Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. március 26., szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN

Utazás ’83

lokálpatrióta mondatja velem — tulajdonképpen csak ők értették meg, hogy valami különlegeset, meghökkentőt kell nyújtani a látogatónak ahhoz, hogy új piacokot hódítsanak meg.

Álljon itt példának a sor elején o Pegazus Tours, melynek ekhós szekere, a múlt század lakókocsija a vásár közepén hazai és külföldi látogatók figyelmét egyaránt felkeltik. S a program, melyet kínálnak, szintén különlegesség. Szekeres, lovas túra a fél országon át.

Az utazás a vasút propagandája szerint még- mindig olcsóbb vonaton, mint az üzemanyagot faló autón. Ezt jelképezi a kiállított terepasztal.

Utazni jó. Megfordulni vadregényes tájakon, az emberiség múltjának történelmi emlékei között, megmászni szilaj hegyeket, gyönyörködni a puszták végtelenségében, szánakozni a sivatagok szomjúságán. S jó, hasznos és az ember természetéből fakadó útrakelni a vágytól vezérelve, hogy megismerjük a más nyelven beszélő, más szokások között nevelkedett, de velük végső soron mégiscsak rokon embereket.

Az idegeníorgalom propagálásával foglalkozó szakkönyvek szerint az utazási irodáknak sohasem egy-egy utat, a szolgáltatásokat, hanem a várható élményt kell eladnia. Mert mi, akik jegyet váltunk, befizetünk egy-egy hazai, vagy külföldi útra, mindenekelőtt ezért állunk sorba. S aki az idén a kőbányai vásárvárosban megrendezett Utazás ’S3 kiállításra ellátogat, az is erre, az ígért élményre kíváncsi.

Háromezer hasonló bemutató, kiállítás kínálja évente e különleges portékát, az utazás élményét szerte a világon. Közülük csak egy a Budapesti Tavaszi Fesztivál, melynek rendezvényei között kiemelkedő helyet foglal el a hazai idegenforgalmi kínálatot felvonultató kéthetes seregszemle.

De valójában mi is az, amit s csakis mi adhatunk a hozzánk látogatóknak? Mert ha nem is mondjuk, azért jól tudjuk, hogy hegyeink csak dombok az Alpok vagy a Kárpátok csúcsai tövében. A Balaton — bárhogy is szeretjük — mégsem tenger, csak nagyra duzzadt tó. S az idehaza kevéssé b'ecsült Alföld, a puszta is már csak rezervátumokban él. Érdekel-e valakit ez a szegényes ajánlat? Igen, érdekel, mert az utazó élményekre vágyik. S mert egyre inkább megtanuljuk, hogyan kell eladni az élményforrásokat.

A hazai és a külföldi idegenforgalmi kínálat propagálására, ünneplőbe öltöztetett Magyarország megismertetésére találták ki ezt a kiállítást is. Eddig esztendőről esztendőre a Néprajzi Múzeum meghitt, pompát és álmokat árasztó épületében adtak randevút egymásnak az utazási irodák. Most először a kőbányai Expo-ban. A vasbetonból acélvázakból összeállított hatalmas termekben az első évben még nem érzi igazán jól magát ez a kiállítás. A hangárokban elvész a báj, a kellem.

Így látta a szubjektív szemlélődő, s lehet, hogy csak a nosztalgia az, ami e bevezető sorokból kicseng. Ezt látszik bizonyítani, hogy a Pest megyei kiállítók, a mi területünk látványosságait kínálók most is kitettek magukért. Újat, szépet, ötleteset válogattak össze e bemutatón, őszintén remélem, hogy nemcsak a

Az ekhós szekér tavaly még az ország egyik legifjabb idegenforgalmi vállalkozása a Natours vezetői között is beszédtéma volt. Mások hamarabb megvalósították a tervet. Szerencse, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság utazási irodája vezetőinek egyszerre több ötlete is volt talonban. Az egyik ezen a kiállításon aratott teljes diadalt. Ez pedig az egész országot behálózó gyerek utazási iroda terve. Az ötlet egyszerű, mégis ezreket köthet ehhez a szintén miniatűr — s ne hallgassuk el — humánus célok felé törekvő utazási irodához.

A. Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal a Dunatours is szolgál újdonságokkal. Például azzal, hogy a közeljövőben megnyílik legújabb irodájuk Dunakeszin, szállodájuk Ráckevén, s az eddigieknél sokkal többet tesznek Pest megye eddig alig ismert érdekességeinek megismertetéséért.

Utazás ’83. Prospektusok, nyomtatványok, tablók. Borkóstolóik, büfék, az utazási irodák standjai. A nagy múlttal rendelkező irodák kínálata és a kis cégek ötleteinek ka- valkádja. Ez alkalommal ennyit sikerült bemutatni szavakban és képekben.

Cs. A.

Üj kedvezmények. A MALÉV néhány járatán alig kerül többe például Athénba vagy Párizsba a repülőút, mint a hálókocsis vasúti jegy. Erről kívánja meggyőzni a jelképes aeroplán.

Újdonság! Nyáron nyit a ráckevei Hotel, májusban a dunakeszi Dunatours kirendeltség.

üzemanyagtakarékos gyalogos- és kerékpártúrákra szervez utakat a Dunakanyarba a Magyar Természetbarát Szövetség.

EBDŰSi KATALIN FELVÉTELEI

Megalapozott kutatás

Beszélgetés dr. Papócsi László miniszterhelyettessel

f Olyan időket élünk, amikor a megújulásra való készségnek nem- ^ csak a termelőüzemekben hanem a kutatóhelyeken, az oktatásban Is ^ jelen kell lennie. Tavaly a mezőgazdaságban 5 százalékkal, az élel- í miszeriparban 4 százalékkal nőtt a termelés. Gabonatermelésünk ( megközelítette a 15 millió tonnát, a vágóállat-termelés a 2,2 millió 6 tonnát. Ezt az idén 1-2 százalékkal szeretnénk túlszárnyalni. A tel- jesítmények közelebbi vizsgálata arra is fényt dérit, hogy a kima- j! gasló eredmények egyszersmind az új eljárásokhoz, módszerekhez is ^ kötődnek. Tehát nem igaz az az alapjában konzervatív felfogás, ^ amely azt tartja, hogy úgy kell tennünk mint eddig, csak egy kicsit ^ jobban.

A szellemi munkahelyek megújulásáról az új eljárásoknak a gya- ^ korlatban való alkalmazásáról beszélgettünk dr. Papócsi László j MÉM-minisztcrlielyettessel.

— A mezőgazdaság sikerei szépek. Elértük, hogy a termelés fedezi a hazai élelmiszer-szükségletet, sőt az ágazat termékeinek egynegyedét külföldön értékesítjük. Milyen szerepet játszanak ebben a kutatóintézetek?

Áttételek nélkül

— Agrárkutatással 54 intézményben, kutatóintézetekben, egyetemeken, főiskolákon, de vállalatoknál is foglalkoznak. Nem kétséges, hogy egy ekkora és ennyire szerteágazó tevékenység koordinációt igényel. Ezt irányítja a Minisztertanács mellett működő Tudománypolitikai Bizottság. A kutatóintézetek 1981— 83-ra tervezett átalakítása a határozatoknak megfelelően megtörtént, közülük a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fejlesztő vállalattá alakult. Ez a változás csupán egy, már megindult folyamat regisztrálását jelentette, hiszen az intézet már korábban is inkább nyereségérdekeltségi rendszerben, főleg a fejlesztésekkel foglalkozott Az átalakításokkal az a célunk/ hogy a kutatási eredmények ne áttételeken keresztül, hanem közvetlenül kerüljenek a termelésbe és a kutatók éppen a közvetlenebb kapcsolatból eredően elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amire most leginkább szüksége van a gyakorlatnak. Természetesen úgy, hogy a kutatási eredmények gyakorlati hasznából a kutatóintézetek is részesüljenek. Ez áY alapja az egészséges verseny kialakításának, á kutatás, az oktatás és a gyakorlat területén.

— Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az intézetek, a mezőgazdasági nagyüzemek a korábbinál is fogékonyabbá válltak az új iránt?

— Mi ezt szeretnénk, de őket is erre kényszeríti az élethez való alkalmazkodás. A kutatgatások időszaka lejárt, most konkrét eredményekre van szükség. Ezt kéri a gyakorlat, ezt követeli meg jelenlegi gazdasági helyzetünk. Egyetemeinken is emelni kell a kutatás színvonalát. Igazán jó oktatás csak ott lehetséges, ahol jelen van a magas színvonalú kutatómunka. Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a termelési rendszerek fejlesztő tevékenységének. A kutatás és a gyakorlat szervezeti kapcsolatát erősítő törekvéseiket támogatjuk. A rendszerek nélkül nem érhettük volna el a jelenlegi termelési szintet.

Központi laboratórium

— A továbblépés megalapozása érdekében még a nehéz gazdasági körülmények közepette is sokat áldoz a népgazdaság.

— Mintegy másfél milliárd forintot fordítunk a mezőgazdasági feladatokra. Ebben az apparátusban csaknem 12 ezren tevékenykednek, amiből 2200-an végeznek tudományos munkát. Hogy sok ez vagy kevés? Tény, e téren is szükség van némi racionalizálásra. Tovább kell csökkenteni a kutatóhelyek decentralizáltságát. összesíteni az erőket, mivel így a tudományos-műszaki ellátásuk igen alacsony színvonalú. Ugyanakkor a párhuzamosságokat is fel kell számolni. Ez egészségtelen folyamat nem segíti elő terveink va- lóraváltását. Koncentrációra azonban nemcsak az intézeteknél, hanem az egyetemeken is szükség van oly formában, hogy o sok kisebb laboratórium helyett központi laboratóriumokat kell létrehozni.

— A koncentrációval óhatatlanul olyan döntések is járnak, amelyek személyi vagy csoportérdekeket sértenek. Gondolok itt a Miniszter- tanács 1980-as határozatára, amelyet a kutatóintézet létszámcsökkentéséről és átszervezéséről hozott.

Az export érdekei

— A mezőgazdasági kutatás hatékonysága nem áll arányban a létszámmal. Nemcsak koncentrációjára van szükség, hanem olyan szelektálásra is, amely lehetővé teszi, hogy csak a valóban alkalmas emberek

maradjanak a tudományos munkahelyeken. A létszámcsökkentés kétségtelenül népszerűtlen intézkedés, emberi sorsokat érint, de a továbblépés érdekében elengedhetetlen.

— A kutatások fő irányát, fejlesztését elsősorban az exportérdekeknek megfelelően kell orientálni. Mezőgazdaságunk, bár vitathatatlanul sokat fejlődött az elmúlt 20 esztendő alatt, még mindig drágán termel. Termékeink egy része így versenyképtelen a külpiacokon.

— Az önköltség csökkentése a kiitatásoknak is egyik témája. Nem bánunk már olyan könnyen a melléktermékekkel, mint korábban. Eljárásokat dolgoztunk ki a kukoricaszár, a leveles répafej, a cukorgyári répaszelet és egyéb szervesanyag felhasználására. Bevezettük a kukorica nedves tárolását. Jelenleg a biológia kap különös hangsúlyt Most alapozzuk a biotechnikai vizsgálódásokat, a génsebészetet. Foglalkozunk a szaporodásbiológia kérdéseivel. Üllőn létrehoztuk a szarvas- marhaembrió-átültető állomást. A módszerrel szabályozni tudjuk az állatok nemét, azt, hogy üsző, vagy bikaborjú szülessen. A Rozmaring Termelőszövetkezet szervezésében megalakult a Melikron Társulás. Feladata: a vírusmentes szövettenyésztés, amit a dísznövény és burgonyatermesztésben már hasznosítanak az üzemek. A gödöllői agrárközpontban a tehenészetek modellezését végzik. Célja, hogy az állomány tehenenkénti tejtermelési átlaga elérje a 7 ezer litert. Ezen kívül egy sor takarmányozási kérdés szerepel még a napirenden. A MÉM Műszaki Intézet a gépészeti technológiák gazdaságos üzemeltetésének kimunkálásán dolgozik. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központban növénytáplálási kísérletekkel foglalkozunk.

— ön említette, hogy a kutatóhelyek racionalizálásával munkaerő szabadul fel. Ez hogyan hat vissza az oktatásra?

Szakemberképzés

— A szakemberképzés területén is a minőségi váltás időszakát éljük. A társadalmi termelési szükségleteknek megfelelően visszaállítjuk az iskolarendszerű technikusképzést. Az egyetemeken és főiskolákon csökken a felvehető létszám. Amíg 1978-ban kétezer, az idén ezerhat- száz hallgató kezdheti meg tanulmányait az agrár felsőoktatásban. A másik nagy változás, hogy a jövő szakembereinek képzésénél nem a szakosodás a cél, hanem a fő irányok szerint lesz agrármérnök kertészmérnök és állatorvosképzés. Az egyetem befejezése után' két-három évvel posztgraduális formában képezzük tovább az ifjú mérnököket abba az irányba, amit társadalmilag szükségesnek tartunk. Ez lehetővé teszi a szakemberek mobilizálását. Kevésbé fordulhat majd elő az a jelenlegi helyzet, hogy amíg egyes területen hiánnyal küzdünk, más területen a túlképzés okoz gondot. Ez nemcsak az egyénnek, hanem a népgazdaságnak is káros. A posztgraduális képzés formáin most dolgozunk, amiben rendkívül fontos szerepet szánunk a gödöllői Agrártudományi Egyetemnek.

— Gyakori gond, hogy szakmailag jól képzett mérnökök nem beszélnek idegen nyelvet. Ez főként a külföldi szakmai utak során hátrány.

— Az agrárképzésnek nemzetközi kitekintésű színvonalát szeretnénk megvalósítani. Az egyetemeken bevezetjük több idegen nyelv oktatását. Gödöllőn létrehozzuk a melegégövi intézetet, hogy a fejlődő országok számára képezzenek szakembereket. A korábbinál jobban bekapcsolódunk a külföldiek aspiráns képzésébe. Szerencsére ehhez nagyobb anyagi, szellemi erők bevonására nincs szükség. Hiszen a gödölr lői agrárközpontban mintegy 2 ezer fős agrárértelmiség koncentrálódik. Elsősorban ők alkotják a kutatás, a fejlesztés és a gyakorlat holnapját.

BÖNA ZOLTÁN