Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

ötnapos KGST-szakértői ta­nácskozást ■ tartottak a héten Gödöllőn, a MÉM Műszaki In­tézetben. Tulaj donkáppen a KGST tudományos együttmű­ködés prágai koordinációs köz­pontja ezúttal hazánkba kihe­lyezett értekezletét tartották, amelyet minden évben más. szocialista országban rendez­nek meg! Miről is tanácskozr tak? — erről kérdeztünk meg egy szakértőt, dr. Jóri J. Ist­vánig a MÉMMI tudományos főmunkatársát. — Ez a munkacsoport min­denekelőtt a növénytermelés­ben, mindenekelőtt a gabona és a kapásnövények termelé­sében megvalósítható, úgyne­vezett műyelet-összevonásos technológiák és az ehhez kap­csolódó automatikus folyamat- ellenőrzések közös fejlesztésé­vel, a kutatási eredmények is­mertetésével, cseréjével foglal­kozott ezúttal. — A mostani értekezleten jelenlevő bolgár, NDK-beli, román, szovjet és csehszlovák' kollégák beszámoltak a témá­ban legutóbb végzett kutatá­saikról, eredményeikről. Igen figyelemreméltónak tartottuk azt, hogy a szovjet kutatók kö­zépnehéz traktorokra ajánlot­tak olyan függe.sztőszertkezete- ket, amelyek a korábbitól elté­rően lehetővé tesziik a traktor elején hordozott munkagépek üzemeltetését. Bolgár fejlesz­tőknek viszont, legalábbis úgy tűnik, sikerült egy jó kozép- mélylazító típust kifejleszteni. Mindezek egyúttal az energia- takarékos t-alaj művelést is elősegítik. F. I. A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA 1983. APHÍLIS 16., SZOMBAT AgrareenfTinn — fiatalság © © • Összefogás adta lehetőségek A város és a járás általános iskoláinak technika- és gyakorlati oktatásához szükséges anyagok előkészítése, elosztása, kiszállí­tása lesz a feladata annak a közös ellátó műhelynek, amelyet Gödöllőn, a Karikás Frigyes Általános Iskola udvarában, rész­ben a régi kazánház átalakításával, részben toldással készíte­nek a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet 2-es számú fő­építésvezetőségének dolgozói. Az alagsor szigetelésével, a vé­dőfal megépítésével már végeztek. Képünkön: betonozzák az aljzatot. Hancsovszki János felvétele k nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Az Ádám—Éva farmer- és sportruházati bőit vására! Márkás farmerpantallók, dzse­kik, divatingek, pulóverek. A Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyár trikóvására, 10—18 óráig. Óvónők néptánctanfolyama: Galga menti játékok és tán­cok, délelőtt 9 órakor. Fábián Dénes festőművész kamar&kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténet, fotó-, kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. A gödöllői tavasz program­ja: Mezőgazdaság — művelődés. A gödöllői járás termelőszö­vetkezeteiben dolgozó szocia­lista brigádok szellemi vetél­kedője a Pest megyei TESZÖV, a gödöllői járási hivatal és a művelődési központ rendezé­sében, délelőtt ló órakor. Mezőgazdasági kisgépek, szerszámok és növényvédő sze­rek vására, a Gödöllő és Vidé­ke Áfész áruháza mellett, 10— 18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tresy-diszkó, 20 órakor. Ha mindennap feszegetnénk a, témát, akkor sem érhet­nénk a végére. Nemcsak azért, mert ma még meglehetősen bonyolult, elemeiben kiforrat­lan. s mert mégis sok-sok konkrétumról számolhatunk be, hanem mert elsősorban a jövője kecsegtető. Ezért is találták ki néhány éve, ezért is születtek és születnek újabb és újabb intézkedési tervek, a, lehetőségeket kutató doku­mentumok. Az agrár központ­ról van szó. Friss tudással Ha erről gondolkodunk, nem utolsósorban fiatalokról, ifjú kutatókról, mezőgazdasá­gi szakemberekről gondolko­dunk. Csak a város agrár jel­legű kutatóintézeteiben, vál­lalatainál hatszáznyolcvanan dolgoznak közülük,' nem szá­mítva az Agrártudományi Egyetemet. S aligha kétséges, ha a fejlődés a mostani utat járja tovább,’ számuk még hosszú ideig gyarapodni fog. S a fiatal agrárszakemberek sorsa nem magánügy. Illetve nemcsak az. Legalább ennyi­re gondja és lehetősége a vá­rosnak, a munkahelyeknek is. Ök azok, akik az egyetemről friss diplomával kikerülve, ta­pasztalatokat szerezve hama­rosan a tudomány derékhada lesznek. Tudásuk friss, s mert az intésetek többsége ott ván a mezőgazdasági tudományok élvonalában, mindinkább épí­teni kell új szellemüket, fo­gékonyságukra, tenniakará- sukra. S nemcsak szakmai terüle­ten. Hanem például várospo­litikai szempontok szerint is. Abba a növekvő létszámú ré­tegbe tartoznak, amely szák- mai kvalitásain túl mindenna­pi szereplésével, törekvéseivel akkor tud igazán közös hasz­not haj-tani, ha építenek rá, ha nagyobb lehetőségekhez juttatják. S nemcsak szemé­lyes közéleti aktivitásról van szó. Ahogy arról Hentz Károly­ival, a KISZ városi bizottsá­gának titkárával is beszél­gettünk. A? ifjúsági mozga­lom kapta és nyújtotta jogok­ról, lehetőségekről. Nem vé­letlen hát, hogy a nem is oly régi időkben felmerült az öt­let, az agrárcentrum KISZ- fiatalságát szervezetileg is kö­zelíteni kellene egymáshoz. Persze valójában nem is a szervezeti keretekről van szó. — A lényeg az, hogy az itt dolgozó fiatal szakemberek hatalmas szellemi és gyakor­lati energiával szállhatnak be az agrárcentrum, a város gaz­dasági és közéletébe. Összefo­gásukat, mozgósításukat, a kí­nálkozó, érdekeink eléréséhez adódó alkalmakat szervezet­tebbé kell tenni, -jobban ki kell használni. Csak egy példa: a legutóbbi egy év alatt három nemzetközi és hat országos tudományos rendezvény, kon­ferencia volt Gödöllőn, ame­lyek érintették az agrárcent­rum fiatalságát, KISZ-eseit is. De vajon eléggé kihasznál­tuk-e az összes jöveteleket sa­ját céljainkra? Süját érdekünk S amit a titkár mond, nem félreértendő: csupa olyan hasznot kér számon a kívána­tos együttműködéstől, amely előre viszi ügyeinket. S ame­lyeket szinte tálcán kínál az agrárcentrum, s a jövőben egyre inkább. Mindenesetre az első lépéseket megtették. — Felmerült annak a lehe­tősége, hogy az agrárcentrum intézményeiben dolgozó KISZ- eseket egy önálló, függetlení­tett titkár irányította bizott­ság fogja össze, politikai és szakmai értelemben is. S bár az elképzelések még csepp­folyósak, gondolkodnunk kell a megoldáson. Nincs másról szó, minthogy a városi, az egyetemi és a vá­rosi KISZ-bizottság irányítá­sával dolgozó ágazati KISZ- bizottság olyan teendőket tud­na felvállalni, amikre a je­Ifiúságl klubok tóíikozéfa ÁlkaEcm érdekese / bifeíetre A gödöllői járás községeiben működő ifjúsági klubok egyik jellemző vonása, hogy azok a fiatalok, akik rendszeresen lá­togatják az összejöveteleket, nem valamilyen közös céllal mennek a klubba —'mint pél­dául a népitánc-csoport tagjai járnak a próbákra —, hanem elsősorban és kifejezetten az együttlétért, vagyis azért, hogy érdekesebbé tegyék éle­tüket, s ennek révén jó vagy jobb közérzetet teremtsenek maguknak. A barát- és társkeresés, a társas szórakozás vagy a tár­sa? érintkezés szabályainak el­sajátítása fontos igénye az if­júságnak; Az előadások, közös beszélgetések — akár kirándu­lásokon, bulikon — segíthet­nek a fiataloknak helyzetük tisztázásában. Javítják be­szédkészségüket, bővítik a személyes kapcsolatok alap­jául szolgáló ismereteik kö­rét, elmélyítik azokat a tulaj­donságokat, amelyek révén ba­rátot, társat választhatnak. Bőviiiő kapcsolat A csak táncolni járók szá­mára is biztosíthatók a klub­ban olyan alkalmak, amelyek segítenek, hogy a csupán csör­gést kedvelő fiatalok érdeklő­dése komolyabb irányba for­duljon. Antal Terézzel, a járási klubtanács titkárával beszél­gettünk a klubmozgalombán fellelhető lehetőségekről, s ar­ról, hogy vajon az előbb meg­fogalmazott igények kielégíté­sére alkalmasak-e a járásban működő ifjúsági klubok. — Több próbálkozás, kezde­ményezés mutatja, hogy az if­júsági klubok életében kedve­ző változás kezdődött el. Azt tartom az egyik legfontosabb törekvésnek, hogy a klubok és a klubtagok keresik egymást, meg akarják ismerni a másik munkáját, sikereit és ered­ményeit. A közösségek törek­szenek kapcsolatrendszerük bővítésére. Galgai táncrend — Ennek egyik nagyon szép példája lesz vasárnap a Gal- gahévizen rendezendő járási ifjúsági klubtalálkozó. Az ese­mény a klubkaszinóval kezdő­dik, mélynek keretében bőven lesz mód ismerkedésre, közös játékra, beszélgetésre. Az együtt elfogyasztandó ebéden is folytatódhat a klubok életé­ről folyó kölcsönös eszmecsere. — A délutáni programot a szórakozás jellemzi. Három órakor kezdődik Fóris György John Lennon-emlékműsora, majd a bábosok, zenészek, a bagi táncosok, a hévizgyörki énekesek veszik birtokukba a színpadot, hogy bemutassák, mivel érték el a sikerüket a Ki mit tud vetélkedőn. A mű­sor után Skuczi László vezeté­sével megkezdődik a táncház, s minden bizonnyal még a mo­dernebb táncokhoz szokott fia­talok körében is sikere lesz' a Galga menti táncrendnek. — A járási klubtanács eh­hez a rendezvényhez jó társat talált a galgahévizi művelődé­si ház ifjúsági klubjában. A galgahéviziek nemcsak az elő­készítésben, de a rendezvény lebonyolításában is sok felada­tot vállaltak. Segítséget adott a KISZ gödöllői járási bizott­sága, a Pest megyei, valamint a járási-városi művelődési központ. Bentlakásos tábor ■— Az összefogás is jelzi a ta­lálkozó jelentőségét, s azt, hogy az ilyen jellegű összejö­veteleket már régen várják a fiatalok. Hogy a társas szóra­kozásokra, a műveltségelemek gyűjtését lehetővé tevő össze­jövetelekre mekkora szükség van, azt már az olyan megfo­galmazások is jelzik, amelye­ket a klubok vezetésében részt vállaló fiataloktól hallottam. Jó lenne Szadán megrendez­ni a klubvezetők és klubaktí­vák bentlakásos táborát, ahol elsősorban a klubvezetés mód­szertanát sajátíthatnák el, mert arra vágynak a fiatalok, hogy klubjaik életét, program­ját saját elképzeléseik alapján szervezhessék. — Jellemző — mondja An­tal Teréz —, hogy a Pest me­gyei klubtanács által meghir­detett megyei klubpályázatra elsősorban azok az ifjúsági klubok készítettek pályázati munkatervet, amelyekben a fiatalok házigazdaként van­nak jelen. Nem öncélú — A kilenc pályázó klub — Erdőkertes, Galgahévíz, Galga- mácsa, Hévízgyönk, Isaszeg, Kartal, Kerepestarcsa, Szada, Verseg — fiataljai nem falakat döntögető nagy dologra vállal­koztak, hanem elsősorban ar­ra, hogy falujukban rendsze­ressé teszik a klubéletet, gaz­dag választékot teremtve a fia­talok szabad idejének a hasz­nos és kulturált eltöltéséhez. Jó lenne, ha a fiataloknak ezt a törekvését a községi sportegyesületek, a községi művelődési házak, de a terme­lőszövetkezetek, tanácsok is felkarolnák, és megvalósítását segítenék. Nem lenne öncélú a közös munka, s talán nem is lenne rossz anyagi és szellemi befektetés. F. M. lenlsgi felállásban a létező kettő, a városi és az egyetemi nem tud. Nem azért, mert rosszak' a módszereik, mégin- káb’o nem azért, mintha elhá­rítanák maguktól a teendő­ket. Hanem mert több erő kell hozzá. De ez csak az egyik lehetséges megoldás: Szervezetitek is — Majdnem mindegy, hogy kinek, de minél hamarabb /meg kell lódítani ezt a szeke­ret. Az sem lehetetlen, hogy később mégis a városi bizott­ság fogja a kezébe a rudat, vagy hogy az egyik, mondjuk a MÉM Műszaki Intézet KISZ- bizottsága kebelében kell ki­forralni az előrelépés mód­jait. A lényeg az, hogy ne for­gácsolód janak szét az . erők, semmilyen szempontból. A döntés csak később születhet meg, de a sürgős közös teen­dőket nem odázhatjuk el. Nem is odázzák. Dolgozik már néhány kisebb közösség, munkacsapat, tevékenységük talán érzékletesebben kifejezi a törekvéseket. Az egyik pél­dául az Ötlet című lapnak készít egy olyan összeállítást, amely az agrárcentrum új­donságaival, ötleteivel, vállal­kozásaival ismerteti meg az ors2ág nyilvánosságát. Egy másik kezdeményezés egy tu­catnyi gödöllői . fiatal és az Alkotó Ifjúság Egyesülés együttműködésében valósulhat meg: hátrányos helyzetű ter­melőszövetkezetek patronálá- sa a cél. De több példát is említhetnénk, mind azt tanú­sítják: bár valóban nem a szervezet a lényeg, de ennek is mielőbb olyan fajtáját kell megtalálni, amelyik a tartal­mi munka erősödését segítheti elő. _____ Z‘ Efövényv^delej»^ A tét s jáíüiársbk Meglehetősen nagy feladatot hajtanak végre évről évre, sőt: napról napra a mezőgazdasági nagyüzemók, amikor a nyári munkák közepette a növény- védelem fontos tennivalói is sürgetnek. Országosan mintegy tizennégymillió hektárt része­sítenek növényvédelemben, s a felhasznált anyagok értéke mintegy hatmilliárd forintra rúg évente. Mindehhez jelen­leg körülbelül 12 ezer nagy­üzemi permetezőgépet hasz­nálnak, csakhogy ezek igen je­lentős része, mintegy ötven- hetven százaléka nincs meg­felelő műszaki állapotban. A MÉM: Műszaki Intézetben most elkészítettek egy olyan karbantartási és gépbeállítási technológiát, amely a növény­védő gépek kifogástalan felké­szítéséhez és üzemben tartá­sukhoz, nyújt segítséget a gaz­daságoknak. Mindenekelőtt a hazai gyártású, ennélfogva leginkább elterjedt Kertitox- gépek igényeihez igazodtak a karbantartási,' beszabályozási eljárás kidolgozásakor. Az ajánlott, módszert nagy­üzemekben is kipróbálták. A gazdaságossági adatok azt mu­tatták, hogy a gépek ponto­sabb beszabályozása csaknem húsz százalékkal növelte a ■permetelosztás egyenletessé­gét, s a vegyszerveszteséget a korábbihoz képest tíz száza­lékkal lehet csökkenteni. Ta­lán fölösleges ehelyütt kiszá­mítani, hogy valójában meny­nyi takarítható meg a hatmil- iiáVd forintból, ha növényvé­dő gépek karbantartása — pél­dául a MÉM Műszaki Intézet ajánlása, szakmai iránymuta­tása alapján — sokat javul. F Szv íLGVZET ül gfiwátoszfás Sorolták a hibákat, mu­lasztásokat, tévedéseket, a megalapozatlan terveket, jogtalanul kifizetett pénze­ket, a szakértelem, hiányá­ra való döntéseket. Egy- egy emberről volt szó, de ók olyan beosztásban dol­goztak, ahol minden elha­tározás százak tevékenysé­gét határozza meg, százak jólétét .befolyásolja. Valójá­ban ennél is többről van szó. J A százak anyák és apák. Kereseti színvonaluk, id/gállapotuk kihat család juk életere, gyermekeik fej­ődésére, lehetőségeire, táv- ataira. Némileg kiélezve azt mondhatjuk, a szóban for­gó helyeken levő emberek minden lépése több tucat család sorsán alakít, kedve­ző vagy kedvezőtlen hely­zetbe nbzza őket. Aki érzi ennek a felelősségnek súlyát, azt nyomasztja min­den eltervezett és megtett intézkedés, hiszen teljesen biztos sohasem lehet abban, hogy a végeredmény a várt, a remélt lesz. Arról sincs persze szó, hogy csupa bizonytalanság a mozgásterük. A tapasz­talatok, a szaktudás, a rá termettség birtokában fel­fedezhetők a mozgástér tör­vényszerűségei, amelyeket szem előtt tartva, azokhoz igazodva nagy valószínű­séggel kitapinthatok tét teink következményei, ezeknek tudatában dönthe­tünk. Azoknak az embereknek a cselekedetei, akikriek hi­báit, melléfogásait néhány heti idökülönbséggel a járás és a város különböző he­lyein, üzemeiben, szövetke­zeteiben feltárták, tévesnek bizonyultak. Le kellett őket váltani. A hibák lajstromba vételekor már nem ők kép­viselték azt a közösséget, amelyet korábban vezettek, hanem utódaik. Egy kicsit feszengve, egy kicsit meg­nyugodva. Nyugodtak lehet tek, hisz nem ők hibáztak, sőt ők hivatottak arra, hogy a tévedésekét helyrehozzák, Szorongásuknak több oka lehet. Gondolhatnak arra,' vajon ők képesek-e elkerül­ni elődeik buktatóit, sőt an­nál is többre; úgy vezetni a rájuk bízott közösséget, hogy az minden tekintetben megtalálja számításait. Sajnos, nemcsak azok hiányoztak, akik rosszul irányítottak valan ely mun­katerületet, . tevékenységük­kel károkat okoztak a kö­zösségnek, rontották cégük hírnevét. Nem voltak jelen az egykori kiválasztok sem. Azok, akik ajánlották a ké­sőbb méltatlannak bizo­nyult embereket a vezetői székbe. Kiderült az utólagos elemzéskor,-hogy ha bizo­nyos körülményeket, a ve­zetőnek kiszemelt ember szembeszökő tulajdonságait, korábbi munkahelye véle­ményét alaposabban mérle­gelik, valószínűleg elálltak volna javaslatuktól. Voltaképpen ez az esetek­nek a legfőbb tanulsága. Egyáltalán nem arról van szó, hogy csak menet köz­ben kerülnek napfényre olyan dolgok, amelyek tel­jesen megváltoztatták a ko­rábbiakban kialakított ké pet valakiről. Sőt, olyan esetről is beszéltek, amikor á nyilvánvaló tények elle­nére ajánlották az illetőt a vezetői posztra. ' Kimondva, vagy kimondatlanul abban a reményben, hátha most sikerül neki, hátha mégsem olyan súlyosak azok a té­nyek. A másik lényeges tapasz­talat, ami a legtöbbször be­bizonyosodik hasonló ese­tekben. hogy túl sokat vár­tak. Már látszottak a ba­jok. úgy vélték azonban ba­ráti, munkatársi figyelmez­tetéssel még a rendes ke­rékvágásba téríthető az il­lető. Mentsége persze minden­kinek van. S ezt á legkomo­lyabban gondoljuk. Csak­hogy közben évek múlnak el, üzletek szalasztódnak el, elillan a hírnév. S amíg újra helyreáll a rend. visz- szaszerzik a megbecsülést, úiabb esztendők suhannak el. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Közös fejlesztés / Szakértői teiácsksiás Iskdát segíti mííliáy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom