Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

■ A B 0 N YI KRÓNIKA! Van megtartó erő \ > Nemzedékváltás a tsz-ben Egy település népességmeg­tartó erejének számtalan té­nyezője van. A lakosság szá­mában végbemenő változások, a letelepedés és az elvándor­lás aránya jellemzője a fejlő­désnek. Meghatározza, hogy hogyan alakult a fogyasztás nagysága és szerkezete, szin­te előírja, hány új bölcsődét, óvodát, általános iskolát, más közintézményt kell építeni, fejlesztem. Abónyt jelenleg 16 200-an lakják. Volt ennél már több (1# 600) és kevesebb (14 000) lakója. A létszámváltozás is indokolja, hogy a különféle testületek időnként megvizs­gálják a település népesség- megtartó erejét. Legutóbb ezt a nagyközségi pártbizottság tűzte napirendre. A községben 5022 lakóépü­let van, amelyek 45—50 szá­zaléka a felszabadulás utáni években épült, a régieknek pedig mintegy 30 százalékát felújították, korszerűsítették. A tanács műszaki csoportja évenként 80—100 építési enge­délyt ad ki. Mindez arra utal, hogy a lakáshelyzet kielégítő, illetve folyamatosan javul, és építési telek is van elég. Az ivóvízhálózat kiépítésével már két és fél ezer lakásba jutott el a vezetékes víz. Százain hasz­nálnak villamos árammal mű­ködő hőtárolós kályhát, a gázpalackok száma 3500 da­rab. Ez a fajta tüzelési mód a közeli években még korsze­rűsíthető lesz. ugyanis a ve­zetékes gáz eljut a községbe. A lakáshelyzet mellett fon­tos szerepe van az emberek településhez való ragaszkodá­sában annak is, hogy milye­nek a helybeli munkalehető­ségek. Bár az ingázók száma még mindig megközelíti a háromezret, napjainkban 4200 abonyi dolgozhat lakóhelyén. Immár mindhárom termelő- szövetkezet nagy nyereséggel zár minden évet, így különö­sen a fiatalok körében meg­nőtt az érdeklődés ve mezőgaz­dasági munka iránt, és zök­kenő nélkül megy végbe a nemzedékváltás a közös gaz­daságokban. Valamennyi tsz megbízható és nyereséges melléküzemági tevékenységet folytat. Továbbra is alapvető törekvése a község vezetőinek, hogy növekedjék a helybeli munkahelyek száma. Erre egvelőre a Mechanikai Művek gyáregységénél, a kötő- vala­mint a vasipari szövetkezet­nél, továbbá a Fővárosi Szol­gáltató Vállalat üzeménél lesz lehetőség. Az egészségügyi alapellátás kielégítő, bár érzékenyen érin­tette a lakosságot az az intéz­kedés. hogy a gépjármű al­kalmassági vizsgálatok január óta A bony helyett újra Ceglé­den vannak. Az oktatásban gondot okoz a tanteremhiány. A VI. ötéves terv idején épü­lő 8 tanterem használatbavé­telével csak a legégetőbb gon­dok enyhülnek. A további fej­lődést valójában újabb 8 tan­terem elkészítése hozná. Mi­előbb korszerűsíteni kellene az iskolai napközi otthon konyháját és étkezőjét. Az Üjszászi úti óvoda körülmé­nyei sem a legjobbak. Javul­tak a közművelődés feltételei, de koránt sem állnak arány­ban az igényekkel. A község vezetői a kiskeres­kedők létszámának növelésé­vel a kereskedelmi ellátás ja­vítására törekednek. Az áfész több boltja nem folytat az igényeknek megfelelő készlet- gazdálkodást. Az ellátás szín­vonala javítható lenne, ha más kereskedelmi vállalat is boltokat nyitna. A 191 kisipa­ros, a kilenc műhelyből álló szolgáltatóház sem elégíti ki az igényeket, de a Szoltisz, tv, rádió, kisgépszerviz kiren­deltségének is jobban kell ügyelni a munka minőségére. Megnőtt az igény a Patyolat szolgáltatásai iránt. Támogat­ni kell a községben minden szolgáltátás jelenlegi színvo­nalán javít. A népességmegtartásban fontos szerepe van a kommu­nális körülményeknek. Abony- ban növekszik a szilárd bur­kolatú járdák és portalanított utak száma. Az idén egyebek között a Nyári Pál utat kor­szerűsítik. A feladatmegjelö­lés szerint mindig elegendő építési telekről kell gondos-, kodni a vezetékes gáz mi­előbbi megvalósításáért mindent meg kell tenni. Bő­víteni i kell s a' 'helyi munkale­hetőségeket; -v Fontos feladat az oktatási intézmépvek kor­szerűsítése. a közművelődés­ben a meglévő létesítmények­nek folyamatosan tartalmas és színvonalas programokról kell gondoskodniuk. Keresni kell a lehetőségeket a kereskedelem és szolgáltatás színvonalának javítására. A község vezetői minden erőt mozgósítanak a kommunális feladatok megol­dására és a környezetvédelem érdekéiben. I Sárga fényű zebrák Abony legfontosabb közúti ■gyalogátkelő helyei, szám sze­rint tizenhat, estétől reggelig fényárban ragyognak ezentúl. A nagyközségi tanács megren­delésére a TI TASZ török­szentmiklósi építőcsoportja a jól bevált nátriumgőzös, sárga ■fényű, folyamatosan világító lámpatesteket szerelt, illetve szerel fel. A különleges lám­pák fényét mind a gépjár­művezetők, mind a gyalogosok messziről érzékelhetik, így biztonságosabbá válik a közúti közlekedés, csökken a baleset- veszély. A korszerű lámpa­testek felszerelése a legtöbb helyen új kandeláberek elhe­lyezésével jár. Minden évszakban divatos A Fővárosi Kötöipari Szövetkezet abonyi üzemének termé­keiből az utóbbi években egyre több jut exportra. Jelenleg szovjet és csehszlovákiai megrendeléseket teljesítenek. Felvé- . telünkön Nagy Teréz pulóvert varr. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1983. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Közös vállalkozás Segít beszerzésben, ellátásban Pedagógiai napok Április 6-án és 7-én immár ötödízben kerül sor a Pest megyei pedagógiai napok ren­dezvényeire, melyeknek szín­helye Cegléd, Szentendre, Vác és Zsámbók. Cegléden a városi pártszék­ház földszinti nagy tanácster­mében a megnyitó április 7-én lesz, délelőtt 9 óra 45 perc­kor. Mucsányi Józsefné, a vá­rosi pártbizottság osztályveze­tője mond megnyitó beszédet, majd Kővári Tibornak, az MSZMP KB alosztályvezetőjé­nek előadása hangzik el, pe­dagógiai-ideológiai témakör­ben. A délutáni tanácsko­záson napirendre kerül a pedagógiai kultúra, az iskola, a szakképzés és pályaorientá­ció. Értekeznek arról is, hogy Pest megyében milyen a fa­kultáció helyzete. Egri kiállítás Képeket lapozva A megszokottnál hosszabb idő után tudósíthat lapunk a ceglédi születésű Dohnál Ti­bor festőművészről, új kiállí­tásáról. Egerben, a GALÉRIA „i"- ben nyílik április 2-án Régi vázlatfüzetekben lapozva cí­mű bemutatója, mely — ellen­tétben a címmel — sok újat, friss híreket ad az alkotóról. Az egri kiállítást 11 óra 30 perckor dr. Bodó Sándor me­gyei múzeumigazgató nyitja meg. Az érdeklődőket a lát­nivaló június 5-ig várja, kedd kivételével naponta 13—20 óráig. Szeszes italt, ne! Telefonon és személyesen is sokan fordultak ezekben a na­pokban szerkesztőségünkhöz. Kérték: jó lenne, ha olvashat­nák az újságban a figyelmez­tetést, ami ilyenkor, eszem- iszom locsolkodós ünnepek előtt nem árt: ne kínálja sen­ki szeszes itallal, még „köny- nyű’’ likőrrel se a gyerekeket! Említették azt is. hogy a pénz­követelő, újkeletű locsolkodós rigmusok helyett is szíveseb­ben hallanák a kedveskedő régit, hiszen tavaszünnep ez. Né pénz és ital jelentse a hangulatát. A tagszövetkezetek szoroz- nak-osztanak, fialtatják a pén­züket, tehetik. A Ceglédi TSZKER mérlegzárásakor a jelképes mérleg nyelve jó felé dűlhetett, az eredményeket megelégedéssel vették tudo­másul, az idei terveket úgy­szintén. Harminckét tagszö­vetkezet most a kigazdálkodott 11 és fél millió forintos össz- nyereségből megkapott 2 mil­lió forintnyit. Ebből betéte alapján az összeg negyven szá­zalékát, a többit a TSZKER velük való áruforgalmazása után. A vagyoni betét kamat­ja így 18,3 százalékos, összes­ségében pedig a tagszövetkeze­tek vagyoni betétje meghalad­ja a 4 millió forintot Hálás szerep Az alapítók alaptőkéje évek­kel ezelőtt mindössze 340 ezer forint volt. Az alapító tagok tudják értékelni legjobban, hogy mit is jelent ez a közös­ség: segítséget, biztonságot, kapcsolatot, piackutatás hoz­ta szélesebb látókört. „Kell-e, hol, mit hoz, megéri-e rövid vagy hosszú távon, meddig terjedhet a kockázat?” — Ál­landó kérdések ezek a TSZ- KER-nél. Nem dolgoznak su­ba alatt, a közös dolgokba év közben is betekintést nyerhet­nek a tagszövetkezetek, javas­lataikat fontolóra venni elfo­gadják, ha pedig érdemes, megvalósítják. A, cég amolyan gazdasági ügyfélszolgálat, disz­pécserközpont szerepét tölti be, eredménnyel. Foglalkoznak zöldség- és gyümölcsforgalma­zással, szállítanak a főváros, emellett Miskolc, Salgótarján, Győr és nyáron a Balaton dé­li parti területének ellátásá­hoz, természetesen azért Ceg­lédet sem felejtik ki a sorból. Feladatul választották a szőlő- felvásárlást, borforgalmazást, van háztáji ágazatuk — ebben az évben erősödőben —, besze­reznek a tagszövetkezeteknek gépet, eszközt, műtrágyát, van ipari osztályuk, s még egy se­reg kisebb-nagyobb feladat­körük. Zöldség, gyümölcs A ceglédi TSZKER tavaly zöldségféléből 1200 vagonnyit forgalmazott, ez összforgalmuk 28 százaléka volt. Az élelmi­szer-forgalom, beleértve a kon­zervféléket és az üdítő italo­kat, 32 százalékos részarányt képvisel, az 55 millió forintos kiskereskedelmivel együtt ez az évesnek háromnegyed ré­szét tette ki. Zöldárura igényt tartottak az említett városok, azt pedig, hogy a balatoni üdü­lőknek mit jelent a friss, idő­ben érkező zöldség és gyü­mölcs, külön hangsúlyozni sem kell. Szemes terményt 775 va­gonnal forgalmaztak, illetve közvetítettek, szőlőből 160 va­gonnyit vásároltak fel, főként a Ceglédi Állami Tangazda­ságtól, Dánszentmiklósról, a Borforgalmi Vállalat megbízás sából. Borforgalmazásuk 30 ezer hektoliternyi volt, palac­kosán szállították az értékesí­tőkhöz. Az év során 110 darab Hon­da gyártmányú kisgépet sze­reztek be és forgalmaztak, va­lamint ezekhez 450 darab munkaeszközt is. Cegléden, a Pesti úton bevált az újra futó­zott IFA gumiabroncsok ké­szítése, forgalmazása. Részarány szerint A hónapok természetesen már az idei feladatok jegyében telnek. A teljesítendő éves tervet 11,8 millió forintban ál­lapították meg, a tagszövetke­zeteknek legalább annyit sze­retnének visszatéríteni, mint amennyi az 1982-es esztendő után jutott. Részarány szerint az albertirsai Micsurin Tsz 355 ezer forintot, az abonyi Ság- vári Endre Tsz 203 ezer forin­tot, a törteli Dózsa Tsz 94 ezer forintot kapott vissza. (Mióta a közös vállalkozás létezik, a tagszövetkezeteknek összesen 11 millió forintot osztottak ki.) A ceglédi TSZKER az or­szágban a debreceni, a nyír­egyházi, valamint az egri után a figyelemre méltó 4. helyet fog­lalja el. Megbízható partner­nek tekintik, érdemben elis­merik. Az országos központ er­re az esztendőre exportjogot kapott: ez új feladatot jelent a ceglédi TSZKER-nek is. Egy munkatársuk most a Kereske­delmi Kamaránál bővíti isme­reteit. Az új feladathoz is a*' megszokott alapossággal, poh--1 tossággal akarnak hozzálát­ni. A kitüntetett rendőrkapitány Elkötelezetten egy életen át « Rokonszenves arcú, őszü- ílő halántékú, ötvenhét éves j férfi, elegáns szürke öltöny- ^ ben: a rendőrkapitány. Tá- ^ gas irodáját a kora tavaszi ^napfény világítja be, író- ^ asztalán szinte félpercen- j ként szólal meg a telefon. > A város legkülönbözőbb «pontjairól keresik őt, sün- ^ gős vagy halaszthatatlan, ^ de legalábbis fontos ügyek- ^ ben. a város; Szentendre, ^amelyet Nagy István rend­kor alezredes következetesen ^ és sajátos hasonlattal ék- « szerdobozként emleget, ^ amire szépsége, s a benne ^ rejlő értékek miatt vigyáz­om igen nagy kötelesség. 0 Idestova három évtizede fannak, hogy megtelepedett «itt, s tizenöt esztendeje a « városi-járási rendőrkapi­?, tányság vezetőjeként szol- 0 Kal.ja a közrendet és köz- '/ biztonságot. Feketézők, garázdálkodók — Mikor és hogyan öltötte fel az egyenruhát? — Még annak idején, ami­kor megjelentek a felszabadu­lás után a hirdetmények: „Fia­talok, jelentkezzetek a demok­ratikus rendőrséghez!” Nem mondanám, hogy tudtam, mi­re vállalkozom, hiszen falusi gyerek voltam, aki rendőrt nem, legfeljebb csendőrt, ha látott. De akkor ez a felhívás valami lehetőséget csillantott meg, s én jelentkeztem. — Korábban? — Finommechanikai és op­tikai műszerésznek tanultam, a Gammában szabadultam, s ott is dolgoztam, amikor a há­ború elért bennünket. Hadi­üzem lévén 44-ben a front Ausztriába sodort bennünket, ott egy sztrájk miatt Mauthau­senbe vittek, ahonnan meg­szöktem. A felszabadulás után nem tudtam a szakmában el­helyezkedni, de, mert paraszt- családból származtam, munka adódott gazdáknál, kulákok- nál. Itt ért az a bizonyos fel­hívás ... ami, most már tu­dom, egy életre eljegyzett a hivatással. — Nagyon nehéz korszak­ban kezdett... — A legnehezebben. Észak- Pest Vármegye Szemlélősége, így nevezték akkor azt a szer­vezetet, ahol felszereltem, s ahonnan rögtön a dunaharasz- ti rendőrőrsre irányították. A közrend és közbiztonság védel­me mellett nekünk kellett biz­tosítanunk a fővárosi dolgozók közellátását is. — Mit jelent ez? — Hatalmas méreteket öl­tött a feketézés, ezt kellett megfékeznünk; elkoboztuk az élelmiszerrel üzletelők készle­teit, egy részt ott tartottunk belőle saját magunk fenntar­tására, a többit küldtük a fő­városnak. És mindemellett te­le volt a környék bujkáló nyi­lasokkal, németekkel, garáz­dálkodó bandákkal, ezek ellen is harcolnunk kellett. „Komisszárként" a néphatalomért — Szó szerint? — Hogyne. Nagyon sok volt az elhajigált fegyver, lőttek ránk, lőttünk mi is. Kemény időszak volt. De aztán elmúlt, legalábbis egy időre. Nagy István, aki 1947-től volt tagja az MKP- nak, az őrs párttitkáraként már igen fiatalon részt vett az akkori politikai életben. Két év múlva Sóskútra kerül őrs- parancsnok-helyettesnek, tize- desi beosztásban. Egy évvel később a szentendrei járásba irányítják, gyalog érkezik meg Pilisszentlászlóra, zsávolyru- hában, hátán málhával, vál­lán a dióverővel (így becézik a hosszú karabélyt), s egy ütött-kopott, nádfedeles viskó az őrs, ahol megtelepszik. A következő állomás Tahitótfalu, s innen 1953-ban a kapitány­ságra kerül politikai helyet­tesnek. Az elkövetkező évek tanulással telnek, tiszti isko­lásként éri az ellenforradalom kitörése. 1956. október 23-án a rádió, majd a Belügyminiszté­rium védelmében harcol, az­tán a Corvin közi bandák el­len; tisztiiskolás bajtársát mellette lövik le, egy kapualj­ba vonszolják, de már nem él. — Soha ilyen közel nem éreztem a halált, mint azok­ban a napokban — mondja. — November elején visszajöttem Szentendrére, elfogtak, s mint „komisszárt” likvidálni akar­tak. Egy nappal előtte azon­ban megjelentek a szovjetek. Fegyveres harc, a párt újjá­szervezése, az állomány meg­tisztítása — ezek az elkövet­kezendő hónapok teendői, me­lyekből Nagy István is kive­szi a részét. Néhány év múlva a megyei főkapitánysághoz osztják be, előbb a társadal­mi tulajdon védelme a fel­adatköre, majd a bűnügyi al­osztály vezetője lesz, 1964-től pedig a szentendrei városi-já­rási kapitányság helyettes ve­zetője. Megérdemelt pihenés — A hatvanas években leg­feljebb két-háromezer ví- kendház, ha volt, ma több mint harmincezer található a környéken. Kirándulók? Hébe- hóba, most 3 és fél millió ide­gen látogat ide évente. A leg­több gondot a nyaralók, hét­végi házak védelme okozza. Nagyon sok betörő csoportot sikerül elfogni, részben a la­kosság segítségével. Az állo­mány jól felkészült, képzett gárda, ha elismerést kaptunk, az mindig kollektív érdem volt. De azért Nagy István rend­őr alezredes személyes érde­mei sem elenyészőek. Vezeté­se alatt a kölcsönös bizalom alapján igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki szinte valamennyi társadalmi szervezettel, őmaga nem egy testületnek választott tagja­ként dolgozik Szentendréért; járási, majd két cikluson át városi tanácstag volt, részt vett a járási párt vb munká­jában, s a mai napig tagja a városi pártbizottságnak. Harminchat év alatt, mióta a rend őreinek egyenruháját viseli, számos kitüntetésben részesült: birtokosa a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlék­éremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatá­nak, az Árvízvédelmi Emlék­éremnek, s 1979-ben a fegyve­res testületek egyik legmaga­sabb kitüntetését, a Vöröscsil­lag Érdemrendet vehette át. Szeretik, tisztelik és nagyra becsülik, épp ezért igen sokan sajnálják, hogy nyugállo­mányba vonul. Nagy István rendőr alezre­dest tegnap délután búcsúz­tatták a szentendrei városi ta­nács dísztermében rendezett ünnepségen. S ez alkalommal nyújtották át neki a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa által adományozott Kivá­ló Szolgálatért Érdemrendet. Tamási István KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö­szönetéi mondok mindazoknak, akik édesanyám, LENGYEL LAJOSNÉ szül. Tarjányi Tóth Má­ria elhunyta alkalmából részvétet nyilvánítottak, illetve a temetésen részt vettek. LENGYELÉK. köszönetnyilvánítás. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak a hozzátartozóknak, ba­ráti kör tagjainak, munkatársak­nak és ismerősöknek, akik TÓTH KATALIN temetésén, március 9- én. Törteién részt vettek vagy részvétüket nyilvánították. A GYÁ­SZOLÓ CSALAD. ISSN 01K—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom