Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. MÁRCIUS 26., SZOMBAT kMíop Mentőbázis Elkészült az Or­szágos Mentőbá­zis a Róbert Ká­roly körút, a Vá­gány és Mohács utca által hatá­rolt két hektárnyi területen. A bá­zis ún. lepény­épületében gép­kocsitároló, a fő­városi mentőállo­más és a központi gépkocsijavító szerviz, a hétszin­tes központi épü­letben a főigazga­tóság és az okta­tási központ ka­pott helyet. Ké­pünkön: A garázs részlete. •• Öregek — fiatalosan Magányból, biztonságba érkeztek Meghitt légkör alakult ki Névnapi köszöntőt mond Agnes néni. Többen hal­kan ismétlik szavait: sokáig... egészségben... Az ün­nepeltek — a három József — meghatottan dörmögnek köszönetét az asztalfőn. Előttük a gondosan átkötött ajándékcsomag, egyikük sem nyitja ki. Majd, ha egye­dül maradnak. Most az a fontos, hogy együtt vannak, hogy velük foglalkoznak. Agnes nénit kapacitálják, kezdené már el legrégibb ismerőse, az- egyik ünnepelt kedvenc nótáját. Egyedül, halkan énekli a száz szál pi­ros rózsát. Lassan csatlakoznak hozzá a többiek, az öre­ges, reszelés hangok egyre tisztábban csengenek... Közeledik a húsvét, meg szép idő is van mar, naza ken mennem kimosni a függönyö­ket, megpucolni az aOiaKot. — LegtoDDen elfoglalják magukat egesz nap, csak az evezésekre jönnek De. Érde­kes, hogy aktivitásuk ellené­re huszonhatan itt is alsza­nak, nincs kedvük egyedül tölteni az éjszakát. Sót, ti­zenkilencen a hét végén is az otthonban maradnak. — Jobb így együtt, mint otthon egyedül — mondja Teri nénj búcsúzóul. — Ezt-most.,.már ..azok; is. .elismerik, akiket nekem kellett meg­győznöm annak idején árról, hogy nem veszik el a házu­kat, ha a napközi' otthonba járnak. — Teri néni rengeteget se­gített a szervezésben. Ma is ó az egyik legaktívabb, leg­elevenebb gondozottunk. So­kan olvassák a folyóiratokat, újságokat, mások regényeket cserélgetnek egymás között. El is határoztuk, hogy fel­vesszük a kapcsolatot a köz­ségi könyvtárral, megteremt­jük a kölcsönzés lehetőségét. Fél év alatt Józsi bácsi félre tol ja az asztalon a virágzó aranyeső­ágakkal teli vázát. Az egyik gondozónő már elment a ci- terájáért, a hálóba. Akkurá­tusán választja ki a legmeg­felelőbb lúdtollat, biztos kéz­zel hüzza végig a húrokon. A gondozónők már az ebéd maradékait takarítják el a konyháról. A tálalóablakon át behallatszik az egyre vi­dámabb nótaszó. — Egy kicsit irányítani kell őket, hajlamosak »már a szo- móiikodásra — mondja, nem minden meghatódottság nél­kül Radics imréné, az otthon vezetője. — Most is bús dalokkal, könnyes szemmel kezdték az ünneplést, ilyenkor egy-egy tréfával, vidám nótával át kell alakítani a hangulatot. A nagykátai öregek napkö­zi otthona csak múlt év szep­temberében nyílt. Az előbbi jelenet mégis mintha hosszú évek óta összeszokott közös­ség életébe nyújtott volna be­pillantást. — Huszonnyolc gondozot­tunk többségéről elmondha­tom, hogy otthon nem kaptak megfelelő családi szeretetet. Sokan magányosan éltek, gyermekeik szétszéledtek már régen. Valamennyien itt lak­tak Nagykátán, vagy a kör­nyező tanyákon, legalább lá­tásból ismerték egymást. A közös múlt, a közös emlékek mostanára összekovácsolták őket. Jobb így együtt Ahogy végigsétálunk a há­lószobákon. látom, hogy az ünnepi asztaltól szinte mind felkeltek már az idős asszo­nyok. Ki visszatért a kézi­munkájához, ki útra készülő­dik. Teri néninek is sok a dolga ma délután'. A családot pótolják A társalgóoan többen élve­zik a beszűrődő melengető tavaszi napfényt. Az ebédlő­ből még hallani az énekszót, de már csak többnyire fér­fiak fújják: új a csizmám, a szögre van felakasztva... A citera emlékeket ébreszt, el­múlt farsangok, szüreti mu­latságok hangulatát idézi. — Nagyon örülünk neki, hogy ilyen kellemes, szeretet­teljes légkört sikerült kiala­kítanunk — folytatja az ott­hon vezetője. — Ez a fél év még nem volt elegendő pél­dául a foglalkoztatás megol­dására. Eddig csak kevés ké­zimunkát. hímzést, horgolást tudtunk felajánlani a nénik­nek. Remélem, a patronáló Újabb növényvédő szerek Tovább bővítette növény- védőszer-választékát a fűzfői Nitrokémia, amely a termék- csoportból a hazai gyárakban előállított mennyiségnek több mint a felét adja. A tavaszi szezonra új gyomirtó szereket és gombaölő szereket hoznak jorgalomba; az újdonságok nagy részét saját hatóanyag­ból állítják elő. , A nagyüzemi kukoricater­melők igényére fejlesztették ki azokat a szerkombináció­kat, amelyek a korábbi ké­szítményekkel szemben ellen­állóvá vált gyomokat is pusz­títják, s három-négy hónapig is megvédik a kukoricát a gyomoktól. Az újdonságok kö­zött szerepel a kímélő hatá­sú Acenit, ez olyan anyagot — úgynevezett Antidotumot — is tartalmaz, ami megvédi ku­koricanemesítés értékes alap­jait és a hibrideket a gyomir­tó szer esetleges káros hatá­saitól. Az import-megtakarítás ér­dekében tovább bővítette a külföldről származó hatóanya­gok feldolgozását is a fűzfői gyár olyan — mindeddig im­portált — növényvédő szere­ket állítanak elő ily módon, amelyekre csak igen kis mennyiségben van szükség, de felhasználásuk számos nö­vénykultúrában elengedhetet­len. A hatóanyagok vásárlásá­val és a fűzfői feldolgozással 25—30 százalékos deviza­megtakarítást érnek el. szocialista brigádok majd eb­ben is nyújtanak valami se­gítséget, úgy, mint a parkosí­tásban. Május elejéig rendbe fogják hozni az udvart, a na­pos oldalon padokat helyez­nek el. Akik tudnak, biztosan segítenek majd kertészkedni. Hiszen az influenzajárvány alatt, amikor a gondozónők egymás után kerültek beteg- állományba, bizony sok segít­séget kaptunk az öregektől. Lassan oszlik az éneklők társasága is. Józsi bácsi gon­dosan a helyére rakja a citerát. Ki kertészkedni in­dul, ki ismerőseit meglátogat­ni. Az egyik idős férfi egy bé­na fiatalasszonynak szokott segíteni délutánonként. Bú­csúzáskor gondosan betartják a hosszú évtizedek alatt kiala­kult köszönési szokásokat. A tegezés, magázás alapja a korkülönbség. A legfiatalabh hatvan és. a legidősebb kilenc­venéves között.. irtjmájr. 'azo­nos h'éíyzetuk~'héín m ős oft ; ét az emlékeikben, 'múltjukban rejlő minden különbséget. A fiatal gondozónők, akik­nek az öregek élete már tör­ténelem, szeretettel, tisztelet­tel veszik őket körül. Lelkiis­meretes munkájuk, embersé­gük eredménye, hogy a 28 idős ember örömmel tölti napjait a napközi otthonban, hogy magányukat szívesen cserélték fel a közösség nyújtotta biz­tonsággal. A fél év alatt ki­alakított meghitt légkör bizo­nyítja, hogy az anyagi támo­gatáson túl, elsősorban figye­lemre. szeretetre, a család pótlására vágynak az otthon lakói. Márvány! Agnes Falufeglesztés a dabasi járásban Kevés pénz, reális célokra A munka dandárja Gyálon lesz Az idei évre szóló fejlesz­tési tervek kialakításánál bi­zony nem voltak könnyű hely­zetben a dabasi járásbeli köz­ségek sem. A szűkös pénzügyi kereteket elsősorban — a már jóváhagyott társadalmi-gazda­sági program alapján — az általános iskolai tantermek bővítésére és a megkezdett beruházások folytatására, il­letve befejezésére fordítják. Józan számítások Az egész járásban 136 mil­lió forintot költhetnek fejlesz­tésre, ennek egy részét — 49 milliót — központi juttatás­ként kapják a települések. Természetes, hogy saját erő­forrásaikat társadalmi munká­val egészítik ki azért, hogy ha lassabb tempóban is, de elő­rébb léphessenek a járás köz­ségei 1983-ban. Nézzük, vajon mire jut a rendelkezésre álló milliókból, a településeken milyen munkák folynak a gya­rapodás érdekében? Dabason, a járási székhe­lyen megkezdik egy 220 laká­sos lakótelep közművesítésé­nek munkálatait. Erre 7,5 mil­lió forintot fordítanak, s a ter­vek szerint az alapozást is el­kezdhetik majd az év máso­dik felében. A lakások egyéb­ként az OTP beruházásában épülnek. Ugyancsak Dabason folytatódik a III. kerületi nyolc tantermes iskola építése. Meg kell jegyezni, hogy egyéb for­rások híján, o helyi tanács sa­ját erőből vállalta a megkez­dett beruházás folytatását. A tervekből kitűnik, hogy a legnagyobb munkák Gyálon folynak majd az idén: a köz­ponti támogatásból 32 millió nekik jutott. Van is mire költ­sék pénzüket: épül a 12 tan­termes általános iskola. A jó- táti- számítások, s a remények szerint 1984 szeptemberében már a tanítás is megkezdőd­het itt. Előkészítés alatt áll egy újabb 16 tantermes iskola építése. E két oktatási intéz­mény elkészülte teljes egészé­ben megoldja a település ilyen irányú gondjait. Vezetékhálózat Folytatódnak az ivóvíztár­sulat megalakulását követően a jó minőségű ivóvizet adó víztorony és vezetékhálózat kialakításának munkálatai. Maradtak viszont olyan gon­dok a nagyközségben — teme­tő, útépítés, a felsőpakonyi is­kola második üteme — ame­lyek megoldásának módját keresik az illetékesek. Örkényben a több éve mű­ködő iskolához nem készült el annak idején a tornaterem és a napközis konyha. Az idén, mintegy 7 millió forintos költ­séggel, pótolják ezt a hiányt. A lakásépítésre fordítható összeg a kevésnél is kevesebb: mindössze három célcsoportos beruházásban készülő lakás kerül tető alá a járásban: ket­tő Tatárszentgyörgyön, egy Dabason. Ezért is nagy jelen­tőségű, hogy a kisajátítások után — közművesített telkek juttatásával igyekeznek ösztö­nözni a magánerős lakásépí­tést. Gyálon, Öcsán, Alsóné- medin, Űjhartyánban folynak jelentős kisajátítások. A ter­vek alapján 45 lakás épül a járásban egyéni erőből. BöEcsődeterv A költségvetést terheli — 8 nem a fejlesztési alapot — a régi dabasi rendelő átalakítá­sa. Az átalakítás után 20 böl- csődéskorú gyermek elhelyezé­sére lesz itt mód. Ha minden jól megy, még az idén szeret­nék átadni ezt az intézményt az apróságoknak. Hasznosítják a tapasztalatokat Kérdések a hétvégekről A tanácstagok több száz kérdőívet osztottak szét a per­báli lakók között és arról pró­báltak ily módon is tudako­zódni, hogy a már több mint egy esztendeje bevezetett öt­napos munkarend milyen örö­möket és gondokat hozott a családoknak. Bár még csak a kérdőívek egy része érkezett vissza ki­töltve a községi tanácshoz, az eddigiek alapján is le tudtak vonni néhány hasznos követ­keztetést. Mindenekelőtt a közleke­désre vonatkozóan: az ingázó­kat is szállító buszok menet­rendjében nem történt hátrá­nyos változás, a járatok sűrű­sége továbbra is kielégíti az igényeket. Az élelmiszer-be­szerzés — mint a válaszokból is tükröződik — döntően a hét végére tolódott. A három esztendeje felújított üzlet, melyben az egész község lakói vásárolnak, ilyenkor nagyon zsúfolt,. '■ Könnyíti.-ugyan a helyzetet, hogy tavaly novem­ber 7-re jól felszerelt húsbol­tot nyitottak, de szükség van egy újabb élelmiszerüzlet léte­sítésére a kisperbáli területen. Az orvosi ellátással elége­dettek, a hét végi ügyeleti rendszert változatlanul jónak tartják. A főváros közelsége megha­tározó abban, hogy az embe­rek a nagyobb beszerzésekért, a ruhafélékért, s a hivatalos ügyek intézéséért gyakran utaznak a fővárosba. Ami az utóbbit illeti, előnyös változás lesz majd, hogy új irodaházat kap a Pilisvörösvár és vidéke Takarékszövetkezet. Így pél­dául a biztosítási ügyeket — melyek miatt most Budapestre kell utazni — helyben meg tudják majd oldani. A tanács vezetői megpró­bálták azt is feltérképezni, hogyan töltik a családok az ötnapos munkarend bevezeté­sével megnövekedett szabad idejüket. A válaszok alapján úgy tű­nik, hogy a háztáji termelés nem bővült. Sőt, többen az idősek közül, akiknek gyerme­keik elköltöztek a környékről, abbahagyják a gazdálkodást. Sokan járnak viszont kirán­dulni, mint írták, a kétnapos nyári hétvégéket szívesen töl­tik a Dunakanyarban vagy más vízparti pihenőhelyeken. A feleletekből is látszik: nem okoz gondot a szülőknek, hogy szombaton zárva tart az óvoda és a napközi. Részletes válaszok érkeztek arra a kérdéscsoportra, amely a hétvégi kulturális igényeket tudakolja. A gyermekprogra­mok — úttörőőrsi összejövete­lek, kirándulások, műsorok, pesti gyermekszínház-látogatás — szervezésére a szombat délelőttöt tartják leginkább megfelelőnek. Ezen a napon végzik ugyanis a házi munka nagy részét a családokban, az ötnapos munkarend bevezeté­se óta. A felnőttek körében éppen ezért a szombati kulturális műsorra alig van igény, annál többen kérnek ilyet vasárnap­ra. Bár a kérdőíven csak a hétvége napjai szerepeltek, sokan írták, hogy hétfőn is szeretnének helyi kulturális programot, mert akkor szün­napot tart a tévé... G. J. Más községekbe! is jöhetnének Hasznosítani kívánják a helyeket Nagy dolognak számított, amikor több mint harminc eszten­dővel ezelőtt Bugyi községben megnyílt a bölcsőde. Igaz, hogy csak idényjclleggel, tavasszal és nyáron létezett, amikor leg­több a földművesmunka, de ilyenkor azután igénybe is vették a fiatal édesanyák a segítséget. Jól jött, hogy nem kellett ház­hoz kiadni a kicsinyeket, ehelyett szép környezetben, szakkép­zett gondozónők vigyáztak rájuk hajnaltól késő délutánig. a kényelem és a tisztaság mellett gazdaságossági szem­pontok is indokoltak. Az or­vosi felügyelettől az ellenőr­zésig a korszerű gépi berende­zésekig és természetesen a já­tékokig megvan minden, amit egy szülő elképzelhet a kis­fia vagy a kislánya számára. Mi hiányzik hát mégis? Na­gyon kevés a gyerek, és míg más településeken a zsúfolt­ság okoz gondot, itt a léte­sítmény kihasználatlanságán töprengenek. Már huzamosabb ideje nincs elég jelentkező, így eshetett, hogy a harminc helyre mind­össze huszonkét gyereket vet­tek fel. Betegség, mint más­hol, itt is előfordul, és ja­nuárban. februárban például naponta átlagosan tizenkét ap­róságot gondoztak. Gondos ellátás Egy évtizeddel később ala­kult úgy a helyzet, hogy már nem volt elég a nyári nyitva tartás. Sok asszony vállalt munkát a Telefongyár helyi részlegében, köztük fiatal édesanyák is, akik akkor tud­tak dolgozni, ha kisgyerme­küket elhelyezték. A gyer­mekintézmény 1962-től már minden évszakban a családok rendelkezésére állt, és alapo­san ki is használták a lehe­tőséget. A község vezetői nem saj­nálták a befektetést, és 1970- ben, az igényeknek megfele­lően bővítették a létesítményt. Míg korábban húsz, ezután már harminc apróságot tud­tak elhelyezni. A gondoskodás azóta sem változott és a kicsinyek min­dent megkapnak, ami zavar­talan fejlődésükhöz kell. Nemrég áttértek az olajkály­háról a központi fűtésre, amit Mamák gyesen Könczöl hajosné, a bölcsőde vezetője, már csaknem két év­tizede dolgozik a posztján, így tapasztalhatta a szülők foko­zódó, majd erősen lanyhuló érdeklődését. Sokat töpreng a kialakult helyzeten. Összegyűj­tött adatokat, melyek szerint mostanában kevesebb gyer­mek születik a községben, mint néhány évvel ezelőtt, de az újszülöttek száma most is eléri évente a hatvan-hetve- net. A naplóban lapozgatva azt a rovatot böngésszük, mely­ben az édesanyák foglalkozá­sa szerepel Többségük a Te­lefongyárban és a Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetben dolgozik. Ez utóbbiak admi­nisztrátorok. könyvelők, egyi­kük pedig állatgondozó. A te­lefongyári asszonyok műsze­részek, betanított munkások, és néhányan ugyancsak ad­minisztrátorok. Egy fogorvos, egy pedagógus és két háztar­tásbeli is van az édesanyák között. A legfiatalabb, egy- esztendős babát éppen a hely- beP fogorvosnő hozta, akinek munkába állását a közérdek már nagyon sürgette. Az asszonyok többsége azon­ban igénybe veszi a gyermek, gondozási segélyt, s otthon marad három esztendőre. Fő­leg azok élnek a lehetőséggel, akik korábban is földmunká­val foglalkoztak, és ezt ott­hon a háztájiban folytatják. Tóris Sándor tanácselnök véleménye: — A környéken ez az egyet­len bölcsőde. Szívesen fel­veszünk más községekből is gyermekeket, erre korábban volt már példa. A védőnők környezettanulmányokat vé­geznek, felmérjük a helyzetet, és szociális szempontból in­dokolt esetekben gyesen lévő édesanyák is beírathatják gyermeküket. Nem gyermekmegőrző Könczöl Lajosné arról be­szél, hogy a bölcsőde több mint gyermekmegőrző. Sok édesanya ott szerzi meg a kor­szerű gondozáshoz szükséges ismereteket. Eleinte az is előfordul, hogy egyik-másik szülő nem olyan tisztán és jól ápoltan hozza a kisfiát vagy a kislányát, mint kellene, de a jó tanács és a figyelmeztetés mindig meg­hozza a várt hatást. Az édesanyák naponta meg­kapják a bölcsődei gondozó­nőktől azokat a szakszerű ta­nácsokat, melyekhez egyéb­ként jóval ritkábban jutná­nak. Könczöl Lajosnéval végig­járjuk a szobákat. Az ebéd már befejeződött, a gyerekek a délutáni alváshoz készülőd­nek. Sok kiságy üresen marad — egyelőre. Gál Judit *

Next

/
Oldalképek
Tartalom