Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
\ Zöldmező Tsz Tejszáza lékok Megyénkben a legnagyobb szarvasmarhatartó gazdaság a vácszentlászlói Zöldmező Tsz, amely csaknem négy és fél ezer szarvasmarhát, köztük ezerhatszáz fejőstehenet tart. Ilyen létszám mellett is roppant figyelemre méltó, hogy egy év alatt átlagosan 5 ezer 309 liter tejet fejtek. Tejértékesítési tervüket tizenkét százalékkal teljesítették túl. Szarvasmarha-ágazatuk egyébként önmagában is csaknem 17 millió forint nyereséggel zárt. LLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1983. MÁRCIUS 29., KEDD Puskás László' kiállítása Puskás László festőművész kiállítását nyitják meg ma délután 3 órakor a kerepes- tarcsai Szilasmenti Termelő- szövetkezet irodaházának emeleti galériájában. A kiállítás április 25-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között, szombat és vasárnap kivételével. Árammérőgyár Külpolitikai fórum Vértes Eva, a Magyar Rádió főmunkatársa lesz a vendége annak a külpolitikai fórumnak, amit ma, kedden délután 4 órától tartanak a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Kedvezményes vásárok Tovább növelték a kereskedelmi akciók, mindenekelőtt a kedvezményes vásárlási lehetőségek számát a Pécel—Isa- szeg Afésznál. A két nagyközség fogyasztási szövetkezetében csupán az ezüstvasárnapi forgalom megközelítette az egymillió forintot.Ez azért érdekes, mert számos iparcikket és élelmiszeripari terméket akkor is olcsóbban adtak. Kedvezményes akcióikban egyébként tavaly összesen nem kevesebb mint 2 millió 700 ezer forint engedményt adtak a községek lakóinak. Akik hasznosan együttműködnek Példát mutató nagygombosiak Felemás állapot: hellyel- közzel még nedves a talaj felszíne, másutt azonban porzik a föld, amerre a Rába-Steiger tovafut a boronákkal, simí- tókkal. Munkáját elégedetten szemléli Huszár István, a Gödöllői Tangazdaság hatvan— nagygombosi kerületének mezőgazdásági gépszerelője is. Nem véletlenül! — Két napja kezdtünk hozzá a traktort és a talajegyenge- tőket összekötő vonókeret készítéséhez, s úgy látszik, beválik — mondja a kiváló újító kitüntetés bronz fokozatának birtokosa, aki ezt az elismerést tavaly kapta meg. Speciális csiszoló — Miért volt fontos elkészíteni ezt a vonókeretet? — Azért, mert a Rába-Steiger vonóereje különben nem lenne gazdaságosan kihasználva. így most tizenhét méter szélesen húz maga után simí- tót és boronát. Ahogy látja, kerekeken gördül, s jól követi a talaj egyenetlenségeit. Ez talajművelő gépnél igen fontos. — Nem ez az első újítása — vetem közbe. — Nem bizony. Régóta tart, hogy elsősorban amikor a gépműhelyben vagyok, még sokszor otthon is, az motoszkál bennem, miképpen lehetné az éppen kezünk ügyében lévő, javított vagy dolgozó gépet tökéletesebbé alakítani. Furcsa kérése volt a minap a szomszédos ipari kerületünk asztalosának: jó lenne, ha készítenék nekik egy speciális csiszológépet, amivel a kolo- niálszerű faalkatrészek megmunkálhatok. Sikerült. Régebben két teherliftet is elkészítettünk a nagygombosi és a József-majori bútorraktárhoz. Éppen ők Tudom, hogy a minap értékelték a tangazdaságban a tavalyi újítási feladatterv végrehajtását. Tudom azt is, hogy ezt a dolgot — akármelyik gazdaság, szövetkezet, gyár vezetősége vagy mondjuk szakszervezeti bizottsága a szocialista munkaversény keretében tervezi. Ez még nem minden, hiszen az újítások ügyét segíteni, istápolni, támogatni ugyan sokféleképpen lehet, csak éppen követelni, előírni nem, hogy mikor, hány ötlet szülessék. Ügy van ez, mint a tanulás: előírni, erőltetni, szorgalmazni lehet, de akár gyerek, akár felnőtt helyett senki sem sajátíthatja el a tudnivalókat. A segítéssel a tangazdaságban sem volt baj tavaly sem, ennek ellenére nem elégedettek az eredményekkel. Alig egy tucat újítást tudtak tavaly elfogadni és bevezetni, ennek a zömé is éppen a nagygombosi kerületben született. Nem csoda, mert eddig ugyan csak Huszár Istvánról szóltunk, de az is kiderült, hogy ott most szép számmal vanA múüfról a mának Készül a tájház I kiadón Minden eredeti állapotában és helyén Az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, dr. Asztalos István ezekben a hetekben gyakran fordul meg Ikladon, ahol segítőivel a tájház kialakításán, berendezésén fáradoznak. A tervek szerint a Braun Pál egykori lakóházában berendezett falumúzeum augusztusban nyílik meg a látogatók előtt. Ezzel teljessé válik a Galga mentiek hajdani életét, szokásait, ruházatát, eszközeit bemutató táj házi rendszer. Eltér a többitől A legrégebbi, múzeális célokat szolgáló ház a dányi. Ebben egykor zsellérek laktak, itt az ő életüket mutatják be. Zsámbokon a módos gazda háza és életvitele tanulmányozható. Versegen új házban rendezték be a falumúzeumot. Galgamácsán a volt bíró hajléka ad otthont egyfelől Vankóné Dudás Juli műveinek, amelyek a falu tevékenységét, szokásait ábrázolják. másfelől tárgyakon is szemlélhetjük ugyanezt. Ikladon a kisparaszti életmód követhető nyomon. Ez a tájház két dologban alapvetően eltérő a többiektől. Míg amazokban a községekből ösz- szegyűjtött tárgyakat őrzik, itt csupa olyan holmi található, amely ebben az épületben, udvarban szolgálta lakóit. A ház 1903-ban épült, s minden eszköz. szerszám, edény, berendezés, asztal, szék, ágy Braun Pálné két éve bekövetkezett haláláig használatban volt. A ház, különösen az első része jó állapotban van, nagyobb javításra a hátsó fél szorul. Beosztása: első szoba, konyhapitvar, hátsó szoba, kamrák, istálló, pince. A végén fészer. A hosszú épülettel szemben a sertés- és a tyúkól, a kút, A ház mögött a kert. Az első és a hátsó szobában a szokásos berendezésen kívül dísztárgyak, vallásos témájú és családi képek. Braun Pálné több mint háromszáz tányért gyűjtött, amelyek a falakat díszítették és díszítik majd továbbra is. Az egyik kamrában az élelmiszert és a háztartási eszközöket tárolták, a másikban a kisebb munkaeszközöket, ge- reblyét, a szőlőfeldolgozáshoz szükséges szerszámokat. A fészerben a szekér, a borona állt. A házat, minden helyiségét eredeti állapotában őrzik meg. kivéve az istállót. Innen még a jászolt is kidobják, s az elképzelések szerint időszaki kiállításoknak teremtenek benne helyet. Ezzel összefüggésben kell említenünk a másik sajátosságot. Nevezetesen azt, hogy ebben a házban, miként Ikladon általában, olyan emberek élnek, akiknek ősei valamikor Ausztriából és Németországból érkeztek. Igen homogén közösség volt ez hajdanán, csupa evangélikus. Ez a tény akár harmadik jellegzetességként is felfogható. Minden valószínűség szerint ezzel magyarázható az a szoros kapcsolat, ami az ugyancsak evangélikus domo- nyi szlovákokkal összefűzte őket. S később, amikor Ikladon már szlovákok és magyarok is laktak, sokan voltak háromnyelvűek. Német ajkú falu Visszatérve eredeti témánkhoz: ebben a kiállítóhelyiségben Pest megye más német ajkú falvainak akarnak bemutatkozási lehetőséget adni, sőt az is elképzelhető, hogy például az NDK-beli testvérme- gye, Suhl életéből, művészetéből, népi kultúrájából rendezzenek kiállítást. Állandó bemutató A ház nem csak Asztalos Istvánnak szívügye, hanem a helybelieknek is, a falu vezetőinek, patriótáinak egyaránt, akik operatív bizottságot is létrehoztak a ház helyreállításának, berendezésének előmozdítására. Ha minden az elképzelések szerint halad továbbra is, augusztus 19-én megnyithatják a látogatók előtt az itola- di tájházat. S akkor az érdeklődők teljes körű áttekintést kaphatnak a Galga vidékének egykor élt embereinek életéről, használati tárgyairól, viseletéről. Természetesen beleszámítva az aszódi múzeumot is, ahol szintén nagy munkálatok folynak, az új, minden eddiginél sokrétűbb állandó kiállítás összeállítására. K. P. Vetélkedő Hazám, hazám, te mindenem címmel, névadójuk halhatatlan művére utalva, kezdeményeztek négyfordulós játékot a gödöllői Erkel iskola úttörői. Az egyes fordulókban hazánk megyéinek egy-egy területét dolgozták fel. Természetföldrajzát, kulturális életét, népművészetét, -viseletét, műemlékeit. A tizenhat raj közül a nyolcadikosoké két megye, illetve Gödöllő és a főváros jutott, a többiek, az ötödikesek, hatodikosok, hetedikesek egy-egy megyét kaptak. nak az új megoldásokat kedvelők. — Jelenleg majdnem tíz újítás vár bírálatra csupán a mi kerületünk gépészeitől — mondja *Balogh István, a gépműhely vezetője. — Egy a borsófeldolgozás gépesített feldolgozását segíti, ez úgynevezett hulladékborsó-terelő. Készítettünk egy szálastakarmány- adagolót a zöldborsószár-szecs- kázóhoz is. — Kik tudnak igazán jól együtt újítani ebben a kerületben? — Jó, hogy kérdezte. A régi kollégáim közül Somogyi Ist- imn, Balogh István, Dupcsik József, Ványi Sándor, Hényes László, Lénárt György és nem utolsósorban Nagy Miklós, a gépesítési főágazatvezető ugyancsak részese az újításoknak — mondja Huszár István. — Általában ketten-hárman hozzuk végleges formába, amit elképzelt valamelyikünk. Jobban elismerik — Nagygomboson mióta nőtt meg az újítási kedv? — Két éve lehet, hogy jobban tisztázódott, mi az, ami valóban újítás. Azelőtt sokszor folyt azon a vita, hogy ez vagy az nem újítás, hanem munkaköri kötelességből készült. Szerintem talán ez a vita árt a legtöbbet sok helyütt a mozgalomnak. Mi már ezen túlvagyunk. Így aztán nemcsak presztízst jelent újítóknak len- nji anyagilag is jobban elismerik a mi kerületünkben. Akkor is ezt mondhatom, ha nem is sokat fizetnek érte. A mag, az alap tehát megvan a tangazdaságban is, ahonnét az újítási mozgalom szervezésében előbbre léphetnek. A példát ezúttal, úgy tűnik, például a nagygombosiak adhatják. F. I. Érzés és zene Barta Katalin estje elé •j ó pár évvel ez J esti vagy inkább éjjeli órákban Szabolaíí Bence sorozatát közvetítette a rádió a zenéről. Véletlenül figyeltem fél rá, de a zenetudós hihetetlenül szuggesztív, lebilincselő előadásmódja pillanatok alatt rabul ejtett, s attól kezdve türelmetlenül vártam az újabb részeket. Muzsikus és mű volt a sorozat témája. Az alkotások előzményeinek, keletkezésének, utóéletének története. A kor, amelyben születtek milyen volt, hogyan hatott az alkotóra, miképpen tükröződik a darabban. Szabolcsi Bence egészen különleges, mondhatni művészi fokú előadókészsége párosult a hatalmas tudással, ugyanakkor nem szakmai műszavakkal fejezte ki magát, s így az olyan ember, mint én is, aki még elemi fokon sem képzett zeneileg sok mindent megérthetett, közelebb kerülhetett a művekhez, magához a zenéhez. Ámde a zenét, a muzsikát magát senki sem tudja elmondani. A fentebb említett sorozat, s az utóbbi azért jutott eszembe, mert kezembe került a Barta Katalin zongoraestjét hirdető- szórólap, amelyen világhírű muzsikus szavait idézik a zenéről. Mint a tavaszi hideg szélben didergő, korán szirmot bontott virág, olyanok a szavak a zenei hangok dús érzelemgazdagságához, lüktetéséhez, könnyed fuvallatához, súlyos borongásához, fájdalmához, örömet sugárzó ujjongásához képest. S mennyi szín, mennyi érzelem hordozói és ébresztői még ezek a hangok, amikor életre kelnek emberi ajkakon, emberi száj és kéz megszólaltatta hangszereken. Ha el lehetne mondani, nem kellene, nem is volna zene. De el kell, mert bennünk van, hiszen minden zenei hang előzménye emberi érzés. A hangok bizonyára sosem adják vissza azt a teljességet és soktt, késő féleséget, ami bennünk van. az öröm feszítő tombolását, a harag tömör sötétségét, a magány hideglelését, a társas lét otthonos melegét. Hogy a művészetek közül mely formák adják vissza teljesebben és tökéletesebben, kár firtatni. Kinek a színek, vonalak, kinek, a költői szavak, képek és látomások, kinek a muzsika. Akik a zenei kifejezés iránt érzékenyebbek, azokat várja ma este Barta Katalin, aki este 6 órai kezdettel tartja zongoraestjét a művelődési ház Gaiga-termében, valamint a közreműködő Agócs Márta (cselló). Ha valamit lehet tanácsolni, nem csak most, hanem általában, az mindössze annyi, hogy ne legyenek előítéleteink. Akik ma este elmennek meghallgatni Barta Katalint, azok többsége feltehetően nem képzett zeneileg. S lehet, hogy így nehezebb a befogadás. De ha tudunk és merünk úgy hallgatni bármilyen zenét — hiszen a muzsika is mennyi műformában és hangszeren szólal meg! —, hogy közel engedjük magunkhoz, nem fogadjuk ellenségesen, mert szokatlan vagy ismeretlen akkor a legtöbbször arra eszmélünk, hogy kontaktus jön létre, a kívülről érkező hangok és bensőnk között Tudok adatokat is Barta Katalinról. Debrecenben végzett, több mint hat éve tanára a gödöllői zeneiskolának, nagyszerű ember, aki az iskola falain kívül is szolgálja ezt a várost. Még azt is tudom, hogy mostanában Liszt Ferenc zenéjébe szerelmesedéit bele. Fontos dolgok ezek. De a legfontosabb, hogy szeret muzsikálni, és örömet akar szerezni embertársainak. Ma este is. K érem, hallgassák meg Barta Katalint, aki Bach, Beethoven, Schumann Liszt műveit adja elő. Kör Pál Kézilabda A tereirckupa eredménye Gaál Zoltán a férfiak közül a gólkirály Befejeződött a gödöllői kézilabda teremkupa, vasárnap az utolsó, fordulóban a következő eredmények születtek: Nők: GSC—Dány 17-23 (7-11). A legjobb xó'dobó: Vrbán Józsefné (ßf, illetve Kurunci Mária (7), Oroszi Erzsébet (7). / Férfiak: Jászberény—GEAC Exportra megy atäblssg Évenként mintegy 13 ezer KAHIB-sertést hizlalnak a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet telepén. A péceli közös gazdaság a felnevelt, mcghizlalt sertések kilencven százalékát exportálja. Képünkön: Kccse István sertésgondozó a fiaztatóban ellenőrzi a malacok fejlődését. Hancsovszki János felvétele 34-30 (14-16). A legjobb góldobók: Bereute Lajos (10), illetve Pethes József (9), Ban- dula Attila (9). IMI—Gyömrő 19-17 (8-9). Legjobb góldobó: Raffai Sándor (5), Sima Gábor (5), illetve Nagy József (6). GSC—Veresegyház 29-20 (13-9). Legjobb góldobó: Sztíf- ka Pál (12), illetve Molnár Lajos (6), Sibak Sándor (6). Végeredményben a nők és a férfiak között is a GSC gárdája szerezte meg a győzelmet A nők között Vankó Anikó (Veresegyház) hetvenkét góllel lett a legeredményesebb játékos, a férfiak gólkirálya Gaál Zoltán (IMI) 86 találattal. A torna végeredménye: NŐK 1. GSC 6 4 1 1 125-105 9 2. Dány 6 3 1 2 146-140 7 3. Veresegyház 6—24 131-157 2 FÉRFIAK 1. GSC 10 9 — 1 274-220 18 2. IMI 10 8 — 2 257-197 16 3. Gyömrő 10 6 — 4 255-192 12 4. Jászberény 10 5 — 5 255-264 10 5. GEAC 10 2 — 8 223-270 4 6. Veresegyház 10 ------- 10 139-304 — A nap programja Március 29-én: Gödöllő, művelődési központ: Kertbarát kör: Egynyári, kétnyári és évelő dísznövények, 18 órakor. Bartha Katalin zongoraestje, 18 órakor. Népművészeti alkotóműhelyek című kiállítás megtekinthető 15—19 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténet című fotókiállítása megtekinthető 10—20 óráig. na Mozims Noé bárkái. Színes, magyar, természetfilm, 4 és 6 órakor. Detektív két tűz között. Nyomozás, magánszorgalomból.. Színes, szinkronizált, amerikai bűnügyi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csak 8 órakor. ISSN 0135—1357 (Gödöllőt Hírlap
