Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
’kMüop \ 4 1983. MÁRCIUS 30., SZERDA ZENEI PANORÁMA A zongorajáték virtuózai Fischer Annie és Cziffra György hangversenyezett Kiállítótermékből I Fischer Annie amerikai * hangver senykörútjának ki- I robbanó sikeréről értesül• | hettek a magyar újságol- í vasók is, E nagy sikerű tur- 4 né után négy vidéki vá- í rosban: Szekszárdon, ) Bonyhádon, Pakson és Vájt cott lépett először a magyar | közönség elé a művésznő. | Ez a beszámoló a váci ze- $ neiskolában március 24-én í rendezett hangversenyről í íródott. Szárnyaló fantázia A műsor első felében Schumann fisz-moll szonátája (op. 11), Schubert Gesz-dúr imp- romtu-je (D. 899. No. 3.) és Chopin Barcarolája (op. 60.) hangzott el. A Schumann-szonáta megszólaltatása egyike a romantikus zongorairodalom legnehezebb feladatainak. E mű nemcsak technikailag igényes, de csapongó, fantáziaszerű felépítése miatt zeneileg is nehezen megközelíthető. Pontosabban, hogy előadói tapasztalat és zenei intelligencia szükséges a sok, egymástól idegennek tűnő részformából felépíteni a szonáta gondolati és zenei egységét Fischer Annie-nak ez maradéktalanul sikerült. Költői- ség, robbanékony energia, szárnyaló fantázia jellemezte játékát Pedig nem volt köny- nyű dolga. Hangszere egy kiérdemesült Büthner zongora makacsul ellenállt Ez a hangszer mind dinamikai, mind hangszín-modulációkra kevéssé alkalmas, billentése nehézkes, lassú. A művésznő energiáinak nagy részét a zongora tehetetlenségi erőinek legyőzése emésztette fel. Mégis — ennek ellenére — páratlanul szép, minden nehézségen felülemelkedő, költői pillanatok sokaságával ajándékozta meg közönségét. Schubert Gesz-dúr improm- tu-jében a tört hangzatok- ból, egyenletesen pergetett futamokból varázslatos egyszerűséggel bontakozott ki a csodálatos dallam, melynek idilli békéjét időnként szívet- tépő sejtelmességű, távoli mennydörgést sejtető basszus hangzatok árnyékoltak be. Felejthetetlenül szép voltl Pianók és forték Az első rész uralkodó és a második rész első száma egy- egy „kisebb” Chopin-mű volt, a Barcarola (op. 60) és a fisz- moll Nocturne. Sajnos ezeknek a műveknek a megszólaltatását gátolta leginkább a hangszer, hiszen ezek a darabok végtelenül színes, imp- resszionisztikusan változékony hangzást igényelnek. A koncert méltó betetőzése volt Chopin b-moll szonátájának (op. 35.) megszólaltatása. A hangverseny csúcspontjának a szonáta harmadik tétele, a gyászinduló bizonyult. Az alig hallható pianótól az eget ostromló fortéig a zongora hangzáslehetőségeinek teljességével gazdálkodott a művésznő. Minden hatásvadászó külsőségtől mentesen, maga a komor, fenséges és vigasztalan gyász szólalt meg előadásában. A lírai és daloló középrész mérhetetlen szomorúsággal csendült fel, s nem hozott feloldást, megnyugvást. Csak a fájdalom másik arcát mutatta be. Fischer Annie váci koncertje emlékezetes marad mindenki számára, aki abban a szerencsében részesült, hogy hallhatta. A művésznő 1933- ban, az első budapesti nemzetközi Liszt-zongoraversenyen indult el tüneményes pályáján. ötven éve töretlen energiával, megőrzött és hibátlan technikával, fölényes intelligenciával és sugárzó tehetséggel járja ezt a rögös és soksok buktatóval tarkított pályát. A zene szolgálatában, alázattal, rendkívüli komolysággal. Ebben is példája lehet minden utána jövőnek. Emberi örömök Magabiztos, majdhogynem utolérhetetlen technikai biztonság jellemzi Cziffra György játékát, akinek a koncertjével fejeződött be vasárnap este a harmadik budapesti tavaszi fesztivál. Cziffra la a magyar zongoraiskola hagyományaiból merít; látványát tekintve azokkal a visszafogott gesztusokkal építkezik, mint Fischer Annie. Agogikája azonban szabadabb, áttételesebben értelmezi a zenét. Alkotó szuverenitása néha a legmerészebb határokat súrolja és mégis hitelesnek tartjuk előadásmódját. Koncertje tulajdonképpen egy rapszódia, érzelmek, helyzetek kavalkádja. Képes robotként órákat a hangszer mellett ülni, s emberi lénye teszi briliánssá játékát. Schubert, Chopin és Liszt tolmácsolása elementáris. A mostani hangversenyen révedező volt, visszafogottabb a korábban megszokottnál. Azt is .mondhatnánk, hogy rezignáltabban, egyben poétikusabban szólaltatta meg Yamaha zongoráját. Chopin Polonéz fantáziája (op. 61) és Liszt E-dúr polo- néze jelentette az első rész súlyát. Hallatlan könnyedség, az érzelmek pehelyfinomságú közreadása és az -önmagán mindvégig uralkodni tudó ember eleganciája jellemezte hozzáállását. A második részben aztán robbant a Cziffra- bomba. Az Asz-dúr ballada (op. 47) előadásában mellőzte a programzenéi fogásokat, mégis gyújtó hangulatú volt. Az Etűd keringő formában Saint-Saens-tól szellemesen fogalmazott zenei tréfa, huszáros roham a virtuóz számára, akinek teljesen mindegy, hogy dorombon, fakanálon, klarinéton avagy zongorán játszik, a lényeg az, hogy emberi mondanivalót, örömöt fogalmaz meg. Bámulatra méltó volt az a igyekezet és türelmesség, ahogy beteg csuklóval végigjátszotta az est programját Cziffra az Erkel Színházban. Méltóbb befejezést aligha lehetett volna találni az ő műsoránál, s ez egyben a nemzetközi turisztikai és művészeti látványosság értékét és minőségét is jelzi. Váradi László—Molnár Zsolt SAJTÓKONFERENCIA. Ezúttal az egészségügyi alapellátás volt a téma, amiről ki- nek-kinek megvan a maga elismerő vagy elítélő véleménye. A körzeti és gyermekorvosok, a fog- és üzemorvosok munkájáról, melyet mindany- nyian olyan érzékenyen és kritikusan figyelünk, attól függően, hogy milyen gyakran kényszerülünk várakozni a rendelők várószobáiban, hogy milyen egészséges a gyermekünk, és épek vagy betegek-e fogaink? A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 1981- ben több mint 4 ezer körzeti orvoshoz fordulhattunk bajainkkal. Egy-egy munkaviszonyban levő felnőtt két hétnél hosszabb ideig, kis híján 18 napig volt táppénzes állományban valamely bajával vagy — zömében a nők — gyermekeik betegsége miatt. Hétfő délután két órától folyamatosan csengtek a telefonok, az érintettek — betegek és orvosok — kérdéseit közvetítették az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek, többek között dr. Medve László és dr. Juszt Lajos miniszter- helyetteseknek. Mindarról, mely bennünket hallgatókat egészségesként és betegként is leginkább érdekel, kezdve az orvosképzéstől a vidéki orvosellátáson át, a krónikus betegségekben szenvedő időskorú kisnyugdíjas betegekre nehezülő gyógyszerköltségekig. (Ez utóbbbival kapcsolatban elmondották — foglalkoznak e gonddal, s tervezik az ilyen gyógyszerek térítésének csökkentését az arra rászorulók esetében.) A sajtókonferencia újságíró résztvevői alaposan felkészültek. Okos, lényegbevágó, jó értelemben vett kíváncsiságuk Jubilál a festőmenedzser ■/ Bakallár József kiállítása a g soroksári Kis-Duna Galériában g április 15-ig tekinthető meg. Bakallár József a művészet menedzsere és festő; a magyar képzőművészet hazai és külföldi propagandistája; hivatása megoszlik az egyéni alkotómunka és a kulturális szolgálat között. Vezetése alatt a főváros huszadik kerületének Kis-Duna Galériája most tízesztendős, ez az ötvenedik önálló kiállítása, s az általa vezetett képzőművészeti szakkör, a Tóth Menyhértről elnevezett stúdió húsz esztendeje munkálkodik. Korábban Ze- begényben is tanított a nyári szabadiskolán, magyar festőkről írt tanulmányokat. A Makádtól Ocsáig Bakallár József festő létére állandó népművelési feladatot végez, kultúrmissziója diplomácia is, része a magyar—japán kapcsolatoknak. Egyéni érdekeit mindig egyezteti a közüggyel. Divatos szóval ő a magyar piktúra egyik legsikeresebb kisvállalkozója — állami támogatással. Tévednek, akik rosszallják ezt a sikert Hiszen mindez nemcsak azzal van kapcsolatban, hogy Budapest, Kisterenye, Hajdúszoboszló, Tokaj után a japán Asahikawában is felavatták nagyméretű mozaikját, hogy Egerben az akvarellbiennálé nagy díj át kapta, hogy munkásságát elismerték japán kulturális kitüntetéssel, hogy a Szocialista kultúráért jelvény birtokosa, hogy Itáliá- tól Szentendrén át Salgótarjánig számtalan helyen nyílt önálló tárlata, hanem hogy hetente odaadó lendülettel foglalkozik Makádról, Tökölről, Ráckevéról, Dunaharasz- tiról Is érkező tanítványaival. Ha öcsára szólítják, akkor oda érkezik képeivel, ha a Mednyánszky Terem a meghívó, annak is rendelkezésére és a hallgatók magvas kérdései, valamint a szerkesztő Ho- lakovszky István és a műsorvezető-riporter Juhász Judit sikeres együttműködése eredményeként, az utóbbi idő egyik leggördülékenyebb, mindvégig feszült, izgalmas — és reméljük — őszinte sajtó- konferenciáján vehettünk részt hétfőn este a Kossuth adó műsorában. HÉTFŐ ESTI MUZSIKASZÓ. A műsorújság képén egy bajuszos, elegáns fiatal úr áll, a legegyszerűbb magyar hangszerrel, egy furulyával a kezében. Béres Jánost ábrázolja, a rádió közismert népzenei szerkesztőjét-riporterét, számos nagy sikerű sorozat és népzenei vetélkedő szervezőjét. Portréműsort készített Alföld}/ Boruss István a kollégával, s most nem valami kerek évforduló alkalmából, csupán annak apropóján, hogy a furulyaművészet-zenei szerkesztő — a zeneiskolában tanított furulyaiskola szerzője — az egykori Állami Népi Együttes-beli táncos ma is aktív zenetanár, a régi magyar hangszerek oktatásának avatott tanára, 32 esztendeje dolgozik a rádióban. Élettörténetet és hitvallást hallottunk. S minden mondatából a szűkebb haza — a Palócföld —, s a magyarság dalainak, zenei kultúrájának megőrzéséről, az igényes népzenei műsorok szerkesztési elveiről, emberségről, barátságról vallott. Nagy kár, hogy a Rádióújság a rokonszenves portréra csak egy fényképpel hívta fel a figyelmet, mert így sokak számára elveszett ez a nagyszerű félóra... Kár érte. B. H. áll. Termékeny gondolkodó, termékeny festő, mindig kész munkára, alkotásra, szemlélődését gyorsan váltja át művekre és közművelődésre. Tüzes ragyogás A Kis-Duna Galéria jubileuma egyúttal Bakallár Józsefé, aki festőként is tájékozott és nemzetközi források alapján munkálkodik. Ez megnyilvánul abban is, hogy témái magyar, dán, itáliai, japán motívumok alapján szerveződnek. A legfontosabb képforrása A technika tantárgy oktatását — hároméves kísérleti periódus után — az 1981-82- es tanévben kezdték meg a gimnáziumok első és második osztályaiban; az általános iskolákban pedig már néhány éve tanítják e tárgyat. Az ELTE technika tanszéke és az Országos Pedagógiai Intézet a kedvező tapasztalatokból kiindulva vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne e tantárgyat a szakközépiskolák és a technikumok képzési rendszerébe is beilleszteni. Az elképzelések szerint a szakmai irányú képzés első két évében az általános technikai ismeretekre, az összefüggések bemutatására kívánnak nagyobb figyelmet fordítani, azaz alkotó gondolkodásra ösztönzik a tanulókat. A c^l az, hogy a diákok megtanulják rendszerben szemlélni a különböző folyamatokat, a tudatos emberi cselekvés elemeit: a tervezés, a döntés, a szervezés, az irányítás és az információ sajátosságait. A tanárképző főiskolákon 1979-ben vezették be a technika szakos tanárképzést, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nappali tagozatán — a kiegészítő, levelező képzést követően — az elmúlt évben indították a világviszonylatban is újdonságnak számító technika szakot. Mint ismeretes: a technika ma már választható érettségi mégis a ráckevei Duna-ág. Itt figyeli meg a napfelkelték tüzes ragyogását, a táj' és az ember drámáját. Élményei természetesek, őszinték. Műveinek nézői megjegyzik festészetét, ha látják Bakallár színes feljegyzéseit kórókról, dunai halászbárkáról, a kagyló születéséről, gólyahalálról, páváról. Érzéke van az elvonatkoztatáshoz és a földi élet anatómiájának leírásához, erős kontaktust tart a természettel, a társadalommal és önmagával. Ez okozza állandóságát és festői eredményeit. Losonci Miklós tárgy, s az idei oktatási év a gimnáziumi fakultáció első esztendeje; szeptembertől a diákok a kötelező tárgyak mellett a technikát is felvehették stúdiumaik közé. Kétségtelen, hogy a választható fakultatív tárgyak közül a továbbtanuláshoz kötődőket részesítik előnyben a diákok — hangoztatják a szakemberek. Épp ezért a technika — várhatóan — akkor lesz igazán népszerű, ha bekerül a felvételi tárgyak körébe. Ma még mate-_ matikából és fizikából felvé-' teliznek a főiskolai és az egyetemi technika szakra jelentkezők, de 1985-től — mi- koris hefejezik tanulmányaikat azok a gimnazisták, akiknek elsőként oktattak technikát — már felvételi tárgy lesz, tantárgy. Az általánosan művelő, megalapozott gazdasági, műszaki szemléletet adó technika tantárgy elemeinek elsajátításával a leendő szakemberek alkalmassá válhatnak arra, hogy szükség esetén gyorsan váltani tudjanak, új szakmai ismereteket fogadjanak be. E tantárgy szakközépiskolai meghonosítása mellett szól az is, hogy napjainkban életünk minden területét át- meg átszövi a technikai kultúra, valamennyi szakmában egyre fontosabb szelepet kapnak a technikai eszközök, s végül: a konvertálható — átváltható — tudás alapfeltétele az alapos jártasság az általános ismeretekben. MOZIMŰSOR március U-TOL ÁPRILIS «-IG ABONY Sl—l! Éretlenek 8—3: Préri 4—5: Szerelem Montrealban* BUDAÖRS 31—3: Ezüstnyereg 4—5: Istenke teremtményei* CEGLÉD, Szabadság 31—3: Kalózok Jamaicában (du.) Szerencsés Dániel* (este) 1— 6: Piedone Afrikában CEGLÉD, Kamaraterem 31—6: Robinson Crusoe (du.) Csatár a pácban* (este) DABAS 31—1: Szabadlábon Velencében 2— 3: A bűn története I—II** 3: Az elveszett kutya (du.) 4: Languszta reggelire* DUNAHARASZTI 31—1: Az „I” akció 3: A vasálarcos férfi 4: A koppányi aga testamentuma (du.) 4—5: A fekete farkasok üvöltése* , DUNAKESZI, Vörös Csillag 31—3: Feketeszakáll szelleme 3: Szarvacska-manócska (du.) 4—5: Sértés DUNAKESZI, József Attila 30- 31: A hét mesterlövész 3: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 4: Feketeszakáll szelleme 6: Won Ton Ton, Hollywood megmentője ÉRD 31— 1: Keoma 3— 5: Egy zsaru bőréért* FŐT 31—1: Mindent fordítva 3— 3: A hét mesterlövész 3: A kék madár (du.) 4— 5: Éretlenek GÖDÖLLŐ 31—6: A 34-es gyors (du.) Üldözők** (este) GYAL 31—1: H bűn története I—II.** 2—3: Szabadlábon Velencében 4: Gerolsteini kaland 5: Déryné HONOR 1— 6: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 3: Fehérlófia (du.) NAGYKATA 31—3: Szökés a halál elöl* 3: Sivatagi show (du.) 4—5: Árny éklovas I—II. NAGYKOROS, Arany János 31—3: Szerelem Montrealban* 4—6: Szerencsés Dániel* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 31—6: A korona elrablása... (du.) 31—3: Husszein vére (este) 4—6: Cjra szól a hatlövetű (es. PILISVÖROSVAR 31—1: Viadukt 3— 4: Tündér Lala (du.) 4— 5: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** POMAZ 31—1: Akit Bulldózernek hívtak 2— 3: Apokalipszis, most i—n.** 3: A törökfejes kopja (du.) 4: Noé bárkái RÁCKEVE 31—1: Egy zsaru bőréért** 2—5: Akit Bulldózernek hívtak SZENTENDRE 31—3: Noé bárkái (du.) Istenke teremtményei (este) 4—6: Keoma SZIGETSZENTMIKLÓS Sl—l: Szemben a világgal** 2—3: Az „I” akció (du.) Rendőrök háborúja** (este) 4—5: A pogány Madonna (du.) Tűzharc* (este) TAPIÓSZELE 31—1: Az ifjúság édes mada- ra** 2—3: A timovói cárnő* 4: Szökés a halás elől* VÁC, Madách Imre 31—3: Sértés (este) 1—3: Apacsok (du.) VECSÉS 1—3: A Birodalom visszavág 3: A vagy Medve fial (du.) 4—6: Ezüstnyereg * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. itÁDIÓFIGYELÖ Felvételi tárgy lesz a technika Alkotó gondolkodásra nevel
