Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

HATÁROZAT A XII. KONGRESSZUS OTfl VÉGZETT MUNKÄRÖL ÉS A PÄRT FELADATAIRÓL AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXYII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Ära: 1,80 foríflt X983. ÁPRILIS 16., SZOMBAT ELFOGADTA AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1983. ÁPRILIS 12-13-1 ÜLÉSE A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa ki­jelölte a szocializmus építésének soron levő feladatait. Belpolitikánk fő céljaként a szo­cialista társadalmi viszonyoknak, a nemzeti •egységnek az'erősítését, a szocialista demok­ráciának a .fejlesztését határozta meg,1 gaz­daságpolitikánk fő-céljaként pedig azt, hogy a minőségi tényezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fo­kozásával javítsuk a népgazdaság egyensú­lyát, és őrizzük meg az elért életszínvonalat. A kongresszus külpolitikánk alapelvévé tette, hogy járuljon hcfzzá az enyhülés vívmányai­nak megszilárdításához, a béke megvédésé­hez. A Központi Bizottság átfogóan megvizsgál­ta az elmúlt három évben végzett munkát és megállapította: népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalmazott célokkal az élet .minden területén kifejeződött a minden­napos helytállásban, a javuló teljesítmények­ben. A párt és a nép összefogásának, a kölcsö­nös bizalomnak az eredményeként a kong­resszuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Társadalmi rendünk szilárd. Javult a népgazdaság egyensúlya, társadalmi mére­tekben megőriztük népünk életszínvonalát Bővültek nemzetközi politikai, gazdasági, kul­turális kapcsoiataiiik, s szövetségeseinkkel együtt hozzájárultunk a béke megvédéséhez. Á párt politikai irányvonalát a gyakorlat igazolta. \ Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresz- szus határozatainak a végrehajtására, a VI. ötéves terv teljesítésére összpontosítsunk min­den erőt. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a kongresszuson megfogalmazott fő politikai, gazdasági és kulturális célokat elérjük. Előre­haladásunkban meghatározó szerepe van tár­sadalmunk vezető erejének, a pártnak, a kom. munisták egységes fellépésének és példamuta­tó helytállásának, a párt és a nép összefogásán nak. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy mindenkor kritikusán és önkritikusan elemez­zük munkánkat, folyamatosan feltárjuk’ az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelmények­nek megfelelően módosítsák korábbi határo­zataikat. ­, A Központi .Bizottság jelen határozatában nem törekszik teljességre. Azokra a kulcs- fontosságú feladatokra irányítja a figyelmet, amelyek megoldásán nagymértékben múlik a kongresszusi célok elérése I. NEMZETKÖZI HELYZET, KÜLPOLITIKÁNK A párt Xli. kongresszusa óta eltelt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus, a NATO szélsőséges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fennálló katonai egyensúlyt, és fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista közösség or­szágaival szemben. Ennek következtében fo­kozódott a fegyverkezési verseny, ami nagy terheket ró a világ népeire, és növeli a ter­monukleáris katasztrófa veszélyét. A régebbi válsággócok ...mellett újabbak is keletkeztek. A hidegháborús lépések, az egyes szocialista országok ellen irányuló politika és gazdasági intézkedések súlyos károkat okoztak az eny­hülés ügyének, lefékezték a nemzetközi gaz­dasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlődését. A jelenlegi nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról. Szövetségeseinkkel egyeztetve minden lehetőséget felhasználva, aktív nem­zetközi tevékenységet kell folytatnunk, s ezál­tal elősegítenünk a béke és a társadalmi ha­ladás erőinek gyarapodását, a szocialista épí­tés külső’ feltételeinek, a nemzetközi helyzet­nek kedvező módosulását. Ehhez elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes el­végzésével tudunk hozzájárulni. A Közporiti Bizottság különösen időszerű­nek és fontosnak tartja, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai összehangoltan lépjenek fel a béke megvédése érdekében. Meggyőződése, ‘hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elér­hető és megszilárdítható a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén. Népünk számára különö­sen fontos, de a nemzetközi helyzet alakulá­sának is döntő tényezője Európa békéje’ és biztonsága. Fontos nemzeti érdekünk, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép-hatótáVol- ságú rakéták nyugat-európai telepítésére, s földrészünk megszabaduljon a nukleáris fegy­verek minden fajtájától. A Magyar Népköz- társaság, mint a Varsói Szerződés szerveze­tének tagja, külpolitikájával támogatja a po­litikai tanácskozó testület januári prágai ülé­sének nagy jelentőségű kezdeményezéseit, amelyek figyelembe vesíik más államok jo­gos biztonsági érdeket is. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültség éleződése elle­nére az emberiséget fenyegető legfőbb veszé­lyeket el lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen. A béke fenntartásának a jö­vőben is.legfontosabb tényezője a szocialista világ ereje, a két világrendszer országai kö­zött kialakult stratégiai-katonai erőegyensúly. A szélsőséges imperialista körök törekvései­vel szemben világszerte nő az ellenállás, szé­les társadalmi rétegeket ölel fel a békemozga­lom. Á tőkés országok felelősen gondolkodó politikai, gazdasági, tudományos, kulturális tényezői is, felismerve korunk 'realitásait és számot vetve saját országuk érdekeivel, fel­lépnek a feszültség növelésével szemben.1 s igyekeznek fenntartani és fejleszteni a köl­csönösen előnyös kapcsolatokat a szocialista országokkal. A proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttmű­ködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista országokkal. Aktívan .részt ve­szünk a két- és többoldalú együttműködésnek az új követelményekhez igazodó fejlesztésé­ben. A magyar—szovjet barátság népünk bé­kéjének, hazánk függetlenségének és bizton­ságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza. Erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is meg­különböztetett figyelmet fordítunk kapcsola­taink fejlesztésére a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársaság bővíti kölcsönö­sen előnyös, sokoldalú kapcsolatait a fejlődő országokkal. Az együttműködés hozzájárul gazdasági önállóságuk, politikai függetlensé­gük erősödéséhez, fejlődésük meggyorsításá­hoz. A szolidaritás szellemében, lehetőségeink­hez mérten támogatjuk a szocialista orientá­ciójú országokat. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy. a békés egymás mellett élés elve alapján meg­őrizzük és bővítsük politikai, gazdasági, mű­szaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcso­latainkat a tőkés országokkal. Földrészünk népeinek alapvető érdeke a helsinki értekezleten elfogadott záróokmány ajánlásainak megvalósítása, a helsinki folya­mat továbbvitele, a madridi tanácskozás ered­ményes befejezése. Ez egyben fontos hozzá­járulás lenne a világbéke ügyéhez is. Az eny­hülési folyamat eredményeinek védelme ér­dekében együttműködésre törekszünk minden olyan epővel, amely kész cselekedni a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért, a különböző társadalmi rend­szerű államok kölcsönös előnyökkel járó kap­csolatainak fejlesztéséért. Folytatni kívánjuk a párbeszédet a Uőkéá országok politikai és társadalmi tényezőivel, elsősorban azokkal, amelyek hajlandók felelősen és realista módon megközelíteni a nemzetközi élet fő kérdéseit. A Magyar Népköztársaság külpoiitikájánák a jövőben is nemzeti érdekeinket, a szocialis­ta országok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a , szocializmus ügyét kell szolgálnia. II. A BELPOLITIKAI HELYZET Hazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyo­zott, a népi hatalom és a szocialista nemzeti egység szilárd, a párt vezető szerepe érvé­nyesül, szélesedik a szocialista demokrácia. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, javult az állami és a társadalmi szervek mun­kája. A hatáskörök-, anyagi eszközök decent­ralizálása révén növekedett a gazdálkodó egy­ségek, a helyi párt- és társadalmi szervek ön­állósága és felelőssége. A törvényesség, a köz­rend és a közbiztonság szilárd. A nemzetközi feszültség növekedése, a tő­kés' világgazdaság válságának kedvezőtlen hatása, a hazai gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés bonyolult nagy pró­batétel elé állítják a magyar társadalmat. Né­pünk nagyra értékeli vívmányainkat, szocia­lista céljaink valóra váltásán munkálkodik, félti elért eredményeit. Társadalmunkban meghatározó és növekvő azoknak a köre, akik értik és tudják, hogy jobb munkával és na­gyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is megoldhatók. A helyzet változása élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengeségeit: a lassú reagá­lást, a kellő rugalmasság hiányát a központi irányításban, a kényelmességet, a formális megoldásokat a végrehajtásban, s általában az elnéző magatartást az állampolgári fegye­lem, valamint a munkafegyelem lazaságaival, a társadalmi tulajdon megsértésével szemben. Felerősödtek nemkívánatos jelenségek: az anyagiasság, az „élősdiség, a korrupció. Ezek közvéleményünkben ma a korábbinál nagyobb ellenérzést váltanak ki. Társadalmi igény, hogy határozottabban, következetesebben lép­jünk fel a szocialista közerkölcsöt sértő je­lenségekkel szemben. Előrehaladásunknak elengedhetetlen felté­tele, hogy mindenki eleget tegyen vállalt kö­telezettségeinek. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A fegyel­mezetlenség megnyilvánulásaival, a morális lazaságokkal é? az utóbbi években gyakorib­bá váló törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezet­tebb összefogására, a megelőző munka javítá­sára és indokolt esetben határozottabb törvé­nyes fellépésre is. Folytatjuk szövetségi politikánkat, amely összefogja társadalmunk dolgozó osztályait és rétegeit. A szövetség változatlan tartalma: a szocializmus építése, a béke védelme, népünk boldogulása. E fő célok elérése érdekében ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növel­jük népgazdaságunk teljesítőképességét és ha­tékonyabbá tegyük szocialista rendszerünk intézményeinek működését. A szocialista cé­lok jegyében fejlődik hazánkban a nemzeti egység, amelynek szervezeti kerete a Hazafias Népfront. E mozgalomban együtt munkálkod­nak társadalmunk szervezett erői, kommunis­ták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek. Az állam és az egyházak közötti , rendezett viszony segíti a nemzeti összefogást. A szövetség erősítésének és folyamatos megújításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt megfelelő válaszokat adjon a "társa­dalmi fejlődés új kérdéseire. A kommunisták határozottan álljanak ki elveink és politi­kánk mellett. A kommunisták, rendszerünk, a szocializmus hívei legyenek kezdeménye- zőek az új, alkotó .gondolatok elfogadtatásá­ban, karolják fel a társadalmunkban megfo­galmazódó új felismeréseket, a pozitív kezde­ményezéseket. Társadalmunkban meghatározó a munkás- osztály szerepe. Folyamatosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A ter­melőszövetkezeti parasztság munkája, életfor­mája. tovább közeledik az ipari és az értelmi­ségi dolgozókéhoz. A következő években na­gyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbemenő változások követ­keztében hogyan módosul társadalmunk ré­tegződése, és ebből milyen következtetések adódnak a politikai munka számára. Építőmunkánikban növekszik az értelmiség szerepe, fokozódik aktivitása a gazdasági, a tudományos és kulturális életben. Társadalmi rendszerünk kedvező feltételeket teremt kez­deményezőkészségének kibontakozásához. Az értelmiség mind nagyobb része él e lehe­tőséggel, munkásságával jelentősen hozzájá­rul fejlődésünkhöz. Ugyanakkor egyes rétegei­nél, csoportjainál jelentkeznek tudati problé­mák is. A párt bevált értelmiségi'politikáját folytatva támogatja és. igényli az értelmiség aktívabb részvételét a közéletben és az alkotó munkában. A párt, a kormány magáénak érzi az if­júság gondjait', és a jelenlegi körülmények között is azok megoldására törekszik. Társa­dalmunknak segítenie kell a fiatalokat a pá­lyakezdés nehézségeinek leküzdésében, az ön­álló otthon megteremtésében. Jobban kell épí- < v ­A dólgozók, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek jelentős erőfeszítéseinek eredményeként a népgazdaság az elmúlt évek­ben a XII. kongresszuson meghatározott gaz­daságpolitikai irányvonalnak megfelelően fej­lődött. A legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. Az utóbbi három évben tovább mélyült a tőkés gazdaság válsága, a nemzetközi gazda­sági együttműködés megszokott rendje meg­bomlott, a világkereskedelem helyzete rom­lott. A válság kiterjedt a nemzetközi pénz­ügyekre is: jelentős mértékben emelkedtek a kamatlábak, a hitelfelvételi lehetőségek szű­kültek. A tőkés világ gazdasági válságának nega­tív hatásai érintik a Magyar Népköztársaságot is. A tőkés piacokon romlottak az értékesítési lehetőségek, fokozódott a protekcionizmus és a diszkrimináció, esetenként a gazdasági boj­kottot politikai fegyverként használják. A megváltozott viszonyokhoz — részben objektív okok, részben a központi irányítás és a vállalati gazdálkodás fogyatékosságai miatt — nem tudtunk elég gyorsan alkalmazkodni. Egyes korábbi feltevéseinket és az ezekre épí­tett döntéseinket a gyakorlat nem igazolta, illetve az élet túlhaladta. Mai nehézségeink egyik forrása, hogy a hetvenes évek közepén, amikor a termeléshez nélkülözhetetlen importált energiahordozók, teni a fiatalok újító kezdeményezéseire és fi­gyelni kell kritikai észrevételeire. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy felelős részt '/ál­lahassanak politikánk alakításában, az ország­építésben, a vezetésben. •A fiatalok döntő többsége céljaink valóra váltásáért dolgozik. Egy részük azonban a politikai tapasztalatok hiánya és nevelőmun­kánk gyengeségei miatt nem igazodik ei elég­gé a hazai építőmunka és a nemzetközi élet bonyolult kérdéseiben. Tapasztalhatók helyen­ként a passzivitás, a cinizmus jelei is. Ezért különleges gonddá! kell munkálkodnunk azon, hogy az új nemzedékeket, az ifjúság nagy tö­megeit megnyerj ük a szocialista eszméknek, tár­sadalmi programunknak, s a fiatalokat mun­kára, felelősségtudatra neveljük. A pártmun­kában több figyelmet kell fordítani az ifjú­ság kérdéseire. Az új nemzedékek megnyeré- sébeK fontos szerep hárul a Kommunista Ifjú­sági Szövetségre. A különböző szintű pártszer­vek segítsék hatékonyabban a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, ösztönözzék aktívabb po­litikai és szervező munkára, hogy vonzereje és befolyása növekedjen a fiatalok között. Erőfeszítéseink ellenére nem értünk el kel­lő eredményt a szocialista demokrácia fej­lesztésében. Olyan megoldások felé kell halad­nunk, amelyek egyaránt szolgálják a dolgozók szélesebb körű, aktívabb részvételét a döntés- hozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzés­ben és a munka hatékonyságának javítását - Szükség van választási rendszerünk tovább­fejlesztésére, a népképviseleti szervek szere­pének növelésére, Bátrabban kell építeni a társadalmi és tömegszervezetek tevékenysé­gére, szélesebb lehetőséget kell adni számuk­ra az önálló cselekvésre, az általuk képviselt érdekek kifejezésére, a különböző érdekek egyeztetésére, és nagyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveiknek, álláspontjuknak. A munkahelyi és lakóhelyi problémák feltárásában és meg­oldásában vállaljanak nagyobb szerepet a he­lyi párt-, társadalmi és tömegszervezetek. Aa eddigieknél jobban kell bátorítani és támogat­ni az alulról jövő kezdeményezéseket. A szakszervezetek növekvő szerepet tölte­nek be társadalmunk politikai rendszerében," részt vesznek politikánk alakításában és meg­valósításában, a szocialista demokrácia fej­lesztésében. Szervezzék és mozgósítsák a dol­gozókat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Éljenek jobban lehe­tőségeikkel, jogaikkal, vállaljanak nagyobb részt tagjaik szocialista nevelésében, csök­kentsék a formalizmust munkájukban. Az egyes társadalmi rétegek sajátos problémáira is figyelemqiel javítsák az érdekvédelmet. A XII. kongresszus határozataival összhang­ban meg kell gyorsítani a társadalomirányí­tás, a politikai rendszer működésének tökéle­tesítését, az intézményrendszer fejlesztésére irányuló munkát. A hatáskörök pontosabb el­határolásával, az állami és a társadalmi szer­vek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigazgatás korszerűsítésével, az ügyin­tézés egyszerűsítésével is növelni kell az irá­nyítás hatásfokát és csökkenteni a bürokrá­ciát. Fokozott figyelmet kell fordítani a la­kossággal közvetlen kapcsolatban álló városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevékenységének fejlesztésére. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy belpolitikai helyzetünk stabilitása, szo­cialista rendszerünk fejlődőképessége biztosít­ja az építőmunka eredményes folytatását, tár­sadalmunk szocialista vonásainak erősítését. nyersanyagok és berendezések ára nagymér­tékben emelkedett, a felhalmozás és a fo­gyasztás együttesen több éven át meghaladta .a nemzeti jövedelem termelését. A hazai ter­melés hatékonysága nem javult a lehetséges mértékben. Nem bizonyult megalapozottnak az a feltetelezés, hogy a hetvenes évek ele­jére jellemző kedvező pénz- és hitelviszonyok tartósak maradnak, a számunkra kedvezőtlen hatások pedig mérséklődni fognak, és viszony- iagjívid idő alatt ellensúlyozhatok lesznek. A fűtőanyag-felhasználásban a kőolaj magas aránya, a szén háttérbe szorulása az atom­erőmű építésének késése hátráltatta az ener­giafogyasztás szerkezetének gyorsabb és gaz­daságosabb megváltoztatását, fíem igazolódott az adriai kőolajvezeték megépítésének szük­ségessége. Mindennek következtében külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél na­gyobb mértékben nőttek. A párt vezető testületéi a XII. kongresszust követően rendszeresen foglalkoztak a gazda­ságpolitika kérdéseivel, döntéseikkel elvi út­mutatást adtak az állami és a társadalmi szervek munkájához. Kezdeményezték és tá­mogatták az irányítási rendszer valamennyi elemének — a tervezésnek, a, szabályozásnak, az intézményi és szervezeti rendszernek'— a továbbfejlesztését. Aktívabbá, kezdeménye- (Folytatás a 2. oldalon) III. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom