Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
mm. Április 2., szombat cAnfov Településfejlesztő biotorbógyiak A versenyben is élen járnak JS Évek óta tudjuk, hogy Bia- ^torbágy lakói nem retten- ^ nek vissza a társadalmi ^munkától. Idén is harma- ^ dik helyezést értek el a te- í lepülési'ejlesztést segítő tár- Z sadalml munka verseny ben. |Az egy lakosra jutó 2180 ^forint értékű munka egy írészét a régi allomásépü- ^ let felújítása tette ki. Tavaly ősz óta hat tanuló- csoport — az egész alsó tagozat — ide jár iskolába. Most végre sor kerülhet a régi iskola, a volt Metternich-kas- tély felújítására. Kettős hasznosítás — Az épület nagyon rossz állapotban van, fűthetetlen, gombafertőzött a faanyag, vizesek a falak. A tanácsülésen nehezen döntöttük el, hogy érdemes-e egyáltalán oktatás céljára rendbe hozni — mondja dr. Koródi Mária vb-tit- kár. — A hatodik ötéves tervidőszakra kaptunk csaknem 17 millió forintot erre a célra. Ezt a pénzt akkor is a kastélyra kellene költenünk, ha nem tanítanánk benne többet, új iskolára viszont végképp nem jutja. Megbíztuk hát a Pest megyei tanácsi tervező vállalatot a műemlék épület felújítási terveinek elkészítésével. Az épület tanácsi kezelésben levő felére a tervek elkészültek. Még ma is jobb állapotban van ez a rész, mint a másik szárny, ahol a Zsámbéki Medence Tsz lakatosműhelye található. — A ma tornateremnek használt központi termet úgy tudnánk kialakítani, hogy a falak szétnyitásával esetenként közművelődési célokra is használható legyen. Szükség is lenne erre, hiszen nincs művelődési házunk. Még a klubkönyvtárnak is jutna hely, így egy komplex, oktatási-közművelődési intézményünk lenne. Erre az évre ötmillió forint áll rendelkezésünkre. Először a már kiürített részen a kommunális és kiszolgáló helyiségek építését kezdjük el. Dr. Koródi Mária lelkesen mutatja a terveket. Tizenkét tanterem, tornaterem, közművelődési helyiségek, konyha, orvosi szoba. Csak legyen rá elegendő erő. A gyerekek az elsők Az iskola igazgatóját, Bont Jánosnét korrepetálás közben találom. Az iroda kis ablakán nem sok világosság szűrődik be, pedig kint ragyog a tavaszi napfény. Élvezik is a gyerekek; az udvaron a napközisek, az épület mögötti gyepen | a sportkör tagjai rohangálják Családnak másfél literes Pálcikás és poharas Néhány éve hozták forgalomba a Leó jégkrém különböző fajtáit, és az új termék hamar elnyerte a fogyasztók elismerését. A növekvő igényekre való tekintettel a gyártó, a törökbálinti Budatej vállalat két új gépsor beállításával növelte a kapacitását. A több mint nyolcvanmillió forintos beruházásra a téli holtszezon idején került sor. Február elején már termelni kezdett a pálcikás és poharas jégkrémek gyártására beállított két új gépsor. Ha a kivitelező Mezépszer Vállalat elkészül a hűtőtér és a mélyhű- tő-alagút hátralévő munkáival is, az üzem az eddigi 180 vagon helyett évi 340 vagon jégkrém előállítására lesz alkalmas. A nagyobb kapacitás lehetővé teszi a választék bővítését is. Jövőre gyümölcsízű poharas jégkrémek kerülnek majd forgalomba. A családi használatra szánt termékeket pedig egy- és másfél literes csomagolásban is megtalálhatják majd a vevők a hűtőpultokon. Az ízléses külsőre is nagyobb gondot fordít a vállalat. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat fogja gyártani a műanyag dobozokat, melyeket eddig csak tőkés importból lehetett beszerezni. Matuzsálem korú fák alatt Százéves szakácskönyvből A három fiatalember, aki most arra vállalkozott, hogy a Lupa csárdából nemzetközi színvonalú éttermet formál, a vendéglátóipari technikumban és a Duna interkontinentálban ismerkedett meg a szakmával.^ Az egykor Pokol-csárdának nevezett vendéglő évek óta kihasználatlan volt, raktárként szolgált. Most kivül-belül teljesen újjá született Alföldi parasztház, melynek berendezésével is a hagyományos formák megőrzésére törekedtek. Népművészeti bútorok és faragások fogadják a vendégeket A konyhában azonban a legkorszerűbb berendezések, konyhai gépek, grillsütők segítik a munkát. A csárda egykpr a vízisportolók kedvenc találkozó helye volt Most nemcsak őket szeretnék a jó ízekkel visszacsalogatni, hanem arra is berendezkednek, hogy a nemzetközi idegénforgalom igényeit is kielégíthessék. Ezt szolgálják a különböző magyaros ételkülönlegességek, például a százévesnél régebbi szakácskönyvből felkutatott ördögjalatok, a vendég előtt parázson készülő rostonsültek, és azok a magyaros ételek, amiket szintén a vendégek szeme láttára főznek majd a bográcsokban. Az idegenforgalmat szolgálja majd a háromnyelvű étlap is. A kerthelyiségben a 120 esztendős — természetvédelmi szempontból védett — fák árnyékában szolgálják majd fel az ételeket. A családi vállalkozásként született étterem április elsejétől fogadja a vendégeket. K. Z. ki magukból a hosszú téli bezártságot. — Sajnos ebben az ügyben ketté kellene szakítanom magam, ha állást akarnék foglalni. Mint biatorbágyi, örülnék, ha növekednének kulturálódási, művelődési lehetőségeink. Jó lenne, ha végre méltó állapotba -kerülne ez a műemlék épület. Mint pedagógusnak azonban kötelességem a gyerekek érdekeit védeni. Márpedig a tervek megvalósítása azt jelentené, hogy ismét két műszakban tanítunk. — Csak 1979-ben, sok munkával, nagy összefogással sikerült rendbehoznunk olyan helyiségeket, melléképületeket, melyeket addig nem használhattunk. Akkor vált lehetővé az egyműszakos oktatás. Azért volt ez nagyon sürgős, mert nagy kiterjedésű a falu és egyre több gyerek járt iskolába a legszélső területeken épült új családi házakból. Most már az ötszáz diákunk fele ezekből az elmúlt tíz. évben parcellázott részekről gyalogol ide. Nekik nagyon fárasztó lenne a délutáni tanítás, nem is beszélve a-ról, hogy teljesen felborítaná a Pesten dolgozó szülők életrendjét. És a másik szárny? — A huszonkét tanulócsoport tizenkét tanteremben való elhelyezése tehát ezzel a hátránnyal járna. Tudom én, hogy kell a hely a konyhának, orvosi szobának, könyvtárnak, mégis az a tapasztalatom, hogy a kényszer hatására országszerte alakítják át a művelődési házakat iskolákká, nem pedig fordítva. Egy ilyen hatalmas beruházás, ennyi munka, pénz, nem hozhatja rosszabb helyzetbe a tanulókat, mint amilyenben jelenleg vannak. Szeretném, ha valami áthidaló megoldást tudnánk találni. Én is szeretném. Körbesétálom az épületet, bepillantok a tsz-szárny ablakán. Kékre festett vasdarabok az egyik helyiségben, a másik teljesen üres. Sehol egy lélek. A vakolat omlik, az udvaron ládák, papírhalmok. Szín Béla, a Zsámbéki Medence Tsz elnöke elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt már tárgyaltak a biatorbágyi tanáccsal az épület átadásáról. — A tsz-nek nincs más objektuma Biatorbágyon. Márpedig ez a község is területünkhöz tartozik. Ha találnának módot az iroda és a műhelyek áthelyezésére egy erre a célra alkalmas épületbe, tárgyalhatnának a tanáccsal a kastély átadásáról. Bár mostanában nem kerestek meg bennünket ezzel a kéréssel. Márvány! Agnes A lámpák lámpái Zsámbék közismert lámpamúzeuma folyamatosan gazdagodik díszes, értékes világítótestekkel. Borús Ferenc, a gyűjtemény létrehozója és vezetője járja az országot, hogy újabb ritkaságokkal gyarapítsa a közelmúltban új otthonába, népi műemlék parasztházba költözött múzeumot. A képen: a nemrég vásárolt két petróleum állólámpa Kecskemét környéki nemesi kúrián világított valamikor. Légből jött segítség Az elmúlt évtizedek _ során rohamosan nőtt a mezőgazdaságban a felhasznált vegyszer ^s műtrágya mennyisége. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy ezek egy részét a magasból leszórva juttassák ki a földekre. Kiderült, hogy a kiszóró légi járművek viszonylag magas üzemköltsége ellenére is kifizetődő így a növényvédelem. Mindenekelőtt a nagy gyorsaság és teljesítőképesség szól e módszer mellett. Az Is lényeges szempont, hogy a légi járművek akkor is elvégzik /a szükséges teendőket, ha földi gépekkel a talajviszonyok miatt nem lehet munkába állni. Azt is számításba kell venni, hogy elmarad az úgynevezett taposási kár, ami földi munkagépek alkalmazásánál a 10 százalékot is elérheti. # Kezdetben a hadseregtől leszerelt kisebb repülőgénekkel végezték a békés munkát a földek felett. Később elkészítették ezeknek a továbbfejlesztett változatait, eleve úgy tervezve, hogy alkalmasak legyenek különböző mezőgazdasági feladatokra. Napjainkban egyre elterjedtebb a helikopterek alkalmazása is. Elsősorban olyan területeken nélkülözhetetlenek, ahol a domborzat hajlásszöge meghaladja a 20 százalékot, s merev szárnyú géneket ezért itt nem alkalmazhatnak. A helikopter előnve az is. hogy nincs szüksége külön kiépített repülőtérre, ha kell, például közvetlenül a vegyszerek tárolóhelyétől szállhat fel. A repülőgépeket és helikopteeket halastavak, víztárolók fertőtlenítésére. halivadékok kihelyezésére. erdők feletti ellenőrző repülésekre, termésbecslésre, erdőtüzek oltására stb. is felhasználják. Életünk az orvos szemével Veszélyes ösvényeken haladunk * A főorvos városkörnyéki <; házában, Budakeszin, aliol cl, ^ pontosan megyíigyelte: haj- nali négykor Kel a íü.emüle, ^ ötkor a kakasok ébrednek, í utánuk azonnal a rigók, y, majd kisvártatva a vereose- \ reg hallatja hangját. Ugyan- í így, menetrendszerűen ülnek ^ el este. Az embernél, említi ^ keserűen, sok egyéb más ^ mellett az alvás-ébrenlét ^ ritmusa is fölbillent. Visz- ^ sza a természethez? Nem, ^ ő is tudja, ez illúzió volna, ^ de legalább azokat a dol- £ gokat, amelyeket a modern í orvostudomány, biológia és 4 biokémia tisztázott, melyekről bizonyossággal tudójuk, hogy ártalmasak, nos, ^ legalább ezeket igyekeznénk kiiktatni az életünkéből! Hét fő tulajdonság Dr. Bágyoni Attila, az Egészségnevelési Intézet igazgatója könyvet írt nemrég. A címe sokat elárul: Szenvedélyek rabságában. • Ad-e receptet, iránytűt a kezünkbe: hogyan éljünk? — kérdeztem könyvéről. — Rendhagyó módon most nem arról szólok, mit hogyan tegyünk, hanem arról, mely IS agy figyelemmel vizsgálom a fiatalok viselkedését metrón, üzletekben, napi munkájukban, presszóban, sportpályákon. Szorongással, mert ez a fontos, holnapunkat meghatározó emberközeg indokolatlanul kap sokszor súlyos dózisokat szennyezett forrásokból. Makarenko szerint az ifjúság a jövőnk, s nemcsak személyes, hanem társadalmi látóhatárunk, ezért különös a felelősségünk. Elgondolkodtam, nem viszik-e nem egyszer túlzásba ifjúsági lapjaink a szexuális képek, a szexuális felvilágosítások közlését? Az utóbbira mértékkel van csupán szükség, fölösleges sok esetben a természettudományos taglalás ott, ahol a tapasztalás a szerelem költészetén alapul, alapulhat. Mély igazság, hogy ezen szerkesztett olvasmányok lezsersége, szabadossága nem kívánt céltalanságot, helytelen viselkedési normákat eredményez. Hangsúlyozom: fölöslegesen. Ráolvasás nem segít, csak az erőteljes gondolkodás és a felelősségteljes társadalmi cselekvés. Az csak a probléma egyik része, hogy szakképzetlen pedagógusok is tanítanak, a másik fele már biztató — megyénk tanítóhiá- nyán Zsámbék már segít, s ez a közös gondolkodás, közös cselekvésfolyamat a megoldás. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor az is tény, hogy a fiatalság nagyobbik része ambiciózus, jól nevelt, de ez nem feledtetheti velünk, högy mi lesz a lézengőkkel, az antiszociális magatartásunkkal, a1 tizenéves részegekkel, a tizenéves kiégettekkel, a magányosokkal, a lődörgőkkel. Ebben az esetiben a szigorúság a szeretet. Egyszerre szükséges alaposabb családi, iskolai, közösségi neVASÁRNAPI GONDOLATOK TISZTA FORRÁSOK velősben részesíteni ezt az úttörő szervezetben, az otthon légkörében most felnövekvő nemzedéket annak tudatában, hogy a részvétlenség, az unalom, a közöny is szennyezett forrás és a tapintat, az élménynyújtás, a jó közérzet, a gyermek jövője iránt tanúsított tisztelet szigora az igazi emberség szülő, tanár és társadalom részéről. Ha a szülői ház, az ország számtalan ifjúsági szervezete, minden nevelő intézmény növeli önmagában az elégedetlenséget, akkor egyszerre jó források aurája veszi körül a serdülőket, akkor hirtelen ráolvasások nélkül is csökkenni fog a fiatalkori bűnözés, az öngyilkossági ráta. a pótcselekvés jellegű italozás. rdekes programot adni, állandó munkát és élményt az ifjúságnak, ez az otthon, az iskola, a KISZ, a társadalom feladata — ez a jó forrás, mely létezik, csak hasznosítani kell• Sajnos részvétlenek, s olykor trágárul beszélnek a fiatalok szemrebbenés nélkül, s mi felnőttek vajon milyen példát mutatunk? Jövőnk a jelenünk. s hogy milyen lesz az ifjúság, nagy mértékben attól is függ, hogy mi milyenek vagyunk — tiszta vagy szennyezett forrást nyitó emberek? Losonci Miklós E irányban nem tanácsos indulni, illetve honnan, milyen veszélyes ösvényekről forduljunk vissza. Mit mellőzzünk ... © Tehát nincsenek mindenkinek ajánlható életviteli szabályok? — Ezt nem állítom, akadnak, csakhogy túlontúl az általánosságok jzintjén. Az elismert gerontológus, dr. Samp 350 kilencvenéves és 129 százéves emberrel készített mélyinterjút, ö húszeszten- dőnyi kutatás után azt állítja, hogy az ilyen rendkívül nagy kort megért embereknek hét fő tulajdonságuk van. Mér- sékletesek, rugalmasak, realisták, sorsukkal elégedettek, aktívak, változatosan étkezők és a társadalmi kérdések iránt érdeklődnek. A Szovjet Tudományos Akadémia fejlődés- biológiai intézete és a moszkvai Baumann műszaki főiskola tudósai számítógéppel arra az eredményre jutottak, hogy 160 év körül mozog az emberi életkor felső, elméleti határa. Ugyanakkor Schaefer heidelbergi orvosprofesszor kimutatta, hogy a környéken élő férfiak várható életkora fokozatosan csökken. Hiába az ugrásszerűen megjavult higiéniai viszonyok, a megfutamított fertőző betegségek, a csaknem minden baj fölött diadalmaskodni képes gyógyszerek, ha hódit az alkohol, a dohányzás, az elhízás, és a hajszoltság. Hatásukhoz az emberi szervezet képtelen alkalmazkodni, élettani funkcióink kórossá válnak, megbetegszünk. Néhány ellentmondás • Heidelberg messze van... — Közelebb, mint gondolnánk! A statisztikák szerint újabban nálunk is veszedelmesen megemelkedett a produktív korban lévő, 40 és 50 év közötti férfiak halálozás] aránya. A legfőbb bűnösök a szív- és keringési megbetegedések. • Az egészségkultúrával volna baj, az ismeretekkel? — Nem olyan rossz, mint látszik. Akár táplálkozási kérdésekben, akár az általános higiénia vagy teszem azt a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban szondázzuk az emberek ismereteit, ma már meglepően sok a helyes válasz. Ha a gyakorlati egészség- kultúránkat nézzük, már korántsem ilyen szép a menyasszony. Négy főbb ellentmondást látok a civilizált országokban. A mai ember egészsége és boldog élete érdekében száműzte az éhezést, ugyanakkor betegre eszi magát. Élete megkönnyítésére kiiktatta a verejtékes fizikai munkát, ugyanakkor betegre üli, fekszi, fuvaroztatja magát. Egészsége és boldogulása érdekében városi komfortpt teremt a munkahelyén, az utcán és otthonában, nyaralót épít, de mindezért a javak, az érvényesülés hajszájában betegre idegesíti magát. Végül egészsége, élete érdekében sokfajta és hallatlanul nagy mennyiségű gyógyszert fogyaszt, növényvédőszert, per- metlét használ, s ugyanakkor ezzel, no meg az ivással, dohányzással betegre mérgezi magát. Társadalmi méretű veszély az a könnyed közöny, amely- lyel az emberek jó része hazánkban az orvosok egészség- védő erőfeszítéseit fogadja. Állíthatom: a káros szenvedélyek még soha ilyen széles körben nem hódítottak nálunk, mint napjainkban, öncsonkító módon élünk, elké- nyelmesedtünk, az alkoholfogyasztás az eget ostromolja, táplálkozási szokásaink pedig — tisztesség ne essék szólván — a zabálás szintjén mozognak. Mozdulni kell O Ez utóbbinak történelmi okai is vannak... — Nem vitás, nálunk gyors volt az átcsapás az alultápláltságból a túltápláltságba. Máshol azonban már 20—25 éve fölismerték, hogy a túl- tápláltság mennyire káros az egészségre. Ezekben az országokban rendkívül gyorsan reagált az ipar, a kereskedelem: rostdús, kalóriaszegény ételeket dobtak piacra. Nálunk, ha történtek is lépések, még kevés az eredmény. ® Reménytelennek ítéli a helyzetet? — Dehogy! Az önpusztító életmódon lehet és kell vál- toztani. Kulcsfontosságú, hogy a közművelődésért felelős vezetők, a különféle szinteken, ne csak fölismerjék az egészségkultúra jelentőségét, hanem tegyenek is, többet, a közszemlélet formálásáért. Noha látszatra főként az egészségüggyel kapcsolatos ez a kérdés, mégis nagy hiba volna teljességgel az , orvosok nyakába varrni. Ha valami, akkor ez igazán társadalmi méretű közérdek Münz András
