Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

/ 6 \Jimav 1983. MÁRCIUS 16.. SZERDA TANÁCSOK Mikor jár a helyettesítési díj és mennyi? ® Tanulmányi szerződés kötése a munkáltatóval • Hogyan kell díjazni a dol­gozót, ha átmenetileg munka­körébe nem tartozó munkát végez, Illetve mikor jár he­lyettesítési díj. Egyik olvasónkat átmeneti­leg a forgácsológépről a he­gesztő részleghez helyezték, ahol jobb a fizetés, mégis a korábbi beosztásának megfele­lően díjazzák. Egy másik olvasónk meg azt panaszolja, hogy két hónapja munkakörén felül további munkát is ellát, mást helyette­sít, mégsem adnak több pénzt a borítékba. Mi a jogi helyzet, kérdezik olvasóink. Ha a dolgozó munkakörének ellátása helyett átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát végez, az általa tény­legesen betöltött munkakörre előirt munkabér (személyi alapbér vagy teljesítménybér). illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb a munkaszer­ződésben meghatározott mun­kakörben elért átlagkereseté­nél. Ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távollevő dol­gozót átmenetileg helyettesít, s ez idő alatt az eredeti munka­köre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez — jog­szabály eltérő rendelkezése hiányában — helyettesítési díj is megilleti. Az időbéres (havrdíjas) dol­gozónak helyettesítési díj ak­kor jár, ha egyfolytában har­minc napon túl helyettesít. A helyettesi munkakörben alkal­mazott dolgozók csak a helyet­Egy vállalat dolgozója az egyik lakásfenntartó szövet­kezet tagja lett. Később a szö­vetkezettől értesítést kapott, hogy a zárszámadás szerinti tartozását fizesse meg. Az il­lető erre nem volt hajlandó, ezért munkaadójához fordul­tak, hogy a követelt összeget alkalmazottja fizetéséből von­ja le és utalja át. A vállalat arra hivatkozva, Rogy dolgo­zója a követelés jogalapját vi­tatja, a felszólításnak csak részben tett eleget, majd még ennek az összegnek visszafi­zetéséért is a lakásszövetke­zet ellen pert indított. A szö­vetkezet viszontkeresettél élt és a vállalatot a még hátra­lékos összeg megfizetésére kér­te kötelezni. A Legfelsőbb Bíróság, ahol az ügy eldőlt, a vállalat kere­setét elutasította, a viszontke­resetnek azonban helyt adott, és dolgozójának a szövetkezet­tel szemben még fennál-. ló tartozásának megfizetésé­re kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a szövetkezet igazolta, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor tagját fizetésre felszólította, majd ennek eredménytelensé­ge után — engedményező nyi­latkozat alapján — a vállala­tot felhívta, hogy a követelt összeget dolgozója fizetéséből vonja le és küldje meg. Tör­vényerejű rendelet értelmében ugyanis lakásszövetkezet tag­ja az lehet, aki lakás szerzé­sére jogosult, vagy a lakásnak már tulaidonosa és írásban — egyebek közt — vállalja: az előírt fizetési és más jellegű kötelezettségeket teljesíti, to­vábbá amennyiben ennek nem tesz eleget, munkaadója a kö­vetelt összeget illetményéből levonhatja. Ennek a jogszabá­lyi előírásnak a szövetkezeti tag saját kezűleg aláírt nyilat­kozata mindenben megfelelt és azt jogszerűen nem vonhat­ta vissza. Az engedményezés alapján a szövetkezet jogosan kérhette a munkaadót, hogy az esedékessé vált tartozást dolgozója illetményéből vonja le. A vállalat tehát akkor járt volna el helyesen, ha a szé­lesítés negyedik hónapjától kezdődően illeti meg a helyet­tesítési díj. A helyettesítési díj összege legfeljebb a távollevő dolgo­zónak megállapított (megálla­pítható) időarányos alapbér fele, teljesítménybérezés ese­tén a teljesítmény alapján járó bér összege. A munkaviszonyra vonatko­zó szabály, illetve a felek megállapodása előírhatja, hogy a helyettesítőt megilleti a he­lyettesített dolgozó részére egyébként járó prémium és év végi részesedés arányos része is. Mindkét olvasónk a vállala­ti munkaügyi döntőbizottság­hoz forduljon panasszal, mert úgy látjuk, a munkáltató ve­lük szemben enyhén szólva tévedett. ' • Mikor köthet tanulmányi szerződést a munkáltató. Olvasónk bizonytalanságban van, mert ha tanulmányi szer­ződést köt, amit részére a munkahelyén felajánlottak, akkor olyan kötelezettséget is kell vállalnia, hogy ha a meg­határozott időtartamot nem tölti el a vállalatnál, köteles visszatéríteni a teljes vállalati támogatást. Igaz-e ez, kérdezi tőlünk. Csak részben igaz. De néz­zük sorjában, mert akkor ért­hető, hogy miért igaz és meny­nyiben nem. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató tanul­vetkezeti követelés jogszerű­ségének érdemi vizsgálata nél­kül, dolgozója fizetéséből a követelt összeget levonja és a szövetkezetnek átutalja. Az ez­zel ellentétes álláspont azzal a következménnyel járna, hogy a lakásszövetkezetek kö­vetelésüket mindaddig nem kapnák meg, amíg tagjuk a tartozást a munkáltatónál vi­tatja. Ez ellentétben .állna a jogszabállyal. SOKAN FÁRADOZNAK azon, hogy megkönnyítsék az idős emberek helyzetét, segít­senek gondjaik megoldásában. A gondoskodás azonban csak akkor igazán eredményes, ha valóban a legjobban rászoru­lók kapják a társadalmi segít­séget: Ehhez pedig pontos fel­mérésekre van szükség a tá­mogatásra szorulók családi és szociális helyzetéről, igényeik­ről, problémáikról. Ezeket a felméréseket a tanácsok szo­ciálpolitikai csoportjainak munkatársai végzik. Ahhoz azonban, hogy minden elha­gyott, idős emberről tudjanak, gondjaikat ismerjék, nem elég a tanácsi dolgozók létszáma. Pontos és friss jelzésekhez csak úgy juthatnak, ha a tár­sadalmi munkások segítségét is igénybe veszik. Néhány megyében már gya­korlat, hogy a Hazafias Nép­front aktivistái sietnek a ta­nácsok segítségére. Felkeresik az elhagyott idős embereket, s nyilvántartó lapokat készíte­nek. Ezeken feltüntetik a se­gítségre szorulók és hozzátar­tozóik adatait, s azt, hogy mi­lyen támogatásra lenne szük­ségük. Hasznos kezdeménye­zés például a hódmezővásárhe­lyi aktivistáké, akik rendszere­sen látogatják azokat az idős embereket, akik eltartási szer­mányi szerződést köthet saját dolgozójával, továbbá más munkáltatóval munkaviszony­ban álló vagy munkaviszony­ban nem álló személlyel is. A dolgozó köteles munkáltatójá­nak bejelenteni, hogy más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni. Tanul­mányi szerződés mind az is­kolai rendszerű, mint a mun­kaköri képesítést nyújtó tan­folyam (pl. villamosvezetői, gépkönyvelői) képzésben részt vevő személlyel köthető. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A szerző­désben a munkáltatónak vál­lalnia kell, hogy a dolgozót a megszerzett végzettségének, il­letőleg képesítésének megfele­lő munkakörben foglalkoztat­ja. A tanulmányi szerződésben a munkáltatónál — a tanul­mányok befejezése után — munkaviszonyban kötelezően eltöltendő idő tartamát a tá­mogatás mértékétől és idejétől függően kell meghatározni. Ez az idő a két évet nem halad­hatja meg, kivéve, ha a támo­gatásban részesülő közép­vagy felsőfokú oktatásban vesz részt, de a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát ilyen­kor sem lehet a támogatás idő­tartamánál hosszabb időben megállapítani. Ha a munkáltató a támoga­tást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést kö­vet el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezett­ségei alól és a szerződéssze­gésből eredő esetleges igényeit is érvényesítheti. Ha pedig a támogatásban részesülő sze­mély tanulmányait kielégítő eredménnyel nem folytatja, nem lép a szerződés szerinti időben a munkáltatónál mun­kába,' illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb .lényeges szerződéssze­gést követ el, vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Ha a támogatásban részesült személy a meghatározott idő­tartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési köte­lezettsége ezzel arányos. Dr. M. J. ződést kötöttek. Ellenőrzik, hogy az eltartók teljesítik-e a szerződésbe foglaltakat, s szükség esetén segédkeznek a szerződés felbontásában. Jó néhány községben ren­deztek már, a helyi népfront- bizottságok kezdeményezésére, találkozókat a nyugdíjasok és a helyi vezetők között. Így az idős emberek a legilletékeseb­beknek mondhatták el, milyen segítségre, támogatásra lenne szükségük. ÉPPEN AZ ILYEN felméré­sek, találkozók tapasztalatai alapján vált nyilvánvalóvá, hogy az idős emberek érdekvé­delme elsősorban ott biztosított, ahol a volt munkahelyen ön­álló nyugdíjas szakszervezeti bizottságok (esetleg önálló költségvetéssel) működnek, vagy ahol segélyezési, üdülte­tési és beteglátogató aktivis­ták segítik a nyugdüas bizal­mi munkáját. \ Nem mindenhol van így. Az egyedülálló idős embe­reknek azonban számos olyan problémájuk van, amelyek megoldásához jogi segítségre, tanácsra van szükségük. Gyakran nem is tudják, hogy nyugdíjjal, lakással, öröklés­sel, eltartási szerződésekkel kapcsolatos ügyeikkel hová forduljanak. Nagy szükség lenne tehát a szakszervezeti és Általános szabályok Lakáselosztás Az új lakásügyi jogszabá­lyok harmadik folytatásaként a lakáselosztással és a lakás­bérlettel foglalkozik a Házi Jogtanácsadó most megjelent idei második száma. A lap részletesen ismerteti a lakás­elosztás általános szabályait, a lakás-használatbavételi díjról szóló rendelkezéseket, ismer­teti a bérbeadó és a bérlő jo­gait és kötelezettségeit, s .söz- li a lakásbérleti jogviszony­nyal, a lakáscserével és az al­bérlettel kapcsolatos tudniva­lókat. Választ ad egyebek kö­zött airra, hogy ki adhat be lakásigénylést, mikor kell la­kás-használatbavételi díjat fi­zetni, mit kell a bérlőnek kar­bantartania, javítania, mit tartalmaz a lakáscsere-szerző­dés stb. Ezenkívül megtalálhatók a lapban a megszokott rovatok, amelyekben például dr. Erőss Pál ismerteti tanulságos pél­dákkal az elbirtoklás külön­féle módozatait A Változott című összeállítás a közületi gépjárművek használatának új szabályait ismerteti. Köz­readja a lap a tévé Jogi ese­tek, ugyancsak a lakásügyek­kel foglalkozó, decemberi adá­sának teljes szövegét. I "Tíz nap r Rendeletéiből I A reprezentációról kiadott 1/1983. (I. 1.) PM. számú ren­delet tartalmazza azokat az új szabályokat, amelyek kiterjed­nek az állami költségvetési szervekre, az állami vállala­tokra, a trösztökre, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek a Válalataira. Kiterjed a rendelkezés a szö­vetkezetekre és a vízgazdálko­dási társulatokra, a jogi sze­mélyiséggel rendelkező gazda­sági társulásokra, és az emlí­tettek érdekképviseleti- szer­veire. (Tanácsok Közlönye 1. sz.) Egyes miniszteri utasítások hatályon kívül helyezéséről az ipari minisztér 100/1983. Ip. M. sz. alatt utasítást adott ki, amelyet az ’Ipari Közlöny 3. száma tartalmaz. Ágazati bérpolitikai irány­elveket találnak a MÉM irá­nyítása alá tartozó gazdálko­dó szervezetek a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő 3. számában. a népfromtbizottságoknál mű­ködő jogsegélyszolgálatok mintájára egy nyugdíjas-jog­segélyszolgálat megszervezésé­re. Ugyancsak jól szolgálná a nyugdíjasok érdekvédelmét egy olyan kiadvány, amelyben összegyűjtve megtalálhatók az idős embereket érintő fonto­sabb jogszabályok. Érdekvédelemre azonban nemcsak a teljesen elhagya­tott, szinte állandóan támoga­tásra szoruló, idős embereknek van szükségük. Nagyon sok olyan aktív nyugdíjas van, akik képességeiket szívesen kamatoztatnák nyugdíj után is. Segítésükre alakult meg néhány évvel ezelőtt a fővá­rosban a nyugdíjasok munka- közvetítő irodája. Az intéz­mény igazolta létjogosultságát. A két főfoglalkozású és öt társadalmi munkatárssal mű­ködő iroda számos üzemmel, vállalattal kapcsolatba lépve, nyugdíjasok százainak szer­zett megfelelő munkát. HASONLÓ IRODA létreho­zását bizonyára minden me­gyében örömmel fogadnák a rendszeres tevékenységre vá­gyó idős emberek. A fővárosi munkaközvetítő ügyfeleinek száma napról napra nő. S ez bizonyíték arra, hogy az intéz­mény jól szolgálja a hozzá­forduló idős emberek érdekeit. Németh Szilvia A Legfelsőbb Bíróság döntése Levonás a fizetésből í K. S. Nyugdíjas-jogsegélyszolgálat Idős emberek érdekvédelme m Ta LLóiÁsp Üzemi lapokban olvastuk Talán valamilyen rosszul programozott védekezési ? reflex dolgozik bennünk, amikor ei-elfeledkezünk a í munka- és egészségvédelemről. Olyan ez, mint amikor a í strucc a homokba dugja a fejét, pedig erre is érvényes a „jobb félni, mint megijedni” — ahogy a sok-sok ta- ^ pasztalatból leszűrt szólás tartja. Ezzel persze nem az íj állandó stressz áldásos voltát akarjuk bizonygatni, ha- í nem csupán azt, hogy nem szabad megfeledkezni a ve- szélyről. Ahogy a nagy gyakorlattal rendelkező autós í is; nem remeg a volán mögött, de a tudata mélyén, a í reflexeiben felkészült rá, s szükség esetén azonnal rea- J gál. Előtte pedig — a karbantartással, a szabályos, sőt ^ defenzív vezetéssel — mindent megtesz, hogy lehetőleg í elkerülje. í S most, rég’ túl a munka- és egészségvédelmi hóna­pi pon, annak néztünk utána, hogy az üzemi lapok hogyan J foglalkoznak ezzel a rendkívül fontos és állandó napl- í renden tartandó kérdéskörrel. MourteJA'. MvnOorrea A Csepel Autógyár lapja február 23-i számában Min­dent a dolgozó emberek egész­ségéért és védelméért cím alatt számol be a KÖJÁL és a Csepel Autógyár között egy évvel ezelőtt kötött megálla­podás eredményeiről. Idézi dr. Szabó Raffael járási rendelő­intézeti igazgató főorvost, aki a következőket mondta: „... húsz éve állok kapcsolat­ban az üzemegészségügyi szol­gálattal, de még álmodni sem mertem, hogy az üzemorvosi ellátás ilyen magas színvonal­ra fejlődik”. Gabányi Lajos, a Csepel Autógyár személyze­ti és szociális igazgatója pe­dig elmondta, hogy az üzem­orvosi rendelő 7 munkahelyes és 2 orvosi státussal bővült az elmúlt öt évben. Befejező­dött az orvosi rendelő karban­tartása és felújítása, új men­tőautót rendeltek, s vállalati segítséggel elkészült az új gyógyszertár. Dr. Frank Vera vezető főorvos szerint a Cse­pel Autógyár politikai, gazda­sági vezetése aktív közremű­ködésének is köszönhető, hogy a munkahelyi ártalmak ma már csökkenő tendenciát mu­tatnak. A Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóinak lapja, a Gördülőcsapágy február 28-i számában a munkavédelmi hí­rek között olvashattuk: A KISZ munkavédelmi aktivistái az elmúlt két hónap alatt 24 hiányosságot írtak be a KISZ munkavédelmi naplóba. Az il­letékesek ezek közül -21-et azonnal vagy rövid időn belül megszüntettek. Sajnos, három nagyobb munkavédelmi hiá­nyosság továbbra is megol­dásra vár. Az úgynevezett ns-szereldében a padozatot, mivel kigödrösödött, tartós anyaggal kellene kiönteni. A szállító kiskocsit toló dolgozó­kat ugyanis így állandó bal­esetveszély fenyegeti. Ugyan­csak az ns-gyáregységben, a csarnokban dolgozók panasz­kodnak — jogosan —, az olajpárás levegőre és a 30 Celsius-}oknál nagyobb me­legre. (Feltehetően a klímati- záló berendezést nem vagy rosszul üzemeltetik.) A Diesel targoncákat ki kellene tiltani a tanműhely és az R—2 üzem területéről, mivel erősen szennyezik a csarnok levegő­jét. IHm/xnól Vigyázat! Emelkedett az Üzemi balesetek száma! — fi­gyelmezteti olvasóit, s köztük az illetékeseket a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezet dol­gozóinak lapja februári szá­mában a Híradó postája cí­mű rovatban. Megírták: amíg 1981-ben 134 üzemi baleset 5 ezer 711 munkanap kiesésével járt, 1982-ben nem javult, ha­nem romlott a helyzet. 147-re emelkedett az üzemi balese­tek száma és 5 ezer 721 mun­kanap esett ki a termelés­ből .... A munkavédelmi fel­szerelésekkel, az oktatással, a felvilágosítással, a jó szán­dékkal nincs gond; a baj ott kezdődik, hogy az emberek nem veszik elég komolyan a saját érdekükben tett intézke­déseket. Sok helyütt még min­dig pusztába kiáltott szó a sok-sok intelem, s az előfor­dult balesetekből sem okulnak többen. A hanyagság, a nem­törődömség, a védőeszközök, eljárások lenézése számos balesetnek az okozója. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYZSÜUETEKi A GANZ ARAMMÉRÓGYAr DOLGOZÓINAK LAPJA A Ganz Árammérőgyár dolgozóinak lapja, az Áram­mérő februári számában Szán­tai Sándor A mi bőrünkről var szó cím alatt dr. Trebitsh György üzemorvosnál tett lá­togatás kapcsán többek között megírta: Az ipari munkások gyakran követik el azt a hi­bát, hogy olajjal, kenőanyag­gal, korommal, szénnel vagy bármilyen nehezen oldható anyaggal szennyezett kezüket a munkájuk befejeztével ben­zinnel, lúggal, durva, homokos szappannal vagy más ártal­mas anyaggal mossák meg. Ne tegyék! Inkább az adott munkaterületre előírt szappant vagy más kézmosószert hasz­náljanak. A szerző felhívta a figyelmet: Szükséges, hogy az öltözők az előírásoknak meg­felelőek és tiszták legyenek, szellőzésük szabályozható le­gyen, és senki ne tartson fö­lösleges holmikat szekrényé­ben. Az újonnan felvett dol­gozókat pedig ki kellene ok-, tatai, hogy nem tanácsos me­zítláb járkálni az öltözőben. Az Árammérő ugyanebben a számában közölte a válla­lati szakszervezeti bizalmi tes­tületnek a vállalati tervjavas­lattal és a munkaverseny- irányelvekkel kapcsolatos ál­lásfoglalását. Ebben megfo­galmazták, hogy. a vállalati bizalmi testület a munkavéde­lem fejlesztésében a fő cé­lokkal egyetért. Ezek szerint javítani kell a dolgozók élet- és munkakörülményeit, csök­kenteni a nehéz fizikai mun­kát és a káros környezeti ha­tásokat. A testület kiemelke­dő fontosságúnak tartja a munkahelyi kultúra javítását, az egészségre ártalmas mun­kahelyek csökkentését, az öl­tözők, mosdók szervezett, vég­leges felújítását, bővítését. Az Ipari Műszergyár De­led dolgozóinak lapja legutóbb beszámolt a vállalati bizalmi testület tanácskozásáról. Meg­írta a lap többek között, hogy az idei szociálpolitikai és munkavédelmi tervvel kap­csolatban a bizalmiak számos kérdést, észrevételt megfogal­maztak. A hosszú felsorolás egy része: az iparvágányon nagy a sár; megoldatlan a pa­pírdoboz tárolása; meg kell csináltatni a készáruraktár padozatát; az öntöde üzemben rossz a világítás; a vibrációs koptató nagyon zajos; Bérce­ién még megoldatlan a fűtés; hiányzik az üzemorvos ... A bizalmitestület azzal a kiegészítéssel, fogadta el az 1983. évi szociálpolitikai és munkavédelmi tervet, hogy a felvetett — jogos —, tenniva­lók közül a lehető legtöbbet abba beépítik. Sz. P„

Next

/
Oldalképek
Tartalom