Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
1983. Április is., péntek Külkereskedelem KGST-kapcsolatok A szocialista közösség tagállamainak külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 6,6 százalékkal nőtt, s elérte a 267 milliárd rubeles értéket. Az egymás közötti árucsere- forgalom jóval meghaladta a tervezettet, s tavaly — 1981- hez viszonyítva — 11,5 százalékkal emelkedett, a forgalom értéke meghaladta a 149 milliárd rubelt. Az egymás közötti külkereskedelem mértéke a KGST tagállamainál a korábbi 53,4 százalékról 55,9 százalékra emelkedett Pártdokumentumok 1975-1980 A sorozat ötödik kötete Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete összeállításában a napokban jelent meg A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975—1980 című kötet, a Kossuth .Könyvkiadónál. A könyvet eddig négy hasonló kiadvány előzte meg az elmúlt két évtizedben. Azokban az 1956— 62; az 1963—66; az 1967—70 és az 1971—75 közötti időszakok legfontosabb határozatait és dokumentumait gyűjtötték egybe. A sorozat újabb kötetében 129 — részben először publikált — dokumentum található. A párt vezető szerveinek — a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a Titkárság — határozatain kívül ezúttal is helyet kaptak a Központi Bizottság mellett működő munkaközösségek állásfoglalásai és dokumentumai, amelyek irányelvül szolgálnak a tömegszervezetek és -mozgalmak, a központi intézmények, valamint állami szervek munkájához. Signetfa-szfcri Egy toll hihetetlen sikere Ha a hazai vásárlók is megismerik, a Signetta Magyar- országon is közkedvelt írótoll lehet. — így fogalmazták meg másfél esztendővel ezelőtt a Pomázi írószerszövetkezet vezetői reményeiket az új termék gyártásának kezdetekor. A feltételes mód azonban már a múlté: a Signetta — siker! S ahogy a tanulságokat számba véve Ördögh Emánuel elnökkel e szövetkezeti körökben párját ritkító üzleti akció hátteréről beszélgetünk, az is hamar nyilvánvalóvá válik: ez a siker nem is akármilyen! Napjainkban nem csupán idehaza, hanem sok országban jól eladható áru ez az egyszerű toll, amely nagyrészt belföldi alapanyagokból készül. De kezdjük az elején. íme a Signetta-sztori. Olcsó is, jó is Néhány esztendeje Japánban és több nyugat-európai államban hamar közkedveltté váltak azok az igénytelen kinézetű és rendkívül olcsó íróeszközök, amelyeket könnyen lehet teljesen automata gépsorokon is készíteni. Az eljárás a műanyagokat feldolgozó iparban már régóta közismert, hiszen az extrudálást évtizedekkel ezelőtt találták fel, s azóta széles körben elterjedt. (Extrudálás: hőre lágyuló . műanyagok sajtolása csigaorsóval, amelynek, során a képlékeny anyag felveszi a formázó nyílás alakját.) A művelet — ha közismert hasonlatot választunk — leginkább a hurkatöltésre emlékeztet, annyi különbséggel, hogy a Signetta nem kör alakú, hanem hatszögletű. Ám ne mélyedjünk különösebben bele a technológia ismertetésébe. Folytassuk azzal, hogy a pomázi szakemberek úgy gondolták, van fantázia egy hasonló írószer hazai gyártásában is. Hogy miért? Egyrészt azért, mert a készítéshez felhasznált műanyag nálunk is könnyen beszerezhető, a hegyhez szükséges különleges fémet — no meg a tinta egyik alapanyagát — kell csupán importból megvásárolni. S mivel a Signettá- ban nincs külön betét, a számítások szerint olyan olcsón lehet eladni, hogy az alacsony ár miatt egy sor hasonló kategóriájú terméknek komoly ve- télytársa lesz. A jóslat bevált, olyannyira, hogy a piaci versenyben az új toll a szövetkezet által gyártott írószereknek is ellenfelévé vált, s erre a pomáziak sem számítottak. Költséges reklám Nézzük a tényeket. 1981 tavaszán született a döntés, hogy az ICO is gyárt a jövőben betét nélküli tollakat. Megrendelték tehát egy svájci cégtől az automata gépsort nyolcmillió forintért. A pénzt maguk teremtették elő, sem banKhitelt, sem egyéb támogatást nem kértek. S most tessék figyelni a dátumokra! A berendezések néhány hónap múlva megérkeztek, s így tavaly már meg is kezdhették a folyamatos termelést. Az ötlettől a megvalósulásig tehát még egy esztendő sem telt el. A gépsor éves kapacitása 10 millió darab, tavaly az indulás nehézségei miatt csupán 8 millió 300 ezer Signetta került a boltokba. A szövetkezet 3 forint 30-ért adja a kereskedelmi vállalatnak, amely 4 forint 50-ért hozza forgalomba. Ördögh Emánuel szerint még ilyen alacsony árak mellett is tisztes, s nem is kevés nyeresége van az ICO-nak ezeken a tollakon. Az elmúlt évben már külföldre is szállítottak. Hárommilliót a szocialista országokban, 800 ezret pedig Ausztriában értékesítettek. Siker? Igen, egyértelműen az, még ha nem is kevés pénzébe került a szövetkezetnek. Mert például ki ne emlékeznék a televízióban, rádióban, újságokban megjelent hirdetésre, vagy legalábbis annak egyik mondatára: Signetta golyósirón betétáron. Mindez tavaly 1 millió 800 ezer forintjába került a pomáziaknak. Nem kis pénz, de a mérleg nyelve azt mutatja, megérte a befektetést... Az olvasót, aki bizonyára már megkedvelte ezt a küllemében is mutatós kis tollacs- kát, most bizonyára az érdekli, mit várhat az idén a gyártótól. Hát... — tárja szét a kezét az elnök, ám ez a bizonytalanság végül is kellemes gondokra utal. Annyi a megrendelésük ez évre, hogy szinte nem is tudnak eleget- kéA Kertészeti Egyetem és a Ferihegy Tsz Gazdaságos növényfajták A kertészeti kutatók új fajtákkal, hibridekkel javítják a termelők esélyeit a magasabb hozam elérésére és bevételeik fokozására. Évente mintegy 30—iO új kertészeti növény kerül a termelőkhöz, felváltva a régebbieket, a kevesebbet érőket. Az idei tavaszi újdonságok az illetékes minősítő intézet vizsgálata nyomán termesztési engedélyt kaptak. A Vetőmag Vállalat kutatóállomása új paradicsom alakú paprikát nemesített ki, amely aranysárga színével egyedülálló. Szép, darabos a termése, hozama is jó és igen zamatos. A feldolgozó ipar is bővítheti ezzel választékát, ugyanis ipari hasznosításra szintén alkalmas. A ve- csési Ferihegy Tsz új tökfélét jelentett be. A gazdaság szakemberei a helyben termesztett tájfajta nemesítésével alakították ki a növényt, amely jól tűri a tárolást, így — megfelelő raktározás után — márciusban is lehet majd vásárolni a piacon gyalult tököt. Friss fogyasztásra szintén kiválóan alkalmas, és kipróbálták a mirelit üzemekben is, szintén jó eredménnyel. A Kertészeti Egyetem szakemberei, akik a görögdinnye nemesítésében nagy jártasságra tettek szert, két korábbi hibridjük után egy harmadikat ajánlanak a termelőknek. A gömb futó — elnevezésű diny- nye átlagosan 3 kilogramm súlyú termést hoz, íze kitűnő, és várhatóan ez a gyümölcs is népszerű lesz majd a piacon. szíteni a Signettából. Már aláírták a szerződéseket 5 millió szállítására Olaszországba. Az NSZK-ba 2 és fél milliót, Ausztriába 500 ezret, Francia- országba 2 milliót, Finnországba szintén 500 ezret adnak el, csehszlovák vállalatok pedig 1 milliót rendeltek. Számoljuk csak össze: ez összesen 11 és fél millió darab. A gép éves kapacitása viszont csak 10 millió. Hogy lesz ebből export, s mi lesz a hazai ellátással? Fogós kérdés, de a szövetkezet vezetői, szakemberei — ha nem is könnyen, de — aránylag rövid idő alatt megtalálták a választ. Megállás nélkül Kiszámították, hogy ha a svájci gépsor folyamatos műszakban dolgozik, vagyis napi huszonnégy órában szombaton és vasárnap is, akkor akár 15 millióra is növelhetik a termelést. Nosza, rajta, az elgondolást tett követte, s külön brigádot szerveztek, amelyik kiszolgálja a berendezést. Néhány hete tehát megállás nélkül ontja az automata a Sig- nettát, nem egészen két (másodpercenként egyet. Így már jut belföldre is ebben az esztendőben, igaz némileg kevesebb, mint tavaly. Ennyi a kis toll sikerének rövid története. Praktikusságával hamar meghódította tehát a hazai vásárlókat is. A szövetkezetben jelenleg csaknem másfél tucat írószert gyártanak. Emellett különböző tűzőgépeket, lyukasztókat és gyűrűskönyveket is készítenek. Termékeik nemcsak idehaza, hanem külföldön is kedveltek. A legfrissebb mérleg szerint tavaly több mint 26 milliós tőkés, és 153 millió forintos szocialista exportot bonyolítottak le. Az idén ennél jóval többre számítanak: a nyugati piacokon mintegy 34 millió forint értékű árut szeretnének eladni, ebből 11 milliót a Signetta tenne ki. Furucz Zoltán Elavult nyilvántartás, illeték nélkül Nem szülhet újabb jogsértést Pilisszántón ma sincs nyugalom a volt parlagföldek ügyében A hatalmas smaragdzöld búzatábla a békcsséges nyugalom Képzetét kelti Pilisszántó határában. Bent a községben viszont éppen ennek a most már kenyeret adó földnek az egykori tulajdonosai nem akarnak rátalálni a békességre és nyugalomra. A haragos indulat — mint általában mindig — most is rossz tanácsadó, így aztán a pilisszántói lakosok egy része úgy keresi az igazságot, hogy mikor már meglelte, azt is fondorlatnak véli. Ma már alig van olyan felsőbb hatóság és közéleti fórum, ahová a pilisszántói lakosok bejelentése és kfreime nem jutott volna el. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a legelső címzettek között szerepelt. A bejelentésben foglaltak kivizsgálása megtörtént, a törvény- sértéseket és igazságtalanságokat az arra illetékes szervek orvosolták, megnyugvás azonban nincs ma sem, az újabb beadványhoz újabb aláírásgyűjtés kezdődött. Mindez a lakosság egyetértésével történt, • amit mutat az is, hogy másfél éven át sem a parlagon hagyott földek kisajátítását, sem a földcseréket nem kifogásolta senki. E külterületi földek ugyanis eladhatatlanok voltak (csak hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó vehette volna meg) termésüket pedig az erdei vadak letarolták. Évtizedekig háborítatlanul Az első, sok jogos panaszt is tartalmazó bejelentés kivizsgálása során kiderült, hogy ennék az indulatokat felkorbácsoló ügynek az előzményei 1980 nyaráig nyúlnak vissza. Akkor a megyei földhivatal azt állapította meg, hogy Pilisszántó határában a magántulajdonban levő, parlagon hagyott földek összterülete meghaladja a 200 hektárt. Közismert az a törvény — mégha a pilisszántói lakosok egy része tudni sem akar erről —, miszerint a parlagon hagyott földet az állam kisajátítja és megműveléséről gondoskodik, hiszen a föld nemzeti kincsünk része. Az évek, sőt évtizedek óta elmulasztott kisajátítási eljárás során derült ki az egyéb mulasztások sora. Nevezetesen az, hogy a földek nagy része olyan emberek tulajdonaként szerepel az elavult telekkönyvi és kataszteri nyilvántartásokban, akik itthon vagy külföldön évtizedekkel korábban elhaltak. Az ingatlanok többszörösen átöröklödtek, gazdát cseréltek, mindezt azonban az állami nyilvántartások addig nem követték. A jogszabály rugalmas és emberséges alkalmazásával akart a járási földhivatal eljárni, ezért a földek tulajdonjogát az akkor még élő örökös nevére jegyezte be, vagyis eltekintett az addig végbement örökösödések és tulajdonátru- házások illetékeinek követelésétől. A parlagföldek állami tulajdonba vételét csak úgy lehetett megoldani, hogy a közöttük levő megművelt ingatlanokat , is tagosították, s az ezékikel egyenértékű csereföldekkel kártalanították a tulajdonosokat. így alakult ki az a százhektáros tábla, is, amelyen most már a pilisvörösvári Haladás Tsz búzája zöldell. Ugyanakkor a parlagföldekből mezőgazdasági célú, tartós használatba adásra is kijelöltek egy százhekíáros területet úgy, hogy 120 résztulajdonossal önkéntes földcsere-megállapodást kötötték. Ellenállások köszörűben m A Kőbányai Porcelángyár verőcemaros! üzemében évente mintegy 7 millió forintért készítenek úgynevezett huzalellen- állás-testekeí. Naponta csaknem 60 ezer kerül le, a nagy teljesítményű köszörűgépekről. Barcza Zsolt felvétele E felhőtlen időszaknak a pilisszántói községi tanács azzal vetett véget, hogy elkezdte a nagyüzemi gazdálkodás céljára alkalmatlan, időközben zártkertté minősített területeknek a parcellázását és tartós használatba adósát. A fővárosból jelentkeztek az igénylők bőven, s a tőlük befolyt pénzből épül az iskola. Különösen a magántulajdonban levő és a járási földhivatal által szabálytalanul „fésűs” zártkertié minősített területek iránti kereslet növekedett meg. Most már 30—40 ezer forintot lehetett kapni a 2—300 négyszögöles parcellákért, noha korábban — külterületi ingatlanként — csak értéktelen nyűgnek számítottak. Olaj az elégedetlenség tüzére A földcserék során kapott parcellák hirtelen túl kicsinek tűntek az új' tulajdonosok számára. Aki — példának okáért — 1000 négyszögöl értéktelennek számító külterületi földjéért 200 négyszögölet kapott a zártkertben, most már kisemmizettnek érezte magát, s követelte a további 800 négyszögölet is — a zárt- kertben. Többen azért, hogy pénzzé tehessék. Olaj volt az elégedetlenség tüzére, hogy akik a zártkertben kaptak csereföldet — például a tanácsi vezetők, de néhány mai elégedetlenkedő is — ingatlanukat rövid időn belül eladták. A már említett tömeges bejelentés nyomán a népi ellenőrzési vizsgálat felfedte a jogszabálysértéseket és igazságtalanságokat. Előfordult egyes esetekben, hogy olyan parlagon hagyott területekért is adtak csereföldet, amelyeket egyszerűen ki kellett volna sajátítani. Egyes személyek pedig — például Kormos Flórián volt tanácselnök és Szivek Antalné egykori tsz-elnök — az érték- arányosnál sokkal nagyobb területet kapott a zártkertben. Ugyancsak megesett, hogy a csereföldek tulajdonjogát nem a legutolsó örökös, hanem annak gyermekei javára jegyezték be, jogsértően megtakarítva ezzel az illeték kifizetését. így például Kosztolánszki Mátyás jelenlegi tanácselnök és Lampert Istvánná nevére írták az élő szüleiket megillető csereföldet. s ők hamarosan el is adták azt.. A járási földhivatal abban is -hibázott, hogv a zártkertnek kijelölt földterület egy részét továbbra is külterületi — tehát avakorlatilag eladhatatlan — földnek minősítette. így ugyanis az egyik szomszéd már jó vételárért eladta a földjét, míg közvetlen szomszédja a jonsértő döntés alapiin külterületnek nyilvánított földjén nem adhatott túl. A jogsértéseket megszüntették. a valódi sérelmeket orvosolták. A megyei tanács elnöke azonnali vizsgálatot rendelt el. Kosztolánszki Mátyás tanácselnök a vagyonátruházási illetéket határidő előtt lerótta. Kormos Flórián és Szivek Antalné értékarányosnál nagyobb csereföldjét állami tulajdonba vették. Szőnyi József — a jelenlegi tanácstitkár édesapja — csereföldjéről lemondott az eredeti tulajdonos Mali Béláné javára. Nyílt tanácsülés, lakossági fórum Mindez azonban nem szüntette meg a tanácsi vezetők és azok rokonai iránt táplált jogos haragot. Ez derült ki a legutóbbi nyílt tanácsülésen — e szövevényes ügy rendezését szolgáló második lakossági fórumon is. Császár Ferenc, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke őszintén elmondta a művelődési ház nagytermében összegyűlt lakosoknak a vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket, őt még meg is hallgatták, de amikor dr. Kulcsár János, a megyei földhivatal elnöke, s a járási szervek több képviselője folytatta volna a tájékoztatót, a y közbekiabálás, a hangzavar egyre reménytelenebbé tette az összejövetel céljának elérését, a közmegnyugvást. A művelődési otthon udvarán összegyűlt tömegben olyán hangulat alakult ki a tájékoztatót követően, amelyben azok a lakosok is újra vesztesnek érezték magukat, akiknek ügye — írásbeli nyilatkozatuk szerint is — megelégedésükre rendeződött. Az udvarról jól láttuk a hegyoldalon létesített zártkertben emelkedő építményeket. Akinek ott volt a földje — annak idején értéktelen földje —, most gyűlölködve nézi az új tulajdonosokat. Izzítják a hangulatot azok, akik nem ismerik — vagy nem akarják ismerni — a törvényt, s váltig hirdetik, hogy most nincs államosítás, tehát vissza a parlagföldként elvett tulajdonnal is. ha az most a zárt- f kert része. A bizalmat helyre kell állítani A megyei és a járási illetékesek jo szándéka, törvénytisztelő intézkedéssorozata viszont — a korábbi sok törvénysértő és erkölcsi felháborodást okkal kiváltó ügy miatt — nehezen talál megértésre és elfogadásra. A bizalmatlanságot nem könnyű eloszlatni. Hosszú időbe telik, amíg a becsapottak, vagy azok, akik úgy érzik, hogy félrevezették őket, annyira megnyugszanak, hogy képesek lesznek meghallgatni és elfogadni az igazságot. A helyi tanács vezetői, akik akár saját hibájukból, akár a járási földhivatal lassú ügyintézése miatt besározódtak, nemcsak bírálat tüzében, hanem rágalmak és fenyegetések közepette is élnek. Ezen ők keseregnek és valahonnan föntről várnak védelmet. A járási és a megyei szervek minden intézkedést megtettek a jogorvoslásra, a nyugalom megteremtésére. A további a helyieken múlik: Pilisszántó politikailag érett, erkölcsileg tiszta lakóin. Akiknek — mivel e zavaros földügyben is érintetlenek maradtak — van hitelük. Ok tehetik meg — ha nehéz is ma közös nevezőre jutniuk a nyugtalan, háborgó pilisszántói lakosokkal —. hogy előbb-utóbb megértessék: a korábbi sérelmek orvoslásit nem lehet jogsértésekkel folytatni. Sem a felelőtlen vádaskodás nem tűrhető el, sem az, hogy egyesek olyan földeket próbálnak követelni, amelyeknek a tulajdonjogát igazolni sem tudják, vagy amelyek révén jogalap nélkül jutnának haszonhoz. Amíg a panaszuk jogos volt, a törvény és az arra illetékes hatóságok pártjukon álltak. Mihelyt követelésük jogtalanná vált, támogatást sem a törvény, sem a hatóság nem adhat nekik. Cseri Sándor
