Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

1983. MÄRCIUS 31, CSÜTÖRTÖK ’xMiap Díjmentes szolgáltatás A Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet szentendrei autójavító szervize április 9-én, szombaton reggel 8 órától délután 13 óráig kommunista műszakot tart, amelynek keretében a szerviz dolgozói díjmentes szolgáltatást nyújtanak a városi, járási, de más autó- tulajdonosoknak is. Vállalják a személygép­kocsik diagnosztikai vizs­gálatát, a fékhatás és a kipufogógáz mérését, vala­mint beállítását, futómű­vek és lengéscsillapítók el­lenőrzését, szuksegszcnnti beállítását, fényszórók sza­bályozását, valamint kisebb, a nyitvatartási idő alatt el­végezhető futójavításokat. SZENTENDREI « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Nagy átmenő forgalom, balesetveszély Biztonságot az utakon Szigorúbb felelősségrevonás A tavalyi munkát értékel­te, s az idei tennivalókat vi­tatta meg a járási-városi Köz­lekedésbiztonsági Tanács leg­utóbbi ülésén. Nagy István rendőr alez­redes, a JKBT elnöke ismer­tette mindazokat az erőfeszí­Motorja, szervezője a tanácstag Tavaszi tisztasági hónap A környezetvédelmi tanács, az MSZMP városi-járási bi­zottsága, a városi tanács, a HNF városi bizottsága, a járá­si-városi Vöröskereszt, a KISZ városi bizottsága és a szakma­közi bizottság közös felhívás­sal fordul mindazokhoz, akik szeretik Szentendrét, akik azt kívánják, hogy tovább fejlőd­jön, szebb, tisztább legyen a város és ezért tenni is ké­szek, segítsék elő a környe­zetvédelmi hónap céljainak megvalósítását. A környezetvédelmi tanács tisztasági hónapnak nyilvání­totta az április 30-ig tartó idő­szakot. Ezen belül a követke­ző munkákhoz kérik a lakos­ság segítségét: — nyílt árkok, átereszek, járdaszakaszok, füves terüle­tek tisztítása; — fásítás és a parkosítás előkészítése a Felszabadulás lakótelepen; — a Szamárhegyről a Vö­rös Hadsereg utcára levezető lépcsők tisztítása, bokrok galy- lyazása;-— a lakótelepek és lakó­körzetek virágosítása. A felhívás kibocsátói két lomtalanítási napot is szer­veztek. Az első, a lakóterü­letek részére: április 23-án, szombaton lesz, a második, az üdülőterületek részére: május 7-én, ugyancsak szombati na­pon. Ezzel kapcsolatban fontos tudni azt, hogy a tanácstagok bejelentése alapján plusz kon­ténereket, vagy tehergépkocsit biztosít a városgazdálkodási vállalat. A fásítással a GAMESZ (ügyintéző: Balázs Sándor és Szabó Miklósné, telefon: 11—965) foglalkozik előzetes bejelentés alapján. A felhívást kibocsátó szer­vek kérik a lakosságot, hogy minél nagyobb számban ve­gyenek részt a tavaszi tiszta­sági hónap munkáiban, a ta­nácstagoktól pedig azt várják, hogy legyenek a lakossági kezdeményezések motorjai, szervezői. Az elért eredmény — tiszta, kulturált városkép — minden­kiéi téseket, amelyeknek egyetlen céljuk: biztonságosabbá, kul­turáltabbá tenni a közúti köz­lekedést. A KBT-munkának egyik meghatározója természetesen az, hogy a járás nagy része az agglomerációs övezetbe tartozik, ezért nagy az átmenő forgalom. Szezonban, a hét­végeken 25—30 ezer jármű halad át a járáson. Ez pedig azt jelenti, fokozódik a bal­esetveszély. A múlt esztendőben 3800 gépkocsivezetőt bírságoltak meg a helyszínen, kisebb köz­lekedési szabálysértések miatt. Viszont közel 100 közlekedési bűncselekmény is történt! Az esetek zömének, vagyis 67 szá­zalékának eredendő oka pedig az ittas vezetés volt. Ügy tű­nik, a legnagyobb ellenség, az ittas vezető, mert ő az, aki legjobban veszélyezteti saját és mások testi épségét, esetleg életét. Most állítsuk ezzel szembe a JKBT tevékenységét bizo­nyító adatokat. Tavaly szám­talan előadást szerveztek és tartottak iskolákban, gazdasá­gi egységeknél. Vetélkedőket bonyolítottak, KRESZ-parko- kat létesítettek. A közutak rendjének biztosításához ter­mészetesen partnerek is kel­lenek. Ügy tűnik, hogy nem azok terhelik a baljós statisz­tikákat, akikhez eljut a JKBT hangja, hanem azok, akik azt nem is akarják meg­hallani. Ilyen esetben a -neve­lés, az oktatás csődöt mond. Egyetlen járható út marad: az eddiginél is szigorúbb felelős, ségrevonás. Főleg az ittas ve­zetők körében! Érthető növekedés, indokolt csökkenés Mi van a számok mögött? Tíz esztendővel ezelőtt a városban és a járásban 48 700-an éltek és laktak. Tavalyig ez a szám 60 700-ra növekedett, vagyis a járás lakosságának száma 12 ezer­rel gyarapodott. Ez mindenféleképpen örvendetes tény, de ha a számok mögé nézünk, az is kiolvasható belő­lük, hogy a népesség növekedését, illetve csökkenését a külső körülmények, az élet feltételei, vagyis az egész­ségügyi, a kommunális, a bölcsődei, óvodai, iskolai ellá­tás, a lakáshoz jutás lehetősége, valamint a szociális helyzet meghatározóan befolyásolja. A népességnövekedés termé­szetesen a városban a legszem­betűnőbb, mert amíg 1973-ban 14 500-an laktak Szentendrén, addig a múlt esztendőben már 18 700-an. Érthető, hiszen itt a legfejlettebb a kommunális el­látottság, legjobban funkcio­nál az egészségügyi ellátás. Nem ilyen egyértelmű a kép, ha a járás 13 községének helyzetét vizsgáljuk. Némelyek esztendőről esztendőre folya­matosan és kiegyensúlyozot­tan fejlődnek, s ezzel arányo­san növekedik lakosaiknak száma is. Vannak viszont köz­ségek, melyekben ennek pont az ellenkezője zajlik. Budakalásznak például, amelynek jó a közlekedése, s már vezetékes ivóvízzel is rendelkezik, 1960-ban még csak 4326 lakosa volt, ez a szám 1970-re 6645-re növeke­dett, s a múlt esztendőben 7787 lakosa volt a nagyközség­nek. Még szembetűnőbb Pomáz helyzete. Ott két évtized alatt 4671-gyel szaporodott a lakos­ság száma. Ez is érthető, hi­szen Pomázon lakótelep épült, amely növelte a község von­zását. Nem ilyen ugrásszerűen, de ugyancsak egyenletesen fejlő­dik Leányfalu, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Visegrád. Dunabogdány a lassú lemor­zsolódás képét mutatja: 1960- ban 2903-an lakták, 1970-ben 2887-en, s tavaly csak 2839-en éltek a községben. Kisorosziban 1960-ban még 1095-en laktak, számuk 1970- re 952-re csökkent, s a múlt esztendőben már csak 758-an éltek a faluban. A csökkenés egyik fő oka: äz elköltözés. Ez is érthető, hiszen a község rossz közlekedéssel ■ „megál­J A kitüntetett rendőrkapitány Elkötelezetten egy életen át családból származtam, munka adódott gazdáknál, kulákok- náL Itt ért az a bizonyos fel­hívás ... ami, most már tu­dom, egy életre eljegyzett a hivatással. — Nagyon nehéz korszak­ban kezdett... — A legnehezebben. Észak- Pest Vármegye Szemlélősége, így nevezték akkor azt a szer­vezetet, ahol felszereltem, s ahonnan rögtön a dunaharasz- ti rendőrőrsre irányítottak. A közrend és közbiztonság védel­me mellett nekünk kellett biz­tosítanunk a fővárosi dolgozók közellátását is. — Mit jelent ez? — Hatalmas méreteket öl­lőtt a feketézés, ezt kellett megfékeznünk; elkoboztuk az élelmiszerrel üzletelők készle­teit, egy részt ott tartottunk belőle saját magunk fenntar­tására, a többit küldtük a fő­városnak. És mindemellett te­le volt a környék bujkáló nyi­lasokkal, németekkel, garáz­dálkodó bandákkal, ezek ellen is harcolnunk kellett „Komisszárként" a néphatalomért — Szó szerint? — Hogyne. Nagyon sok volt az elhajigált fegyver, lőttek ránk, lőttünk mi is. Kemény időszak volt. De aztán elmúlt, legalábbis egy időre. Nagy István, aki 1947-től volt tagja az MKP- nak, az őrs párttitkáraként már igen fiatalon részt vett az akkori polit .;ai életben. Két év múlva Sóskútra kerül őrs- parancsnok-helyettesnek, tize- desi beosztásban. Egy évvel később a szentendrei járásba irányítják, gyalog érkezik meg Pilisszentlászlóra, zsávolyru- hában, hátán málhával, vál­lán a dióverővel (így becézik a hosszú karabélyt), s egy ütött-kopott, nádfedeles viskó az őrs, ahol megtelepszik. A következő állomás Tahitótfalu, s innen 1953-ban a kapitány­ságra kerül politikai helyet­tesnek. Az elkövetkező évek tanulással telnek, tiszti isko­lásként éri az ellenforradalom kitörése. 1956. október 23-án a rádió, majd a Belügyminiszté­rium védelmében harcol, az­tán a Corvin közi bandák el­len; tisztiiskolás bajtársát mellette lövik le, egy kapualj­ba vonszolják, de már nem él. — Soha ilyen közel nem éreztem a halált, mint azok­ban a napokban — mondja. — November elején visszajöttem Szentendrére, elfogtak, s mint „komisszárt” likvidálni akar­tak. Egy nappal előtte azon­ban megjelentek a szovjetek. Fegyveres harc, a párt újjá­szervezése, az állomány meg­tisztítása — ezek az elkövet­kezendő hónapok teendői, me­lyekből Nagy István is kive­szi a részét. Néhány év múlva a megyei főkapitánysághoz osztják be, előbb a társadal­mi tulajdon védelme a fel­adatköre, majd a bűnügyi al­osztály vezetője lesz, 1964-től pedig a szentendrei városi-já­rási kapitányság helyettes ve­zetője. Megérdemelt pihenés — A hatvanas években leg­feljebb két-háromezer ví- kendház, ha volt, ma több mint harmincezer található a környéken. Kirándulók? Hébe- hóba, most 3 és fél millió ide­gen látogat ide évente. A leg­több gondot a nyaralók, hét­végi házak védelme okozza. Nagyon sok betörő csoportot sikerül elfogni, részben a la­kosság segítségével. Az állo­mány jól felkészült, képzett gárda, ha elismerést kaptunk, az mindig kollektív érdem volt. De azért Nagy István rend­őr alezredes személyes érde­mei sem elenyészőek. Vezeté­se alatt a kölcsönös bizalom alapján igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki szinte valamennyi társadalmi szervezettel, őmaga nem egy testületnek választott tagja­ként dolgozik Szentendréért; járási, majd két cikluson át városi tanácstag volf, részt vett a járási párt vb munká­jában, s a mai napig tagja a városi pártbizottságnak. Harminchat év alatt, mióta a rend őreinek egyenruháját viseli, számos kitüntetésben részesült: birtokosa a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlék­éremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatá­nak, az Árvízvédelmi Emlék­éremnek, s 1979-ben a fegyve­res testületek egyik legmaga­sabb kitüntetését, a Vöröscsil- lag Érdemrendet vehette át. Szeretik, tisztelik és nagyra becsülik, épp ezért igen sokan sajnálják, hogy nyugállo­mányba vonul. Nagy István rendőr alezre­dest tegnap délután búcsúz­tatták a szentendrei városi ta­nács dísztermében rendezett ünnepségen. S ez alkalommal nyújtották át neki a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa által adományozott Kivá­ló Szolgálatért Érdemrendet. Tamási István dott”, s részben vízhiánnyal küszködik évek óta. Amikor a párt-végrehajtóbi­zottság ezzel a kérdéssel fog­lalkozott, méltán állapították meg: a népesedéspolitikai ha­tározat alapján hozott városi, járási párt-végrehajtóbizott­sági, illetve a tanácsi testüle­tek intézkedési tervei előse­gítették'a népesség növekedé­sét, de tartósan nem bizonyul­tak elég hatékonynak. Éppen ezért fogadta el a vb azt az intézkedési tervja­vaslatot. amely rangsorolta és felosztotta a tennivalókat, s ezek maradéktalan végrehaj­tása bizonyára segíteni fog majd a helyzeten. Szorgos kezek hajtogatják A korszerű gépek mellett szorgos kezek hajtogatják a Szent­endrei Papírgyárban a nyolc méretben .készülő borítékokat A felszabadulás tiszteletére MHSZ-lövészverseny kategóriában ötven, a légpus­ka kategóriában pedig tíz mé­terről. Autócrossfufaan Április 2-án és 3-án, szom­baton és vasárnap, rendezi meg a Petőfi SK autós szak­osztálya az autócross országos bajnokságának első futamát az I—II. osztály részére, az iz- bégi crosspályán. Az edzés április 2-án, szom­baton 11 órakor kezdődik, a verseny pedig 3-án, vasárnap 10 órakor. Érdekes színfolt lesz még, hogy április 2-án, szombaton 15 órától a sportág iránt ér­deklődők közelről is szem­ügyre vehetik majd ezeket az érdekes kiképzésű járműveket, mert a Dunakanyar körút mel­letti autóparkolóban kiállítják azokat. A tárgyalóteremből Nekiszegezte a konyhakést Puppán János nem ismeret­len a szentendrei járásbírósá­gon. Már többször folytattak ellene eljárást vagyonelleni bűncselekmények miatt. Ám, az eddig rá kiszabott bünteté­sek, nem érték el nevelő ha­tásukat. Puppán János, alighogy le­töltötte legutóbbi szabadság- vesztés büntetését, újabb tör­vénybe ütköző cselekménnyel terhelte meg számláját. Az egyik napon, a városban italozott, s amikor a pénze fo­gyóban volt, tüstént elhatároz­ta, hogy szerez magának. Is­mert egy idős embert, akinél korábban különféle alkalmi munkákat vállalt, s azt is tud­ta róla, hogy egyedül él és nagyon rossz a hallása. Haza-, ment hát, magához vett egy nagy konyhakést, majd este tíz órakor elment az idős em­ber házához. A kaput zárva találta, ami természetesen nem okozott gondot számára, egyszerűen átmászott a kőfa­lon. Hogy fel ne ismerhessék, fejére zakót borított, s úgy lé­pett be a konyhába, ahol az idős ember tartózkodott. Puppán János a konyhakést a hetvenéves férfi mellének szegezte, s 3000 forintot köve­telt tőle. A megrémült öreg tüstént átadta tárcáját, ami­ben az akkor kapott nyugdíja, 2350 forint lapult. A rabló a zsákmányt keveselte, ezért ma­gához vette még a konyhaasz­talon álló Sokol típusú táska­rádiót is. Elvette az öregem­bertől a kapukulcsot, s meg­fenyegette: ne kiabáljon segít­ségért, s ne merjen kimozdul­ni egy darabig a■ konyhából. A szerzett zsákmány termé­szetesen égette Puppán János zsebét, ezért tettének elköve­tése után ismét inni kezdett. A rendőrség a Béke étterem­ben fogta el. A szentendrei járásbíróság Puppán János vádlottat bűnös­nek találta rablás bűntetté­ben, s ezért, mint többszörös visszaesőt, négy évi szabad­ságvesztésre mint főbüntetés­re, 4000 forint pénzbüntetés­re és négy évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A vádlott enyhítésért fellebbe­zett. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Erdős! Ágnes J Rokonszenves arcú, őszii- í lő halántékú, ötvenkét éves ^ férfi, elegáns szürke öltöny- í ben: a rendőrkapitány. Tá- |gas irodáját a kora tavaszi ? napfény világítja be, író- 2 asztalán szinte félpercen- ^ ként szólal meg a telefon. ^ A város legkülönbözőbb ^ pontjairól keresik őt, sür- ^ gős. vagy halaszthatatlan, í de legalábbis fontos ügyek- Jben. A város: Szentendre, ^amelyet Nagy István rend­kor alezredes következetesen íj és sajátos hasonlattal ék- £ szerdobozként emleget, ^ amire szépsége, s a benne < rejlő értékek miatt vigyáz- íni igen nagy kötelesség. Idestova három évtizede fannak, hogy megtelepedett ^ itt, s tizenöt esztendeje a ^ városi-járási rendőrkapi- ^ tányság vezetőjeként szol­gálja a közrendet és köz- g biztonságot. Feketézők, garázdálkodók — Mikor és hogyan öltötte fel az egyenruhát? — Még annak idején, ami­kor megjelentek a felszabadu­lás után a hirdetmények: „Fia­talok, jelentkezzetek a demok­ratikus rendőrséghez!” Nem mondanám, hogy tudtam, mi­re vállalkoztam, hiszen falusi gyerek voltam, aki rendőrt nem, legfeljebb csendőrt ha látott. De akkor ez a felhívás valami lehetőséget csillantott meg, s én jelentkeztem. — Korábban7 — Finommechanikai és op­tikai műszerésznek tanultam, a Gammában szabadultam, s ott is dolgoztam, amikor a há­ború elért bennünket. Hadi­üzem lévén 44-ben a front Ausztriába sodort bennünket, ott egy sztrájk miatt Mauthau- senbe vittek, ahonnan meg­szöktem. A felszabadulás után nem tudtam a szakmában el­helyezkedni, de mertparaszt­Az MHSZ városi-járási ve­zetősége és a városi honvé­delmi klub, hazánk felszaba­dulásának 38. évfordulójának tiszteletére, április 2-án, a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola lőterén lövészversenyt rendez az alábbi kategóriák­ban: Férfi kispuska, 20 évtől; női kispuska, 14 évtől; ifjúsági kispuska, 14—20 évig; fiú út­törő légpuska, 10—14 évig; leány úttörő légpuska, 10—14 évig; férfi légpuska, 14 évtől, és női légpuska, 14 évtől. A versenyre a helyszínen is lehet nevezni. Az első helyezett kategó­riánként tiszteletdíjat és okle­velet, a második helyezett ok­levelet kap. A lövészversenyen három próba és tíz értékelő lövést lehet majd leadni, a kispuska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom