Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

HATÁROZAT A XII. KONGRESSZUS ÓTA VÉGZETT MUNKÁRÓL ÉS A PÁRT FELADATAIRÓL ban erőteljesebben szítja a nacionalista érzel­meket, hogy éket verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározottabban elítéli a burzsoá nacionalizmus minden meg­nyilvánulását, mert ezek ma is súlyos káro­kat okozhatnak népünknek. Nemzetünk fel- emelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődése biztosíthatjá. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembesze­gezzük szocialista hazafiságunkat és interna­cionalizmusunkat. Politikánkban természete­sen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgá­lata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító mun­ka, az agitáció és propaganda középpontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei be­folyásának erősítését, szélesítését, politikánk meggyőző képviseletét, a szocializmus törté­nelmi küldetésébe vetett bizalom szilárdítását, a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szocia­lista vívmányaink bemutatására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink megoldása szüksé­gessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gaz­dasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett történelmi utunk tapasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai feldolgozását, és gondoskodni kell a tanulsá­gok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az évben emlé­kezik meg Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulójáról. Tudományos világnézetünk megalapítójának eszméi ma is eleven erővel hatnak, meghatározóan befolyá­solják á világ fejlődését. Marx Károly tanítá­sai testet öltenek a létező szocializmus vív­mányaiban, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában. A marxi életmű felbecsülhetetlen értékű segítséget ad a szocialista építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenységének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az eszmei, politikai nevelőmunka. Az agitáció és a propaganda szóljon nagyobb meggyőző erővel a szocialista rendszer alap­vető és időtálló értékeiről, a munka társadal­mi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonságról. Az új társadalom létrejötté­nek feszültségeit, ellentmondásait sem elhall­gatva adjon reális képet a szocialimusról. Mutassa be hitelesen koriink kapitalizmusát, a tőkés társadalom feloldhatatlan belső ellent­mondásait, az imperializmus törekvéseit. Tu­datosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek tekintetében minden más társadalmi rend­szernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis VI. A A Magyar Szocialista Munkáspárt a kong­resszusi határozatok szellemében irányítja és szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tö­megekkel jó. Fejlődött a pártélet, érvénye­sülnek a lenini normák. A pártszervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kong­resszus határozatainak végrehajtásában. A párt szervezetileg is erősödött. Taglétszá- * ma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több, mint a kongresszus idején volt. A párttagság politi­kai, szakmai és általános műveltsége gyara­podott, szociális összetétele lényegesen nem változott. Eredeti foglalkozás szerint a párt­tagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint fele mun­kás és szövetkezeti paraszt. A pártépítő mun­ka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben. A párttagok túlnyomó többsége aktív, köte­lességeit teljesíti. A pártfegyelem egészében megfelelő. Az építőmunka fokozódó nehézsé­gei a pártban is tükröződnek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A növek­vő problérriák s az új követelmények miatt esetenként a párt soraiban is tapasztalható bi­zonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes kérdések megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt politikája mel­lett. A pártszeryek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző tevé­kenységük, munkamódszerük fejlesztésére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a káderutánpótlás ne­velésében az egyes területeken tapasztalható előrehaladás ellenére jelentős az elmaradás, nem kielégítő a nyíltság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékenységének alap­vető feltétele a párt eszmei-politikai, szerve­zeti és cselekvési egységének erősítése. A kommunisták következetesen álljanak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus—le- ninizmus szellemében kezdeményezzék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szem­ben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire -. jrekszik a párt, mit helyesel, és mit ellenez. Erősíteni kell a kommunisták vitakészségét,, s javítani a pártszervezetek ehhez is nélkülözhetetlen tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gondolatot fi­gyelembe kell venni, de vitázni kell az irreá­céltudatos cselekvés révén válhatnak valóság­gá. A párt politikájának terjesztésében, a szo­cialista közgondolkodás erősítésében különle­ges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a te­levízióra, a napi politikai tájékoztatás és a közvélemény-formálás leghatásosabb eszkö­zeire. Javítani kell a tömegtájjékoztatást, kü­lönös gondot fordítva a világnézeti megala­pozottságra és a szakmai, politikai színvonal emelésére. Növelni kell a szerkesztőségek, in­tézmények felelősségét tevékenységük tartal­máért. Az oktatásban és a képzésben ma elhatá­rozott lépéseink döntően kihatnak jövőnkre. Ezért népünk művelődési színvonalának eme­lése össztársadalmi, nemzeti ügyünk. A rövid és hosszú távú feladatok megoldása ezen a te­rületen széles körű összefogást, hatékonyabb irányító munkát követel. Folytatnunk kell az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó valamennyi intéz­ménynek, szervezetnek közös feladata a fia­talok világnézeti-politikai nevelése, szocializ­must építő társadalmunkba való zavartalan beilleszkedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló hatá­rozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai mű­veltség gyarapításának jelentőségéből, a sza­bad idő kulturált eltöltésének növekvő társa­dalmi fontosságából, nagy figyelmet szükséges fordítani a közművelődés tartalmi, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az álta­lános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szelle­mű alkotások létrejöttét, javítani kell a mű­vészet és a társadalom kapcsolatát. Művé­szetpolitikai elveinkkel összhangban, az al­kotóműhelyek önállóságát erősítve lényeges változást kell elérni felelősségük növelésében. Fokozni kell a marxista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tu­domány szerepe. A Központi Bizottság nagyra értékeli a tudomány hozzájárulását jelenlegi és távlati feladataink megoldásához, és segíti fejlődését. Szükségesnek tartja, hogy a tudo­mányos kutatás összpontosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra, se­gítse a társadalmi igények kielégítését. Tudo­mánypolitikai elveinket követve fokozottan támogatni kell mind a távlati célokat megala­pozó, mind a gyakorlat mai igényeit szolgáló természet- és társadalomtudományi kutatá­sokat, s a kutatások eredményeinek felelős al­kalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a mű­szaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült tennivalóinak összekapcsolása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Jobban támaszkodni kell a tudomány ered­ményeire a társadalmi-politikai döntések elő­készítésében. PÁRT lis, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis az adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek, leküzdéséhez, a párt iránti bizalom elmélyítéséhez, a kommunista te­kintélyének növekedéséhez. ■e A párt vezető szerepének elengedhetetlen feltétele a demokratikus centralizmus elvé­nek érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképességét, ütőképes­ségét. Továbbra is a párton, belüli szabad vita hívei vagyunk. A vezető testületekben — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig —, a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületekben folyó viták­nak azonban állásfoglalás kialakításával kell végződniük, amelyet az elfogadást követően a testület .tagjainak kötelezően képviselniök kell. A Központi Bizottság szükségesnek tart­ja az utóbbi időben e téren tapasztalható la­zaságok megszüntetését, a pártélet szabályai­nak következetes betartását, a fegyelem meg­szilárdítását minden szinten. A pártéletben alapvető fontosságú a lenini elvek érvényesítése, a pártfórumok demokra­tizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párttag­ság jogainak érvényesítése. IA pártfórumo­kon, taggyűléseken több közérdekű és a tag­ságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni. A pártmunka tartalmának és formáinak megújítása megköveteli a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb megvalósítását. A párt életében nagy szerepe van az alap- szervezetekben uralkodó légkörnek, a kom­munista nevelőmunkának. Elengedhetetlen, hogy a kommunistákat a helytállás, a sze­rény, fegyelmezett magatartás jellemezze. Az alapszervezetek, a kommunista közösségek határozottabban lépjenek fel a párttagság kis részének pártszerűtlenségével, egoizmusával, erkölcsi normáinkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, min­denkitől határozottan meg kell követelni a szocialista normák betartását. A párt politikájának alakításában és való­ra váltásában a párt szervezeteinek és tag­jainak elsőreridű feladatuk, hogy a párton kívüli tömegeket folyamatosan bevonják a közös gondolkodásba, igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, erősítsék a közös cselekvés alapját. A pártszervezetek és a kommunisták fordítsanak nagyobb ’ fi­gyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meggyőzésre. A hatékonyabb pártirányításhoz nélkülöz­hetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a, pártszervezetek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők felelősségét. Kapjanak na­gyobb támogatást a felelősen kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet meg­követelő vezetők. Erőteljes harcot kell foly­tatni a szubjektivizmus éllen, és növelni kell a dolgozók részvételét a vezetők megítélésé­ben. A társadalom érdekeinek megfelelően, káderpolitikai elveink figyelembevételével határozottabban, idejében kell lebonyolítani a kádercseréket Fontos, hogy a káderek meg­ítélésének alapja egyértelműbben a végzett munka eredménye és a magatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett ká­dereket — köztük nagyobb számban fiatalo­kat —, kell állítani, akik elkötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fo­kú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kez- deményezően, lendületesen dolgoznak, meg­felelő az irányítóképességük, értik, képvise­lik és végrehajtják a párt politikáját, s a szo­cialista erkölcs normái szerint élnek és dol­goznak. Bevált gyakorlatunk szerint, párt­funkciók kivételével minden tisztséget pár­ton kívüli is betölthet, ha a követelmények­nek megfelel. Gyorsítani és szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intéz­ményesen is segíteni kell, hogy mindenki le­hetőséget kapjon képességei kibontakoztatá­sára. VIL A PÁRT NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzet­közi tevékenységével az elmúlt években is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a kom­munista és munkáspártok összefogásának, a mozgalom nemzetközi akcióképességének erő­sítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tott a Szovjetunió Kommunista Pártjához fű­ződő hagyományosan jó kapcsolatok fejlesz­tésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, nagy fon­tosságot tulajdonított az őszinte vélemény­cseréknek, a testvérpártok tapasztalatai meg­ismerésének. Részt vett a közös akciókban, a nemzetközi tanácskozások munkájában, és kezdeményezően lépett fel a vitás kérdések tisztázására szolgáló elméleti tanácskozások, kötetlen találkozók megtartásáért. Pártunk tevékenysége a jövőben is arra irányul, hogy előmozdítsa a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom befolyásának növedekését, a pártok közös fellépését a leg­fontosabb -problémák megoldása, mindenek­előtt a világ békéjének megőrzése érdekében. A mozgalom - egységének fontosságát, a mar­xizmus—leninizmus tisztaságának védelmét, a proletár internacionalizmus követelményeit, valamint az alkotó útkeresés jogosságát és szükségességét egyaránt szem előtt tartva vesz részt. a vitás kérdések tisztázásában. Az elvtársi vita folytatásával egyidejűleg az érintkezés fenntartására, a kapcsolatok és a kölcsönös szolidaritás erősítésére törekszik azokkal a pártokkal is, amelyeknek nézetei egyes kérdésekben eltérést mutatnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XII. kongresszus határozatainak megfelelően erő­síti kapcsolatait a nemzeti felszabadító moz­galmakkal, a fejlődő országok nemzeti de­mokratikus pártjaival. Az ideológiai nézet- különbségek ellenére nagy figyelmet fordít a kapcsolatok szélesítésére a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokkal, amit a feszültebb nemzetközi helyzetben különösen fontossá tesz az enyhülés eredményeinek védelme. TÁT A Központi Bizottság megállapította: az elmúlt három évben végzett munka tapasz­talatai egyértelműen tanúsítják, hogy a kong­resszusi határozatok következetes végrehaj­tásával szilárdabb alapot teremthetünk táv­lati céljaink eléréséhez. Pártunk politikájára, népünk összefogására,, a szocialista rendszer megújuló képességére építve megoldjuk az előttünk, álló bonyolult feladatokat, megva­lósítjuk a XII.' kongresszus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésének út­ján. A Parlamentben lu§i bizottság A gazdálkodás . felelősségi rendszerére és továbbfejleszté­sére vonatkozó jogszabály-ter­vezeteket véleményezték az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ülésén pénteken a Parlamentben. Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter volt a napirend előadója. Elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium meg­vizsgálta a gazdálkodás fele­lősségi rendszerét, összegyűj­tötte a felelősséggel kapcsola­tos jogintézmények működésé­nek tapasztalatait. A vizsgá­latban elméleti és gyakorlati szakemberek — jogászok, köz­gazdászok, mérnökök, minisz­tériumi és vállalati vezetők — vettek részt. Megállapították, hogy a jogi felelősségi rend­szer alapvetően kiépült, egyes elemei azonban rflár nem fe­lelnek meg a megnövekedett követelményeknek, a gazdál­kodás szigorúbb feltételeinek. A felelősségi rendszer tovább­fejlesztése érdekében — sok­rétű előkészítő munkával — javaslatokat állítottak össze, amelyeket a közeljövőben a Minisztertanács elé terjeszt az igazságügyminiszter. A tervezetekhez fűzött ész­revételeket, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állás­pontját is hasznosítják a kor­mány elé kerülő javaslatokban. Az MSZMP KB 1983. májas elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek) 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Éljen a szocializmus és a béke! 8. Békét, biztonságot a világnak! 9. A világ békeszerető erőinek összefogásával a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 13. Éljen partunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 16. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! kj ____________________________________/ Fu varozás poolban Konténertársulás a MÁV-nál Konténer-Pool. Az új kife­jezés, mely ma még a vállala­tok többsége számára idegenül hangzik, a MÁV most szerve­ződő korszerű szolgáltatását jelzi. A szóból a konténer a hazai és a nemzetközi szállí­tási piacon egyre inkább ter­jedő szállítóládákat jelzi, me­lyek a feladótól a rendeltetési helyig átrakás nélkül, zárt ál­lapotban viszik el a külde­ményt. A pool pedig a szállí­tók és szállíttatok együttmű­ködését jelzi. Akik tagjai lesz­nek e fuvarozási közösségnek, azoknak legalább öt darab 5 tonnás konténerrel kell ren­delkeznie, melyet a pool tag­jai rendelkezésére bocsátanak. Mint arról Kucsera Károly, a MÁV Budapesti Igazgatósá­ga kereskedelmi és szállítási osztályvezető helyettese tájé­koztatott, több Pest megyei vállalat és raktárbázis tagsá­gára is számítanak. Ezt már csak az is indokol­ja, mert a konténeres fuvaro­zás azok számára, akik raktá­rozási gondokkal küszködnek, jelentős mennyiségű darab­árut kapnak, illetve küldenek, több előnyt is kínál. Minde­nekelőtt azt, hogy nagyobb lesz a rendelkezésükre álló kapacitás, másrészt a saját tu­lajdonú szállító dobozok hasz­nálatakor az üresjáratokon a vasút n?m számít fuvardíjat. A MÁV idén 1,8 tonna jó­részt értékes árut szeretne konténerben fuvarozni, jelen­tős hányadát már a pool szol­gáltatás kiterjesztésével. Akik a társulás tagjai kívánnak len­ni, részletes felvilágosítást kaphatnak a MÁV Budapesti Igazgatóságán, illetve a Vasút című lap májusi számában. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom