Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1983. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Anyagért, alkatrészért járnak Rájuk vár sokféle szolgáltatás Hiányszakmák még mindig vannak Változó életmódunk szembe­tűnő kísérő jelensége a többi között a szolgáltatások, iránti igény növekedése és ennek az iparágnak az átrétegeződése. A háztartásokban megszaporod­tak a tartós fogyasztási cik­kek, s nemcsak a villanyra já­ró robotgépek, meg a televí­ziók, hanem a gépjárművek száma is nőttön nő. A híradás- technika újdonságai — kép­magnók, színes tv-k, CB-tele- fonok — sem ismeretlenek már. Újabbnál újabb szakterü­letek várnak avatott mestere­ket. Az ellentmondások pedig közben kiéleződtek, mert a fájdalommentes füllyukasztás bármely kislány beteljesülő vágya lehet, de cipőjavításra, egy férfiöltöny vasalására, széteső konyhaszekrény meg- bütykölésére mind nehezebb vállalkozót találni. Kialakult vevőkör Még ilyen körülmények kö­zött is a kisiparosok kezébe fut össze a lakosságnak vég­zett szolgaitatások majdnem háromnegyed része. Látszólag emelkedett a mesterek száma, ez a kép azonban csalóka, hi­szen azok, akik munka mel­lett vagy nyugdíjasként gya­korolják áz ipart, kevesebb prodúkturnra - képesek.' Akkor remélhetnénk a szolgáltatások szélesebb körű fejlődését, ha a főállású kisiparosság létszáma bővülne. A ceglédi kisiparos társadalom — hivatalos ada­tok szerint — évi négymillió forint termelési értéket állít elő, és átlagos évi jövedelme nem sokkal haladja meg az 58 ezer forintot. Ha adóterhüket arányosan elosztanánk, 8700 forint jutna mindegyikükre. (Beszélgetések során általában a társadalombiztosítás erőtel­jesen megnövelt összegét so­kallják, továbbá egyesek úgy látják, hogy azokban a műhe­lyekben, ahol nagyobb kapa­citású gépek vannak, a prog­resszív adózás gátat szab azok- maradéktalan kihasználásá­nak.) A különféle szakmák művelőinek kialakult a vevő­körük, megvan megrendelőik tábora, és egész éven át folya­matosan ellátják őket munká­val. Létbizonytalanság, megél­hetési gond tehát nem tapasz­talható körükben. Műhelyek kellenének Természetesen gondjaik is vannak. Első helyen az anyag- beszerzés, az alkatrészellátás közismert nehézségeit említik. Bizony sok időt rabló futko- sást jelent a szükséges kellék felhajtása. Többen csak hozott anyagból vállalnak munkát, mások a felmerülő többlet- költségek egy részét áthárít­ják a megrendelőre. Bosz- szankodnak a kontárok ellen­őrizhetetlen és így szinte meg- gátolhatatlan tevékenysége miatt. Nem elég, hogy leg­többjük szakszerűtlen munkát ad ki a kezéből, amelyért ter­mészetesen garanciát sem vál­lal, hanem még ráadásul zö­mében drágábban is dolgoz­nak. Erre mondják — jogos felháborodottsággal —r, hogy ez már több a soknál. Némely szakma képviselői lehetőséget keresnek műhe­lyük korszerűsítésére, új gé­pek, eszközök vásárlására. Eh­hez az OTP hitellel segíti őket. Gond viszont, hogy a la­kótelepeken nem épültek olyan házak, ahol a földszinten a mestereknek jutott volna hely. Ezt látva a jövendő építkezé­seknél szeretné megteremteni a tanács a mesterek utcáját. A fentiekben szóltunk már a szabók és cipészek elenyésző számáról, de megtoldhatjuk a sort a bognárokkal, kádárok­kal, ácsokkal és tetőfedőkkel. Bizony hiányzik az utánpótlás. Városunkban hetven kisiparos jelenleg kilencvenhat tanulót oktat, de kérdés, hogy évek múltával hol és hogyan kama­toztatják a megszerzett tu­dást? Csak mesterlevéllel A KIOSZ helybeli szerveze­te, amely nemcsak az iparos társadalom érdekképviseletét látja el, hanem a szakmai és politikai képzés szervezője is, a szakismeretek , felújítására és kiegészítésére időről időre tanfolyamokat és mestervizs­gákat hirdet. Bizony nem árta­na, ha ez utóbbira minél töb­bén jelentkeznének. Akkor nem fordulna elő az a visszás Gerbera és orchidea Készülődnek a virágárusok A ceglédi virágboltosok megkezdték már a készülődést a közelgő nemzetközi nőnapra. Vágott virágot március 8-ra sokat beszereznek, többet, mint amennyit némely népsze­rű névnapra szoktak. Lesz nárcisz, jácint és tulipán, cse­repesekből! évelő, virágos. nö­vény, levele miatt tetszetős szobanövény egyaránt. Hóvi­rágot módjával ígérnek, mivel a nemesebb, a kertekben ne­velődő az enyhe februárvég miatt lassan elvirágzik, a va­don termő viszont különben sem sok ezen a vidékén. ígérték a virágosok: gerbe- rát, viaszvirágot, orchideát is vihet nőnapi köszöntésül, aki drága ajándékkal akarja bizo­nyítani tiszteletét, elismerését. Segítik a betegotthont Tanácstagi beszámolókon, brigádgyűlésen, sőt, baráti körökben is mostanában több­ször szóba kerül a ceglédi szociális betegotthon ügye. A Vöröskereszt városi szervezete kezdeményezésére a múlt év végén egy akció indult, a la­kosság összefogásával szeret­nék a korszerűsítését, bővítést elvégezni. Az anyagi segítséget csekkszámlán lehet befizetni, /nárcius 31-ig. A számlaszám felől sokan érdeklődtek. Mint a Vöröske­reszt irodájában elmondták, ez a szám: 761-394778-0653. Néhány üzem, hivatal és ma­gánszemély is juttatott már ily módon pénzt a munkála­tok költségeinek fedezésére Felvilágosítást az érdeklődők továbbra is kaphatnak a Vö­röskereszt, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága iro­dájában, a városi tanács földszintjén, a főbejáratnál. helyzet, hogy a családiház­építés felívelő szakaszában mindössze öt ceglédi kőműves rendelkezik mesterlevéllel, már pedig köztudott, hogy új házat csak ők emelhetnek, mégis jó­val több készül, mint ahányat felépíthetnének. A társadalmi munkától ál­talában nem idegenkednek a kisiparosok. Még az is vállal­kozna rá, akinek eddig egyszer sem szóltak. Azt igénylik, kap­janak pontosan meghatározott feladatot, lehetőleg olyan idő­pontban, amikor például az építőknél nem éppen a fősze­zon van. Ha látják a munká­juk értelmét, szívesen csele­kednek a városért. Szép pél­dája volt ennek legutóbb, ámikor a Pesti úti új iskola- épületnél bádogosok dolgoztak a KIOSZ . szervezésében, to­vábbá festő és mázoló kisipa­rosoktól származtak az épüle­ten az utolsó ecsetvonások. T. T. Minden községben Felfrissül az alga A ceglédi járás községeiben ezen a tavaszon is jelentős társadalmi munkát fordít a lakosság-az utcák, parkok fel- frissítésére, a v-irágűsításra. Ültetnek facsemetéket, a járda menti ágyúsokba egynyári vi­rágokat teleoítenek. Több te­lepülésen társadalmi munká­ban rendezik a középületek, az óvodák, hivatalok, orvosi rendelők környékét. Ármun­kákból az iskolások is kive­szik a részüket. A második otthon Legényszállásra köszönt az est Lassan már törzsökös ceglédiek Ilyenkor, este, a Maci-mese idején elcsöndesül Ceg­léden a Lenin park környéke. Az addig szüleikkel sétá­ló, vagy hintázó, hideg széllel birkózó gyerekhad ké­nyelmes fotelekben, kis ágyikókban ülve, pad­lón kuksolva szurkol Frakknak — a macskák ellen. S ilyenkor, estefelé megelevenedik a Táncsics Mihály— Köztársaság utca sarkán álló épület, a Duna—Tisza kö­zi Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának belső világa is. kaucsuklabda. Vágni lehetne a cigarettafüstöt. — Ennyi — szól ismét lako- nikus tömörséggel Haraszti Gyula. — Rádió, lemezjátszó magnetofon kellene, s persze különböző társasjátékok, mert bizony gyakran unatkoznak a fiatalok. A bejárati ajtóból sziporka fény zuhan a hepehupás jár­dára, deszkapallókra türem- lik a fény az apró, nappali világosságban pompázó elő­térből. Székek, asztalok zsú­folódnak a váróban; a falakon híres festmények reproduk­ciói, a folyosón csikkek, pa­pírfecnik között papucsban csoszogó fiatalok és idősebb férfiak. Haraszti Gyula — ma ő az éjszakai ügyeletes portás — kedves szavakkal szól a 22 szoba negyvenöt lakójáról, (ö maga is kőművesként dolgo­zott az építőiparban, míg le nem százalékolták.) Hétfőtől péntekig — Szak- és segédmunkás férfiak laknak a szállónkban. Festők, kőművesek, rakodók, Szabolcs, Szolnok és Bács me­gye szülöttei, akik hétfőn ér­keznek, péntek délután elkö­szönnek. Vannak közöttük Pest megyeiek is. A közelebb lakók gyakran fogadnak láto­gatókat, kíváncsi rokonokat barátokat. A rendőrök viszont ritka vendégek. Szorgalmas, keményen dolgozó férfiak' ezek a lakók, nemigen van idejük, erejük a randalírozás- ra. Az egyik szekrényhez lép, kinyitja. — Kétszáz kötetes könyv­tár, újságok, folyóiratok áll­nak a lakók rendelkezésére. A klubszobában televízió, ping­pongasztal is van. Egyelőre ennyi. Az iroda, mögött ételszag- kavalkád: paprikás krumplit, csirkepörköltet főznek vacso­rára a férfiak. Apró szekré­nyeken hatalmas lakato*k — ez a konyha és az éléskamra. — Sajnos nincs hűtőszekré­nyünk, így minden este főz­nöm kell — dohog egy mele­gítés férfi s megtörli hagyma­csípte, könnyes szemét. A klubszobának nevezett teremben televízió vibrál, előtte zöld asztalon pattog a Tudás befőttkóstolók Hideg, meleg Szakemberekből álló zsűri vizsgálja a téli időszakban az új kajszibarackfajtákból készült befőtteket a Gyümölcs- és Dísz- növénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásán. Dr. Kerek Mária — képünkön — jegyzékbe veszi a bírálatra váró befőtteket. * Apáti-Tóth Sándor felvétele Molnár József, az 1-es szoba lakója nem unatkozik estén­ként. A Kisvárda (Szabolcs- Szatmár megye) melletti Kék­ese szülötte egy esztendeje la­kik e szállón, s ha bevégzi na­pi munkáját, a Dózsa György ifjúsági klubot, vagy a film­színházat keresi föl. — Fűtésszerelő a szakmám — mondja a huszonkét éves fiatalember, miközben megka­varja frissen főtt vacsoráját. — Megtalálom számításomat a vállalatnál éppúgy, mint ezen a szállón: jól keresek, a szál­lásért nem kell fizetnem. Most egy nagykőrösi ABC áruház építkezésénél dolgozom. — Mikor szokott hazautaz­ni? — Kéthetente. Drága a vo­natjegy, meg aztán havi 1400 forintot teszek az ifjúsági ta­karékba. Építkezni szeretnék. — Meddig lesz a szálló la­kója? — Amíg föl nem veszem az , angyalbőrt”, azaz be nem vo­nulok katonának. A. keskeny folyosó közepe pálinkabűzös. No nem vala­melyik hálóból, hanem a WC- bői ered az orrfacsaró szag — Valamelyik fiú ünnepelt ma délután — dohog az 5-ös szoba lakója, Pgzsár Dénes. Két pulóverben is vacog. Hű­vös, nyirkos levegő hatol a bőrünk alá. — Rossz a fűtés — folytatja a széles vállú, barna arcú, negyvenöt éves, Kecskemétről ideszármazott ember. — De ez még istenes: december 2-ig be sem gyújtot­ták a kazánokat... Éntegyéb- ként nap mint nap fogcsikor­gató hidegben dolgozom — paneleket rakunk a trélerek­re —, haza jövet, melegre vá­gyom, hiába. A szobaablak felőli falak két sarkában szürkésfekete folt terjeng: beázás nyomai, egy építőipari vállalat munkás- szállóján. — Ez van — tárta szét a karját Pozsár Dénes. — Amúgy a szálló megfelel nekem is. Két éve lakom itt, amióta el­váltam. Akkor még ennél is rosszabb körülmények ural­kodtak ebben az épületben. Tavaly viszont, amikor Ko­vács Ferencné, a mostani gondnoknő vette kezébe a szál­ló lakóinak ügyeit, sok válto­zás történt, mondhatnám úgy is, második otthonunkká vált a hely. A lakótársak hangula­ta, életvitele is más lett. Bő­vült a könyvtár, van mosógép, centrifuga — és nyugalom. — Milyenek a lakótársak? — Nézze, az ujjunk sem egyforma... Egyik ilyen, má­sik olyan — szól a férfi, az­tán előkészíti a vacsorának- valót. Ma este házikolbászt főz, krumplival. Túl vannak már viszont az esti étkezésen a 7-es szobában — a „festők lakosztálya” — fiataljai. Kármán László ' és Terjéki János festő-mázoló szakmunkás még pecsétes munkaruhában sziesztázik egy keveset az alapos fürdés előtt. Nappal a magasban — A-eeglédi sportcsarnok építkezésénél dolgoztunk ma is — mondja a nagykátai Kármán László. — A tetőszer- kezet vasvázát mázoltuk. Hű, de hideg volt odafönn! Forró teát tölt csészékbe, kínálja társát, Teriéki Jánost, ő azonban elhárítja, mondván, hamarosan indul a vonata Szolnokra, még lekési. — Ott lakik a feleségem, s négyéves kislányom, hozzájuk igyekszem. — Gyakran jár haza a csa­ládhoz? — Hogyne. Hetente kétszer, háromszor is átugrok a szom­széd városba. ö hat hónapja. Kármán László másfél esztendeje la­kik a szállón. — Lassan törzsökös ceglé­diek leszünk... Legalább is a mindennapi munkánk során — mondják egyszerre, s a fürdő­be indulnak. A klubszobában pihennek az ütők, holnapig szundít a kau­csuklabda is. Hideg szelet, ha­vat hozó időt jósol éjszakára a tévébemondó bariton hangja. Besze Imre Fogadóóráit Március 9-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájá­ban. Szünetel a látogatás A ceglédi városi tanács vb egészségügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy az influen­za-megbetegedések számának emelkedése miatt, a betegek érdekében a kórházban már­cius 6-tól (vasárnaptól), a to­vábbi intézkedésig a beteglá­togatás szünetel. Nőnapi megemlékezések Szép szóval, műsorral Ünnepség az ÉVIG gyárában Ezekben a napokban szerte a» országban az asszonyokat, lányokat köszöntik, a nem­zetközi nőnap alkalmából Kedves szép mozgalmi ünnep ez, kialakult hagyománya van ám mindenütt igyekeznek az ünnepségeken más színt, más kedves hangulati elemet alkal­mazni. Virág, szép szó, aján­dék, műsoros rendezvény, ün­nepi megvendégelés: se szeri se száma a nőnapi események­nek. Cegléden a városi ünnepsé­get a párt városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a ta­nács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt városi szerveze­te, valamint a Szakszeryeze- tek Szakmaközi < Bizottsága rendezte meg. Az ünnepség az ÉVIG gyárának az alkalomra kialakított és szépen díszített ebédlőtermében zajlott. Meg­hívást kaptak az üzemekből hivatalokból, kereskedelmi és gazdasági egységekből azok az aktívák, akik sokat tesznek, tevékeny részvevői a mozgal­mi munkának. Az ünnepségen dr. Horváth Géza, a városi ta­nács titkára mondott beszé­det. Ceglédi fiatalok vidám szavalatos, táncos műsorában gyönyörködhették az ünnepel­tek. Az üzemekben, hivatalokban szinte mindenütt köszöntik a nőket a közelgő március 8. al­kalmából. Bővült a hivatal Az OTP ceglédi járási fiók­ja értesíti az ügyfeleket, hogy hétfőtől, március 7-től a ta­karékbetét. a csekkszámla, a szakszervezeti bélyeg, az ifjú­sági betét és a KST-ügyeket a Kossuth tér felől kialakult helyiségében intézi (a volt férfifodrászat helyén). A be­járat is' ott található. Egyéb ügyekben az OTP-t a szokásos hivatali részben, a Szabadság téri bejáraton át lehet felkeresni. jeiJJH IPyiSsp) OOSS—ÍStO NSTST

Next

/
Oldalképek
Tartalom