Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

rVlOIMORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1983. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Befolyásos jak a politikai közhangulatot. Nen tűrik el a lazaságokat £ Befejeződtek járásunkban az elmúlt év munkáját ér- | megfelelő volt az érdekvéde- ^ tékelő közgyűlések az ipari szövetkezetekben. A vezc- lem, biztosították a sportolási, í tőségek természetesen az értékelésen kívül tájékoztatták tanulási lehetőségeket, kirán- ^ a tagokat és alkalmazottakat az idei feladatokról is. A dulásokat szerveztek. A szo- ^ Monori Építők Ipari Szövetkezetében tavaly két célki- cialista munkaverseny irányí- ^ tűzést szabtak meg: a járásban és Monoron a társadat- I tása Is rájuk hárult, s ha kel- í mi érdekeket is szolgáló kommunális beruházások meg- | lett, felhívták a figyelmet is a í valósítását, továbbá a gazdálkodás stabilizálódását, a | hiányosságokra, í nyereség növelését, a költségek csökkentését. | A minden részletre kiterje­dő beszámolóhoz sokan szól­tak hozzá A felhívás megér­tésre talált, a szocialista kol­lektívák 1 ezer 100 társadalmi munkaórát ajánlottak fel a vecsési iskola tornatermének építéséhez. Ez kellő garancia lehet az augusztus elsejei ha­táridő betartásában. Kiváló brigádok Megjutalmazták a verseny­mozgalomban kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó kollektívá­kat és egyéneket. A Petőfi Sándor és a József Attila bri­gád kiváló címet vehetett át. Hat aranykoszorús, több ezüst- és bronzkoszorús címet is át­adtak. Húszán a szövetkezet kiváló dolgozói lettek. Gér József Madeirázás, cakkozás Megszépíti a nyugdíjaséletet Cellér Nándor, a szövetke­zet elnöke örömmel számol­hatott be a mérlegzáró köz­gyűlésen arról, hogy megfelel­tek az elvárásoknak. Kiemel­kedő jelentőségű volt a ta­valy átadott vecsési Petőfi téri általános iskola 16 tanter­mes épületszárnya. A járási székhelyen a lakás- építési program keretében át­adták a Deák Ferenc utcai 26 lakást, s ezzel a főtér és környéke végleges arculatot kapott. Sokan kiléptek Fontos teendőjük volt ugyan­csak Monoron, a Pozsonyi úti 128 lakásos OTP-lakótelep előkészítési munkáinak befe­jezése, a 64 lakás alapozása. Ezt is befejezték az elmúlt esztendőben. A gazdasági célkitűzések kö­zött szerepelt a nyereség növe­lése, amelyet kis mértékben ugyan, de növelni tudtak. A saját termelés és az árbevé­tel viszont elmaradt a terve­zettől, s ennek egyik oka a nagyarányú fluktuáció volt. A bérfejlesztési tervet túltelje­sítették, csaknem 15 százalék­kal emelkedtek a fizetések. A monori építők komoly, politikai hangulatot is formá­ló feladatok, illetve beruházá­sok megoldására vállalkoznak hosszú esztendők óta. Az idén befejezik a vecsési Petőfi téri iskola második szárnyának építését, amelyben helyet kap majd a korszerű, minden igényt kielégítő tornaterem. A Pozsonyi úton, Monoron folytatódik a lakótelep épü­letszerkezetének folyamatos építése, a külső közművek el­ső ütemének megvalósítása, valamint egyéb szakipari jel­legű munkák. A jövőben jobban élnek majd a differenciálás lehető­ségeivel úgy a vezetőknél, mint a fizikai állománynál. A Kék fény legutóbbi adá­sában a televíziónézőknek már volt alkalmuk megismer­kedni Tóth Istvánnal, akinek bűnügyében a napokban hozott ítéletet a Monori Járásbírósá­gon dr. Katona Sándor és ta­nácsa. Kocsmából kocsmába Járásunk egyik községében — hogy pontosan hol, azt a sértett érdekében nem írjuk meg, hiszen neki az eseményt megélni is szörnyű lehetett — nem állt éppen példás család­apa hírében Tóth István, hi­szen köztudott volt, hogy erő­sen italozott. A 26 éves fiatal­ember egy ízben állt is már bíróság előtt, súlyos testi sér­tésért vonták felelősségre, büntetését azonban egy évre felfüggesztették. Targoncave­zetőként jól keresett, feleségé­vel és kisfiával nyugalomban, békességben élhetett volna, de azon a téli délutánon Tóth már olyasmire vetemedett, ami jó időre lehetetlenné te­szi, hogy családi életet éljen. Vasárnap már tudta, hogy Csak azokat részesítik bér­emelésben, akik mennyiségileg és minőségileg is kiemelkedőt nyújtanak. Nem tűrik el a la­zaságokat, a munkakerülést, noha a rendteremtés miatt sokan kiléptek. A jövedelmezőség emelke­dése érdekében, minden le­hetőséget megpróbálnak ki­használni. Támogatnák pél­dául a különböző szakágak­ban a szakcsoportok létreho­zását. Lehetőségük van arra, hogy Vecsésen és Monoron bekapcsolódjanak a lakossá­gi gázbekötesi munkákba. Az úgynevezett egyösszegű bérutalványok széles körű be­vezetését is kedvező lehető­ségnek találják. Ez azt jelen­ti, hogy a fizikaiak, a műsza­kiak, de esetleg az irodisták is elvállalhatnak kivitelezést, munkaidőn túl, elsősorban szombaton és vasárnap. Ez­által segítik a határidők be­tartását, s nem utolsósorban jól járnak ők is, hiszen ko­moly plusz jövedelemre tesz­nek szert. Garancia a határidőre Az iparitanuló-képzésben megyei szinten is elismerésre méltó eredmények születtek az elmúlt években. A mostani ok­tatási évben 122 fiatalt oktat­nak a korszerű bázison. A harmadévesek már önálló munkát vállalhatnak, élnek is ezzel a lehetőséggel, s általá­ban hűségesek munkahelyük­höz. A felsőbb szervektől egy­millió forint támogatást kap­tak az oktatóbázis felszerelt­ségének javítására. Az össze­get nagyobb részt most kí­vánják felhasználni, megvaló­sítják a kabinetrendszerű ok­tatást. Az elnök beszámolt a tár­sadalmi szervezetek és bizott­ságok tevékenységéről is. A szövetkezeti bizottság színvo­nalasan látta el feladatát, egészséges kislánya született. A kocsmában ünnepelte, fele­ségét sem aznap nem látogat­ta meg, sem a következő hét elején — a kocsmákat azonban sűrűn. Szabadságot vett. ki, „ünnepelt” a maga módján. Szerdán reggel óvodába vitte a kisfiát, aztán újra egy ven­déglőben kötött ki, ahol dél­tájban észrevette: elfogyott a pénze. Hazaindult, de nem­csak pénzt vett magához, ha­nem egy rugós kést is, s úgy ment vissza inni. Délután be­szólt érte az anyja: menni kellene a gyerekért az óvodá­ba. Tóth erre nem vállalko­zott, jól érezte magát, s volt már benne pálinka is, sör is, jócskán. Arra még emlékszik, hogy az anyjával beszélt — mondta a tárgyaláson —, de semmi többre nem. Csak a kórházban tért magához, szomjas volt, vizet kért. Pedig a közbeeső időben azért tör­tént valami, s a tanúk szerint Tóthnak alighanem megvolt a kellő „lélekjelenléte”. A sötétben, a rosszul világí­tott utcán hazafelé igyekezett egy fiatalasszony. Azt látta, hogy a kapualjból felé tart egy férfi — s már repült is egy erős lökéstől az árokba. Hallotta a rugós bicska csat- tanását, s érezte, hogy a tor­kára szorul egy kéz. Tóth megfenyegette: elvágja a tor­kát, ha nem hagyja magát, de a fiatalasszony kétségbeesett erővel igyekezett védekezni. Az utcán jártak-keltek az em­berek. Sötét volt, nem láthat­ták, mi történik, de a segély­kiáltásokat hallották, hiszen amikor Tóth levette a tenye­rét áldozata szájáról, vagy nem szorította éppen a torkát, a fiatalasszony kiabált. Két férfi szó nélkül elhaladt az árok mellett. Azután egy nő is. Majd megint két férfi jött. A nyaka vérzett A fiatalasszony két keze már csupa vér volt, igyekezett a kés pengéjét távoltartani a nyaki ütőerétől, hiszen érezte: már a nyaka is vérzik. Ami­kor újabb két férfi haladt el mellettük, s az egyik azt kér­dezte: mi van, játszotok? s to­Halkan zakatol az öreg „Sin­ger” varrógép a vecsési szak­maközi székház nyugdíjas­klubjának szobájában. A ta­nulók fiatal lányok, asszonyok Mondok Gyuláné minden moz­dulatát árgus szemekkel figye­lik, majd helyet cserélnek, s egyikük megpróbálkozik a gé­pi hímzés szakmai fogásaival. Eredményesen. Azt már Mondoknétól tu­dom, hogy a szakmaközi bi­zottság kérésére indított a nyugdíjasklub 6 hetes gépi hímző tanfolyamot. Igaz, je­lentkező alig tucatnyi akadt, de nem mindig a létszám ha­tározza meg a tartalmi mun­kát. Sőt, ezúttal éppen a ke­vés jelentkező miatt van több idő egy-egy „tanuló” részlete­seb felkészítésére. — Én valamikor üzemben tanultam a gépi hímzés tudo­mányát. Akkor még csak úgy­nevezett csónakos, ósdi gépek voltak, majd jöttek a Singe- rek, Adlerek. Ezekről hamar levettük a tűvezető talpakat, s mindjárt alkalmassá váltak a gépi hímzésekre, Hosszú ideig bedolgozóként otthon hajtot­tam a szíjáttételes masinákat. Sőt, igen sok szoknyára, kö­tényre, blúzra készítettem a madeirát, riselliőt, cakkozást, lapos hímzést. Ezeket még az 1940—50-es években is visel­ték a helybeli sváb asszonyok, piacozó paraszt nénik. Alsó­szoknyát, térítőt is hímeztem nekik. Akkor ez volt a kenye­rem. Nem szeretnénk, ha a gépi hímzés feledésbe merül­ne. Sőt, éppen a helyi lányok, asszonyok kérése volt, hogy indítsunk tanfolyamot. Meg aztán tudja, a nyugdíjaséve­ket is megszépíti, ha a gépi öl­vább mentek, úgy érezte, mindennek vége. Kétségbeesé­sében elengedte magát. Tóth, aki addigra már megerősza­kolta áldozatát, megijedt, azt hitte talán, hogy megfulladt, ö is lazított a szorításon, az asszony megmarkolta a kés­pengét — de ekkor már, vég­re, a tanakodó járókelőknek eszükbe jutott, hogy közelebb­ről is megnézzék a segélykiál­tások okát. Markos férfiak tá­volították el Tóth Istvánt, az összetört, több sebből vérző, s egyhónapos terhes fiatal nőt kocsival vitték orvoshoz. Négy és fél év Tóth Istvánt bűnösnek mondta ki a bíróság erőszakos közösülés bűntettében, s bör­tönben letöltendő négy év, hat hónap szabadságvesztésre ítél­te, négy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és védője enyhítésért fel­lebbezett. Az ügynek van azon­ban egy, az ítéleten túlmuta­tó tanulsága is. Az, hogy az esemény több mint fél óráig zajlott egy olyan utcán, amely a sötét délutáni órákban sem volt kihalt. S a környékbeliek, a járókelők — vártak! K.Zs. tögetés mesterségét mások is megtanulják tőlem — mondja a hímzőtanfolyam vezetője. Vincze Istvánná huszonéves fiatalasszony. A Vörös Októ­ber Férfiruhagyárból van gyermekszülési szabadságon, Ö az, aki a Singer ülésében Mondoknét felváltotta. Igaz, lassabban, de minőségét te­kintve már elfogadhatóan ma- deirázik, cakkoz. — Még egy kicsit nehezen áll rá a kezem. A gépi hímzés nehezebb a keresztszemes Rá­kóczi minták vagy matyó ró­zsák készítésénél, mert itt a tűvezető talp leszerelése miatt, jobban oda kell figyelni min­den öltésre. Meg egy kis fan­tázia is kell, az esetleges té­ves öltés a minta (helyeseb­ben a motívum) megtörése nélkül beépüljön, s ne tűnjön Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása, órarend szerint, 15.30 és 17 órától: az ifjúsági, a felnőtt népi tánccsoport és a clterazenekar próbája, 16-tól: a képzőművészeti gyermek-; 18-tól a nők; 18.30-tól: az if­júsági klub összejövetele. Az úttörőházban, 15-től: a bélyeg­szakkör foglalkozása és a kul- túrosok képzése. Monoron, 17-től: ismeretter­jesztő előadás a Volán 1/11. Gödöllői SC—Gyömrő 27-25 (17-14) Jól kezdett a gyömrői csa­pat, hiszen öt percig nem ka­pott gólt, viszont kettőt lőtt. Ezt követően zavar keletke­zett a védekezésben, amit az ellenfél sikeresen kihasznált. 6-4-re, 8-6-ra vezetett Gödöl­lő. 11-9-re azonban ismét Gyömrő vezetett, s úgy tűnt, a vendéglátók nem tudnak újítani. A volt válogatott Szabó István vezetésével mégis si­került rendezniük soraikat, s három gólos gödöllői vezetés­sel zárult a félidő. A Gyömrő kemény harcba kezdett 18-15 után, majd 20- 18 után kétszer is egyenlítet­tek. A játékvezetők ekkor kö­vették el legnagyobb hibáju­kat, mert Kiss Zs. teljesen sza­bályos gólját nem adták meg Sok lőtt és sok kapott gól még több kihagyott gyömrői helyzet. Ha csak a helyzetek felét belövik a gyömrőiek, gó­lokkal nyerik a mérkőzést. Egyelőre hadilábon állnak a fiúk a helyzetkihasználással, ami azért érthető, mert eddi? nem volt lehetőségük edzése­ken gyakorolni a lövéseket. A héten már ki tudnak menni n szabadba, s ez minden bizony- nyai az eredményességen is látszani fog. Góldobók: Szél Sz. (6). Kiss Zs. (6). Nagy J, (5). Szabó Im­re (4) Novák I., Erős J. 12—2) Jók: Veres G., Kiss Zs. fel senkinek. Hogy miért ta­nulom? A gyesen igen kevés a jövedelem ... A tanulók között szakmun­kás, könyvtáros, betanított dol­gozó egyaránt van. Bajnóczky Istvánná például még a gépet se tudta először hajtani, s lá­togatásunkkor már a riselliőt próbálgatta. Igaz, hogy zava­rát a csizma magas sarka csak fokozta, hiszen ezzel a lábbe­livel a varrógép hajtása igen nehézkes. Itt a tavasz a nyakunkon — mondjuk sokszor. Könnyebben lehet öltözködni. Talán a tan­folyam hallgatók, méginkább gyerekeik az április végi na­pokon vagy a májusi felvonu­láson már a maguk által ké­szített, hímzett blúzokban sé­tálnak majd. O. K. Vállalatnál, Családtervezés és népesedési politikánk cím­mel, 18-tól: a cigányklub ke- rekasztal-beszélgetése, meghí­vott vendég; Fehér Károlyné megbízott csoportvezető, 17- től: asztalitenisz-edzés (a sportszékházban), 18-tól: kis­motorvezetői tanfolyam. Vecscsen, 10-től 17-ig: bú­torkiállítás és -vásár, 17-től az A/48. galambászkör; 19-től: a honismereti kör foglalkozása. Gyömrő—Jászberény 25-21 (15-10). Változatos, izgalmas, de erősen közepes színvonalú mérkőzés volt. Az első félidőben 3-1-es jászberényi vezetés után vet­te át a kezdeményezést a Gyömrő. Biztos előnnyel zá­rult a félidő, ami még bizto­sabb lehetett volna, ha a Pest megyei csapat minden helyze­tét belövi. A második játékrészben úgy tűnt, fölényes gyömrői győze­lem születik. Helyette — 19-12-es vezetés után — hibát hibára halmoztak a játékosok — helyzetek sorát vétették el, a védőfal pedig átjáróházzá változott —, s 12 perccel a be­fejezés előtt már 20-20 volt az eredmény. Keménnyé, olykor durvává vált a találkozó. Szerencsére a gyömrőiek voltak a higgadtab­bak, s a szabálytalankodáso­kat gólokkal torolták meg, ami elég volt a győzelemhez. Az eredmény nem tükrözi a tudásbeli különbséget. Hihe­tetlen mennyiségben maradtak ki a tiszta helyzetek a gyöm­rőiek részéről, amit kis figye­lemmel el lehetett volna ke­rülni Figyelmeztető a jövőre nézve! GÖLDOBÖK: Kiss Z. (8), Novák I. (6), Szabó Imre, Kiss Zs. (3—3), Érsek T„ Veres G. (2—2). Szél Sz. (1). G. L. ISSN 0133—2S51 (Monori Hírlap) Asztali lámpák sorozatban A sülysáp! Táplóvölgye Tsz kapcsoló-szerelő üzemében kü­lönböző csillárokat, asztali lámpákat és egyéb világítástechni­kai berendezéseket szerelnek bérmunkában. A kép előterében Szvitek Istvánné egy tetszetős kivitelű asztali lámpát szerel össze Hancsovszki János felvétele A 17-es tárgyalóteremből Csattant a rugós bicska is A nap kulturális programja Segítségre várva Enyhíteni a gondjukon Betegen, sérülten élni nagyon nehéz, még akkor is, ha a családban biztos hátországot, közeli segítő­ket tud az ember. A já­rási székhelyen azonban jó néhányan vannak olyanok, akik a segítséget csak a ta­nács ügyintézőitől remél­hetik. A gyámügyi és szo­ciális főelőadók igyekez­nek is minden erejükkel a társadalomra szorulók gondjain enyhíteni, de eh­hez olykor nekik is külső segítséget kell kérniük. Ezúttal egy rokkant, mindkét lábát elveszíteni kényszerült édesanya, s kétszeri koponyaműtéten átesett fia gondozására ta­láltak megbízható szociális gondozót, aki lelkiismerete­sen teljesíti feladatát. De — tavaszi munkák ideje lévén — megoldatlan a 200 négyszögöles kert felásása. Pedig az abban megtermel­hető zöldségfélék segítenék a kevés jövedelemből élő kis család ellátását. Ha akadna szocialista brigád, olyan kollektíva, amely se­gítségükre sietne, kérjük, jelentkezzen a nagyközségi tanácsnál; Kardos Lajos- nénál, ahol a teendőket részletesebben megbeszél­hetik. Bízunk benne, hogy a ké­rés nem marad visszhang- talanül. Kézilabda — Gödöllő Kupa Kimaradtak a helyzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom