Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

Ma 3. oldal: A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság nevelése - poli­tikai feladat Nagy kisipar 4. oldal: Ki dönti el, mi az igazság? Kacor király csizma nélkül 6. oldal: Postabontás 1. oldal: Testedzés a természetben Briliáns Búzás-húzások 8 oldal: Még egy hét VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI r7 vsz.vip pest Megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XXVII. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM Ara: 1,4« forint 1983. MÁRCIUS 20., VASÄRNAP Pest megye központi ünnepsége Zsámbékon lesz Április 4-re készül az ország Felszabadulásunk 38. évfordulójának megünneplésé* re készül az ország. Április 4. alkalmából nagygyűlése­ken, baráti találkozókon, a felszabadító harcokban el­esett hősök sírjainál, emlékműveinél koszorúzásokon emlékezik hazánk népe újkori történelmünk kiemelke­dő dátumára, a nemzet életének sorsfordulójára, s — az 1945 óta megtett útra visszatekintve — számba veszi a szocialista építőmunka eredményeit is. Az ünnepen nemzetiszinü és vörös lobogók, üdvözlő felira­tok, színes dekorációk díszítik KGST-együttműködés Közös tervek 1990-ig Március 17-én és 18-án tar­tották Rigában a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 45. ülését. Az ülésen részt vevő magyar küldöttséget Méhes Lajos ipari miniszter vezette. A bizottság munkájában részt vett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság delegációja. Az ülésen megvitatták az egységes elektronikai alkat­részbázis és a gj-ártáshoz szükséges technológiai célbe­rendezések, félvezetők és kü­lönleges anyagok létrehozásá­ról szóló általános egyezmény végrehajtásának 1990-ig szóló feladatait. Továbbá a színes televíziózást átfogó együttmű­ködési programot. Megvizsgál­ták az egységes digitális átvi­teltechnikai rendszerről szóló sokoldalú egyezményben elő­irányzott feladatok megoldá­sának helyzetét. Jóváhagyták a rádiótechnikai és elektro­nikai ipari együttműködés koordinált feladatait az 1986— 1990 közötti és az utána kö­vetkező időszakra. A magyar delegáció Méhes Lajos vezetésével szombaton hazaérkezett Budapestre. SZÁZHARMINCHÁROM NAP V árosok, kis települések emlékműveinek talap­zatán a tavasz első virágai. Talán csak egy csokor hó­virág. ibolya vagy két szál nárcisz simul szerényen a koszorúkhoz. Jelzésként, hogy kitörölhetetlenül él emlékezetünkben az a százharminchárom nap, mely alapjaiban rengette meg a számunkra szeren­csére már ismeretlen. Ide­gen úri Magyarországot. Történelmet idézünk. Hat­vannégy év, egy emberöltő választ el bennünket 1919. március 21-től, a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának napjától. Nemzedé­kek járnak előttünk, alak­juk ködbe vész — ám tet­teik. mellyel történelmün­ket írták, s mába vezető utunkat -félreérthetetlenül megjelölték, kitörölhetet­lenül élnek bennünk. Megfakult fényképek, megsárgult lapok a Vasár­napi Újságból. Közülük nem egy a szűkebb pátri­ánkban élő proletariátus­nak állít emléket — azok­nak. akik egy nemzet köz­véleménye előtt a vörös Pest vármegye címet, ran­got kivívták. Hatvannégy évvel ezelőtti március 21. — a tavasz első napja. A megújulásé, az új élet kez­detéé. Pest vármegyében alig akadt jelentősebb tele­pülés, ahol nem működtek volna már a tanácsok. Igaz, nem mindegyik gyakorol­hatta még maradéktalanul a végrehajtó hatalmat, de ellenőrizték, befolyásolták a közigazgatás szerveit. Du- naharasztin március 21-én, másnap pedig Szigetújfa­lun, Szigetszentmiklóson, Dömsödön kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, hir­dették ki a proletárhatal­mat. Velük együtt Aszód is beírta nevét a történelem- könyvekbe — náluk fegy­veres munkásalakulat ra­gadta magához a hatalmat. Március éégét mutatott a naptár, amikor Monnron már működött a lakás-, a gyámügyi-, a eazdasási-. az Igazgatási, a mezőgazdasági bizottság S megalakult a forradalmi törvényszék, a vörösőrség. Vácott a mun­kásság megmozdulása új fejezetet nyitott a patinás város történetében. Múltat idézünk, a hajdan volt tavasz első napját, március 21-ét. Annak a százharminchárom napnak a kezdetét, mely mérföld­kővé vált emberek életé­ben, milliók sorsában. Hi­szen csak előkészítője volt a további harcoknak, a pro­letariátus újabb eredmé­nyeinek. Népünk történel­mében a magyar munkás- osztály első olyan vállalko­zása 1919. március 21., amikor a korszakváltást jelentő útra lépett. Meg­szabva, egyértelművé téve további útját, tetteit is. A Tanácsköztársaság törté­nelmi célja szocialista ha­zánkban, a Magyar Nép- köztársaságban vált valóra. H osszú, rögös volt az út, melyet végigjártunk 1919. március 21-től nap­jainkig. Mártírokat köve­telt a munkásosztálytól, né­pünktől, nemzetünktől. Ám visszatekintve a megtett útra, egyetlen lépés sem volt felesleges. Igaz, ma már másfajta áldozatokra, példaadásra van szükség, mint 1919-ben, 1930-ban, vagy 1944-ben. Itt. a vörös vármegyében. Nem látvá­nyos, nagy tettek várnak ránk. Nem! Munkával teli hétköznapok, melyek szor­galmat, nagyobb tudást, még több munkát követel­nek a közösségért, a hol­napunkért. S elkötelezett­séget, eszmei szilárdságot a nap minden percében épp­úgy, mint hatvannégy év­vel ezelőtt. Példát adtak nekünk —, s mi példát kell. hogy adjunk a jövő generációjának. A munká­ban éppúgy, mint most, amikor a megemlékezés vi­rágait helyezzük el itt Pest megyében Is az emlékmű­vek talapzatára. Elidőzve a 133 nap egy-egy eseményé­nél — köszöntve az első munkáshatalmat. Mely ugyan csepp volt a tenger­ben. de létével küzdött a világ minden elnyomott né­pének jövőjéért Is. Varga Edit majd a fővárost. Budapest esti városképe is jelzi majd az évfordulót: díszkivilágítás emeli ki a központi épülete­ket, a műemlékeket, valamint a gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet és a Felvonulási téri Lenin-szobrot. Április 2-án ünnepi külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Nép- köztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérhe- gyen. Az állami zászlónál 4-én, délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnephez kapcsolódó megemlékezések, események már napokkal előbb megkez­dődnek. Március 31-én a saj­tó kiemelkedő munkásainak Rózsa Ferenc-díjakat adnak át a parlamentben: 1-én Álla­mi- és Kossuth-díjakat, kiváló és érdemes művész címeket adományoz a Minisztertanács. Április 2-án, az Országház kupolacsarnokában sorra ke­rülő ünnepségen az Elnöki Ta­nács kitüntetésekkel jutalmaz­za a termelő munkában, a tudo­mány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás terüle­tén kimagasló eredményeket elérőket. Az évforduló előestéjén hangzik el Németh Károly- nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi köszöntője; a rádióban 3-án, vasárnap a Kossuth-adón 17 óra 45 perckor, a televízióban pedig 18 óra 45 perckor sugá­rozzák a beszédet. Szombaton este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parla­mentben, ugyanezen az estén díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. Az ünnepi megemlékezések kegyeletes aktusaként hazánk népe tiszteleg az országunk felszabadításáért elesett hő­sök, köztük a szabadságun­kért életét áldozott három­százezer szovjet katona emlé­ke előtt is. Április 2-án az Elnöki Ta­nács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszerve­zetek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képvi­selői megkoszorúzzák a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Koszorúzási ünnepség lesz a solymári angol katonai temetőben is, valamint a Bu­daörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművé­nél, valamint Osztapenko ka­pitány Budaörsi úti emlék­művénél. Mintegy 20 ezer fiatalt vár­nak a Gellérthegyi Jubileumi Parkba, ahol ifjúsági találko­zót rendez a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága. Pest megye dolgozói, már­cius 31-én, Zsámbékon — köz­ponti ünnepségen — emlékez­nek a felszabadulás 38. évfor­dulójára. Kommunista szombat megyosze?te Jó időben—jó kedvvel Földmarkoló „ássa” az alapját Gödölló fedett tanuszodájának. ? A hirtelen ránk köszön- ^ tött tavaszi időjárás, a jő jíidő ezen a hét végén nem ^mindennapi mozgásra kész- ^ tetett bennünket. Jó kedvű ^munkára csábított, de nem ^ ám a kiskertbe, hanem vá- j rosépítő-szépítő társadalmi í tevékenységre. Pest megyé­dben több helyen fogtak ásót, d lapátot, munkába állították áaz erőgépeket is. Tíz-tizenkétezer ember vál­lalta önként Vácott, hogy a vá­ros szépítéséért, gyarapodásá­ért egynapi munkabérét ajánl­ja fel. A munkabérek nyolc­van százalékát költhetik a vá­rosi fedett tanuszoda építésé­re, bővítésére. Mint azt Pálmai Lászlótól, a városi pártbizott­ság titkárától megtudtuk a felmérések szerint e Duna-par- ti településen a gyerekek hat­van százaléka nem tud úszni'. Éppen ezért van szükség az uszodára, a kötelező úszások­tatás bevezetése feltételének megteremtésére. Gondoskodtak róla, hogy a szabad idejüket feláldozok za­vartalanul dolgozhassanak: hétköznapi menetrend szerint közlekedtek a buszok, a boltok Gödöllőn, a Petőfi Általános Is­kola Szabadság téri épülete mö­gött az udvart betonozzák. Erdős! Agnes felvételei tovább tartottak nyitva, a bölcsődékben, az óvodákban szombati ügyeletet szerveztek. Lakásépítésre, tanuszodára Nagy a nyüzsgés az Iskola udvarán. Ezen a tavaszt ígérő, napsütéses szombat délelőttön azonban nem a gyerekek né­pesítik be az udvart. Munka­gép dübörög, billenős ZIL-ek érkeznek, sódert, betont borí­tanak le, amit a lapátosok azonnal szétterítenek. Szorgos munka a határban Műtrágyáznak, vetnek, metszenek A Tápióvölgye Termelőszövetkezet Mende ős Sülysáp között zab vetését Bartos-völgyben 24 hektáron megkezdte Erdősi Ágnes felvétele A tavaszi napsütés ezen a hétvégén is kicsalogatta az embereket a földekre. Az utóbbi napok kedvező időjárását kihasználva, me- gyeszerte dolgoztak a mező- gazdaságban. Mivel a talajban kevés a csapadék, a legtöbb mezőgaz­dasági nagyüzemben hozzá­kezdtek a legelők öntözésé­hez. Az őszi kalászosok 95 százalékára kiszórták a mű­trágyát, a szőlő- és gyümölcs­fák metszése szintén a befe­jezéséhez közeledik. A kertek­ben hajtatásra készítik elő a fóliasátrakat és melegágyakat. A gazdaságok többségében tárcsáztak, kuitivátoroz- tak, hogy jő magágyba kerülhessenek a tavaszi vetések. A borsó, a cukorrépa, a tava­szi árpa, és egyes zöldségnö­vények vetéséhez már hozzá is kezdtek. A kukoricának most készítik a magágyat. Szükség is van erre, hiszen a gabonaprogram keretében kukoricából és búzából az idén még tovább kell nö­velni a termésátlagokat. Erre minden remény megvan a kalászosok szépen fejlődnek, fagykár csak helyenként érte a búzát. Hogy a tervek sikerüljenek, a jó talajmunka mellett a növényfajta helyes megválasz­tása is a biztonságos termés alapja. Búzából például a vi­szonylag alacsony hozamú faj­ták tavaly is kiemelkedő ter­mést hoztak egy-egy körzet­ben. A Martonvásári 7-es a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának kartali kerületében, a Super Zlatna Tápióbicske körzetében hozott kiemelkedő eredményt. Kukoricából a Pioner és a Jx most a favorit. Ezek kedvező természeti körülmények között szintén nagy terméseredmé­nyeket produkálnak. A korszerű vetőmag hasz­nálata tehát a biztonságos termés egyik alapja. Ha ezt a megye nagyüzemei figyelembe veszik, akkor 8-10 százalékkal is növelhető a ga­bona átlagtermése Pest me­gyében. B. Z. A gödöllői Petőfi Sándor Ál­talános Iskola udvarán a Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói betonoznak. Kommunista szombatot hirdettek a mai napra a vállalatnál. Termé­szetesen az iskola csak egyik helyszín a sok közül. A válla­lat 1300 dolgozója töltötte munkával ezt a szombatot. Fi­zikai munkások, alkalmazot­tak, vezetők fogtak szerszá­mot a fővárosban, Gödöllőn, Dunakeszin, Vácott, Budaör­sön és Törökbálinton. Gödöllőn mintegy négyszá­zan áldozták fel pihenőnap­jukat. Az irodaház ablakán kitekintve látjuk is néhányu- kat, akik a szomszédos óvoda parkját rendezik, takarítják. A lakótelepen közműveket építenek: csatornát, gázveze­téket, utat. De jutott munkás­kéz a szennyvíztelep bővítésé­hez és a tanuszodához is. A Karikás Frigyes Általá­nos Iskola mellett már jókora gödör tátong. A markológép nagyokat harap a földből, sza­porán telik az óriási teherau­tó. Itt kevesebb az ember, a gépeké a főszerep, a munká­nak ebben a fázisában leg­alábbis. Ebből a gödörből is tanuszoda lesz ... — Reméljük, az év végére tető alá kerül az épület — mondja Ritecz György, a vá­ros tanácselnöke —, de a me­dencét már szeretnénk nyár végére befejezni. Univáz szer­kezet kerül föléje, aminek a tetejére később tantermeket építünk. A hússzor kilencmé­teres medence teljes egészé­ben társadalmi összefogással készül. A gödöllőieken kívül még 150—200 ember dolgozott szer­te a megyében: Dunakeszin a lakótelepi iskola közműépíté­sén, Vácott szintén a szenny­víztisztító bővítésén. Budaör­sön is a lakótelep volt a hely­szín, a feladat pedig a köz­művesítés. Ezen kívül a köz­ség csatornázásán is dolgoz­tak. összesen harminchat munkahelyen fogtak szerszá­mot a dolgozók ezen a szabad- napon. Nem lehetett nehéz mozgó­sítani az embereket erre a kommunista szombatra, hi­szen az eredmény számukra sem közömbös. A pénzt ugyan­is a vállalati lakásépítésre fordítják és juttatnak belőle a tanuszoda építésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom