Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

1983. MÁRCIUS 20., VASÄRNAP A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság nevelése — politikai feladat ... A magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biz­tosítva látja jövőjét. Helyzetében, magatartásában, a társadalom általános állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvé­delmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kez­deményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, tehetsége kibontakozta­tásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. (MSZMP XII. kongresszusa.) A Pest megyében működő pártszer­vek és az alapszervezetek a fentiek szellemében nagy figyelmet fordítanak az ifjúságpolitikai munka pártirányítá­sára. A megyei párt-végrehajtóbizottság 12 alkalommal tárgyalta az ifjúságpoli­tikai munka egyes részterületein szer­zett tapasztalatokat. Számot adott er­ről a munkáról többek között, a ceglé­di és szentendrei járási pártbizottság, a gödöllői ATE pártbizottsága és az Építők Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága. A KISZ Pest megyei Bi­zottsága is több alkalommal beszámolt a párttestület előtt. Érettebben, felelősebben a közért A megyei pártbizottság ifjúsági mun­kabizottsága feladatkörénél fogva rend­szeresen vizsgálta és elemezte a hatá­rozat végrehajtásának megyei tapasz­talatait. melyek szerint a megyei párt- vb és az ifjúsági munkabizottság ez irányú tevékenysége kedvezően hatott mind a párt-, mind az állami és tár­sadalmi szervek ifjúságpolitikai mun­kájára. Az alsóbb szintű pártszervek és az alapszervezetek is napirendre tűznek ifjúságpolitikával kapcsolatos témákat. A kommunisták egy része öntevéke­nyen is részt vállal a fiatalok erkölcsi, politikai neveléséből. Az idősebb párt­tagok közül sokan rendszeresen segítik tanácsaikkal a fiatalokat munkahelyi és családi gondjaik megoldásában. A pártszervek és -szervezetek több- álgében megfelelően foglalkoznak az ifjúság erkölcsi, politikai, tudati neve­lésével. Jelenleg több mint 33 ezer fia­tal vesz részt a tömegpropaganda-tan- folyamokon és káderképzésben. Bár 1976-hoz viszonyítva a tömegpolitikai oktatásban résztvevő fiatalok száma né­mileg csökkent, fejlődésnek tartjuk, hogy a továbbképző jellegű tanfolyamo­kon viszont növekedett számarányuk. Pártszervezeteink égy részében1 Vi­szont kevés a türelem, az idő a fiatalok­kal való vitákra, a politikai meggyőző munkára. Esetenként reszortfeladatnak tekintik politikai nevelésüket, meggyő­zésüket. A nagyobb társadalmi, politikai is­meret sok tízezer megyei fiatal ve­zet el oda. hogy munkája és tanulása mellett önzetlenül vállal társadalmi, közéleti tevékenységet. Elsősorban a jelentősebb országos vagy helyi jellegű események — mint a KISZ- és pártkongresszusok, ifjúsági parlamentek, forradalmi ifjúsági napok — erősítik a fiatalok közéleti tevé­kenységét. Érettebben, felelősebben vesznek részt a közéletben, ugyanakkor nagyobb igényeket támasztanak a poli­tikai. társadalmi szervezetekkel, mun­kahelyi demokratikus fórumokkal szem­ben. Napjainkban a munkásfiatalok nagy száma valamint a budapesti üzemek­be bejárók százezres tömege külön is indokolttá teszi a munkásifjúsággal va­ló tudatos foglalkozást. Életvitelük erő­teljesen megoszlik a munkahely és a lakóterület között. Közös erőfeszítések­kel. a pártszervezetek irányításával nagyobb eredményeket kell elérni a fiatal agrárértelmiség körében. A párttsgfelvétel bázisa a KISZ A párt-, a tanácsi és társadalmi szervek választott testületéiben — mint a tények mutatják — mindenütt szá­mítanak a felkészült és aktív fiatalok munkájára. örvendetesnek tartjuk, hogy a szakszervezeti bizalmi testüle­tek tágjainak 17 százaléka fiatal, s többségük munkája érdemi, eredménye­sen vesznek részt a döntések meghoza­talában, a végrehajtás segítésében és ellenőrzésében. Az ifjúság aktivitásá­nak teljesebb kibontakozását azonban számos probléma nehezíti. Így például a családi háttér esetenkénti negatív szerepe, egves szülők anyagias szem­lélete, a középiskolákban a közéleti munkára való gyenge felkészítés. Gyak­ran elmarad a felnőtt társadalom pél- camutatása. egves fiatal testületi tagok nem kapnak elég támogatást, ösztön­zést a munkájukhoz. A fiátalok számot­tevő része a pályakezdés, családalapí­tás, lakásépítés, gyermeknevelés gond­jaival küzd. emiatt többletmunkát vál­lal, ezért ténylegesen nincs ideje társa­dalmi, közéleti tevékenységre. Mint utaltunk rá, az aktív kereső fiatalok 60 százaléka bejáró dolgozó, az ingázás miatt csak esetenként, vonható be a la­kóterület társadalmi életébe. Az említett gondok ellenére, sok fia­tal eljut a párthoz. A párttagfelvétel egyik legfontosabb bázisa a KISZ. Jó­nak, tartjuk, hogy a párt- és KlSZ-szer- vezetek többségében egyeztetik pártépí­tési terveket. Következetesen végre­hajtjuk a Politikai Bizottság 1974. jú­niusi, valamint a XII. kongresszus ide­vonatkozó határozatát. Míg 1970-ben az új párttagok 30 százaléka volt fiatal, addig 1981-ben arányuk 66,6 százalékra nőtt. Ezen belül a KISZ-tagok aránya elérte a 87 százalékot. A több mint 800 fiatal 93 százalékának egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. Ennek ellenére tapasztalható még némi bátortalanság; a pedagógus pártszervezetektől, az isko­lai KISZ-szervezetektől, bizottságoktól várunk több kezdeményezést a jövő­ben. A Központi Bizottság ifjúságpolitikai és az 1973. november 28-i — a káder- és személyzeti munkára vonatkozó — határozata kedvezően hatott az arra al­kalmas fiatalok vezetővé nevelésére. Érden, a gazdasági egységekben és ok­tatási intézményekben a középvezetők 25 százaléka fiatal. A tanácsi apparátu­sokban az életkor szerinti összetétel a fiatalodás irányába mutat. A megyei tanácsnál dolgozók 21, a városi taná­csoknál dolgozók 24,8, a községi, nagy­községi tanácsokban dolgozók 29 szá­zaléka 30 éven aluli. Az elért eredmények ellenére gondok Is mutatkoznak. Esetenként szemlélet­beli problémák, a bizalom hiánya aka­dályozza a gyorsabb fejlődést. A fia­tal szakemberek részéről Is tapasztal­hatunk türelmetlenséget, de ugyanakkor — főleg az intézményekben — él még a ranglétra szemlélet, amely gátolja a nagyobb mobilitást. A kádermunka tar­talmasabbá tételét és a fiatalok érdemi előrelépését szolgálja a vezetői munka­körök betöltésére vonatkozó új pályá­zati rendszer bevezetése. Ami a nőket illeti, erre az időszakra esik a családalapítással, gyermekneve-, léssé} járó fokozott megterhelés, amely­nek következtében megszakad; tűéivé" elmarad munkahelyi előmenetelük. Több esetben az is előfordul, hogy az arra rátermett fiatalok is idegenkednek a vezetői munkától, meghátrálnak a viszonylag alacsonyabb jövedelem és a nagyobb felelősség miatt. Előtérben a tartalmi munka A Központi Bizottság határozata nyo­mán javult az ifjúságpolitikai munka koordinálása a társadalmi élet minden szintjén. Elsősorban a pártszervek és az alapszervezetek gondoskodnak arról, hogy összehangolják a tanácsi és gazda­sági szervek, a tömegszervezetek ez irá­nyú tevékenységét. A megyei tanács szakigazgatási szervei, valamint a helyi tanácsok többsége saját intézkedési ter­vet dolgoztak ki. melynek végrehajtásá­ról a testület előtt rendszeresen beszá­moltak. Az ifjúsági törvény megjelené­se után a megyei tanács keretében lét­rejött az ifjúsági titkári funkció. A fia­talokkal való foglalkozás egyik alapját képezte a megyei tanács vb — 1974-ben elfogadott — ifjúságpolitikai intézke­dési terve, amely az V. ötéves terv idő­szakát fogta át. Az ifjúságpolitikai ta­nácsi pénzalapok az 1976. évi 8,7 mil­lió forintra 1982-re több mint 15,8 mil­lió forintra emelkedtek, különösen a megyei tanács növelte a pénzeszközö­ket. Az ifjúság nevelésében és oktatásá­ban mind jobban előtérbe került a tar­talmi munka. Megkezdődött a közép­fokú iskolák egyes típusai közötti cél­szerűbb tanulói létszámarány kialakí­tása, amely a pályaválasztási munka javítását célozta. Mind nagyobb szám­ban szerveznek előkészítő és szaktábo­rokat. A pedagógusellátottság terén — bár alapvető változás nem következett be — a szolgálati helyek kialakításával, a pályakezdők kiemelt bérezésével, ösz­töndíjakkal sikerült a képesítés nélkü­liek arányát 3-4 százalékkal csökkente­ni. Az elmúlt években jelentősen megnö­vekedett az ifjúsági klubok száma; je­lenleg mintegy 110 működik a megyé­ben, évi 2 millió forintos támogatással. Az ifjúsági és úttörőtáborokra, vala­mint a politikai, kulturális és sport- rendezvényekre évi 3,5 millió forint jut. A fiatalok szórakozásának, műve­lődésének, a közösségi élet kialakí­tásának fontos tényezői a közműve­lődési intézmények is. Mindezek elle­nére nem megoldott a fiatalok szabad idejének megfelelő színvonalú eltölté­se, a feltételek csak részben biztosítot­tak: esetenként sekélyes. közízlést sér­tő „produkcióval” helyettesítik az igé­nyes, színvonalas művelődést, szórako­zást. A szabad Idő kulturált, hasznos el­töltésében, az egészséges életmódra ne­velésben jelentős szerepe van a rend­szeres és szervezett testedzésnek, spor­tolásnak. Nem véletlen, hogy 1975 óta több országos, megyei párt- és állami intézkedés született a testnevelés, a sport fejlesztésére. Az Edzett Ifjúságért mozgalom bevezetésével 1977-től új lendületet kapott a munka. A tömeg­testnevelésben aktívan részt vevő fia­talok száma az 1977. évi 87 ezerről 1980-ban több mint 212 ezerre emelke­dett. Valóságos fórumokká váltak Az ifjúságpolitikai határozat végre­hajtása közben a korábbinál jobb munkamegosztás alakult ki a vállala­tok és szövetkezetek, a gazdasági, szakszervezeti és más társadalmi szer­vezetek között. Az ifjúsági törvény megjelenése után az egyes tárcákhoz tartozó gazdálkodó szervezetek intézke­dési tervbe foglalták a gazdasági ve­zetés ifjúsággal kapcsolatos konkrét helyi feladatait. A szoros együttműkö­dés jó példájaként javult az ifjúsági parlamentek színvonala, melyekre ér­demben felkészülnek, valóságosan a fiatalok fórumává tesznek. A vállalati és szövetkezeti vezetők a szakszerveze­tekkel együtt szervezik és támogatják a fiatalok továbbtanulását. Több nagy- vállalat, mint például az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár, a Mechanikai Művek ösztöndíjjal is segíti a fiatalokat. A fiatalok szociális helyzetét legerő­teljesebben befolyásoló tényező: a la­káshelyzet. Bár a lakásigénylő fiatalok növekvő száma nem teszi lehetővé va­lamennyi igény kielégítését, lakáshoz jutásuk érdekében komoly erőfeszítések történtek. Az V. ötéves tervidőszakban átadott tanácsi, illetve tanácsi értékesí- tésű lakások 50,2 százalékát fiatalok kapták: Százhalombattán ez az arány 85, Érden 75 százalék. Az értékesítésre kerülő telkek döntő többségét (70—80 százalékát) ugyancsak a fiatalok vásá­rolták meg a tanács által biztosított — eltérő mértékben — kedvezményes áron. A munkahelyek is sokféle módon igyekeznek enyhíteni a gondokon és hozzájárulni a fiatalok letelenedéséhez. családalapításához; bérlőkijelölési jogot vásárolnak, kamatmentes kölcsönnel, kedvezményes fuvareszközökkel segítik a fiatalokat, albérleti hozzájárulást ad­nak. Ennek ellenére, ez a probléma, sajnos megoldatlan. Gondot jelent, hogy a pártalapszer- vezetek egy része nem jelentőségének megfelelően foglalkozik az ifjúság ori­entálásával, nevelésével. Helyenként olyan szemlélet uralkodik még, hogy ez a KISZ feladata. Ez káros és nem megengedhető jelenség. A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság tömegeinek a szocialista eszmékhez és annak gyakorlatához való közelítése a kommunisták és a pártszervezetek fon­tos politikai feladata. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára A HÉT HÍRE NAGY KISIPAR G Háromnapos országos meliorációs konferenciá­nak adott otthont Kőszeg. $ Megalakult a Politikatu­dományi Társaság szociológiai szakosztálya. G Az Építőipari Tudományos Egyesületben az ömlesztett cement folyami szállításának lehetőségeit, vizsgálták meg. G Kiállítás nyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár területén Építettük 1982-ben címmel. G A hét híre az, is, hogy a KIOSZ választmánya a kisiparnak a lakos­ság ellátásában játszott szerepét elemezte. tehát, amelyet ilyen célokra költünk, 77,40 a kisiparosok be­vétele; aligha tudnánk létezni e kisiparnak nevezett, de nagy, súlyú szolgáltatási szektor hí­ján. Még szemléletesebb a kép, ha kiválasztunk egy-egy területet, s leírjuk, az építő­ipari javítás, karbantartás, lakáskorszerűsítés körébe tar­tozó szolgáltatásoknál 94,1, • ruházkodási termékek javítá­sánál, karbantartásánál 96 szá­zalékos a kismesterek részese­dése. Magyarán, szinte teljes egészében az ő vállukon nyug­szik e terülétek teendőinek' döntő része. Ami felelősségük­re éppúgy fényt vet, mint le­hetőségeikre, s arra szintén, némely esetben miért érzi úgy a magániparos, ő dirigál a megrendelőnek, holott a for­dítottja lenne a természetes, az az úr, aki fizet. Mivel- azonban az állami, a szövet­kezeti szolgáltatóipar sem tartja magát ehhez — mert megél csekély készséggel, mi­nimális udvariasságot nélkü­lözve is —, miért lenne kü­lönb néhány iparos magatar­tása? A többség persze, sze­rencsére, nem tartozik a szol­gáltatások kusza birodalmá­nak fura urai közé. Listavezetők a megyében — s ez egyben közvetlen bi­zonyítéka, mennyire lényeges itt a magánerős lakásépítés — a kőművesek, ők alkotják a kisiparosok táborán belül a legnépesebb szakmai csopor­tot. Őket követik a szekérfu- varozók, a szobafestők^ máza-’’ lók, a villanyszerelők, á gép­lakatosok és karosszéria-la­katosok, míg a sor másik vér , gén, két kezünkön megszámol- hatóan, a szigetelők, a mézes- kalácsosok, a kefekötők, a ka- lavosok, a fűzőkészítők, a kö­telesek, a takácsok sorakoz­nak. Érdekes, változatos tér­kén ez, mert leolvasható róla, miként alakulnak át szükség­leteink, igényeink, s az is. szép mesterségek ezernyi tudniva­lója hogyan hígul köddé, majd illan el, holott — meggyőző­désünk — legtöbbjéért kár, hiszen valami mást, a szokvá­nyostól eltérőt, a tucattól kü­lönbözőt képviseltek, képvi­selnek. Nagy kár lenne tehát, ha beérnénk a kisiparosok számának növekedésével, mint a fejlődés igazolóiával. M. O. Eltöröjték több, mint száz esztendeje — az 1872. évi VIII. törvénycikkel — a céhe­ket, helyükbe az ipartestüle­tek léptek, ám a ceglédi szűr­szabók, vékonyszabók céhé­nek a múlt század elején kelt intelme — ki gyatrát, tsinál, megintetik — máig sem vesz­tett aktualitásából. Mint kö­vetelmény. Mert a gyakorlat­ban kevés a példa rá, bőrét — tisztességét, hírnevét koc­káztatná — vinné a vásárra az, ki gyatra munkát ad ki a keze közül. Mint szinte mindenben, a kisipari tevékenységek több­sége esetében is nem a kíná­lat, hanem o túlkereslet jel­lemzi a megyében a hely­zetet, mert ahol négy-öt köz­ségre jut valamilyen szakmá­ból mester, ott az esetleg gyatra munka is jobb a semminél, hiszen nincs válasz­tás, választék másra. Szük­séges szakmák vannak kive­szőben — nem csupán a ci­pész, hanem például a köteles és hálókészítö, a fűzőkészítő, a kalapos, a vízszigetelő, a kárpitos —, mert mind vélték, s mondották is volt, csökken, eltűnik irántuk az igény. For­dult azonban a kocka, többszö­rösen is, ma újra feltámadnak korábban holtnak vélt igé­nyek, egyrészt azért, mert a, megnehezedett életkörülmé­nyek értékké teszik az eddig habozás nélkül kilökött java­kat —, s mert érték, érdemes a javíttatásra, a felújításra —, másrészt fordult á’ kd.ck^ólyái},! értelemben is, hogy fizetőké­pes kereslet teremtődött a kézműves jellegű, azaz maga­sabb színvonalú szolgáltatá­sok egy tekintélyes csoportja iránt. így azután a megyében nincsenek különösebb gond­ban például az asztalosok, a kötök-hurkolók, a cukrászok, a kozmetikusok, mit csinál­nak majd holnap vagy hol­napután. Ez is, a történelmi hagyo­mány is magyarázatul kínál­kozik arra, miért olyan meg­hökkentő a kisipar részesedé­se a megyében a lakosságnak szóló ún. fogyasztási szolgál­tatásokban. Mert meghökken­tő a részesedés: az összes szolgáltatási teljesítmény — forintban számolt — értéké­nek a 77.4 százaléka a kisinar- ra jut! Minden száz forintból Néprajzi múzeum: illat- és szinergia Szemet gyönyörködtető látványnak ad otthont ezekben a napokban Budapesten a Néprajzi Mú­zeum. A földszinten és a galéria egy részén a magyar virágkötészeti verseny és bemutató kom­pozícióit helyezték el. Illat- és színorgia várja a látogatókat. A versenyen szőkébb pátriánk. Pest megye több, s virágairól joggal híres gazdasága is képviseltette magát. így a Rozmaring, a Sasad, az Óbuda és a Duna Tsz. Külföldi versenyzők — francia, NSZK-, holland, norvég, svájci virágkötők — alkotásaiban is gyönyörködhetünk. Erdősi Agnes (elvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom