Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
1983. MÁRCIUS 25.» PÉNTEK 3 TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról.) i» növekvő feszültségekről. Nemzetközi kapcsolataink közül kiemelte azoknak a magas szintű tárgyalásoknak a jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országok politikai, állami vezetőivel folytattunk. Végezetül megállapította: az Elnöki Tanács az országgyűléstől kapott megbízatása alapján az alkotmányos előírásoknak megfelelően végezte feladatát. Az Elnöki Tanács beszámolóját a képviselők jóváhagyólag tudomásul vették. DR. SZILBEREKY JENŐ: HAZÁNKBAN MILLIÓK ÉLNEK BÉKÉBEN, BETARTJÁK, TISZTELIK A TÖRVÉNYEKET A Legfelsőbb Bíróság elnöke bevezetőben kiemelte: Az évi, kereken 90 ezer bűnügy, 150 ezer vagyon- és családjogi, 20 ezer munkaügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban milliók élnek békességben, tisztelik, megtartják a törvényeket, becsülettel végzik munkájukat. Az állampolgárok döntő többsége tehát önként követi a jogszabályok előírásait. Ennek jó társadalmi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete, s kifejezésre jut ez az emberek jogi tudatában is. A Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyozott, az ítélkezés során egységesen érvényesül a törvényesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezik és alkalmazzák. Az új büntető törvénykönyv több mint három éve van hatályban. Ma már megállapíthatjuk:, a büntetőtörvény kellően szolgálja a társadalom védelmét. A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgárok biztonságának egyik alapvető követelménye: az emberi élet és a testi épség hatékony büntetőjogi védelme. Az ilyen jellegű bűncselekmények száma évek óta azonos szinten mozog. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították ezek a cselekmények, melyeknek helyes jogi megítélése kérdéseiben a bíróságok ítélkezése egységesebbé vált. Az utóbbi két évben is a vagyon elleni bűncselekmények álltak számuknál fogva a bűnözési statisztikában az első helyen. Bíróságaink fokozott büntetőjogi oltalomban részesítik a köztulajdont. Dr. Szilbereky Jenő elmondta, hogy a közlekedési bűncselekmények az összbűnözés 13 százalékát jelentik. A közlekedési fegyelmet súlyosan sértik az agresszív járművezetők, a közúti közlekedés jelenlegi helyzetében még a viszonylag kis mennyiségű szeszes ital folyasztása is súlyos közlekedési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így balesetet okozó járművezetőkkel szemben a határozott felelős- I ségre vonás és a járművezetés- i tői való eltiltás. A beszámoló foglalkozott az állampolgárok egymás közötti jogvitáival, amelyeknek száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végrehajtás és más eljárások további 150—200 ezer ügyet jelentenek a bíróságok számára. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mint más országokban. A Legfelsőbb Bíróság elnöke emlékeztetett a gyermekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelent új irányelvekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb felelősséget tanúsított a házasságban a gyermek nevelésében, gondozásában, ellátásában. A beszámoló foglalkozott a fogyasztói érdekvédelemmel, a szellemi alkotások hasznosításával kapcsolatos jogszabályokkal, valamint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések tapasztalataival, a vitás esetek bírósági gyakorlatával. A törvényesség egyik jelentős garanciájaként említette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jogerős határozata ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emelkednek. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás olyan erő, amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emberek tudatát, társadalmunkban azonban számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál, közgondolkodás kialakításához, továbbfejlesztéséhez. arányban nem álló jövedelemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztalataira, a munkafegyelmi helyzetre, a gazdálkodási fegyelem erősítését szolgáló ítélkezési gyakorlatra is. Beszámolója végén kiemelte: a törvé— Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság —■ mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánkban szilárd a törvényesség. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek megfelelően biztosították a törvényes rendelkezések betartását, betartatását. A legfőbb ügyész szólt arról, hogy a bűnözés mértéke az utóbbi években emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladat. 1982- ben csaknem 140 000 közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,3 százalékos növekedés. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés, okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visz- szaszorítására irányuló összaz alkoholisták kötelező gyógykezeléséről szóló törvényerejű rendeletre. ■Az alkohol sajnos tegnap is sokszor szóba került. Tagadhatatlan — számok is bizonyítják —, milyen jelentős az összefüggés az alkoholizmus és a bűnözés között. És szinte elképesztő, hogy milyen mértékben igaz éz a fiatalkorú bűnözők esetében. Persze, és erről több képviselő is szólt, nem kizárólag a rendszeresen és határt nem ismerve alkoholizálok követhetnek el bűncselekményeket, különböző kihágásokat, szabálysértéseket. Azok is, akik csak esetenként isznak, de túl sokat. Ebbe a kategóriába tartozik sok olyan elítélt, aki ittas vezetés közben elkövetett, közlekedési bűncselekményért került bíróság elé. És ezek az esetek nem kevésbé súlyosak. Emberéletet is követelhetnek, s követeltek már eddig is, nemegyszer. ’Mégis, gyakran olyan érzése ván az embernek, mintha a közvélemény bocsánatosabb bűnnek tartaná, ha valaki kissé kapatosán ül a volán mögé. Társaságban itt-ott még ili... is vállat rándítani, ha a konyakospoharat emelgető vendégről kiderül, neki kell hazahajtani a kocsiján: ugyan, egy-két kupica igazán nejn számít, ettől elhajtok én akár Mekkáig! Az ilyen ember kezéből vagy a poharat kell kivenni az első korty előtt vagy a slusszkulcsot az utolsó korty után. De szigorúan. Könnyelműségre csábít az enyhe alkoholmámor. Hamis bátorságot kelt, állítja a szakirodalom. De mi kelti azt a bátorságot, amelyről Turcsck Ferenc (Pest m. 8. vk.), az albertirsai Micsurin Tsz ágazatvezetője mesélt? Megtörténik, mondja, hogy a szövetkezettel állattartásra — például sertéshizlalásra — szerződést kötött személy a végelszámolásnál csak áll, mint Bálám szamara, mert a jószágot már eladta (nem a tsz-nek), a kiadott tápot föletette. Így a közös gazdaságnak semmi se jár? Abban az esetben, ha netán tsz-tag az illető, még ott van a jövedelme, amiből le lehet tiltani bírósági eljárás útján a szövetkezet járandóságának megfelelő összeget. De vannak ám olyan rafinált egyének is, akik tanyát vásárolva kijelentik, állattartásra rendezkednek be, egyéb keresetük pedig nincs. Aztán a tápot föletetik, a disznót idegennek értékesítik, a tsz-nek meg marad a bírósági eljárás, de megtérülésről, ki tudja, mikor beszélhetünk, mivel nincs. letiltható jövedelem. Megoldás azért akad a jogban, nem kétséges. Am a sző-, vetkezetnek a hústermelést kell növelnie, nem a perek számát. Az ilyen esetek egyelőre elenyésző arányban fordulnak elő, de mindenképpen károsak. Jó volna büntetésül szigorúbb intézkedéseket foganatosítani, hogy ez a fajta arány ne is emelkedjék. Mert ámíg nem elrettentő a csaló büntetése, marad a hamis bátorság, a közös vagyon fölözgetése. A közvélemény egyszer elnézően mosolyog, másszor fölhördül, enyhének találja a kiszabott ítéletet. De ugyanaz-e mindig a közvélemény? Vagy tegyük föl úgy a kérdést: milyen közvéleményről is van szó? Egy városról? Egy megyéről? Egy rétegről? Egy foglalkozási csoportról? A közvélemény százarcú. Eleget tenni neki roppant nehéz. Azt hiszem, ott van a lényeg, ahol dr. Antaljfy György egyetemi tanár (Csongrád megye 9. vk.) kereste felszólalásában: egyetlen bűnelkövetés se maradjon me torolatlanul, de a bűnösség iránti legkisebb kétely esetén se ítélhessen el senkit egyetlen bíróság sem. És ebben bízhatunk, mert az országban rend és jogbiztonság uralkodik. Még akkor is, ha a bűncselekmények száma ész- lelhe.jen emelkedett, és rekordot ért el a múlt esztendőben. De nem a bűnök gyakorisága, hanem milyensége az, ami befolyásolja a közbiztonságot, ezáltal az országban uralkodó közhangulatot. Az egész társadalom megelőző szemléletén is múlik, miként alakul a jövőben ez a mutató. Bálint Ibolya társadalmi tevékenységnek és a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részletesen beszélt a bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős alkoholizmusról és a munkakerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás kerek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jogszabályalkotásra, hanem a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élősködő életmód az elkövetett bűncselekmény és a szabály- sértés mellett a társadalomnak még számos területén okoz erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddigieknél nagyobb figyelmet és hatékonyabb intézkedéseket igényel. A bűnözés megelőzése érdekében a legsürgősebb feladataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá tegyük, kiterjesszük a foglalkozást azokkal, akik életkörülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e követelmények teljesítésére, , a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. A nyomozások során a legnagyobb gondot a bűncselekmények elkövetőinek felderítése okozza. Az utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor a felderített elkövetők száma csökken. 1982-ben 39 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az előző évihez képest tíz- százalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megállapította: az előző beszámoló óta ejtelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása, a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányok kiküszöbölése. A rendelkezések közötti esetleges , rések, hiányosságok. rendezetlenségek kihasználását meg kell akadályozni, s azt is, hogy egvesek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal nyesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkalmazó szervektől, hogy az alkotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése érdekében fellépjünk és erre mozgósítsuk az illetékes szerveket, az állampolgárokat. DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY: A MUNKAKERÜLŐ, D0L0GTALAN ÉLETMÓD ÉS AZ ALKOHOLIZMUS A BŰNÖZÉS KÉT FŐ OKA DR. FODOR ISTVÁN: MINDEN ESZKÖZZEL VÉDVE A BECSÜLETES MUNKA ÉRTÉKÉT Ügyészségeink, bíróságaink gyakorlata kellően tükrözi az Elnöki Tanácsnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló határozatát. Ám gazdasági életünk állandó formálódása, valamint a társadalmi és az egyéni élet ritmusának felgyorsulása mellett csak akkor tudjuk megőrizni társadalmunk arculatának legalapvetőbb vonásait, ha folyamatosan elemezzük azt a környezetet, közeget, amelyben jogrendünknek hatnia kell. A fővárost közvetlenül körülvevő községek övezetének lélekszáma — a bevándorlás következtében — évente megközelítőleg 15 000-rel nő — mondotta a képviselő —, ám ezek a települések nincsenek felkészülve a lakosság ilyen nagy mértékű gyarapodására. Mind nagyobb az igény például az alkalmi munkák iránt. Konkrét esetekkel igazolható, hogy ma a fővárosban és környékén egy jó szakmunkás bérének három-négyszeresét is meg lehet keresni alkalmi munkával, önmagában ez nem okozna gondot, azonban az alkalmi munkavállalók, a bevándorlók egy része a magas keresetet arra használja fel, hogy, rendszertelen munkavégzéssel teremtse meg — máskülönben dologtalan — életének alapvető szükségleteit. A képviselő egy — gazdaságunk strukturális átrendeződésével együttjáró — kedvezőtlen folyamatról is szólt: A társadalom mind számottevőbb része a létfenntartáshoz szükséges javaknak bizonyos hányadát az állandó munkaviszonyban eltöltött időn kívül szerzi meg. ÉPP ezért ma is aktuális a munka társadalmi hasznossága szerinti differenciált jövedelemelosztásra vonatkozó politikai irányelvek INTERPELLÁCIÓK számon kérése; azért, hogy a tisztességes munka értéke sem, önmagához képest, sem más mércével mérve ne devalválódhasson. Tanulságos az a tény is, hogy a múlt évben Pest megyében az összes közvádas bűntető perben elítéltek közül csupán tizenkét személyt vontak felelősségre kizárólag dologtalan életmódja miatt. Pedig valószínű, hogy a súlyosabb bűncselekmények egy része megelőzhető lenne, ha korábban fény derülne az elkövetők életkörülményeire. Javasolta a képviselő: írják elő a munkáltatónak, hogy a dolgozó tartós,, igazolatlan távolmaradása — ezáltal a munkaviszony automatikus megszűnése — esetén értesítsék a tényleges helyzetet rögzíteni jogosult hatóságot. Ugyanis ma még gyakran fordul elő, hogy a tartalmában valótlan, ám formailag mégsem hamis személyi igazolvány védelme alatt a munkakerülők átcsúsznak a rendőri ellenőrzéseken. Talán az sem lenne haszontalan — hangoztatta a felszólaló —. ha meghatározott idő elteltével a hatóságok ily módon történő megtévesztése szabálysértési eljárást vonna maga után. Orlovácz György (Tolna m., 8. vk.), a nagydorogi általános iskola tanára a művelődési miniszterhez interpellált, azt szorgalmazva, hogy állítsák visz- sza az általános iskola V. osztályába a félévi osztályozást. A bevezetés alatt álló új általános iskolai nevelési és oktatási terv ugyanis lényegében megszüntette az alsó és felső tagozat közötti éles eltérést, s a tantárgyak ismeretanyaga törés nélkül bővül, indokolt tehát az értékelésben is visz- szaállítarü a folyamatosságot. Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszában elmondta, hogy a képviselői interpelláció jogosan mutat rá egy olyan részkérdésre, amely felhívja a figyelmet az értékelési és osztályozási rendszer hiányosságára. Elfogadva az interpelláció indokolását a miniszter javasolta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984/85-ös tanévet, amikor bevezetik az új értékelési és osztályozási rendszert. Nemcsak az V. osztályban vannak ugyanis ehhez hasonló problémák. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Dr. Nagy Sándor (Somogy m., 1. vk.), az Állami Ifjúsági Bizottság titkára a lakásigénylési lététek nagysága, valamint az ifjúsági takarékbetét lakásigénylési letétként történő elfogadása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökéhez. Hctényi István pénzügyminiszter válaszában — a másik két „címzett” nevében is — elmondta, hogy az 1983. január 1-én életbelépett új lakásügyi rendelkezések, jogszabályok alkalmazását körültekintően, alapos, gondos munkával végezték és végzik a tanácsok. Számos újszerű lakásgazdálkodási feladat került előtérbe, ilyen volt egyebek között a lakásigénylési letétek összegének meghatározása, amelyben a kormány teljes önállóságot biztosított a tanácsoknak. Az igénylési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 333 tanácsrendeletben szabályozták, és az összegek megállapításánál a szociális szempontokat általában messzemenően figyelembe vették. Teljes összesítés még nem készült, s elképzelhető, hogy a rendeletek kisebb részénél valóban az elvárhatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró, fiatal házasokra. A pénzügyminiszter elmondta. hogy a kormány a közeljövőben jelentést hallgat meg a lakásrendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és ígéretet 'tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az interpellációban felvetett helyzet részletes elemzésével. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a Parlament tavaszi íilésszaká — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját.
