Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

1983. Április is., péntek Külkereskedelem KGST-kapcsolatok A szocialista közösség tag­államainak külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 6,6 százalékkal nőtt, s elérte a 267 milliárd rubeles értéket. Az egymás közötti árucsere- forgalom jóval meghaladta a tervezettet, s tavaly — 1981- hez viszonyítva — 11,5 száza­lékkal emelkedett, a forga­lom értéke meghaladta a 149 milliárd rubelt. Az egymás közötti külkereskedelem mér­téke a KGST tagállamainál a korábbi 53,4 százalékról 55,9 százalékra emelkedett Pártdokumentumok 1975-1980 A sorozat ötödik kötete Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete összeállításában a napokban jelent meg A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975—1980 című kötet, a Kos­suth .Könyvkiadónál. A köny­vet eddig négy hasonló kiad­vány előzte meg az elmúlt két évtizedben. Azokban az 1956— 62; az 1963—66; az 1967—70 és az 1971—75 közötti időszakok legfontosabb határozatait és dokumentumait gyűjtötték egybe. A sorozat újabb kötetében 129 — részben először publi­kált — dokumentum található. A párt vezető szerveinek — a Központi Bizottság, a Politi­kai Bizottság, a Titkárság — határozatain kívül ezúttal is helyet kaptak a Központi Bi­zottság mellett működő mun­kaközösségek állásfoglalásai és dokumentumai, amelyek irányelvül szolgálnak a tö­megszervezetek és -mozgal­mak, a központi intézmények, valamint állami szervek mun­kájához. Signetfa-szfcri Egy toll hihetetlen sikere Ha a hazai vásárlók is meg­ismerik, a Signetta Magyar- országon is közkedvelt írótoll lehet. — így fogalmazták meg másfél esztendővel ezelőtt a Pomázi írószerszövetkezet ve­zetői reményeiket az új ter­mék gyártásának kezdetekor. A feltételes mód azonban már a múlté: a Signetta — siker! S ahogy a tanulságokat számba véve Ördögh Emánuel elnök­kel e szövetkezeti körökben párját ritkító üzleti akció hát­teréről beszélgetünk, az is ha­mar nyilvánvalóvá válik: ez a siker nem is akármilyen! Nap­jainkban nem csupán idehaza, hanem sok országban jól elad­ható áru ez az egyszerű toll, amely nagyrészt belföldi alap­anyagokból készül. De kezdjük az elején. íme a Signetta-sztori. Olcsó is, jó is Néhány esztendeje Japánban és több nyugat-európai állam­ban hamar közkedveltté vál­tak azok az igénytelen kiné­zetű és rendkívül olcsó íróesz­közök, amelyeket könnyen le­het teljesen automata gépso­rokon is készíteni. Az eljárás a műanyagokat feldolgozó iparban már régóta közismert, hiszen az extrudálást évtize­dekkel ezelőtt találták fel, s azóta széles körben elterjedt. (Extrudálás: hőre lágyuló . műanyagok sajtolása csigaor­sóval, amelynek, során a kép­lékeny anyag felveszi a for­mázó nyílás alakját.) A mű­velet — ha közismert hason­latot választunk — leginkább a hurkatöltésre emlékeztet, annyi különbséggel, hogy a Signetta nem kör alakú, ha­nem hatszögletű. Ám ne mélyedjünk különö­sebben bele a technológia is­mertetésébe. Folytassuk azzal, hogy a pomázi szakemberek úgy gondolták, van fantázia egy hasonló írószer hazai gyártásában is. Hogy miért? Egyrészt azért, mert a készí­téshez felhasznált műanyag nálunk is könnyen beszerez­hető, a hegyhez szükséges kü­lönleges fémet — no meg a tinta egyik alapanyagát — kell csupán importból megvá­sárolni. S mivel a Signettá- ban nincs külön betét, a szá­mítások szerint olyan olcsón lehet eladni, hogy az alacsony ár miatt egy sor hasonló kate­góriájú terméknek komoly ve- télytársa lesz. A jóslat bevált, olyannyira, hogy a piaci versenyben az új toll a szövetkezet által gyár­tott írószereknek is ellenfelévé vált, s erre a pomáziak sem számítottak. Költséges reklám Nézzük a tényeket. 1981 ta­vaszán született a döntés, hogy az ICO is gyárt a jövő­ben betét nélküli tollakat. Megrendelték tehát egy svájci cégtől az automata gépsort nyolcmillió forintért. A pénzt maguk teremtették elő, sem banKhitelt, sem egyéb támoga­tást nem kértek. S most tes­sék figyelni a dátumokra! A berendezések néhány hónap múlva megérkeztek, s így ta­valy már meg is kezdhették a folyamatos termelést. Az ötlet­től a megvalósulásig tehát még egy esztendő sem telt el. A gépsor éves kapacitása 10 millió darab, tavaly az indulás nehézségei miatt csupán 8 mil­lió 300 ezer Signetta került a boltokba. A szövetkezet 3 fo­rint 30-ért adja a kereskedel­mi vállalatnak, amely 4 forint 50-ért hozza forgalomba. Ör­dögh Emánuel szerint még ilyen alacsony árak mellett is tisztes, s nem is kevés nyere­sége van az ICO-nak ezeken a tollakon. Az elmúlt évben már kül­földre is szállítottak. Három­milliót a szocialista országok­ban, 800 ezret pedig Ausztriá­ban értékesítettek. Siker? Igen, egyértelműen az, még ha nem is kevés pénzébe került a szövetkezetnek. Mert például ki ne emlékeznék a televízió­ban, rádióban, újságokban megjelent hirdetésre, vagy leg­alábbis annak egyik mondatá­ra: Signetta golyósirón be­tétáron. Mindez tavaly 1 mil­lió 800 ezer forintjába került a pomáziaknak. Nem kis pénz, de a mérleg nyelve azt mu­tatja, megérte a befektetést... Az olvasót, aki bizonyára már megkedvelte ezt a külle­mében is mutatós kis tollacs- kát, most bizonyára az érdek­li, mit várhat az idén a gyár­tótól. Hát... — tárja szét a kezét az elnök, ám ez a bi­zonytalanság végül is kellemes gondokra utal. Annyi a meg­rendelésük ez évre, hogy szin­te nem is tudnak eleget- ké­A Kertészeti Egyetem és a Ferihegy Tsz Gazdaságos növényfajták A kertészeti kutatók új faj­tákkal, hibridekkel javítják a termelők esélyeit a magasabb hozam elérésére és bevételeik fokozására. Évente mintegy 30—iO új kertészeti növény kerül a termelőkhöz, felváltva a régebbieket, a kevesebbet érőket. Az idei tavaszi újdonságok az illetékes minősítő intézet vizsgálata nyomán termesztési engedélyt kaptak. A Vetőmag Vállalat kutatóállomása új pa­radicsom alakú paprikát ne­mesített ki, amely aranysárga színével egyedülálló. Szép, da­rabos a termése, hozama is jó és igen zamatos. A feldolgozó ipar is bővítheti ezzel válasz­tékát, ugyanis ipari hasznosí­tásra szintén alkalmas. A ve- csési Ferihegy Tsz új tökfélét jelentett be. A gazdaság szak­emberei a helyben termesztett tájfajta nemesítésével alakí­tották ki a növényt, amely jól tűri a tárolást, így — megfele­lő raktározás után — már­ciusban is lehet majd vásá­rolni a piacon gyalult tököt. Friss fogyasztásra szintén ki­válóan alkalmas, és kipróbál­ták a mirelit üzemekben is, szintén jó eredménnyel. A Kertészeti Egyetem szakem­berei, akik a görögdinnye ne­mesítésében nagy jártasságra tettek szert, két korábbi hib­ridjük után egy harmadikat ajánlanak a termelőknek. A gömb futó — elnevezésű diny- nye átlagosan 3 kilogramm súlyú termést hoz, íze kitűnő, és várhatóan ez a gyümölcs is népszerű lesz majd a piacon. szíteni a Signettából. Már alá­írták a szerződéseket 5 millió szállítására Olaszországba. Az NSZK-ba 2 és fél milliót, Ausztriába 500 ezret, Francia- országba 2 milliót, Finnország­ba szintén 500 ezret adnak el, csehszlovák vállalatok pedig 1 milliót rendeltek. Számoljuk csak össze: ez összesen 11 és fél millió darab. A gép éves kapacitása viszont csak 10 mil­lió. Hogy lesz ebből export, s mi lesz a hazai ellátással? Fogós kérdés, de a szövet­kezet vezetői, szakemberei — ha nem is könnyen, de — aránylag rövid idő alatt meg­találták a választ. Megállás nélkül Kiszámították, hogy ha a svájci gépsor folyamatos mű­szakban dolgozik, vagyis napi huszonnégy órában szombaton és vasárnap is, akkor akár 15 millióra is növelhetik a ter­melést. Nosza, rajta, az elgon­dolást tett követte, s külön brigádot szerveztek, amelyik kiszolgálja a berendezést. Né­hány hete tehát megállás nél­kül ontja az automata a Sig- nettát, nem egészen két (má­sodpercenként egyet. Így már jut belföldre is ebben az esz­tendőben, igaz némileg keve­sebb, mint tavaly. Ennyi a kis toll sikerének rövid története. Praktikusságá­val hamar meghódította tehát a hazai vásárlókat is. A szövetkezetben jelenleg csaknem másfél tucat írószert gyártanak. Emellett különböző tűzőgépeket, lyukasztókat és gyűrűskönyveket is készítenek. Termékeik nemcsak idehaza, hanem külföldön is kedveltek. A legfrissebb mérleg szerint ta­valy több mint 26 milliós tő­kés, és 153 millió forintos szo­cialista exportot bonyolítottak le. Az idén ennél jóval többre számítanak: a nyugati piaco­kon mintegy 34 millió forint értékű árut szeretnének elad­ni, ebből 11 milliót a Signetta tenne ki. Furucz Zoltán Elavult nyilvántartás, illeték nélkül Nem szülhet újabb jogsértést Pilisszántón ma sincs nyugalom a volt parlagföldek ügyében A hatalmas smaragdzöld búzatábla a békcsséges nyugalom Képze­tét kelti Pilisszántó határában. Bent a községben viszont éppen ennek a most már kenyeret adó földnek az egykori tulajdonosai nem akar­nak rátalálni a békességre és nyugalomra. A haragos indulat — mint általában mindig — most is rossz tanácsadó, így aztán a pilisszántói lakosok egy része úgy keresi az igazságot, hogy mikor már meglelte, azt is fondorlatnak véli. Ma már alig van olyan felsőbb hatóság és közéleti fórum, ahová a pilisszántói lakosok bejelentése és kfreime nem jutott volna el. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a legelső címzettek között sze­repelt. A bejelentésben foglaltak kivizsgálása megtörtént, a törvény- sértéseket és igazságtalanságokat az arra illetékes szervek orvosolták, megnyugvás azonban nincs ma sem, az újabb beadványhoz újabb alá­írásgyűjtés kezdődött. Mindez a lakosság egyetér­tésével történt, • amit mutat az is, hogy másfél éven át sem a parlagon hagyott földek ki­sajátítását, sem a földcseréket nem kifogásolta senki. E kül­területi földek ugyanis elad­hatatlanok voltak (csak hiva­tásszerűen földműveléssel fog­lalkozó vehette volna meg) ter­mésüket pedig az erdei vadak letarolták. Évtizedekig háborítatlanul Az első, sok jogos panaszt is tartalmazó bejelentés ki­vizsgálása során kiderült, hogy ennék az indulatokat felkor­bácsoló ügynek az előzményei 1980 nyaráig nyúlnak vissza. Akkor a megyei földhivatal azt állapította meg, hogy Pilis­szántó határában a magántu­lajdonban levő, parlagon ha­gyott földek összterülete meg­haladja a 200 hektárt. Közis­mert az a törvény — mégha a pilisszántói lakosok egy része tudni sem akar erről —, misze­rint a parlagon hagyott földet az állam kisajátítja és meg­műveléséről gondoskodik, hi­szen a föld nemzeti kincsünk része. Az évek, sőt évtizedek óta elmulasztott kisajátítási eljá­rás során derült ki az egyéb mulasztások sora. Nevezetesen az, hogy a földek nagy része olyan emberek tulajdonaként szerepel az elavult telekköny­vi és kataszteri nyilvántartá­sokban, akik itthon vagy kül­földön évtizedekkel korábban elhaltak. Az ingatlanok több­szörösen átöröklödtek, gazdát cseréltek, mindezt azonban az állami nyilvántartások addig nem követték. A jogszabály rugalmas és emberséges alkalmazásával akart a járási földhivatal el­járni, ezért a földek tulajdon­jogát az akkor még élő örökös nevére jegyezte be, vagyis el­tekintett az addig végbement örökösödések és tulajdonátru- házások illetékeinek követelé­sétől. A parlagföldek állami tulaj­donba vételét csak úgy lehe­tett megoldani, hogy a közöt­tük levő megművelt ingatla­nokat , is tagosították, s az ezékikel egyenértékű csereföl­dekkel kártalanították a tulaj­donosokat. így alakult ki az a százhektáros tábla, is, amelyen most már a pilisvörösvári Ha­ladás Tsz búzája zöldell. Ugyanakkor a parlagföldek­ből mezőgazdasági célú, tartós használatba adásra is kijelöltek egy százhekíáros területet úgy, hogy 120 résztulajdonos­sal önkéntes földcsere-megál­lapodást kötötték. Ellenállások köszörűben m A Kőbányai Porcelángyár verőcemaros! üzemében évente mintegy 7 millió forintért készítenek úgynevezett huzalellen- állás-testekeí. Naponta csaknem 60 ezer kerül le, a nagy tel­jesítményű köszörűgépekről. Barcza Zsolt felvétele E felhőtlen időszaknak a pilisszántói községi tanács az­zal vetett véget, hogy elkezdte a nagyüzemi gazdálkodás cél­jára alkalmatlan, időközben zártkertté minősített terüle­teknek a parcellázását és tar­tós használatba adósát. A fő­városból jelentkeztek az igény­lők bőven, s a tőlük befolyt pénzből épül az iskola. Külö­nösen a magántulajdonban le­vő és a járási földhivatal ál­tal szabálytalanul „fésűs” zárt­kertié minősített területek iránti kereslet növekedett meg. Most már 30—40 ezer forintot lehetett kapni a 2—300 négy­szögöles parcellákért, noha ko­rábban — külterületi ingatlan­ként — csak értéktelen nyűg­nek számítottak. Olaj az elégedetlenség tüzére A földcserék során kapott parcellák hirtelen túl kicsinek tűntek az új' tulajdonosok számára. Aki — példának okáért — 1000 négyszögöl ér­téktelennek számító külterüle­ti földjéért 200 négyszögölet kapott a zártkertben, most már kisemmizettnek érezte magát, s követelte a további 800 négyszögölet is — a zárt- kertben. Többen azért, hogy pénzzé tehessék. Olaj volt az elégedetlenség tüzére, hogy akik a zártkert­ben kaptak csereföldet — pél­dául a tanácsi vezetők, de né­hány mai elégedetlenkedő is — ingatlanukat rövid időn belül eladták. A már említett tömeges be­jelentés nyomán a népi ellen­őrzési vizsgálat felfedte a jog­szabálysértéseket és igazság­talanságokat. Előfordult egyes esetekben, hogy olyan parlagon hagyott területekért is adtak csere­földet, amelyeket egyszerűen ki kellett volna sajátítani. Egyes személyek pedig — pél­dául Kormos Flórián volt ta­nácselnök és Szivek Antalné egykori tsz-elnök — az érték- arányosnál sokkal nagyobb te­rületet kapott a zártkertben. Ugyancsak megesett, hogy a csereföldek tulajdonjogát nem a legutolsó örökös, hanem an­nak gyermekei javára jegyez­ték be, jogsértően megtakarít­va ezzel az illeték kifizetését. így például Kosztolánszki Má­tyás jelenlegi tanácselnök és Lampert Istvánná nevére írták az élő szüleiket megillető cse­reföldet. s ők hamarosan el is adták azt.. A járási földhivatal abban is -hibázott, hogv a zártkertnek kijelölt földterület egy részét továbbra is külterületi — te­hát avakorlatilag eladhatatlan — földnek minősítette. így ugyanis az egyik szomszéd már jó vételárért eladta a földjét, míg közvetlen szom­szédja a jonsértő döntés alap­iin külterületnek nyilvánított földjén nem adhatott túl. A jogsértéseket megszün­tették. a valódi sérelmeket or­vosolták. A megyei tanács el­nöke azonnali vizsgálatot ren­delt el. Kosztolánszki Mátyás tanácselnök a vagyonátruhá­zási illetéket határidő előtt le­rótta. Kormos Flórián és Szi­vek Antalné értékarányosnál nagyobb csereföldjét állami tulajdonba vették. Szőnyi Jó­zsef — a jelenlegi tanácstit­kár édesapja — csereföldjéről lemondott az eredeti tulajdo­nos Mali Béláné javára. Nyílt tanácsülés, lakossági fórum Mindez azonban nem szüntette meg a tanácsi veze­tők és azok rokonai iránt táp­lált jogos haragot. Ez derült ki a legutóbbi nyílt tanácsülé­sen — e szövevényes ügy ren­dezését szolgáló második la­kossági fórumon is. Császár Ferenc, a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke őszintén elmondta a művelődési ház nagytermé­ben összegyűlt lakosoknak a vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket, őt még meg is hallgatták, de amikor dr. Kulcsár János, a megyei földhivatal elnöke, s a járási szervek több képviselője foly­tatta volna a tájékoztatót, a y közbekiabálás, a hangzavar egyre reménytelenebbé tette az összejövetel céljának eléré­sét, a közmegnyugvást. A művelődési otthon udva­rán összegyűlt tömegben olyán hangulat alakult ki a tájékoz­tatót követően, amelyben azok a lakosok is újra vesztesnek érezték magukat, akiknek ügye — írásbeli nyilatkozatuk sze­rint is — megelégedésükre rendeződött. Az udvarról jól láttuk a hegyoldalon létesített zártkert­ben emelkedő építményeket. Akinek ott volt a földje — an­nak idején értéktelen földje —, most gyűlölködve nézi az új tulajdonosokat. Izzítják a hangulatot azok, akik nem is­merik — vagy nem akarják ismerni — a törvényt, s vál­tig hirdetik, hogy most nincs államosítás, tehát vissza a parlagföldként elvett tulaj­donnal is. ha az most a zárt- f kert része. A bizalmat helyre kell állítani A megyei és a járási illeté­kesek jo szándéka, törvénytisz­telő intézkedéssorozata viszont — a korábbi sok törvénysértő és erkölcsi felháborodást ok­kal kiváltó ügy miatt — nehe­zen talál megértésre és elfo­gadásra. A bizalmatlanságot nem könnyű eloszlatni. Hosszú időbe telik, amíg a becsapot­tak, vagy azok, akik úgy ér­zik, hogy félrevezették őket, annyira megnyugszanak, hogy képesek lesznek meghallgatni és elfogadni az igazságot. A helyi tanács vezetői, akik akár saját hibájukból, akár a járási földhivatal lassú ügyin­tézése miatt besározódtak, nemcsak bírálat tüzében, ha­nem rágalmak és fenyegetések közepette is élnek. Ezen ők keseregnek és valahonnan föntről várnak védelmet. A járási és a megyei szer­vek minden intézkedést meg­tettek a jogorvoslásra, a nyu­galom megteremtésére. A to­vábbi a helyieken múlik: Pi­lisszántó politikailag érett, er­kölcsileg tiszta lakóin. Akik­nek — mivel e zavaros föld­ügyben is érintetlenek marad­tak — van hitelük. Ok tehe­tik meg — ha nehéz is ma kö­zös nevezőre jutniuk a nyug­talan, háborgó pilisszántói la­kosokkal —. hogy előbb-utóbb megértessék: a korábbi sérel­mek orvoslásit nem lehet jog­sértésekkel folytatni. Sem a felelőtlen vádaskodás nem tűr­hető el, sem az, hogy egyesek olyan földeket próbálnak kö­vetelni, amelyeknek a tulaj­donjogát igazolni sem tudják, vagy amelyek révén jogalap nélkül jutnának haszonhoz. Amíg a panaszuk jogos volt, a törvény és az arra illetékes hatóságok pártjukon álltak. Mihelyt követelésük jogtalan­ná vált, támogatást sem a törvény, sem a hatóság nem adhat nekik. Cseri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom