta kerül a földbe. Kants óvsz ki János felvétele Vác a hazai lapokban A Hétfői Hírek hírt adott arról, hogy rövidesen, megkezdődik a váci Szőnyi Tibor Kórház és Intézményeihez tartozó megyei, egészségügyi mosodában a gépek szerelése, s ezt a munkát az NDK- ból érkezett szakemberek végzik. A Népszabadság tájékoztatása szerint, a 2-es számú főútvonalon idén átépítik a gödi csomópontot, s a Vác utáni szakaszon kapaszkodósáv épül a 2-es és a 12-es számú utak csomópontjától egészen a Katalin-pusztai elágazásig. A Könyvtáros című folyóiratban olvastunk arról, hogy a Váci Járási Hivatal művelődésügyi osztályának a vezetője tájékoztatást adott a könyvtárak irányításának új rendszeréről, s a lap váci példa nyomán írt az átszervezésből adódó problémákról. A Magyar Nemzet beszámolt Hubay Miklós Római karnevál című tragikomédiájáról remélve, hogy az előadássorozatnak a város, és a megye határain túl visszhangzó sikere lesz és remélhetőleg következik majd a folytatás is. A Szolnok megyei Néplap tudósítást közölt arról, hogy a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban megnyílt a Váci céhek — váci iparosok című kiállítás, amely ízelítőt ad a látogatóknak az egykori céhek történetéből, bemutatva néhány letűnt mesterség ritka’ szerszámait, használati eszközeit. A Népszava beszámolt a váci Hincz-kiállítótermek megnyitásáról, s megemlítette, hogy a Kossuth-díjas festőművész 200 álkotását ajándékozta a városnak. P. U. Megépül ageriií «vezeték Április 1-én adták41« rendeltetésének Gödön a cross- bár rendszerű telefonközpontot. Az új létesítmény üzembe helyezésével az ország bármely területéről követlenül hívható a nagyközség. A gödi csatorna gerincvezetékének építése rövidesen megkezdődik,- mintegy 60 millió forint beruházással. Ezzel egy időben Dunakeszin a szennyvíztelep bővítését is megkezdik. Az építés teljes. beruházása 125 millió forintba kerül. Április végén befejeződik a gödi művelődési ház felújítása mintegy 500 ezer forint értékben és megszűnik az élet- veszélyes állapot. A Dunamenti Regionális Vízmű tanmedence építését kezdte meg Gödön. A tervek szerint a két általános iskola diákjait az új medencében tanítják meg úszni. Országos verseny Hatan szakmunkások bitek Tizenöt fiatalember érkezett az ország valamennyi megyéjéből, illetve Budapestről a napokban a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskolába, ahol két napon ót a szakma kiváló tanulója címért t lyt a verseny. Nem csoda, hogy lányok nem képviseltették, magukat a mezőnyben, hiszen a résztvevők a szerszámkészítő szakmát tanuló diákok voltak. Az Országos Pedagógiai Intézet által szervezett tanulmányi verseny döntőjébe a megyei selejtezők első helyezettjei kaptak meghívást. Valamennyien végzős szakmunkástanulók, ám a kétnapos döntő első hat helyezettje már az eredményhirdetést követően szakmunkás lett. A verseny megnyitóján Kristály Mátyás, az OPI főelőadója köszöntötte a fiatalokat, majd a mindeddig lezárt borítékból előkerültek az elméleti kérdések. A szellemi erőpróbát délután a szabadidős programok követték. A fiatalok megtekintették a város nevezetességeit. A verseny második napján gyakorlati feladatokkal birkóztak meg a résztvevők. A gyakorlati .ismeretek számonkérésének színhelye az .Ipari Szakközépiskola műhelye volt. Négy és fél óra állt a versenyzők rendelkezésére egy bonyolult, pontos illesztésű sablon elkészítésére. A két nap értékelése után a szakmai zsűri Papp Sándor pápai tanuló felkészültségét találta a legjobbnak. Helyezéseik alapján Takács Tamás, a budapesti 21. számú Ipari Tanuló Intézet, Kalamár Ödön soproni, Szita Tibor, kaposvári, Rubóczky József nyíregyházi és Antal Ferenc sátoraljaújhelyi tanulók lettek szakmunkások. A verseny lebpnyolításábEo részt vettek az iskola elméleti és műszaki tanárai. Jól vizsgázott az intézmény is, ahol először rendeztek ilyen jellegű versenyt. S. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1983. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Csükkeüteft. prsfpm, régi gépek A fonalvilág színes szál» hevesebbet, sie jobbat A termékszerkezet helyes kialakítása, a költségcsökkentés követelményei, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci üzemére is érvényesek — mondja Reményik József gyárigazgató. A váciak fő profilja a kár- toltfonal készítése. Igen értékes ez a termék, mert az előállításnál a különböző gyáregységek kisebb értékű hulladékanyagait is tudják hasznosítani. Ezt egyébként csak fillérekért lehetne eladni tonnaszámra. így viszont a nyereséget növeli az itt készülő végtermékimport helyett Az elmúlt évi termelési tervét 99,5 százalékra teljesítette a helyi munkásgárda, amely 750 tonna fonalat jelentett a népgazdaságnak. Négy évvel ezelőtt a baleset- veszélyes, zsúfoltan elhelyezett gépeiket áthelyezték a fono’- dába. Ezzel egyidőben elvégezték ;a festöde felújítását is. így kevesebb lett a kártoló- és fonógép. A korábbi ezer tonnát meghaladó éves fonaltermelési terv ■ több mint 200 tonnával csökkent. Az elmúlt években jelentős termékváltásra nem került ugyan sor, de korábbi import alapanyagot hazai gyapjúval helyettesítették. Korszerűsítették a hagyományos termékek gyártási technológiáját. A jó minőségű fonalat innen szállítják az ország különböző tájaira. Többek között a pécsi Háziipari Szövetkezetnek, a HÖDIKÖT-nek, a mezőtúri és békési gyáregységeknek- A gazdasági terv teljesítése érdekében több munka és üzem- szervezési intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy a korszerűtlen géppark termelékenységét* jobban kihasználják. A munkakörülmények javítása csak 1980-ban következett be. Ám korszerű, termelékenyebb gépeket akkor sem kapott a váci gyáregység. Számolni kell — A beruházásokat ma már a várható piaci igények határozzák meg — mondja a fiatal igazgató. A nagyvállalat ezt.figyelembeváve először a fésűsfonodáit korszerűsítette, majd ezt a szövetkikészítés fejlesztése követte. A friodern gépekre nálunk is égetően nagy szükség lenne, ugyanis akár csak az iparág többi üzeme, mi is munikaerőgondaz- kal küszködünk. Ccndolkcdni szshzá A legnagyobb lépést a szociális körülmények javításával sikerült megtenni. Modern étkezőt és konyhát alakítottak , ki. Bővítették az óvodát- A dolgozók lakás- helyzetének javítására a gyáregység fejlesztési alapjából építési kölcsönt ad. 1982. elejétől eddig közel 600 ezer forinttal segítették az építkezőket. Nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre is. Jelenleg húszán tanulják a szakmát, akiket korszerű munkás- szállóban helyeztek el. A fonógyáriak a nagyvállalat újítási versenyében tavaly az első helyen végeztek. ösz- szesen 46 újítási javaslat érkezett be 1982-ben, amelyből tizenhatot női kollégák dolgoztak ki. A munkatársak alkotó gondolkodásának 1,9 millió forint a gazdasági eredménye. A népszerű nevén . váci fonógyárnak nevezett üzem közel 150 millió forint termelési tervében 772 tonna fonal gyártását irányozta elő ebben aa évben- Azt, hogy ez a meny- nyiség hány métert vagy kilométert jelentene, ha a Rá- di úti üzem kapuidtól kezdenének gombolyítani még nem számították ki. Surányl János Fák, cserjük, virágok Tavaszi teendők a tereken Vigyázzak a város zöldterületeire Az április apró sárga virágokat csal elő az aranyeső ágaira, duzzadó rügyeket varázsol a fákra, cserjékre. Parkjainkat, tereinket szép zöld pázsit díszíti. Ám mindez önmagában kevés lenne, hiszen a fákat, a cserjéket ki kell ültetni, a pázsitot kaszálni, a' melegben locsolni kell. Azért, hogy a parányi zöld tengereken a szélben ne vitorlázzon a sok szemét, a papír- hulladék, azt valakinek össze kell gyűjteni. Mindezt a Kommunális Költségvetési Üzem kertészeti részlege végziKétszáz csemete A Sztáron Sándor szocialista brigád,. Oszaczki József vezetésével elsősorban a városi parkokat 1 gondozza; míg a Lőwy Sándor szocialista brigád, Nagy László vezetésével a DCM és a deákvári parkokat tartja fendben. A város mintegy 400 ezer négyzetméter nagyságú gyepes területével, a virágok és facsemeték kiültetésével, , gondozásával mindössze negyven ember foglalkozik. A múlt évben több mint harmincezer négyzetméterrel lett nagyobb a zöldterület. Nemsokára a liget is hozzájuk fog tartozni, amivel eddig csak annyi gondjuk volt. hogy évenként egyszer lekaszálták az aljnövényzetet. Ä fóti sportolók öröme íj pálya, régi egyesjifof fuzionáltunk a kisalagi Testvériség egyesülettel. Üj pályát építettünk. Az első mérkőzésünket Pécel ellen játszottuk. Sakk-, tenisz-, kézilabda-, természetjáró-, cselgáncsszax- osztály alakult. Ezek á szakosztályok ma is dolgoznak. — Terveik a jövőben? — A hónap végén avatjuk a 19 millió forintos beruházással épült sportlétesítményünket. Atlétikai és kézilabdapályákat, öltözőket. Nagyon remélem, hogy még eredményesebben tudunk edzeni, dolgoz ni. Ügy tervezzük,. hogy labdarúgócsapatunk vendégül látja a magyar válogatott öregfiúk csapatát. Az új sportkombinátot egyébként Turóczi Béla. a Pest megyei Sporthivatal elnöke nyitja meg. N. P. J. 1 Évek óta azonos összegét költenek a : fenntartására^ ám a zöldterület növeksziár A csemeték, a yrágpa^nták ára, fenntartások \k^ííségei évelt ota‘ folyamatoson emelkedik, így valamivel kevesebb jut a város közterületének szépítésére. Ennek ellenére minden nyáron színes virágok díszítik a, parkokat,- a tereket- — A növények nyesését, az utcai fasorok kialakítását már befejezték. Jelenleg a zöldterületek gereblyézése, tisztítása folyik. Ezzel párhuzamosan végzik a rózsatövek takarását, metszését, a kipusztult fák pótlását. Az idén 200 csemetét ültettünk ki — mondotta Hirt Jenőné, a kertészet vezetője, majd így folytatta. — Részlegünkhöz tartozik a játszóterek, a hinták kihelyezése, a homokozók feltöltése is. A játszótereket már birtokba vehették a gyerekek, s a napokban elvégezzük a homokozók feltöltését is. Ezt évente szükség szerint ismételjük, mert a gyerekek szétszórják a homokot, még a szél is hordja. Kisebb tatarozásokhoz a néhány közeli lakó is elvisz egy- egy vödörrel. lövéstől kitépik vezetőjétől hogy azok A - kertészet megtudtuk azt is, az egynyári virágok, melyek a város gyönyörű • színfoltjai, májusban kerülnek ki a parkokba- Az idén harmincezer palántát ültetnek el az árvácskából, a dáliából, a tage- tesből és a többi szép virágból, melyek a nyáron bontják majd ki igazán szirmaikat. Nem kérdeztem meg a kertészet vezetőjétől, hogy mit kérne a város lakóitól. Amikor a Földváry téren tövestül kitépett facsemetét, máshol letördelt ágakat láttam, bizony szégyelltem odamenni a postaparkban a bokrokat oly > szeretőn, szinte dédelgetve gondozó kertészhez. Tudtam, csak annyit kérne: szeressük a virágokat, vigyázzunk a város zöldterületére. Ez teszi kellemessé az ember közérzetét! Dénes János ISSN 01S3—2739 (v- \ döntetlenre al^Kult az eredmény — meséli. — Mi történt később? — Az egyesület új alapszabályt alkotott 1925-ben s megváltoztatta a nevét. Ettől kezdve Fóti Sport Egyesület néven szerepeltek. Érdemes megjegyezni, hogy beléptek a Magyar Labdarúgó Alszövetség- be. Később már a nők is részt vettek a sportügyek intézésében. — A második világháború után hogyan alakult az életük? — Egy Gárdonyi Géza nevű ember lett az új elnök, majd Április 30-án adják át Fótor a sportkombinátot. A 70 éve. jubileumát ünneplő fóti tér melőszövetkezet (sportegyesüle te új létesítménnyel gazdagO' dik. A vasútállomástól kőhajítás nyira lakik az egyesület ügy vezető elnöke, Bánhegyi Jó zsef. — 1913, június 15-én Fót Labdarúgó Ifjak néveri hoztál létre az első egyesületet. He lyiségük a Kajner vendéglőbei volt. Az első mérkőzésüké 1914. március 14-én játszottál az Újpesti Labdarúgó Egyesü let csapatával, amely ellei
