Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
A színházi világnapon A veszprémiek bemutatója Nem akármilyen csemegével kedveskedik közönségének a nemzetközi színházi világnapon a gödöllői Petőfi Művelődési Központ: ma, szombaton este hét órától a veszprémi Petőfi Színház vendégszerepei Witold Gombrowicz: Yvonne, Burgund . hercegnője című kétrészes tragikus gro- teszkjével. A lengyel származású szerzőről, Witold Gombrowiczról «rdemes tudni, hogy 1904-ben született, s már első elbeszélései és regényei sajátos groteszk látásmódjukkal és a nyelvi paródia lehetőségeinek újszerű kiaknázásával hívták fel magukra a figyelmet. Amint Pályi András írta a szerzőről készített tanulmányában: a legjelentősebb műveit hazájától távol írta, de életműve szervesen beépül a lengyel irodalomba. Gombro- wiczot egy argentínai hajó- úton érte 1939-ben a második világháború, hazája lerohaná- sának híre, így nem tért visz- sza, sokáig Buenos Airesben élt, majd ismét Európában telepedett le, 1969-ben Francia- országban hunyt el. Három darabját mutatták be, az első az Yvonne, burgundi hercegnő még Lengyel- országban született 1933-ban. A dráma magva az egyéni szabadság kérdése. „Hol a törvény, amelynek lélektelen eszközként kellene alávetni magam, nem pedig szabad emberként?” — kérdi Fülöp, a trónörökös herceg, s amikor séta közben találkozik Yvonne- nal, e minden tekintetben ellenszenves, csúnya és gőgös lánnyal, úgy érzi, hogy fel kell lázadnia a társadalmi hagyomány ellen, amely azt parancsolná az ifjúnak, hogy szép és vonzó lányba szeressen bele. Élj egy zi Yvonne-t, aki így bekerül a királyi udvarba, s ettől kezdve mintegy a próbakő szerepét játssza: Yvonne- hoz fűződő kapcsolatában a dráma valamennyi szereplőjének felelnie kell arra a kérdésre, amelyet a darab elején Fülöp feltett. A veszprémiek ősbemutatója után alig két héttel kerül a darab a gödöllői színpadra. Külön érdekessége az előadásnak, hogy lengyel vendégrendező, Krystian Lupa állította színre honfitársa drámáját, s hogy ő tervezte a kosztümöket és a jelmezeket is. Az előadásban szerepelnek a Petőfi Színház legjelesebb művészei, a többi között Űjhelyi Olga; Jászai László, Högye Zsuzsanna, Benedek Gyula, Joós László, Blaskó Balázs, Dobos Ildikó. Hétfő, szerda Tanácstagi beszámolók A jövő héten tartják az utolsó tanácstagi beszámolókat Gödöllőn. Hétfőn, március 28.: Kiss János és Kosztolányi Imre, 3-as, 4-es körzet, máriabes- nyői alsó iskola; Kocsárdi Lajos és Tóth Vilmosné, 8-as, 9-es, Király-telepi iskola; dr. Tóth Zoltán és Czeczutics Istvánná, 12-es, 13-as, Petőfi Iskola; Varga Viktorné és Csiba József, 23-as, 24-es, Mátyás király utcai iskola; dr. Menyhért Zoltán és Gulyás Istvánná, 27-es, ■ 29-es, Mátyás király utcai iskola; Prém Katalin, 28-as blahai könyvtár; Tamási Mátyás, Molnár János, Keller Sándor, 40-es, 41-es, 42-es, Erkel iskola; Dobos István, 61-es, MÁV-állomás kultúrterem. Szerda, március 30.: Berze Jánosné és Szekeres Erzsébet, 58-as, 59-es, Karikás iskola. Valamennyi tanácstagi beszámoló 18 órakor kezdődik. Újabb kétnapos forduló A járási labdarúgó-bajnokság következő fordulójának mérkőzéseit a magyar válogatott mérkőzése miatt vagy szombaton vagy vasárnap délelőtt játsszák. A papírforma szerint köny- nyű dolga lesz az éllovasnak. A egutób'oi forduló rangadóján győztes péceli gárda a sereghajtó Galgamácsa otthonába látogat. A második GEAC helyzete korántsem ígérkezik ilyen könnyűnek, hiszen az ötödik Zsámbokot fogadják. A harmadik Kerepestarcsa, a tíz hellyel lejjebb levő galga- héviziekhez látogat. A részletes program: GEAC —Zsámbok, szombat, 15 óra; Isaszeg—Valkó, szombat 15.30. A többi találkozót vasárnap rendezik meg. Galgahéviz— Kerepestarcsa, Domony—Túra, Galgamácsa—Pécel, Erdőkertes—Hévízgyörk, 12 óra, HMSE—Mogyoród, 10 óra. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1983. MÁRCIUS 26., SZOMBAT A gödöllői reálértelmiség új szervezete Intéző bizottságot választottak Cegléd, Nagykőrös, Százhalombatta, Vác, Szentendre és Dunakeszi után Gödöllőn is megalakították az MTEEF helyi szervezetének intéző bizottságát. Természetesen nemcsak azért került erre sor, hogy ebben a városban is legyen ilyen bizottság. Mint a küldöttközgyűlés megnyitóján Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára is hangsúlyozta, hogy a népgazdaság jelenlegi szakaszában nagy a jelentősége az új tudományos eredményeknek, illetve azok gyors gyakorlati alkalmazásának, fokozódik a műszaki, közgazdasági, mező- gazdasági értelmiség szerepe. Gödöllőn széles értelmiségi réteg él, dolgozik, az Agrártudományi Egyetemen, a kutató intézetekben, az üzemeikben, intézményekben. Csaknem ezer ember tartozik a városban működő 14 agrár és más tudományos egyesületek csoportjába. Ennek az óriási szellemi képességnek, a reálértelmiségnek az összehangoltabb munkálkodását hivatott elősegíteni az intéző bizottság. A küldöttközgyűlésen megjelent szakembereknek ezután dr. Füzessy János, az MTEEF főtitkár-helyettese adott rövid tájékoztatót a szervezet tevékenységéről. Utalt az MSZMP Politikai Bizottságának 1981. augusztusi határozatára, amelyben elismeréssel szóltak a műszaki értelmiség munkájáról és szorgalmazták ennek a rétegnek, illetve szervezetének a harmonikusabb beilleszkedését a társadalmi élet mechanizmusába. A műszaki, vagy tágabban értelmezve, a reálértelmiségnek elsősorban a termelőhelyeken, az üzemekben, gazdaságokban kell kamatoztatni szellemi tudását, mutatott rá az előadó, ez azonban nem zárja ki, hogy országos jelentőségű kérdésék' eldöntésekor kikérjék véleményüket. Jó példa erre az iparpolitikai koncepció. Társadalmi szervezet lévén, tevékenysége sokrétű, kiterjed a tájékoztatásra, az érdekvédelemre, a fiatalok fejlődésének előmozdítására, vagy az idősebbek foglalkoztatására egyaránt. Dr. Füzessy János tájékoztatója után az ország egyik legnépesebb MTEEF-szerveze- te megválasztotta intéző bizottságát és a tisztségviselőket. Elnöke Szabó István, a gödöllői Ganz Árammérőgyár igazgatója, társelnöke dr. Lőkös László egyetemi tanár, az ATE tanszékvezetője, titkára Kapás Sándor, a Ganz Áram- mérőgyár szervezési csoportjának vezetője lett. A küldöttgyűlésen megjelent Sziics László, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Bánházi János, á MÉM Műszaki Intézet igazgatója, az MTEEF megyei szervezetének alelnöke és Ritecz György, a Gödöllői Tanács elnöke. Műszaki-ökonómiai kérdések Hasznosuló tudomány A közelmúltban végzett, s részben már tavaly le is zárt műszaki-ökonómiai vizsgálatokról számos közleményt jelentet meg az idén a MÉM Műszaki Intézet, s ezeket széleskörűen terjesztik is a mezőgazdasági nagyüzemekben. A több évtizede kiadott Mezőgazdasági gépesítési tanulmányok. az úgynevezett zöldfüzetekből egy a hazai mezőgéprendszer fejlesztésével, a munkafolyamatok automatizálási lehetőségeivel foglalkozik, s szinte minden tavaly folytatott kísérletről hírt adnak benne. ^2gy másik tanulmányból az energiatakarékosságra való törekvés hasznos módszere, lehetősége derül ki. Bemutatják az intézetben kialakított és vizsgált traktorterhelés- jelző műszert, amely például a T—150K traktornál talaj minőségtől függően 6—12 százalékkal csökkentette az üzemanyag-fogyasztást, s 8—15 százalékkal növelte a traktoros gépcsoport teljesítményét. Négy új szántóföldi szecskázógép vizsgálati eredményeit tartalmazza a következő zöldfüzet. s külön tanulmányt szenteltek a szőlő- és a gyü- gyümölcsfanyesedék begyűjtésének, aprításának, illetve bálázásának ismertetésére. Újfajta, műanyag és acél kormánylemezes ekéket próbáltak ki. az intézetben, ennek tapasztalatairól is közölnek hasznos tudnivalókat, csakúgy mint az új típusú napraforgóadapterekről, ra nagy • -teljestimé nyű cukorrépa-betakarító gépekről és a szemeskukorica zúzalékénak laboratóriumi vizsgálatáról. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Rajzolj, mesélj, játssz velünk ! (vetítéssel egybekötött manuális foglalkozás). Útvesztőben. (Nyomtatás- és sokszorosítási technikák), 15 órakor. Hallgassuk együtt! Händel és Bach munkássága, HÉTFŐ ESTE. Nem tudhatni, hogy ha nem hétfőn lett volna az összejövetel, kevesebben gyűlnek-e egybe. A tömegeket maga elé vonzó tévékészülékek pihentek, a gödöllői Erkel iskolába ennek ellenére nem sokan jöttek el. A Szabadság téri lakónegyedről van szó, amelyről az elmúlt években annyit beszéltünk, írtunk. Tervbe vett és késve kezdődő építkezésekről, végre-valahára mégis befejezett házakról, üzletekről, iskolákról. Nyilvánosságot adtunk számos panasznak, a sártengerről, felbontott és sorsára hagyott járdákról, felhalmozódott törmelékről, égnek meredő kábelekről, hiányzó közvilágításról. Tizennyolc éve kezdték az építkezést, emlékeztetett Po- lovi Péter, az egyik tanácstag, s azóta nem volt nyugalom ezen a területen. Még ma sem mondhatjuk, minden rendben, kialakult a területe, végleges arculata. Most az István köz a fájdalmas pont, az itt lakók panaszkodtak a legtöbbet. FIGYELMEZTETŐ. Rosszul helyezték el az épületeket, mondták többen, s a beszámolók erre csak azt mondhatták, ezen már változtatni nem lehet. Amit tehetnek: a rossz elhelyezést tudomásul véve berendezkedni, úgy kialakítani a környezetet, parkot, parkolót, közlekedést, hogy a lehető legkényelmesebb legyen. Hogy ezt egyáltalán érdemes felemlegetni, az nem a múlt, hanem a jcvő miatt van. Tenni, szólni, szeretni Jegyzetek egy tanácstagi beszámolóról Biztosak lehetünk abban, hogy ha valaki az építés idején szóvá teszi az épületek rossz elhelyezését, a tervezők, kivitelezők, megbízók megmagyarázták és bebizonyították volna az ellenkezőjét. Eszünkbe juthatnak jelenlegi elképzelések. A lakónegyed szomszédságában levő Magyar Kázmér-ház. Olvashattunk, hallhattunk meggyőző érveket a lebontás ellen és mellett. A döntéshozók felelőssége nagy. S tudjuk azt is, elérkezik az idő, amikor határozni kell. De figyelmeztessen az István köz, ahol állandóan fúj a szél, mert úgy állították a házakat. MI HIÁNYZIK? A két és fél órás tanácstagi beszámolón, eredmények, tervek, kérdések, javaslatok, panaszok közben folyton az motoszkált a fejemben, mi hiányzik. Mi az a kis többlet vagy nem tudom mi, ami ahhoz kellene, hogy kevesebb legyen a bosz- szúság. Megvannak a házak, a lakások, a közművek, az utak, de úgyszólván semmi sem teljes. Az ablakon ujjnyi rések. A lépcsőházat szerdán felmosták, csütörtökön semmi se látszik belőle. Illetve a kosz, a szemét látszik újra. Szépen rendbe hozzák a ház környékét, s tíz perc múlva valaki a nyolcadikról leszórja a szemetet. Nincs kialakítva megnyugtatóan a negyed közlekedési rendje. Valaki kérte, helyezzenek el sebességkorlátozó táblákat. A szeméttároló konténereknek nem alakítottak ki megfelelő helyet. Gazdáik féltik autójukat, mert éjjel megrongálják. A rendőr erre azt mondta, sehol nincs biztonságba a gépkocsi. Mi ez? Miért szórja le a szemetet az emeletről a lakó a huszadik század végén, hogyhogy nem képesek egy ekkorka lakónegyednek észszerű közlekedési rendet kialakítani. S a gépkocsi vezetője saját eszére hagyatkozva képtelen belátni, hogy ilyen helyen nem kell okvetlenül száguldozni? A konténerek, amelyekben a szemetet tárolják, mai technikai tudásukhoz mérve primitív eszközök. De ütni-vágni mégsem szabad őket, mert fedelük kilazul, rugójuk eltörik, s ha nem jól zárnak, terjeng a bűz. Mi hiányzik? Kulturáltságunk, civilizáltságunk nem éri el azt a szintet, ami korunkhoz méltó együttélést tenne lehetővé? Akármit vizsgálunk, úgy találjuk, nem sok kellene már hozzá, s meglenne a kívánt eredmény. Mintha cipője sarkával sodorná le a lécet a magasugró. Mit kellene tennünk, hogy lábunkat egyetlen centivel feljebb emeljük? HANGNEM. Szenvedélyes szavak hangzottak el ezen a tanácstagi beszámolón, oly- kor-olykoí felborítva a parlamentáris rendet, egy-egy pillanatra belefojtva a szót abba, aki a többiek szerint helytelen dolgot mondott. De egyetlen választó sem csak magáról, magáért szólt túlfűtötten. Amit kifogásoltak, hiányoltak, az nem csak az ő ügyük, hanem mindazoké, akik ebben a negyedben laknak. Sőt! Még többeké, hiszen olyan kérdések is hangot kaptak, például a húsellátás, ami valamennyi gödöllői húsába vág. GÖDÖLLÖISÉG. Téma mostanában a gödöllőiség. Annak a sajátos tudatnak a kialakítása, erősítése, terjesztése, amely ezt a várost nem egy településnek érzi, hanem otthonnak, szeretni, fejleszteni, gyarapítani való város- ■nak. Ezen a tanácstagi beszámolón mindvégig éreztük ezt. Minden bíráló, panaszkodó, az is, aki csupán néhány éve lakik itt, szeretettel, melegséggel beszélt róla. Miként a tanácstagok: dr. Barabás Andor, aki évtizedek óta viseli a tisztséget, Szabó László és Polovi Péter, akik szintén nem újak, de Herczenik Gyula is, aki pedig mindössze egy esztendeje tanácstag. Kör Pál 16 órakor. Na és klub: Magyarságtudatunkról az ünnepek jegyében. Vendég: Székely András szociológus, 18 órakor. Witold Gombrowicz: Yvonne, Burgund hercegnője. Tragikus groteszk 2 részben, a veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka, 19 órakor. Óvónők néptánctanfolyama. Galga menti táncok, 9 órakor. A Mozgássérültek Országos Szövetségének tanácskozása, 10 órakor. Népművészeti alkotóműhelyek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténet, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Szolgáltatás: bemutató és vásár a Békéscsabai Kötöttárugyár és a Temaforg termékeiből, 10—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Gyöngyvirágbál diszkózenére. A keverőpultnál Tomi. Mogyoród, művelődési ház: Diszkó, 19 órakor. növekvő betétek Egyre többen váltanak mostanában gépkocsinyeremény- betétkönyvet a Péceli Takarékszövetkezet tavaly megnyílt kerepestarcsai kirendeltségén. Jelenleg csaknem száz ilyenfajta betétet helyeztek el bankjukban a tarcsaiak, s a takaréklevelek száma is meghaladja a tucatot, ezeken összesen mintegy négyszázezer forint van. Gyarapodott az ifjúsági betétesek száma is, s ez eléri a harmincat. A kirendeltségben heti és havi lottó- és totószelvényeket is árusítanak. A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált, fantasztikus amerikai kalandfilm. Csak 4 órakor! ■ Szombati jegyzet« Népünnepély Szerencsére mintha ismét több lenne belőle, s nemcsak a majálisokra, juniálisokra, juliálisokra gondolok. Mert ezekre külön is van szavunk, s mert ezek soha nem is vesztek ki igazán. Még az örömre, gyülekezésre kevésbé fogékony korszakokban sem áldozott le a napjuk, talán mert éppen nyáriak, s akkor van a legmagasabban? Tény, nekem legalábbis kedvesebbek s azok is voltak mindig, például a szűkebb körű, családi ünnepeknél. Az utóbbiaknak, bár szükségességüket nem tagadom, meghittségüket szeretem, összetartó erejüket becsülöm, mi tagadás, egy kicsit unalmas a koreográfiája. Evés, Írás, koccintás, lassúdad beszélgetés személyes kérdések-, röl, örömök, bánatok, szomorúságok, gondok és remények olykor csendes, máskor hajbakapós megvitatása. Így is van rendjén: húsvétkor, karácsonykor, névnapi, házassági, születésnapi évfordulókon, esküvőkön, gyásztorokon, ballagáskor, távoli rokon, közeli ismerős látogatásakor. A népünnepélyeknek egészen más a hangulata, még ha gyakran rokoni, baráti társaságban érkezik ide is az ember. A tömeg tenné, a változatosság: arcból, korból, programból szélesebb a kínálat? Vagy hogy a legkülönbözőbb emberek kerülnek egymás mellé, új és új ismeretségek szövődnek, hogy egyszerre nagyon sokan ismerünk egymásra, örülünk egymásnak? Tulajdonképpen mindegy is, hogy mi történik. A közös virslizés, sörözés, játék, műsor, a szolidabb, öregesebb eszmecseréktől, a fiatalosabb, mókásabb vetélkedőkig — egyre megy. Arcokból is láthatunk eleget nap nap után utcán, autóbuszon, munkahelyen, a televízióban, önmagában ez sem adna többletet. Úgyhogy nem nagyon marad más, mint a sokaság együttléte. Nem úgy mint a többi említett helyen, ahol mi tagadás, egyre többet vagyunk egymás terhére. A csúcsforgalomban, a munkahelyi idegőrlő hajtásban, a rossz vagy a rosz- szat közlő tömegkommunikációban. A népünnepélyek mások. Itt az örömszerzés, a jóleső együttlét a cél, mindenkinek egyformán a kedvére kívánnak tenni a szórakoztató intézmények, a lacikonyhák, a műsorok szereplői, a játékmesterek. S ha a nagy forgatagban netán mégis össze-összezördülné- nek, nem ez a lényeg. Mondom, mintha mostanában megszaporodtak volna az ilyen események. Majálisra emlékeztető ösz- szejövetelcket nemcsak nyáron, s tavasszal, de már ősszel, télen is tartunk, a legkülönfélébb apropókból. Legutóbb csak itt Gödöllőn, s a járásban többnek lehettem résztvevője, szem- és cselekvő tanúja. Mert mi más volt például a fiatalok március 15-re az egyetemen meg a Petőfi-szobornál rendezett emlékünnepsége? Népünnepély volt a javából. Akárcsak előtte a járásiaké Kerepestar csán. Vagy legutóbb a művelődési központban megtartott vásári nap. a népművészeti kiállításhoz kapcsolódó jókedvű népünnepély. Amit nem zavart az sem, hogy kint szemerkélt az eső, mert szerencsére bent is éppen elég hely van a hasonló össznépi összejövetelekre. Amik a majálisok, juniáli- sok, juliálisok hangulatát idézik. S mert nem nevezhetjük márciálisnak. áp- riálisnak vagy éppen szentemálisnak őket, hívjuk őket nyugodtan népünnepélynek. Úgyis erről van szó. Gáti Zoltán iSSN 0133—1957 (Gödöllői Hír la r >
