Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

1983. MÁRCIUS 4., PÉNTEK vÄn> Tovább emelkedik a nyugdíjasok száma Az összlakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezd­ve fokozatosan csökkent az ak­tív dolgozók aránya: 1976. ja­nuár 1-én a lakosság 48,2 szá­zaléka, 1982 elején viszont már csak 46,7 százaléka folytatott aktív kereső tevékenységet. Eb­ből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szeriben az öt évvel korábbi 107-tel. A mun­kaerő-tartalékként elvben szá­mításba vehető eltartottak szá­ma a vizsgált időszakban 270 ezer volt, ez az össznépesség 2,5 százaléka. Németh Károly szovjet kitüntetése A barátság erősítéséért Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön a nagykövetségen rendezett ben­sőséges ünnepségen átnyújtotta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának az Októberi Forradalom Ér­demrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Németh Károlynak, a két nép testvé­ri barátsága és együttműködé­se erősítése érdekében kifej­tett kiemelkedő munkássága elismeréseként, 60. születés­napja alkalmából adományoz­ta a magas kitüntetést. Az ünnepségen megjelent Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Katona Im­re, _ az Elnöki Tanács titkára, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai és Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes. SíinvGsialiisabb a vendéglátás Vonzó lett a Dunakanyar Beszélgetés ir. Fekete Lajossal, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettesével Ha Idegenforgalomról, turizmusról, a hazai és külföldi ven­dégek fogadásáról beszélünk, gyakran csalt a vakációval járó kellemes emlékek jutnak eszünkbe. Pedig az idegenfor­galom világszerte jelentős pénzforrás, nemzeti jövedelem és va- lutatermeífi Iparág, tgy van ez hazánkban is. Célunk, hogy mind több külföldi látogasson el Magyarországra, a szocialista és a tőkés országokból érkező vendégek érezzék jól magukat nálunk, s költsék el Itt a nyári pihenőre szánt pénzüket. Annál Is Inkább megalapozott e kívánság, mert az Idegenforgalom egyelőre az ipar átlagánál sokkal gazdaságosabban, kevesebb befektetéssel és gyorsabb megtérüléssel hajt hasznot. Dr. Fekete Lajostól, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettesétől az iránt érdeklődtünk, hogy a Dunakanyar, hazánk egyik legkedveltebb kiránduló- és üdülőterülete, milyen mérték­ben és milyen haszonnal já­rul hozzá az ország idegenfor­galmi bevételeihez. — Lokálpatrióták vagyunk, de nem elfogultak. Ismerjük e gyönyörű vidék minden elő­nyét, szépségét, de számolunk azzal is, hogy miben nem va­gyunk versenyképesek a szom­szédos országokkal, vagy akár­csak a Balaton vidékével. A természeti szépségeken kívül például nagy ;V'dnierő, ' ~ h’qgy rendelkezünk vendéglátási ha­gyományokkal, aránylag kor­szerű az infrastruktúra, azt hiszem 'a propagandával sem lehetünk elégedetlenek. Ezt tükrözik az elmúlt évek sta­tisztikái. Tavaly a kereskedel­mi szálláshelyeket, tehát a szál­lodákat, kempingeket, fizető­vendégszobákat igénybe vevők száma — különösen a szocia­lista országokból érkezőké — összességben csökkent. A Du­nakanyarban azonban más a helyzet. Ugyanannyi külföldit fogadtunk mint 1981-ben, s hosv jól érezték magukat ná­lunk, arra az is bizonyíték, hosszabb időt töltöttek Pest megyében, mint korábban. A nem szocialista országokból érkezők számának növekedése meghaladta a balatonit, s e vendégkörre még inkább jel­lemző, hogy több napra vet­ték igénybe a szállodák, kem­pingek szolgáltatásait. Ugyan­akkor az is tény, hogy bár növekszik a nálunk töltött összidő, mégis sokkal kevesebb mint például a Balatonon. Ott kilenc, itt legfeljebb három­négy nap az átlagos tartózko­dási idő. • Az Idegenforgalom fejlődé­sének alapvető feltétele, hogy legyen elegendő szállodai szo­ba, vendéglő, a turistákat el­látó üzlet. Hogy állunk e te­kintetben? — A szocialista országokból, elsősorban az NDK-ból és Csehszlovákiából, utazási iro­dák szervezett csoportjai jó elő­re lekötik a meglevő szállás­helyek' tülnyórhó részét, ezért azoknak a külföldieknek, akik önállóan érkeznek, s a hazai turistáknak gyakran nem jut hely. Számukra a háromcsil­lagos szállodák és az első osz­tályú kempingek is drágák. Er­re most különösen tekintettel kell lennünk, mert az élet- színvonal stagnálása, de külö­nösen az utazási költségek emelkedése miatt a hazai, fő­leg budapesti turisták egyre nagyobb számban keresik fel a Dunakanyart. Tudatos, át­gondolt, de gyors fejlesztések szükségesek, hogy a hétvégén se kelljen kitenni a megtelt táblát. Erre már csak azért is szükség van, mert a dunaka­nyari kereskedelmi szálláshe­lyek száma 1979-hez képest 4.7 százalékkal csökkent, bár ugyanezen időszak alatt az or­szágos átlag majd 19 százalék­kal nőtt. Fő szervezője a Mezőgép Tröszt Agromasexpo áprilisban Tizedik alkalommal kerül megrendezésre április 12. és 15. között az Agromasexpo, a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszergápipari Kiállítás, a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Hazánk mezőgazda­sági gépgyártásának egyik leg­jelentősebb ipari bázisa, a budaörsi székhelyű Mezőgép Tröszt már tavaly hozzáfogott az elő­készületekhez — úgy is, mint a találkozó fő szervezője, s legnagyobb kiállítója. A nagyvállalat kereskedelmi szakembereinél eddig húsz or­szág 250 különböző mezőgazda- sági, élelmiszeripari és mű­szergyártó vállalata jelezte részvételi szándékát. Az össze­sen mintegy 4500 négyzetméter nagyságú területen — a többi kiállító mellett — a tröszt ti­zenöt vállalata 12 maketten, három nagyméretű tablón, s 135 géppel, illetve gépi rend­szerrel mutatja be főbb tevé­kenységét. Fontos szerepet kap a ki­állításon a VI. ötéves terv első szaka­szában kifejlesztett új mező­gazdasági és élelmiszeripari berendezések ismertetésén túl az intenzív gabonaprogram végrehajtásában résztvevő gép­rendszerek bemutatója, vala­mint a szálastakarmány ter­mesztés és betakarítás teljes technológiájának népszerűsíté­se. Nagyobb érdeklődésre tarthat számot a legfontosabb szocialista és nem rubel elszá­molású műszaki együttműkö­déseket, kooperációkat repre­zentáló kiállítás. A látogató­ként várt mintegy 50 ezer szak­embernek a szervezők infor­mációs központot állítanak fel, szaktanácsadással szolgálnak, illetve a találkozók során ja­vaslatokat tesznek a partneri kapcsolatrend­szerek továbbfejlesztésére. A tárgyalóirodákkal körül­vett, részben szabad, részben zárt területen ott lesznek a Mezőgép Fejlesztő Intézet leg­újabb termékei is. Az összesen körülbelül ötmillió forint költ­séggel tervezett nemzetközi ki­állításon az arra érdemes gé­pek, termékek és tecnnológiai rendszerek Agromasexpo nagy­díjat, illetve díjat kaphatnak. K. T. • A szálláshelyeken kívül látványosságokkal, programok­kal Is szolgálni kell az érkező­ket. — A vendégfogadás feltéte­lei e tekintetben s az infra­struktúrát illetően is javultak. Rendbehozták a Verőcemaros —Királyrét közti utat, műkö­dik az úttörővasút, javult a HÉV, a vasút és a hajóközle­kedés. Megnyílt az új pilisi autóút is. Idegenforgalmi szempontból is nagyon fontos a leányfalui strand bővítése és a lepencei elkészülte. A viseg­rádi kirándulóközpont, s a Börzsöny több új turisztikai látványossága egyaránt vonz­za a kirándulókat. Egyre igé­nyesebbek a kulturális és sportműsorok, a múzeumok és képtárak kínálata, s többet te­szünk múltunk építészeti, tör­ténelmi emlékeinek bemutatá­sáért is. A Börzsönyben és a Pilisben egyaránt épültek sí- és szánkópályák, felvonók, ame­lyek jó lehetőséget teremtenek arra, hogy ne csak trnyári hó­napokra korlátozódjon a ven­dégforgalom. A lovas és ke­rékpáros turizmus bázisai szintén vonzzák a vendégeket. Ugyanakkor nem lehetnek két­ségeink affelől, hogy mindez kevés, lehetőségeinket, adott­ságainkat koránt sem használ­juk ki. © Nagyszabású beruházá­sokra, rövid Időn belül aligha nyílik lehetőség. Segítheti-e a Dunakanyar idegenforgalmának fejlesztését a terjedőben levő egyéni vállalkozások rendszere? — Valóban ezt reméljük, s már most is" rendelkezünk ked­vező tapasztalatokkal. Szent­endrén például egyéni színfol­tot jelentenek a magántulaj­donban levő vendéglők, mű­ködik már saját beruházásban épült első osztályú kemping, s tapasztalatunk szerint a szer­ződéses vendéglők irányítói is emelik a színvonalat. A kíná­latot bővíti, s a szálláshelyeket gazdagítja néhány új magán­panzió is. Van tehát lehető­ség s tennivaló az idegenforga­lom rövidtávú fejlesztésében. Cs. A. Kényizet; és érdekeltség Vendégségben a szomszédból Vendégekről beszélgetünk Hallinger lmrénével, a Pa­mutfonóipari Vállalat váci gyárának munkaügyi vezető­jével. A FICÉ-be négy mun­kás 'érkezett a szomszédvárból, a Magyar Selyemipari Vállalat váci gyárából. E mostanság még szinte példa nélkül álló kezdeményezés méltán keltett nagy érdeklődést és visszhan­got. Annál is inkább, mert hiába minden erőfeszítés, még mindig találhatók munkanél­küliek a kapukon belül. Csel­lengők, lendületüket takarék­lángra állítok — ismert figu­rák a hazai beszámolókból. Bár tegyük rögtön hozzá: a felelősség megállapítása egyér­telműen szinte lehetetlen, s mert a sok bába között el­vész a gyermek, olykor elsik­kadnak a dolgok, s marad a régi jól bevált, de komolyan nem vett szólam: Mi mindent megteszünk a munkaerő haté­kony kihasználásáért, a belső tartalékok feltárásáért... Nem tehették az utcára Az MSV váci gyárában azonban a fenti feladatokat valóban komolyan vették. Bár gondjuk volt bőven, főleg az­óta, hogy tavaly befejeződött náluk a régen ígérgetett re­konstrukció. Szinte teljesen kicserélték a gépparkot, s a régi, elhasználódott masinák helyett modern pneumatikus berendezéseket szereltek be. Nem volt ünnepélyes átadás, mert a gyáriak azt mondták, nem a külsőségek a fontosak. Ám amikor végre egy kicsit nyugodtabb körülmények kö­zött fólyhatott a munka, ami­kor úgy látszott, minden egye­nesben van, akkor derült ki, nagy bajban vannak. — A rekonstrukciót nagyon vártuk, s amikor megszületett a döntés, azt hiszem, nem akadt ember, aki ne örült volna a jó hírnek — kezdi beszélgetésünket Somogyi László igazgató. — Csakhogy az átadás után kiderült, hogy a szövődében többen vannak, mint kellene. Amíg a régi gépek közül egy munkásnő nyolcat kezelt egyszerre, az újakból már 24 jutott egy-egy emberre. Létszámgondjaink egy csapásra megoldódtak, sőt, kénytelenek voltunk olyan szervezeti rendszert kialakíta­ni, amelyben tartalékként és kisegítőként is alkalmazunk szövőnőket, másokat meg át­képeztünk, például minősítő­nek. Nem állítják, hogy ez a le­hető legjobb megoldás, de kényszerhelyzetben voltak. Egyszerűen nem tehettek az utcára olyanokat, akik tíz-húsz esztendeje kitartottak jóban- rosszban, s nekik köszönhető, hogy a váci gyár eredménye­sen megoldotta éveken át a vállalat által megszabott fel­adatokat, sőt termelésük egy részét — közvetve — expor­tálták is. Az elmúlt év őszén azonban váratlanul csökkent a kereslet a bélésszövetek iránt, s közben tavaly kény­telen volt a kormány a fize­tőképességünk megőrzése miatt importkorlátozást is el­rendelni. Már fél gőzzel dolgoztak — A hagyományosan jó ve­vőnek számító jugoszláv piac fizetési nehézségek miatt be­dugult, s Nyugat-Európában is pénzszűke miatt visszaesett a textilipari termékek iránti igény — folytatja az igazgató. — A jelek már a második félév elején mutatkoztak, de bíztunk abban, hogy a szerző­dések alapján elegendő mun­kánk lesz. Az importkorláto­zás azonban keresztülhúzta számításainkat, hiszen a lánc­fonal nagy részét az NSZK- ból vásároljuk. A harmadik negyedévben a szentgotthárdi gyárból nem kaptunk egyetlen lánchengert sem. Így aztán akadt olyan hét, amikor a 168 szövőgépnek csak a fele mű­ködött, s jelenleg is kénytele­nek vagyunk visszafogni ter­melésünket. Ez még mindig jobb megoldás, minthogy készleteinket raktárra gyárta­nánk. Váratlanul nagy munkaerő­felesleggel rendelkezett tehát a gyár, s ezen úgy próbáltak segíteni, hogy például egy dol­gozó nem 24, hanem csak ti­zenkét gépet kezelt átmene­tileg. Ám még így is akad­tak jó néhányan, akik átlag­bérüket kapták, s jószerével takarítottak: söprögettek, sú­roltak. Aztán hirtelen kínálko­zott egy megoldás ... — A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságánál volt egy ta­nácskozás. A szünetben sze­mélyzeti vezetőnk beszélgetett a FICE igazgatójával, s ek­kor vetődött fel az ötlet, küld­jünk át szövőnőket hozzájuk, Országgyűlési bizottság Javult a kórházi ellátás A megyei tanácsok egészség- ügyi osztályainak irányító, el­lenőrző munkája, hatósági te­vékenysége az elmúlt években Lángolók az skkuüzeitabsn Az Unitechnlka Szövetkezet sfllysápl üzemében az első negyedévben 10 ezer, 1« voltos, nagy teljesítményű tehergépkocsi-aUkumülátort ké­szítenek. Képünkön: az utolsó műveletek egyike: a kiöntő massza úgynevezett lángolása látható. Barcza Zsolt felvétele tovább javult, tervszerűbbé vált — egyebek között ezt ál­lapították meg az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának csütörtöki ülé­sén. Dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes a beszá­molóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítésében elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt végzett vizsgálatok során igyekeztek megszabadulni attól a semati­kus értékelési formától, amely kizárólag a kórházi ágyak számának növekedését tekinti fejlődésnek. Az elmúlt évek­ben valamennyi megyei kór­házban javult az ellátás szín­vonala. A tanácsok átérezték azt a felelősséget, amely a he­lyi egészségügy irányításában rájuk hárul: szinte nincs olyan megye, ahol a központi keret összegeit ne tudták volna ki­egészíteni saját forrásokból, sokhelyütt pedig társadalmi munkával teremtettek több­milliós értékeket. A vitában nemcsak az or­szággyűlési képviselők mond­ták el véleményüket, hanem a tanácskozásra meghívott me­gyei főorvosok is. Többen szól­tak a főfelügyeleti vizsgálatok módszereiről, az ellenőrzések alkalmával szerzett tapasztala­taikról, így például dr. Vámos Marietta Pest megyei (5. vk) képviselő, dr. Zádor András főorvos. mert nekik meg annyi a mun­kájuk, hogy ki sem látszanak belőle. Némi tanakodás után — voltak ellenvélemények is — úgy döntöttünk, hogy to- borzunk önkénteseket, öten jelentkeztek. Garantált átlagbér A két gyár megegyezett egymással, hogy a Pamutfonó- ipari Vállalatnál is garantál­tan megkapják a bélésárugyá- riak az átlagbérüket, ha telje­sítményük túlhaladja a száz­százalékot, természetesen még vastagabb is lehet a boríték. Abban is megállapodtak, hogy a munkások csak addig lesz­nek vendégek a FICÉ-ben, amíg ez nem okoz gondot az MSV-nek, s amint ott is szük­ség lesz rájuk, azonnal vissza­térnek régi munkahelyükre. Szintén említésre méltó, hogy úgy döntöttek, az ideiglenesen átadott munkásnők közül sen­ki sem mondhat föl és helyez-, kedhet el a fogadó gyárnál. — Nem a legbonyolultabb, de a legfontosabb munkával bíztuk meg az asszonyokat, lányokat — mondja Hallinger Imréné. — Két hétre, a beta­nulás idejére külön tanítómes-. tereket adtunk melléjük, azóta azonban már önállóan dolgoz­nak. S nem is akárhogyan! A teljesítményük alig-alig ma? rad el a normától, s rendkí­vül fegyelmezettek, magatar­tásuk példamutató. Az öt ven­dégből most négyen vannak itt, aki visszament, az is egészségügyi okok miatt kérte ezt. Vojtek Sándornét, az egyik vállalkozót a nyújtógép mel­lett találom, éppen kannákat cserél. — A bélésgyárban kisegíti voltam, s mert nem volt mun­kánk, takarítottam én is. Emiatt is nagy volt a feszült­ség köztünk, néha viták is ki­robbantak. Ezért is, meg a pénzért is vállaltam, s nem, jártam rosszul. A munka tet­szik, jól is keresek, sőt nem­rég a művezetői jutalmazási keretből is kaptam. Zakár István művezeti szintén elégedett: — Rendesek ezek az asszo­nyok. Gyorsan és jól megta­nulták az új munkát, minőséi gileg kifogástalan az a ter­mék, ami a kezük alól kike­rül. S hamar beilleszkedtek az itteni közösségbe is, mindenki örült érkezésüknek, mert a sok túlóra miatt nagy volt itt de­cemberig a hajtás. Kerüljön a szótárba Négyen — egyelőre ez lát­szik bizonyosnak — március 31-ig még a FICÉ-ben dol­goznak. Örömmel teszik, mert közben eredeti munkahelyü­kön, az MSV-nél is változott a helyzet. Tavaly nem éppen sikeres esztendőt zártak, s emiatt úgy döntött a vállalat, hogy nem fizetik tovább az átlagbért, csak az állásórabért, ami 80 százaléka az előzőnek. Így érdekeltebbé válnak a dolgozók abban, hogy ne csak látszat, hanem valódi munkát végezzenek. Érdekeltség — ez hát a bű­vös szó. A szabályozók sze­rencsére az oly sokat emlege­tett és szidott szigorúságuk­kal egyre inkább arra ösztön­zik a kisebb-nagyobb közössé­geket, tehát mindenkit, hogy a belső munkaerő-tartalékokat valóban mozgósítsák, s akár a két váci gyár példáját követ­ve, hasonló profilú üzemek között munkaerőcserére is sor kerüljön. A munkáskölcsönzés ma még szokatlan jelenség, de holnap már nem lehet az. Jó a kétkezi dolgozóknak is, mert értelmes emberek csak akkor érzik jól magukat, ha hasznot hajtanak! Furucz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom