Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
\ ft Ptst merít rilfijn 1983 MÄRCIUS 30., SZERDA TANÁCSOK Az ár megállapításában a forgalmi érték a mérvadó A társtulajdonost elővételi jog illeti meg • Milyen változások történtek a lakások szervezett cseréjének szabályozásában, pénzügyi telételelben? Nagy az érdeklődés olvasóink körében, hogy a Takarékpénztár milyen feltételek mellett vásárolja meg a lakást, mi lesz a munkáltatói támogatás sorsa, ha a felajánlott lakást munkáltatói kölcsön terheli és még számtalan kérdésben nem igazodnak el azok, akik megfelelő ismeretek hiányában nehezen értik a jogi szöveget és nem ismerik az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokat, iránymutatásokat. Az 1040/1982. (X. 7.) Mt. h. számú határozat és a végrehajtásra kiadott 50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet egységesítette az eddig két konstrukció keretében megvásárolt és újraértékesített lakások forgalmának és pénzügyi feltételeinek szabályozását. Lényeges változások a következők: A Takarékpénztár a tulajdonos által felajánlott lakást megvásárolhatja, ha annak ál- lapota korszerű és újra értékesítése biztosítottnak látszik. A felajánlott lakás tulajdonosa lakásigényének kielégítését a tanács vagy a munkáltató új lakás kiutalásával, illetve az új lakás felépítéséhez munkáltatói kölcsön nyújtásával segítheti elő. A Takarékpénztár részére felajánlható a személyi tulajdonú lakás akkor is, ha az eladó az említett szervek közreműködése nélkül szerez újabb lakást. A Takarékpénztár a felajánlott lakást forgalmi áron vásárolja meg. A forgalmi árat az adott területen épített új, hasonló felszereltségű lakások árához kell arányosítani a használt lakás műszaki állapotának, használati értékének figyelembevételével. Állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi értékbecslését — a családi házak kivételével — nem kell kérni az ár megállapításához. Üj az i is a rendelkezésben, hogy ha az eladó a felajánlott lakásban az új lakás használatba vételéig bent kíván lakni, a vételárat az adásvételi szerződésben rögzített bentlakás időtartamára az első két évben a vételár két-két százalékával, a harmadik és minden további esztendőben évenként hat százalékkal csökkenteni kell. Ha az eladó a lakást azonnal beköltözhető álapotban adja át a Takarékpénztárnak és nem épít (vásárol) kölcsönnel új lakást, akkor az eladót a visszavásárlás során kiegyenlített takarékpénztári hitel után a 47/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. sz rendelet 20. §- ában meghatározott évi egy százalékos mértékű engedmény illeti meg. Üj vonása a rendelkezésnek, hogy az újraértékesítésre kerülő lakás vevőjének kijelölésére az a szerv (tanács, munkáltató) jogosult, amely az eladó részére az új lakás építését (vásárlását) lehetővé tette, vagy az új lakás építéséhez munkáltatói kölcsönt nyújtott. Ha az új lakás építését (vásárlását) a tanács tette lehetővé, és az építéshez (vásárláshoz) a munkáltató kölcsönt nyújtott, a vevőkijelölési jog gyakorlása tekintetében a tanács és a munkáltató megállapodhatnak. Ha az említett szervek a vevőkijelölési joggal nem élnek, a lakásra az új vevőt a Takarékpénztár jogosult kijelölni. A Takarék- pénztárt illeti meg a vevőkijelölési jog akkor is, ha a lakás felajánlása a tanács vagy a munkáltató közreműködése nélkül történő új lakásszerzéssel függ össze, vagy újabb lakás szerzésére nem került sor. A megvásárolt lakást a Takarékpénztár az újraértékesítés időpontjában érvényes forgalmi áron értékesíti. • Milyen lakásokat vásárolhat meg a Takarékpénztár, és melyeket nem? Minden személyi tulajdonban lévő lakást — ideértve a tanácsi értékesítésű lakásokat és a családi házakat is — megvásárolhatja, ha az korszerű, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotú és előnyösen értékesíthető, ha a tulajdonos megvételre felajánlja, per- és igénymentes, és azt a tulajdonos (haszonélvező) lakja. Nem vásárolható meg a lakás (családi ház), ha nagyon leromlott, elhasználódott állapotban van és a lakhatóvá tétele (felújítás, tatarozás) jelentős összegű ráfordítást igényel, továbbá részingatlan, kisajátításra, lebontásra kerül, a tervtől eltérően építették meg, továbbá a későbbiekben átalakították és azt telekkönyvben nem rendezték. A Takarékpénztár a megvételre felajánlott lakást (családi házat) megvásárolhatja azonnal beköltözhetően és — meghatározott időre szóló — bentlakás mellett egyaránt. A helyszíni szemlét arra alkalmas, nem műszaki képzettséggel rendelkező munkatársak is elvégezhetik, 30 évnél régebbi lakás felajánlása esetén azonban nem lehet műszaki képzettségű munkatárs helyszíni szemléjétől eltekinteni. Jó tudni azt is, ha az ingatlanra a társtulajdonosok javára elővásárlási jog áll fenn, valamennyi társtulajdonos nyilatkozatát be kell csatolni a felajánlónak, amely szerint e jogukkal nem kívánnak élni. Ha az ingatlant munkáltatói kölcsön terheli, csatolni kell a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy az eladáshoz hozzájárul, továbbá, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, ha az eladó részére történő új lakás építése vagy értékesítése bármely okból kifolyólag meghiúsulna, a részére (a munkáltató részére) a lakás eladásával kapcsolatosan az eladó által visz- szafizetett munkáltatói kölcsönt az eladónak újra folyósítja, illetőleg ezt az összeget az eladó rendelkezésére tartja. Dr. M. J. A nyugdíjfolyósítás korlátozás alóli mentesítési eljárásról érdeklődőkkel közöljük, hogy a Művelődési Közlöny ez évi 4. számában is megtalálják a 70002/1982. (Munkaügyi Közlöny 15.) ÁBMH számú irányelvet. A szocialista munkaversenyről szóló 1038/1977. (X. 4.) MT—SZOT—KISZ KB számú együttes határozat módosításáról és kiegészítéséről az Nyugdíjasoknak Szociális támogatás Az általános rendelkezés szerint az 1983. július 1-én hatályba lépő lakbéremelés _ ellensúlyozásaként 1988. július 30-ig átmenetileg állami hozzájárulást, és ezen felül — meghatározott körben — szociális támogatást kell nyújtani. Az állami hozzájárulás ideiglenes. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magasabb lakbért fokozatosan kell megfizetnie a bérlőknek. A szociális támogatás a nyugdíjast élete végéig, illetve a nyugdíj- szerű ellátásra jogosultságának idejére illeti meg. Szociális támogatásban az a bérlő részesül, aki nyugellátást, baleseti nyugellátást, rendszeres szociális ellátást kap. (Akik kiegészítő baleseti járadékosok, mert rokkantságuk nem éri el a 67 százalékot, nem. tartoznak ide.) A fentiek köréből tehát azok jogosultak a szociális támogatásra, akiknek havi nyugellátása az ötezer forintot nem haladja meg. Ha nem egyedüli bérlői a lakásnak, a bérlőtárs jövedelme is beszámít. Jó tudni, hogy az olyan lakás bérlőjét (bérlőit), amely a bérlő lakásigénye mértékének felső határát legalább kettő lakószobával meghaladja, sem állami hozzájárulás, sem szociális támogatás nem illeti meg. A szociális támogatás összege nem mindenkinél lesz 150 forint. Ez a maximális összeg. Ha valakinek 60 forintról 160 forintra emelkedik a lakbére, nyilvánvalóan csak a különbözeti 100 forintra tarthat igényt. 1002/1983. (II. 16.) MT—SZOT —KISZ KB számú együttes határozat rendelkezik. (Munkaügyi Közlöny 3. szám) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók helyzetének rendezéséről a 2/1983. (II. 16.) ME. számú rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Közlöny 3. szám.) ■■Tí Z NAP RENDELETÉIBŐL — Az ügyvéd az embert védi Ha valaki ingatlant akar venni, eladni vagy bonyolult lakáscserébe vág bele, örökséghez jut vagy éppen — sajnos, ez igazán nem ritka napjainkban — válni akar, ügyvédhez fordul, hogy el tudjon igazodni a rendelkezések útvesztőiben. Hiszen — szokták mondani — a paragrafus jele azért olyan kacskaringós, hogy nehezebb legyen eligazodni abban. Ez utóbbi állításban ugyan kevés az igazság, annyi azonban biztos, hogy bonyolult világunkban egyre több munkájuk akad az ügyvédeknek. Nekik ki kell ismerniük magukat a rengeteg — és sokszor egymással alig egyeztethető — rendelkezés, irányelve és utasítás között, s mindent el kell követniük, hogy megfeleljenek megbízóik várakozásainak. Természetesen úgy, hogy a törvény betűje és szelleme se károsodjék. Sokfélék a hagyományok, amelyek még ma is élnek a köztudatban. A mai nemzedékek jórészt már csak hallomásból ismerik az egykori ügyeskedő ügyvédeket, akik jól megszedték magukat, mialatt ügyfeleik minden vagyona ráment a pereskedésre. S éppúgy a távol ködébe tűntek a szegények ügyvédei, akik az előzőekkel ellentétben sokszor a maguk pénzén is vállalták munkások, zsellérek, napszámosok védelmét. Megváltozott a világ, megváltoztak az ügyvédi feladatok is. Ma — polgári ügyekben — azt tekintik jó ügyvédnek, aki el tudja érni, ho&y az ügyből ne legyen per. Például: addig közvetít a válófélben levők között, amíg sikerül megegyezniük a vagyonelosz- tásban, s nem kell bíróság elé vinni vitájukat. Ám ha mégis oda kerül — tudása legjavát nyújtja, hogy megbízójának jogos érdekeit megvédje. Védenie kell azt is, aki büntetőbíróság elé kerül. Sohasem az elkövetett bűnt — az ügyvéd mindig az embert védi. Manapság többnyire kirendelés alapján, ami lehet megtisztelő, de jövedelmezőnek semmiképpen sem mondható. Talán hihetetlen, de igaz: büntető ügyben a kirendelt védő négy órán belül 80, azon túl 160 forintot kap a munkájáért. Természetesen most is kaphat az ügyvéd megbízást a vád alá helyezettől vagy annak családjától, s akkor — ugyancsak rendelet által megszabott kereteken belül — szabad megállapodással dönthetik el, hogy mennyit kap a védelméért. Polgári peres ügyekben viszont attól függ az ügyvédi díj, hogy mekkora érték sorsáról folyik a per. Akkor sem az ügyvéd zsebébe vándorol a kikötött összeg, hanem az ügyvédi munkaközösség számlájára fizetik be. Viszonylag új, néhány évtizede létrejött forma ez, ami mellett — elvben — még sokáig fennmaradt a magánügyvédi gyakorlat lehetősége. Az élet azonban a munkaközösségeket igazolta, s ma már nincs is ügyvéd Magyarországon, aki ne lenne tagja valamelyik timfc- nak. Md iS — s ez aligha változik a jövőben — önfenntartó szervezet a munkaközösség, amelynek fizetnie kell az irodahelyiség bérleti díját, a különböző rezsiköltségeket, s erre megy el az ügyvédek keresetének nagyobb része. Egyetlen új ügyvédi hely kialakítása egy munkaközösségben (mai árakon) mintegy 350 ezer forintba kerül. Mégis bővíteni kell a munkaközösségeket, talán még újak is alakulnak majd, mert — kevés az ügyvéd. Némelyiküknek (hiszen a jó ügyvéd híre gyorsan terjed akkor is, ha ma nincsenek országosan ismert, nagy ügyvédegyéniségek) minden perce be van osztva hétfő reggeltől péntek estig, sőt sokszor még a hét végére is. Kevés az ügyvéd, elsősorban azért, mert az utóbbi években új gazdasági formációk jöttek JHre, mind több kérdés nyer jogi szabályozást — talán túl sok is. Szerződések, okiratok készítésénél ugyancsak szükség van ügyvédekre és — mi tagadás — a büntetőügyek száma sem csökkent. Egyetemisták és fiatal, diplomás jo- szok közül egyre többen érdeklődnek az ügyvédi pálya iránt. Jelenleg országszerte összesen 1800 ügyvéd és ügyvéd- jelölt dolgozik, s az Igazságügyi Minisztérium most tíz százalékkal felemelte a létszámot azzal, hogy a 180 új ügyvédnek három év alatt kell munkába állnia. Bizonyára betöltenek addigra minden helyet, hiszen például a Budapesti Ügyvédi Kamara 15 helyet írt ki most végző joghallgatók számára — és csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karáról 56-an pályáztak. S ami szinte egyedülálló az igazságügyben, sőt általában a szellemi pályákon — az új jelentkezők között kisebbségben vanriak a gyengébb nem képviselői. Újabban az ügyvédeknek több sérelmét orvosolták. így például felemelték nyugdíjalapjuk felső határát, tagjai lettek a Közalkalmazottak Szakszervezetének és az ügyvédi kamarákban önálló szakszervezeti csoportjaik alakultak. Elnyeri — hivatalos részről — a neki járó megbecsülést az ügyvédi hivatás. Ehhez tartozik az is, hogy a tárgyalóteremben csakúgy, mint az eljárások során egyenlő partnernek tekintik az ügyvédet, aki képviseli ügyfelét, büntetőügyekben védi az embert, megőrzi a rábízott titkot. Egyszóval: teljesíti kötelességét, amire esküt tett. Működése nemcsak fontos, de — szinte mindenütt, ahol az állampolgárnak hivatalos ügyben meg kell jelennie a hatóságnál — nélkülözhetetlen és elengedhetetlen. Szervesen tartozik a demokráciához. Várkonyi Endre bmTamózásm Üzemi lapokban olvastuk V A mai gazdasági életben egyre nehezebb megtalálni í a növekedés, fejlődés legoptimálisabb útját. Szakadatla- 4 nul keresni kell az újabb lehetőségeket, megoldásokat a ^ gazdálkodás minden területén, a költségek alakulásától ^ kezdve a munkaerőben rejlő tartalékokon keresztül a műszaki, technikai fejlesztésig. Tágan értelmezve, ez £ utóbbi bőséges forrásául szolgálhat a fejlődésnek. Annál is inkább követelménye ez a gazdálkodásnak, ^ mivel csak a legkorszerűbb termékek számíthatnak vc- 4 vőre a nem túlságosan élénk piacon. Egy szélesebb, a 4 holnap igényeit kielégítő termékszerkezettel lehet csak 4 igazán versenyben maradni. De nem pusztán a pillanat- 4 nyi talponmaradás kényszere követeli meg a fejlesztést, ? az új megoldásokat: az egyszer minden bizonnyal Lekö- 4 vetkező fellendülésre, a növekvő keresletre is fel kell 4) készülni még a recesszió időszakában. Akik ezt elmu- ^ lasztják, óhatatlanul lépéshátrányba kerülnek. Vállalataink, szövetkezeteink terveiben, munkájában ^ iépten-nyomon fellelhetők a fejlesztési törekvések. Gon- 4 dőlünk itt például az innovációra, a gyártmányfcjlcsz- v, tésre, a termelés korszerűsítésére, de még a dolgozók '/. újításaira is. Lapszemlénkben ebből a témából válogat- 4 tunk. A Budaflax vezérigazgatója, Beck Tamás egészoldalas cikkben tekinti át az innováció helyzetét a ruházati iparban. Részletes elemzést ad az előzményekről, az elmaradás okairól, vázolja az elmozdulás lehetőségeit is. Szerinte a magyar innovációs rendszerben hiányzik a tényleges anyagi és erkölcsi motiváció. A műszakiak lehetőségei korlátozottak, s a jelenlegi bérezési és ösztönzési rendszerben ezek nem is oldhatók fel. Mindezekből az is következik, hogy a cél- és az eszközrendszer nem harmonizál. Nagyfokú és eredményes innovációs tevékenységre lenne szükség a célok eléréséhez, ehhez viszont hiányoznak az eszközök és az eszközök fogalmába értendők az ahhoz tartozó körülmények is. Komplex módon az eszközrendszerhez tartozik bizonyos értelemben az ipar és iparirányítás szervezeti formája is, és a felmérések adatai szerint ez sem felel meg céljainknak. S hiába, hogy a műszaki és esztétikai ötletekben nem maradunk le a fejlett országok mögött, ha a műszaki felszereltség és a szervezettség terén 10—15 évvel kullogunk az élenjárók mögött. Ezért kell keresni a gyors kibontakozás lehetőségét. A vállalati feladatok összességét szakszerűen, összehangolva kell végezni, egyetlen funkciót sem lehet kiemelni. Hatékonyabb ipar- művészeti konstrukciós és fejlesztési munkára van szükség. A vállalati értékesítés és a felhasználók igényei messzemenően összhangba kell hogy kerüljenek és a termelés, a gyártmány- és gyártásvezetés során; ezekre ár, minőség, üzemeltetési Jcöltségek, megbízhatóság vonatkozásában maximálisan tekintettel kell lenni. VILÁG PRQLE+ÁRJAf. EGYESÜLJETEK? A termelés fejlesztésének, korszerűsítésének konkrét lehetőségeiről, módjairól olvashatunk az Üj technológiák a Csepel Autógyárban című cikkben. Az első számjegyvezérlésű — NC — szerszámgépet 1973- ban állították üzembe. E technika az ország üzemeihez képest meglehetősen lassan terjedt el a Csepel Autóban. Még 1981-ben is mindössze négy ilyen gép termelt. Ez év végére kívánják megsokszorozni a számjegyvezérlésű berendezések számát. Már tavaly a második félévben ötöt üzembe állítottak, ezeket idén tizenkét újabb követi. A számjegyvezérlésű gépek rohamos elterjedésének oka a széles körű felhasználhatóságban rejlik. Az NC-gépek sajátossága, hogy a kijelölt műveletet a gépkezelő beavatkozása nélkül végzik el. A gép be táplált információkat előre meg kell határozni, kódolás út ján számjegyekké alakítani rögzíteni és tárolni. Az elektronikai ipar fejlődése lehetővé tette a mikroszámítógépek beépítését ezekbe a szerszámgépekbe. Az így vezérelt berendezések a gépgyártás minden területén használhatók, kezelésük igen egyszerű. Javításuk a panelszerű felépítés következtében gyors és jól megszervezhető, ami a termelés folyamatosságát és biztonságát nagyban javítja. A monori gyár termelési eredményeit elemezve mutat rá a lap, hogy a piaci igényekhez való maximális alkalmazkodás tette lehetővé az egymillió 300 ezer dolláros tőkés exportot, s a dolgozók jövedelmének a tervezettnél nagyobb mértékű növekedését is. Az alkalmazkodás ebben az esetben a rugalmas termékváltást is jelentette. A vállalat gyorsan reagált a piaci változásokra. Nem adva ugyan föl a közép és hosszú távú elképzeléseket, az adott programot úgy módosították, hogy mindig a legkeresettebb gyártmányokkal jelentkezhessenek a piacon. Ezt a módszert kell a jövőben is alkalmaznunk — állapítja meg az Igazgató —, ha meg akarjuk tartani vagy tovább kívánjuk növelni eddigi eredményeinket. Az újításokkal foglalkozó írásból kiderül, hogy a szövetkezetnél korántsem elégedettek még a dolgozók újítási kedvével. Tavaly összesen tizenegy ötlettel jelentkeztek kisebb kollektívák, ezekből ötöt fogadott el. a szövetkezet vezetése. A termelés fejlesztése, korszerűsítése szempontjából lényeges, hogy a beadott újítások zöme az ésszerűsítést szolgálta, hasznuk tehát konkrétan mérhető. A javaslatok megvalósításától várható eredmény, a számítások szerint, meghaladja a másfél millió forintot. Ezekért újítási díjként 57 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. Végezetül megállapítja a cikk, hogy az újítókedv fellendülését az eddigieknél jobban kell ösztönözni. A fejlesztésnek nagyon fontos, gyümölcsöző területe a külföldi partnerekkel megvalósuló tudományos-technikai együttműködés. Ez a kapcsolatoknak egy magasabb szintje,^ amely mindkét fél számára előnyös. A gyárnak már több éves kapcsolata van a moszkvai össz-szövetségi információs intézettel, amelynek kutató, fejlesztő munkájához a vállalat szállít korszerű berendezéseket. A tudományos együttműködés meghatározott program szerint folyik, s végső célja egy olyan rendszer kidolgozása, amellyel megoldható a távíró típusú hálózaton való üzenetközvetítés. Az intézetnek ugyanis az a célja, hogy információit gyorsan juttassa el a Szovjetunió legtávolabbi pontjaira is. M. N. P.
