Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

\ Zöldmező Tsz Tejszáza lékok Megyénkben a legnagyobb szarvasmarhatartó gazdaság a vácszentlászlói Zöldmező Tsz, amely csaknem négy és fél ezer szarvasmarhát, köztük ezerhatszáz fejőstehenet tart. Ilyen létszám mellett is rop­pant figyelemre méltó, hogy egy év alatt átlagosan 5 ezer 309 liter tejet fejtek. Tejérté­kesítési tervüket tizenkét szá­zalékkal teljesítették túl. Szarvasmarha-ágazatuk egyébként önmagában is csak­nem 17 millió forint nyere­séggel zárt. LLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1983. MÁRCIUS 29., KEDD Puskás László' kiállítása Puskás László festőművész kiállítását nyitják meg ma délután 3 órakor a kerepes- tarcsai Szilasmenti Termelő- szövetkezet irodaházának eme­leti galériájában. A kiállítás április 25-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között, szombat és vasárnap kivételével. Árammérőgyár Külpolitikai fórum Vértes Eva, a Magyar Rá­dió főmunkatársa lesz a ven­dége annak a külpolitikai fó­rumnak, amit ma, kedden dél­után 4 órától tartanak a gö­döllői Ganz Árammérőgyár­ban. Kedvezményes vásárok Tovább növelték a kereske­delmi akciók, mindenekelőtt a kedvezményes vásárlási lehe­tőségek számát a Pécel—Isa- szeg Afésznál. A két nagyköz­ség fogyasztási szövetkezeté­ben csupán az ezüstvasárnapi forgalom megközelítette az egymillió forintot.Ez azért ér­dekes, mert számos iparcikket és élelmiszeripari terméket ak­kor is olcsóbban adtak. Ked­vezményes akcióikban egyéb­ként tavaly összesen nem ke­vesebb mint 2 millió 700 ezer forint engedményt adtak a községek lakóinak. Akik hasznosan együttműködnek Példát mutató nagygombosiak Felemás állapot: hellyel- közzel még nedves a talaj fel­színe, másutt azonban porzik a föld, amerre a Rába-Steiger tovafut a boronákkal, simí- tókkal. Munkáját elégedetten szemléli Huszár István, a Gö­döllői Tangazdaság hatvan— nagygombosi kerületének me­zőgazdásági gépszerelője is. Nem véletlenül! — Két napja kezdtünk hoz­zá a traktort és a talajegyenge- tőket összekötő vonókeret ké­szítéséhez, s úgy látszik, be­válik — mondja a kiváló újí­tó kitüntetés bronz fokozatá­nak birtokosa, aki ezt az elis­merést tavaly kapta meg. Speciális csiszoló — Miért volt fontos elkészí­teni ezt a vonókeretet? — Azért, mert a Rába-Stei­ger vonóereje különben nem lenne gazdaságosan kihasznál­va. így most tizenhét méter szélesen húz maga után simí- tót és boronát. Ahogy látja, kerekeken gördül, s jól követi a talaj egyenetlenségeit. Ez ta­lajművelő gépnél igen fon­tos. — Nem ez az első újítása — vetem közbe. — Nem bizony. Régóta tart, hogy elsősorban amikor a gép­műhelyben vagyok, még sok­szor otthon is, az motoszkál bennem, miképpen lehetné az éppen kezünk ügyében lévő, javított vagy dolgozó gépet tökéletesebbé alakítani. Fur­csa kérése volt a minap a szomszédos ipari kerületünk asztalosának: jó lenne, ha ké­szítenék nekik egy speciális csiszológépet, amivel a kolo- niálszerű faalkatrészek meg­munkálhatok. Sikerült. Régeb­ben két teherliftet is elkészí­tettünk a nagygombosi és a József-majori bútorraktár­hoz. Éppen ők Tudom, hogy a minap érté­kelték a tangazdaságban a ta­valyi újítási feladatterv vég­rehajtását. Tudom azt is, hogy ezt a dolgot — akármelyik gazdaság, szövetkezet, gyár vezetősége vagy mondjuk szakszervezeti bizottsága a szocialista munkaversény ke­retében tervezi. Ez még nem minden, hiszen az újítások ügyét segíteni, istápolni, tá­mogatni ugyan sokféleképpen lehet, csak éppen követelni, előírni nem, hogy mikor, hány ötlet szülessék. Ügy van ez, mint a tanulás: előírni, eről­tetni, szorgalmazni lehet, de akár gyerek, akár felnőtt he­lyett senki sem sajátíthatja el a tudnivalókat. A segítéssel a tangazdaság­ban sem volt baj tavaly sem, ennek ellenére nem elégedet­tek az eredményekkel. Alig egy tucat újítást tudtak ta­valy elfogadni és bevezetni, ennek a zömé is éppen a nagy­gombosi kerületben született. Nem csoda, mert eddig ugyan csak Huszár Istvánról szól­tunk, de az is kiderült, hogy ott most szép számmal van­A múüfról a mának Készül a tájház I kiadón Minden eredeti állapotában és helyén Az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, dr. Asztalos Ist­ván ezekben a hetekben gyak­ran fordul meg Ikladon, ahol segítőivel a tájház kialakítá­sán, berendezésén fáradoznak. A tervek szerint a Braun Pál egykori lakóházában berende­zett falumúzeum augusztusban nyílik meg a látogatók előtt. Ezzel teljessé válik a Galga mentiek hajdani életét, szoká­sait, ruházatát, eszközeit be­mutató táj házi rendszer. Eltér a többitől A legrégebbi, múzeális cé­lokat szolgáló ház a dányi. Ebben egykor zsellérek lak­tak, itt az ő életüket mutat­ják be. Zsámbokon a módos gazda háza és életvitele ta­nulmányozható. Versegen új házban rendezték be a falu­múzeumot. Galgamácsán a volt bíró hajléka ad otthont egyfelől Vankóné Dudás Juli műveinek, amelyek a falu te­vékenységét, szokásait ábrá­zolják. másfelől tárgyakon is szemlélhetjük ugyanezt. Ikladon a kisparaszti élet­mód követhető nyomon. Ez a tájház két dologban alapve­tően eltérő a többiektől. Míg amazokban a községekből ösz- szegyűjtött tárgyakat őrzik, itt csupa olyan holmi található, amely ebben az épületben, ud­varban szolgálta lakóit. A ház 1903-ban épült, s minden esz­köz. szerszám, edény, beren­dezés, asztal, szék, ágy Braun Pálné két éve bekövetkezett haláláig használatban volt. A ház, különösen az első ré­sze jó állapotban van, nagyobb javításra a hátsó fél szorul. Beosztása: első szoba, konyha­pitvar, hátsó szoba, kamrák, istálló, pince. A végén fészer. A hosszú épülettel szemben a sertés- és a tyúkól, a kút, A ház mögött a kert. Az első és a hátsó szobában a szokásos berendezésen kívül dísztár­gyak, vallásos témájú és csa­ládi képek. Braun Pálné több mint háromszáz tányért gyűj­tött, amelyek a falakat díszí­tették és díszítik majd tovább­ra is. Az egyik kamrában az élel­miszert és a háztartási eszkö­zöket tárolták, a másikban a kisebb munkaeszközöket, ge- reblyét, a szőlőfeldolgozáshoz szükséges szerszámokat. A fé­szerben a szekér, a borona állt. A házat, minden helyiségét eredeti állapotában őrzik meg. kivéve az istállót. Innen még a jászolt is kidobják, s az el­képzelések szerint időszaki ki­állításoknak teremtenek ben­ne helyet. Ezzel összefüggés­ben kell említenünk a másik sajátosságot. Nevezetesen azt, hogy ebben a házban, miként Ikladon általában, olyan em­berek élnek, akiknek ősei va­lamikor Ausztriából és Né­metországból érkeztek. Igen homogén közösség volt ez hajdanán, csupa evangéli­kus. Ez a tény akár harmadik jellegzetességként is felfog­ható. Minden valószínűség szerint ezzel magyarázható az a szoros kapcsolat, ami az ugyancsak evangélikus domo- nyi szlovákokkal összefűzte őket. S később, amikor Ikla­don már szlovákok és magya­rok is laktak, sokan voltak háromnyelvűek. Német ajkú falu Visszatérve eredeti témánk­hoz: ebben a kiállítóhelyiség­ben Pest megye más német aj­kú falvainak akarnak bemu­tatkozási lehetőséget adni, sőt az is elképzelhető, hogy pél­dául az NDK-beli testvérme- gye, Suhl életéből, művészeté­ből, népi kultúrájából rendez­zenek kiállítást. Állandó bemutató A ház nem csak Asztalos Istvánnak szívügye, hanem a helybelieknek is, a falu veze­tőinek, patriótáinak egyaránt, akik operatív bizottságot is létrehoztak a ház helyreállítá­sának, berendezésének elő­mozdítására. Ha minden az elképzelések szerint halad továbbra is, augusztus 19-én megnyithat­ják a látogatók előtt az itola- di tájházat. S akkor az érdek­lődők teljes körű áttekintést kaphatnak a Galga vidékének egykor élt embereinek életé­ről, használati tárgyairól, vi­seletéről. Természetesen bele­számítva az aszódi múzeumot is, ahol szintén nagy munká­latok folynak, az új, minden eddiginél sokrétűbb állandó kiállítás összeállítására. K. P. Vetélkedő Hazám, hazám, te minde­nem címmel, névadójuk halha­tatlan művére utalva, kezdemé­nyeztek négyfordulós játékot a gödöllői Erkel iskola úttörői. Az egyes fordulókban hazánk megyéinek egy-egy területét dolgozták fel. Természetföld­rajzát, kulturális életét, nép­művészetét, -viseletét, műem­lékeit. A tizenhat raj közül a nyolcadikosoké két megye, il­letve Gödöllő és a főváros jutott, a többiek, az ötödike­sek, hatodikosok, hetedikesek egy-egy megyét kaptak. nak az új megoldásokat ked­velők. — Jelenleg majdnem tíz újí­tás vár bírálatra csupán a mi kerületünk gépészeitől — mondja *Balogh István, a gép­műhely vezetője. — Egy a bor­sófeldolgozás gépesített feldol­gozását segíti, ez úgynevezett hulladékborsó-terelő. Készí­tettünk egy szálastakarmány- adagolót a zöldborsószár-szecs- kázóhoz is. — Kik tudnak igazán jól együtt újítani ebben a kerü­letben? — Jó, hogy kérdezte. A régi kollégáim közül Somogyi Ist- imn, Balogh István, Dupcsik József, Ványi Sándor, Hényes László, Lénárt György és nem utolsósorban Nagy Miklós, a gépesítési főágazatvezető ugyancsak részese az újítások­nak — mondja Huszár István. — Általában ketten-hárman hozzuk végleges formába, amit elképzelt valamelyikünk. Jobban elismerik — Nagygomboson mióta nőtt meg az újítási kedv? — Két éve lehet, hogy job­ban tisztázódott, mi az, ami valóban újítás. Azelőtt sok­szor folyt azon a vita, hogy ez vagy az nem újítás, hanem munkaköri kötelességből ké­szült. Szerintem talán ez a vi­ta árt a legtöbbet sok helyütt a mozgalomnak. Mi már ezen túlvagyunk. Így aztán nemcsak presztízst jelent újítóknak len- nji anyagilag is jobban elis­merik a mi kerületünkben. Akkor is ezt mondhatom, ha nem is sokat fizetnek érte. A mag, az alap tehát meg­van a tangazdaságban is, ahonnét az újítási mozgalom szervezésében előbbre léphet­nek. A példát ezúttal, úgy tű­nik, például a nagygombosiak adhatják. F. I. Érzés és zene Barta Katalin estje elé •j ó pár évvel ez J esti vagy inkább éjjeli órákban Szabolaíí Bence so­rozatát közvetítette a rádió a zenéről. Véletlenül figyeltem fél rá, de a zenetudós hihe­tetlenül szuggesztív, lebilincse­lő előadásmódja pillanatok alatt rabul ejtett, s attól kezdve türelmetlenül vártam az újabb részeket. Muzsikus és mű volt a sorozat témája. Az alkotások előzményeinek, keletkezésének, utóéletének története. A kor, amelyben születtek milyen volt, hogyan hatott az alkotóra, miképpen tükröződik a darabban. Sza­bolcsi Bence egészen különle­ges, mondhatni művészi fokú előadókészsége párosult a ha­talmas tudással, ugyanakkor nem szakmai műszavakkal fe­jezte ki magát, s így az olyan ember, mint én is, aki még elemi fokon sem képzett ze­neileg sok mindent megérthe­tett, közelebb kerülhetett a művekhez, magához a zené­hez. Ámde a zenét, a muzsikát magát senki sem tudja elmon­dani. A fentebb említett soro­zat, s az utóbbi azért jutott eszembe, mert kezembe került a Barta Katalin zongoraest­jét hirdető- szórólap, amelyen világhírű muzsikus szavait idézik a zenéről. Mint a tavaszi hideg szélben didergő, korán szirmot bontott virág, olyanok a szavak a ze­nei hangok dús érzelemgaz­dagságához, lüktetéséhez, könnyed fuvallatához, súlyos borongásához, fájdalmához, örömet sugárzó ujjongásához képest. S mennyi szín, mennyi érzelem hordozói és ébresztői még ezek a hangok, amikor életre kelnek emberi ajkakon, emberi száj és kéz megszólal­tatta hangszereken. Ha el lehetne mondani, nem kellene, nem is volna zene. De el kell, mert bennünk van, hi­szen minden zenei hang előz­ménye emberi érzés. A han­gok bizonyára sosem adják vissza azt a teljességet és sok­tt, késő féleséget, ami bennünk van. az öröm feszítő tombolását, a harag tömör sötétségét, a ma­gány hideglelését, a társas lét otthonos melegét. Hogy a mű­vészetek közül mely formák adják vissza teljesebben és tö­kéletesebben, kár firtatni. Ki­nek a színek, vonalak, kinek, a költői szavak, képek és láto­mások, kinek a muzsika. Akik a zenei kifejezés iránt érzékenyebbek, azokat várja ma este Barta Katalin, aki este 6 órai kezdettel tartja zongoraestjét a művelődési ház Gaiga-termében, valamint a közreműködő Agócs Márta (cselló). Ha valamit lehet ta­nácsolni, nem csak most, ha­nem általában, az mindössze annyi, hogy ne legyenek elő­ítéleteink. Akik ma este elmennek meghallgatni Barta Katalint, azok többsége feltehetően nem képzett zeneileg. S lehet, hogy így nehezebb a befoga­dás. De ha tudunk és merünk úgy hallgatni bármilyen ze­nét — hiszen a muzsika is mennyi műformában és hang­szeren szólal meg! —, hogy közel engedjük magunkhoz, nem fogadjuk ellenségesen, mert szokatlan vagy ismeret­len akkor a legtöbbször arra eszmélünk, hogy kontaktus jön létre, a kívülről érkező hangok és bensőnk között Tudok adatokat is Barta Katalinról. Debrecenben vég­zett, több mint hat éve taná­ra a gödöllői zeneiskolának, nagyszerű ember, aki az isko­la falain kívül is szolgálja ezt a várost. Még azt is tu­dom, hogy mostanában Liszt Ferenc zenéjébe szerelmese­déit bele. Fontos dolgok ezek. De a legfontosabb, hogy sze­ret muzsikálni, és örömet akar szerezni embertársainak. Ma este is. K érem, hallgassák meg Bar­ta Katalint, aki Bach, Beethoven, Schumann Liszt műveit adja elő. Kör Pál Kézilabda A tereirckupa eredménye Gaál Zoltán a férfiak közül a gólkirály Befejeződött a gödöllői ké­zilabda teremkupa, vasárnap az utolsó, fordulóban a követ­kező eredmények születtek: Nők: GSC—Dány 17-23 (7-11). A legjobb xó'dobó: Vrbán Józsefné (ßf, illetve Kurunci Mária (7), Oroszi Er­zsébet (7). / Férfiak: Jászberény—GEAC Exportra megy atäblssg Évenként mintegy 13 ezer KAHIB-sertést hizlalnak a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet telepén. A péceli közös gaz­daság a felnevelt, mcghizlalt sertések kilencven százalékát ex­portálja. Képünkön: Kccse István sertésgondozó a fiaztatóban ellenőrzi a malacok fejlődését. Hancsovszki János felvétele 34-30 (14-16). A legjobb gól­dobók: Bereute Lajos (10), il­letve Pethes József (9), Ban- dula Attila (9). IMI—Gyömrő 19-17 (8-9). Legjobb góldobó: Raffai Sán­dor (5), Sima Gábor (5), il­letve Nagy József (6). GSC—Veresegyház 29-20 (13-9). Legjobb góldobó: Sztíf- ka Pál (12), illetve Molnár Lajos (6), Sibak Sándor (6). Végeredményben a nők és a férfiak között is a GSC gár­dája szerezte meg a győzelmet A nők között Vankó Anikó (Veresegyház) hetvenkét góllel lett a legeredményesebb játé­kos, a férfiak gólkirálya Gaál Zoltán (IMI) 86 találattal. A torna végeredménye: NŐK 1. GSC 6 4 1 1 125-105 9 2. Dány 6 3 1 2 146-140 7 3. Veresegyház 6—24 131-157 2 FÉRFIAK 1. GSC 10 9 — 1 274-220 18 2. IMI 10 8 — 2 257-197 16 3. Gyömrő 10 6 — 4 255-192 12 4. Jászberény 10 5 — 5 255-264 10 5. GEAC 10 2 — 8 223-270 4 6. Veresegyház 10 ------- 10 139-304 — A nap programja Március 29-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Kertbarát kör: Egynyári, kétnyári és évelő dísznövé­nyek, 18 órakor. Bartha Katalin zongoraest­je, 18 órakor. Népművészeti alkotóműhe­lyek című kiállítás megtekint­hető 15—19 óráig. Kunkovács László Élő ag­rártörténet című fotókiállítása megtekinthető 10—20 óráig. na Mozims Noé bárkái. Színes, magyar, természetfilm, 4 és 6 órakor. Detektív két tűz között. Nyo­mozás, magánszorgalomból.. Színes, szinkronizált, amerikai bűnügyi film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott. Csak 8 óra­kor. ISSN 0135—1357 (Gödöllőt Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom