Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
6 ’xMiap 1983. MÁRCIUS 23., SZERDA A terhes nő keresete könnyebb munkakörben Mikor kérheti új járandóság megállapítását a nyugdíjas? e A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nő átlagkeresetéről. arrn~ "" 1 V 'i 1 1IZ NAP . I Rendeletéiből! A lakásépítés és lákásmeg- szűnési statisztikai nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről az Építésügyi Értesítő 5. számában jelent meg a 3/1983. ÉVM.-KSH. sz. együttes közlemény. Ugyanitt jelentek meg a lakóépületek indokolatlan lebontásának megelőzéséhez kiadott irányelvek. A magánkereskedői igazolvány kiadásáról a Kereskedelmi Értesítő 3. számában jelent meg állásfoglalás. A balatoni üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról a 4/1983. ÉVM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 8. száma tartalmazza. A polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásáról a belügyminiszter 3/1983. (III. 16.) BM. számú rendeletét a Magyar Közlöny 10. számában találják meg az érdekeltek. Többletlakás Mi történik, ha két, önálló lakással rendelkező, Idős ember összeházasodik? Ha például egyikük szövetkezeti, társasházi lakással, családi házzal (tehát saját tulajdonú ingatlannal) rendelkezik, a másikuk tanácsi bérlakásban lakik? Idősebb korban óriási problémát jelenthet a hátország feladása. Mi lesz, ha a sokáig magányosan élő mégsem tud alkalmazkodni a másikhoz? Ezzel mindenképpen számolni kell. És hasznos ismerni a jogszabályok nyújtotta türelmi időt. Nézzük az alaprendelkezést! Egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi lakást bérelhet. Tehát ha a házasságra lépők mindegyikének bérlakása van, az egyik bérlemény többletlakásnak számít. Nekik kell eldönteniük, .melyiket kívánják megtartani. A másik lakást egy éven belül el kell hagyniuk. A két lakást egy lakásra cserélhetik, vagy a lakásokat felajánlhatják a tanácsnak azzal az igénnyel, hogy a kettő helyett egyet kapjanak. (Ilyenkor nem kell a hosszan várakozók közé beállni.) Az egyik lakásról lemondhat a házaspár úgy is, hogy azt a tanácsnak visszaadja. Ebben az esetben anyagi térítést kapnak. Lemondhatnak valamely közeli hozzáEgyik olvasónk arról panaszkodott, hogy terhessége miatt ideiglenesen más munkakörbe helyezték, ahol rövidebb a munkaidő, de ezáltal keresete is kevesebb lett. Sérelmezheti-e ezt, kérdezi tőlünk. Olvasónk munkáltatójának vállalata annak az előírásnak eleget tett, hogy a terhes nőt nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, amely a saját vagy a születendő gyermek egészségét veszélyezteti. Téved viszont az a munkáltató, ha az említett rendelkezést úgy értelmezi, hogy az idős korban tartozó javára is a lakásukról. Ezeket felsorolja a jogszabály. Elsősorban az egyenesági rokonok jönnek számításba: a vérszerinti, az örök- befogadott, mostoha és a nevelt gyermekek. Folytathatja a lakás bérleti jogát az a testvér is, aki a bérlővel legalább hat hónapja — állandó jelleggel —, együtt lakott. A házastársaknak nem kell azonnal, a házasságkötéskor lemondani valamelyik lakásukról. Egy év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy lakva ismerjék meg egymást. Van még egy — kevesek által ismert — lehetőség is. A lakásügyi hatóság egyszeri alkalommal meghosszabbíthatja ezt az évet még egy évvel. A lakásügyi hatóság az egy év elteltével a többletlakást igénybe veszi. Sajnos, többször előfordul, hogy a lakásügyi hatóságok az igénybe vétel alkalmával nem fizetik ki a pénzbeli térítést. Pedig azt a jogszabály — a lakásra megállapítható lakáshasználatba vételi díjnak megfelelő összegben — előírja. Mi a helyzet akkor, ha a házasulandóknak saját tulajdonú lakásuk van? Egy családnak, házaspárnak egy lakóingatlana lehet, tehát az egyikre elidegenítési kötelezettség áll fenn. Dr. K. É. ideiglenes áthelyezés csak azokra a munkakörökre kötelező, melyekben általában nem lehet terhes nőket foglalkoztatni. Ugyanis, ha az orvosi vélemény alapján a terhes nő által betöltött munkakör károssá válik vagy válhat, akkor attól függetlenül, hogy abban a munkakörben terhes nő foglalkoztatható-e vagy sem, a dolgozó nőt át kell helyezni. Olvasónk esetében azért vált károssá a korábbi munkakörben való foglalkoztatás, mert ott változó munkahellyel és változó munkaidőben foglalkoztatták. Ennek következtében neki többször kellett egyik munkahelyről a másikra utaznia, és ezt az orvosi vélemény károsnak minősítette. A munkáltató az orvosi javaslatot figyelembe vette, a dolgozó nőt Nagy István nyugdíjas, isa- szegi olvasónk telefonon jelentkezett, és elmondta, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos rendeleteket sem úgy fogalmazták, hogy azt én, mint egyszerű munkás megértsem. Kéri, adjunk tanácsot, milyen feltételekkel lehet újbóli nyugdíjmegállapítást kérni. Elmondta, hogy 1975-től 1981-ig minden évben, mint nyugdíjas, évi 1260 órát dolgozott. A múlt évben azonban már nem dolgozhatott, mert szeme megromlott, és meg is műtötték. Jelenleg sem tud munkát vállalni, mivel látása rosszabbodott. Ahhoz, hogy olvasónknak teljes tájékoztatót adhassunk, tudni kellene, hogy az utolsó három év alatt mennyi volta keresete. Ugyanis az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas, ha nyugdíjának a megállapítása után szolgálati időt szerzett, és ez alatt legalább 36 hónapig keresete van, kérheti, hogy nyugdíját az utolsó 36 havi keresete alapulvételével, újból állapítsák meg. E 36 havi kereset számításánál a szolgálati időnek arra a tartamára kapott keresetet is figyelemállandó munkahelyre osztotta be, még pedig rövidebb munkaidejű munkakörbe. Az első hónapban kapott keresete, átlagjövedelme azonban meglepetésére kevesebb volt, mint korábban. Hivatalos állásfoglalás szerint, a terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nő az előző átlagkeresetére akkor is jogosult, ha rövidebb munkaidejű munkakörbe helyezik. Hasonló problémája volt egy másik olvasónknak is, akit terhessége miatt éjszakai beosztással járó munkakörből helyeztek át más munkakörbe. Az ő átlagkeresete sem lehet kevesebb a korábbinál. Mindkét olvasónknak azt tanácsoljuk, próbálják meg először peren kívül megoldani a kérdést, és ha ez nefm sikerül, akkor forduljanak panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. be kell venni, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították. Az újbóli megállapításnál a nyugdíj mértéke (százaléka) szempontjából a korábbi nyugdíjnál figyelembe vett szolgálati időt (nyugdíjra jogosító időt) és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időnek azt a részét lehet figyelembe venni, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt vagy a nyugdíjat korlátozott összegben folyósították. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas, ha a nyugdíjazása után szolgálati időt szerzett, de ez alatt nincs 36 havi keresete, vagy van ugyan, de ennek átlaga, alacsonyabb annál, aminek alapján a nyugdíját megállapították, a nyugdij összegének az átlagkereset változtatása nélküli módosítását kérheti a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő figyelembevételével. Ebből a szempontból nem lehet azonban figyelembe venni a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították. Dr. M. J. 0 Milyen esetben módosítható a nyugdíj a nyugdíjazás utáni kereset, illetve szolgálati idő alapján? Tízéves a hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégium Jól érvényesült a közérdek Jubileumi ülést tartott a napokban a megyei hatósági és igazgatáskor- 2 szerűsítési kollégium, amelyen a kollégium tagjain kívül részt vettek: dr. 6 Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Zalka Károly, a megyei tanács é jogi és ügyrendi bizottságának elnöke, Kerek László, az MSZMP Pest 2 megyei Bizottság adminisztratív és közigazgatási osztályának munkatársa, ^ Horsik József, a Közalkalmazottak Szakszervezete MB-titkára, dr. Fogd ^ Mihály, a HNF megyei elnökségének képviseletében, továbbá az alapító ta- á gok közül dr. Ágoston Zoltán, dr. Lakatos József és Győré Pál. MEGEMLÉKEZÉST az elmúlt egy évtizedről Arany István, a kollégium elnöke tartott. Visszatekintett a 60-as évek végére, a 70-es évek elejére, amikor a közigazgatási reform a hatósági munkában is jelentős változásokat hozott. Párt- és kormányhatározatok nyomán egyre szélesedett a helyi önállóság a hatósági ügyek intézése fokozatosan ott történt, ahol azok jelentkeztek. A megyei vezetés, a végrehajtó bizottság az egész tanácsigazgatásban jelentkező többletteher és minőségi folyamat korszerűbb ellátása céljából hozta létre 1973-ban a sokoldalúan képzett szakemberekből álló hatósági kollégiumot, amely kezdetben a vb-titkár társadalmi szerveként az ügyintézés általános elvi kérdéseivel foglalkozott. Évi 4-5 alkalommal tartott ülésein és különböző vizsgálataiban más szervek képviselői is részt vettek. Működése — amelyet a meginduláskor nem mindenütt fogadtak egyértelmű lelkesedéssel — a szakemberek körében egyre nagyobb elismerést aratott. A merész és megalapozott javaslatok elemző vizsgálatai, s azok publikálása egyértelműen igazolta a megye végrehajtó bizottságának előrelátó, helyes döntését. Az Állam és Igazgatásban dr. Bihari Ottó állami díjas jogászprofesz- szor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kollégium működésének tanulságait abban összegezte, hogy nemcsak a megyei vb-titkár szerteágazó munkájához nyújt nélkülözhetetlen segítséget, hanem az egész tanácsi ügyintézés, a korszerűsítés és egyszerűsítés követendő gyakorlatára jótékony hatást gyakorol. Ajánlatos munkamódszernek jelölte meg, mert sokrétű, s nagyon változatos feladatokat oldott meg. A kollégium munkájához, annak javításához, módszereinek korszerűsítéséhez nagy segítséget nyújtottak az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem államigazgatási és államjogi tanszékének vezetői, tanárai, akikkel a közös kutatómunka, majd az ezt követő viták mindenben igazolták a megyei vezetés döntésének helyességét. E gyümölcsöző együttműködés hozzájárult ahhoz, hogy — közös kiadványként — megjelenhettek a Köz- igazgatási döntés és városfejlesztés, valamint a Pest megyei tanácsok együttműködése a tanácsi és nem tanácsi szervezetekkel az urbanizációs fejlődés szolgálatában c. kiadványok, amelyek nemcsak országhatáron belül, hanem azon túl is sikert arattak. Ma már egyre parancsolóbb szükség- szerűség, hogy a tanácsi munkához társakat keressünk, partnereink legyenek. Ez a felismerés vezette a kollégiumot abban, hogy részt vett a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálataiban, s együttműködik a megyében tevékenykedő társadalmi szervekkel és mozgalmakkal a jogpropaganda összehangolásában, az állampolgári vélemények felkutatásában, s egyéb területeken, alapvetően azzal a céllal, hogy a tanácsi szervek és vezetőik ismerjék meg, dolgozzák fel, s hasznosítsák a lakossági tapasztalatokat. A KÖTETLEN beszélgetések különböző jól bevált fórumokon; a kérdőíves közvéleménykutatás összehangolt elemzései széles lehetőséget biztosítottak a települések gondjainak megismerésére. A kollégium következetesen képviselte ezeket az állásfoglalásokat, s munkájában a sikerek forrása, a közérdek helyes érvényesítése volt a legfőbb cél. Ez a tudatos munkamódszer tette lehetővé, hogy a megyében folyó hatósági munka — a gondok és nehézségek ellenére — színvonalában egyre javult. A jogpropaganda összehangolása, amelyet a kollégium társadalmi munkában lát el, nemcsak új feladat, hanem egyben a lakossági tájékoztatás korszerűsített változata, amelyet még tovább lehet finomítani. Az elmondottakkal, a vizsgálati módszerekkel, a tanácsi munkában történt változásokkal foglalkoztak a hozzászólók is; dr. Zalka Károly, dr. Ágoston Zoltán, dr. Lakatos József, Wächter Roland, dr. Vgróczky Mária. A 15611982. (XI. 10.) megyei vb-határozat, amelyben a végrehajtó bizottság elismerően nyilatkozott a kollégium eddigi tevékenységéről, értékes bizonyítéka a végzett munkának. Dr. Mondok Pál elismerően szólt a kollégium egy évtizedes munkájáról. Rövid áttekintést adott az igazgatási munka területén a megyében megoldandó feladatokról, s hangsúlyozta, hogy különösen a földigazgatásban és az építéshatósági munkában akadnak olyan tennivalók, amelyek körültekintő, gyors és hatékony elvégzése nemcsak igazgatási feladat, hanem elsőrangú politikai és társadalmi igény. A TOVÁBBIAKBAN a kollégium dr. Kiss Györgynek, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának helyettes vezetőjének előterjesztésében megvitatta az Alkotó Ifjúság pályázat feltételeit, a kidolgozásra javasolt dolgozatok címeit. Az írásos előterjesztés nagy körültekintéssel készült. Tartalmazza a pályázati tudnivalókat; öt kategóriában, 30 különböző tárgykörben biztosítja a részvétel lehetőségét ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Emelkedett a fogási átlag « Az elmúlt esztendő — bár összességében sok tekin- í tetben eredményes volt —, nem telt el anélkül, hogy ki- / sebb-nagyobb gondok ne nehezítették volna a MOHOSZ 2 Pest megyei intéző bizottságának munkáját. Hogy csak a legfrissebbet említsük: az elmúlt hónapokban nagy ^ port vert fel az a kérés — hangsúlyozzuk: kérés —, ame- lyet sokan rosszul értelmeztek, s emiatt több egycsület- ^ ben alig csituló viták voltak. Nevezetesen a Budapest- '/, ről a megyébé irányított tagok sorsáról van szó. Hogy £ miként is oldódott meg ez a kérdés, s milyen eredmé- } nyékről adhat számot az IB, erről beszélgettünk Miseta 2 Jánossal, az intéző bizottság titkárával. A horgászokat természetesen elsősorban a halfogás érdekli. Mit mutat a tavalyi megyei mérleg? — Az elmúlt évben szerencsére többnyire kedvezett az időjárás. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az egy főre jutó fogás most is valamelyest nagyobb, mint az országos átlag, s meghaladja a 22 kiló 60 dekát. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy eredményes az a tervszerű telepítési program, amelyet minden esztendőben az egyesületek és az IB egyeztetve kidolgoz. Ha a kifogott hal összmennyiségét nézzük, még nagyobb az eltérés a tavalyelőttihez képest: amíg 1981-ben a megyében összesen 341 tonna akadt horogra, addig a múlt évben már 439 tonna! — Ha már a halasításról beszéltünk, kérem, részletesebben is értékelje a tavalyi tényeket. — Az elmúlt évben mintegy 16 millió forintot költöttünk telepítésre szűkebb pátriánkban. Statisztikánk szerint — ebben kilencféle halat vettünk figyelembe — ezzel szemben a horgászok zsákmánya több mint 23 millió forint értékű volt. A legnagyobb arányú a ponty fogása — 14 millió forint —, harcsából több mint 1 millió, süllőből csaknem 2 millió forintnyi akadt horogra 1982-ben. Ellenőrzés — Melyik egyesületekben a legnagyobb a fogási átlag? — Ezúttal valóban kiemelkedő eredményekről kaptunk értesítést. A Sasad Tsz vízén tanyázó közösség tagjai például egyébként 75 kilónyi halat vittek haza. a Rákosmenti HE tagjai pedig 42 kilót. A tények azt mutatják, hogy ott magasak az átlagok, ahol tervszerű és megalapozott a telepítés, s emellett szervezett az ellenőrzés is. — Tavaly több helyen nagy vihart kavart, hogy elég drágán adták a termelők a telepítésre szánt halat. Mit mutatnak a beérkezett jelentések? — Valóban nagy volt a szóródás az árakban. Akadt olyan egyesület, amely jóval ötven forint felett fizetett például a ponty kilójáért, míg máshol olcsóbban vették meg az arany- hasúakat. Az intéző bizottság a saját termelésén kívül a HALÉRT-től is vásárol. Megállapodásunk szerint minden esetben a napi ártól tíz százalékkal kevesebbért vehetjük meg a pontyot. Délegyházán összesen 30 tonnányi halat telepítettünk ilyen áron. De az út minden egyesület előtt nyitva áll: amelyik közösség szeptemberben és októberben akar telepíteni, s ezt bejelenti az IB-nek, mi segítünk a beszerzésben. Pisztráng — Mennyi támogatást osztottak szét az egyesületek között? — összesen 455 ezer forintot adtunk tizenegy közösségnek. Az idén hasonló mértékű lesz a halasítási támogatás, ám elsősorban azoknak adunk, akik vendéghorgászokat is fogadnak. — Tavaly több kísérlet is folyt a megyében. Milyen eredményt hoztak ezek? — Délegyházán például 3,7 tonna pisztrángot telepítettünk a MOHOSZ támogatásával, amiért szeretnék külön köszönetét mondani. A horgászok hamar megtalálták az alkalmas módszert, s szép példányokat zsákmányoltak. Mindenkinek az a véleménye, hogy nagyszerű kezdeményezés volt ez, s többen kérték, ha lehet, ismét telepítsünk e nemes halbóL — Budapest környékén — megyénkben — egyre több egyesület alakul. Vannak még szabad, horgászkezelésbe adható vizek? — Gödöllő térségében és Solymár környékén még akad hasznosítható víz. Tervezzük Délegyháza bővítését is, illetve Bugyi környékén vannak még nagy bányatavak. Ha sikerülne megegyeznünk a horgászkezelésbe vételükről, nagy előrelépés lenne. Együttműködve — Tavaly nagy vihart kavart a fővárosból átirányított horgászok ügye. Hogyan sikerült ezt rendezni? — Körülbelül háromezer horgásztársunkról van szó. Ök a megyében laknak valahol, de eddig Budapesten volt tagsági viszonyuk. A fővárosban azonban az elmúlt években olyan hatalmas egyesületek jöttek létre, amelyekben gyakorlatilag lehetetlen volt a normális közösségi élet. Ezért az intéző bizottságok megegyeztek, hogy kérjük a megye egyesületeit: azokat a tagokat, akik akarják, vegyék át hozzájuk. Számukra csak állami jegyet kell adniuk fogási naplóval, az intenzív vizekre területi jegyet nem kör telező. Ezzel megoldanánk egy csomó ember nagy gondját: nem kell hosszú órákig Budapesten sorbanállniuk, hogy napijegyet váltsanak valahová, hanem mindezt gyorsan elintézhetik saját egyesületükben, itt a megyében. Hangsúlyozom, nem kényszerről van szó, hanem szabad választásról. — Két esztendeje kötött együttműködési szerződést az intéző bizottság és az Óbuda Termelőszövetkezet, amely a Duna halasításáért felelős. Milyen eredményeket hozott ez a kapcsolat az elmúlt évben? — Szinte zavartalan. A hala- sítás mértéke a tervben megfogalmazott arányú, s ez megmutatkozik a fogásokon is. Emellett az idén már megszüntették az eddigi szakasz területi jegyeket, s egységeset adtak ki, amely 160 forintba kerül egy évre. Nagy eredménynek tartjuk, hogy amióta olyan igazolványokat adtunk ki, amelyek a horgászok és a halászok ellenőrzésére is feljogosítanak, sokat javult a két tábor kapcsolata. Parkoló — S befejezésül kérem, szóljon néhány szót az idei tervekről is. — Talán a legjobb hír, hogy a napijegyek ára sehol sem emelkedik megyénkben — legalábbis ezt jelezték az egyesületek. A telepítésre fordított összegek azonban emelkednek Számítunk arra is, hogy az év végére a horgászlélszám elérheti a 25 ezret. Folytatjuk a vízpartok rendezését is. Tasson, az V—VI. víz mellett 170 ezer forintért parkolót építünk. Nemrég döntöttünk a 200 ezer forintnyi halasítás’ támogatás sorsáról is — mondotta befejezésül Miseta János. Furucz Zoltán Vereszki János
