Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Zárak, szerszámok Szilasmentéről A Szilasmenti Mgtsz ipari és szolgáltató főágazatinak szerszámgyártó üzeme évi tíz­millió forint nyereséggel gaz­dagítja a szövetkezetét. Leg­nagyobb megrendelője a Sal­gótarjáni Tűzhelygyár, de az ország nagyon sok üzemében találkozhatunk még a kezük alól kikerülő vágó és hajlító szerszámokkal és nyílászáró szerkezetekkel. Trencsényi Zoltán felvétele PEST MEGYE* PROLETÁRJAI, ESYESÜUETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvn. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára: 1.40 forint 1983 MÁRCIUS 6., VASÁRNAP PEMU-solar Napkollektor a háztetőn y A utóbbi évtizedben vi- [ 'j lágszerte fölélénkültek a ki- j ? sértetek a napenergia hasz- j ÍJ nosítására. Hogy miért, azt : ^ ma már senkinek nem kell ^ magyarázni. Születtek is 5 különféle megoldások hasz- í náthátok és kevésbé jók ^ egyaránt. Közös hibája még ^ mindegyik módszernek, ^ hogy igen költségesek és ^ így a szolgáltatott energia JÍ még az olajnál is drágább. De akadnak egyszerűbb szerkezetek is, amelyek bár nem pótolják a hagyományos energiahordozókat, de például a víz melegítésére kiválóan al­kalmasak. Csak nyáron hasz­nált hétvégi házak melegvízel­látása például megoldható napkollektorokkal. Zuhanyo­záshoz, mosáshoz, mosogatás­hoz elegendő mennyiségű víz melegíthető napkollektorokkal, de kisebb medencék vízhőfoka is növelhető. Nálunk is gyártanak ilyen napkollektorokat, némelyik már megvehető. Hamarosan újabb változattal bővül a kí­nálat : a Pest megyei Műanyag­ipar! vállalat dobja piacra a PEMÜ-solar „névre hall­gató” napkollektort. A komolyan hangzó elneve­zés egy roppant egyszerű, mondhatnánk primitív .szerke­zetet takar, ami a nap mele­gének legközvetlenebb alkal­mazásán alapul. A kollektor két. műanyagból fröccsöntött gerincvezetékből és a közéjük feszített műanyag csövekből áll. Ezekben cirkulál a felme­legítendő víz. A megvásárolt elemekből bárki, a legcseké­lyebb szakértelem nélkül kü­lönféle méretű kollektort állít­hat össze. A szerkezetet erre a célra készített állványra, vagy közvetlenül a háztetőre lehet szerelni, és víztartályhoz is csatlakoztatható. Mit tud ez az ötletes, való­ban végtelenül egyszerű szer­kezet? A nyári hónapokban egy óra alatt 4—500 Watt tel­jesítményre képes egy négy­zetméternyi kollektor. Hétköz­napi nyelvre fordítva; a próbák során a kerti medence vizét bárom nap alatt 29 fokosra fűtötték föl. Húsz liter vizet egy két négy­zetméteres kollektorral egy óra alatt 60 fokosra sikerült melegíteni. A PEMÜ-solar ha­tásfoka természetesen függ az időjárástól, az elhelyezéstől és a melegítendő víz mennyisé­gétől. Az úí napkollektor sorozat- gyártása egy-két héten belül kezdődik. Gázipari csövek selejtjéből állítják elő a ge­rincvezetékeket, a termék gyártása tehát semmilyen új alapanyagot és technológiát nem kíván. A kollektor gyár­tásához szinte a szó szoros ér­telmében csak az ötlet kellett. A gyár szakemberei nagy ér­deklődésre számítanak, de ké­pesek annyit készíteni a szük­séges elemekből, amennyit a kereslet igényel. S az érdeklődés bizonyára nem marad el. Nemcsak azért mert a berendezés egyszerű, könnyen összeszerelhető és használható, hanem az ára miatt is. Egy négyzetméter kollektor 6—700 forintba ke­rül. A jelenleg forgalomban levő napkollektorokért ennek 5—8-szorosát is elkérik. A ter­méket a Metalloglobus soly­mári telepe kínálja majd. M. N. P. Ma: 3. oldal: Ha csönget havonta a számlás 4. oldal: Mindkét nyelven egyformán 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Atlétagála Budapest módra A volt sztárok vidéken 8. oldal: Életveszélyes verekedés Púja Frigyes Belgiumba utazik Púja Frigyes külügyminisz­ter Leo Tindemans belga külügyminiszter meghívására március 7-én hivatalos látoga­tásra Belgiumba utazik. Kommunista műszak megyeszerte Nyugdíjasaink segítésére Amilyen csendesnek bizo- ] A nyúltak megyénk útjai szom- | pón bat délelőtt, olyan nagy nyüzsgés volt a gyárkapukon belül; jó néhány műhelyben éppen olyan munka folyt, mint hét köbben. CsatlakozvaaVas-, Fém-, és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének felhívásához, az ikladi Ipari Műszergyárban, a váci Egyesült Izzóban, a sziget- szentmiklósl Pestvidéki Gép­gyárban,- s még sok más me­gyei iparvállalatnál a dolgo­zók kommunista műszakon vettek részt; felajánlva annak bevételét gyáruk nyugdíjasai­nak támogatására. Az alkalom egyúttal méltó megemlékezés a vasasszakszervezet újjáala­kításának 80. évfordulójára. megszokott munkatern- a fő feladatokon kívül a dolgozók számára természete­sen volt ennek, a munkanap­nak a többitől eltérő sajátos­sága is: amellett, hogy meg kellett oldani a család, a ház körüli hétvégi tennivalókat, hogy néhány gépnél irodákból érkezett adminisztrátorok dol­goztak, a parkokban kék kö­penyes „kertészek” sürgölőd­tek. A szigethalmi Csepel Autó­gyár nyolcezer dolgozója kö­zül hatezer vett részt az ak­cióban. Fiatalok, idősebbek egyaránt, s ami még fonto­sabb, köztük sok nő. (Róluk szóló riportunk a 3. oldalón található.) A Csepel Autógyár padlóvázszereid üzemében Lovas Béla és Gail Géza illeszti helyére az Ikarus autóbusz kerekét, ­------------------------------------------------- f. Kérdőív — kilépőknek Fluktuáció okai számítógépen ? Fokozatosan csökken a fluk­tuáció a Dunai Kőolajipari f Vállalatnál — állapították meg f a szakemberek a gyár üzem- í pszichológiai és munkaegész- '■ ségügyi osztályának felmérése z alapján. Eszerint tfz évvel ez- v. előtt még a dolgozók húsz szá- j zaléka, négy éve már csak tiz, j napjainkban pedig mindössze j öt-hat százaléka fordít hátat a i DKV-nak, változtat munkahe- V. lyet. A vizsgálat során hatvan kilépő dolgozótól kértek véle­ményt a volt munkahelyükről, a leendőhöz kapcsolódó elkép­zelésekről. Megkérdezték, mi az oka kilépésüknek, s azt, hogy véleményűk szerint má­sok miért hagyják el a vál­lalatot. A kérdőíveken termé­szetesen azt is tudakolták, hogy milyen feltételek és vál­tozások mellett ráaradnának a DKV dolgozói. Többen hivatkoztak arra, hogy nyolc-tíz éve dolgoztak folyamatos műszakban, ebbe belefáradtak, s mért más be­osztásba nem kerülhettek, in­kább távoztak. Néhányan ok­ként mondták el az alacsony jövedelmet vagy a megbecsü­lés hiányát, mások pedig a távol élő családot. Előfordult olyan válasz is, mely szerint a magasabb beosztásba kerülés, az előrelépés lehetőségei, a várt alatt maradnak. Negyve­nen nyilatkoztak úgy, hogy munkájuk nem elégítette ki érdeklődésüket, vagy nem fe­lelt meg képességeiknek. A balesetveszély mértékét hu­szonheten találták közepesnek, tízen pedig nagynak. A kérdőíveken szereplő vá­laszok számítógépes feldolgo­zása megkezdődött. Az adato­kat összesítik, hogy a vállalat vezetői képet kapjanak pél­dául arról, milyen főbb okok miatt távoznak a nyolc ál­talánost befejezett 22 évnél fiatalabbak, Vagy a középisko­lát végzett szakmunkások. A tanulságokat a felmérésről írásban közük a DKV illeté­keseivel, akik már ennek is­meretében javítanak a kapun belül lévők helyzetén, körül­ményein. Mert a munkahelyi közérzet jelentőségét nem be­csülik le a vállalatnál. A vizs­gálat éélja is ez volt, hiszen — számolva azért az élet ad­ta természetes mozgással — á kilépők számát tovább szeret­nék csökkenteni, K. í. Kiállítás Nagykőrösön Rézkarcnyomó műhely Az első magyar rézkarcnyo­mó műhely művészeinek alko­tásaiból válogatott kiállítást nyitottak meg tegnap Nagykő­rösön, az Arany János Mú­zeumban. A műhelyt a század első felében dr. Móricz Mik­Változatlan fényerősség — olcsóbban Az Egyesült Izzó vád gyárában japán fénycsőgyártó gépsoron készülnek az energiatakarékos fénycsövek, óránként csaknem négyezer kerül le a gépekről. A képen: Mészáros Kálmán az aktiválpgép működését ellenőrzi. Barcza Zsolt felvételei lósné (később Dezső Kázmér-' né) Miskolczy Erzsébet alapít tóttá Budapesten, a Dorottya utca .12. szám alatt. A műhely-; ben olyan ismert művészek Is: megfordultak, mint Aba -No-, vák Vilmos, Nagy Sándor, Pé~ rely Imre. A korabeli kritikák nagy el­ismeréssel szóltak az alapító munkájáról. A Pesti HiríáP ir­ta: „Ez a műhely az első és egyetlen ma az országban. Örömmel köszöntjük, mint kultúránk egy eddig elhanya­golt ágának reményteljes fel­lendülését. Móriczné művészi hivatottsága technikailag tö­kéletessé teszi grafikusaink rézkarctermelését, mert a gra­fikus maga itt csak egyik mű­vész, a másik művész a rézle­mez levonatra való előkészíté­sének, az árnyhatásoknak és színezési retusálásoknak effyé*-- ni értelmezője, ez esetbén dr. Móriczné.” A kiállítás átfogó képet ad a műhelyben tevékenykedő képzőművészek törekvéseiről. Különösen szép Aba Novak Vilmos több alkotása és a gö­döllői művésztelepen alkotott Nagy Sándor több munkája. Dr. Móricz Miklósné sok viszontagságon keresztülment rézkarcgyűjteménye április 4- ig tekinthető meg, de egyébé­ként a nagykőrösi Arany Já­nos Múzeum gyűjteményét gazdagítja. ........... V ita tkozunk, immár fél órája. A lányom szá­mol, s „bérkövetelés- lei” áll elő. Mert a heti tíz forintos zsebpénzből — mégha hiánytalanul is az agyagmalac bendőjé>e tömi — bizony soká, nagyon so­ká gyűlik össze az a kilenc- száz-egynéhány forint, ami­ből az oly hőn áhított tévé­játékot megveheti. Havi negyven vagy ötven forint nem nagy összeg —, de az elveimet nem adhatom fel. Magyarázom: sok kicsi sok­ra megy, nála éppúgy, mint nálam, az úgynevezett csa­ládi nagykasszában. Ide egy tízes, oda egy százas, s csa­ládi költségvetésünk, ha nem vagyunk beosztóak, felborulhat. Hiszen az előre látott fizetési kötelezettsé­gek mellett valami mindig közbejöhet. Kilyukad a vil­lanybojler, felmondja a szolgálatot a televízió, s már billen is az egyensúly. Bár arról lehetne szó, hogy pluszteljesítményéért en­gedményre adom fejem, s öt forinttal megtoldom a heti, szerzett jog alapján járó összeget. De csak pluszo­kért — mondom ki a vég­szót. S mire is vállalkozol pluszban? Játék kicsiben? De nagyban ugyanezt kö­vethetjük nyomon naponta. Különösen ezekben a hetek­ben, amikor béremelésekre kerül sor. Mindenki számol — a Csepel Autógyárban példá­ul nem, mert már év ele­jén, a munkásgyűlésen dön­töttek. S az egyik helyen paprikás a hangulat, mert még nem mondták ki az utolsó szót, a végső százalé­kot. Másutt meg mert ki­mondták, s bizony kevés az ígért összeg. Az áremelések miatt is. Ugye — így gon­dolják sokan — a béreme­lés az jár, mégpedig min­den évben több, mint az előzőben. Ezt szoktuk meg. A teljesítményéket nem mérlegelve, termékeink el­adhatóságát, minőségét nem figyelve, nem elemezve a béremelésekre koncentrá­lunk. Mint járandóságra, amelynek mindentől füg­getlenül egyre többnek kell lennie. Ám a lehetőségek ennek ellentmondanak. So­rolhatjuk: a teljesítmények, a munkaidő kihasználása, a termékek minősége, eladha­tósága van ahol „megálljt” diktál. Hiszen amivel, nem lehet több pénzt szerezni, annak fejében nem ti lehet több bért adniI Nehéz, nagyon nehéz ezt tudomásul venni, megérte­ni, s az elv helyességet alá­támasztani akkor, amikor a zsebünkre megy az ügy. Pe­dig létezik — ha tetszik, ha nem! — a tőlünk függő fi­zetési mérleg, s egyensúlyá­nak helyreállítása is. A kö­zös nagykasszák. Máskép­pen kifejezve: oz árpoliti­ka fő feladata az, hogy az életszínvonal emelkedése­kor — a fogyasztási szerke­zet átalakulása során — le­hetőleg minimális mérték­ben növekedjék a fogyasz­tási alap importigényessége, illetve minimális mérték­ben csökkenjen a minden irányba exportálható ter­mékek mennyisége. Itt tar­tunk mi? Elemzések bizo­nyítják, a tétel második fe­le Pest megye ipari üze­meinek produktumára sem igaz. Csak elindultunk eb­be az irányba. Megtettük a szükséges lépéseket a cél felé. S lehet igy, ebben a helyzetben évente egyre több és több béremelést ad­ni? N em szaladhatnak elye- lünk a lovak. A kor­mány elemzése egyér­telmű: tavaly a bérkiáram­lás mögött nem húzódott meg igazán kiugró teljesít­mény, több, jobb termék. S ennek az árát most fizetjük meg. Százalékokban, s ez bizony zsebünkre megy, családi költségvetésünkben érezzük. Nincs vezető,' aki örülne ennek —, de rá­kényszerültünk a reáljöve­delem csökkentésére is, a bérek visszafogására. Nehéz év az idei. de az alapozás éve az 1984-esé. Amikor a mai bér- és jövedelem visszafogás, a soványabb boríték minden bizonnyal kamatozni fog. Az életszín­vonal emelkedésében — nem szinten tartásában! —, a csáládok nagyobb jöve­delmében, s gazdaságunk további erősödésében. De a tétel mindenkor igaz ma­rad: csak amit megterme­lünk, oszthatjuk szét, csu­pán annyit költhetünk bé­rekre, amennyi muhka mö­götte van. Varga Edit AMEKKORA A TELJESÍTMÉNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom