Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1983. MÁRCIUS 15., KEDD Növekvő bizalom Szakszervezet a játékgyárban Faiskolai lerakat Ä káváié fajtákat keresik A Monori Kefe- és Játék­gyár nagykőrösi üzemében csaknem valamennyi dolgozó szakszervezeti tag. Az elmúlt évi munkáról Harsányt Jó- zsefné főbizalmival beszélget­tünk. — Az egyre szigorodó gaz­dasági körülmények között, nehezedik a tömegszervezetek, igy a szakszervezet munkája is — mondotta. Nagyon fon­tos, hogy a dolgozók minden tekintetben tájékozottak legye­nek. Pontosan ismerjék pél­dául a vállalati célokat, ké­szüljenek fel a változásokra, melyek a termékszerkezetben elkerülhetetlenek, s kell, hogy a közösségen belül és egyéni­leg is boldoguljanak. Dolgo­zóink hatékonyan kapcsolódtak be a versenymozgalomba, mely a termelést segítette. Kitett magáért a két szocialista bri­gád is, melyek Lenin és Gaga­rin nevét viselik. Mindkét kol­lektíva vállalati viszonylatban is megállja a helyét. Az elmúlt évek során a mun­kahelyi tömegszervezetek kap­csolata tovább erősödött és egyre gyümölcsözőbbé vált. Nyilvánvaló, hogy ez elenged­hetetlen feltétele a minél ered­ményesebb vállalati gazdálko­dásnak is. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a dolgo­zók milyen közérzettel tevé­kenykednek a munkahelyükön. Nálunk például évente több sikeres rendezvényt is szerve­zünk, mely erősíti a kollektív szellemet; s általa jobban ke­rülnek egymáshoz az emberek. — Persze, az elmúlt évben nehézségeink is akadtak bő­ven. A dolgozók féltek a 42 órás munkahét bevezetésétől, mert úgy gondolták, hogy ez­zel anyagilag hátrányba kerül­nek. Az okos, meggyőző ma­gyarázatra ekkor is szükség volt. Hónapoknak kellett eltel­ni ahhoz, hogy belássák: az ötnapos munkahétre való át­állás az ő érdeküket szolgál­ja. Bár a telepen végbement nagyarányú korszerűsítésnek valamennyien örültünk, az új­ra való átállás, nem volt zök­kenőmentes és a szakmai kép­zettség hiánya is gyakran meg­mutatkozott. — A telepen tovább javult a szociális ellátottság. Tavaly június óta van a telepünkön folyamatosan orvosi ellátás na­pi egy órában, mely a dolgo­zóink nagy megelégedésére szolgál. — Megoldott az üzemi ét­keztetés is. A vállalat segítsé­get nyújt a lakásépítkezéshez is. Dolgozóink eljutattak SZOT, valamint a vállalat ál­tal bérelt üdülőkbe. Üdülési kérelmet nem utasítottunk vissza. Ugyanakkor visszatérő gond volt a megfelelő méretű és minőségű munka- és védő­ruhával időben ellátni a dolgo­zókat. — Az üzemben szívesen lát­ják, hogy a több száz kötetes szakszervezeti könyvtár felkel­tette a dolgozók érdeklődését az olvasás iránt. A telepen van filmfelvevő gép és vetítővá­szon is. s jelenleg szervezik a filmszakkört. Egyébként a szakkörök és klubok szervezé­sét illetően van még tenniva­ló a telepen. A továbbtanulás, szakmai továbbképzés tekintetében ugyancsak. Máskülönben a dolgozók bér­lettel eljutnak a helyi színhá­zi előadásokra és Kecskemétre Is. Az üzem dolgozói csaknem valamennyien vöröskeresztes tagok, örvendetes módon nö­vekszik a véradók száma is. Az üzemiek segítettek a rok­kantakon. A szocialista bri­gádok együttműködési szerző­dést kötöttek iskolával, óvodá­val és a városi könyvtárral. Az idősek éve alkalmából kom­munista szombatot szerveztek. — Természetesen az arra rá­szoruló saját dolgozóikat is se­gítették. A nagycsaládosok­nak, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, valamint születési, temetési, leszerelési, szociális segélyek címén össze­sen több mint 20 ezer forintot fizettek ki. A bizalmiak körül­tekintően tárgyalták meg a se­gély kérelmeket, s a jövőben még inkább törekedni fognak erre. Az elmúlt évben 13-an kértek és kaptak szénutal­ványt. Az Arany János Gimnázium igazgatóhelyettese, Tóth, Tibor, a Kecskeméten megjelenő Forrás című folyóirat szerzői törzsgárdájához tartozik. Nagy kár, hogy éppen Pest megyé­nek nincs ilyen szépirodalmi, szociográfiai és művészeti fo­lyóirata, hiszen ha volna, ak­kor hazai vizeken is hajózhat­na a kitűnő tollú szerző. Magasabb szinten A Forrás most megjelent márciusi számában Tóth Tibor szociografikus ihletésű írása, Akik a túlsó parton élnek címmel, a mellékfoglalkozást űzők típusait jellemzi. Találó képet fest a maszekoló mér­nökről, a fóliázó vasutasról, a disznót hizlaló kereskedőről, a diszlámpákat gyártó tanárról, a magántervező építészről, s végül a főfoglalkozása szerint is maszek, önmagát agyonhaj­szoló aranykezű lakatosról. Az arcképvázlatokban Tóth Tibor voltaképpen egyetlen kérdésre keresi a választ. Azt firtatja, hogy ki miért, milyen megfontolásból, s milyen vá­gyakkal töri magát a több pénzért. A válaszok természe­tesen eltérőek. Akad közöttük biztató s lehangoló is. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen valamennyien tudjuk, hogy az egyik ember a gyerekei boldo­gulásáért küszködik, a másik tartalmasabb élethez vált je­gyet a pénzén, a harmadikat valójában nem is a pénz ér­dekli elsősorban, hanem az önmegvalósítás, a negyedik pedig egyszerűen élire rakja a Az üzemben tavaly május­ban a törzsgárdatagoknak ér­met és jutalmat adtak át. A 20 évest öten, a 10 évest ket­ten, és az 5 évest öten vették át. Az üzemben indokolt eset­ben lehetővé tették az egymű- szakos beosztást és a lépcsőze­tes munkakezdést. A gazdasági vezetéssel és a társadalmi szervekkel közösen méltóképpen megemlékeztek a különböző évfordulókról is. K. K. bankókat, s egyszerűen ül a pénzén. A remekbe szabott kisded arcképcsarnok föltétlenül gon­dolkodásra készteti az embert. S aki már elkezdett töprenge­ni, abban okvetlen felidéződ­nek a viták az anyagiasságról, a népgazdasági érdekekről, s arról a végső soron erkölcsi kérdésről, hogy helyes-e ha — különösképp az értelmiségi ember — nem művelődéssel, tanulással, mesterségének csi­szolásával, hanem mondjuk autószereléssel, fóliázással vagy éppen lámpagyártással tölti az idejét. Minek tagadjam, én arrafelé hajlok, hogy elítéljem a mun­kaidő után árutermeléssel fog­lalatoskodó értelmiségieket. A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a családi szükségletek kielégítésére ker­tészkedő mérnök vagy tanár kedves látvány szememnek, hi­szen esetükben a munka egész­ségüket védő sport is. szellemi megújulásuk eszköze is. Ha­nem a tényleges árutermelés már nem tetszik. Még akkor sem, ha a jövedelem a netán még mindig fennmaradó sza­bad időben valamiféle maga­sabb szintű értelmiségi lét megvalósítására fordítódik. Közös nevező Azért nem tetszik, mert mindannyiunknak kétségbeej- tően sok a tanulnivalója. Én már ott tartok, hogy bánato­sabb perceimben hangosan feljajdulok, ha eszembe ötle­nek tudatlanságom elkedvet­lenítő adatai. Hogyan pazarol­A fújdogáló tavaszi szelek elhozták a gyümölcsfaültetés idejét. A portákon, a zárt ker­tekben már tervezik a kertba­rátok, hogy hova, milyen fa­csemetét és szőlővesszőt szán­dékoznak ültetni. Ezért felke­restem a borbási faiskola Mintakert utcai nagykőrösi fa­iskolai lerakatát, és megkér­deztem Kovács Sándorné le- rakatvezetőtől, hogy miként -készült fél a tavaszi gyümölcs- facsemete-, szőlővessző-, ró­zsabokor- és díszfaellátásra? — Már jól kiismertem a nagykőrösi kertbarátok igé­nyeit, s olyan faiskolai árukat kértem a Szikrai Állami Gaz­daság borbási faiskolájától, melyek a körösi és a környék­beli talajba legjobban megfe­lelnek, a legjobban becsült fajták közül valók, és a leg­kedvezőbben értékesíthetők. — A faiskola központja tel­jesítette igénylésemet, s a na­pokban kért fajtákból bő vá­lasztékot kaptam, s minden hétre újabb szállítmányokat ígértek. A vásárlás élénk len­dülettel indult meg. Sok fa­csemetét előjegyeztek a ker- tészkedők. Számosán 20—30 fá­ból álló kis gyümölcsöst tele­pítenek. Minden gyümölcsfaj­tát vásárolnak. Almát is, pedig ebből minden jel szerint túl­termelés van. Főleg saját fo­gyasztásra, a kiváló újdonsá­gokat keresik. — A sláger most a kajszi. A ceglédi óriás, s több más újabb fajtaváltozat is kapható. A gu- taütésmentesnek tartott vörös- szilva alanyba oltott kajszifa­csemete is van. A cseresznyé­ből kevés a termőfa a határ­ban, ezért szívesen veszik, a Bigaró fajtát, meg a Hedelfin- geni óriást. A meggy is tart­ja magát, a Pándy-fajták mel­lett termékenyítésre kérik a cigánymeggyeket, s veszik a Maliga fajtáikat is, melyekért ha kevesebbet is fizetnek, de bő termésük miatt mégis kifi­zetődik a termelésük. A ne­mes körtéből szintén kevés van a kertekben, ezért veszik a csemetéjét. Főleg a korai őszibarack szintén keresett. A szilvatermelés lekvárnak, de még pálinkának is kifizeti ma gát. Sokan vesznek mandulát, birset és a téli csemegét ter­mő naspolyafát. Három fajta diófa is kapható. A facseme­ték ára nem változott, 28—43 forint darabja, a diófáké pe­dig 85 forint. hatnám hát szabad óráimat lámpagyártásra, vagy teszem azt kútfúrásra, mely foglala­tosság véletlenül egyike volna tanult szakmáimnak. Nem pa­zarolhatok, hiszen munkám, főfoglalkozásom ellátásához éjt nappallá téve tanulnom kell. Ma is meg holnap is. S nem hiszem, hogy másként állna a dolog a tanárok, a mérnökök, vagy akár a tisztviselők eseté­ben. Az érem másik oldala, s er­re Tóth Tibor is nagyszerűen rávilágít, hogy az embereknek általában szükségük van a több pénzre, a fizetésük mellé tehető jövedelemre. Nekem is kellene a több pénz (nem fi­zetésemelésért folyamodom a nyilvánosság előtt), mert egy­szerűen nem áll módomban megvenni azokat a kéziköny­veket. melyekre múlhatatlanul szükségem volna. Könyvtárak látogatásával igyekszem segí­teni magamon, de nem ez az igazi megoldás. Akkor hát mit tegyünk? Kö­vessük Tóth Tibor írásának hőseit, vagy próbáljuk sze­génységünkben is megtalálni a boldogságot? S mit mondjunk, ha élénkbe állítják az igazsá­got. hogy tudniillik egyelőre népgazdasági érdek is az áru­termelő mellékfoglalkozások űzése. Tóth Tibor közgazdászt, szo­ciológust és pszichológust idézve igyekszik választ adni ezekre a kérdésekre. Ezek a válaszok is különbözőek, azon egyszerű oknál fogva, hogy ko­runk is többféle megoldást kí­ván. Annak ellenére, hogy és a díszfák felől érdeklőd­tem. — Csabagyöngye, Itália, Muscat ottonel, Kékfrankos, Kardinál, Kábámét és Olasz- rizling kapható, az oltvány darabja 26, európai gyökeres­vessző 12 forint. Zalagyöngye vessző ezután érkezik az ígé­ret szerint. — Hatféle bökorrózsa, futó­rózsa, babarózsa, nemes orgo­na, hársfa és gömbakác is lesz. A faiskolai lerakat naponta fél 8—11 és 2—6 óráig, vasárnap pedig délig van nyitva. K. L. I^AnyakönyvTh Hírek I Született: Szűcs László és Ondó Katalin: Róbert; Ficsor János és Sallai Mária: Anna­mária; Leskó József és Molnár Mária: István; Csanó Tibor és Komlós Erzsébet: Tibor; Szi­geti János és Kállai Júlianna: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Bajdik Zol­tán és Papp Erzsébet: Zoltán; Tóth István és Bajnok Margit: József nevű gyermekének. Házasságot kötött: Uhrin Tamás és Zatykó Mária; Kes­keny András és Papp Emőke. Meghalt: Békés Józsefné Ka- szap Erzsébet (Abonyi u. 37.); Kaltenecker Ferenc (Ady E. u. 16.); Sóki Zsigmondné Horváth Borbála (Előd u. 4.). Nagykőrösi Kinizsi—Üllő 0-0. Kinizsi: Molnár — Benkó, Cseh, Karcsú, Szendi, Szőke (Pavelkó 73. p.), Szalai, Vi- rágh, Lővei, Kovács, Németh. Jó talajú hazai pályán körösi támadásokkal indult a mérkő­zés, de lassan kiegyenlítetteb­bé vált a játék, sőt a vendég­csapat, előtt. nyílt .gólhelyzet, de Molnár lábbal mentett. Né­meth került gólhelyzetbe, de mellé lőtt. Fordulás után a második félidőben végig a ha­zai csapat támadott, több jó helyzet alakult, de még lövés sem ment kapura. A tavaszi nyitány első hazai mérkőzésén a körösi csapat já­téka csalódást keltett. Hiába játszott fölényben, nem volt végső törekvésünk mégiscsak a nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás (és művelődés), s nyolc óra munka, harmóniá­jának megteremtése. A sokféle válasz közös nevezője talán az lehet, hogy mindent szabad, csak nem célszerű túlzásokba esni. Fenékig tejfel Máskülönben a szerző egy régi monda idézésével kezdi s fejezi be írását. Ebből szárma­zik irodalmi szociográfiájának címe is. Ez a mese így hang­zik: „Egy ősi keleti monda szerint az embereket valami­kor egy folyó két csoportra osztotta. Az egyik parton azok éltek, akiknek sok pénzük volt, a másikon azok, akik szegények voltak. Az innenső partról csak néha sikerült át­úsznia egy-egy embernek a túl­só partra, s olykor a víz on­nan is átsodort ide embereket. Akik ideát éltek, mindig iri­gyelték a túlsó parton levőket. A folyó túlsó partján kéklő hegyek, zöldellő ligetek, mesés paloták vannak; de mivel na­gyon széles a víz, innen nézve minden sejtelmes és titokza­tos, hiszen mindennek csak a körvonala látszik. Talán azért vágyódnak annyian a túlsó partra ...” Nos, Tóth Tibor bebizonyít­ja, hogy a túlsó parton sem minden fenékig tejfel. Ami pe­dig a vágyódást illeti, hogy saját véleményemet is ki­mondjam, idézek én is egy napkeleti bölcset, Lao-Ce ván­dorfilozófust. Azt írja Lao-Ce Az út és az erény könyvében. hqgy az emberek „úgy érjék el a vénséget, halált, hogy sose jártak odaát”. Ettől függetlenül szeretnék átjutni a túlsó partra. Ámde nem mellékfoglalkozásból. Farkas Péter Jubileumi emléktifra Az idén a jubileumi emlék-' túrát a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, a Szakszerve­zetek Szakmaközi Bizottsága, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a KISZ városi bizott­sága az MHSZ városi vezető­sége és a Nagykőrösi Terme­lőszövetkezetek Erdészeti Tár­sasága védnökségével rendezi meg a szakmaközi bizottság, továbbá a Kinizsi SK, az Elekt­romos SK és a Pedagógus SE természetbarát-szaikosztálya. A jubileumi emléktúra már­cius 26-án, szombaton lesz a nagykőrösi Csókás-erdőben. A rendezők már 9 órától fogad­ják a résztvevőket. A hivata­los ünnepi megnyitóra azon­ban csak 10 óra 30 perckor ke­rítenek sort. A rövid ünnepség után sportvetélkedőkön és fő­zőversenyen vehetnek részt a kirándulók. Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrös! Üzemigazgatósága értesíti fo­gyasztóit, hogy március 15—16- án reggel 7 órától délután 4 óráig szakaszosan áramszünet lesz a Hangácsi—Bem József— Fáskert és Alpári utcák által határolt területen, valamint a Barcsai, a Maros és a Salamon F. utcákban. Március 17—18-án reggel 7 órától délután 4 óráig ugyan­csak áramszünet lesz a Tabán —Csipvár—Biczó G.—Kossuth Lajos utcák által határolt te­rületen a közvilágítás korsze­rűsítése miatt. Ezért az Áram- szolgáltató Vállalat a fogyasz­tók szíves elnézését kéri, . kellő tervszerűség és átütőerő. A gyenge játékerőt képviselő 9. helyezett vendégcsapat ellen hazai pályán nem lett volna szabad pontot veszteni. Cser Dezső játékvezető nagyon tár­gyilagosan, jól vezette a mér­kőzést. Szerdán Kiskunfélegy­házán lesz edzőmérkőzés. Üllői ifi—Nagykőrösi ifi 2-1 (0-0). Kinizsi ifi: Gulyás — Szűcs, Szívás, Boros, Tóth, Fercsi, Csapó, Szigetvári, Koncz, Nagy, Pálfi. Az ifi csapat játéka is csaló­dást keltett. A csapatból csak egy-két játékos nyújtott elfo­gadhatót, a többség nagyon gyengén játszott, de kapushi­bák is hozzájárultak a vere­séghez. Góllövő: Koncz. P. S. Tekézőink sikerei A Cegléden megrendezett já­rási felnőtt férfi egyéni teke­bajnokságon húszán vettek részt. Városunkból meglepetés­re csak a Volánbusz sportolói indultak, akik jól szerepeltek és közülük négyen továbbju­tottak a megyei viadalra. Ered­ményeik a következők voltak: 7. Tóth Ferenc 413; 13. Dobos József 401; 15. Tóth Sámuel 396; 16. Halász Ernő 384; 18. Balogh Balázs 346 fával. Hk. Mészáros Tsz SK—Bp. Telefongyár B 6:2 (2227—2135 fa). Nk.: Lóczy 390 (1), Fekete 387 (1), Kovács 378 (1), Farkas Z. 376 (1). Farkas J. 355, Sza­bó T. (csere: Nagy) 351. Az idegenben, az eredeti időpont­nál 5 nappal később sorra ke­rült NB III-as tartalékbajnoki csapatmérkőzésen megérde­melten győztek a tarolásban egyre javuló körösiek. Keddi sportműsor Birkózás Dunakeszi: megyei középis­kolás bajnokság. Kosárlabda Monor: megyei mini fiú és leány torna. S. Z. mm MözTük Talpra, Győző, ázínes, ma­gyar film. Előadás 5 és 7 óra­kor, Á stúdiómoziban Az „I” akció. Színes, szink­ronizált, szovjet filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. WSzlwiiflr^ A kecskeméti Katona József Színházban este 6 órakor, Charley nénje. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi GELKá helyett Refer Mint már hírt adtunk róla, városunkban is megszűnt a GEL- KA, s feladatkörét a Kolor nevet viselő híradástechnikai és háztartásigép-javító tanácsi kisvállalat vette át. A nagykőrösi szervizben változatlanul a régi gárda dolgozik. Képünkön: Hasznosi László műszerész egy Grundig gyártmányú rádió­magnó javításával foglalatoskodik. Hancsovszki János felvétele Végül a szőlővesszők, rózsák Iradaf&ni sssíiögfföfíia Mák a tálsá p élnek Labdarúgás Csalódások a nyitányon I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom