Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1983. MÁRCIUS 27., VASÄRNAP Pécd-Ssoszsg Áfész Fillérekből lesz a forint — Én úgy tapasztaltam, hogy szövetkezetünk vezető­sége jól sáfárkodott az adott­ságaival, a vagyonnal, és az ellátás mind a két községben: Isaszegen és Pécelen is meg­jelelő volt tavaly — mondta a Pécel—Isaszeg Áfész küldött- gyűlésén Szeleczki Ferenc. — Mit is javasolhatnék még ezek után? Azt, hogy olyan dol­gokat kell idén is megvaló­sítani, hogy a befektetett fil­lérekből forintok legyenek, a forintok pedig ezreket hoz­zanak. Ráadásul úgy, hogy sikerüljön munkaidőben biz­tosítani a községek lakóinak jobb áruellátását! Friss sütemény Mit tagadjam: tetszett ez a hozzászólás, kisebb túlzásával, vagy inkább csupán jelképe­sen kiszólásával együtt is, hogy a fillér forintokat hoz­zon. Mert ugyan ez manap­ság is, régebben is fordítva volt, de azért értem, s érzem a fogyasztási szövetkezet egy tagjától az ügyek vivőihez, a szövetkezet vezetőihez, bolti, vendéglői dolgozóihoz, alkal­mazottaihoz intézett felhívás félének a lényegét. Annál in­kább, mert ezután a konkrét kívánság kisebb listáját is be­nyújtotta a felszólaló. Például azt, hogy ha valamelyik üz­letben hiánycikk van, azt akár az áfész-en belüli belső anyag-, illetve árumozgatással is be kell szerezni.' Dicséretes, hogy a péceli Maglódi utcai 2-es számú bolt­ban egy héten, egyszer friss süteményt árusítanak, ám jó lenne, ha ezt a többi üzletben is megtennék. Máshová is ké­ne vinni a jó friss cukrászter­mékekből! Vendéglői tej Ezzel, ha nem is a közepé­be, de a dolgok sűrűjébe ér­tünk, annak a meghívásnak a nyomán, amelyben a Pécel— Isaszegi Áfész küldöttgyűlésé­re invitáltak. A gondokat sem kendőző írásos és szóbeli be­számolóból kiderült, hogy az elmúlt évvel az egyik legsi­keresebb időszakot zárhatták le. Az 533 millió 882 ezer fo­rintos árbevétel után csaknem 19 milliós nyereséget értek el. A bevételek nagy részét, mintegy 450 millió forintot az alaptevékenység, a bolti kiske­reskedelem adta, ez tíz száza­lékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Huszon­három élelmiszerboltjuk bevé­tele 14 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit. Nagy gon­dot fordítottak arra, hogy az alapvető élelmiszerek minden időben kaphatóak legyenek. A minőséggel a kereskedők maguk sem mindig elégedet­tek, a kenyérrel kapcsolatban sokszor van kifogásolni való: az elnök véleménye szerint a sütőipartól gyakran már ked­den elősütött kenyeret kap­nak üzleteik, a hétvégeken meg szinte csak előszállítot- tat tudnak árusítani. Ami a szombat-vasárnapi Veteránok találkozója Immár hagyomány, hogy minden évben a tavaszi nem­zeti ünnepeinkhez kapcsolód­va megrendezik a történelmi idők, 1919 harcosainak, a pro­letárdiktatúra tisztségviselői­nek városi találkozóját. így volt ez az idén is. A veterá­nokat a pártbizottság vezető munkatársai köszöntötték és nemsokára kialakultak a be­szélgető csoportok. Előtte azonban még meghallgatták a városi tanács elnökének rövid tájékoztatóját a település fej­lődéséről, a tavalyi eredmé­nyekről. Mert igaz, s ez ké­sőbb a beszélgetéseken kide­rült, a nagy idők tanúi szíve­sen emlékeznek a régi napok­ra, eseményekre, de érdekli őket a ma is, lakóhelyük sor­sa, az itt élők tevékenysége. Részt vett a találkozón a 91 éves £sákvári Jenő, aki 1919- ben a negyedik karhatalmi században szolgált, s a Duna- palota Szállóban adott őrséget. Később a MÁV, majd a Ganz Hajógyár dolgozója volt és 16 évet töltött el az Agrártudo­mányi Egyetemen. Mostaná­ban már nehezebben mozog, de a könyvtárba még maga megy el, hogy újabb és újabb köteteket kölcsönözzön, hiszen ez legkedvesebb időtöltése. Bereczky Béla egykor a ba­lassagyarmati gimnázium ta­nulója volt, s 15 évesen je­lentkezett a Vörös Hadsereg­be, amelynek egyik legfiata­labb katonája volt. Több mint száz napot töltött el a gyalog­ezredben. Hetvennyolc éve­sen is részt vesz a kisegítő is­kola munkájában, tanár. A 84 éves Nagy László majdnem 50 évet élt külföldön, járt Indiá­ban, Németországban, Bel­giumban, a legtöbb időt azon­ban Franciaországban töltötte. Tagja volt a Francia Kommu­nista Pártnak. Hegedűs Imre 1942-ben lé­pett a kommunisták soraiba Kispesten. Tizenkét évig szol­gált a munkásőrségben, most a körzeti 1-es alapszervezet aktív tagja. És ott volt Kiss István, a 3-as alapszervezet titkára, aki a harmadik cik­lusban tölti be ezt a tisztséget, Forgács Ferenc, a város dísz­polgára, aki fáradhatatlanul vesz részt a közéletben ma is. Találkoztunk Borbély Mihály- lyal, a felszabadulás után ki­lenc éven át volt községi párt­titkárral. Cs. J. tej és kenyér árusítását illeti: Pécelen és Isaszegen is kije­löltek egy-egy vendéglátóegy­séget, hogy ilyeneket tartsa­nak. A lakosság csak részben elégedett ezzel. Most arról is beszámolhattak, hogy az isa­szegi 10-es vendéglő vezető­je, Varga János, aki egyéb­ként nem volt ilyenre köte­lezve, harmadikként vállalta a vasárnapi árusítást. Viszonylag kevés bírálat ér­te a műszaki cikkeket áru­sító üzleteiket, hiszen egyné­hány vas-műszaki szaküzletü­ket a járáshatárokon túliak is gyakran keresik. Ez a bolt­csoportjuk, csaknem húsz szá­zalékkal növelte a lakossági forgalmát, míg a közületeknek eladott áruk értéke 1,9 szá­zalékkal nőtt. Némi gond az egyszemélyes isaszegi kultúrcikküzlettel volt, ez már a vegyes bolt­csoporthoz tartozik. Zárva tartása alatt jó lenne, java­solták sokan a részközgyűlé­seken, ha az ABC árusítana iskolaszereket. Nagyon érde­kes viszont, hogy tavaly ilyen­kor a nagy, most meg éppen a kis zománcos edények hiá­nyát kifogásolták az emberek. Olcsó portékák A már említett vegyes pro­filú boltcsoport éves árbevé­tele tizennégy százalékkal nőtt. A gáztelepek, a fűtőolaj- kutak, a ruházati és a köl­csönzőboltok csaknem 30,5 milliós forgalmat értek el együttvéve. A ruházati bolt­jaikban arra törekedtek, hogy a választék az olcsóbb porté­kákból is kielégítő legyen. Éppenséggel talán ennek is köszönhető, hogy a péceli ru­házati bolt tavaly december­ben a legnagyobb forgalmat érte el fennállása óta. Külö­nösen Isaszegen éreztette ha­tását az, hogy a TIGÁZ ta­valy rendszeresebben szállítot­ta a palackos gázt. Egyébként ebben a nagyközségben az áfész megszervezte mind a pb- gáz, mind a fűtőolaj házhoz vitelét. F. I. Túrái takarékszövetkezet Szolgáltatásai népszerűsítik Emelkedik az ifjúsági betétesek száma A túrái takarékszövetkezet tavalyi munkáját értékelő kül­döttgyűlésre a járás tizen­nyolc településéről érkeztek a tagok által megválasztottak. A szövetkezet működési terüle­tén negyvenhétezren élnek, s a tagok száma meghaladja a tizenegy és fél ezret, vagyis alig van olyan család, ame­lyik ne lenne kapcsolatban a szövetkezettel. A takarékszövetkezet ép­pen szolgáltatásai révén tett szert nagy népszerűségre, s ez a népszerűség az elmúlt évben tovább nőtt. Száznegyvenkét személy tagsági viszonya el­költözés, munkahelyváltozás, halálesett miatt megszűnt, ám az érintett időben kilencszáz- ötvenen kérték felvételüket. Az új belépők között — s ez igazán elismerésre méltó — nagyon sok a fiatal. A rész­jegyalap záróállománya — ez összefügg a tagok által jegy­zett részjegy értékével — az év végén meghaladta a 2,3 millió forintot. Új formák Balogh József né, a szövet­kezet igazgatóságának el­nöke a szövetkezet egészét meghatározó tevékenységnek tartja a betétgyűjtést. — A múlt évben 19 millió­val terveztük a betétállomány emelését — mondja az elnök­nő —, s bár a családokat sem hagyta érintetlenül a neheze­dő gazdasági helyzet, mégis sikerült a tervet 1 millióval túlteljesíteni. Községeinkben ötezer betétkönyvet kezelünk, s a betétesek száma, meg a kezelt betétek összege jelzi a lakosság bizalmát, tükrözi a működő fiókok lakossági kap­csolatait. — Túrán 84,8, Zsámbokon 25,6, Hévizgyörkön 18,6, Ikla- don 8,8, Valkón 8,0, Galgahé- vizen 6,2, Kartalon 2,3 millió forint a lakossági betétek összege. Egyre kedveltebbé válik a tartós lekötést biztosí­tó takaréklevél, s emelkedik az ifjúsági betétesek száma is. Utóbbi takarékossági for­mában Pest megyében a tú­rái igazgatósághoz tartozó fió­kok érték el a legjobb ered­ményt, s nyerték meg az ezen a területen meghirdetett ver­senyt. Bármely településen nyitot­tam be a szövetkezeti kiren­deltség irodaházába, láttam, mindenütt meglepő udvarias­sággal fogadják a látogatókat. A fiókirodák tiszták, gondozot­tak, a legtöbb helyen virág­gal vannak díszítve. Ugyan­ez a törődés, a jó gazda gon­dossága tapasztalható az épü­let környékén is. Szcrettcsefiak — Ügyfeleinket, ez a kép nemcsak vonzza, de meg is nyugtatja — mondja Balogh- né —. A külső rend, belső tevékenységünk pontosságát is felvillantja, és számunkra ez legalább olyan hasznos propaganda, mint az, hogy az elmúlt évtizedben, 1962 óta kezeljük a gépkocsi nyere­mény-betéteket, a sorsolás szerencséjéből 15 autót nyer­tek ügyfeleink. 1982-ben két Wartburgot vettek át a turai- ak. — Sokat segítünk a külön­böző kölcsönök folyósításával. Tavaly 2827 esetben adtunk kölcsönt 30,9 millió forint értékben. Szívesen vették igénybe a szövetkezet tagjai a felemelt 10 ezer forintos sze­mélyi kölcsönt, változatlanul sokan kértek mezőgazdasági tervek megvalósítását segítő termelési kölcsönt. — Nem csökkent az építke­zés, s így az előző évekhez hasonló maradt az építési köl­csönt igénylők száma is. Fia­tal tagjaink körében egyre kedveltebb az ifjú házasok 30 ezer forintos áruvásárlási kölcsöne, melynél saját rész befizetési kötelezettség nincs. Baloghné szívesen tájékoz­tat az idei lehetőségekről. — Tovább bővül a kölcsön­zés köre, emelkedik a kölcsö­nök összege elsősorban a ked­vezményes, nagy összegű me­zőgazdasági hiteleknél, a ki­bővített lehetőséget kínáló új­fajta építési, valamint kisipa­ros és kiskereskedői kölcsö­nöknél. Betétnövelési tervünk 14 millió forint, melynek tel­jesítése esetén az idei eszten­dőt 170,4 millió forint betétál­lománnyal zárjuk majd. Az elnök és munkatársai bi­zakodóak. Nemcsak a taka­rékszövetkezet függetlenített munkatársai, könyvelők, ad­minisztrátorok, pénztárosok, revizorok végzik elismerésre méltóan a munkájukat, de az okét segítő társadalmi mun­kások szervezettsége, lelkese­dése is tapasztalható. Az igaz­gatóság, a felügyelő bizottság, a helyi intéző bizottságok tag­jai nemcsak a betéteseket szervezik, de közreműködnek a hitelek biztosításánál is. A lakosság és a szövetkezet uoi- gozói, vezetői közötti kapcso­latban még sok eddig fel nem használt lehetőség van. Építő kerestetik — A községek vezetői is minden támogatást megadtak — ismeri el Baloghné. — A tanács segítette a galgahévizi, kartali, ikladi kirendeltségek elhelyezését. Megoldódott a galgamácsai telekvásárlás, s ha beruházó akad, az új épület még ebben az évben a lakos­ság szolgálatára áll. Zsámbo­kon a telekrendezés után megkezdődik a munka. Sike­rült a hévízgyörki, kartali, valkói kirendeltségeket tele­fonnal ellátni. Fercsik Mihály Egy javítóban — Jó napot! — Jó napot! — Készen van-e a vil­lanyvasaló? — Nincs. — Nincs? — Sajnos, az alkatrész hiányzik. — Mennyi? Sok? — Hát elég sok. — Nem lehetne ezeket kijavítani? — Háááát, nem tudom. — Szólna egy szakember­nek, kisasszony? — Hát, szakember az nincs, de várjon csak, hí­vom a művezetőt... — No, jó napot! — Jó napot! F. L Ä nap programja Március 27-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Vitaminsaláták. Pelle Jó- zsefné bemutatója. Utána kós­toló és tanácsadás, 10 órakor. Húsvéti tojásfestés, 15 óra­kor. Népművészeti alkotóműhe­lyek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kunkovács Lász­ló Élő agrártörténet, fotóki­PETÖFI. Épp fűztem a pa­pírt az írógépbe, hogy arról e.-nélkedjem, milyen jól mű­ködik a gödöllői művelődési ház (központ), pedig még ne­ve sincs, amikor jött a hír­nök, tudatva, rövidesen név­adás lesz. Hát akkor el kell ha­lasztani az elmélkedést. Holott kész volt már minden. Arról írtam volna, mennyi fölösle­ges energiát pazaroltak el an­nak idején néhányan, akiknek sehogy sem tetszett a fölröp­pentett javaslat. Kiötlője el­került Gödöllőről, a művelő­dési ház országra szóló sike­reket aratva, mással volt elfog­lalva. Megyen ez így is, mondtam öreg barátom szavával élve, ki mindig csak megyen, de té­vedtem. Név nélkül nincs művelődési ház. Ha nem adunk neki nevet, mivel jelöl­jük meg, hogyan azonosítsuk, s miképpen különböztessük meg más házaktól? Azóta lezajlott a névadás, ahogyan illik, Petőfi Sándor nevét vette fel, jogelődjére hivatkozva, amely szintén nagy költőnk nevét viselte. Miként a gödöllői filmszínház, a Munkácsy Mihály utcai ál­talános iskola, miként az aszó­di múzeum, mozi, gimnázium, könyvtár, művelődési ház, laktanya, a kartali termelő- szövetkezet, brigádok és út­törőcsapatok. így már könnyű őket azo­nosítani és megkülönböztetni. TÁLCA. Egyik szövekeze- tünk kooperációs partnert ke­resett. Akadtak érdeklődők, Mindennapi apróságok de amikor megtudták, mit kellene gyártaniuk, visszalép­tek. Nem azért, mert nehéz, piszkos a munka. A munkada­rab rendeltetése miatt álltak le az együttműködéstől. Nem, nem ők használnák fel, a ren­deltetéshez semmi közük nem volna. De már a tudat is fe­szélyezte őket. Eme termék ugyanis külön­leges célt szolgál. Az embert rakják bele, de akkor, amikor tulajdonképpen már nem az. Régebben úgy mondták volna, porhüvelyét teszik a tálcába. S ezért is nevezik tetemtálcá­nak, Fejletlenebb korok és modern idők embere ebben a tekintetben egyforma. Amitől fél, ami borzongatja, azt fenn- költ szavakkal illeti. Ennek a terméknek is volt közönsége­sebb neve ott, ahol korábban készítették, de hamar áttértek a finomabbra. De hát mi köze mindehhez annak a nemes anyagnak, rozsdamentes acélnak, amiből a tálcákat készítik. Hiszen a gyártóknak csak ezzel van dolguk. Az embernek nyilván eszébe jutnak a végső dolgok, ha naponta olyasmit készít, aminek ahhoz valami köze van. Bizonyára azok is így vannak vele, akik egyik üze­münkben koporsót gyártanak. Sőt azok is, ők talán inkább, akik csak látják az úton a szállítmányt. És mégis: amíg nem használják fel, addig mind a tálca, mind a koporsó acél és deszka bizonyos alak­zatban való összeállítása. Nem? EMBERBARÁTSÁG. Me­gyek A.-hoz, B.-hez, C.-hez. Megbeszéljük D., F. és H. dol­gait. Gondjait, bajait, munka­helyi nehézségeit, otthoni súr­lódásait. Főnökkel, asszonnyal, férjjel, gyerekkel, apóssal, anyóssal, munkatársakkal. Ezenközben A., B. és C. kínló­dik, gyötrődik. Vagy talál megoldást vagy nem. Ha majd találkozunk velük, megbeszéljük D., F., H. és Z. ügyeit, munkahelyi bajait, otthoni súrlódásait. Bajaink persze nekünk is adódnak. Amiről valahol valakik szin­tén beszélnek, jobbnál jobb megoldásokat ötlenek ki. Mi kínlódunk, gyötrődünk. Vagy sikerül valamit kitalálnunk, vagy nem. FIZIKAIAK. A régi vezető azt mondta: a fizikaiakkal nincs különösebb baj. Ha el­látják őket munkával, azok megcsinálják. Van köztük egy­két részeges, azokat valahogy semlegesítik és fog itt menni minden. Nem ment. Rosszul mérték fel a piaci lehetősége­ket, nem jól választották meg a termékeket. Elmaradt a nyereség, a fizetésemelés, a prémium, a jutalom. Most új vezető van. Sze­rinte elsősorban a középső szintet kell megerősíteni, a fi­zikaiakkal szót lehet érteni. Ha megteremtik a feltétele­ket, azok megcsinálják, amit kill. Csak abban nem vagyok biztos, hogy ezek ugyanazok a fizrkaiak-e. DISZKÓ. Tavaly vagy ta­valyelőtt egyik külső munka­tár :nk fölvetette, nem ad­hatna-e otthont kulturális rendezvényeknek a falu párt­háza, hiszen az bizonyos na­pokon koránt sincsen kihasz­nálva. Semmi különöset nem láttam a javaslatban. Annál kevésbé, mert tudok helyről, ahol még most is a kompárt- ba mennek az emberek, bál­ba, kulturális estre. A név még a koalíciós időket idézi, amikor az épület a kommu­nista párt székhelye volt. S akkor is rendeztek benne nem politikai jellegű eseményeket. A cikket mégsem adtuk le, attól tartottunk, némelyek ta­lán félreértik, féltik a hely komolyságát. Hogy rqpst még­is szóba hozzuk, annak ilyen irányú tapasztalataink a ma­gyarázata. Az egyik fővárosi kerületben, ahol gyakrabban m.gfordulok, néhány éve észleltem először, a pártház­ban filmeket vetítenek, nyug­díjasoknak rendeznek műso­rokat, az asszonyoknak sza­bás-varrás tanfolyamot. S legújabban egy színes plakát azt adta tudtul- diszkóra '»Ír­ják a fiatalokat. Ha Pesten lehet, miért ne lehetne községeinkben, ahol g.ndot jelent a megfelelő he­lyiség hiánya. K8r pá, állítás, megtekinthető 10—20 óráig. Szolgáltatás: bemutató és vásár a Békéscsabai Kötött­árugyár és a Temaforg termé­keiből, 10—18 óráig. Március 28-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Közép-Kelet-Európa a XIX. században, történelmi sorozat: A monarchia válsága és fel­bomlása. Előadó: Hanák Pé­ter történész, MTA Történettu­dományi Intézet. 18 órakor. Filmklub. Kuroszava Akira: A testőr. Készült: 1965-ben. Klubvezető: Bíró Gyula, a Filmtudományi Intézet mun­katársa, 19 órakor. Nyugdíjasklub: Csehszlová­kiai mozaik (vetítettképes elő­adás). Pedagógusjelöltek Come- nius-köre: Az iskola'Szocioló­giai problémái, a szociometria fogalma, 17 órakor. Népművészeti alkotóműhe­lyek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kunkovács Lász­ló Élő agrártörténet, fotóki­állítás, megtekinthető 10—20 óráig. Aszód, Űj Tükör-klub: Tükörpresso. Túra, művelődési ház: Ady-est. Előadó: Bajai Pé­ter, a debreceni Csokonai Szín­ház előadóművésze, 18 óra­kor. ura Mozi Vasárnap: A birodalom visszavág Színes, szinkronizált fantas; tikus, amerikai kalandfiln Csak 4 órakor! Hétfő: Noé bárkái. Színes, magya természetfilm. 4 és 6 órakoi Detektív két tűz közöt Nyomozás magánszorgalom ból... Színes, szinkronizált ame rikai bűnügyi film. 14 éve: aluliaknak nem ajánlott! Csa 8 órakor. ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom