Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

1983. MÁRCIUS 18., PÉNTEK ’kMAoo Fél tonna kő Üt építésre, ház­burkolatnak, zúz­va kavicsnak, ön­tödei homoknak egyaránt alkalma­sak a sóskúti kő­bánya termékei. Ez az oka, hogy évről évre korsze­rűsítik, fejlesztik az üzemet, csak így képesek eleget tenni a megrende­lők állandó növek­vő igényeinek. Képünkön a ha­talmas markolók egyiKS, melynek kanala egyszerre fél tonnányi követ szakít ki a szikla­falból. Szűrás a sterilizáhfitin fecskendővel Fiatalok veszélyhelyzetben Egy perzsa anekdota szemléletesen írja le az al­kohol és a kábítószer kö­zötti különbséget. Két em­ber, akik közül az egyik ivott, a másik hasis hatása alatt állt, egy bezárt kapu előtt tanakodott, hogy mi­tévő legyen? Az alkoholis­ta dühösen felkiáltott: „Miért nem törjük már be azt a kaput?! A kardunk­kal meg tudjuk oldani a problémát!” Társának azonban más volt a véle­ménye: „Feleslegesen fe­csegünk, minden további nélkül megtehetjük, hogy bebújunk a kulcslyukon.” Közismert, hogy hazánkban a kábítószerrel történő visz- szaélésnek és ezzel összefüg­gő bűnözésnek nincsenek ha­gyományai. Igazi, úgynevezett „kemény drog”-ok, (heroin, hasis, LSD) a szigorú ellen­őrzés miatt nem juthatnak Magyarországra. Büntetőeljárás Az utóbbi években azonban a belügyi szervek, az egész­ségügyi és a művelődési intéz­mények felfigyeltek a serdü­lők és a fiatalok egyes kisebb csoportjaiban mutatkozó kóros szokás kialakulására. Előfor­dul visszaélés olyan anyagok­kal, gyógyszerekkel, melyek nem szerepelnek a kábítósze­rek listáján, de hatásuk révén alkalmasak bódultság, hallu- cinációk előidézésére. A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság vizsgálati osztályának feljelentése alapján, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság nemrég büntetőeljárást foly­tatott két fiatalember ellen, akik több alkalommal gyógy­szert fecskendeztek a véná­jukba. — Milyen veszélyekkel jár az ilyen kísérletezés? — kér­dezem dr. Várnai László rend­őrorvos alezredest, az orvos- tudományok kandidátusát. — A készítmény, amellyel próbálkoztak, nem kábítószer, de hatása ahhoz hasonló. Mint ismeretes, egyébként csak or- vas vagy szakképzett ápoló adhat vénába injekciót, mert szakszerűtlenül kezelve az eszközöket, légbuborék kerül­het az erekbe, ami azonnali halált okoz. A sterilizálatlan fecskendő súlyos fertőzések forrása lehet. A két fiatalem­bernek szerencséje volt, mert felfigyeltek rájuk, mielőtt tra­gikus vége lett volna felelőt­lenségüknek. A pótszerek megszokásának következmé­nyeként éppúgy számolni kell a testi-lelki egészség károso­dásával, a személyiség torzu­lásával, a társadalmi normák­tól eltérő deviáns magatartás­sal, mint az úgynevezett ke­mény drogok esetében. Az ál­dozatul esett fiatal ellentétbe kerül a családjával, az iskolá­val vagy a munkahellyel, végül az egész felnőtt társadalom­mal. A tanulásra, a munkára sajnálja az időt, és részben azért kábítja magát, hogy ne kelljen szembenéznie a prob­lémákkal. Előfordult a szer hatása alatt, hogy valaki úgy érezte, lebegni, repülni képes, és leugrott az ötödik emelet­ről. Az öngyilkossági kísérle­tek sem ritkák. Bár a vissza­élések száma növekszik, a je­lenség elszigetelt, viszonylag kevés fiatalt érint. Mégsem szabad lebecsülni a dolog ve­szélyességét. Tiltott kaland — Mi motiválja a próbálko­zásokat? — Első alkalommal kiemel­kedő jelentőségű lehet a vé­letlen, de legalább ilyen fon­tos a társaság iránti szolidari­tás, és az a körülmény, hogy a kezdő nem akar mások sze­mében „kevesebbnek” látsza­ni. Szerepet játszik a vonzó­dás a különleges, álromanti­kus, fantasztikusnak tűnő s tiltott élmények iránt. A mo­tívumokat tekintve tehát na­gyon fontosak a klikkek vagy galerik, melyek véleménye egyes fiatalok szemében irányadó. Gyerekes értékítéle­tük megnehezíti, hogy reáli­san lássák a veszélyt, melybe önmagukat sodorják. Közre­játszhat az említettek mellett az unalom, a hasznos, célsze­rű elfoglaltság hiánya, az el­lenőrizetlen szabad idő, a si­kertelenség érzése, a félelem, Az áruellátás javításáért Harmincnégy magánpanzió, 11 kemping, 12 üvegvissza- váltó, 131 iparcikk vegyeske- reskedás nyílt, egyebek közt a. magán-kiskereskedelem mű­ködését szabályozó rendelet múlt év júliusi módosítása óta. Noha a rendeletmódosítás 22 új kiskereskedelmi szakma gyakorlására nyújt lehetősé­get. változatlanul divatáruke­reskedelemre kérnek a legtöb­ben engedélyt, holott ezeknek az üzleteknek a száma már meghaladja az igényeket. A kereskedelemben éleződő ver­seny szelektálja ugyan a szak­mákat. emellett azonban a KISOSZ vezetősége is a hiány­szakmák irányába befolyásolja az engedélyt kérő kiskereske­dőket. Ennek eredményeként az utóbbi félévben legdinami­kusabban a kultúrcikküzletek — ezen belül a lakberendezési boltok —, valamint a vegyiáru üzletek száma növekedett. Még mindig kevés a lakos- ség alapellátását javító élelmi­szer-kiskereskedelmi üzlet, arányuk az összes magán-kis­kereskedelmi üzleteknek mind­össze 23,1 százaléka, arányai­ban kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Az érdektelenség oka a KISOSZ illetékeseinek vé­leménye szerint, többek kö­zött az, hogy a vállalatok nem nagyon hirdetnek bérbe ad­ható élelmiszerüzleteket, s ha igen, nagyon magas bérleti díjat állapítanak meg. a kudarctól, és még sok más tényező. — Milyen lehetőségei van­nak a megelőzésnek? — Tudomásul kell venni azt, hogy bár szigorú ellenőr­zéssel sikerül megakadályozni a valódi kábítószerek bejutá­sát Magyarországra, az úgy­nevezett pótszerek is okozhat­nak tragédiákat. A szülők és a pedagógusok tájékozatlanok, vagy legalábbis jóval keve­sebbet tudnak ezekről a dol­gokról, mint a fiatalok. Ami­kor egy fiú vagy lány bá­gyadt, fáradt, nem figyel a ta­nulmányaira, elhanyagolja az öltözetét, akkor biztos, hogy nincs minden rendben körü­lötte. Persze más baja is le­het, mint az említettek, de többnyire akkor is orvos vagy pszichológus segítségére szo­rul. A fiatalokkal állandó kap­csolatban álló felnőtteknek a felvilágosító szavai tehát az egyik tennivaló. A serdülök életvitelében döntő jelentősé­gű a családdal töltött idő. Nem az órák száma, hanem hogy kerüljön sor közös prog­ramokra, lényeges témákat érintő beszélgetésekre. A baj­ba jutott fiatalokról szinte minden esetben kiderül, hogy már korábban is lazák voltak a családi kapcsolataik. Prob­lémáikat, konfliktusaikat nem tudták otthon megbeszélni, ezért hasonló gondokkal küsz­ködő társaságban kerestek tá­maszt és megértést. Eredményes megelőzést — Véleménye szerint helyes, ha beszélünk ezekről a kérdé­sekről? Rosszul értelmezett óvatosság, ha hallgatunk ró­luk? — Beszélnünk kell, mert, ha szakszerűen szólunk a toxiko- mániáról, veszít homályos, za­varos, olykor misztikusnak tű­nő jellegéből, és eredménye­sebbé válik a megelőzés. Gál Judit Egyes ember a számok mögött Napjainkban többször értékelik párt-, ál­lami testületek, gazdasági szervek, vezetői értekezleteken a tavalyi munkát, meghatároz­zák az idei tennivalókat. Egyes jelenségek­ből megfelelő következtetéseket vonnak le, hasznosítani igyekeznek a tapasztalatokat. Tonnákban, forint- és deviza értékekben gon­dolkoznak, import- és exportmennyiséget mérnek forintokban, dollárokban. Kialakítják: a jövőben tonnákban, mázsákban mérve mit kívánnak elérni, termelési érték, hatékony­ság, nyereség, jövedelmezőség fogalmazódik meg. Ezekkel mind elszámolnak pozitív vagy negatív értelemben, párt-, tanácsi testületek, tsz-vezetőségek vagy igazgatói tanácsülések, esetenként párttaggyűlések előtt is. Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a párt­szervek vezetői, esetenként a testületek is megfeledkeznek arról, hogy a tonnákat, a ter­melési értéket, a nemzeti jövedelmet a gyak­ran csak munkaerőnek nevezett munkásosz­tály tagjai, a termelőszövetkezeti parasztok: egyének és szocialista brigádok kemény mun­kával állítják elő. A népgazdaságban számot jelentő termelé­si értéket nemcsak az új modern technika, hanem az azt vezérlő emberek teremtik meg. Hatékonyság, jövedelmezőség valamint sze­mélyi helytállás, szívósság, akarat kölcsön­hatásban vannak. Nem értékeljük mit, meny­nyiért, milyen költséghányaddal állítottunk elő. Megfelelő helyen, jelentőségének tudatá­ban beszélünk a párt vezető szerepéről. Konk­rét esetekben azonban, amikor számot adunk gazdasági eredményeinkről, egy adott terü­let munkájáról, vagy adott központi bizott­sági határozat végrehajtásáról, akár a mező- gazdaság fejlesztéséről, vagy a hosszú távú Külgazdasági koncepciónk végrehajtásáról — nem gondolunk arra, hogy elemezzük, érté­keljük az illetékes területi pártbizottságok, pártalapszervezetek, az egyes kommunisták e téren végzett munkáját. A határozatok végrehajtásában megkülön­böztetett szerep jut a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak, a szakszervezeti és KISZ-szervezeteknek, jogos igény hát, hogy megemlékezzünk tevékenységükről. Amennyi­ben egy megyei párttestület értékeli valame­lyik járási pártbizottság munkáját: hogyan hajtotta végre egyik fontos párthatározatát, akkor elkerülhetetlenül számot kell adni az ott dolgozók eszmei-politikai, nevelő munká­járól is. így például, ha a Központi Bizottság 1978. március 15-1, a mezőgazdaság és élel­miszeripar helyzetéről, továbbfejlesztéséről szóló határozat megvalósulását értékeli, ak­kor nem mellőzheti a beszámoló a termelő- szövetkezetekben, az állami gazdaságban dol­gozók tudatbeli. politikai változását sem. Az elért sikerek, a megtermelt mezőgazdasági termékek mennyisége, értéke nem választha­tó el attól a tudati fejlődéstől, ami a terme­lést végzők körében is az elmúlt időben vég­bement. Nem lehet a VI. ötéves terv gazdasági és gazdaságpolitikai céljait, életszínvonalpoliti­kai, tudományos vagy oktatáspolitikai, kultu­rális programját sem teljesíteni, szocialista építési terveinket megvalósítani, ha egyetlen pillanatra is feledjük a legnemesebbet: az emberi alkotó készséget. Valamennyi politikai, társadalmi szerv feladata, hogy ne csak szá­moljon az egyes emberek, az alkotó közössé­gek, a kollektívák erejével, tettrekészségével, hanem mozgósítsa is őket társadalompolitikai céljaink megvalósítására. Egyetlen vezető pártszerv, -testület sem mondhat le. arról, hogy a párthatározatok ér­tékelése, a jövő feladatainak meghatározása kapcsán konkrétan ne fogalmazzák meg a pártalapszervezetek, ezen belül az egyes kom­munisták sajátos tennivalóit, mind a haté­konyság növelésében, az új termelési eljárá­sok kidolgozásában, az importhelyettesítő anyagok előállításában, az állattenyésztés vagy az új termelési eljárásokban, a jól ér­tékesíthető termékek megteremtésében. Valamennyi pártszervezetnek miközben értékeli saját tevékenységét, kötelezően fel­adata az egyes dolgozók helytállását is mér­legre tenni. A szocialista építőmunka feladatai az is­mert nemzetközi és belső feszültségek követ­keztében mind nehezebbé váltak. A mindennapok előrehaladásában, fejlődé­sünkben mindenkor ott van a pártszerveze­tek, a kommunisták és kollektívák, az egyes emberek alkotó munkája — tevékenységük mérhető. Ezért is tiszteljük, becsüljük őket. A jövő még összetettebb feladatainál különö­sen számítsunk rájuk. Ne tévesszük szem elől, hogy az ipari munkás, az esztergályos, a lakatos és műszaki, mérnök alkotó tevé­kenysége összefügg. A termelőszövetkezetek eredményessége a növénytermesztő szakmun­kásé, az agronómusé. A megtermelt termék a falu, a város és végső soron az egész ország jólétét szolgálja. Párttagok és pártonkívüliek összefogása, végső soron népi, nemzeti egységünk össze- forrottságát, társadalmi felemelkedésünk, né­pünk jólétét szolgálja. A munka értékelése tehát csak akkor reális, ha a számok mögött az embert, a dolgozó társadalom küzdését is méltatjuk, megbecsülve tudásukat, becsületes ténykedésüket, melynek gyümölcse- végül is tényadatokkal fejezhető ki. <» dr. aratö andras, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Rangot adni a mozgalomnak ' Szánhat mellé a hétköznap is Hornok Ede régi ember a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál, 1958 óta dolgozik itt, húsz éve csoportvezető is. Érthető hát, hogy 1973-ban, a Kossuti Lajos brigád alapí­tásakor őt választották veze­tőnek. Szavának súlya van, látszik, hogy hangadó. láttsk tisztán — Az igazság az, az első évben nem is láttuk tisztán, mi ennek az egésznek a lé­nyege. Annyit már tudtam, va­lami mozgalomra szükség van. Mindig kell, ami ösztön­zi az embert a jobb munká­ra. Nem tudom, mondhatom-e Alkatrészek bútorokhoz A Szilasmcnti Mgtsz bútoralkatrcsz üzemében elsősorban a Kanizsa bútorgyár termékeihez készítenek alkatrészeket. Ké­pünkön Uzsoki Istvánné ajtózárakat présel. Trencsényi Zoltán felvétele így, de szerintem a brigád­mozgalom amolyan zenei alá­festés, hogy többet dolgoz­zunk. Pontosabban fogalmaz­va: a jó közösség, a jó han­gulat, egymás megértése elen­gedhetetlen ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a munkában. Ebben láttam én a brigádmoz­galom értelmét, célját. S éppen emiatt támasztott magasaob igényeket önmagá­val, társaival szemben. Sokan nem értették abban az időben, talán a brigád tagjai sem, hogyan lehetséges, hogy a ti­zenhat fős csoportból csak nyolcán tagjai a megalakuló brigádnak? — Mi, akik magjai voltunk a brigádnak, már régen együtt dolgoztunk, ismertük egymás gondolatait is. Úgy éreztük, mérce kell. Rangot adni a mozgalomnak, mert mit ér az egész, ha mindenki tag lehet? Helytállás Azóta persze gyarapodott a brigád. A csoport tizenhat tagjából már 14 a brigádoan van. Nemcsak elutasításra volt képes a közösség, de a meg­győzésre is. Márpedig egy kö­zösség életét, munkáját szer­vezni nem könnyű feladat. Különösen nem, ha olyan munkájuk van mint a Kos­suth brigádnak. Építésszerelé­sen dolgoznak: változó mun­kahelyek, mostoha körülmé­nyek, sok balesetveszély. S mindezt úgy, hogy a brigád­mozgalomról alkotott elképze­léseiknek is megfeleljenek. S elsősorban a munkában akarnak megfelelni. Hornok Ede ma, tíz esztendő távlatá­ban is úgy érzi igaza volt: — A legfőbb célja a moz­galomnak a munkafegyelem megszilárdítása, a jobb ter­melési eredmények feltételei­za­re­nek megteremtése. Nem rom én ki a jelszó többi szét sem, de ez az alap. Mert kellenek az összejövetelek, a kirándulások, a kötetlen be­szélgetések, a viták előbbre viszik a munkát. Megismer­hetjük például azokat a kollé­gákat, akiknek korábban csak a munkájával találkoztunk, esetleg szidtuk őket, ha vala­mi nem volt jó. Ami tőlük telik Nem kérkedik vele a bri­gád, de a társadalmi munká­ból is bőven kiveszik részüket. Legutóbb a budaörsi lakótele­pen szereltek világítást a sportpályának a napi munka- •dőt toldva meg néhány órá­val. Kommunista szombato­kat is szerveznek, amiből a vállalati sportkört támogatják, de ezek eredményéből tudta., bővíteni a vállalat balatoni üdülőjét is. Ha hívják őket mennek, megcsinálják. De er­ről is önálló véleményük van: — Soha nem vagyunk az elsők, akik hangosan jelent­keznek a társadalmi munkára, hogy minél több jó pontot szerezhessenek. Persze, meg­csináljuk, ami tőlünk telik. De a pihenésnek, a családnak is meg kell adni, ami jár. Ha nem így van, az már a hét­köznapok rovására megy. Márpedig nagyon igaznak ér­zem, amit egy kabaréban hallottam: Ábrahám Kálmán minisztert kérdezték meg, mi lenne a legfőbb kívánsága. Azt válaszolta, humorosan, hogy szeretne már néhány kommunista hétköznapot is. Komolyra fordítva a szót, ne­künk is az a véleményünk, hogy csak akkor van értelme a szombati munkának, ha a szocializmust hétköznap is építjük. M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom