Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

A Népi ellenőrök akfívaiilése A közös érdekek védéSmezői Az MSZMP monori járá­si bizottsága nagytermében két járás (a dabasi és a monori) népi ellenőrei részvételével aktívaülést tartottak. Cseh Kálmánné, a járási népi ellenőrzési bizottság elnöke beszámolt az 1982-ben végzett mun­káról, s szólt a további fel­adatokról. Az elmúlt évben is fő fel­adatuknak tekintették a leg­fontosabb társadalmi és gaz­daságpolitikai célkitűzések megvalósításának szolgálatát. Az ellenőrzési feladat alap­ján meghatározott központi megyei, járási célkitűzések megvalósításához nyolc téma- vizsgálattal, 23 bejelentésekre végzett ellenőrzésekkel, intéz­kedésekkel, 79 gazdálkodó egységben 84 népi ellenőr közreműködésével igyekezett a NEB az elvárásoknak eleget tenni. Hiányzó biztonság Tavaly is nagy gondot for­dítottak a lakossági ellátás, a szolgáltatás és a vásárlói ér­dekvédelem biztosítására. Az építőanyag-ellátást — a ko­rábbi években végzett alap- vizsgálat nyomán vették gór­cső alá. Általános tapasztalat volt, hogy kisebb hiányossá­goktól eltekintve, érezhetően javult a kínálat az építő­anyag-telepeken. A szilárd tüzelőanyaggal való ellátás nem volt zökkenő- mentes 1982-ben. Kiderült, hogy a lakosság kedvezőtlen politikai hangulatának fő oko­zója a kereskedelmi szervek szervezetlenségéből adódó egységes intézkedések hiánya, az áruhiány volt. A NEB köz­belépésére a második félév­ben kedvezően változott a helyzet a járás TÜZÉP-tele- pein. A zöldségfelvásárlás, érté­kesítés téma utóellenőrzés ta­pasztalatainak összegezésénél is negatív dolgokról szereztek tudomást a vizsgálatot végzők. Nem sikerült a felvásárlást, értékesítést központi szinten továbbfejleszteni, nem terem­tődött meg az értékesítési biz­tonság. A főbb okok követ­kezménye volt, hogy a nagy­üzemek zöldségtermesztése a korábbi évekhez képest csök­kent, a kistermelők által megtermelt zöldségfélék he­lyi értékesítési biztonsága még nem alakult ki, A Központi NEB irányítása mellett figyelték a lakosság közvetlen áruellátását 1982- ben is. A NEB, a HNF közre­működésével és segítségével értékes tapasztalatok birtoké­ba jutott. V A járási NEB mellett műkö­dő szakcsoport 1979 óta látja el ezt a fontos feladatot. Ta­valy e területen működő ke­reskedelmi szervektől önbe­számoló tájékoztatást kaptak. A nagyközségi tanácsok, a HNF-bizottságok és a népi el­lenőrök a lakosság hangulatá­ból saját tapasztalataik alap­ján „mérték” az ellátás szín­vonalát. Említésre méltó, hogy húsz népi ellenőr 43 kereskedelmi egység tevékenységéről adott tájékoztatást ebben az idő­szakban. Az összefoglaló je­lentésben feldolgozták még az építő- és tüzelőanyag-, a zöld­áruellátás témavizsgálatok el­lenőrzési tapasztalatait is. Ugyancsak figyelemmel kí­sérték a gyermekruházati cik­kek ellátását, választékát, a szerződésben üzemelő keres­kedelmi vendéglátó egységek munkáját és az ötnapos mun­kahét hatását. Kiemelkedő munkát végzett a közérdekű bejelentéseket vizsgáló szakcsoport is 1932- ben. A szövetkezeteket érintő közérdekű bejelentések — javaslatokról, panaszokról szóló törvény végrehajtásának ellenőrzését külön témaként értékelte, a tapasztaltakról reális képet alkotva készítet­te el összefoglaló jelentését a bizottsági ülésre. Névtelen bejelentők Megállapították, hogy a vizsgált szövetkezetek a gya­korlati munkájukban a tör­vényt nem alkalmazzák teljes körűen helyesen. Nem egysé­ges a joggyakorlat, fogyaté­kosságok vannak a minősíté­seknél, a nyilvántartások ve­zetésénél, a bejelentésekre el­rendelt helyszíni vizsgálatok­nál. Az Alsó-Tápiómenti Áfész-nél nincs előrelépés ezen a területen, de a Monor- vidéki Áfész-nél is javítani kell ezt a tevékenységet. A közérdekű bejelentések és panaszok 70 százaléka a szö­vetkezeti ágazatokat érintette A kiskereskedelemben az áru­ellátást, a fogyasztók érdekvé­delmét, a mezőgazdasági üze­meknél a vezetés irányító munkáját, a társadalmi tulaj­don védelmét, a belső ellenőr­zés fogyatékosságait jelezték a bejelentők. Az észrevételek túlnyomó része alaposnak bizonyult. Sajnos, még mindig gyakoriak a névtelen panaszok. Ezek ál­talában a vezetők önkényessé­gét, a funkcióval való vissza­élést teszik szóvá oly módon, hogy azokat alig lehet kivizs­gálni. Változtatni kellene a névtelenség megszüntetésével. Ha így lenne, alaposabban tudnák a bejelentéseket vizs­gálni. Sokan nincsenek tisztá­ban azzal, hogy a bejelentőket védi a hivatali titoktartás, te­hát nem kerül nyilvánosságra a nevük a vizsgálat során. Cseh Kálmánné örömmel szólt arról, hogy az üzemek­ben nőtt a vezetői irányító munka hatékonysága, erősö­dött a közgazdasági szemlélet. A járási NEB határozatának megfelelően az elvégzett el­lenőrzések alapján a vizsgált egységek többségéhez javas­lattal éltek. Két egységnél a törvényes rend betartására hívták fel a figyelmet, hét személy ellen fegyelmi eljá­rást kezdeményeztek, kártérí­tésre három személyt kötelez­tek, kettő ellen szabálysértési eljárás indult. A dabasi és a monori járás népi ellenőrei egyaránt lelki- ismeretesen dolgoztak 1982- ben. Tízen a megalakulás óta végzik ezt a szép, de csöppet sem könnyű társadalmi mun­kát. Ök megkapták a 25 éves elismerő oklevelet, öten kü­lönböző kitüntetést vehettek át az elmúlt hónapokban. Jelenleg 130 népi ellenőr te­vékenykedik a két járásban, közülük tizennégy új aktíva. Ezután ismertették az idei ellenőrzési ütemtervet. Az idén kiemelkedő jelentőségű lesz a lakásfenntartó szövetke­zetek tevékenységének ellen­őrzése, a parlagföldek haszno­sításáról szóló vizsgálat, az ipari hulladékok másodlagos újrafelhasználásának értéke­lése és más fontos ellenőrzési feladat. Baráti eszmecsere Szászik Károly, a járási pártbizottság első titkára mél­tatta a népi ellenőrök áldoza­tos, színvonalas munkáját. Ki­emelte, hogy egyre több fiatal értelmiségi kapcsolódik be az ellenőrzésekbe, biztosítva ez­zel is a színvonalas vizsgála­tokat. Külön gratulált id. Gu­lyás Imrének, az ócsai Vörös Október Tsz telefonkezelőjé­nek, aki 80 éves, s a megala­kulás óta segíti a népi ellen­őrök munkáját, érdeklődik a közügyek iránt. Az aktívaülésen hozzászólt még Simon Henrik és dr. Szemző Sándor nyugdíjas, majd baráti eszmecserével fe­jeződött be a népi ellenőrök idei első tanácskozása. Gér József Mér heSySseünek tartják Az egyetem nélküli doktorátus Gyömrőre 1974-ben került, Budapestre járt dolgozni, mint a legtöbb helybeli. Amikor a községben letelepedett család­jával, első dolga volt megis­merni lakóhelyét-, az itt élő embereket. Majd a művelődési házban tevékenykedő idős Pál Mihály baráti kört, akkori ne­vén szoborkert baráti kör tag­jait. A bemutatkozás úgy lát­szik jól sikerült, mert hama­rosan beválasztották a baráti kör vezetőségébe, amit nyilván szakmai tudása is nagyban elő­segített, melyet később kama­toztathatott a helytörténeti ku­tatások terén. Családi örökség Lehetőségeihez képest nagy intenzitással kapcsolódott be így a helyi kulturális életbe, számos helytörténeti és egyéb kiállítás, program megvalósí­tásában benne volt szellemi és kétkezi munkája. Fellelt né­hány néprajzi dokumentumot is, több magnetofonfelvételt készített a község népzenei ha­gyománykincséből válogatva, ö maga így nyilatkozott a ba­ráti körön belüli tevékenysé­géről: — Helytörténeti vonatkozás­ban ha nem is túl sokat, dé nem is keveset tettem ... Ami­kor szükség volt rám, meg­fogtam a munka boldogabbik végét, annak ellenére, hogy tulajdonképpeni érdeklődési köröm egészen más jellegű. Hogy milyen is dr. Horváth Iván muzeológus érdeklődési köre, hirtelenjében nehéz len­ne megmondani. A söripari múzeum igazgatója, s társa­dalmi munkában a Délszlávok Demokratikus Szövetsége ke­retén belül az országos népraj­zi kutató és gyűjtőmunkát ve­zeti. — Falusi származású va­gyok. A Kőszeg melletti Hor- vátzsidányban születtem 1940-ben. Ott a faluban jártam ki az általános iskolát. Tizen­nyolc hold földből éltünk, de mégsem volt a mienk szokvá­nyos paraszt család. Ugyanis nagyapám muzikális ember volt, olyan, aki megtanult or­gonáim, sőt kottát olvasni is. Az iskolában az első tanítóm, Gál Margit és az igazgató Hül­ler Ignác is zeneileg fogéko­nyak voltak, én is szerettem a zenét. Megtanultam orgonálni, sokat játszottam elsősorban templomokban. Kőszegen jár­tam gimnáziumba és vele pár­huzamosan zeneiskolába. Rangos ajánlók Hamarosan mutatkozott a zenetanulás és nyilván a haj­lam jó eredménye, mert érett­ségim előtt, 1959-ben, a Heli­kon ünnepségeken Keszthelyen III. díjat nyertem, ott ahol Vukán György, a mai híres trió vezetője első helyezett lett. Még a gimnáziumban kezdtem foglalkozni néprajzzal, népi együttesekben zongoráztam, zenekart, énekkart vezettem. Volt Kőszeg mellett Velemben minden évben kultúrtábor, ott ismerkedtem meg Sárosi Bá­linttal, a néprajz, népzene- kutatóval. A továbbiakban ter­mészetessé vált, hogy horvát- zsidányi fevén, elsősorban a horvát néprajz érdekelt. Egyre szélesedtek munkakapcsola­taim, előbb a Magyar Tudo­mányos Akadémiával, majd a hasonló jelleggel működő zág­rábi Institut-tál, akik ugyan­úgy néprajzzal foglalkoztak. És ez az út odáig vezetett, hogy a Délszlávok Demokrati­kus Szövetsége magyarországi néprajzkutatásának vezetője lett. Rengeteg szakcikket kö­zölt horvát, angol, német, fran­cia nyelvű nemzetközi tekinté­lyű sajtóorgánumokban, tudo­mányos tájékoztató kiadvá­nyokban. Másfél év leforgása alatt két könyvet írt. mind­kettő 1984-ben jelenik meg. — Ám, amíg ide eljutott, ugye sok minden történt az ön életében? — Hát sok érdekes és szo­katlan dolog esett meg velem — sóhajt a feltámadó szép em­lékek hatására dr. Horváth Iván. — Mint amatőr népraj­zos szép sikereket értem el, pénzt, fáradtságot nem ismer­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM 1983. ÁPRILIS 12., KEgD Kisiparosok számadása Támogatják a kezdeményezőket A mérlegzárások sorát foly­tatva, a múlt esztendő mun­kájának összegzésére készül­nek most a kisiparosok is. Hitelfeltételek Rónaszéki Perencné, a KiüEz. gyomrői aiapszerveze- tének titkára: — Működési területünk na­gyobb Községeiben a közeli napoKban tartjuK — a heiyi Kisiparosok, intézőbizottságok tisztségviselőinek 1 reszveteie- vel —, szokásos tavaszi kis- gyúléseinket. Ezeken beszá­molunk az eddig végzett mun­káról, nem Hallgatjuk el gond­jainkat, problémáinkat, s megjelöljük az idei év fonto­sába feladatait. Szervezeti etetünk igen jelentős esemé­nyeinek számítanak e kis- gyűlések, ahol természetesen mindig aktuális téma az ipar­törvény. S bizonyára azok lesznek a még újnak számító, az OTP által kidolgozott — hi- teikölcsön folyósításában na­gyobb teret, lehetőséget biz­tosító — egységes hitelfelté­telekkel kapcsolatos tudniva­lók. Nos, a helyi kisgyűlése- ket befejezve e hónap végén, május elején tervezzük kül­dött alapszervezeti taggyűlé­sünknek a megtartását Gyom­ron. — Mindkét fórumon, felte­hetően szó esik majd a beszá­molókban a gyomrői körzet kisiparos létszámának alaku­lásáról. igy ötlet — Igen. Kisiparosaink ösz- szes létszáma valamelyest meghaladja az ötszázat. A nagy többség főállásban, a kisebb rész pedig munkavi­szony megtartása, illetve nyugdíj mellett gyakorolja az ipart — nagyobb arányban lakossági szolgáltatást végez­ve. Az iparoslétszámot em­lítve nem a csökkenés — szerény növekedés jellemző területünkön. ve dolgoztam, kutattam, gyűj­töttem. Éveken keresztül mig nem lettem „profi”, megnyer­tem az országos néprajzi pá­lyázatokat sorra. írtam cikke­ket újságokban, tudományos értesítőkben. Végül is ez a tevékenységem hozta meg szá­momra azt. hogy olyan embe­rek, mint dr. Ortutai Gyula, dr. Manga János, dr. Diószeghi Vilmos ajánlottak az ELTÉ- re, hogy az egyetem végigjá­rása nélkül is doktorálhassak. Megkaptam a doktorátust, ter­mészetesen nemcsak horvát, hanem magyar néprajzból is alaposan fel kellett- készül­nöm. Változatos témák Azután, amikor Gyömrőre kerültem, a fővárosban vállal­tam állást a Magyar Kereske­delmi és Vendéglátóipari Mú­zeumban. Ott ugyan nem fog­lalkozhattam folklórral, de dol­gozhattam, mint muzeológus A foglalkozásom révén pedig megismerkedtem a gasztronó­miával. Ezt egyáltalán nem bántam. Nyolc évig voltam ott. Az étkezéssel kapcsolatos történeti dokumentumokol gyűjtöttem, rendeztem. Aztán tavaly augusztusban mentem át a söripari múzeumba veze­tőnek, amelynek vizsgált terü­lete nem esik messze a gaszt­ronómiától. És természetes, hogy beszél­getésünk végén a sörről folv* tovább a szó, majd a teáról, a gasztronómiáról, a néprajzról ami a baráti kö"i összeiövetp leken néha terítékre kerül, fő­leg ha valamelyik témának he­lyi vonatkozása is akad ... Aszódi László Antal — Milyen, elsősorban a la­kossági szolgáltatást javító szakmákban váltottak iparen­gedélyt az utóbbi időben? — Igen változatos a kép, talán a gépjárműfuvarozás­ban, a lakatos-, központifű­tés-szerelő, villanyszerelő szakmákban volt nagyobb arányú a főállásra kért ipar- engedélyt váltóknak a száma. De a kőműves-javító szakmá­ban, valamint magántaxis­ként is többen kértek iparen­gedélyt, ők nyugdíj, illetve a munkaviszony megtartása mellett. Persze, hogy egy igen fontos területet, a magánerős családiház-építés növekvő ará­nyát émlítsem, például ácsból, fűtésszerelőből, burkolóból utánpótlásra várnak a szak­mák. — A vállalkozások idejét éljük. Ha egy adott község néhány kisiparosa jönne az ötlettel a gyomrői szervezet­hez: „pénzünket befektetve lakossági szolgáltatást jelentő, kis alapterületű üzlet-, mű­helysor építését, nyitását sze­retnénk”, hogyan fogadnák a kérést, az ötletet? — Kedvezően. S mert ha­sonló kérés már el is hang­MEGYEI II. OSZTÁLY, A­CSOPORT: Nagykáta—Üllő 1-1 (0-1), Farmos, 300 néző, vezette: Lózs. A taktikusan játszó Ül­lőtől biztos győzelmet vett el a játékvezető a 88. percben ítélt 11-es megadásával. Az ül­lőiek a gólon kívül (Tóth B. lőtte) két 100 százalékos hely­zetet is kihagytak (Tóth és Hornyák révén), míg a hazai­aknak a mezőnyfölény e1 lené­re helyzetük sem volt. JÖ: az egész üllői csapat dicséretet érdemel. Néhány vélemény a meccs végén. Terék Attila nagykátai sportvezető: Nem volt 11-es... A partjelző: a vezetőbíró volt közelebb. Az ellenfél játékosa: ilyen is van! B. S. Dány—Pilis 1-1 (0-1) félbe­szakadt. Dány, 250 néző, ve­zette: Keller. A pilisiek a 2. percben Gaj­dos K. révén vezetést szerez­tek. A Dány a 49. percben egyenlített, azután is nagy harc folyt a pályán. A 85. percben a partjelzőt a hazai nézők egy része le­köpködte és megrugdosta, ezért a bíró lefújta a találko­zót. Levonulás közben tovább bántalmazták a partjelzőt, az ügynek bizonyára lesz folyta­tása. Az egész pilisi gárda di­cséretet érdemel lelkes, csupa­szív játékáért. IFI: Dány—Pilis 1-1. G. F. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Gyömrő—Mende 2-1 (1-0), Gyömrő, 600 néző, vezette: Eperjesi. Bajnoki nézőcsúcs született a két szomszédvár ta­lálkozóján. Az első félórában antifocit láthatott a szép szá­mú publikum. A 29. percben viszont remek támadás végén Oldal a hálóba talált. A má­sodik félidőben a Gyömrő szinte egy kapura játszott, de csatáraik a legbiztosabb hely­zetekből sem tudtak betalálni ! igaz a mendei portás remekül őrizte hálóját. A 63. percben Oldal nagyszerű egyéni szóló után növelte az előnyt. A Mende kijött a sündisznóállás- ból és a lefújás előtt néhánv nerccel Bakó S. közelről szé­pített. Küzdelmes, de csak közepes színvonalú mérkőzést vívott a zott Maglódon, valóraváltását támogatjuk. Tapasztalatokat szerezni éjipen a maglód! ve­zetőkkel, a közelmúltban jár­tunk Ráckevén, ahol a járási székhelyen már üzemel ilyen kisipari szolgáltató műhely­sor. A maglódi kezdeményezé­sein túl persze más községek­ből is hallani hasonló tervek­ről. Műheíysor S itt mindenképpen elisme­rően kell szólni az igen ked­vező tanácsi hozzáállásról, hi­szen egyebek mellett ök bizto­sítanák a műhelysor építésére legmegfelelőbb helyet, terüle­tet. Jandó István Lomtalanítás A köztisztasági hónap kere­tében tegnaptól — hétfőtől — április 15-ig lomtalanítási na­pokat szervez a járási szék­helyen, a helyi tanács. Ezeken a napokon a költségvetési üzem teherautói elviszik a há­zak elé kirakott lomot is. Péteriben április 19-én, Mo- nori-erdőn pedig április 20- án lesz lomtalanítási nap. két együttes. A sokáig szívósan védekező Mende ellen ezúttal is sok helyzetet kihagytak a gyömrőiek* így maguknak tet­ték nehézzé a meccset. A bí­ró három mendei és egy ha­zai játékosnak mutatta fel a sárga lapot. JÖ: Papp, Bűz, Oldal A. (a mezőny legjobbja), illetve Ho- rinka. Hamar, Vojácsik. G. J. Monor—Ecser 1 (2-0), Ecser, 300 néző, vezette: Schil­ler (kiválóan). Már a 8. perc­ben megszerezte a vezetést a vendégcsapat. Kucsera nagy partdobását Szűcs fejelte a hálóba. A vendégek ezután is támadásban maradtak és újabb gfelt szereztek. Ezúttal Kucsera szabadrúgását lőtte be a most is jókor érkező Szűcs. Szünet után feljöttek a hazaiak, több támadást is ve­zettek, de erejükből ezúttal csak a szépítésre futotta. JÓ: Gáspár, László S.. Bar- rai. Szűcs, illetve a hazaiak közül senki sem dicsérhető. K. J. Péteri—Bánszcntmiklós 1-2. A forduló további eredmé­nyeiről, valamint a tabella ál­lásáról lapunk holnapi szá­mában tájékoztatjuk sportked­velő kedves olvasóinkat Kulturális program Gyomron: zenetanfolyam, órarend szerint, az úttörőház­ban 9 és 15.30 órától: a ví­vó; 14-től: az ügyes kezek szakkör foglalkozása. Mono- ron, 14-től: az irodalmi szól­nád próbája (a gimnázium­ban), 15.30-tól: művészi torna a Katona József úti; 16.30-tól: az Ady úti óvodában: 17.30- tól: a Munkásőr úti iskolában, 18-tól: kismotorvezetői tanfo­lyam. Monori-erdőn, 18-tól: megemlékezés a költészet nap­iáról, klubavató ünnepség a tanácr.kirendeltségen. Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongora oktatása, 17-től: személygép­kocsivezetői tanfolyam. 18- tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Üllőn, 16-tól: a könyvbarát- kör összejövetele. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Szoros focitoláSkozók Félbeszakadta dányi meccs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom