Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1983. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Az almafák koronáját már megnyesték. Ezekben a napokban a szőlőskertben csattognak a metszőollók. Akik a tőkék fölé hajolnak, a földből élő ember jogos aggodalmával vizsgálják a vesszőket, szemeket; azt sze­retnék tudni, épen átvészelték-e a termőrügyek a tél viszontagságait? Nemrégiben ugyanezek az emberek a közöst féltő érdeklődéssel hallgatták a November 7. Ter­melőszövetkezet múlt évi gazdálkodásának adatait. Az eltelt esztendőből az előttük állóra próbáltak következ­tetni. Vajon mire jutottak? Erre a kérdésre kerestük a választ Fölföldi Sándor tsz- elnökkel és Szabó László párt­titkárral. Szavaikból szépítés nélkül bontakozott ki a szö­vetkezet helyzetének valós ké­pe. Kevesebb veszteség Lapunkban tavaly ősszel megírtuk, megnyugtatóan ren­deződött a közös gazdaság sor­sa. A felügyeleti szervek meg­teremtették a lehetőségeket a termeléshez, a többi már a ve­zetők és a tagság szakértel­mén, szorgalmán, kitartásán múlik. Persze még így sem várható máról holnapra átütő siker. Az első csalhatatlan je­lek mégis — máris — azt mu­tatják, hogy kedvező irányban mozdult a mérleg nyelve, bár ez a szerény rebbenés csupán csírája a joggal elvárható eredményességnek. A szövetke­zet 1982-re 9,7 milliós nyeresé­get tervezett, végül valamivel több mint 13 millió forintos eredménnyel zárták az évet. Az igazsághoz azonban hozzá­tartozik, hogy ebből a csemői gazdaság mindössze 1,7 millió forint hasznot produkált, a többi az ócsai Vörös Október Tsz Univerzál és a Sasad Tsz Elektrofon gazdasági társulás­ban való részvételükből szár­mazott. Jó példája ez annak, hogy Pest megyében az erősek miként segítik a gyengéket. Kertelés nélkül le kell ír­nunk, hogy ez a termelőszö­vetkezet tavaly az alaptevé­kenységet tízmillió forintos veszteséggel tervezte meg. A lelkiismeretesebb és átgondol­tabb munka révén a ráfizetést sikerült hatmillió forintra mér­sékelni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium tárca­közi bizottsága egyértelműen megszabta, mit kell cseleked­niük a gyors eredményjavulás érdekében. Ezeket a lépéseket sorra megteszik. Tavaly a leg­kézenfekvőbb teendő az volt, hogy ne maradjon föld parla­gon és legjobb tudásuk szerint betakarítsák a temést. Újjá kellett szervezni a szakveze­tést és megállítani a tagok és alkalmazottak elvándorlását A szakembergárdát sikerült úgy megerősíteni, hogy a 38 veze­tőből 19 egyetemet, főiskolát végzett. Az elvándorlók helyett a belépők száma növekedett, többen jöttek, mint mentek. A leggyorsabb változtatást az állattenyésztésben lehetett véghezvinni. A nagyüzemi ba­romfitenyésztést háztáji integ­rációba vezették át, olyan ér­dekeltségi rendszert alakítva ki, amely mind a termelőszö­vetkezetnek, mind a vállalko­zóknak előnyös. Így a meglevő berendezések jobb hatásfokon hasznosulnak. Várhatóan az idén már nem lesz vesztesége ennek az ágazatnak. A juhá- szatot veszteségesből kellett nyereségessé tenni. Elvégezték az állomány szelekcióját, a ho- cfályokat felújították, a szerve­zeti felépítésen változtattak. Megszűnt az egy akol — egy pásztor elv, a jó szakemberek az egész állományért egyaránt felelnek. A kézzelfogható érde­keltség bevezetésével szemmel láthatóan javult az állomány gondozottsága. A törteli juhá­szati társulás tagjaiként vásá­roltak tenyészállatokat, s ezzel megalapozták a további állo­mánybővítést. Arra büszkék, hogy az állatokat saját takar­mányon teleltették ki, vásá­rolni nem kellett. A gyepgaz­dálkodást fokozatosan erősítik, mert legelőik egy része még gyengébb a kelleténél. A háztáji és kisegítő gazda­ságokba tavaly anyakocákat helyeztek ki. Aki úgy kívánja, annak helybe viszik a tápokat. Az idén a környékbeli háztái szarvasmarhákat is bevonják az integrációba. A szerződéses marhahizlalást népszerűsítik. Mindehhez takarmányt, alom­szalmát juttatnak. A szövetke­zet egyébként hét tápboltot tart fenn. Tavaly 4 ezer mázsa húst adott el a háztáji, az idén legalább egyharmadával több lesz. A növénytermesztést a búza, rozs, árpa, napraforgó, lucer­na uralja. Az utóbbiból ebben a hónapban 180 hektáron tele­pítenek. A takarmánytermesz­tésre kerül a hangsúly, a ka­lászos 1050 hektárt foglal el. Az idén eredményt kell pro­dukálnia a növénytermesztés­nek. A gyümölcsös 35 hektár almából, 30 hektár meggyből és 50 hektár úi te'spítésű szil­vából áll. Szőleiük 45 hektár. Szőlőből, gyümölcsösből ki­vágták az elöregedett ültetvé­nyek egy részét. Tartós használatba További kötelezettségük a meglevő ezerhektáros erdő 1500 hektárra növelése újabb telepítésekkel. Fafeldolgozó üzemük hasznosíthatja majd az alapanyagot. 272 hektár te­rületet kivesznek a nagyüzemi művelésből és tartós haszná­latba adják a jelentkezőknek. Tavaly vettek egy Rába— A szakszervezet szerepe a mesnkásv éde!emfeep Meg kell eHfrni a baleseteket A gyárban félidejénél jár az esti műszak. Mint ilyenkor szokás, megállnak egy kis va­csoraszünetre, Jólesik a né­hány falat, megnyugtatja a gyomrot. Tereferélnek a kávé­zók, másnak friss levegőt szív­ni támad'-kedve — cigaretta- füsttel. Képtelen rá nem gyúj­tani. A vacsorához hozott kon­zerv doboza idétlenkedik a nyitó alatt. Egy rossz mozdu­lat, azután egy elharapott vé­gű kemény mondat, nem épp zsenge szókincsünkből. A vér csorog, nincs mese, kötszer kell, ez a vágás alaposan sike­rült. De a csudába is, metszett manccsal hogy lehet befejezni a műszakot? Ez kérem, üzemi baleset, igaz, nem gépnél, ha­nem a munkahelyen, vacso- rázgatás közben történt Figyelmetlenség — Furcsa statisztikánk van — mondja az ÉVIG ceglédi gyárában Fodor Péter munka- védelmi vezető. — 1981-ben volt 28 üzemi balesetünk, ta­valy 34 lett. Nem dicsekszünk vele. A munkáslétszám, min­denkit beleértve, aki él, s mozog, a gyárunkban éves át­lagban 784 személy. Ha a sta­tisztikát veszem, üzem balese­teink miatt tavaly kiesett 479 munkanap. De ha hozzávesz- szük azt, hogy bevezettük az ötnapos munkahetet és így az egy főre jutó gyógyulási idő kevesebb lett... Az év eleji munkásgyűlésen, amikor a múlt esztendőt ösz- szegezték és az idei feladato­kat pedzegették, eléggé erős dörgedelem hangzott el, az üzemi baleseteket illetően. Az elmarasztalásnak volt is rög­vest foganata. Ezt az eszten­dőt e téren másképp szeretnék majd summázni. — Pedig, érdemes kicsit részletekre bontva nézni, hogy milyenek voltak ezek az ese­tek — említi Fodor Péter. Egy füzetben lapoz. — Sajnos, volt egy ujjcsonkulásos eset. Ta­nulságát ki-ki leszűrte, hogy máskor meg ne történjen. Volt hat olyan eset, amihez a mun­kának konkrétan semmi köze nem volt. A kárvallott például falatozáskor késbe tenyereit, vagy elcsúszott a gyár ebédlő­jében, magas sarkú cipőjében és kificamította a bokáját. Karbantartás, javítás közben egy, anyagmozgatáskor két szaktárs járt pórul. Kimutat­hatóan a balesetek fő oka az emberi magatartás. Figyel­metlenségnek, elővigyázatlan­ságnak, önmagával nemtörő­dömségnek is lehet nevezni. — A balesetet szenvedettek között egy ember sajnos, ittas volt — említi másik beszélgető­társam, Kerekes László, az üzemi szakszervezeti munka- védelmi felügyelő. — A mun­kahelyi vezető az ittasságot észrevette, eltiltotta emberét a munkától, ám az visszaszö­kött egy óvatlan pillanatban és meg is lett a baj. Máskor is megesett, hogy ittas volt, de már nem dolgozik nálunk. Leckéjük egy újabb ujjgyakorlat A két munkavédelmi szak­ember említi: — Érdekes, hogy 1978 óta 3 ujjcsonkulásos baleset történt, s mindháromszor a pórul járt ember jobb mutató ujja szén-’ vedett kárt. Ez olyan dolog, amire már oda kell figyelni. Említik: az emberek a ki­sebb sérüléseikkel, a „mütyü­rökkel” nem nagyon törődnek. Els.ősegélydoboz mindenütt van, erre egyébként az üzem­orvosi asszisztenciának is gond­ja van. Nem ritka a munka­helylátogató, vizsgáló ellenőr­zés. Baj általában akkor tör­ténik, ha az illető a megszo­kott reflexmozdulatot, ami kü­lönben beidegződött, elvéti. — Az üzemi balesetet titkol­ni nem kell. A vezetőség tud­ni akar mindről, a legkisebb­ről is. Segíteni, ellene tenni csak így lehet. A gyárban sok a betanított munkás, sok tehát a komolyabban veszélyeztetett. — Munkavédelmi szabályza­tunk előír negyedéves szemlé­ket, ezt a gyár vezetői végzik. Vannak emellett munkavé­delmi őreink. Magam is gyak­ran felkeresem az üzemrésze­ket — mondja Kerekes Lász­ló. — Van ifjúsági munkavé­delmi bizottság, a KISZ égisze alatt, ök sem „alszanak”. Házuk táján Beszélgetünk a munkásvé­delem kellékeiről. Nem éri pa­nasz a házuk táját, van védő­kesztyű, kötény. Igaz, volt rek­lamáló. Méltatlankodni, azt eszébe jutott, kérni viszont nem is kért. Volt olyan mun­kahely, amelynek dolgozói a kollektív szerződés értelmében megállapított, munkaruha-ki­hordás miatt apelláltak, mond­ván, hogy az nem reális. Az igazgatóság a kérelmet meg­értette, nem tagadta meg a se­gítséget. Vasas-együttműködés — A munkavédelmi őrséget most átszervezzük a gyárban — szól Kerekes László. — A szocialista brigádokra számí­tunk. Ha valakiből átcsoporto­sítás folytán „fregoli” ember lesz, nem marad a brigád mun­kavédelmi őr nélkül. Az őrség tagjai biztonsági vizsgát tett szakmunkások. Értik feladatu­kat, érzik a súlyát is. — Fel kell készülnünk a Pest megyei vasasok májusi, nagykőrösi vetélkedőjére — említi Fodor Péter. — A me­gyei vasas vállalatokkal egyéb­ként. együttműködési szerző­désben vagyunk. Ez azzal jár, hogy üzemlátogatásokon ve­szünk részt, vagy például köl­csönösen ellenőrizzük, sum­mázzuk egymás üzemi balese­teit. Megküldjük egymásnak a munkavédelmi újításokat. A gyárban a tavalyi 36 bal- esetes közül kárigényt hárman adtak be, közülük kettőt kár­talanították, a harmadikat el­utasították. — De a szenvedést nem le­het megfizetni — mondja szin­te egyszerre mindkét munka­védelmis. — Megelőzni viszont meg lehet. Sőt: kell. Ez köte­lesség. Eszes Katalin Keresett a kajszi, szilva _ Tizenhárom bevált fajta A Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutató Intézet ja­nuár óta fejlesztő vállalattá alakult. A továbbiakban kuta­tómunkája mellett nagyobb te­ret kap fejlesztő és szakta­nácsadó tevékenysége. Ilyen­képpen mindaz a szaktudás és tudományos tapasztalat, amely birtokukban van, gyorsabban és szélesebb körben haszno­sulhat a környékbeli mezőgaz­dasági nagyüzemekben. Tudo­mánypolitikai céljaink szelle­mében az ismeretanyag haté­konyabban és rövidebb idő alatt válhat termelőerővé. A ceglédiek eddigi működé­sük során a kutatóállomáson összesen tizenhárom elismert fajtát nemesítettek ki, köztük hétféle kajszit, továbbá megy- gyet, őszibarackot, szilvát és almát. Jelenleg is több új faj­ta minősítés alatt áll. Sok munka, türelem húzódik meg egy-egy — a gyakorlatban te­ret kapó — új gyümölcsfajta mögött, akár 15—25 esztendő tevékenysége. Városunkban a tudományos kutatók elsősor­ban a kajszival és a szilvával foglalkoznak. A kajszi hibri­dek reményekre jogosítanak, mivel kevésbé reagálnak ér­zékenyen az időjárás szélsősé­ges jelenségeire. A szilva is­mét reneszánszát éli, ám fő­ként a gépi betakarításra al­kalmas fajták a keresettek. Az alanykutátásban már szép eredményeket értek el. Ceglé­den van az ország központi magtermő fajtatörzstenyészete. A számos kutatási terület közül a vegyszeres gyümölcs­ritkításban is jeleskednek. Szakembereik seregnyi tudo­mányos cikket publikáltak és általuk szerkesztett és írt kö­tetek láttak napvilágot az évek során. Ezek némelyike nap­jainkban is,megvásárolható a könyvesboltokban. Március 7-től 13-ig A szolnoki rádió műsora Kciszázhatvanan tanulnak gépírást az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában, Cegléden. Az igazgatási ügyviteli ágazat I/a. osztályában Süveges Andrásné tanárns irányításával az ü betű írását tanulják a lányok — képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvétele Hétfő, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Dalida éne­kel. Közben: Nőnapi csokor, Benkő Imre jegyzete. 17.20: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.35: Gyermekciterások vá­rosi lakótelepen. A legfiata­labb szolnoki zenekart mutat­juk be. 17.40: Üzemi lapszem­le. 17.45: Világslágerek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Neo- ton együttes új dalaiból. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági ma­gazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: Él a mikrofon a 100 éves Rákóezi- falván. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Péntek, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Paul McCartney énekel. 17.20: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.25: Részletek a debreceni Kodály-kórus és a szolnoki szimfonikus zenekar oratóriu- mi hangversenyéből. : 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Kellemes hét­végét. 8.00: Hírek. A héten történt. 8.30: Ritmusrodeó. 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.30: Slá­ger és dzsessz. Ray Charles énekel. 9.45: Korai kezdés a határban. Braun Ágoston jegy­zete. 9.50: Üj felvételeinkből. A Kilián Repülőműszaki Főis­kola fúvószenekara játszik. 10.00: Hírek. 10.05: És ma? Rózsa Sándor operaénekessel beszélget Kutas János. 10.20: Dankó-nóták. 10.26—10.30: Mű­sorelőzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. 9.00: Műsorismertetés. Hírek. Programajánlat. Szemle alföldi napilaookból. 9.10: Munkás­élet. Kőolajkutatók az Alföl­dön. 9.58—10.00: Műsorelőze­tes. 18.00—18.30: Sport és mu­zsika. összefoglaló a nao és a hétvége sporteseményeiről. Az adások mindennap az 1350-es Uilohertzen hangzanak el. r ígéretes imíscTok Előadói est, színházi elő­adás: változatosnak ígérkezik a Kossuth Művelődési Köz­pont márciusi programja, a bérletesek sem panaszkodhat­nak. Március 13-án, vasárnap 18 órakor kezdődik a Hofi-ka- baré, 23-ra, szerdán este 20 órára hirdették meg Szuhay Balázs és Forgács Gábor közös estjét. ISSN 01S3—asco (Ceglédi Hírlap) Az erős segíti a gyengét Azért kértek, hogy adhassanak Megdőlt az egy okol — egy paszta* elv Sieger traktort a hozzátartozó munkagépekkel, két kombájnt, | két nálázógépet, szántóföldi és kertészeti permetezőt, az idén MTZ-traktorokat próbálnak . beszerezni. Hozzájutottak egy , földmunkagéphez, de a géppark ' még további kiegészítésre szo­rul. Az iparról is elhangzott egy jó szó: kilencmillióval tel­jesítette túl a nyereségtervét. Nagy szükség volt rá, a kiesés ellensúlyozása miatt is. ösz- szességében a gazdasági társu­lásokból származó nyereség, saját ipari termelésük és az alaptevékenység vártnál ki­sebb ráfizetése hozta azt az eredményt, amely 7,5 százalé­kos kiegészítő részesedés kifi­zetését tette lehetővé, továbbá azoknak a prémiumoknak a folyósítását, amelyek mögött ténylegesen elvégzett munka állt. Az emberek zöme ekkor értette meg, hogy azért kértek, követeltek tőlük az év során mind többet, hogy végül ad­hassanak is nekik. Mosolyogva köszömstsk 1983 terve 15,3 millió formtos nyereség, oly módon, hogy az alaptevékenység veszteségét nullára csökkentik. Az ipari ágazatot korábbi színvonalán tartják, de közben felújításo­kat, gépcseréket hajtanak vég­re. Az idén új üzemrészt hoz­nak létre, amely évente száz­ezer, fémből készülő, göngyö­leghordót gyárthat. A termelőszövetkezet főveze­tői egymással és a község irá­nyítóival harmonikus összhang ban tevékenykednek. Az új szakemberek is a közös han­got keresik. A tagság és az al­kalmazott gárda soraiban még erősíteni kell a bizalom, az egymásért és a közösért való tenniakarás tudatát. A párt­ós a gazdasági vezetés kapcso­lata jó. Tagok és vezetők kö­zött megkezdődött az összeszo- kás folyamata. Az elnök szavai szerint a közgyűlés óta mosolyogva kö­szönnek az emberek, s ez nem volt mindig így. Most érzik, hogy a maga posztján minden­ki a közösséget szolgálja Cse- mőben. Tamasi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom