Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1933. MÁRCIUS 2., SZERDA Reálisan látfák az évet Fontos a minőség, a határidő A partnert meg kell tartani / Kertészkedésbe készülnek Szemre metszik a hosszú vesszőt Csíramáié sül a búzáiéból Hét végi bevásárlás. Türel­münket gyakorolva sorakozunk a teli önkiszolgáló bolt pénz­tára előtt. Árusereg a polco­kon, vevősereg a polcsorok közt, a helyiség ennél zsú­foltabb nem is lehetne. Két asszony beszélget előttem, aka­ratlanul hallgatom. Ruháról, szabás-varrásról folyik a szó, egy csíkos, piké jellegű, szép, de kényelmes anyagot dicsér­nek, francia textília, a modell meg nyári. Nyakmegoldása gallértalan, akár ha kelet­ázsiai módi volna, halásznad­rág illik hozzá, kétdarabos az öltözék. Szakkifejezésekkel tarkított beszédük arra vall, hogy varrónők. Amikor pedig egy másik ruhára térnek át, a Szonja nevet gyakran em­legetve, akkor már biztos, hogy ,,májusegyesek”, vagyis a Má­jus 1. Ruhagyár ceglédi gyárá­ban dolgoznak. Hiba és lavina A Szonja modellre már rááll a szalagon a kéz. Ügy- szintén számos más modellre. Cegléden ebben az évben elég jól indult a gyár tőkés ex­portja, Mondhatni, olyannyi­ra, hogy nem győzik könnyen. Feszített a munkaütem, az exportrendelő partnert vi­szont meg kell tartani. Az esz­tendő első két hónapjában nyugati piacra dolgoztak. Ügy mondják: mindent a kéznek, mindent a szemnek, semmit a zsebnek modelleket varr­tak, — vagyis dolgozhattak vele, meggusztálhatták, véle­ményt mondhattak róla, de vá­sárolni csak akkor lehet be­lőle, ha valaki utána megy, külföldre. Kiváló minőségben kell dolgozniuk. Az export csak ilyen lehet, egy öltéshibát el nem néznek. Lavinát vonhat maga után a megrendelő rek­lamációja. hiszen, ha eláll az üzletkötéstől, példájára el­állhatnak mások is. A ceglédi gyárban pedig csak a kisma­maszalagok varrnak hazai boltok számára, belkereskedel­Cegléden, a mozi előcsarno­kában nem egyszer, nem száz­szor hangzott dörgedelem a szemetelő szotyolázók miatt. Hazai földön megterem a napraforgó, magjait szívesen rágcsálja felnőtt és gyerek! Ha el is marasztaljuk a mag hé­jával szemetelőket, azért ne be­csüljük le a napraforgót. Te­kintélyes helyet foglal el lexi­konokban, ipari és mezőgaz­dasági szakkönyvekben is. Napraforgó terén a napok­ban olyan dolog történt, ami felért egy kisebb ,.bankrobban­tássalA mozi előtt megje­lent két srác. Felbontottak egy piros-fehér staneclit, abból szórtak valamit a tenyerükre, aztán hamm, bekapták. Jó­ízűen ropogtatták. — Zizizők! — csúfolódva zendült a kamaszok kórusa. — Zizi a nénikéd — volt a tömör felelet. — Ez szotyola! Kérsz? Már leszedték a héját a gyárban. Nosza, csoportosult a kósto­lót kérők serege. Nem csalás, nem ámítás, ott volt a tisztí­tott szotyi, ették, míg a készlet tartott. A héjtalan csemegét, mint kiderült, kísérletképp a ga­bonaipar gyöngyösi üzeme gyártotta. Nap gyöngye néven hozta forgalomba a naprafor­mi ellátásra. A minőséget ők sem adják alább a többiek­nél. Három szempont A Május 1. Ruhagyár ez évi előirányzata 2 millió 370 ezer ruhadarab. A ceglédi gyárban a termelő létszámot tekintve most 357-en dolgoznak, közü­lük várhatóan 17-en mennek az év folyamán nyugdíjba, ám a második félévben már szakmunkásként számíthat­nak az addigra végző, har­madéves tanulókra, — he­lyesebben: remélhetően kö­zülük jó néhányra. Mindezt figyelembe véve, a ceglédiek­től 220 ezer ruhadarab elké­szítését várják el. A vezér- igazgató év eleji tájékoztatá­sából arra lehetett következ­tetni —’ és ezt a gyakorlat megerősíti máris —, hogy a megrendelés több, mint amit győznének. A munkák lényege hangsúlyozottan az, hogy ke­vés ráfordítással, kiváló mi­nőségben, a gyártási és a szállítási határidőket tartva dolgozzanak. Mint az előző években is, a feladat végre­hajtására munkaverseny-moz- galom indult. Az évet kezdő tanácskozá­sokon és aj azóta lezajlott ér­tekezleteken, brigádgyűlése­ken részletesen mégismérked- tek a feladatokkal és a jutal­mazások idei reális lehetősé­gével. A gyár nem árult zsák­bamacskát ezzel kapcsolatban. Mindenki tudja, hogy a nép­gazdaság gondja a gyár gond­ja is, tehát a jutalmazás ke­vesebb. A célfeladatok külön elismeréséhez is kisebb sum­ma áll rendelkezésre. Épp ezért differenciáltan, szigorúan, a feladat súlya és a teljesítés pontossága, minősége szerint kerülnek a forintok a jutalom­borítékba. Való igaz az is, hogy ahol a munka zömét nem bel­kereskedelmi áru, hanem az igényes export adja, ott egy fokkal nehezebb a dolguk a szalagon szaporázóknak. góvirágos pakkokat. Az élel­mes gyerkőcök a gabonaipar mintaboltjában leltek rá — a mozi dolgozóinak és közönsé­gének nem kis örömére. Hogy miért, akár részletezni sem kell, hiszen^ magától értetődő, hogy a tisztított magnak nin­csen nagy halom szemete: nyu­godtan rágcsálhatja, aki szere­ti, zsebből, marokból, zacskó­ból, szemenként vagy ömleszt­ve. E. K. Két kiállítás Március 3-án, csütörtökön délután négy órakor Tápiósze- lén a Blaslcovich Múzeumban Kossuth-ábrázolások a XIX. században címmel nyílik kiál­lítás, amelyet Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igaz­gatója nyit meg. A festménye­ket, grafikákat, plasztikákat április 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A szomszédos Nagykőrös Arany János Múzeuma a hét végétől kínál új látnivalót lá­togatóinak, így a ceglédieknek is. Szombaton, március 5-én, délelőtt 11 órakor dr. Pogány ö. Gábor művészettörténész nyitja meg az első magyar réz­karcnyomó- műhelyből szárma­zó grafikák tárlatát. Az USA-bqfi Peabody cég­nek 7 ezer kosztümöt szállíta­nak, sötét árnyalatú, komoly, már-már konzervatív model­leket. Az NSZK-ba kerül 8 és fél ezer darab Szonja ruha, több fazonban. Vidám, fiatalos öltözék, kényelmes viseletnek, látszik. Az imént említetten kívül még 5 ezret kéne gyár­taniuk belőle március végéig. Feszített a munka. Egy fran­cia cég rendelte bérmunka­ként a csíkos, kétrészes sza­badidő-öltözéket. Ügyes tanulók Említették a gyárban: való­ban, ebben az évben 36 har­madéves szakmunkás tanuló­juk van. Szorgos, ügyes gye­rekek. Tanulmányi eredményük jó, február óta a szakmunkás tanulóbér besorolás szerint dolgoznak, e bér 90 százalékát érte meg is kapják. Ez 2 ezer forint körüli: összeget jelent, ami nem kis pénz. Műveze­tőik, akik a gyakorlati mun­kát értékelik, elégedettek a szakmunkás jelöltekkel. Ha­marosan míndannyiuknak el kell dönteni, hogy ha a tanév befejeződik és a bizonyítvány a kezükben lesz, maradnak-e, elkívárakoznak-e? Az igazság­hoz tartozik, hogy a harmad­évesek egy. része nem ceglédi, hanem a környező községek­ből jár be. Számolniuk kell, műszakbeosztást, utazási költ­séget, sok egyebet mérlegelve. Eszes Katalin Fogadáéoáík Március 2-án,. szerdán —ma — délelőtt S-tól. 12 óráig Sá­rik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese fogadóórákat tart a városházán hivatali he­lyiségében. Tanácstagi beszámolók Március 4-én, pénteken dél­után öt órai kezdettel Ceglé­den Lázár Lászióné és Halasi Sándor, a 38-as és a 39-es körzet tanácstagjai az újvá­rosi iskolában tanácstagi be­számolót tartanak. Buresch István, a 74-es körzet tanács­tagja ezen a napon délután két órakor a Lenin Tsz Mizsei úti 2-es kerületében találkozik választóival. Ezekben a napokban már érezhetően előbb virrad és később sötétedik. Az idei év csak egy-egy pillanatra tette próbára a vidékünkön élőt, a hideg sem sanyargatott túlsá­gosan embert, állatot. Mégis az időpont tél végére utal, amikor csökken a tartalék, kevesebb a siló, kevesebb a répa. Innen a bölcs mondás: Gyertyaszentelő? Az izéket szedd elő. A hideg kicsit megijesztette a kertészkedő embereket. A nagy buzgalommal vígan mu­zsikáló fűrészek elhallgattak, a metszőollók is ritkábban csattogtak. Pedig hideg ide, hideg oda — itt az ideje a télvégi faápolási munkáknak. A törzs és a vastag ágak leka­parása, sebgyógyító kenőcsök­kel kezelése most időszerű. Rendkívül sokat ér ez, akár egy-három permetezés is ki­hagyható, ha megtörtént a fák leápolása. Faija a fácán Ezzel csupán azt jelezzük, hogy milyen sokféle tenniva­ló akad már a ház körül feb­ruár végén. Sietős a barom­fiak ellátása, fehérjedús táp­lálékkal, mert előbb fognak majd tojni. Pedig ezt még a kora tavasz segítené, hiszen Bálint nap jeles dátum a népi kalendáriumban: megfiatalo­dik a természet, ezen a napon kezdik bájos násztáncukat a verebek. A szervestrágya kivitele a szőlőbe, gyümölcsösbe sürge­tő. Nem jó a trágyának, ha a kerepből megbontva fedet­lenül bomlik el a talaj felszí­nén. Főleg meleg időben na­gyobb a vesztesége, az ammó­nia elszökésével csökken a trágya nitrogéntartalma. A fákat oltó emberek szá­mára is fontos a tervszerűség, hisz ha ekkor nem szedik meg az oltócsapokat, nem fog sikerülni az átoltás már­cius 25-e hetében. A fagytűrő zöldségfélék magját lehet lassan vetni, a borsóval azonban vigyázni kell: főleg laza homoktalajban mesteri érzékkel fedezi fel magának a fácán és galamb, hogy finom csemege bújik ott: nehogy feleslegbe vessünk. Különösképpen a fácánok ke­resik izgatottan az élelmet, a városszéli utcákba is beme­részkednek, magot szedeget­nek, vagy amit éppen talál­nak. A dió levele Kötött talajon mindig jobb az őszi talajforgatás, mert a gereblyézésben, a morzsalé- kos talajszerkezet kialakításá­ban a fagy ingyen áll rendel­kezésre. Azért is jobb, mert fagymentes időben meg a magvetéseket könnyű elkezde­ni. Bizony, vannak merész emberek, akik február végé­től próbálkoznak a burgonya ültetésével. Ha a fagyot meg­ússza, korai burgonya terem, amit igen jó áron értékesít­hetnek. Ahogy a télvégi faápolás nem hagyható el, úgy a lemo­só permetezés sem. A megma­radó kártevők elsősorban olyan szereket kapnak, amely eltörni a légzőfelületeket és elpusztulnak. Változatlanul erre a célra a legjobb a 4—5 évenkénti olajos lemosó per­metezés, esetleg a Novenda is megfelel, de .igen jó a téli hí- gítású mészkénlé, bordói lé és Neopol. Hasznos tanács: a fedetlen lombfélék közül a dió ősszel lehullt levelét mindenképpen égetni kell, mert nagyon kelle­metlen csalódások forrása le­het. A diólevél ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz nö- vekedésgátló természetű anya­got, juglont, ami általában minden, környezetében levő növényre depresszív hatású. A kisázsiai tájakon levő, össze­függő dióerdőkben például alig van aljnövényzet. A jelen­séget allelopátiának nevezik. Kényes a csemege A szőlőben hagyományosan a végleges metszés előtt kell az öreg tőkefejek megújítását is végezni, ehhez kapacsákány, kisfűrész és metszőolló szüksé­ges. Ahol az öreg tőkék csak drasztikus megújítással tart­hatók termésben, aládöntést érdemes végezni. Magasműve- lésű szőlőben a nagyj ázó met­Ahhoz, hogy a gazda elége­dett legyen, sok minden kell. Mi minden? Vidám társaság­ban így dalolnak erről: szük­ségeltetik a jó bor, a jó egész­ség és természetesen a dolgos szép feleség, akinek nem sza­bad megöregedni. De most ma­radjunk a jó bornál, Cegléd- bercelen a napokban ugyanis a jó borról esett szó komo­lyabban. A községi művelődé­si házban minősítéssel egybe­kötött borbemutatót tartottak, amelyre a gazdák elvihették tavaly termett boraikat. Nagy volt az érdeklődés, a minősítés pedig szigorú és hi­vatalos. A zsűriben borászok, vezető beosztású agrár szak­emberek foglaltak helyet. Faj­tára, színre, zamatra és szá­mos más mérce szerint vizs­gálták a mustrára hozott ne­dűket. A terített asztalon a zsűritagok előtt, a poharak kö­zelében ott sorakozott a sós ropi, a karikára szelt kifli, sajt- és almaszeletek társasá­gában. Ezekre régi bevált szo­kás szerint azért volt szükség, hogy a bort kóstolgatok szája- ízét semlegesítse, bortól borig közömbösítse. A Bem SE a honvéd egye­sületek között is a kisebbek közé tartozik. Sorra szüntet­tek meg szakosztályokat — kézilabda, lövész, teke —, így ma már csak a labdarúgók és a napokban újra életképessé vált sakkcsapat szerepel a baj­nokságban. A röplabda szak­osztály kizárólag a hivatásos és polgári alkalmazotti állo­mányra épül, biztosítva szá­mukra a rendszeres sportolá­si lehetőséget. A minap tartották meg a Bem SE közgyűlését, melyen az egyesület elnöke, Bán Gusztáv értékelte az elmúlt két év tapasztalatait, eredmé­nyeit. A Bem SE jónak ítéli meg a Ceglédi VSE-vel és a KÖZGÉP SE-vel való együtt­működést, bár van még lehe­tőség ennek fejlesztésére, hogy ez a viszony gyümölcsözőbbé váljon. Az egyesület hozzájá­rul a város tömegsportjának fejlesztéséhez, a gerjei sport­telep a nyitott pálya akció ke­retében rendelkezésre áll a sportolni kívánó fiataloknak. Így egy év alatt — az iskolai és tömegsport akciókon — több mint ötvenezer ember keresi fel pályájukat. A labdarúgók 1981-ben a szakosztály fennállása óta a legszebb eredményt érték el, az NB II. keleti csoportjában bronzérmet szereztek. A kö­vetkező évad minden idők leg­kegyetlenebb bajnokságát hoz­ta, hiszen átszervezték a baj­noki rendszert, az NB II-es szést ekkor elvégzik; a hosszú vesszőket lemetszik a tőkéről, csak néhány szemmel marad több, mint a végleges metszés után. Vannak ennek hátrá­nyai is, mert hirtelen hideg esetén még a lemetszett vesz- szőkben levő tartalék kemé­nyítő és más szénhidráttar­talék is sokat számít. Kisebb kertekben ezt a módszert nem ajánljuk, különösen csemege- szőlőkhöz, amelyek mindig érzékenyebbek, mint a borsző­lő fajták. Most van a fásdugványok készítésének ideje, és persze a dugványozásé is. Főleg gyü­mölcsfajok, különösképpen ri­biszke, köszméte és számos cserje, dísznövény telepíthető ekkor. Nem kényesek a jól dugványozható fajok, de szak­szerűen kell földbe tenni azo­kat. És persze, hogy ne feled­jük: most van a hagyomá­nyokra adó házaknál a csira- máíé-készítés időszaka. Ilyen­kor szokás beszerezni hozzá a búzát. Készítik ezt, nemcsak a mi vidékünkön, nevezik szala- dosnak —, ami tulajdonkép­pen ugyanaz, mint a csíramá­ié. Surányi Dezső Kiváló, jó, közepes, elfogad­ható, kizárandó: több mint negyven borosgazda kapta eszerint írásban az ital minő­sítését. Fontos szempont volt az ital tisztasága és az összbe­nyomás róla. A kapott okmány a termelőket ösztönzi, hogy ki­selejtezzék a minőséget rontó szőlőfajtákat és a kezelésre, tá­rolásra nagyobb gondot fordít­sanak. A pontszámok alapján elismerő oklevelet kaptak bo­raikért: Faller Ádám, Tábori Antal, Reményi Ferenc, Szeidl Mihály, Pünkösd Pál és Macs­ka Ferenc. A zsűri asztalára került egyébként egy olyan bor is, amelyről egyöntetűen megálla­pították, hogy a hozzá felhasz­nált szőlő nem ezen a vidéken termett. Az ital íze eltért a Cegléd környéki homokitól. Mint kiderült, a bor tulajdo­nosa nem is versenyre szánta az italt, hanem a bíráló bi­zottságot „vizsgáztatta’’, vajon felfedezik-e a kakukkfiókot, ismereteik valóban széles kö- rűek-e? A zsűri jól vizsgázott, nem hagyták megtéveszteni magukat, dunántúli borral. csoportok hatodik helyezettjei kiestek a területi bajnoki me­zőnybe. Tavasszal már re­ménytelen volt a helyzetünk, s végül a 11. helyen végzett a gárda. A leszerelések, illetve a be­vonulások időpontjában gon­dokkal küszködnek. A régi helyett az újak csak később jönnek, emiatt nem egy talál­kozóra éppen csak hogy ki tudnak állni. így volt ez leg­utóbb, a most folyó bajnok­ság őszi rajtja előtt, s így van most is: a kezdő csapatot ti- zennégyes keretből kell kije­lölni Darányi Miklós edzőnek. Az őszi idény felemásan si­került. A remek idegenbeli szereplés mellett itthon há­rom vereség is becsúszott, így a csapat a második helyen várja a folytatást, egy ponttal elmaradva az első helyezettől. Meghatározták a szakosz­tály legfontosabb feladatait. A leglényegesebbnek tekintik a fegyelmi helyzet megszilárdí­tását. (A Bem SE játékosai 14 sárga lapot kaptak.) A meg­lévők tudására alapozva, az újoncok fokozatos beépítésé­vel növelni kell a csapat küz­dőképességét, javítani a tá­madójáték hatékonyságát, to­vábbá az őszi eredményekre alapozva minden erővel küz­deni a bajnoki cím elnyeré­séért. ü. L. ISSN 01»—2SOO (Ceglédi Hírlap) Elbeszélések, színekben Fiatal ceglédi festő, Sárközy Erzsébet munkáiból rendeztek ki­állítást a kórház tanácstermében. A sikeres tárlat március 6-ig tart nyitva. Apáti-Tőtb Sándor felvétele Napraforgó, héj nélkül Igazán ez a nap gyöngye Fajtára, zamatra, színre Borkóstoló Ceglédbercelen A Bem SE közgyűlésén Harcban az első helyért

Next

/
Oldalképek
Tartalom