Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

1983. ÁPRILIS 12., EEDD lyiifiip Tizenegy témában Számítástechnikai együttmííködés Számítógép hálózatok kiala­kítására, távadatfeldolgozó rendszerek és eszközök létre­hozására tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a, Ma­gyar Tudományos Akadémia a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságával. Az együttműködés 1986-ig szóló programjában, 11 témá­ban, nyolc magyar, 15 szovjet intézet és vállalat vesz részt, összehangolva kutatási és fej­lesztési tevékenységüket. Az egyezményt Szekér Gyula, az OMFB elnöke, Pál Lénárd, az MTA főtitkára és Gurij Mar­csuk miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnöke írta alá. , ka szak- vagy betanított mun­■ kás. Sok ez vagy kevés? A ■ kedvező épp a fordítottja len- . ne. Ha 63-64 százalékú« ren- i delkezne valamilyen szakmai ■ képzettséggel. Tudni kell azon­■ ban azt is, hogy szakmánként ■ nagy a szóródás. A dísznö- ! vény-kertészetekben például i nem gond a szakmunkaerő ■ pótlása. Jellemző, hogy az e ■ szakra jelentkező fiatalok > többségét fel sem tudják ven­ni az oktatási intézmények. i Mert a képzésben arányokat . kell tartani. A jó az lenne, ha . valakit elutasítanak az egyik . szakról, a másikra jelentkezne. . Hiszen szerte a megyében be- . fejeződtek vagy rövidesen át- t adásra kerülnek az új hűtőhá- . zak, amelyekben nemcsak gé- . pekre, hanem jól képzett i szakmunkásokra is szükség- van. JELENLEG sajnos nincs : elegendő élelmiszer- és hútó- t ipari szakmunkás. A pályavá- t lasztási munka tehat igényli a . szintetizálást, amit mar az ál- i talános iskolákban kell elkez­■ deniük a pedagógusoknak. ■ Ugyanakkor kiemeli oz úze- . meK felelősséget is. Sok mú- . ük azon, hogy idejében elkül­■ dik-e a ouszt a gazdaságba iá­■ togató diákokért, vagy betaka­- rítas idejen meglátogatja-e a : gyerekeket a taoián, az adott ■ mezőgazdasági nagyüzem sze- . mályzeti vezetője. A személyes • kommunikáció hatása óriási. • A közvetlen kapcsolat során t feltárulkoznak a fiatalok, be- i szélnek elképzeléseikről, vá­■ gyaikról. Mert itt kezdődik és . végződik elsősorban a mezo- i gazdaság megszerettetése, vagy ■ elriasztás ettől az életiorma- . tói. , A budaörsi Sasad Termelő- t szövetkezet példája tanulságul i szolgálhat bármely mezögaz­■ dasagi nagyüzemnek. Gondol- í va a szakember-utánpótlásra i a szövetkezet oktatási előadó­■ jának vezetésével, biológiai ■ szakkört indítottak, ahol be­mutatják a fiataloknak a mun­■ ka szépségéit. • Sok ilyen kez- 1 deményezésre lenne szükség.- Bár országosan Pest megyében t található a legtöbb mezőgaz- 1 dasági szakmunkásképző inté- t zet, nem lehetünk elégedettek. i Elég összevetni, hogy az el­■ múlt tervidőszak alatt csak- i nem 2400 felnőtt dolgozó szer­- zett szakmunkás-bizonyít­- ványt posztgraduális képzés c keretében, míg ezen idő alatt i alig 1200-an végeztek a külön­- féle szakiskolák nappali tago­i A NEVELÉS kérdése min- t dig fontos VG&. JoJenleg ki- tudja hányadiknak, megint ta- l núi lehetünk az oktatás re­- formjának. A jobbítás szándé­- ka kétségtelen, sikerességét 5 viszont a gyakorlat dönti el. ;. Ellenzői is vannak a változ­- tatásnak, elsősorban a tanárok ” körében. Mondják, és valószí- 5 nű, nem ok nélkül —, hogy t a gyakorlati oktatás új formá­- ja nem nevel a természet sze­- retetére. Ezért az ismeret- i anyagot életszerűbbé kellene tenni. Tennék ezt bizonyára 0 sok helyen. A kezdeménye­1 zésen múlik, meg egy kis jó 0 szándékon. Böna Zoltán versenyeket eddig a helyi vál lalati, üzemi KISZ-szerveze tek rendezték meg, és ők ér tékelték a teljesítményeket is E munkába csak néhol von ták be a vállalat gazdaság vezetőit. Ezeken a versenye­ken inkább a mesterségre é a politikai tájékozottságra vo natkozó, lexikális -ismereteke kérték számon. A jövőben na gyobb hangsúlyt kapnak ; gyakorlati feladatok, amelyek nek az elvégzésekor a mun kásfiatalok bizonyíthatják mennyire sajátították el mes térségük műhelytitkait. A versenyek meghirdetése kor különös figyelmet fordí tanak a népgazdasági igé­nyekre, a vállalatok időszerű feladataira, elsősorban a ter­mék-, illetve termelési szer­kezetváltásra vagy az esetleg szükségessé való munkaerő­átcsoportosításra. A pályakezdő és gyakorlott fiatal szakmunkások légkivá­lóbbjai a vállalatoknál a szak­ma ifjú mestere vagy a kíná­ló dolgozó kitüntetést nyerhe­tik el. Issnéft félre A PEVDI konfekciórészlegé­nek műszaki előkészítőjében már a téli divatot tervezik. Szükséges ez a hosszú idő, mert amíg az itt készülő min­tadarabokból télikabát lesz, bizony akad még dolguk a ki­vitelezőknek. Trencsényi Zoltán felvétele Fügékét fél mérlegel Verseny ai éniért7 a vevőért Ä pult egyik és másik cidaián ugyenazt gondolják? Talán nincs is olyan ember, aki meg ne bosszankodott volna, mert a boltban barátságtalanul fogadták és csak tessék- lássék, vagy egyáltalán nem is foglalkoztak vele. Tegyük azon­ban most félre esetleges sérelmeinket, s hallgassuk tárgyila­gosságra törekedve a kereskedőket. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől kérdez­tem: $ Van-e verseny a kereslte- delemben, kell-e versenyezniük a vásárlók megnyeréséért? S ha igen, akkor az hogyan, mi­ben nyilvánul meg? Az alaphelyzet mindkét , vál­lalatnál nagyjából egyforma. A városok és a nagyközségek egy részében együtt vannak jelen a szövetkezeti kiskeres­kedelemmel és a magánkeres­kedőkkel. — Ebből a fölállásból követ­kezik — fejtegette Szilvást im- réné dr„ a Pest megyei Ipar­cikk és Papp Zoltán, a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója, hogy versenyezniük kell. Ettől füg­getlenül sem várhatják ölhe­tett kézzel a vásárlókat, mert az utóbbi időben a jövedelmek emelkedésének mérséklődése miatt a vevők jobban mérle­gelnek. Az élelmiszereken ugyan kevésbé, de a ruháza­ton, lábbelin, iparcikkeken le­het spórolni. 0 Jelent-e valamilyen előnyt, hogy a cégük megyei kiske­reskedelmi vállalat? — A szövetkezeti és magán­kereskedelemmel szemben semmit, hiszen azok is ugyan­úgy a helyszínen vannak — mondta dr. Papp Zoltán. — Bár nem nagy öröm, de a köz­lekedési költségek emelkedé­se miatt az embereik jobban meggondolják, hogy bemenje- nek-e Budapestre vásárolni. Mi egyébként az utazás árától függetlenül azt szeretnénk el­érni, hogy helyben vásárolja­nak. A fogyasztók tanácsá­nak nemrégiben Vácott szer­vezett fórumán felvetették, hogy ; a vásárlók szeretnék a helyi üzletekben látni, meg­venni a divatos holmikat. Mondtam, hogy mi is így gon­doljuk. «5 S Járt-e, jár-e valamilyen hátránnyal, hogy a bolthálóza­tuk olyan, amilyen? A kérdésre Galambos János- né, a ruházati vállalat keres­kedelmi igazgató-helyettese válaszolt. — Sok a kis alapterületű üz­let. Míg más megyében egy­két városba összpontosulnak a kereskedelmi egységek, addig nálunk az 'egész megyében szétszórtan találhatók meg. S nincs megyeszékhely! Tehát nálunk a fővárosnak van von­zásikörzete. 0 Az előnyöket, hátrányokat összevetve, elérhetőnek tart­ják-e, hogy a vásárlók nem néznek más bolt után? — Ha.filébük megyünk, ak­kor igen — válaszolt Galambos Jánosné. Ez alatt azonban sok mindent értenek. Többek között a dif­ferenciált áruellátást. A városi boltjaikat igazi szaküzletté, kí­nálatukat a rétegigényeknek — úgy, mint nyugdíjasoknak, kismamáknak stb. — megfele­lővé alakítják. Szentendrén még az első félévben megnyit­hatják a gyermekruházati üz­letet. Aszódon pedig profilmó- dositással alakítják ki a máso-. dik félévben. Ü számottevő fejlesztésre, új beruházásokra a ruházati kis- kernek sincs módja. Monoron júliusban megnyitják az új áru­házát, de aztán hosszú szünet következik. A verseny azonban nem maradhat abba. Mit te­hetnek még? — Olyat, ami nem, vagy ke­vés pénzbe kerül, de hatásos. Nagy lehetőségeket kínál vál­tozatlanul a munkaszervezés. Korszerűsítünk is; fokozatosan önkiszolgáló rendszerűvé ala­kítjuk át egységeinket. A bolt­jaink egyharmadát, harmincat már kiadtunk szerződéses üze­meltetésre. Ezekben különben bizonyíthatóan emelkedett az ellátás színvonala. A második félévben hat nagyobb üzle­tünkben, például a szentendrei bevásárló központban levő ru­házati boltban, a dunakeszi áruházban, a gödöllői új üzlet­ben bevezetjük a jövedelemér­dekeltségi rendszert — sorolta fel a lehetőségek egy részét a vállalat igazgatója. — S ami egy fillérbe sem kerül (!), de sokat hozhat a konyhára — tette hozzá az igazgatóhelyettes —, az ud­variasság! Giszdcg WSTlSZ-progrom A társadalom is elismeri Eredményes évet zárt tavaly a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének Pest megyei szervezetei Az alig négyéves közösség erőfeszítéseket teti megyénk gazdasági és műszaki céljainak eléréséért, gaz­daságpolitikai feladatainak eredményes megoldásáért. A huszonegy szakmai tag­egyesületben tevékenykedő társadalmi aktivisták — mű- szaki, közgazdasági és mező- gazdasági területeken dolgozó szakemberek — szerepe mind fontosabb, szűkebb pátriánk, Pest, megye gazdasági’, műszaki közéletében. Népgazdasági cél­jainknak megfelelően sokat tesznek azért, — munkaidőn túl is —, hogy mind szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki a megye tudományos élete, il­letve a jelentős termelőágaza­tok fejlesztési törekvései kö­zött. A szellemi tartalékok fel­tárásával, az elméleti, tudomá­nyos kutatások hatékony nép- gazdasági alkalmazásával mél­tán tettek szert a társadalom elismerésére. Ezt tükrözi a tavaly novem­berben, Vácott felavatott kor­szerű, impozáns megyei tech­nika háza is. Néhány napra rá kaptak méltó elhelyezést, a szervezőmunkát megkönnyí­tő, a tanácskozásoknak szép otthont adó épületben, a nagy­kőrösi szakemberek is. Ez utóbbi alkalom volt egyúttal az első országos-találkozóra is, ahol az MTESZ intéző bi­zottságok elnökei és titkárai nagyra értékelték a helybeliek szervező tevékenységét. A nagykőrösiek — a szentend­reiekkel együtt — méltán kap­tak dicséretet a műszaki he­tek színvonalas megrendezé­séért. Tavaly év végén Dunake­szin, az idén februárban pe­dig Szentendrén alakultak meg az újabb intéző bizottsá­gok, s most néhány napja pe­dig Gödöllőn, melyektől im­már nem. pusztán az aktív ta­gok számának emelkedése, hanem a szakmai programok bővítése, nívójának emelése is várható. Ezzel egyébként — a Szervezettséget tekintve — a megyék között az első helyre kerültünk. Tavaly több program — az ügyes témaválasztásnak kö­szönhetően — igen sok szak­embert vonzott. A szervezet idei munkater­vének összeállításánál a jól ismert, alapvető feladatokon túl, elvállalták például a ma­gánerős építkezés támogatása gyakorlati módszereinek vizs­gálatát. A megyében levő el­hagyott vagy elhanyagolt kas­télyok jelenlegi helyzetének felmérését, s az erre vonatko­zó javaslatok kidolgozását, a foglalkoztatási gondok feltárá­sát, megoldás lehetőségeinek kutatását, a csökkent munka­képességűek szociális foglal­koztatásának támogatását, il­letve az újítások és szolgálati szabadalmak vállalatok kö­zötti átadását, terjesztését. Az idén ősszel ötödik alka­lommal rendezik meg a Pest megyei műszaki heteket, me­lyeknek megnyitója október 17-én lesz Vácott. A felkészülést máris meg­kezdték, annál is inkább, mert az ese­ménnyel egy időben lesz a megyei könyvkiállítás és -vá­sár, amelyre ismét több ezer érdeklődőt várnak. A környe­zetvédelmi bizottság a tavalyi sikeres szereplés után újra széles körű, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényekkel jelentkezik. Az ifjúsági bizott­ság pedig — erősítve eddigi aktivitását —, hozzáfog a me­gyénkben dolgozó fiatal mű­szakiak beszervezéséhez, talál­kozójuk megrendezéséhez. A nemzetközi kapcsolatokat tekintve tovább erősítik a szá­lakat az NDK-beli Suhl me­gyei, valamint a bulgáriai Szó­fia megyei kollégákkal. Az újonnan alakult, még főként szervezési stádiumban levő dunakeszi intéző bizottság a taglétszám növelése, a terüle­ten dolgozó szakemberek meg­keresése mellett közvetlenül is részt kíván venni a városi ta­nács fejlesztési céljainak meg­valósításában, Dunakeszi mű­szaki, gazdasági közéletének fellendítésében. Kolossá Tamás 0 Van értelme ezt felülről el* rendelni? — Nincs és nem is tesszük. Szorgalmazzuk, de a dolgozó­inkra bízzuk. Főleg a szocia­lista brigádokra. Szilvási Imréné dr.-nak a PIK igazgatójának lényegében ugyanezeket a kérdéseket tet­tük fel. Mivel a vállalat hely­zete hasonló, a válaszok kö­zött is volt ilyen, de az is be­bizonyosodott, hogy nem ugyanazon, hanem a sajátossá­goknak megfelelő új utakon járnak. — Pest megye bérből és fi­zetésből élő dolgozóinak mintr egy kétharmada ingázó; Buda­pestre, Ceglédre, Nagykőrösre, más városokba, nagyközségek­be, sokan pedig a megyehatá­ron túlra járnak dolgozni. A munkahelyükhöz közeli üzle­tekben vásárolnak. Különösen azok, akik a fővárosban dol­goznak; több boltba is elme­hetnek ... 0 Válogathatnak? — Nem nagyobb a választék, de ha például 240-es 3 csilla­gos hűtőszekrényt Cegléden a két boltban nem kap. akkor azt mondja, hogy rossz az el­látás. Ha aztán Budapesten a tizedik üzletben megveheti, akkor is dühös a sok utánjárás miatt. S önként adódik a kö­vetkeztetés, hogy a fővárosban több minden kapható. 0 De hát valóban Így van? — Ha a teljes bolthálózatot nézzük, akkor talán. Bár sok budapesti mondta már . nekem is, hogy a mi üzleteinkben ál­talában több minden van, mint a fővárosiakban. Ez így termé­szetes, mivel a PIK-nek keve­sebb az üzlete és ennélfogva mindegyikben a lehető legna­gyobb választékot kell tartani. 0 Ha az ipar szállítaná, ak- kor sem tudnának viszont tel­jes választékot kínálni. Mi a megoldás? — A szakbolthálózat kialakí­tása. S ott aztán az adott pro­filon belül mindent kell nyúj­tani. Szentendrén például si­került már olyan szakbolthá­lózatot kialakítani, amely rá­adásul illeszkedik a város sa­játos hangulatához. A háztar­tási üzletünkre, a vas-műszaki boltra, a Gyöngyszemre és a Start sportboltra gondolok. Még az idén elkezdjük a nagy­kőrösi egységeink átalakítását is. A piaci pozíció erősítésére, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat a VI. öt­éves tervidőszakra külön prog­ramot dolgozott ki. Ebben sze­repel a már említett szakbolt­hálózat további fejlesztése, s kiépítése mellett a kereskedel­mi kulturáltság növelése is. Ennek személyi és tárgyi fel­tételei részben adottak, rész­ben viszont további lépésekre van szükség. — Fontos, hogy a boltveze­tők szakképzett, sőt magasan kvalifikált, gyakorlott keres­kedők legyenek. A beosztott dolgozók között is tovább kell növelnürik a szakképzettek arányát. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az életszínvonal igen összetett fogalmába beletartozik az áru­ellátás színvonalán, milyensé­gén túl a bolti dolgozók maga­tartásának következménye. Nem mindegy, hogy a vevők a hiánycikkre vagy az áremelés­re hogyan reagálnak. S ezt a kereskedők befolyásolhatják — mondta Szilvási Imréné dr. A kereskedelmi verseny tu­lajdonképpen az árubeszerzés­nél kezdődik, s a vásárlónál fejeződik be. Ez utóbbi az ér­telme, tartalma és célja. Az árubeszerzés lehetőségeinek javítására hozta létre a PIK a Prizma, a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat a Ruhaker társulást. Ezt szolgál­ja a közvetlen beszerzés, a kis- határmenti, az áruházi és a testvér megyék közötti árucse­re. S mindehhez kapcsolódik a reklám, a propaganda. Szente Fái i A KISZ Központi Bizottsá­gának kezdeményezésére a minisztériumok; országos fő­hatóságok, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kidolgozták a munkásfiatalok szakmai-po­litikai versenyeinek egységes rendszerét, s azt új elemekkel is gazdagították. Lényeges újítás: a jövőben a segéd- és betanított munká­sok számára is rendeznek ilyen versenyeket. így lehető­ségük nyílik arra, hogy ala­posabban elsajátítsák a szak- képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket. A má­sik fontos módosítás: a szak­munkások mesterszakmunkás- képesítést szerezhetnek, illet­ve a rokon- vagy társszakmá­ban való jártasságukról is kaphatnak bizonyítványt. Az ifjúmunkások szakmai­politikai versenyei gyakorla­tilag megfelelnek a diákok' tantárgyi vetélkedőinek. A Új típusú vetélkedők Munkások mesterfokon ALIGHA kell bizonygatni milyen szerepe lehet a gazda­ságok eredményeinek növelé­sében. a jó szakmunkásoknak. Régeboen történt: ismerősön: idős rokonainál voltunk láto­gatóban. Az idős gazda me­sélte, hogy az ő idejében mi­lyen hatalma volt az uraság intézőjének, megsüvegelte s falu apraja-nagyja, de a me­zőgazdasági szakiskolát vég­zett borászokat, kertészeket is tisztelet övezte. Most mintha változott volna a helyzet. Újabban nem von­zó a mezőgazdasági pálya, il- létve annak egy-egy ágazata, Legfőképpen az állattenyész­téstől idegenkednek a fiatalok A miértre, nagyon sok felelel adható. A pontos okok felis­meréséhez szociológiai elem­zésre lenne szükség. Mégis minden, előzetes tanulmány nélkül állítom á szképfiku- soknak nincs igazuk. Mert as agrártermelésben végbemenl változások nyomán ma már a mezőgazdasági nagyüzemek­ben sem nehezebb a munka mint az iparban. Ha úgy tet­szik, a két népgazdasági ága­zat, a munkafeltételeket te­kintve közel került egymás­hoz. Az agrártermelés kétség­kívül még meglevő bizonyta­lanságai csökkenthetők, a be­futott útvonal kanyarjainak egyenesre csiszolásával, a buc­kák, ai zökkenők elsimításával A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó, a budaörsi Sa­sad Termelőszövetkezetber nemrégiben megtartott ülésér éppen emez útbaigazítási mű­velet lehetőségeiről tárgyalt Számbavették a gondokat, t mezőgazdasági szakmunkás- képzést nehezítő tényezőket Mindezt behatóan elemezték jelezve ezzel az ott összegyűli általános és szakközépiskola: tanárok, tantesniletek szemlé­letét is. Időnként elkeserítőer egyhelyben topogni látszc gondjaink szívós és követke­zetes munkával igenis meg­oldhatók. A MEGOLDÁSNAK azon­ban ára van. Ez az ár nerr más, mint az egységes szem­lélet kialakítása. Mert még iti sincs minden rendjén. Arró van szó, hogy jó ideje eldől már: a nagy értékű gépekre olyan szakemberek kerülje­nek, akik nemcsak értenek t traktor kezeléséhez, hanem rá­termettek is. E fontos elv ki­bontakoztatásához egyebei között nagyon fontos, hogy i mezőgazdasági szakmunkások­nak, elismert, rangja legyen És ez nem csupán azza egyenlő, hogy a jó traktoros valamennyi gazdaságban meg­becsülik, többről van szó. A közvélemény ítéletéről első­sorban. Amely lenézi az ola­jos ruhában hazafelé tartc mezőgazdasági gépszerelőt Ugyanakkor tiszteli azt az au­tószerelőt, aki a „lantot letéve megfürödve, tiszta ruhát öltvi indul hazafelé. Pedig tudót dolog, hogy a traktor- és gép­kocsiszerelő között munkájú kát tekintve csak árnyalatny a különbség. A Pest megye több mint 101 mezőgazdasági nagyüzemébe! tevékenykedő mintegy 14i ezer dolgozónak 36-37 százaié Pályaválasztás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom