Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
tar m ELLŐ! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1983. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Amikor a számvetéseken szóba kerülnek a gazdasági nehézségek amelyek egyelőre még tartják magukat, kevesen sorolják ide azt a különben örvendetes tényt, hogy mit jelent egy-egy üzem életében a heti második szabadnap bevezetése. Pedig vannak elfoglaltságok, amelyekben nem könnyű öt napban gondolkodni. A kereskedelemben, a közlekedésben, az állattartásban munkálkodók, a folyamatos munkarendben működő üzemek, gyárak dolgozói számára megszervezni sem köny- nyű: ki. mikor töltse le második szabadnapját. Pihenőidőben is A galgamácsai Galga-parti Termelőszövetkezetben például tavaly július elsején vezették be az ötnaposnak mondott munkahetet, amelyen a szabadnapokat természetesen náluk is mindenki szombaton és vasárnapra vette volna ki legszívesebben. ami persze lehetetlen. A tagok és az alkalmazottak hetven százalékát érintette ez a kérdés. No, de ez csupán egy átlagszám. Nyilvánvaló. hogv nyáron és a betakarítási kamnányok idején, amikor mindenkire szükség volt, a hétvégi napok pihenőideiét is sokan a földeken töltötték. Pintér András, a szövetkezet elnöke úgy fogalmazott a zárszámadáson, hogy az eltelt fél év alatt azt tapasztalták: dolgozóik örömmel fogadták a megnövekedett szabad időt, s amikor lehetett éltek vele, s igyekeztek is hasznosan eltölteni. Amikor meg kellett, dolgoztak, hiszen az új munkarend kialakításánál előre kikérték a véleményüket, így nem volt szükség utólagos meggyőzésre. Még arra is emlékszem, amit a nyáron Galbos Gábor, az ipari főágazat vezetője mondott: az első hetekben, hónapokban sokan nem tudtak mit kezdeni a szabad idővel, éppen ezért különféle programokat, értelmes időtöltést próbáltak helyben szervezni, azoknak, akik ezt valóban igényelték. Maglucerna Végül aztán kiderült: ez az ötnapos munkarend, ha részben okozott is nehézségeket, a termelést alapjában, egészében véve nem hátráltatta Galgamácsán. A termelőszövetkezet eredményes évet zárt. A mintegy négy és félezer hektár szántóból a legnagyobb területet, 1780 hektárt, a búza foglalta el, kukoricát ötszáz hektáron termeltek. A napraforgó vetésterülete meghaladta a négyszáz, a lucerna az ötszáz hektárt. A búzatermeléssel nem nagyon dicsekedhetnek, hiszen a 34,6 mázsás hektáronkénti átlagnál produkáltak már jobbat is Nem mentség, legfeljebb némi magyarázat, hogy gyenge minőségű földjeiken — ami ráadásul eróziónak is ki van téve — a 30-35 mázsás átlag már elfogadhatónak mondható Figyelemre méltó viszont, hogy a mintegy 90 hektáron termelt maglucernásuk, amelyen 25 tonna mag termett, 1,6 millió forintos bevételhez juttatta a gazdaságot. Növénytermesztési főágazatuk az összes árbevételbő, majdnem 50 millió forinttá) részesedik. Jelentős az érdé szetük is, s ahogy Pintét András elnök elmondotta: a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak rá, hiszen szövetkezetük most még igen sok olyan területtel rendelkezik amely most szántóföldi művelési ágban van, de természeti adottságai miatt inkább az erdészeti ágazatnak felelne meg, mert eróziónak, a szél, a víz lemosó hatásának kitett. Be is ültettek a múlt évben 21 hektárt fával. Exportbárány Másik alapvetően fontos náluk az állattenyésztési főágazat. Tehenészetük létszáma ugyan nem változott: az 1066 szarvasmarhából 394 a tehén, s az állományban már a Holstein-fríz keresztezésből származó egyedek vannak többségben, a néhány tiszta- vérti, magyartarka mellett. A, közepesnél valamivel jobb, 4 ezer 120 literes fejé si átlagot értek el, sí elsősor ban a Galgatej GT részére 1 millió 576 ezer liter tejet adtak át. Juhászatuk teljes létszáma már meghaladja a két és fél ezret, amiből 1700 az anya. Ez utóbbiakból tavaly 190-et selejteztek ki, s eladtak ezerhatszáz pecsenyebárányt. Mindezt úgy. hogy az exportban voltak fennakadások. F. I. Tanácstagi beszámolók Gödöllőn a jövő héten megkezdődnek a tanácstagi beszámolók. Hétfőn, március 7-én a következő körzetekben találkozhatnak a választók tanácstagjukkal: Pintér József és Csontos Pál, 6. és a 7. körzet, a Damjanich iskolában 18 órakor, Monori Mihály, 14. és Jelencsik József 15. körzet a Petőfi iskolában 18 órakor, Moravecz Pálné 18., ifjabb Tóth István 19. körzet a Petőfi iskolában 18 órakor. Török Sándor 32. körzet a Lumniczer utcai iskolában 18 órakor. Epres János, 33., Benedek János, 34., Nádasdi Gábor,, 35., Nemes István, 36., Németh Sándor, 27. körzet Stromfeld sétányi óvodában 18 órakor. Teljesítették Amit vállaltak, azt teljesítették. Ezt állíthatjuk a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői, 509-es számú boltja Dobó Katalin szocialista brigádja társadalmi munkájáról. A napokban kapták meg az elismervényt a városi tanácstól arról, hogy mintegy ötszáz óra társadalmi munkát teljesítettek az üzlet előtti járda és parkrész gondozásával, a cserjék ápolásával. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Szászi László és Molnár Éva: Mariann, Rácz Elek és Qvintz Éva: Melinda; Litanszki Mihály és Váczi Anna: Péter; Marsai József és Mihalicza Zsuzsanna: Tímea, Raffai Pál és Felföldi Ilona: Pál; Kreidmayer Mihály és Danis Katalin: Katalin; Braun József és Gyarmati Katalin: Péter; Nagy Ferenc és Nagy Teréz: Ferenc; Suba László és Halmos Éva: László nevű gyermeke. Elhunyt: Kalocsai Istvánná, Aszód, Falujárók útja 5/18; Harajka Istvánná, Aszód, Széchenyi út 58; Kovácsi Elemérné, Aszód, Kossuth Lajos út 35.; Palya József, Aszód, Benedek J. út 2.; Takács Lajos, Aszód, Hunyadi u. 38.; Masznyik Tibor, Aszód, Széchenyi út 6.; Braun János- né, Iklad, Ady Endre út 2.; Stefiik Jánosné, Domony, Dózsa György út 20. Veresegfliáz Szakbarbárokból jó közösség Csak a nyúlffenyésziők maradtak együtt A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ házinyúl- tenyésztő klubja a napokban ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. Az ünnepi eseményekre invitáló meghívójukat tíz tapsifúles portréja díszíti, és tíz rendezvényre csalogatják a nyúltenyészto- ket. Ha csak számokat sorolnék, erről a tíz esztendőről, azok is sokat mondanának. Az elmúlt évtized alatt hatvan. filmvetítéssel illusztrált ismeretterjesztő előadást rendeztek, húsz tapasztalatcsere- kiránduláson vettek részt, hét kiállításon mutatták be eredményeiket, évenként két közgyűlést tartottak, szerveztek tizenegy vetélkedőt, számtalan baráti beszélgetést, s a szak- könyvek. folyóiratok sokaságát adták tagjaik kezébe. Friss tudós Termelési eredményeiket egyetlen adattal jellemzem. 1982-ben hatmillió forint értékű nyulat adtak át az állami felvásárlóknak. Tevékenységi területük Veresegyházon es Foton át egészen Rákospalotáig terjed. Vankó István tanár, a nyulászklub elnöke 1973. január 7-én, mint a veresegyházi művelődési központ akkori igazgatója hívta össze a kertbarátokat és kisállattenyésztőket azzal a céllal, hogy a közös érdeklődésű emberekből együtt tanuló, a tapasztalatokat átadó emberi közösséget formáljon. — Természetesen az a cél is vezetett, mondja, hogy a gyakran hallott feladatnak — mely szerint a közművelődésnek kötelessége a termelést segíteni — megpróbáljak eleget tenni, mert meggyőződésem volt, hogy a háztáji kertészkedésben, meg a kisállattenyésztésben is szükség van a szakismeretre, a már megszerzett, vagy éppen örökölt tudás fel- frissítésére, rendszeres karbantartására. Így történt aztán, hogy 1973. január 7-re meghívókat küldtem az érdeklődőknek, akik közül a legaktívabbakat személyesen is felkerestem. Három hónap múltén csak a nyúltenyésztők maradtak együtt, s megfogalmazódott az igény. Arcsata — Jó, jó, mondogatták, hogy eljárunk a klubba, hogy beszélgetünk, de az lenne az igazi, ha ez a klub, amely a közművelődésnek csupán egy szervezeti kerete, arra is módot találna, hogy megszervezné a nyulaink értékesítését és biztosítaná a takarmány közös beszerzését is. Szokatlan feladat elé állították ezzel a kéréssel a köz- művelődési intézményt, hiszen művelődési házaink jelentős részétől a mindennapi termelési értékesítési dolgok távolink és idegenek voltak. (Lehet. hogy mára is azok maradtak.) Sokan, akik a művelődési központ közvetlen segítői, a benne zajló élet részesei voltak, értetlenül kapták fel a fejüket. Nyulászklub? A klub még talán elfogadható, de felvásárolni, meg értékesíteni, takarmányt árusítani, esetleg a kedvezőbb felvásárlási árakért csatázni, mindez már nem lehet népművelői feladat. — Nem volt könnyű — emlékezik Vankó István. — Nyu- lainkat az első két évben az akkori veresegyházi Vörös Csillag Szakszövetkezet vásárolta fel. 1975 januárjában csatlakoztunk a Környel Áfészhez, akikkel megegyeztünk, hogy igényeinknek megfelelően és rendszeresen szállítanak részünkre nyúltápot, mi pedig minden második héten a Gödöllőről bérelt teher- taxival szállítjuk a tapsifüleseket Dunakeszire, az ott rakodó olasz kamionba. Hamarosan kicsi lett a tehertaxi platója, mert szaporodtak a veresegyházi nyulászok. no meg az erősebb segítse a gyengét elv alapján bevontuk^klu- bunk munkájába az erdőker- tesi. szadai, őrbottyáni tenyésztőket is. A napló Szülők figyelmébe Az elsősök beíratása Az általános iskola első osztályába lépők beiratása az idén március 10-én 8 és 12, 13 és 18, illetve 11-én 8 és 17 óra között lesz. A szülők és gondviselők kötelessége, hogy minden tanköteles korban lévő gyereket a lakása szerinti körzetileg illetékes iskolába beírassák. Azok a gyerekek kerülhetnek az első osztályba, akik ez év szeptember elsejéig betöltik 6. letévüket. Az általános iskola igazgatója — ha van .hely — engedélyezheti azoknak a gyerekeknek a felvételét, akik 6. életévüket szeptember 1. és 31 között töltik be. testileg, szellemileg megfelelően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulásra. Az ilyen gyerekeknek a felvételi kérelmét április 15-ig kell beadni az iskola igazgatójához. Azokat, akiket tagozatos osztályba kívánnak járatni, a beiratkozás alkalmával közölhetik szándékukat. Megjegyezzük, hogy az Erkel iskolában ének, a Karikás Frigyes iskolában testnevelés tagozatos oktatás folyik. A kamion ettől kezdve Veresegyházon rakodott. Egy évvel később az acsai, galga- györki, galgamácsai, vácegresi, túrái termelők is bejelentették a csatlakozásukat. A kamion hajnali kettőkor kezdte útját. Egy év után a felsorolt községek önálló szakcsoportokat hoztak létre, akikkel mindig szívesen találkoznak a veres- egyháziak, akik vállalták a szokatlant, a vitatottat, vállalták, az úttörő szerepét. Vankó István megmutatja a klub első munkanaplóját, melynek vezetése minden művelődési intézményben dolgozó csoportnak kötelező. A bejegyzésből kiderül, hogy az első előadó dr. Pacs István egyetemi tanár, tudományos kutató volt, de járt náluk Mátyás István kutató Környéről, és sűrűn látogatta összejöveteleiket dr. Mohai Imre veres- egyházi állatorvos is. . A napló minden lapja emlékeztet az együtt töltött estékre, az összejöveteleken elhangzottakra, bizonyítja a klub létszámának alakulását, ám milyen kár, hogy nem tudja visszaadni, érzékelhetően szemléltetni, hogyan lett ezekből a kezdetben szakbarbároknak tartott nyúltenyésztők- ből meleg emberi, baráti közösség F. M. A nap programja Március 6-án. Gödöllő, művelődési központ: Maugli. Zenés mesejáték két részben, a Meseszínház A és B bérlet harmadik előadása, a Játékszín vendégjátéka, 9.30 és A múltról a mának Szegény sorsúak szolgája Az alsó Galga menti falvak földművesei soha nem voltak híresek állattenyésztésükről. Természetesen akadtak kivételek. Falvanként élt néhány ismert lónevelő, bikahizlaló, szarvasmarhát tartó gazda. Sertés azonban minden háznál röfögött a kert végéhez ragasztott ólban. Igaz, nem eladásra, hanem családi szükségletre. Eldöntetlen vita Gyerekkoromban hallottam egy vitát, s a vita emléke máig megmaradt bennem. Annak az egykori szópárbajnak az volt a lényege, hogy nem az a jó gazda — jelen esetben módos ember — akinek arra telik, hogy két-három malacot hizlaljon, sokkal inkább az, aki megengedheti magának, mert annyi a jövedelme, hogy búcsúra, karácsonyra, esetleg a névnapjára egy-egy kész hízót vásároljon, azt bellerrel feldolgoztassa, a disznótoros vacsorát baráti körével együtt elfogyassza, és kamrájában egész évben lógjon a rúdon a kolbász, sonka, meg a szalonna. Azt hiszem, hogy a falum- • ban az egykori vita ma sem dőlt el, s mindkét nézetnek vannak hívei. Az biztos, sokan nevelnek disznót az állami felvásárlás céljaira, még többen családjuk zsír- és hússzükségletének kiegészítésére. Tavaly télen sokat beszélgettem a tehenész és kanász mesterségről. Most jegyzeteim alapján összeáll a kép. amit Kaputa András így rajzolt meg. — Nyári foglalkozás volt, Szent György naptól Szent Mihály napig tartott. Az első nap kínnal, bajjal járt a kihajtás, mert a sok ismeretlen állat szétszaladt. Minden utcába bementünk, tülköltünk a házak előtt, de az első időben csak nagy nehézségek árán sikerült egybeterelni a csordát. Bottal tilos — Később már csak a mellékutca végén tülköltem egy hosszút, meg több aprót és a raffias korbácsommal durrog- tattam egy nagyot. Nyíltak az ajtók, kapuk sorba, eresztették ki a malacokat, hízókat. Az volt a nehéz, hogy a disznót nem volt szabad bottal bántani, mert ha valaki az orrára ütött, könnyen felfordult a jószág és a kárt a kanász kötelessége volt megtéríteni. Amikor a kihajtást ^elkezd- ték. már tavaszodott, s a friss, zsenge füvet szívesen ette a disznó. Később, ha a nyár hőségében a zöld elszáradt, egész nap turkált, koco- rászott. Nagy melegben, ha hozzájutott, belefeküdt a pocsolyába, hencsergett a sárban, süttette a nappal hol egyik, hol másik oldalát, de közben aludt is. Zörgő sár Kaputa András állítása szerint viharban féltek a disznók. — Ha láttuk a vihar közeledését — állítja az ősi foglalkozás nyolcvanhat éves mestere — gyorsan hajtottuk haza az állatokat. Hazahajtottunk akkor is, ha a reggeli borult ég napközben sem derült ki, mert féltünk, átfázik az állat, s beleesik a dög. Nem kockáztathattuk a sze|ény ember téli reménységét. Az állatokat délután 6—7 óra között hajtották haza. Az első napokban a tulajdonosok már a Dobronay-portánál várták a csordát. A vasbögrékben csörgött a kukorica. Később nem volt szükség a várakozásra. Jobban tudta az állat, mint a kanász. hogy melyik az utcája és hova tartozik. Szinte versenyt szaladtak haza, a rászáradt sár zörgött rajtuk és körmeik ritmusosan rúgták az utca porát. A gyereksereg, amely vacsora előtt egy közös játékkal, leggyakrabban métázással próbálta meghosszabbítani a napot, riadtan futott szét a csorda elől, de a bátrabbak meglovagolták a kezük ügyébe tévedt állatokat. A kanász bottal fenyegetett bennünket. Féltette a jószágot, s ma már tudom, féltette saját, nehezen szerzett munkáját, pedig keserves kenyéren élt. Minden egyes sertéstartótól aki szolgálatait igénybe vette, kapott 2-3 kiló kenyeret, fél kiló szalonnát, három kiló krumplit, egy evőkanál sót. Megbecsültek Nem volt könnyű élete a kanásznak, de hogyan lett volna könnyű, amikor a mun káltatói is kenyéren, hagymán, néha egy kis szalonnán kapáltak látástól vakulásig. Hogyan él ma a falu ka násza? Nincs ma ilyen tisztség. Azt viszont tudjuk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó állattenyésztők a gazdaság legmegbecsültebb munkásai. anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Fercsik Mihály 11.30 órakor. Stúdiómozi. Wajda: Érzéstelenítés nélkül. Lengyel film, készült 1978-ban, 20 órakor. Bábos alaptanfolyam (megyei, járási) egész nap. Március 7-én. A Népművészeti alkotóműhelyek című kiállítás megnyitója, a Népművészet-közösségi művészet sorozat ötödik kiállítása. Megnyitja: Kecskés József igazgató. 17 órakor. Imái Tadeshi: Szamurájhűség. Készült 1963-ban, a film- kluooan, 19 órakor. Nyugdíjasklub: nőnapi megemlékezés, 15 órakor. Szocialista brigádok klubja: nőnapi megemlékezés. Levél egy meg nem született gyermekhez. Tatay Éva előadóestie. 15 órakor. Pedagógusjelöltek Comenius- köre: A családi szocializáció és a személyiségfejlődés fogalmai, 17 órakor. Zenevár: nyílt nap. 17 órakor. Népművészeti alkotóműhelyek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. sn Mozi Vasárnap: Egy trombitás Szocsiban. Színes, zenés szovjet film. Kísérőműsor: Bölcsek köve. Csak 4 órakor. Szerelem Montrealban. Színes, szinkronizált kanadai film. 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Hétfő: Apacsok. A skalpvadászok pusztulása. Színes. NDK szinkronizált kalandfilm. Csak 4 órakor. A bűn története. Színes lengyel film. Csak 18 éven felülieknek. Csak 6 órakor! ISSN 0133—J.9'57 (O,: t'.-rtl Hírj, r •• Ötnapos munflcarendlsen Ä folyamatosság Gajgamácsán
