Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

1983. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK xMrfrn Két évtizede nyereséges Eredményes ipari tevékenység Losonczi Benjámin, a Kék Duna Szakszövetkezet elnöke nyugodtan emelkedhetett fel székéről, hogy be­számoljon a tagságnak a múlt esztendőről. Volt mit mondania. Derűs arccal szólt az eredményekről, ám tüstént borongóssá vált a tekintete, ha a hibákról be­szélt. Mert szólhatott erről is, arról is. De a legfonto­sabb mégis ez a mondat volt: — A tervezett 12 millió 100 ezer forint nettó nye­reséggel szemben a tényleges nyereségünk 12 millió 314 ezer forint lett. Ez olyan nagy ügy? — gondolhatná tüstént valaki. 124 ezer forint túlteljesítés? Igen, bármilyen furcsán is hangzik: az. Az egész népgazdaság nehézségekkel küsz­ködik, s ezek természetesen nem kerülték el a szakszö­vetkezetét sem. Helyt kellett állniuk, márcsak azért is, mert múltjuk kötelezi őket erre. A szakszövetkezet fennállás óta, vagyis két évtizede, minden esztendőt nyereségesen zárt. így történt ez most is! Gépparkfelújítás A szakszövetkezet múlt esztendei árbevételének 59 százalékát az alaptevékenység, 41 százalékát pedig az ipari tevékenység adta. Az előbbi a tiszta nyereségnek 36 százalé­kát biztosította, á többi pedig az ipari tevékenységből eredt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kiegészítő ágazatok a gazda­sági szabályozók miatt sokkal nyereségesebben tudnak dol­gozni, mint az alaptevékeny­ségű ágazat. S mégis a múlt esztendőben a szakszövetke­zetben az egy főre jutó havi átlagjövedelem 4142 forint volt, amely 140 forinttal ma­gasabb, az 1981 évinél. A múlt esztendőben 16 mil­lió 771 ezer forintot fordítot­tak beruházásra, de azt is meg kell említeni, hogy az ipari ágazatok nyereségének nagy százalékát az alaptevékenység fejlesztésére fordították, ugyanakkor igyekeztek az ipa­ri ágazatok gépparkját is fel­újítani, hogy ismét biztosí­tani tudják majd az idei és az elkövetkezendő évek nyeresé­gét. Elismerés illeti A mezőgazdasági főágazat­hoz tartozik a növénytermelé­sen túl, a szőlő-, a gyümölcs- termesztés, a virágkertészet, az erdőgazdálkodás, á borá­szat, a szakcsoportok irányí­tása és a háztáji termelés koordinálása, valamint a só­der- és homokbányászat is. Tavaly egy hektáron 10 má­zsával termeltek több búzát, mint 1981-ben, s ez 1 millió 127 ezer forint nyereséget biz­tosított. Nem volt ilyen sikeres az aszály miatt a borsó és a mustár, viszont az édeskömény több mint félmillió forint többletet adott. A legfontosabb növény a szamóca, amely szinte a szi­get minden családját érinti anyagilag. Tavaly ez a termés sem sikerült jól, ugyancsak az aszály miatt. Sok baj volt a felvásárlási árakkal és a mi­nőségi osztálybesorolással is. Tények és tervek Veszélyes pincerendszer A városban a múlt esztendő óta téma: a veszélyes pince- rendszer. Erről bővebben ma már nem érdemes szólni, hi­szen az érintettek azóta szá­mos információt kaptak, s már mindenki tisztában van azzal, hogy a pincemunkákra miért van szükség. Most inkább ar­ról szólunk, mit végeztek ed­dig, s mit fognak tenni ebben az esztendőben. Tavaly befejezték a Rab Rá- by tér 2., 5., 6., és 7. számú há­zak pincéinek felújítását, ille­tőleg betömését. Ugyancsak a múlt esztendőben került sor a Gőzhajó utca 5.. a Bartók Béla utca 3/a„ a Hunyady utca 3., és az Engels út 6. számú há­zak pincéinek betömésére. A munkák közül háromillió fo­rintot emésztettek fel eddig. Az idén pedig folytatják a Vörös Hadsereg útja 4. számú ház pincéjének megerősítését, s ejkezdik az Angyal utca, Fel- sőhegy utca sarok megerősíté­sét, az Apród utca 1., es a Vö­rös Hadsereg útja 56., valamint a Kígyó utca 6., a Gőzhajó ut­ca 2., az Alsóhegy utca 4—6. számú házak pincéinek betö­mését, és a Rákóczi út 7., a Vörös Hadsereg»útja 42. számú házak pincéinek megerősítését, valamint a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár parkolója és épülete alatti pin­cék megerősítését. Még ebben az esztendőben kerül majd sor a Bükköspart 22. és a Malom utca 6. számú házaknál a műszakilag nagyon leromlott támfalak megerősíté­sére is. Ezekre a munkákra a költ­ségelőirányzat: ötmillió-hét­százezer jorint. A múlt esztendőben az el­halt gyümölcsösök felszámolá­sát is elkezdték, s helyükön más kultúrákat, főleg erdőt fognak telepíteni. Elmaradt tervétől A melléktevékenységhez tartoznak az összes műanyag­feldolgozók is, a bakelit, vala­mint a szigetmonostori laka­tosüzem is. Ez az ágazat a vá­rakozásnak megfelelő eredmé­nyeket ért el. ' A kereskedelmi és vendég­látóipari egység 737 ezer forint nyereséggel zárta az elmúlt évet. Szólni kell még a szakszö­vetkezet exporttevékenységé­ről is. Hízott szarvasmarhát egymillió 19 ezer forint érték­ben, nyulat egymillió 738 ezer forint értékben adtak el kül­piacokra. Jól sikerült a tuli­pánhagyma és gladiolusz- hagyma kiszállítása is, a ket­tő együttvéve két és fél mil­lió forintot eredményezett. A teljes exportbevétel 5 279 808 forint volt. SZENTENDREI GépfSrlő ruhák Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI IÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Harmincöt éves az MHSZ Nekem szülőhazám A Magyar Honvédelmi ^ Szövetség városi-járási ^szervezete és a KISZ, kö- % zös rendezésében tartották '/, meg a Pest megyei Műve- lődési Központ és Könyv- ^ tárban a „Nekem szülőha- ^ zám” című honvédelmi já- í ték városi-járási döntő ve- í téikedő jét. A versenyen hét, egyenként tizenkét tagú csapat vett részt, a városi tartalékos klub, a visegrádi Erdész MHSZ-klub, a PEFÉM MHSZ—KISZ, a Papírgyár KISZ, a Lenin úti Általános Iskola, valamint a Központi Általános Iskola és a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola színeiben. Egy-egy csapat négy felnőtt (MHSZ vagy KISZ-es) négy Slalom után cross következik Izbégi idénynyitóra várva A jól sikerült nőnapi autós hölgyverseny után beszélget­tünk Pólyák Ferenccel, a szent­endrei Petőfi SK autós szak­osztályának csapatvezetőjével. — Elégedett az amatőr ügyességi versennyel? — Nem az én dolgom el­dönteni, jól érezték-e magukat a benevezett versenyzőnők és a nézők, de azt hiszem, legfel­jebb csak a hátrább végzettek csalódottak. Ám ilyen a sport, nem lehet mindenki nyertes. — Jövőre is lesz nőnapi fu­tam? — Remélem igen, ám addig még sok víz lefolyik a Dunán. Elsősorban az április 2-án és 3- án megrendezésre kerülő autócross verseny előkészítése foglalkoztatja szakosztályun­kat, s az, hogy jól előkészített kocsikkal vehessük fel a küz­delmet az ide látogató ellenfe­lekkel. — Van valami különlegesség a tarsolyukban? — Talán a legérdekesebb, hogy Sirály-motort építünk egyik kocsinkba, ez néhány ló­erőtöbbletet jelent. — Milyen eredményeket vár­hatnak a szentendreiek? — Erről hadd ne beszéljek. Lényeg, hogy mi rendezzük az izbégi pályán az idei első OB I-es futamot. Mindenkit szere­tettel várunk. R. P. Az Omszki parkban rendezett ndnapt verseny egy pillanata. Ez volt talán a legnehezebb próba. A rudat úgy kellett megérinteni a lökhárí­tóval, hogy ne essen le róla a labda. Ezúttal nem sikerült, egy másod­perc, és lehullik a bőrgolyó. A háttérben a Ligeti Károly-emlékmü. Roóz Péter felvétele HÉV-t&ténefem Díszebéd a Nagy vendéglőben A tévé, a rádió mind gyakrabban foglalkozik az utóbbi időben a Batthyány tér—Szentendre között köz­lekedő HÉV-vel, igaz, nem Szentendre, hanem Békásmegyer ürügyén. Késik ... kimarad ... pályajavítás ... gyorsvasút- tá fejlesztés ... ezek a főcímek. Persze, szó esett a HÉV-ről már régebben is. Íme: „... 1887-ben történt, hogy a buda­pesti Helyiérdekű Vasutak nevű, két és fél millió korona alapítótőkével rendel­kező részvénytársaság a Soroksár— haraszti és a cinkotai járat mellé har­madiknak megindította leghosszabb. 15 kilométeres vasútvonalát, Filatorigát fejállomástól Szentendréig. Ezzel a szőlő kipusztulása után erősen vissza­esett Szentendre újból fejlődésnek in-j dúlt. Az 1891. évi népszámlálás szerint a városkának 1187 német, 1124 magyar, 1004 tót, 815 szerb és 130 más nemzeti­ségű, vagyis összesen 4260 lakosa volt 765 házzal. A soknyelvű város óriási ünnepe volt, amikor a tavaszi napsü­tésben, a mai TÜZÉP helyén álló fűtő­házból pöfögve előállt az icipici moz­dony és a hozzákapcsolt négy sötétkék színű, egyenként tizenhat ülőhelyes ki­csi személykocsival az öreg állomás­ról elindult és 75 perc alatt befutott Óbuda Fő térig Ott, a mostani III. ke­rületi tanácsháza előtt kört írt le, s a Laktanya utcán keresztül, ugyanazon az egy vágányon visszafutott Szentend­rére. A vasúti kocsik fűthetők is voltak, vaskályha állt bennük, a tűzrevalót, fe­jenként egy-egy hasáb fát a törzsutasok hoztak magukkal, s maguk is fűtöt­tek ... Az indulási ünnepségen Mihajlovits kéményseprőmester tűzoltóparancsnok vezényletével az önkéntes tűzoltózene­kar a „megy a gőzös” dallamával üdvö­zölte a gőzvasutat. A városi díszebéd a nagyvendéglő­ben... a Száva-házban zajlott le, mert a Fő téren, ahol akkor a heti piacokat tartották, még nem állott a Korona­szálló. Annak helyén kis hentesüzlet volt, s mert a város polgármestere Dumtsa Jenő volt, az ő házában ugyan­csak sokan ünnepeltek. És ínséges ott­honaikban lélekben ünnepeltek a város proletárjai is. Mert 1887 előtt is éltek itt a német, görög és szerb ipar- és föld­mágnások mellett naponta Budapestre induló gyári munkások is. A fővárosba bejárók pedig hajnali négy órakor, té- len-gyáron, az ódon stílű, alacsony, bolthajtásos Reiter-kocsma előtt, az ál­lomás sarkán találkoztak, ahonnan azelőtt lovas kocsikon érték el mun­kahelyeiket. A Baumgartnerek, Schindlerek és Kaurochok voltak a fuvarosvállalkozók, akik keresztülvetett deszkaüléses stráf- kocsijukon vitték be őseinket a Hajógyá­rig és a Margit-hídig, hogy este hat óra után, ugyanott szedjék fel őket, ágyra- járó hazaszállításra. N em a HÉV melletti rokonszenv- nyilatkozatnak szántam e pár em­léksort, csak citálni akartam a múltat, hogy rohanó életünkben nézzünk visz- sza egy-egy percre, hogy mérni tudjuk az eredményeket. S mivel a költő sze­rint az élet csak múló hangulat, uno­káink talán hasonló formában, mint túlhaladott, korszerűtlen emlékről fog­nak sorokat írni mai közlekedési vi­szonyainkról, napi HÉV-problémákról.” — olvashatjuk a Szentendre című lap­ban. A hangulatos kis írás szerzője, jól érezte, a régi problémák nem oldódnak meg egy csapásra, sőt, újabbak is ke­letkeznek. De mi, az utódok, tovább re­ménykedünk, hogy a mi unokáink csak mosolyogni fognak ezeken a gondokon. úttörő és négy középiskolás versenyzőből állt. A csapatok irodalmi, törté­nelmi, és munkásmozgalom­történeti tudásukról adtak szá­mot a vetélkedőn. A jól sikerült versenyen az első helyezést a PEFÉM; a má­sodikat a Papírgyár; a harma­dikat pedig a visegrádi Er­dész MHSZ-klub csapata sze­rezte meg. Az első helyezett, a PEFÉM csapata jutott tehát tovább, a városi-járási döntőből, s . ők vesznek majd részt március 26-án, a Vácott megrendezésre kerülő megyei elődöntőn. A vetélkedő játékvezetője, Bauer György, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalá­szi gyárának dolgozója, a köz­ségi párt-végrehajtóbizottság tagja volt. Befejezésként, Györffy Ba­lázs, a Biksza Miklós városi­járási munkásőregység pa­rancsnoka, a fegyveres testű- telek és a tömegszervezetek nevében köszöntötte a Magyar Honvédelmi Szövetséget meg­alakulásának 35. évfordulóján. A Textilhasznosító Vállalat budakalászi telepén egy dolgo­zó naponta mintegy nyolc ki­logramm hulladékot dolgoz fel. A Budapesti Harisnyagyárból érkező selejtes darabokat elő­ször átválogatják, majd felda­rabolják és géptörlő ruhákat készítenek a hulladékból. Erdősi Agnes felvétele Járási mozaik Szabadstrand — Bírság — Vízbáziskutatás ■ A legutóbbi tahitótfalui tanácsülésen élénk vita ala­kult ki a dunai szabadstrand létesítésének akadályairól. A Duna szennyezettsége miatt ugyanis a KÖJÁL zuhanyozó létesítéséhez köti a strand en­gedélyezését. Ennek, és egyéb feltételeknek a megteremtése más Duna menti községekben is nehéz, holott a dunai stran­dolási igény rendkívül nagy. 8 A pilisszentlászlói közsé­gi tanács vb-ülésén beszámoló hangzott el az építéshatósági tevékenységről, a lakásJlátás- ról és a telekellátásról. Meg­állapították, hogy a jobb te­lekellátáshoz a rendezési terv szerint utakat kell nyitni, s ezért rendeltek erre vonatkozó tervet. A vb utasította a mű­szaki ügyintézőt, hogy az ille­gális szennyvízelvezetéseket derítse fel, s intézkedjen meg­szüntetésük érdekében. Megállapították azt is, hogy hat zártkertben engedély nél­kül épültek nyaralók, s az il­legális építkezőkre összesen 140 000 forint bírságot szabtak ki. B Kisorosziban a vb tagjai megtekintették az öregek nap­közi otthonát, s megállapítot­ták, hogy a kihasználtság majdnem teljes, mert a húsz férőhelyes otthonban 18 idős embert gondoznak. Ezután szemrevételezték a községi tűzcsapokat, s megál­lapították, hogy azok mind használhatatlanok. EZ ügyben* már megkeresték a Fővárosi Vízműveket, de onnan válasz még nem érkezett. (Zárójel­ben jegyezzük meg, hogy ez a járás valamennyi községé­ben gondot okoz.) • Budakalászon a tanács vezetői a Dunamenti Regioná­lis Vízmű Vállalat szakembe­reivel, valamint a VtZITERV illetékeseivel egyeztető tárgya­láson vitatják meg a csator­nahálózat kivitelezésével kap­csolatos pioblémákat. □ Pilisszántón elkészült az általános iskola kiviteli terve, s már elkezdték a területren­dezési és előkészítési munká­kat is. 8 Az Úttörő Termelőszövet­kezet területén, Dunabogdány- ban, a vízbázis bővítési lehe­tőségének kiszélesítése miatt kutatásokat végeznek a DMRVV szakemberei. i A tárgyalóteremből! Ki fizeti a révészt? Ügy tűnik, a bírósági tu­dósító nem képes megsza- ^badulni az alkoholos álla- ^ pótban elkövetett bűnese­tekről szóló tudósításoktól. ( A korábbiaknál most sok- ^ kai súlyosabb az eset, mert ^révészek látták el szolgála­tukat ittas állapotban. Én­ének pedig fele sem tréfa, ^mert járművezetés közben, ^legyen az szárazföldi, vagy ^ vízi jármű, az alkoholos ál- ^ lapot, fokozott veszélyt í okozhat. Vigh Albert és Regály János révészmatrózok, szigetmonos­tori, illetve szentendrei lako­sok. a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat dolgozói, al­koholos állapotban teljesítetlek szolgálatot, s mindketten a Du­nai Vízi»endészeti Rendőrkapi­tányság alkoholszonda-vizsgá­latán kaptak rossz jegyet. Vigh Albert a Göd nevű, Dunake­szi—Horány átkelőhajón: Re- gály János pedig a Kiskőrös I nevű, Szentendre és a Szent­endrei-sziget közölt közlei!edől átkelőhajón teljesítettek szol­gálatot. amikor a vízirendőrök megejtették az alkoholos szon­davizsgálatot. A szonda, majd a véralkohol-vizsgálal eredmé­nye perdöntő volt. A Szentendrei Járásbíróság Vigh Albert és Regály János vádlottakat bűnösnek találta ittas járművezetés vétségében, s ezért mindkettőjüket öt-öt hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és két-két évre a vízijármü-vezetéstől va­ló eltiltásra, mint mellékbünte­tésre ítélte. A szabadságvesztés végre­hajtását a bíróság, az összes körülmények gondos mérlege­lése után két évi próbaidőre re|füagesztelte, A vádlottak az lélefbe belenyugodtak, az •levész azt megfelelőnek tar­totta, ezért az ítélet jogerős. Az oldalt írta: Karácsony István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom