Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1983. MÁRCIUS 25.» PÉNTEK 3 TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról.) i» növekvő feszültségekről. Nemzetközi kapcsolataink kö­zül kiemelte azoknak a magas szintű tárgyalásoknak a jelen­tőségét, amelyeket a Szovjet­unióval és más testvéri szo­cialista országok politikai, ál­lami vezetőivel folytattunk. Végezetül megállapította: az Elnöki Tanács az országgyű­léstől kapott megbízatása alap­ján az alkotmányos előírások­nak megfelelően végezte fel­adatát. Az Elnöki Tanács beszámo­lóját a képviselők jóváhagyó­lag tudomásul vették. DR. SZILBEREKY JENŐ: HAZÁNKBAN MILLIÓK ÉLNEK BÉKÉBEN, BETARTJÁK, TISZTELIK A TÖRVÉNYEKET A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke bevezetőben kiemelte: Az évi, kereken 90 ezer bűnügy, 150 ezer vagyon- és családjo­gi, 20 ezer munkaügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére orszá­gunkban milliók élnek békes­ségben, tisztelik, megtartják a törvényeket, becsülettel vég­zik munkájukat. Az állampol­gárok döntő többsége tehát önként követi a jogszabályok előírásait. Ennek jó társadal­mi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete, s ki­fejezésre jut ez az emberek jogi tudatában is. A Legfel­sőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyo­zott, az ítélkezés során egysé­gesen érvényesül a törvényes­ség, a jogszabályokat társadal­mi céljainkkal összhangban értelmezik és alkalmazzák. Az új büntető törvénykönyv több mint három éve van hatály­ban. Ma már megállapíthat­juk:, a büntetőtörvény kellően szolgálja a társadalom védel­mét. A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgárok bizton­ságának egyik alapvető köve­telménye: az emberi élet és a testi épség hatékony büntető­jogi védelme. Az ilyen jellegű bűncselekmények száma évek óta azonos szinten mozog. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították ezek a cse­lekmények, melyeknek helyes jogi megítélése kérdéseiben a bíróságok ítélkezése egysé­gesebbé vált. Az utóbbi két évben is a va­gyon elleni bűncselekmények álltak számuknál fogva a bű­nözési statisztikában az első helyen. Bíróságaink fokozott büntetőjogi oltalomban ré­szesítik a köztulajdont. Dr. Szilbereky Jenő elmond­ta, hogy a közlekedési bűncse­lekmények az összbűnözés 13 százalékát jelentik. A közleke­dési fegyelmet súlyosan sér­tik az agresszív járművezetők, a közúti közlekedés jelenlegi helyzetében még a viszonylag kis mennyiségű szeszes ital folyasztása is súlyos közleke­dési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így bal­esetet okozó járművezetőkkel szemben a határozott felelős- I ségre vonás és a járművezetés- i tői való eltiltás. A beszámoló foglalkozott az állampolgárok egymás közötti jogvitáival, amelyeknek száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végre­hajtás és más eljárások továb­bi 150—200 ezer ügyet jelen­tenek a bíróságok számára. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mint más országokban. A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke emlékeztetett a gyermekel­helyezés kérdésében a múlt évben megjelent új irányel­vekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szü­lőnél kell elhelyezni, aki na­gyobb felelősséget tanúsított a házasságban a gyermek neve­lésében, gondozásában, ellá­tásában. A beszámoló foglal­kozott a fogyasztói érdekvé­delemmel, a szellemi alkotá­sok hasznosításával kapcsola­tos jogszabályokkal, valamint a gazdálkodó szervezetek kö­zötti szerződések tapasztala­taival, a vitás esetek bírósági gyakorlatával. A törvényesség egyik jelen­tős garanciájaként említette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfel­sőbb Bíróság elnöke a bírósá­gok bármely jogerős határo­zata ellen — a Legfelsőbb Bí­róság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határoza­tot törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Fi­gyelemre méltó, hogy a bíró­sági ügyek 75—80 százaléká­ban az ítéletek első fokon jog­erőre emelkednek. Végezetül a Legfelsőbb Bí­róság elnöke hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás olyan erő, amely hatékonyan védi, ala­kítja társadalmi viszonyain­kat, formálja az emberek tu­datát, társadalmunkban azon­ban számos állami és társadal­mi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a to­vábblépéshez, az egészséges közmorál, közgondolkodás kialakításához, továbbfej­lesztéséhez. arányban nem álló jövede­lemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztala­taira, a munkafegyelmi hely­zetre, a gazdálkodási fegye­lem erősítését szolgáló ítélke­zési gyakorlatra is. Beszámo­lója végén kiemelte: a törvé­— Az ügyészi tevékenység­nek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság —■ mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánkban szilárd a törvényesség. Az ál­lami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek meg­felelően biztosították a törvé­nyes rendelkezések betartá­sát, betartatását. A legfőbb ügyész szólt arról, hogy a bűnözés mértéke az utóbbi években emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi meg­oszlása alapvetően nem vál­tozik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladat. 1982- ben csaknem 140 000 közvá­das bűncselekmény vált is­mertté, s ez a megelőző évhez képest 3,3 százalékos növeke­dés. A bűnelkövetők száma ta­valy 77 174 volt. A bűnözés, okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos fel­adat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visz- szaszorítására irányuló össz­az alkoholisták kötelező gyógykezeléséről szóló tör­vényerejű rendeletre. ■Az alkohol sajnos tegnap is sokszor szóba került. Tagad­hatatlan — számok is bizo­nyítják —, milyen jelentős az összefüggés az alkoholizmus és a bűnözés között. És szinte elképesztő, hogy milyen mér­tékben igaz éz a fiatalkorú bűnözők esetében. Persze, és erről több képviselő is szólt, nem kizárólag a rendszeresen és határt nem ismerve alko­holizálok követhetnek el bűn­cselekményeket, különböző ki­hágásokat, szabálysértéseket. Azok is, akik csak esetenként isznak, de túl sokat. Ebbe a kategóriába tartozik sok olyan elítélt, aki ittas vezetés közben elkövetett, közlekedési bűn­cselekményért került bíróság elé. És ezek az esetek nem kevésbé súlyosak. Emberéle­tet is követelhetnek, s köve­teltek már eddig is, nemegy­szer. ’Mégis, gyakran olyan érzése ván az embernek, mintha a közvélemény bocsánatosabb bűnnek tartaná, ha valaki kissé kapatosán ül a volán mögé. Társaságban itt-ott még ili... is vállat rándítani, ha a konyakospoharat emelgető vendégről kiderül, neki kell hazahajtani a kocsiján: ugyan, egy-két kupica igazán nejn számít, ettől elhajtok én akár Mekkáig! Az ilyen ember ke­zéből vagy a poharat kell ki­venni az első korty előtt vagy a slusszkulcsot az utolsó korty után. De szigorúan. Könnyelműségre csábít az enyhe alkoholmámor. Hamis bátorságot kelt, állítja a szak­irodalom. De mi kelti azt a bátorságot, amelyről Turcsck Ferenc (Pest m. 8. vk.), az albertirsai Micsurin Tsz ága­zatvezetője mesélt? Megtörté­nik, mondja, hogy a szövetke­zettel állattartásra — például sertéshizlalásra — szerződést kötött személy a végelszámo­lásnál csak áll, mint Bálám szamara, mert a jószágot már eladta (nem a tsz-nek), a ki­adott tápot föletette. Így a közös gazdaságnak semmi se jár? Abban az esetben, ha ne­tán tsz-tag az illető, még ott van a jövedelme, amiből le lehet tiltani bírósági eljárás útján a szövetkezet járandó­ságának megfelelő összeget. De vannak ám olyan rafinált egyének is, akik tanyát vásá­rolva kijelentik, állattartásra rendezkednek be, egyéb kere­setük pedig nincs. Aztán a tápot föletetik, a disznót ide­gennek értékesítik, a tsz-nek meg marad a bírósági eljárás, de megtérülésről, ki tudja, mi­kor beszélhetünk, mivel nincs. letiltható jövedelem. Megoldás azért akad a jog­ban, nem kétséges. Am a sző-, vetkezetnek a hústermelést kell növelnie, nem a perek számát. Az ilyen esetek egyelőre el­enyésző arányban fordulnak elő, de mindenképpen káro­sak. Jó volna büntetésül szi­gorúbb intézkedéseket fogana­tosítani, hogy ez a fajta arány ne is emelkedjék. Mert ámíg nem elrettentő a csaló bünteté­se, marad a hamis bátorság, a közös vagyon fölözgetése. A közvélemény egyszer el­nézően mosolyog, másszor föl­hördül, enyhének találja a ki­szabott ítéletet. De ugyanaz-e mindig a közvélemény? Vagy tegyük föl úgy a kérdést: mi­lyen közvéleményről is van szó? Egy városról? Egy me­gyéről? Egy rétegről? Egy foglalkozási csoportról? A közvélemény százarcú. Eleget tenni neki roppant nehéz. Azt hiszem, ott van a lényeg, ahol dr. Antaljfy György egyetemi tanár (Csongrád megye 9. vk.) kereste felszólalásában: egyet­len bűnelkövetés se maradjon me torolatlanul, de a bűnös­ség iránti legkisebb kétely esetén se ítélhessen el senkit egyetlen bíróság sem. És eb­ben bízhatunk, mert az or­szágban rend és jogbiztonság uralkodik. Még akkor is, ha a bűncselekmények száma ész- lelhe.jen emelkedett, és re­kordot ért el a múlt esztendő­ben. De nem a bűnök gyako­risága, hanem milyensége az, ami befolyásolja a közbizton­ságot, ezáltal az országban uralkodó közhangulatot. Az egész társadalom megelőző szemléletén is múlik, miként alakul a jövőben ez a mutató. Bálint Ibolya társadalmi tevékenységnek és a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részle­tesen beszélt a bűnözés köz­vetlen és közvetett okai kö­zött továbbra is jelentős alko­holizmusról és a munkakerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi sza­bályozás kerek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus el­leni küzdelem mégsem hoz na­gyobb eredményeket, nem a jogszabályalkotásra, hanem a jogalkalmazás és a végrehaj­tás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élős­ködő életmód az elkövetett bűncselekmény és a szabály- sértés mellett a társadalomnak még számos területén okoz er­kölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddi­gieknél nagyobb figyelmet és hatékonyabb intézkedéseket igényel. A bűnözés megelőzése érde­kében a legsürgősebb felada­taink közé tartozik — mondot­ta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá tegyük, kiter­jesszük a foglalkozást azokkal, akik életkörülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e kö­vetelmények teljesítésére, , a nyomozás ügyészi felügyeleté­re különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. A nyo­mozások során a legnagyobb gondot a bűncselekmények el­követőinek felderítése okozza. Az utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma, ugyanakkor a fel­derített elkövetők száma csök­ken. 1982-ben 39 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az előző évihez képest tíz- százalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megálla­pította: az előző beszámoló óta ejtelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a ter­melés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység ja­vítása, a fogyasztók igényei­nek kielégítése és a hiányok kiküszöbölése. A rendelkezé­sek közötti esetleges , rések, hiányosságok. rendezetlensé­gek kihasználását meg kell akadályozni, s azt is, hogy egvesek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal nyesség követelményei a jö­vőben is azt igénylik a bűnül­döző és más jogalkalmazó szervektől, hogy az alkotmá­nyos rendet biztosítsuk, a bű­nözés és a jogsértések megelő­zése érdekében fellépjünk és erre mozgósítsuk az illetékes szerveket, az állampolgárokat. DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY: A MUNKAKERÜLŐ, D0L0GTALAN ÉLETMÓD ÉS AZ ALKOHOLIZMUS A BŰNÖZÉS KÉT FŐ OKA DR. FODOR ISTVÁN: MINDEN ESZKÖZZEL VÉDVE A BECSÜLETES MUNKA ÉRTÉKÉT Ügyészségeink, bíróságaink gyakorlata kellően tükrözi az Elnöki Tanácsnak a jogalkal­mazás jogpolitikai irányelvei­ről szóló határozatát. Ám gaz­dasági életünk állandó formá­lódása, valamint a társadalmi és az egyéni élet ritmusának felgyorsulása mellett csak ak­kor tudjuk megőrizni társa­dalmunk arculatának legalap­vetőbb vonásait, ha folyama­tosan elemezzük azt a környe­zetet, közeget, amelyben jog­rendünknek hatnia kell. A fővárost közvetlenül kö­rülvevő községek övezetének lélekszáma — a bevándorlás következtében — évente meg­közelítőleg 15 000-rel nő — mondotta a képviselő —, ám ezek a települések nincsenek felkészülve a lakosság ilyen nagy mértékű gyarapodására. Mind nagyobb az igény pél­dául az alkalmi munkák iránt. Konkrét esetekkel igazolható, hogy ma a fővárosban és kör­nyékén egy jó szakmunkás bé­rének három-négyszeresét is meg lehet keresni alkalmi munkával, önmagában ez nem okozna gondot, azonban az al­kalmi munkavállalók, a be­vándorlók egy része a magas keresetet arra használja fel, hogy, rendszertelen munkavég­zéssel teremtse meg — más­különben dologtalan — életé­nek alapvető szükségleteit. A képviselő egy — gazdasá­gunk strukturális átrendező­désével együttjáró — kedve­zőtlen folyamatról is szólt: A társadalom mind számotte­vőbb része a létfenntartáshoz szükséges javaknak bizonyos hányadát az állandó munkavi­szonyban eltöltött időn kívül szerzi meg. ÉPP ezért ma is aktuális a munka társadalmi hasznossága szerinti differen­ciált jövedelemelosztásra vo­natkozó politikai irányelvek INTERPELLÁCIÓK számon kérése; azért, hogy a tisztességes munka értéke sem, önmagához képest, sem más mércével mérve ne devalvá­lódhasson. Tanulságos az a tény is, hogy a múlt évben Pest me­gyében az összes közvádas bűntető perben elítéltek közül csupán tizenkét személyt von­tak felelősségre kizárólag do­logtalan életmódja miatt. Pe­dig valószínű, hogy a súlyo­sabb bűncselekmények egy ré­sze megelőzhető lenne, ha ko­rábban fény derülne az elkö­vetők életkörülményeire. Javasolta a képviselő: írják elő a munkáltatónak, hogy a dolgozó tartós,, igazolatlan tá­volmaradása — ezáltal a mun­kaviszony automatikus meg­szűnése — esetén értesítsék a tényleges helyzetet rögzíteni jogosult hatóságot. Ugyanis ma még gyakran fordul elő, hogy a tartalmában valótlan, ám formailag mégsem hamis személyi igazolvány védelme alatt a munkakerülők átcsúsz­nak a rendőri ellenőrzéseken. Talán az sem lenne haszonta­lan — hangoztatta a felszólaló —. ha meghatározott idő eltel­tével a hatóságok ily módon történő megtévesztése szabály­sértési eljárást vonna maga után. Orlovácz György (Tolna m., 8. vk.), a nagydorogi általános iskola tanára a művelődési mi­niszterhez interpellált, azt szor­galmazva, hogy állítsák visz- sza az általános iskola V. osz­tályába a félévi osztályozást. A bevezetés alatt álló új általá­nos iskolai nevelési és oktatá­si terv ugyanis lényegében megszüntette az alsó és felső tagozat közötti éles eltérést, s a tantárgyak ismeretanyaga törés nélkül bővül, indokolt tehát az értékelésben is visz- szaállítarü a folyamatosságot. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter válaszában elmondta, hogy a képviselői interpelláció jogosan mutat rá egy olyan részkérdésre, amely felhívja a figyelmet az értékelési és osz­tályozási rendszer hiányossá­gára. Elfogadva az interpellá­ció indokolását a miniszter ja­vasolta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984/85-ös tanévet, amikor bevezetik az új értékelési és osztályozási rendszert. Nem­csak az V. osztályban vannak ugyanis ehhez hasonló prob­lémák. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. Dr. Nagy Sándor (Somogy m., 1. vk.), az Állami Ifjúsági Bizottság titkára a lakásigény­lési lététek nagysága, vala­mint az ifjúsági takarékbetét lakásigénylési letétként törté­nő elfogadása tárgyában in­terpellált a pénzügyminiszter­hez, az építésügyi és városfej­lesztési miniszterhez és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökéhez. Hctényi István pénzügymi­niszter válaszában — a másik két „címzett” nevében is — el­mondta, hogy az 1983. január 1-én életbelépett új lakásügyi rendelkezések, jogszabályok alkalmazását körültekintően, alapos, gondos munkával vé­gezték és végzik a tanácsok. Számos újszerű lakásgazdál­kodási feladat került előtérbe, ilyen volt egyebek között a la­kásigénylési letétek összegének meghatározása, amelyben a kormány teljes önállóságot biz­tosított a tanácsoknak. Az igénylési letétekkel kapcsola­tos eljárásokat 333 tanácsren­deletben szabályozták, és az összegek megállapításánál a szociális szempontokat általá­ban messzemenően figyelem­be vették. Teljes összesítés még nem készült, s elképzelhető, hogy a rendeletek kisebb ré­szénél valóban az elvárhatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró, fiatal házasok­ra. A pénzügyminiszter el­mondta. hogy a kormány a kö­zeljövőben jelentést hallgat meg a lakásrendelet végrehaj­tásának eddigi tapasztalatai­ról, és ígéretet 'tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az in­terpellációban felvetett hely­zet részletes elemzésével. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a Parlament tavaszi íilésszaká — amelyen az elnö­ki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befe­jezte munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom